3839 válasz a témához

[Csuti]

Helló Mindenki!Sokszor éreztem erõs késztetést arra, hogy elszidjam valamelyik topicban az éppen aktuális idõjárást lovaglásra való alkalmatlansága miatt, vagy éppen örömködjek, mert számomra kedvezõen alakult.Most ez utóbbiban van részem, bár tudom, hogy sokan sírva búcsúztatják a nyarat, de én örülök a felfrissülésnek, a csendes esõ által felpuhított földnek.Azt is tudom, hogy elvileg az idõjárás nem befolyásolja/-hatja lóra ülésünket, de azért valljuk be, mindannyiónknak van kedvenc napsugara, felhõje, szele, vihara, melegfrontja, esõcseppje, hópihéje...Én magam az õsz-tél-tavasz idõszakot szeretem legjobban! Szívemnek kedves lágy õszi szellõben, a lemenõ nap melengetõ sugarainál lovagolni vagy sûrûn hulló hópelyhek közt, pata alatt nyikorgó hóban bandukolni vagy friss tavaszi szellõben, ébredezõ természetben vágtázni. Persze van olyan is amit gyûlölök: több hetes kemény hideg, jégbe fagyott földutak, nyaktörõ mutatványokat okozó befagyott pocsolyák, "lószobafogság".Szóval, ebben a topicban mindenki kedvére örülhet vagy mérgelõdhet az idõjárás miatt. Persze szigorúan csak lovas szempontból! Megtárgyalhatjuk, hogy milyen hatással vannak az egyes idõjárási tényezõk az általunk ismert lovakra és ehhez kapcsolódó beszámolók is jöhetnek!

Edited by Csuti, 2007 július 25. - 8:53.

[Csuti]

Emlékezetes lovaglásaim meteorológiai szempontból:- tavaly nyáron, egyedül Bánattal, szokásos terep, felénél tipikus, nagyon sûrû, langyos nyári zápor kapott el, beálltam egy fa alá a Duna-parton és vártam. Olyan nyugalmat árasztott az egész helyzet! Bánat is csak teljes nyugalommal elkezdett legelni, nem érdekelte az esõ. A hõségben jól esett a hûsítés. Mire hazaértem elállt.- valamelyik késõ õszi - kora téli este mentünk ki a németkéri erdõkbe, Krsiztivel és Hh-val(akkoriban még Gyuri ). Hazafelé a nagyréten ránkszállt az este és a telfölsûrû köd. Sejtelmes homályba borult a táj. Beleborzongtunk. Gyönyörû volt és thrillerbe illõ is egyben!Na, Ti jöttök!

[Csuti]

Kedves Mongol! Pontosan ilyenekre gondoltam! Lélekemelõ, katartikus, stb. És abban az idõjárásnak is szerepe van!Szomorkás, magányra vágyó hangulatban a szemerkélõ esõ, vagy borongós égbolt csak növeli az érzést! De jólesõ érzést és nem depressziót! Szerintem.Vidám hangulathoz meg pattogó rügy, csicsergõ madársereg és tavaszi napsütés dukál! Esetleg kergetõzõ hópihék, melyek csiklandozzák arcunkat és csipõs hideg, mely bohóckodásra ösztönzi lovunkat!

[kokr80]

Azon nem gondolkodtatok, hogy esetleg fordítva??? Tehát az idõjárás határozza meg a hangulatunkat, a lovaglás milyenségét? Nálam inkább ez szokott észrevehetõ lenni. Ha tavaszi, jó idõ van, én is abszolút vidáman megyek ki lovagolni, jókat szaladgálni, borúsabb, hûvösebb napokon pedig jól esik elmélázni, lassú sétákat ejteni, hosszasan elgondolkodni.

[Csuti]

Igazad van!De én ma pont attól vagyok vidám, hogy végre ilyen szomorkás idõ van! Holnap pedig megmondom, hogy végül milyen lett a lovaglásom.

