Karcag és környékének információs topikja
#521
Közzétéve 2009 március 8. - 10:37
#522
Közzétéve 2009 március 8. - 13:29
#523
Közzétéve 2009 március 8. - 18:59
#524
Közzétéve 2009 március 17. - 9:07
#525
Közzétéve 2009 március 18. - 22:34
#526
Közzétéve 2009 március 19. - 7:48
#527
Közzétéve 2009 március 25. - 13:09
A program:
Hazatalálás
Elõadássorozat múltunkról, jelenünkrõl, jövõnkrõl …
Mi elõadók nem agitálunk, nem politizálunk, nem beszélünk rá senkit semmire: tükröt tartunk. Abban hiszünk, hogy nem a világegyetem porszemei vagyunk, hanem az Eget a Földdel összekötõ teremtõ lények. Abban hiszünk, amiben õseink, hogy a világ közepe ott van, ahol a botunkat leszúrjuk! Mi itt szúrtuk le botjainkat…
„Emeld fel fejedet büszke nép!” Géczy Gábor elõadása
A magyarság küldetése, a Kárpát-medence szerepe a világban
„Kinn a bárány – benn a farkas…” Tóth Ferenc elõadása
Túlélési módszerek a természetben és a társadalmakban
„Hagyjátok hogy mi is éljünk…” Leidinger Dániel elõadása
A városi lét kialakulása és lemeredése a világban
„Tavaszi szél vizet áraszt…?” Molnár Géza elõadása
Az ártéri gazdálkodás mának szóló üzenete
„Azért olyan szép a világ, mer’ közepe Magyarország!” Born Gergely
A Kárpát-medence szakrális földrajza
„Mer’ mi is akarunk mennybe menni, üdvözülni!” Molnár Attila elõadása
Szkíta lovas temetkezésektõl a magyar táltosokig
„Mutassatok utat a szegénylegénynek…” Koszec Sándor elõadása
Hazatalálás népmeséink segítségével
„Teljesség – Kiesés - Hazatalálás” Hintalan László elõadása
Útban a szerves társadalom felé
„A Szentkorona nevében…” Pap Gábor elõadása
Együttélési modellek a harmadik évezredben
„Királyt kívánjunk, ki fényt áraszt a sötétségben!” Szántai Lajos elõadása
Üdvtörténet a magyar királyokon át
„Tartson neve, míg a Föld tart…” Vukics Ferenc elõadása
Hagyományõrzés vagy hagyományaink újraélése?
„Mag, mag búzamag, benne aluszik a Nap…” Géczy Gábor elõadása
MAG – a túlélés és újrakezdés programja
Az elõadássorozat a MAG (Mintaként Alkalmazott Gondviselés) közös-éghez tartozó elõadók válasza egy olyan világ kihívásaira, amely szétzúzza a közösségeket, elszigeteli az embereket, hogy félelemben tartva könnyebben uralkodhasson felettük. A MAG mintája azt nyújtja, ami a különbözõségek felett is összeköti az embereket: a közös célt, amiért a világra jöttünk.
Az elsõ elõadást Géczy Gábor, az ELTE Természetföldrajz Tanszék óraadó tanára tartja a magyarság küldetésérõl, a Kárpát-medence szerepérõl:
„Induljunk ki abból, amit a természetben élõ népek vallanak: a Föld egy hozzánk hasonló, gondolkodó élõlény, csak két számmal nagyobb kabátot hord. A folyók az õ erei, a talajok a bõre, a kõolaj, kõszén a zsírja… Mi, emberek ennek a lénynek vagyunk EGÉSZséges, vagy beteg sejtjei.
A globális felmelegedés azt mutatja, hogy ez élõlény beteg, lázas, megpróbál küzdeni a kórokozókkal. Sajnos ezek a kórokozók mi vagyunk, a mai fogyasztói társadalomba hajszolt emberiség. Harcunk a bolygónk ellen reménytelen és értelmetlen. Vagy a Föld nyer, és mi pusztulunk el, vagy mi és a Föld pusztul bele… Vagy van más megoldás?
Ma az emberiség jelentõs része városokban „él”, melyek rákos daganatok a Föld testén. A városok valaha a vidék kiszolgálására jöttek létre, de mára öncélúvá váltak, mint a rákos burjánzás. Autóutak nyúlnak a tájba, mint csápok, a város mindent elszív, ami éltet: az élelmiszert, az energiát, a nyersanyagokat, és csak a szemetet és mérget adja a vidéknek a test, a lélek és a szellem szintjén.
