Kutyáink örök emlékére
#1
Közzétéve 2010 november 1. - 18:35
Ezt a fórumot életem legjobb kutyájának, Phoebe-nek emlékére indítottam el, akit holnap kell elaltatnunk, mert csontdaganatos.
Sajnos nem gyógyítható, ezért végig kellett néznünk, ahogy utolsó napjait visszaszámlálva mit sem sejtve éli az életét, 3 lábon sántikálva.
Egyszóval : Hiányozni fogsz, Phoebe!
#2
Közzétéve 2010 november 1. - 21:27
#3
Közzétéve 2010 november 2. - 19:08
#4
Közzétéve 2010 november 4. - 15:27
Tegnap megörököltük a világ talán legkövérebb németvizsláját, Bogit. Péter szüleitõl hoztuk el, már nem bírtak vele, állítólag megbolondult. Egyelõre ennek nem látjuk jelét , a mi két gyagya kutyánkkal nagyon jól megvan, egész nap totyog utánuk (bár alig bír), vigyorog, és együtt hemperegnek a homokban. A macskákra, lovakra rá sem néz, a nyulak érdekelték volna, de aztán rájött hogy macerás lenne hozzáférni, úgyhogy azokat is békén hagyja már. Intenzív fogyókúrára fogtuk, hát majd kiderül, mire jutunk vele... Még csak 5 éves, nem kellene egy-két év múlva az elhízottsága miatt kipurcannia.
Itt vannak õk hárman.
Bogika a szûk 2,5 év alatt vagány, sportos, csupa izom tanyakutya lett. Eredményes patkányvadász, vihar közeledtekor szekrénybebújós szobakutya, igazi vizslás riszamanó.
Az 5 évig cipelt túlsúly miatt fájtak az ízületei, ennek ellenére megrögzött és visszatarthatatlan csavargó volt, aki ha elfáradt, bekéretõzött házakhoz, és szépen megvárta, amíg elolvassák a bilétáján levõ telefonszámot, és érte megyek.
Nos, ennyi jutott neki. Ma dél körül találkozott egy kamionnal Zalalövõ elõtt a 86-os fõúton. :(
Hiányozni fog ez a lüke...
#5
Közzétéve 2010 november 4. - 16:16
#6
Közzétéve 2010 november 4. - 16:42
#7
Közzétéve 2010 november 5. - 21:26
Ha nem is a legderültebb téma, de méltó emléket állítani elhunyt kedvenceinknek igazán szép dolog.
Ezt a fórumot életem legjobb kutyájának, Phoebe-nek emlékére indítottam el, akit holnap kell elaltatnunk, mert csontdaganatos.
Sajnos nem gyógyítható, ezért végig kellett néznünk, ahogy utolsó napjait visszaszámlálva mit sem sejtve éli az életét, 3 lábon sántikálva.
Egyszóval : Hiányozni fogsz, Phoebe!
Ismerõsöm boxosa is csontrákban halt meg.
#8
Közzétéve 2010 december 23. - 17:50
Az én két gyönyörûségem, a lányaim, Rona és Lora fekete labradorok. Már 4 éve szinte minden szabadidõmet velük töltöttem. Mindig azt mondogattam, hogy nélkülük nem tudnék élni! Ugy látszik mégis... Szegény Lora 2 hónapja ment el, ÉS AZ ÉN HIBÁMBÓL! Láttam a mérget a földön, de nem szedtem össze, cs letakrtam, hogy a kakaskám ne egye meg. És 1 hét mulva bekövetkezett a tragédia. A patkányméregtõl belsõ vérzést kapott, ráment a tüdejére, és 2 nap szenvedés után megfulladt... Pedig infúziót, sõt transzfúziót is adtunk neki. De már késõ volt... Az utolsó pillanatáig vele maradtam. Amikor már láttam, hogy menthetetlen, felhivtam a dokit. Furcsa módon, az utolsó lélegzetét pont akkor fujta ki, mikor kinyitotta a doki a kapunkat.
Ha csak a véres tekintetére, az egész éjszakán át tartó hörgésére gondolok sirógörcsöt kapok. Ilyen nem történhet meg velem! Annyira sajnálom....
#9
Közzétéve 2011 szeptember 28. - 22:08
Edited by csitra, 2011 szeptember 28. - 22:09.
#10
Közzétéve 2011 október 1. - 13:58
#11
Közzétéve 2011 november 7. - 20:25
#12
Közzétéve 2011 november 7. - 22:49
#13
Közzétéve 2011 november 9. - 18:07
#14
Közzétéve 2011 november 9. - 18:41
#15
Közzétéve 2011 november 9. - 18:48
#16
Közzétéve 2011 november 9. - 19:57
#17
Közzétéve 2011 november 9. - 21:36
én is elengedtem az enyémet ma 3 hete :(
Edited by Zarif, 2011 november 9. - 21:41.