[zapolya]

idézet:

---

Eredeti szerzõ: Csuti: Igazad van!De én ma pont attól vagyok vidám, hogy végre ilyen szomorkás idõ van! Holnap pedig megmondom, hogy végül milyen lett a lovaglásom. [/QUOTE]Már alig vártam az õszt! Nem kell a pályán a port nyelni, terepen sem. Ráadásul nincs az a dögvész meleg amitõl kb. öt perc után leszédülök a lóról, lovak is jobban bírják a hûvösebb idõt. Teljesen be vagyok sózva, vágyom a hegyek közé, hogy lóháton barangolhassak az õszi erdõben.

[Blue]

Minden évszaknak meg van a maga szépsége, ha nem lennének nem lenne ilyen szines az élet. Nyáron a hajnali lovaglás a legcsodásabb, ahogy felkelö nappal életre kel a világ. Illetve ahogy a lemenö nap vöröses fényébe ragyog a táj. Összel, a kellemesen hüs idöben barangolni. A hihetetlen meleg szinekbe öltözött erdök és mezök növényeit csodálni. Hmmmm télen a csillagos ég alatt telihold fényében csillógó hómezön vágtatni Tavasszal újra életre kel minden. Megváltozik a levegö " íze" és ahogy Csuti is írta hihetetlen vidám.

[Blue]

Hihetetlenül szép élményim vannak, amit méllyen a szivemben örzök. A változatos évszakok nélkül nem lennének ennyire csodálatosak

[Kriszti2]

Tavaly (mint annyiszor)kettesben indultunk Mirzával csavarogni egy tavaszi hajnalon. Ezek a hajnali csatangolások hiányoznak a legjobban, mióta meghalt.Fél hatkor érkeztem az istállóhoz. Mirzát behoztam a nagykarámból, ahol társaival az éjszakát töltötte, megetettem és negyed hét körül elindultunk. Kényelmesen, ráérõsen. A nap már ugyan felkelt, de még hûvös volt. Nem nagyon, csak egy kicsit, csak épphogy kipirosodott az orrom. Beszéltem Mirzához, hangosan szidtam a két kutyát, akik kikísértek minket és percenként ugráltak elõ a bokrokból sikítófrászt hozva Mirzára és rám. Amikor a szentiványi tóhoz értünk már lehúztam kockás pulcsim cipzárját. Aznap senki nem horgászott a tónál, mégis pezsgett az élet, ott már megkezdõdött a tavaszi fesztivál. Leültem a padra, Mirza legelészett, én néztem és tele voltam szerelemmel, örömmel, bánattal, jóval, rosszal. Szentimentális dolog ez a tavasz. Hamarosan felkerekedtem, elvágtattunk a szentiványi tanyák felé. Vitt a szivem, vitte Mirzát is. Néztem az eget, hatalmas tavaszi felhõk takarták el a napot, nem kellett sokáig várni, nyakunkba szakadt az esõ. Jól sejtettem, már gyanúsan fülledté vált a levegõ és feltûnõen nagy lett a csend körülöttem. Csendesen jött, nyakamba zúdította az aranyat érõt, majd ott hagyott ázott-boldog magányomban dolga végezetten. Mire hazaértünk megszáradtunk. A tanyán már nyüzsgött mindenki, értem aggódtak, nem tudták merre járok. Hol voltam? Azt õk úgyse tudják meg soha, hogy aznap reggel én hol is jártam...

[Chilly]

A tavasz a leggyönyörûbb,mikor a lovam is és én is valamiért folyton ki akarunk ugrani a bõrünkbõl.Ez valami csodálatos,az illatok,a színek,minden.Volt egy vicces nyári tereplovaglásom,nyargaltunk a tarlón,laza vágtában,közel s távol semmi,mikor valami késztetést éreztem arra,hogy felnézzek.Pontosan felettem,egy ölyv repült,egészen alacsonyan és pont a fejem felett.És míg ki nem értünk a tarlóról,végig ott repült.Kicsit úgy éreztem magam,mint Xena...

