Lovardatulajdonosoknak
#41
Közzétéve 2006 január 20. - 19:57
#42
Közzétéve 2006 január 20. - 20:01
Mindjárt csörögni fog a telefonod. Már vagy két hete megadtam a havernak, de most életveszélyesen megfenyegedtem.Lófõ nagyon köszönöm! Tudnál pár dolgot errõl részletesebben írni?TUDTÁTOK,hogy vannak új lovas pályázatok?ide menjetek be a lovas pályázatok menüpontba.az én weblapom,de nem azért tettem fel...Létezik önszabályzós fûtõszál, amit a csõre kell erõsíteni, az ára 10e Ft alatt van. Ha érdekel, hívj a fel a 814-6022-es telefonszámon.
Szuper!
#44
Közzétéve 2006 január 20. - 20:06
Dehogy a tiéd, bocsi. A Zsuzsannáé...Mindjárt csörögni fog a telefonod. Már vagy két hete megadtam a havernak, de most életveszélyesen megfenyegedtem.Lófõ nagyon köszönöm! Tudnál pár dolgot errõl részletesebben írni?TUDTÁTOK,hogy vannak új lovas pályázatok?ide menjetek be a lovas pályázatok menüpontba.az én weblapom,de nem azért tettem fel...Létezik önszabályzós fûtõszál, amit a csõre kell erõsíteni, az ára 10e Ft alatt van. Ha érdekel, hívj a fel a 814-6022-es telefonszámon.
Szuper!
#45
Közzétéve 2006 január 20. - 20:48
#46
Közzétéve 2006 január 20. - 20:56
Gyuri, azok a bontott cserepek hány évesek lehettek?Palatetõt semmiképp nem akarnánk. Borzasztó puruttyán nézne ugyanis ki, hogy a melléképületekkel egybeépült ház fele piros cserép, fele szürke pala. Meg Fecó iszonyatosan háklis a palára!Én sem értem, mi nem stimmelt a terasznál a bontott cserepekkel. Fecó nagyon becsületesen, nagyon gondosan és szépen csinálta. Késõbb aztán szurokkal, malterral, mindennel próbálta rendbehozni (bár érdekes módon felülrõl semmi olyan nem látszott, hogy rés lenne, vagy ne fednék egymást, stb.) - mégis beázott. Aztán amikor mondta a szakibácsi a frankót, hát lebontotta, s most átlátszó, üvegszerû hullámlemezt kapott a terasz.Az ácsmester - aki elvállalta a tetõcserét - úgy magyarázta, (és a költségvetésbe bele is kalkulálta az új tetõléceket, ill. a régineknek a szükséges helyeken való kicserélését, - a lakóépületen is) hogy a mostani tetõlécek lennének a fólia alá, a cserép alá meg új lécek. Ez most akkor úgy lesz, hogy lesz egy tetõlécezés, arra megy a fólia, a fóliára ismét tetõlécezés, arra a cserép? :confused: Ez egy közel 60 éves ház. A beázáskor Fecó felment a padlásra, (éppen zuhogott az esõ, õ meg éppen itthon volt) és azt látta, hogy sem törött cserép nincs, sem félrecsúszott, egyszerûen olyan porózusak már a cserepek, hogy kitartó, erõs esõzéskor egyszerûen áteresztik a vizet.Ha ezeket a cserepeket visszarakjuk, fene tudja segítünk-e a dolgon a melléképületeknél... :(Olyan pala lemez már nincs. Amióta az azbeszt tartalmú lemezeket betiltották (és ez így van rendjén) már bontottban sincs olcsó. Az új pala lapja 2100-2300 Ft körül van. De nem is ez a lényeg. A cserép, ha bontott is, nem feltétlenül fog beázni, ha nem ugyanabban a sorrendben kerül vissza. Ha van rajta malter (gerinc környékén), azt le kell szedegetni, és meg kell szabadítani a rátapadt egyéb szenyezõdésektõl, rovarfészkektõl stb. Itt a környékünkön is sokan használnak bontott cserepet még a lakóházuk fölé is. Van aki akkurátusan befesti a régi cserepeket, így újnak is látszik. A parasztházunk tetejének egy részére is a régi cserepek kerültek vissza hat évvel ezelõtt. Beázásnak nyoma sincs. Magam az istállónk kb. 100 négyzetméteres tetejére raktam vásárolt, bontott cserepeket (saját kezûleg csináltuk az egész francos tetõt, tehát még az a vád se érheti, hogy szakmunka ). Nem volt jó minõségû a cserép, sõt, girbegurba, nem is egyforma mind, van egykapcsos is, kétkapcsos is közte, mégsem ázik be sehol. Az persze jó, ha fólia van a cserép alatt. Ügyeljetek, hogy a tetõlécezés ne legyen ritkább, mint a korábbi, és egyáltalán az ácsmunka legyen megfelelõ. Ha van törött, elgörbült léc, azt érdemes kicserélni. Ha meg jut rá zsé, akkor a lécek cseréje általában is hasznos.Ágimam!Esetleg palatetõ?1200 darabja.
