Közzétéve 2003 november 14. - 13:43
Nos, lássuk csak.Az hogy a vizsgált idõszakban 2700 cikkbõl 500 a tejjel kapcsolatos negatívumokról ír; korántsem zárja ki hogy a másik 2200 meg agyondicsérje. Kis ráfordítással bármikor össze lehet szedni az orvosi publikációkból (amelyeknek a nagy része esetleírás; vagyis egy konkrét, érdekesebb kóreset kapcsán elemzi annak elõzményeit) egy 5 éves intervallumból, világviszonylatban 500 cikket ami mondjuk a vezetékes víz vagy a csemegekukorica káros hatásaival foglalkozik.Azzal nem akarok vitatkozni hogy a csecsemõknek nem alkalmas tápanyag-forrás a tehéntej; ezt speciel már a sötét középkorban is tudták; ma pedig már anyatej-gyûjtõ állomások és kiterjedt kampány is szolgálja hogy a szopós korú babák akkor is emberi tejet kapjanak ha közvetlenül az anyjuktól ez valami miatt nem lehetséges.Az is régi igazság, hogy „jóból is megárt a sok”. Mint ahogy a lónak is számos baja lehet a kólikától a savós patairhagyulladásig, ha túl sok fehérjét kap; ugyanígy az embernek sem használ a túlnyomórészt fehérje-alapú étrend. Erõs a gyanúm rá hogy a növényi eredetû fehérjék mindössze azért kedvezõbb hatásúak a statisztika szerint, mert növényi fehérjét nem lehet tisztán, önmagában fogyasztani; azzal mindenképpen együtt járnak rostok, és szénhidrátok, amit így együtt a megfelelõ arányban kiegyensúlyozott táplálkozásnak neveznek.Ezzel együtt, az ember a fogazata alapján mindenevõ, vagyis hosszú távon a tisztán növényi eredetû táplálkozás se tesz jót neki. Meg lehet nézni legközelebbi rokonunk, a csimpánz étkezési szokásait; nagyjából azokat az arányokat kéne nekünk is eltalálni.Csak tájékoztatólag, a tehéntej összetétele: 3.9% zsír, 3.5% fehérje, 4.7% tejcukor, 0.7% ásványi anyag.A fogyasztói tej elõállítása során csak a zsírtartalmat változtatják, a minõségi standard-eknek megfelelõen; a sovány (=tejszín elõállítása után visszamaradó) és teljes tej megfelelõ arányú keverésével.Laktóz-érzékenység valóban létezik, épp úgy mint glutén-érzékenység, tojásfehérje-allergia, stb stb stb stb. Nagyjából evidens, hogy aki hasmenéses lesz a nem-savanyított tejtermékektõl, annak kerülnie kell az ilyenek fogyasztását, de errõl nem a tej tehet. Cukorbetegség - elég vadul hangzó teória. Valahogy kevesellem ennek (meg az iskolatej-akciónak) fényében a cukorbetegek számát. Ja, hogy csak a „genetikailag gyengébbekre” hat így?... Kicsodák azok a „genetikailag gyengébbek”?? És mi garantálja hogy ha nem ittak volna annyi tejet, akkor nem lesznek cukorbetegek?...Egy ilyen vizsgálatot a humángyógyászatban semmiképpen nem végezhetnek kísérletes módon; csakis úgy hogy kikérdezik az embereket, ki mikor mennyi tejet fogyasztott, és most van-e inzulinfüggõ cukorbetegsége. Minden ilyen jellegû kutatásnak nagyon érzékeny pontja, hogy hány további körülményre kérdez rá. Még egyértelmûnek tûnõ összefüggés esetén is lehet szó egyéb okokról a háttérben.Gyönyörû statisztikai összefüggés áll fönt például nyáron az aszfalt puhasága és a rosszullétek száma között; de ez még nem jelenti hogy az aszfalt felelõs a rosszullétekért. Vagy: bizonyos francia falvakban erõs korrelációt találtak a fészkelõ gólyák és a születõ gyerekek száma között; ezek szerint ott a gólya hozza a gyereket?...