[Chilly]

Nem tudom,biztoan sokan vagytok így vele,de a legszebb hajnalban és este,a lemenõ nap fényénél lovagolni,mikor munkából hazaérsz,mikor utálsz mindent aznapra,mikor tele vagy gondolatokkal,bánattal,örömmel...Mikor nem akarsz emberrel találkozni,mikor szívesebben mesélsz lovadnak...Ilyenkor nem számít,hogy perzsel a nap,bõrig ázol vagy hullik a hó.Minden jólesik,és minden gyönyörû.A nyári tarló porszaga,a harmatos lucerna,a zápor utáni föld illata...

[Cenzor]

Nagyon jó volt olvasgatni,hogy kinek mikor esik legjobban a lovaglás. Én mindenkit meg tudok érteni hiszen nem vagyunk egyformák. Nekem mindegy milyen az idõ ha lovon ülök az csak jó lehet. Most hiába van az egyik legjobb lovaglóidõ, hiszen írni is alig tudok a törött kulcscsontommal.

[Paris]

idézet:

---

Eredeti szerzõ: Blue: Hmmmm télen a csillagos ég alatt telihold fényében csillógó hómezön vágtatni [/QUOTE]Ó de jó is lehet... :( Csak azt az egyet sajnálom, hogy nálunk télen nincs lovaglás. És én még sosem lovagoltam télen, hóesésben...Valamelyik topicban már fejtegettem, úgyhogy most nem állok neki újra, meg különben sem olyan érdekes az egész, de szerintetek mi akadályt lát valaki abban, hogy télen lovgagoljunk??? Szerintem ez teljesen korrektül hangzik, sehol sincs hiba. De hát...nem minden úgy van, ahogy gondolnám, tehát ti mit gondoltok errõl?

[kokr80]

"télen a csillagos ég alatt telihold fényében..."Pontosan ezt terveztük tavaly (idén) szilveszterre lovas barátaimmal. Még a holdnaptárat is megnéztük! Olaszországból is elcsaltuk egy barátnõnket!Kitaláltuk, hogy 10-11 körül lóra pattanunk, meglátogatjuk a környezõ falvak kocsmáit, báljait, éjfélkor beülünk valahová koccintani, hatalmas hajnali vágta hazafelé a porhóban, a holdfényben a réten...Erre esõs, borús, szutyok idõ lett! De azért így is jót buliztunk! ;) Tényleg klassz dolog hóban lovazni, de azért megvan a veszélye is. A hó sok mindent betakar! Gödröket, jégfoltot, fagyos földet... Tanácsos csak jól ismert, elõtte sokat látogatott környéken járni!

[Chilly]

Szerintem a hóban lovaglásnak van a legsajátosabb fílingje.Rajtam vagy annyi cucc van,vagy olyan vastag kabát,hogy feltesznek a lóra,és gyakorlatilag csak ott töttyedek,nyakig beburkolózva,mint egy gömb.Ilyenkor jön el a szõrén lovaglás ideje is...Szerintem nagyon tuti.De egyben a legveszélyesebb is,ez így van.

[tötõ Zsó]

jó ez a topik ;) én egyenlõre fenntartásokkal vagyok a téli lovaglást illetõen ugyanis 5bõl 4szer télen sikerült leesnem. persze lófüggõ volt. Ettõl függetlenül eszméletlen érzés ahogy a domb mögûl kibukkanva meglátod a havas tájat ..

[Cavalier]

idézet:

---

Eredeti szerzõ: Chilly: Szerintem a hóban lovaglásnak van a legsajátosabb fílingje.[/QUOTE]Jeee! Most meg majd kapok a pofámba, hogy már megint ezt a képet linkelem be: [url="http://"http://cav.paci.hu/2003_01_12/17_s.jpg"]http://cav.paci.hu/2003_01_12/17_s.jpg[/url] Mit csináljak, ha idõrõl idõre aktualitást nyer? Az ilyen téli napoknál csak az õszi hajnalokat szeretem jobban, egyszer csináltam meg azt, hogy felpakoltam magam egy kis sajttal, meg némi jóféle Tokajival, és elindultam meló után reggel 7-kor ki az erdõbe. Sajnos a vadállatok már aludni mentek, csak egy szarvast láttam, de az jó nagy volt legalább. Útközben eszegettem a sajtot, megérkezéskor meg boroztunk. Így kell élni, azt mondom...

