Méhészet
#1
Közzétéve 2012 március 22. - 10:35
Bemásolom az elõzményeket a parasztélet topicból:
Ma voltam kint elõször a családdal a méhek között igazi terepmunkán. Eddig csak a benti munkákban segítettem (keretfûzés, cukorlepény készítés). Szóval ma végre kimehettem én is kezelni a méheket. Apósom, Józsi bácsi mellé beálltam az elsõ 20 családnál, onnantól pedig szabad kezet kaptam. Annyi tudományt mondott azidõ alatt a drága jó öreg a fejembe, hogy kénytelen lennék leírni. Nem tudom, hogy tegyem meg ide, vagy nyissak egy méhészkedõs topicot. Nekem is könnyebb lenne megjegyeznem, ha írnám is és hátha a most kezdõknek, némi kis segítséget nyújthatna, hogy mikor mit csinálunk. Nekem nagy szerencsém van ezzel az "öreggel"! Olyan szépen magyarázza, hogy iszom mit a szivacs. Mély hangú, nyugodt mozgású az apósom, gondolom a méhek melletti több évtized megtanította a mozdulatokat szelíddé tenni. Imádja amit csinál, szerelemmel teszi, nekem meg öröm azt látni amit magamban még csak a lovak felé tapasztaltam. Most meg mint aki friss randizós, a térdem is beremeg, ha lehet menni kezelni.
No, leírom ide, aztán ha úgy gondoljátok, hogy nem itt van a helye, szóljatok és kiköltözöm. Mégsem sok lovat érint a téma.
Én csak arról tudok mesélni, amit nekem Józsi bácsi elmond. Ha bárki máshogy teszi, én nagyon örülök ám, ha leírja. Ahány ház annyi szokás, de hogy sok okosság lesz ebben is, azt garantálhatom.
Tavasszal az elsõ jó idõkben a méhek elkezdtek kijárni. Mivel lefagyott a mogyoró amibõl hordanák a virágport, meg egyébként is elég sok gyenge család van most, az a cél, hogy mielõbb megerõsödjenek. Anyósommal készítettünk is nekik még egy jó nagy adag cukorlepényt, éhen ne haljanak szegénykéim. Ilyenkor adagolják bele a hasmenés elleni gyógyszert is, ami a méhek tipikus tavaszi betegsége. Azaz már aki adagolja...mert apósom itt is nagy dolgot kisérletezett ki az évek folyamán. A feletetõs cukorlepénybe tennék a gyógyszerüket, amibõl kettõ deci 23 ezer forintba kerül. Apósom jól utánaolvasott és rájött a termék leírásából és a hozzáolvasott forrásokból, hogy nem lenne õ muszáj ennyi pénzt kiadni, hiszen a hasmenés elleni méhgyógyszer tölgyfakéreg kivonatból készül.
Így jött az évek alatt kisérletezett és tesztelt módszer, hogy ezt ugyan el is lehet készíteni. A tölgyfa friss, rügyes ágvégeit szedi meg, ebbõl készít fõzetet, amit beletesz a cukorlepénybe. Próbálta itatóvízbe is, de úgy nem vált be, mert keserû és a méhek otthagyták. 3 évig tesztelte. Elõször az állomány negyede kapta, a többinek megvette a gyógyszert. Nem volt különbség. Késõbb a fele, majd a háromnegyede, most már az egész. A tölgyfakéreg egyébként embernél is, állatnál is jó hasmenésre, szóval bátran használható mellékhatás nélkül.
Na, visszatérve, ma kimehettem. Apósom magyarázta, hogy egyelõre a felsõ fiókot kezeljük. Õ minden kaptár tetejébe tesz egy papírt, amibe beleírja, hogy az adott család gyenge, közepes, vagy jó. Beleírja, hogy hány kereten van éppen fiasítás és hogy van-e bent elég mézes keret.
Mi most a fiasítást ellenõriztük és kaptak még valamennyi cukorlepényt is.
Leemeltük a kaptár tetejét, jól megkültük õket füsttel, így nem támadtak.