#18
Közzétéve 2011 november 20. - 20:34
Valószínûleg egy teherautó vagy valami magas jármû ütötte el, persze ott is hagyta... Még hazajött, otthon lefeküdt, hívtuk az állatorvost, aki azt mondta, hogy ez vagy gerinc vagy medencebaj, de nincs belsõ vérzése, lehet, hogy többet nem fog járni, de azért rendben lesz, vigyük holnap röntgenre. (Nem hozzá, ott nincs röntgen.) Este vele aludtam, reggel felolvastam neki a röntgenig, aztán elindultunk vele. Zokogtam, amikor a dokinál már egyáltalán nem tudott lábra állni (az elõzõ nap azért még igen), és egyáltalán nem is érezte a lábát. Gerinc. A doki azt mondta, valószínûleg eltörött a csigolyája, de épp volt egy kis probléma a röntgennel, ezért azt javasolta, hogy menjünk haza, majd hív. Még kérdezte, hogyha mûthetõ lesz-e, akkor megmûtsék-e. Úgy volt, hogy ha sikerül, minden probléma és sántítás nélkül fog tudni járni is.
Késõbb hívott a doki, nem tört csigolyája, semmije, ezért csinált egy gerincfestést. Azon szépen látszott, hogy egy kis részen becsípõdött a gerincvelõ, ezért nem érzett semmit. Megmûtötték, szépen javult. Aznap, mikor már mentünk volna érte, szétcsúszott a gerince. Ennek korábban semmi jele nem volt. Gyorsan megmûtötték újra, összecsavarozták. Másnap reggel nem ébredt fel. Belehalt a sok altatásba...
Kimondhatatlanul hiányzik... :(
#19
Közzétéve 2012 január 30. - 15:19
#20
Közzétéve 2012 január 30. - 15:21
#21
Közzétéve 2012 január 30. - 15:30
#22
Közzétéve 2012 február 1. - 17:33
#23
Közzétéve 2012 szeptember 18. - 14:54
#24
Közzétéve 2012 szeptember 18. - 14:59
#25
Közzétéve 2012 szeptember 22. - 13:25
Év elején eltörte a lábát, bevasalták, szépen rendbejött. Már ki akartam vetetni a vasat, mikor két hete szombaton nem tudott állni a hátsó lábain. Sehol sem jelzett fájdalmat. Ügyeleten a gyanú elõször a mûtött lábra esett, hátha valami nyomja az ideget. Mivel hányt is, hétfõn irány a kórház, ahol a röntgenek és ultrahang alapján bél és hólyaggyulladás volt a diagnózis. Egy hét gyógyszerezés, rendesen mozgott, de a hányás nem szünt. Hétfõn kórház, ahol vékonybélszûkületet és rossz hasnyálmirigy adatokat találtak. Gyógyszeres elõkészítés után felnyitották. A tény elhalásos hasnyálmirigygyulladás fele körüli elhalással. Csütörtökre élénkebb lett, figyelt, pénteken ivott és sétált is, a hányás is csökkent, de a vérkép nem volt még jó. Kapott még egy napot. Ma délben mikor meghallotta a hangom, felállt, odajött. Mikor rámnézett, láttam, hogy a szemében megtört a fény. 12:35-kot felsegítettük a szivárványhíd feljáróján, ahol csendben átballagott.
Elõttem készült, a kezembe született, kétszer 3 nap kivételével mellettem volt, a kezemben ment el. Visszajött velem a tanyára.
#26
Közzétéve 2012 szeptember 22. - 13:39
#27
Közzétéve 2012 szeptember 22. - 14:03
#28
Közzétéve 2012 szeptember 22. - 20:04
#29
Közzétéve 2012 szeptember 24. - 18:30
#30
Közzétéve 2012 november 19. - 3:25
#31
Közzétéve 2012 november 19. - 9:20
#32
Közzétéve 2012 november 19. - 10:49
#33
Közzétéve 2012 november 19. - 20:16
#34
Közzétéve 2012 november 19. - 21:55
#35
Közzétéve 2013 január 8. - 9:37
#36
Közzétéve 2013 április 18. - 21:19
kölcsönös kiválasztást eredményezett.
Az igazi barát,
akivel azért néha meg kellettküzdeni a helyért.
A korral járó betegség segítséggel történõ
gyógyítása ellenére állapota nem javult.
Az örökké ragyogó, gyönyörû, mélybarna szemei ma egész nap követtek, bár nehezen mozdult.
Ezekkel a csillogó szemekkel segítettem fel a Szivárvány hídra ma 19:30-kor, hogy csatlakozhasson a fiához, Janikához az én életem végéig tartó öröklétben.
#37
Közzétéve 2013 április 18. - 21:32
#38
Közzétéve 2013 április 19. - 6:32
#39
Közzétéve 2013 április 19. - 14:03
#40
Közzétéve 2013 április 20. - 13:04