[tötõ Zsó]

MEGVAN!!tudom miért jó télen lovagolni!? mert nem a kõkeményre száradt földre esek nameg egy "WUFF" haggal egybekötött "eltûnés a hóban" sokkal fílingesebb nem?

[jm-horseman]

Nálam is a hó a király!Talán tõtõ elképzelése miatt is, miszerint puhára esünk. Meg nyáron sok a por. És megvan annak a hangulata, ahogy egy fehér réten vágtatsz, és körülötted amolyan "téli csend" van...

[Csuti]

Tegnap délután hiába erõlködött az idõ még egy utolsó nyári délutánt varázsolva, nem sikerült elrontania a kedvemet! Hihetetlenül jót mentünk és nem is egyedül voltam. Kijött velem egy lovasbarátnõm Maya hátán, mint régebben.Baracs felõl közeledett egy szép sötét felhõ, ezért csak egy pólóban mentem, hogy ha eláznánk akkor csak egy réteg vizes ruha legyen rajtam, ne kettõ, de végül az a felhõ is feladta.Egy általam régebben nagyon kedvelt útvonalon mentünk, messzebb, mint mostanában szoktam és felmentünk a mászató tetejére is. A löszfal csúcsáról ellátni jó messze, Dunaújváros - Dunavecse - Apostag - Dunaegyháza - Dunaföldvár települések által leírt félkörben.Lovaink nyugodtak, sõt lusták voltak, úgy látszik még nem érzik a frissülést. A Duna nagyon alacsony, messzire benyúló sóderszigeteken bandukoltunk, 3 kutya bolond rohangászásával kísérve.Szuper volt! Mostanában megint jönnek vevõjelöltek... Bánatot is nézegetik... :( Remélem még tavaszig kihúzzuk együtt!

[Fec]

Ki mondja meg, mikor jött el az õsz?A nap, a bolygónk pályája jelölöli ki? Vagy még beleszólnak a légkörünk koborgásának kiszámíthatatlan hatásai? A naptár, amelyikbõl mi a Gergely félét használjuk, de ismert még egy jópár? Melyik öreg tölgy melyik sárgult levele találja el: na most! most jött el az õsz, elengedem nevelõ ágam kötését. Avagy ez is fordítva az ág engedi el levelét. Nincs már szükség rá, készülni kell a télre addig minden nedvességet kiapasztani, nehogy a farkasordító fagy szétrepessze törzset, ágakat tördelõ szélnek se legyen mibe kapaszkodnia!Vagy a költözõ madarak? Gólyák, fecskék? Õk sem találják el tévedehetetlenül.Nálunk eltünt a fecskék java. Bejelentés, a szokásos villanydrótra kiûlés nélkül eltûntek. Az egyik istállóból teljesen. A másikban pár késõn kelt fészekalja most kezdi a repülõleckéket. Ha hosszú vénasszonyok nyara vár még, nomeg ennivalójuk is akad, talán, esetleg megússzák a késlekedést. De ha bármi közbejön az ideálishoz képest, pusztulás vár rájuk..Szüleik gubbasztásán látszik, gondolatban messze járnak már csapatukkal. De õk szülõk!! Bármilyen fájó, a maradás mellett döntöttek.Legyen szerencséjük, kellemes nyárias õszünk! [ Szeptember 17, 2004, 09:03: Az üzenetet átszerkesztette: Fec ]

[Daxi]

én még soha nem lovagoltam, hóban, de télleg jo lehet....sztem tökmindegy hogy mikor lovagolsz mert az mindig jó....