Cserepes lemez? Ez érdekelne. Hogyan kell azt elképzelni? Mi a pontos neve, nem tudod? Párásodjon! Ottegyea.... Alatta meg úgyis fólia lenne. Aztán meg hogy zajos... a lovak csak kibírják... De ez az ár tetszik! A melléképület költségvetésében 2oo m2 fóliát számoltak a mesterek. Akkor 150.000-bõl kijönne ez a lemezes cserép (vagymi). Elgondolkodtató.HH., azok a bontott cserepek mennyi idõsek lehettek?Ágimam!a fólia pont arra van kitalálva, hogy megfogja és belevezesse a vizet az ereszcsatornába. Ha raksz a cserép alá biztos, hogy nem lesz gond. El fog állni! Tudom, hogy "szõke" kérdés, de mi lesz azzal a porhóval, amit mégiscsak, - ezután is - befúj a szél, csak éppen a fóliára. Bírni fogja az? Sajnos ez a bontott átka.Ha nagyon olcsó tetõt szeretnél, hívd fel a Lindabot én tavaly tõlük vettem 650 Ft/mm-ért "hibás" cserepes lemezt (ennek az a gondja, hogy belülrõl párásodhat, és hogy zajos a fémségébõl kifolyólag. Elõnye, hogy nagyon kis dõlésszögnél is alkalmazható, és házilag is felrakható, csvarozható)
#47
Közzétéve 2006 január 20. - 20:57
#48
Közzétéve 2006 január 20. - 21:02
Azt hiszem az a hivatalos neve is. Szerintem már láttál is olyat. Úgy néz ki, mintha cserép lenne. Fel tudják rakni a régi tetõre is, nem kell bontani.Cserepes lemez? Ez érdekelne. Hogyan kell azt elképzelni? Mi a pontos neve, nem tudod? Párásodjon! Ottegyea.... Alatta meg úgyis fólia lenne. Aztán meg hogy zajos... a lovak csak kibírják... De ez az ár tetszik! A melléképület költségvetésében 2oo m2 fóliát számoltak a mesterek. Akkor 150.000-bõl kijönne ez a lemezes cserép (vagymi). Elgondolkodtató.
#49
Közzétéve 2006 január 20. - 21:03
#50
Közzétéve 2006 január 20. - 21:06
#51
Közzétéve 2006 január 20. - 21:16
Csak a földrõl lehet! Tényleg egykezes. Lehet, hogy amivel te találkoztál az szélesebb volt, így nyilván nehezebb is. Az enyém olyan 120 cm széles lehet. Az egész nem lehet több 6 kilónál. Persze, ha a fix oszlop közelében emeli az ember, akkor lehet egész nehéz is.És ezt a kaput földrõl is könnyen lehet nyitni- csukni? Nem kell nagyon erõlködni?Babaton voltam lovasoktató, ott volt egy hasonló.Tulajdonképpen egy sorompó.De ahoz volt egy kötél is, hgy a földrõl könnyen lehessen csukni.
#52
Közzétéve 2006 január 20. - 21:22
#53
Közzétéve 2006 január 20. - 21:25
No-no!Nem akartam ennyire részletes lenni, hogy ne tûnjön okoskodásnak.Tényleg szopi dolog egy ilyen oszlopot átfúrni, ha nincsen ipari méretû nagy fúrógép, de a titka, hogy a lehetõ leglassúbb fordulaton, gyakorta kihúzva a fúrót kell fúrni, hogy a teljes sitt kijöjjön gyakran a likból. Amúgy simán megpirosodhat a fúrószár. Jó a kisebb fúrógép is, de a kínai simán behal az elsõ cenitmétereken. Nemrég csináltam egy sorompót aminek a tengelyéhez 20-as lik kellett az akácoszlopokba. Az azért finom volt.Tényleg egyben fúrtok ilyen nagy átmérõjû lyukat? Nagy fordulaton? Igazi cowboyok vagytok.