A szélérõl kezdtük a kereteket meglazítani. Az elsõk mézesek. Itt kiválasztunk egy jó erõsen mézes keretet , kivesszük és félrerakjuk. Ahogy befelé haladtunk, jött a virágporos, ezután már a fias keret. Itt ellenõrizzük, hogy nem beteg-e a fiasítás. A lezárt fiasításnak enyhén domborúnak kell lennie, ha homorú, akkor nagy a baj. Ilyet nem találtunk. A gyenge családoknál most 2, az erõsebbeknél 3 fias keret van. Minden második fias keretet megfordítjuk és úgy tesszük vissza, ez is a gyorsabb és egyenletesebb fiasítást szolgálja. Ha nem találunk több fias keretet, akkor a félretett mézes keretet lefedelezzük és betesszük a fias keret mellé közvetlenül. Mikor a méhek észreveszik, hogy a mézes keret "nyitott" sejtekkel van tele, akkor gyorsan kiürítik és azt is befiasítják.
Az akácig minden célunk, hogy a családok megerõsödjenek. Minél több a fiasítás addig, nekünk annál több dolgozó bogarunk lesz akáchordásra.
A kaptárak java, fõleg hogy idén több köztük gyengén kezdi az évet, 1 fiókon vannak még. Az elsõ fiókok alatt egy fólia van, ez segíti a jobb szigeltelést. Mikor a felsõ fiókok mind fiasok lesznek és megfelelõ bogárlétszám van bennük, kikerül a fólia és kezdõdik a második fiók fiasítása is. Ha netán erõssebb család lejjebb is fiasít, azt a keretet egyelõre feltesszük a felsõbe. Közben megvizsgáljuk az anyát is. Megvan-e, jelölt-e..
Minden évnek megvan a jelölõ szine. Idén a sárga, tavaly a fehér volt. A jelöletlen anyát óvatosan megfogjuk és a potrohára a jelölõ filccel egy pöttyöt teszünk. Így megtalálni is könnyebb és a korát nyomon követni is jobban lehet. Találtunk egy gyenge családot, amiben nem volt anya. Ezt a méhek hangos zümmögéssel, a fiasítás hiányával és a szárnyuk rezgetésével jelzik. Ilyenkor össze kell vonni õket másik családdal, mert anya nélkül nem maradhatnak.
Elõször ijesztõ volt az egész...Fõleg, hogy az elsõ kaptár amit felnyitottunk, támadásra hajlamos volt. Errõl állítólag az anya génjei tehetnek. Ha ilyet találtunk, be kellett írni a kezelõpapírra egy T (támad) betût. Apósom azt mondta, amelyik családnál összegyûlik 3 db T betû a kezelések alatt, annál következõ tavasszal anyát cserél. Így próbálja kizárni ezt a hibát.
Mikor végigértünk az összes kereten a felsõ fiókban, rátettünk egy fél cukorlepényt a közepére, rá a fóliát ami segíti a jobb szigetelést majd kitöltöttük a kezelõpapírt és rá a kaptár tetejét. A méheket a keretrõl lerázhatjuk, de odaütni nem szabad semmihezu, hogy lepotyogjanak. Minden nagyobb koccanást kerülni kell, mert ettõl agresszivabbá válhatnak. A kezelés idejét a lehetõ legkissebb idõre igyekszünk szorítani, hogy ne hûljenek meg nagyon. A fiasítás körül még ilyenkor is 35 fokot tartanak a méhek.
Képekkel is dokumentáltam ám! Ezeket sem ússzátok meg attól félek. Ha valakit részletesebben érdekel, annak külön ha kéri, lefotózok mindent. A fias keretet, a cukorlepény készítést, bármit...
Az elsõ csakádokat apósommal kezeltük.
Megnézi, hogy egészséges-e a fiasítás és minden második fia keretet megfordít
20 család után egyedül is dolgozhattam.
Rettentõ tudományos vagyok.
Délben aztán szalonnát sütöttünk.
És ekkora pocakkal azért már leülni is jól esett kicsit.
Délután a párom beállt hozzám segíteni.
Munka után pedig végre a gyerekekre is jutott idõ...Íme lehet ezt családdal is!
Mára azt hiszem lesz mit átgondolnom elalvás elõtt. Már ha sikerülni fog a nagy izgatottságtól. Azt remélem, nem csak fellángolás ez bennem. Remélem szerelem lesz.