[Apple]

Hát nem tudom... Vérkobbojság ide, vérkobbojság oda, én azért eleve szakadó hideg esõben, ami meg van spékelve egy kis jeges széllel, nem indulnék el lovagolni. Szakadó hóesésben, ömlõ nyári zivatarban azért más, ott még a lóval sem cs.szek ki nagyon.Amúgy én nem nagyon tudnám megnevezni a kedvenc lovaglóidõmet. Egyrészt mert több is van, másrészt pedig lehet, hogy semmi különös idõjárás nincsen, egyszerûen csak jó érzés ott és akkor lenni.Tavasszal viszont, amikor az elsõ hihetõ ígértetet teszi a Nap a melengetõ sugaraival, hogy vége a borongós _latyakos_ télnek, és kezdenek szemmel láthatóan nõni a rügyek, és meg-megjelennek a zöldek, akkor bármit megtennék azért, hogy lovon ülhessek. Nekem amúgy is a tavasz az egyik kedvencem. Nyáron is szeretek lovagolni, amikor csak egy szál pólóban, vízzel felszerelkezve járod a pusztát (hegyet, ki hol...), vagy a Hulló levelek havában, amikor minden aranybarnára változik, és a fények is lágyak, melegek, vagy az "üvegbúra" csöndben lépni-vágtázni a hóval borított erdõben, ahol a fák a hó súlyától behajolnak az útra. Hmmm! Nem tudnék választani Egy a lényeg. Mindbõl kijusson

[Paris]

Apropó esõ. Ti, ha esõben lovagoltatok utána mindig lekezelitek a nyerget meg a kantárt? :confused:

[furioso]

Célszerû, de leginkább csak a száradás után átolajozni, mert egyébként megkeményszik a bõr...Amúgy nedvesen, nyirkosan szivaccsal megtisztítani a szennyezõdésektõl (izzadtság, sár, stb.), majd szellõs helyen szárítani. [ Szeptember 18, 2004, 16:21: Az üzenetet átszerkesztette: furioso ]

[furioso]

Nekem kedvenc évszakom a tél. Gyerekként megélt, több kilométeres korcsolyázások a Rába hullámterébe kiöntött, majd ottmaradt és megfagyott vízen, hatalmas szánkózások egész nap, stb. A téli szünetekben reggel kimentünk szánkózni a Rába parta a Kóvalterhoz (ha valaki a gyõriek közül tudja, hogy hol van), dél körül hazamentünk ebédelni, anyám a ruhánkat meg a cipõnket a sparhelt lernijében, meg felette szárítgatta, hogy minél elõbb tudjunk visszamenni (a mi kívánságunkra, nem az övére, õ azt szerette volna, ha maradunk otthon), késõbb, mikor már a gyerekekkel síelni voltunk a Tátrában, reggelente fürdõnadrágban a borotválkozás, meg a zuhanyozás után hentergés a hóban, a szállóvendégek általános megrõkönyödésére (néhány nap múlva már többen voltunk, kedvet kaptak mások is, észrevették, hogy jótékony hatású a megfázások megelõzésében), majd este síelés után, vagy reggel síelés elõtt kb. 10 km futás a hegyi utakon -20 fokban, vagy az alatt, stb. S még csak nem is tüsszentettünk egyet sem...Mondhatná valaki, hogy perverz, mazochista, stb. vagyok, ha valaki ezzel illet, vállalom. De akkor, amikor mások már vastagon influenzások (hogy ne mondjam nyakig taknyosak), nekem még semmi bajom...Ugyanakkor mindkét gyerekem hat éves korától tizennégy éves koráig úszott. Az elsõ négy évben nyitott uszodában, télen is. Amikor az osztály háromnegyede hiányzott telente megfázás, influenza miatt, õk akkor is jártak iskolába. Mondták is: mi a francnak vagyunk ennyire edzettek, a többiek lógnak, mi meg iskolába járunk...A lovaglás és a tél kapcsolata:Gyõrben az egyik állami gazdaság tartotta fent a lovardát, ahol lovagoltam (hatvanas évek eleje). Az istálló a város szélén volt, közel az ikrényi leágazáshoz. Amikor leestek a havak (innen visszaemlékezve, akkoriban mindíg hatalmas havak voltak télen, de 20-30 cm legalább), a gazdaság vezetõi megbízták az edzõnket, hogy a lovardákat mindíg a lucernaföldeken tartsa (sok, nagy kiterjedésû lucernása volt a gazdaságnak), hogy a havat megtörve levegõhöz juttassa a hó alatt szunnyadó lucernást. Hatalmas sík területeken, szikrázó napsütésben, nagy hóban lovagolni, vágtázni azóta is felejthetelen élményt jelent számomra...Sajnos, a mostani lehetõségek egyre kevesebbszer kínálják ezt az élményt, itt, Szeged környékén...Sem hó nincs akkora, sem lovagolható területek (magántulajdon), úgy hogy marad a nosztalgia... [ Szeptember 18, 2004, 17:36: Az üzenetet átszerkesztette: furioso ]