(ugyanez áll a tejfogyasztás és a rákos megbetegedések közti összefüggésekre is.)Csontritkulás. A tej kalcium-tartalmának mintegy harmada vízoldékony, vagyis jól felszívódó formában van. A megfelelõ hasznosuláshoz, a csontritkulás megelõzéséhez a felvehetõ formájú kalciumon kívül megfelelõ kalcium-foszfor arány, és elegendõ mennyiségû D-vitamin szükséges. A fehérjék lebontása során képzõdõ savas foszfátok a kalciummal kézenfogva épp hogy a csontokba épülnek be. Végigmentem minden létezhetõ anyagcsere-úton, sav-bázis szabályozáson, mészforgalmi szabályozáson, MINDENEN, az égvilágon sehol nem találtam arra utaló infót ami szerint a fehérjefölösleg fokozott kalcium-ürítéshez vezetne. Sõt a fokozottan állati eredetû fehérjékre épülõ étrend épp hogy kóros elmeszesedéshez vezet, az ízületi porcokban és egyebütt.Apropó, fehérjék. Felnõtt ember napi átlagos fehérje-szükéglete 80-100 g. A tej 100 grammonként 3,6 g fehérjét tartalmaz, a hús 20 grammot, a borsó 22,7 grammot.A növényi élelmiszerekben található fehérjék jórészt nem teljesértékûek, azaz nem tartalmazzák az emberi szervezet számára szükséges összes esszenciális aminosavat; ezen csak különbözõ növényekbõl gondosan összeválogatott, vagy állati eredetû fehérjékkel kiegészített étrenddel lehet segíteni.A fehérje-bevitel akkor megfelelõ a szervezet számára ha a legkisebb mennyiségben jelenlévõ esszenciális aminosavból is megfelelõ mennyiségût kap; mert annak hiányában máris nem tudja a saját fehérjéit felépíteni.a kis zsírtartalmú tej (ami még így is jelentõs mennyiségû fehérjét tartalmaz), is ártalmas, mert egyrészt a lecsökkentett méretû molekulák könnyebben bejutnak a vérkeringésbe A kis zsírtartalmú tej „születési” módját már fentebb leírtam. Csökkentett méretû molekulákról itt szó sincs.A fogyasztói tej elõállítása során a nyers tejet homogenizálják; ez annyit jelent hogy a tej kolloid rendszerében lévõ zsír-gömböcskék méreteit csökkentik (szétoszlatják õket több kisebb gömböcskére); és ahhoz szükséges hogy azok kevésbé legyenek hajlamosak kiválni, ne fölösödjön meg a tej a zacskóban. Ez sem jár azonban a zsírmolekulák méretének változásával, vagy a zsírfelszívódásra való bármilyen hatással. (egyébként mindenféle zsírral ez történik a bélben az epe hatására - emulgeálódik.) A vékonybél emésztõenzimjeinek hatására a zsírokból zsírsavak, illetve glicerinnek egy darab zsírsavval képzett vegyületei keletkeznek; ezekbõl épülnek fel a bélhámsejtekben (ahova csak ezek tudnak bejutni!) az adott szervezetre jellemzõ összetételû zsírok (emlékeztetõül: glicerinnek 3 zsírsavval képzett vegyületei). Ami a tej felhánytorgatott alacsony B-vitamin-tartalmát illeti: öngól. A homocisztein-metionin átalakításért a B12 vitamin a felelõs, amibõl a tejben minden bizonnyal kevés van, növényi eredetû élelmiszerekben viszont egyáltalán semennyi. Csak állati szövetekbõl lehet hozzájutni; és a hiánya egyebek közt vészes vérszegénységet okoz.a tej allergiái bizonyos gyermekeknél jelentkeznek a leghevesebben... És ezek a „bizonyos gyermekek” anyatej helyett kapták a tejet, vagy akkor amikor a szervezetük már alkalmas volt megbirkózni idegen fehérjékkel is?... (És miért kell belekeverni az egyértelmûen hibásan, az anyatej helyett adott tehéntej okozta vashiányos vérszegénységet a tej mint olyan káros hatásaiba? Meg az allergiák közé???)bizonyos állati fehérjék emésztésénél antigén (ellenanyagképzõ) fehérje-töredékek keresztül jutnak a bélrendszer nyálka-membránjain. Nem jutnak keresztül. Nem tudnak. Szopós kor után, egészséges bélcsõ hámsejtjeinek membránján keresztül maximum 3 aminosavból álló peptidek juthatnak át. Antigén-sajátsággal ezek nem rendelkeznek.A bélben elszórtan vannak viszont nyiroktüszõk, ezek felelõsek a helyi immunitásért; a már ismert antigének elleni védelemért, stb stb. És az õ tevékenységük révén alakulnak ki táplálék-allergiás tünetek is. De! Az allergiáról alapvetõen nem az allergén fehérje tehet. Bármely, a szervezetben