A legfontosabb dolog amit ma megtanultam azt hiszem az, hogy nem véletlenül külön szakma ez. Nagyon oda kell figyelni és nagyon sok dologra. Biztos, hogy rengeteg részletet kihagytam, mert úgy csapong az agyam, hogy alig érem utól..
#2
Közzétéve 2012 március 22. - 11:25
#4
Közzétéve 2012 március 22. - 11:35
#5
Közzétéve 2012 március 27. - 18:49
Én csak arról tudok mesélni, amit nekem Józsi bácsi elmond. én meg amit az Antalom.
Mivel lefagyott a mogyoró amibõl hordanák a virágport, az õ méhei most ártéren vannak gyûjteni.
meg egyébként is elég sok gyenge család van azt mondja olyan, hogy bioméhészet nincs a hazánkban. 1,5 millió forintot költ gyógyszerekre, mibõl 900ezret visszakap az államtól. kérdeztem, hogy a gyógyszerek nem jellennek e meg a mézben. de igen, így meg van mikor kell gyógyszerezni, nyilván nem gyûjtéskor. a felvásárló bevizsgált mézet vesz át, viszont amit háztól veszünk lehet, hogy nincs bevizsgálva. így én többet csak az Antaltól veszek mástól nem.
amibe beleírja, hogy az adott család gyenge, közepes, vagy jó. anyát tenyésztõtõl vásárol. nagyon sok múlik az anyán, hogy jó gyûjtõ, egészséges, jól szapordó családok lesznek e.
jól megkültük õket füsttel, így nem támadtak. füstölõt lehet készíteni üres festékes dobozból. így nem kell venni 2ezer pénzért.
akkor a félretett mézes keretet lefedelezzük és betesszük a fias keret mellé közvetlenül. Mikor a méhek észreveszik, hogy a mézes keret "nyitott" sejtekkel van tele, akkor gyorsan kiürítik és azt is befiasítják.
akkor mit pergetünk? miért tesszük vissza?
Az akácig minden célunk, hogy a családok megerõsödjenek. Minél több a fiasítás addig, nekünk annál több dolgozó bogarunk lesz akáchordásra. úgy hallottam a rétságban könnyû méhészkedni. egybõl levettem, hogy az akáchordás a legnagyobb bumm. rövid idõ áll rendelkezésre, sok méz, és az egész ország lejön ide az alföldre a méheivel.
Megvan-e, az egyik ami legjobban tetszett az volt amikor az anyáról mesélt. a méhek négy órán belül észreveszik, hogy nincs anya.az illata miatt. akkor lesírnak. (ezen én is majdnem sírtam.) majd elkezdenek bölcsõt építeni. ezek a szavak! ennyire szép szavak, miközben a méhek csak bogarak. mondtam is neki, a méhészetnek ilyen gyönyörûséges nyelvezete van?!mástól hallotam, igaz, hogy az anyát leölik a dolgozók, ha gyenge? sokat mesélt még az anyáról, a herékrõl, a papamacinak hívja õket, mondom, hogy imádja a méheket! a fiasításról, de ember nincs ki ennyi információt megjegyez elsõre.
nem volt anya. hova lett?
Mára azt hiszem lesz mit átgondolnom elalvás elõtt. Már ha sikerülni fog a nagy izgatottságtól. Azt remélem, nem csak fellángolás ez bennem. Remélem szerelem lesz.
A legfontosabb dolog amit ma megtanultam azt hiszem az, hogy nem véletlenül külön szakma ez. Nagyon oda kell figyelni és nagyon sok dologra. Biztos, hogy rengeteg részletet kihagytam, mert úgy csapong az agyam, hogy alig érem utól..
így jártam én is!
nem hiszem, hogy fellángolás!
csodaegybogarak ezek a méhecskék!
egy utolsó sztori:
a méhecskék hajlamosak a szélsõ kaptárakat meghordani, vagy a hordási útjukban lévõket. nem egyenletesen hordanak minden kaptárba. így mesélte: a méhecske az méhecske. mehetne gyûjteni a legközelebbi virágra, de annyira gyûjtene, úgy örül, hogy csak száll, száll virágról, virágra, és gyûjt., gyûjt. aztán mire hazaér messzebbrõl. annyira kifárad és úgy megörül az elsõ kaptárnak amit talál, hogy odahordja a virágport.
hát nem gyönyörû?