[Csuti]

Nahát, nahát! Ez a fránya idõjárás nem akar úgy viselkedni, ahogy a meteoromókusok szeretnék! Tegnap is este 6 - fél7 körül még simán le lehetett izzadni egy kis vágtától! Aztán meg tapicskolni a Dunában, egyéb csapadék híján(vagy hogy kell ezt a szót írni?!). Nagyon jó volt! Bánat olyan lusta volt, hogy hihetetlen! (Pedig hétvégén 2 hölgy is leesett róla, amit nagyon nem értek. Pályán, körbe-körbe, nem is olyan nagyon kezdõk és vágtánál állítólag úgy megindul, hogy zutty. Nem voltam ott egyiknél se, de szinte hihetetlen számomra, mert velem olyan rendes, kezes a ló. :confused: )Én is úgy érzem, hogy egyre kevesebb a hó telente. :( Ez talán már az üvegházhatás???

[BoKa]

Hát, én háromszor leborulok Mekka felé, ha a hosszúhétvégét(péntek-szombat-vasárnap-hétfõ) megússzuk nagyobb-kiadósabb esõ nélkül Kosdon, ill. útban Kosdra, és Rétságra

[Apró Rém]

Csatlakozom BoKához....

[Paris]

Jaj, csak ne essen az esõ...ne essen az esõ...ne essen az esõ...megcsinálom a föci leckét, megírom a dogát matekból, jó leszek, elviszem sétálni a kutyát, megkeresen a nagyi szemüvegét meg minden, csak ne essen az esõ...ne essen az esõ...

[tötõ Zsó]

Paris.. úgyis esni fog :mad:

[Paris]

Nem esett!!!!! tongue.gif És én állati királyságosat lovagoltam!!! Ilyen jól még életemben nem!!! Vágtában lazák voltunk, semmit nem csináltam, nem is hajtottam a lábammal, csak ellazultam, és ráengedtem a lábam...utána engedtem a csípõm...a kezem és a válam nyugton maradt, nem mondom, nem volt egy rotyó vágta, inkább laza volt...szal tõlem ez is nagy teljesítmény, semmi célozgatás! :mad:

[Dodó]

Nem is tudom én melyik évszakot szeretem a legjobban...Talán a tavaszt.Sõt!Igen a tavaszt.Olyankor újjáéled minden.A terepek csodálatosak.A hó elolvad, már akkor nincs lacsakos sár, és minden elkezd virágozni.A levegõ meg nagyon friss, estefelé éppen csípõs.Én nem ezeknek az úgymond rotyóvágtáknak vagyok a híve, nekem a kellemes, laza, hosszúszáras vágtáknál nincs jobb.Mikor szinte a csatoknál fogom a szárat (csak mondom angolstílusban lovagolok) és alattam a ló, prüszkölve csavarja a nyakát, a hátát.Az valami csodálatos.Mennyei érzés.Bár mondjuk mindegyik évszakban lovagoltam már jót, de tavasszal lovagolok mindig a legjobbakat.Valószínûleg akkor én is megújulok.A nyár nekem túl meleg.Este ha tudnék lovagolni, de akkor meg jön az a rengeteg bogár stb.Na meg akkor sincs mindig olyan kellemes idõ.A pálya akkor szörnyû, hatalmas a por.És ha locsolva van, akkor sem jobb.Nyáron a záporok után, mikor kicsit frissebb lesz a levegõ, akkor jó lóra ülni.Õsszel jönnek a nagy esõzések.A hatalmas pocsolyák.Pálya nincs, beszorulunk a fedelesbe.Mondjuk õsszel is van még néha jó idõ.Aztán jönnek a fagyok.Jön a tél.A hó egy csodálatos dolog.De a jég, a fagy, a latyak azok már korán sem olyan kellemesek.Hóban én is imádok kint lenni,de jó hó, a tél elsõ felében van, aztán jön a rossz idõ, ismét marad a fedeles.És a tavasz!!Az valami csodálatos...Persze ez vagyok én.És mindenki máshogy és másképp szereti. ;)