A Föld azzal védekezik ellenünk, hogy egyre szélsõségesebbé teszi létfeltételeinket. Eltûntek az átmeneti évszakok (õsz, tavasz), minden nap megdõl valamilyen évszázados rekord, hamarosan kimerülnek ivóvíz és energia tartalékaink. A szerves társadalmat az önálló és önellátó sejtek hierarchikus rendszere építi fel, amely túléli a szélsõségeket (hierarhikus: szent rendnek megfelelõen mûködõ). A mai civilizáció túlbonyolítottsága következtében rendkívül sérülékeny, és ez okozza majd vesztét.
Büntetlenül semmit sem követhetünk el a természet ellen, a Teremetés azonnal válaszol. Amikor az ember a folyók szabályozásával megszüntette a Föld érrendszerének rugalmasságát, a lakosságon megjelent az érelmeszesedés. A duzzasztó gátak szaporodásával elszaporodtak a visszérbetegségek, a nagyvárosok burjánzásával népbetegséggé vált a rák.
Régen az emberek nem a természet ellen éltek, hanem gondozói, jó pásztorai voltak. Nem akarták leigázni, segítették a természetet, és a természet visszasegítette õket. Megtisztították az erdõt a száraz fától, és az erdõ cserébe megtisztította õket, és meleget adott. Segítették a folyót, hogy életet vigyen a tájba, és a folyó cserébe ellátta õket élettel: élelemmel, építõanyaggal, ruhával…
Dr. Molnár Géza kutatásai szerint a Kárpát-medencében évszázadokon (évezredeken?) át folytatott ártéri gazdálkodás több embert tartott el, mint a keleti teraszos rizskultúrák. A különbség csak az volt, hogy a természettel való harmonikus együttélés következményeként viszonylag kevés munkába került a megélhetés, a kevés munka pedig lehetõvé tette, hogy azzal foglalkozzon az ember, amiért a Földre született. Gondoljuk végig egyszer egy napunkat, hogy ma mennyi idõ jut a barátainkra, gyermekeinkre, egymásra! Fejlõdünk?
A Kárpát-medence rendkívüli tája a Teremtésnek, már zártsága, alakja és védettsége is felhívja a figyelmet kitüntetett szerepére: anyaöl. Itt találták meg Homo Sapiens elsõ maradványát (32-36 000 éves), az emberiség elsõ írásos emlékét (Tatárlaka), az elsõ nyílhegyet (Istállóskõ), az elsõ hangszert (35 000 éves nyelvsíp), az elsõ kerék leletet (Budakalász)…. Honnan jöttünk?
A Kárpát-medence olyan, mint a Noé bárkája, itt mindenbõl megvan az élet továbbviteléhez szükséges minimum, a mag. Minden tájforma, minden ásvány, minden kõzet megtalálható itt, ami a nagyvilágban. Éghajlati, növényzeti, állatvilágbeli területek határán fekszik. Felmerül a kérdés, hogy átmentette-e már valamikor az emberiséget a nehéz idõkön? Viselkedett-e már magként a múltban, vagyis van-e nyoma annak, hogy az emberiség innen sugárzott szét a világba?
Akármilyen furcsa, de van. Nyilván Önök is tudják, hogy van Tokaj nevû hely Japánban és Magyarországon is, van Bihar nevû hegység és tartomány Indiában és Magyarországon is, de véletlen egybeesésnek gondolják. Külföldön élõ kutatók mára már több ezer olyan földrajzi nevet gyûjtöttek össze, melyek a Kárpát-medencében is és a Föld más területein is megtalálhatók, ez a gyûjtemény a Tamana. Ma az angolszász kultúra kirajzását tapasztaljuk a világban. Viszik magukkal földrajzi neveiket: New England, New York, New … Valamikor a Kárpát-medencébõl szétsugárzó emberiség a saját névanyagát vitte szét a világba, ennek a nyoma a Tamana.
Van-e olyan természeti adottság a Kárpát-medencében, amely az itt élõk feladatára utal? Igen, van. Ha elküldöm a gyerekem kapálni, kapát is adok neki. A feladatunkhoz – az egyén és a nemzet szintjén is – minden szükséges dolgot megkapunk a Teremtõtõl. Gyanúsan sok gyógyvizünk, gyógyító ásványunk és gyógynövényünk van. Régi fûszernövényeink a világ legerõsebb gyógynövényei közé tartoznak. Gyógyító ásványainkkal (zeolit, alginit…) egyszer majd termõvé varázsoljuk a sivatagokat.