#6
Közzétéve 2012 április 13. - 10:21
Jó ,hogy megnyitottad ezt a méhészetes topikot. Mivel én is kezdõ vagyok nincs meg bennem a bátorság, hogy az útmutató fényében tetszelegjek. De bizonyos lehetsz,lehettek ,hogy visszatérek közétek...
Ja azért ragadtam klaviatúrát ,hogy felajánljam evódia (kínai mézesfa) magjaim egy részét.
Az elmúlt õsszel gyüjtöttem belõle és valószínüleg marad belõle annyi ,hogy másoknak is jut.
Most van itt a vetés ideje. http://meheszforum.h...c.php?f=6&t=107
Tehát ha valaki szeretne jelezze igényét és lelevelezzük a postázást.
#7
Közzétéve 2012 április 16. - 7:56
#10
Közzétéve 2012 május 22. - 19:20
#11
Közzétéve 2012 május 23. - 13:03
Röganyó kikeltek a magok? Nálam elég rabszódikusan jöttek elõ. Talán a magasabb hõmérsékleten tartottak keltek inkább jobban. (amit megsütött a nap) A szobában tartottakból meg csak úgy kelegettek.
Edited by Ybrik, 2012 május 23. - 13:10.
#12
Közzétéve 2012 május 23. - 15:51
#13
Közzétéve 2012 május 27. - 20:50
#14
Közzétéve 2012 június 6. - 22:20
Találtam egy kis olvasnivalót... http://www.mtk.nyme....isszertacio.pdf
Röganyó kikeltek a magok? Nálam elég rabszódikusan jöttek elõ. Talán a magasabb hõmérsékleten tartottak keltek inkább jobban. (amit megsütött a nap) A szobában tartottakból meg csak úgy kelegettek.
Egy virágládával vetettem el, amibõl nem sok kelt ki. Árnyékban tartottam az elsõ sziklevelek megjelenéséig, de elkövettem azt a hibát, hogy nem takartam a fekete rigók ellen hálóval. Nem értem, miért védett madarak, nekem már annyi magoncomat kiszedtek, hogy haragudnom kéne rájuk. Amit nem bírnak kitépni, azt is tönkreteszik, mert a fiatal növénykéket cibálják, nyüstölik, azok végül elpusztulnak. Leginkább pikírozás után szeretik tépdesni.
Úgy gondolom, a hét végén elvetem a többi magot is virágládákba és ha most teszem árnyékba, elég meleg lesz a csírázáshoz. A ládákra teszek kis fóliasátrat a pára miatt, arra raschel hálót a madarak ellen. Ugye szerinted is jó lesz így? Örülök, hogy nem mertem elvetni az összes magot. Remélem, az új vezés jó lesz és télre ládástól szellõsen, fagymentesen tárolom egy nem használt téglaépületben, vastagon beszalmázva.
Mint pü-ben írtam, többféle egzótát vetettem, ezek egy része mézelõnövény. Amiket a vetõágyból kiültettem cserepekbe, a madarak elintézték. (Még kis méretû rizómás nõszirmot is tettek tönkre.)
Tudomásul vettem, hogy a technológiai követelmények kiegészültek a madarak elelni védekezéssel is. Nem adom fel, csak jobban fogom csinálni a jövõben. De azért egy kicsit elkeserített. Tavaly 25 db frigó szamócából vagy 5 db maradt meg. Azt is kiszedték a madarak. Most megnéztem a naptárt, azokat június 16-án ültettem. Nem tudom, kétszer is fészket raknak-e? Mert tavasszal úgy látom, a heves fészeképítés miatt tépdesnek mindent, még nylon darabot is beépítenek a fészkekbe, cérnaszálat, vékonyabb növényi szérakat, rostokat.
Vannak más olyan virág és fenyõvetéseim is, amelyek nem jól keltek. Pl. külföldrõl vett irisz magok vetését már ki akartam dobni, mert csak egy kelt ki, de megjelemet a 2. és azóta több növényke. Zsályák, szalviák szintén. A cardiomból is sokáig csak egy nag kelt ki, mára 5 db van. A 3 db klíviából most 1 db van kikelve, már azt is ki akartam dobni.