[Csuti]

Figyeltétek tegnap milyen tökéletes lovaglóidõ volt? Halvány szürke búra alatt volt a vidék, nem volt hideg, nem fújt a szél egy icipicit sem és ha jól emlékszem egy pár csepp esõ pottyant ránk, de annyira "ki voltam kapcsolva", hogy észre sem vettem.A ló is felfrissült és mivel nem raktam ki pályára egy rohanásra, a múlt szerda óta felhalmozódott energia zizegett benne. Kicsit jobban kellett figyelnem rá, gondolatom nem kalandozhatott el, izmaim nem lazíthattak annyira, mint máskor, de kivágtáztuk a többletenergiát és bandukoltunk tovább.Nõ a télibunda. Sûrû, selymes, puha szõr borítja már a lovat. Élmény megsimogatni! Persze amúgy is...A Duna fejött, alig van part. A víz fölé boruló ágakról sárguló levelek hullanak. A halak meg rárabolnak az úszó levelekre, de hiába. Dodó! És akkor azt képezld el, hogy nálunk nincs is fedeles! Amikor csupa jég, csupa sár minden, akkor is megoldjuk valahogy!

[Dodó]

Csuti!Igen, nekünk is ez volt tavalyig...A fedeles még itt új dolog.Ez az elsõ tele. Én is terepen voltam tegnap. Gondoltam nem kéne kimenni, mert mindjárt elázunk, de aztán nem fordultunk vissza..Mivel két napig pihent a ló, ezért volt energiája neki rendesen.Csavarta a nyakát, a hátát, és dobálta a farát vágtában.Még kétszer rá is lovagoltunk egy fatuskóra az egyik mezõn. ;) Azt az örömöt, amit ugrás után levágott..Hihetetlen. Aztán a végére úgy fölhúzta magát, hogy rendesen pakolt ügetésben. Szóval mégis jó idõ volt.Kellemes (kabátban ).Jó kedvünk volt.Szóval jó nap volt.De nem tudom, hogy végülis ezt az idõnek köszönhetem e. ;) [ Szeptember 28, 2004, 14:02: Az üzenetet átszerkesztette: Dodó ]

[mókuska]

Nekem a hûvös nyári hajnalok jönnek be, amikor csendben bandukolunk az erdei úton a csikó hol elõttunk, hol mögöttünk ficánkol és örömében beleharap egy-egy fûcsomóba majd õrült vágtába kezd. A felkelõ nyári nap sugarai átvilágítanak a fák között és csak a távoli vadak csörtetése hallatszik.

[Paris]

Csuti! Szerintem is pont ez a kíváló lovagló idõ. Sõt. Én azt se bánom, ha kicsit hidegebb is van.Sõt! Imádom azt az érzést, mikor csípõs, hideg illata van az õszi levegõnek...ehhez még hozzá az az átható ló és széna szag...látszik a lehelletünk, a ló prüszköl, én boldogan magam elé fújom a "füstös" párát...ilyenkor jólesik a mozgás, és bár hûvös van, cseppet sem fázunk...na, ezt az érzést imádom.