Közzétéve 2001 augusztus 4. - 10:10
Ilusta!Már ne is haragudj, de elhûlten olvastam hozzászólásodat. Csak a kíváncsiságomat kielégítendõ, megtennéd, hogy elmondod milyen konkrét tapasztalatokra alapozod lesújtó véleményedet?Mit értesz az alatt, hogy ideggyengeség? Én láttam már egy-két atv-t, de ilyen szót egyikre sem használnék. Volt olyan lovam, amelyiket 25 km kemény tempójú túra végén még nagyon kemény kontroll alatt kellett tartanom, miközben a társaim már szunyókáltak a lassú és kényelmes vágta közben a nyergeikben a szépen lelasult, lenyugodott lovaikon. De ez nem ideggyengeség. Több, mint egy hetet álldogált a boxban, nem volt idõm lovagolni õt és közben meg kapta a zabot rendesen. Neki kellett volna 2 naponta 20 km túra vagy ezzel egyenértékû terhelést megvalósító lovaglás karámban. Volt olyan lovam is, amelyik minden túra elõtt, az elinduláskor bakolt, mint egy jókedvû kecske. Oka: ua. mint fentebb. Kevés volt neki az a terhelés, amit adtam neki. 7-15 naponta egy túra, naponta 2 óra karám neki kevesebb volt, mint a semmi.Volt olyan is, amelyik idegen lovak között úgy felhúzta magát, hogy ki kellett állnom felvonuláson a többiek közül. De hát mén volt a szerencsétlen és korábban lehet, hogy fedeztettek is vele. Meg hát istenem, a szokottnál vérmesebb jószág volt. Ezért is szerettem annyira. Tudomásul vettem, hogy nem érdemes vele lovastalálkozón felvonulni.Nem tudom, hogyan reagáltak volna bántásra (szájtépés, ütlegelés, szívtelen bánásmód), de ilyenben nem volt részük nálam. Nem értem az ideggyengeség szót ezekkel a lovakkal kapcsolatban! Problémás lovakról hallottam már. Atv-rõl is és minden más fajtáról is. Ezen problémás lovak viselkésének okait szinte mindig a bánásmódban és a tartási körülményeiben találta meg az, aki akarta. Lehet persze, hogy az atv. hajlamosabb arra, hogy ilyen okokra szembetûnõbben (gyorsabban, látványosabban) reagáljon. De ez a szememben nem bûn.Beltenyésztik õket, írod. A nagyon nagy számú atv-bõl azért sokkal nagyobbat lehet meríteni, amikor tervszerû tenyésztésrõl beszélünk, mint a szinte már kihalt gidránoknál vagy a szintén veszélyben lévõ nóniusznál, amit neked is el kell ismerned. Beltenyésztés veszélye inkább a kis számú populációnál áll fenn. Ez az atv-t nem fenyegeti. A gidránt, hucult, nóniuszt annál inkább.Nem tudom mennyire vagy otthon a lóversenyzés világában? Én nem nagyon, de gyanítom te sem. Szerintem nem hoz az annyi pénzt, mint gondolnád. A lótenyésztés nagyon költséges dolog és csak nagyon keveseknek éri meg anyagilag is. Ez nem csak (és szerintem nem is fõleg) az atv-re igaz, hanem minden fajtára. A galopp nem a gazdagok hobbija és divatja. Lóversenyre nagyon különös figurák járnak, a legkülönfélébb okokból. A Lovi rendszeres látogatója pl. Csurka István, Farkasházy Tivadar, számtalan intelligens, közkedvelt közéleti ember, sok csóró szerencsejátékos, amatõr lovas, stb. Biztosan láttad a Nagy utazás címû filmet (remélem ez volt a címe) (Presser dalának, ami a film zenéje, minden esetre ez a címe). Ott is felvillant valami ebbõl a világból. Lehetett rajta szerettel vagy cinkosan mosolyogni, némi farizeus beütéssel meg akár szörnyülködni is. Nem a lóversenyzésben van egyébként nagyon sok pénz, hanem a szerencsejátékban. A kettõt ne keverd össze! A lottóban is sok pénz van. A totóban is sok volt egykoron, amíg volt foci is hozzá. A szelvényeket és a kaparós sorsjegyeket elõállító nyomdák ugyan valószínûleg haszonnal gyártják ezeket, de meggazdagodni egy-két Fortuna által kiválasztott emberen kívül senki sem fog. Akár csak a lovinál. Itt a "nyomdászok" (tenyésztõk) között kemény konkurrencia harc van és a költségek iszonyatosan nagyok. Van gondolom rajtpénz is, de inkább a takarmány, létesítmények beruházási-fenntartási költségei, bérköltségek, utaztatás költségei jöhetnek számításba. Gondold át ezt a dolgot újra!Apával fedeztetik a lányát? Kicsodák? Kerteskõn csináltak ilyet? Vagy Dióspusztán? Vagy valamelyik komoly tenyésztõnél? Csodálkoznék. A profi tenyészetekben magas szakmai színvonalú munkát láttam. Már ahol voltam. Dióspuszta vezetõjével többször beszélgettem