#54
Közzétéve 2006 január 20. - 21:30
Látod már meg is van a különbség. Vajon miért kellett olyan széles kapu? Egymás mellett masíroztak kifelé a lovak?Kb 3-4 m széles
Eredeti kádár fúró?No-no!Nem akartam ennyire részletes lenni, hogy ne tûnjön okoskodásnak.Tényleg szopi dolog egy ilyen oszlopot átfúrni, ha nincsen ipari méretû nagy fúrógép, de a titka, hogy a lehetõ leglassúbb fordulaton, gyakorta kihúzva a fúrót kell fúrni, hogy a teljes sitt kijöjjön gyakran a likból. Amúgy simán megpirosodhat a fúrószár. Jó a kisebb fúrógép is, de a kínai simán behal az elsõ cenitmétereken. Nemrég csináltam egy sorompót aminek a tengelyéhez 20-as lik kellett az akácoszlopokba. Az azért finom volt.Tényleg egyben fúrtok ilyen nagy átmérõjû lyukat? Nagy fordulaton? Igazi cowboyok vagytok.
#55
Közzétéve 2006 január 20. - 21:34
#56
Közzétéve 2006 január 20. - 21:34
#57
Közzétéve 2006 január 20. - 21:42
#58
Közzétéve 2006 január 20. - 21:50
Edited by lisawica, 2006 január 20. - 21:50.
#59
Közzétéve 2006 január 20. - 21:54
Edited by Ágimam, 2006 január 20. - 22:45.
#60
Közzétéve 2006 január 20. - 22:00
Ha a ló alá gondoltad,akkor a döngölt agyagot javasolom.Nekünk , mondjuk helyben van az "agyag", de mindenképp az lenne.Szerintm a leghumánusabb.Egy kisistálló (2 angolbox) építésébe fogok tavasszal. Jelenleg azon töketlenkedek, hogy beton alapot kapjon-e vagy sem. A telek lejtõs, hiába lesz az istálló a magasabb ponton (gyakorlatilag telekhatáron), az is egy lájtosabb lejtõ alja, szóval, tetszik-nem tetszik, talaj és egyéb víz mindig van. Viszont mindenképpen szeretném, ha lenne a lóimnak biztonságosan száraz helyük. MIlyen alapot javasoltok? Köszönöm.(Az egész falu egy volgyben fekszik, minap végigjártam a mindösszes kettõ darab utcát benne, megnézendõ, hogyan oldották meg az õslakosok. Hát, igen egyszerûen. Nem tartanak lovat. A tehenészetnek van ugyan egy lova, de azt identitászavaros és tehénnek hiszi magát, ekként is kezelik.)
#61
Közzétéve 2006 január 20. - 22:08
Az akácrigli az a két rúd ami emelhetõ. valakinek írtam, hogy a kettõ nem több 6 kilónál. Biztosan elbírna vele a leggyengébb családtag is. Nálam is be kell férnie egy Weimarnak is, de az nem jön naponta, hogy 4 méteres kaput csináljak neki. Úgy oldottam meg, hogy a kapu melletti két oszlopot olyan távolságra ástam, hogy elférjen közöttük. A karámfákat 4 állványcsavar fogja....Packa, jók a képek. Azt még mondjuk nem tudom most sem, hogy mi lehet az az akácrigli, de ez az én hiányosságom. Nekem kicsit nehezen elképzelhetõnek látszik, hogy akár a párom, akár a serdületlen lánykák, akik sûrûn matatnak a karám körül fél vagy akár két kézzel kezeljenek egy ilyet. A mi átjáróink teherautó szélességre vannak méretezve, ami fontos, mert akár egy nagy kamionnak is át kell tudni menni rajtuk (nem tudnak másképp bejönni hozzánk, csak ha keresztül haladnak a telken, nincs hol fogolódni; takarmányt is sûrûn hoznak nagy utánfutókkal traktorral). Viszont a láncos megoldásnak komoly hiányossága, hogy a két rúd nincs összekötve, így kétszer kell vele dolgozni egy nyitáshoz, és a lovak a rudakat függõleges irányban tudják mozgatni. A pónik, csikók rendszeresen átmásznak. Mondjuk, azok enélkül is másznának, mert olyanok. (Délceg nekifutásból, vágtában átugrik két karámrúd között. De már nem sokáig, hamarosan túlnövi azt a méretet, amivel még vigéc lehet). Szóval a megoldások valami ötvözetét tervezgetem, egyelõre csak fejben, aztán majd papíron. Tavasszal, amikor már ásni is lehet odakint, akkor úgyis kell egy csomó új karámoszlopot letennem, lesz min kisérletezni.