nem létezõ fehérje antigénként, így lehetséges allergénként szerepel. Az allergia az immunrendszer kóros túlreakciója ezekre. (Ha végiggondoljuk mindazon anyagokat amikre valaki-valahol allergiás volt már, nagyon gyorsan arra a következtetésre juthatunk, hogy üvegbura alatt, infúzión létezni az egyedül biztonságos.)Az hogy manapság megszaporodtak az allergiás esetek, civilizációs ártalom. Egyrészt a túl-védett életmód lehet a háttérben, másrészt pedig a természetes szelekció kikapcsolása. (Régen ha valaki köznapi ingerekre allergiás reakcióval válaszolt, az jó eséllyel nem érte meg a felnõttkort, így nem tudta továbbadni a génállományát.)A sötét, vagy fekete bõrû emberek rendkívül túlérzékenyek a tejcukorra.Ez tisztán kötözködés: és akkor mi is van a maszájokkal, akik köztudottan csakis a marháik tejét és vérét fogyasztják?...Ó, azok az aranyos baktériumok és vírusok… Nem beszélve a gennysejtekrõl és gyulladásos fehérjékrõl.Ez egészen konkrétan állatorvosi hatáskör, az élelmiszerhigiéniáért (még a növényi eredetû élelmiszerek esetében is!) ugyanis az állatorvosok a felelõsek.Egy. Gusztustalan, hatalmas felületességrõl árulkodó, alapvetõ tárgyi tévedés a Mycobacterium avium subsp. paratuberculosis-t vírusnak nevezni. Õ baktérium, a tbc-baktérium közeli rokona.A hazai engedélyezett pasztörizálási eljárások MINDEN mycobacterium elpusztításához elegendõek. (Nagy-Britannia és Írország meglehetõsen régóta mentes a gümõkórtól, emiatt lehetséges hogy slendriánabbul kezelik a mycobacterium-kérdést. De nyilván csak a vizsgálatot követõ szankciókig.)( BIV elleni ellenanyag kimutatásáról csak így zárójelben: az hogy egy mikroba elleni ellenanyag kimutatható valamely szervezetbõl, csak azt igazolja hogy találkozott annak immunrendszerével; és nem azt hogy képes volt ott megtelepedni vagy pláne kórokozó hatást fejtett ki.)A tejet a tehén és a boltok polcai között többször is vizsgálják, mikrobiológiai módszerekkel IS. A tejjel kapcsolatos élelmiszerhigiéniai elõírásokat az állategészségügyi szabályzat (41/1997. (V.28.) FM sz. rendelet) tartalmazza, lásd részletesen: [url="http://"http://sgicenter.oai.hu/oai/jog/tvs/aeu/29.htm"]http://sgicenter.oai.hu/oai/jog/tvs/aeu/29.htm[/url]Ami most számunkra lényeges, az leginkább 744§ , ez tartalmazza tételesen felsorolva, mely esetekben alkalmatlan fogyasztásra a tej.Gyakorlatilag minden felmerülõ kifogást elüt. (nem lehet a tejben baktérium, antibiotikum vagy egyéb gyógyszer, nem származhat beteg állatból, stb stb stb stb; tessék szépen végigolvasni.)A gennysejtek egy külön bekezdést is megérdemelnek. Az európai uniós csatlakozásunk kapcsán akarják szigorítani (= uniós szintre hozni) annak szabályozását hogy mennyi fehérvérsejt-tartalommal lehet még átvenni a termelõtõl a tejet. (Most érvényes feltételeket lásd: Állategészségügyi Szabályzat 743§ (4) és (5) bekezdése.) Az összes arról szóló hiszti hogy tönkre akarják tenni a magyar tejtermelést, ezzel kapcsolatos; ugyanis a kisgazdaságok jelentõs részében az új szabályok szerint már átvételre alkalmatlan minõségûnek számítana a tej.Ami az IGF-et illeti: igen, ez így igaz, nem véletlen hogy csak az USAban van engedélyezve a használata ahol a nagy tömegû és olcsó termelés kedvéért sok más, kétes eljárást is engedélyeznek.Nem azt mondom, hogy mindenki igyon orrba-szájba tejet vagy fogyasszon egyéb tejterméket, de akinél egyéni érzékenység nem áll fönt és szereti, az egye-igya nyugodtan (a normális, kiegyensúlyozott táplálkozás keretei közt ;) ). [url="http://"http://www.geocities.com/all_are_one.geo/hun/tej.htm"]Az eredeti cikk.[/url]