Úgy gondolom, türelem kell hozzájuk. Eddig azt hittem, csak a nagy méretû magok feküsznek el a földben, de ezek szerint a pici magvak is tudnak lustálkodni.
Majd beszámolok az eredményekrõl.
..................................
Egy ismerõsünket, aki tavaly kezdte a méhészkedést, odafogadtam a területünkre még az akácvirágzás elõtt. A virágzás alatt a kaptárakat 50 m-nél távolabbra nem hagyták el a méhek, mert volt nektár. Most távolabb, 300 m-re is találkozok velük: bodza, fagyal, hárs, a hideg völgyben akác, réti növények vannak terítéken. Már pörgettek, nagyon elégedettek, mert az ismerõseiknél sokkal gyengébb lett a termés.
A fenyõ még ezután jön.
Edited by röganyó, 2012 június 6. - 22:30.
#15
Közzétéve 2012 június 20. - 15:23
#16
Közzétéve 2012 július 2. - 12:23
Idei lehetőségek nálunk:
Akác - vegyes mezei virággal
Akác - gyümölcsvirággal
Mezei virágméz - hárssal
Vaddohány - mezei virággal
Napraforgó
Egyelőre maradnak a tavalyi árak, azaz 1500 Ft/kg. Apósom nem akar még emelni, annak ellenére, hogy felénk háznál már 2000-2500 körül árulják a vegyes mézet. Tiszta akác felénk nincs. Hogy mi lesz még ezen kívül, azt nem tudom. A méheink nemrég utaztak Kecskemét mellől - vaddohányról a jászságba napraforgóra. Ott úgy tűnik jó a hordás. Napi 3 és fél kilós a mérleg most...Kiváncsian várjuk a végét.
Ui: belehordattuk a szivünket is...ez bizonyított!
Edited by Szami, 2012 július 2. - 12:27.
#17
Közzétéve 2012 október 10. - 10:07
#18
Közzétéve 2012 október 11. - 11:04
Edited by Adatim, 2012 október 11. - 11:08.
#19
Közzétéve 2012 október 11. - 12:29
köszi a választ!
Sajnos kikerülni egyáltalán nem lehet, ez az egy út vezet egy egyébként elég sûrûn mûvelt szõlõhegyre.A mi méheink elég harapósak tudnak lenni, én nem mennék a közelükbe. Ha isznak abból még nem volt problémám, viszont a kaptár mellett nem érdemes lóval közlekedni. Fõleg ha a patásunk még meg is van izzadva.
Az izzadt ló miért probléma? Illetve milyen távolságból lehet az?
A csípés maga veszélyes a lóra (allergia) vagy fájdalomra adott reakciója miatt (menekülés)?
Elnézést, ha túlparázom a témát, nyilván ez télen nem lesz gond, de nyáron sem nem szeretnék csuma vágtában menekülni a méhek elõl (ez hidegvérûekkel és mondjuk rakott speniterkocsival amúgy is esélytelen lenne...)
#20
Közzétéve 2012 október 11. - 12:52
A csípéssel az a gond, hogy sok ló allergiás rá, ami nagyon könnyen a pusztulásához vezethet (akár órákon belül egy bizonyos dózistól elpusztulhat).
Ami fontos, a méhésznek ezért felelõsséget kell vállalnia. Bizonyos védõtávolságokat be kell tartania! Ha méhcsípés miatt kár ér, azt meg kell térítenie (na tudom én, mit ér már ha kifizeti a lovadat, ha bármi baja is lesz?!) .
Én beszélnék a méhésszel, lehet hogy vándorol, akkor lehet hogy nincsenek is ott sokat a méhek, csak most telelni. Ha a méhek miatt bárkinek baja esne, annak õ sem örülne!
SZia,
köszi a választ!
Sajnos kikerülni egyáltalán nem lehet, ez az egy út vezet egy egyébként elég sûrûn mûvelt szõlõhegyre.
Az izzadt ló miért probléma? Illetve milyen távolságból lehet az?
A csípés maga veszélyes a lóra (allergia) vagy fájdalomra adott reakciója miatt (menekülés)?