#62
Közzétéve 2006 január 20. - 22:08
Ha csak az nem, hogy nem szokták megrágni, csócsálgatni. Nem tudom ki, hogy van vele, de engem ló nem nagyon hoz ki a béketûrésbõl sok mindennel. De amikor például megláttam, hogy Sárika lovunk milyen laza eccerûséggel harapta ki a sokezer forintos csikóetetõbõl a fémpálcákat, vagy amint más egyedek a fogukat köszörülik baromi drága mûanyag csészéken, azt úgy veszem, mint a parkrongálást és anyázva levegõért kapkodok.Mi a baj azokkal a beton etetõkkel?
#63
Közzétéve 2006 január 20. - 22:10
Holnap felteszem neked az abrakolóm képét.A falra szerelhetõ mûanyag qrva dráda....Hú, gyerekek, már látom, nagy hasznát vesszük majd ennek a topiknak! Nagyon jó ötlet volt! Attól tartok, ha nyár elején itt megindulnak a munkák, nagy hasznát vesszük annak, hogy ilyen "szakik" vagytok sokmindenben! :yeah: (Jut eszembe: a box-istállóban szét kell verni a két felbetonozott zabolót, és helyette falraszerelhetõ mûa. etetõt, v. valami mást, meg sok-ezer más dolog van, - nálunk is elfagy a csap, stb. )
#64
Közzétéve 2006 január 20. - 22:21
#65
Közzétéve 2006 január 20. - 22:40
Péter, azt én fejeztem be ugyan, és qvára szép simára eltapicskolam a misungot belül is (az etetõrésznél) és legömbölyítettem szépen a széleit is, minden ok., csak a 4 év alatt (én nemtom, hogyan) a belsõ része, - tehát ahonnét az áztatott zabot kieszik ) olyan durvává, ragyássá vált, (megették a betont :confused: ).A lényeg, hogy nagyon nehéz tisztán tartani. Márpedig nyáron (de más évszakban is, a sárgarépa, alma, lenmag miatt) olyan dzsuvás marad a belseje, hogy gyalázat!Tény, hogy amit Mulattnak vettünk, falracsavarozhatót, annak Herceg szépen, kitartóan és végül sikeresen kibányászta a rõfnyi hosszú csavarjait, ezt többször megismételte, de mi meg visszacsavarozzuk! Eltörni, a falból kiszakítani nem tudta, pedig mindent megpróbált ennek érdekében. Még majd abban segíthetnétek, milyen szénázót csináljunk hátulra. A fogyókúra érdekében nyáron a karám-legelõ hátsó végében kapják ugyanis a KASZÁLT FÜVET ÉS A SZÉNÁT, de elég nagy ott a pazarlás.Olyat oda lentre biztos nem tudunk csinálni, mint a FENTI SZÉNÁZÓJUK De akkor milyet? :confused: Aztán EZT A FEDETT RÉSZT folytatni szeretnénk, mert most még a BOXBEJÁRAT FELETT nincs tetõ.A SZÉNATÁROLÓT is bõvíteni kell, legalább egy hullámpala-szélességnyivel.Egyszóval bõven lesz, miben tanácsot kérjünk Tõletek! ]Mi a baj azokkal a beton etetõkkel?
#66
Közzétéve 2006 január 21. - 9:08
#67
Közzétéve 2006 január 21. - 9:53
#68
Közzétéve 2006 január 21. - 9:55
Itt van az igazság kutyája elhantolva, az óvodás rigmus szerint a keresztél nem forgácsol, hanem nyom. A kisebb fúrós elõfúrás persze csak akkor használ, ha elég hosszú a kisebb fúró.Asztalos sosem voltam, fejbõl nem is emlékszem rá, de ha más élszög kell a fához, akkor kell keresni egy ismerõst, aki átköszörüli, az fáradságban és költségben nagyon hamar megtérülõ és hasznot hajtó beruházás, kevesebbet kell hûteni, kenni és cserélni.És persze, ami már az elõbb elhangzott, gyakran kihuzigálni a forgács miatt, és igen lassú fordulatszámon (ez nem jelent igazán több idõt, mert nyomni azért lehet).Már, ha csigafúróról beszélünk.Ernest! Azért fúrok nyolcas lyukat, hogy a 12-es fúró könnyen szaladjon.