Meséink - amelyekben népünk Ószövetsége örökítõdött ránk - is errõl szólnak: elindul otthonról a három királyfi. A két nagyobb kap mindent, a legkisebbnek semmi sem jut. De eljön a feladat, amelyhez nem fizikai erõ kell: nem a természetet kell leigázni, nem a Holdra kell szállni, nem tornyokat kell építeni. Meg kell etetni az egeret! A két idõsebb testvér elbukik a feladaton, és kõvé válik. Mára ez történt az emberiség nagy részével… Az utolsó pillanatban érkezik a legkisebb királyfi, akinek semmije sincs. Kisemmizték, privatizálták, megcsonkították, bemocskolták. 93 000 négyzetkilométere maradt, és még ezt is sajnálják tõle. De a lelke Istentõl származik, és nem mocskolódott be! Jólelkûen megeteti az egeret, ezért felkínálják neki a fõnyereményt: a királylányt és a fele királyságot. Õ azonban nem a királyi utat válassza: nem megy haza addig, amíg a kõvé vált testvéreit haza nem viszi! Ez a magyarság vállalása, vallása.
Álmos és Árpád bárkába (anyaölbe) terelte, Szent István beágyazta a magerõt, a magyart. A Kárpát-medencébe érve a kapuk bezárultak, és az anyaöl 1000 éven át óvta, érlelte, táplálta a magot Európának, Európa közepén. De eljött a tavasz, és a mag megindult. Mert az élet él, és élni akar!
A többi rajtunk múlik…”
#528
Közzétéve 2009 március 27. - 20:42
ori: Hogy mennyire jó lenne, ha nekünk is ilyen talajunk lenne...Nade ez van és ezt kell szeretni
Szegény Csenge...most kiesett az anyukája kegyeibõl és eléggé letört. Én lettem az elsõ számú pótanya neki.
Ugyanis egy új jövevénnyel gazdagodott a "ménes" .
Hétfõre virradóra született a drágám, és Delejnek neveztem el. Csak azért nem mondtam eddig, mert még a videó nem készült el...Node most:
Már a Debrecenes, meg a huculos topicba is beraktam, úgyhogy akkor most beszúrom ide is
http://videa.hu/vide...dZ2qe3ueCjkMDlO
További nagyon szép estét!
#530
Közzétéve 2009 április 14. - 14:05
Mi elvagyunk Zengõvel, sokat cirkálunk a számunkra új környezetben, élvezzük az árnyas erdei utakat, és a sok vizet. Zengõ már teljesen belejött a pancsolásba.
Egy új tapasztalattal lettem gazdagabb, ami megosztanék veletek: a lovak nagyon félnek a rikácsoló, szárnyukkal csapkodó struccoktól. Ha találkoztok efféle madarakkal, legyetek óvatosak, mert én megjártam velük. Ki gondolta volna, hogy ilyesmire is fel kell készülni, ha elhagyom a Kunságot. :eek:
Edited by ori, 2009 április 14. - 14:05.
#531
Közzétéve 2009 április 15. - 13:42
#532
Közzétéve 2009 április 24. - 18:30
Edited by édua, 2009 április 24. - 18:31.
#533
Közzétéve 2009 április 29. - 15:36
#534
Közzétéve 2009 április 30. - 12:27
#535
Közzétéve 2009 május 18. - 10:32
#536
Közzétéve 2009 szeptember 17. - 13:53
Akit érdekel,azt szeretettel várja Karcag városa!
I.Kunok Világtalálkozója és benne az V. Kun Hagyományok Napja
#537
Közzétéve 2009 szeptember 17. - 16:09
#538
Közzétéve 2009 szeptember 21. - 6:57
Sziasztok!
Pár napja Karcag polgármesterét hallottuk a rádióban, telefonon kérdezték a rendõrség/csendõrség stb. témakörben. Annyira jó volt hallgatni, h meg kellett írjam nektek. A riporter olyan zavarba jött, h még le se keverték.... :yeah: :yeah: :yeah:
Ohh...de kár,hogy nem hallottam.
Mindenki tudja,hogy kellene....Te is, én is. ;)
#539
Közzétéve 2009 december 9. - 20:02
#540
Közzétéve 2010 február 22. - 6:47
#541
Közzétéve 2010 február 28. - 8:12
#542
Közzétéve 2010 április 23. - 9:12
#543
Közzétéve 2010 augusztus 6. - 10:36
Szeretném felhívni a figyelmeteket egy rendezvényre! Immár 6. alkalommal rendezzük meg Karcagon a Kun Hagyományok napját. A rendezvényre a látogatók mellett versenyzõket is szeretettel várunk lovas ügyességi, lovas bírkózás, köböre bajnokság, talpas íjász verseny programszámokra, emellett magyar fajta kutyákat (pumi,mudi,puli, komondor, kuvasz, vizsla) is szeretettel várunk, hiszen tenyészszemle is lesz!
Mindenkit szeretettel várunk, ha van ideje, kedve, és lehetõsége látogasson el augusztus 21-én Karcagra!
A rendezvény plakátja itt található: http://lovasok.hu/index.php?i=47348
Üdvözlettel: Lajtos Katalin
Pusztai Róka Nomád Hagyományõrzõ Egyesület
www.pusztairoka.5mp.eu
#544
Közzétéve 2010 augusztus 6. - 10:59