Elnézést, ha túlparázom a témát, nyilván ez télen nem lesz gond, de nyáron sem nem szeretnék csuma vágtában menekülni a méhek elõl (ez hidegvérûekkel és mondjuk rakott speniterkocsival amúgy is esélytelen lenne...)
#21
Közzétéve 2012 október 11. - 12:59
#22
Közzétéve 2012 december 11. - 22:14
Edited by Szami, 2012 december 11. - 22:14.
#23
Közzétéve 2012 december 12. - 8:27
Sajnálom, hogy nem jártam erre korábban, hogy válaszolni tudjak.. Tulajdonképpen út felé nem reptethet a méhész úgy tudom. Akkor sem, ha az földút. a többi szabályt sajnos nem tudom fejbõl, hogy hány méter kell lakott területtõl, errõl a hatósági állatorvost kéne megkérdezni, mert az engedélyeket õ adja ki a vándorláshoz.
A kérdést én kapásból szétbontanám. Egészséges család hordáskor nem foglalkozik mással. legalábbis emberrel nem igazán. Én simán nyúlkálok közöttük, mászkálnak a kezemen, de tojnak rám. A hordás mindennél fontosabb. Ám ha a család agresszív...ha nem jó az anya, vagy bármi baj van, vagy csak kutatás...támadhat. Mi a támadós családokat kezeléskor a kezelõpapíron jelezzük. kap egy T betût. 3 T betû esetén lecseréljük az anyát.
visszatérve a lovakhoz, én még teljesen jó körülményeknél sem mennék a méhek közelébe lóval. Sehogy. A ló szaga irritálja õket. A ló pedig allergiás a méhek mérgére. Elég pár szúrás. Idén asszisztáltam egy esetnél. barátnõm lova a legelõn bekajált egy darazsat. Pár percen múlt hogy él még mindig... bejött a legelõrõl feldagadva. Aztán amire kiért az állatorvos alig volt idõ vénázni, mert már fuldoklott. Egyetlen szúrástól...mondjuk valószínûleg darázs volt, nem méh, de nagyjából egy a reakció.
Én még mindig kiesve mindenbõl. Alig várom a tavaszt, hogy a bébitõl több idõm legyen és mehessek végre kaptárakban turkálni.
Szami, köszönöm a választ.
A helyzet annyit változott, hogy az egyik méhész kitúrta a másikat , uh az elsõ, a kerítésen belüli maradt, a másik meg átköltözött az erdõsáv túloldalára, ahol most repceföld van. Így csak az út egyik oldalán, az úttól kb 10-20 méterre vannak a kaptárak, egy féltetõ alatt, ami háttal van az útnak.
Bízom benne, hogy nem lesz gond ha beindulnak a méhek, mert másfelé nem lehet menni, csak ez az egy út van. Bár amit a ló-allergiáról írsz, az nem túl bíztató... :(
#24
Közzétéve 2012 december 13. - 13:20
#25
Közzétéve 2012 december 14. - 9:03
Hát, köszönöm szépen a tanácsokat.A hordási útvonalba nem célszerü bemenni. Ez tereptárgyakkal irányítható. (mármint a repülési magasság)
Nem kívánunk a méhek közelébe menni, sem a hordási/ivási útvonalukban közlekedni, de arra visz az út. Másfelé nem lehet menni.
Nagyon bízom benne, hogy nem lesz gond. Remélem, hogy aki kiadta az engedélyt ennek a méhésznek (gyanítom, hogy van neki, mert elég nagy beruházást csinált a féltetõvel, kerítéssel, van kint tábla, stb), az gondolt az úton közlekedõkre is.
#26
Közzétéve 2013 július 12. - 11:03
Érdemes megnézni.
Régóta bosszant ,ahogy a szemem láttáta szünnek meg a természetes élõhelyek(és nemcsak a méhekre gondolok) Tegnap még rét, galagonyás ,kökényes mára letarolva...
A pénzosztást feltételekhez kötik és láss csodát az emberek szaladnak a szárzúzóért -motorfûrészért ,gyomirtóért. Ahol addig a természet békéje honolt évtizedekig most az emberek szorgosan dolgoznak ,hogy "REND"-legyen...