lovakról, tenyésztésrõl, takarmányozásról, betegségek kezelésrõl, stb. Nem olyan embernek tûnt, akire nem lenne okom felnézni, noha majd két fejjel magasabb vagyok nála.Nem érik meg az 5 éves kort? Csak pontosítanám ezt a dolgot. Az atv-nél nagyon komoly a szelekció. Korán kezdik (nem értek vele egyet állatvédelmi szempontból, de megértem gazdasági szempontból) azért, hogy mire a ló tenyésztésbe vonható korba kerül, addigra már elegendõ információ álljon rendelkezésre ahhoz, hogy eldöntsék: tenyészthetõ-e? Nem véletlen, hogy az atv a leggyorsabb ló 1000-3000 méteres távon. Ez a következetes és bevált szelekciós módszer eredménye. Öt éves korára tényleg kiderül, hogy a ló jó-e valamire. Ha tenyészértéke van, tenyésztésbe vonják, ha versenyeredményei vannak, versenyeztetik. De itt a nagy bökkenõ! A kiváló szelekció alapja a nagy populáció. Sok a ló. Nem pusztulnak el öt éves korukra, nem lesznek fizikai roncsok! Ezek a lovak - eltekintve a sajnálatos és elkerülhetetlen, de más szakágakkal összevetve egyáltalán nem szégyellni való számban elõforduló sérülésektõl - kicsattannak az erõtõl. Izmaik acélosak és kidolgozottak (nézd meg egy 5 éves, galoppon szelektált atv hátsó combjait!), tüdejük kapacitása alkalmassá teszi õket extrém teljesítmények nyújtására, stb. Mi legyen azokkal a lovakkal, amelyek nem kellenek a kevés egyedet igénylõ versenysportnak és a tenyésztésnek? Hm? Tudsz valamit javasolni? A tenyésztõk igyekeznek megszabadulni ezektõl, mivel érthetõ okoknál fogva számukra költségtényezõrõl van szó, nem szeretett barátról. Ezek a lovak ugyanannyiba kerülnek, mint a még reményteli korban lévõ társaik, a kedvencek meg már a tenyésztésben pihengetnek vagy még a versenypályákat gyûrik. Ezért lehet olcsón atv-t venni, nem azért mert idegbeteg, lestrapált gebék. Sok tenyésztõ inkább olcsón eladja egy hobbylovasnak a lovát, mint a vágóhídnak. A vágóhidak is a lottyos kövérre hizlalt hidegvérûeket veszik szívesebben, mint az agárszikárságú, csupa izom és ín atv-t.Ezekért mondtam, hogy aki akar egy jó lovat, az vegyen atv-t. Olcsóbb, mint bármely más egyed. Még a cigány kupecek által forgalmazott, egyveleg származású, tanulatlan vagy éppen teljesen elrontott lovaknál is olcsóbb. Gyors, terhelhetõ, intelligens, tanulékony. Az igaz, hogy ehhez fel kell vállalni hátrányokat is. Sok idõt, hetente 15-20 órát kell rááldozni a lovazásra. (Beleértve a hozzá- és hazautazás, az ápolás, a barátkozás idõtartamát is a lovagláséhoz.) Cav annak idején hetente egyszer jött Silveradora Sacihoz. A ló egész idõ alatt karámban tartózkodott, így a legcsekélyebb problémát sem okozta Cavnak, hogy egy hét kihagyás után felüljön rá. A Sanchoval közös túrájuk után Sancho panaszkodott, hogy azt az utat, amit egyébként 2 óra alatt szokott megtenni, Cavval és Sacival 4,5 óra alatt teljesítették. Saci egy nyugodt ló egyébként is, de a karámban tartózkodás neki elegendõ volt ahhoz, hogy ne legyen neki nagy menõkedve. Ha Saci atv, akkor Cav leizzadt volna a túra elején, s Sancho arra panaszkodott volna, hogy nem gyõzte a tempót mögötte. Hosszabb kihagyás után nem lehet nagyon terhelni (Cav ezért sem hajtota nagyon a lovát, helyesen!), a ló meg menne, s ezért kezdetét veszi a ki az erõsebb játék.) Arra is számítani kell, hogy jó idõ eltelik (2 év is lehet vagy több), amíg a ló lenyugszik annyira, hogy másokkal közös tereplovagláson a fej-fej melletti helyzetet ne értelmezze feltétlenül befutónak, s ne kelljen soha birkózni vele. De ez az állapot igenis elérhetõ. Azt a hátrányt is tudatosan kell vállalni, hogy a magas marja miatt elõbb-utóbb speciálisan neki készített nyerget kell gyártatni.Itt a fórumon dicsérõ szavak hangzottak el Kállai Pál champion zsokérõl, a galopp doyenjérõl olyanoktól, akik most a gyengítõk között sorakoztak fel. Vajon mit szólna az öreg az atv-rõl írt lekicsinylõ, elítélõ véleményükhöz. Biztosan legyintene, vagy nevetne egy jót. Biztos tudna mesélni remek lovakról ugyanúgy, mint megveszekedett dögökrõl, de valószínûleg rég abbahagyta volna már a galoppot, ha a tizede igaz lenne annak, amit az atv-rõl a gyengítõk leírtak.