#69
Közzétéve 2006 január 21. - 11:10
#70
Közzétéve 2006 január 21. - 12:25
#71
Közzétéve 2006 január 21. - 12:34
Nekünk ez a szénázó 100%-osan bevállt. Akárhol felépíthetõ, csak legyen 4 (3) oldala. Nem, vagy csak minimálisan szórják ki belõle a szénát, nem tapossák össze, nem szarják, hugyozzák le, nem szórják szét. És az elõzetes várakozásokkkal ellentétben nem lépnek bele :pJa, és a képen látható a bontott cserépbõl készült tetõ isMég majd abban segíthetnétek, milyen szénázót csináljunk hátulra.
Edited by lisawica, 2006 január 21. - 12:36.
#72
Közzétéve 2006 január 21. - 13:11
#73
Közzétéve 2006 január 21. - 13:17
#74
Közzétéve 2006 január 21. - 13:24
Mára igértél helyzetjelentést Pilis ügyben.Lear - az általad leírt felsõ lengõ karos bisz-basz tartja a slagot ,A gond az hogy a végére rakott pisztoly egy két hétig tud ellenállni a nyomásnak , mert a csõ vége kinyúlik és lecsúszik róla a bilincs a víz nyomástól .Ha ellen is áll a nyomásnak és nem rugja le pisztolyt magáról akkor is folydogál valamelyik csatlakozásnál a víz .Petya - A pályáza címe - Terület- és régiófejlesztési célelõirányzat , a pályázat a www.nfh.hu oldalon megtalálható régiónkénti bontásban . A 3-as pont vonatkozik erre a turisztikai fejlesztés . Nem fedeles építés a címe .A férjem cégénél olcsóbbat csak akkor tudsz nekem ajánlani ha ingyen van.
#75
Közzétéve 2006 január 21. - 13:28
#77
Közzétéve 2006 január 21. - 13:48
Hát vessetek meg karámfafúrótársak, de bizonyhogynemarról!Bár az elsõ szakmám asztalos, de sosem jutna eszembe mással, mint kicsit át köszörült fémfúróval az akácnak esni. Egyébként ipari munkák során a gyárban sem láttam sehol mást, mint az utóbbit. Különben azokat a hosszú fúrószárakat ami fémfúrónak tûnhet, azt is fára használják, mert ki lenne az aki kézbõl akarna fémbe oly hosszú likat forgácsolni? Amúgy az akác speciel el is várja a fémfúrót oly kemény tud lenni, pláne ha nem friss. Soxor szikrát hány.Mi másról beszélnénk, mint csigafóróról?
#78
Közzétéve 2006 január 22. - 9:02
Jó megoldás ez, csak egy kicsit nehezebb és macerásabb a kezelése. Lehet, hogy ennek a meghagyása mellett érdemes lenne csinálnod az enyémhez hasonló lókijáratot.Én meg a munkagép bejárathoz a csavarok helyett egészen biztos, hogy lekoppintom a láncos megoldást.Lefotóztam a láncos megoldást: http://hosszuhomlok....ackapu_800_.htm
#79
Közzétéve 2006 január 22. - 9:58
#80
Közzétéve 2006 január 22. - 10:32
Biztos, hogy alaptalanok az aggályaid. Lecsukott állapotban egy lánccal van a felsõ rúd biztosítva a karámfához, úgyhogy semerre sem tudja mozdítani a pacc. Ha jól megnézed látszik is a képen. Ugyanez a megoldás a személybejárón is jól mûkszik, itt éppen a csikó abrakol rajta. Mi lenne ha a láncosod fõlé tennél egy olyan határolót, amilyen nekem tartja lecsukott állapotban a két sorompófát?Ha felénk jársz szivesen látunk egy kis tapasztalatcserére.A tiéd azért is tetszik, mert a villanypásztor is rászerelhetõ és nem gond azzal együtt mozgatni. Csak a súly és a tartósság dolgában vannak kétségeim. Amíg fegyelmezetten kezeli az ember, addig ok, de nem állhat mindig ott a készítõ. Ha valamit nem elég kényelmes és magától értetõdõ kezelni, akkor mindig lesz, aki azt mondja magában: a franc kínlódjon vele, majd visszafelé rendeen becsukom... Ha meg egy ló nekimegy a nem jól beakasztott riglinek (mondjuk leakasztja és átlép rajta, de beleakad...), akkor kész is a zsanér.Jó megoldás ez, csak egy kicsit nehezebb és macerásabb a kezelése. Lehet, hogy ennek a meghagyása mellett érdemes lenne csinálnod az enyémhez hasonló lókijáratot.Én meg a munkagép bejárathoz a csavarok helyett egészen biztos, hogy lekoppintom a láncos megoldást.