41 válasz a témához

[Orsi]

Sziasztok!Azért nyitottam ezt a topikot, hogy probáljuk meg összeszedni, hogy tulajdonképpen milyen fûvet szeretnek a lovaink, mik azok a fûvek amik jó ha benne vannak a széna bálában, mik azok amik nem jók.Gondolok Én itt olyanra, ha betudnánk szkenelni egy-két képet és magyarázatot adni a növényekrõl, miért jók, miért nem jók ha lovaink ezt eszik.Ez tudom valamilyen szinten növénytani kérdés is lehet, de szerintem célszerû azzal tisztában lennünk mit eszik a lovunk.Ezt a topikot különben azért is nyitottam, mert ha valaki otthon lesz lótartó, mint Én, akkor tudnia kell, hogy milyen szénát, fûvet etet a lovával, hogy mibõl is áll össze az amit kedvence eszik.Ha ebben valaki szakértõ, akkor legyenszíves tudását megosztani Velem, Velünk.

[Paris]

Én sajna nem értek hozzá...de szerintem szabadban legelészõ ló nem eszik meg számára ártalmas füveket ill. gyomokat.

[Orsi]

Igen a lovak megtudják különböztetni a fûféléket egymástól. A csattanó maszlag például úgy hallottam mérgezõ növény. De ha valaki tud róla képet szerezni az jó lenne.

[furioso]

Orsi! Ezen az alapon Neked minden megvett bálát szét kellene bontanod, hogy szétválogathasd az általad ehetõnek vélt fûféléket a szénában. Véleményem szerint a ló még a szénában sem eszi meg azokat a növényeket, amelyek számára ellenszenvesek. Inkább azt kellene figyelembe venni, hogy kitõl veszed a szénát, megbízhatónak ítélt gazdától, vagy csozetól. Ugyanis van olyan eladó széna, amit az út mellõl kaszáltak le, abban több a mérgezõ anyag, ami a jármûforgalomból eredõen kerül rá. Ez a jó rétiszéna esetében kisebb esély.Tehát törekedni kell arra, hogy jó rétiszénát vegyünk, aztán a ló majd osztályoz... [ Szeptember 28, 2004, 19:36: Az üzenetet átszerkesztette: furioso ]

[Orsi]

Igen ez igaz. Én sem azt mondom, hogy minden bálát bontsunk ki, hanem próbáljuk meg összeszedni, milyen fûfélék vannak amit általában lovaink esznek itthon.Én olvastam egy-két fûfélérõl a Lótenyésztõk kézikönyvében, de a rajzok alapján nagyon nehéz beazonosítani a fû fajtákat.

[Zsubaba]

Legalább ellenne vele egy darabig, míg kibontogatja a bálákat... "Szeret, nem szeret, szeret, nem szeret..." Viszont volt már olyan, hogy a szénában minden valószínûséggel csattanó maszlag volt, a lovak mégis felették és minden bajuk volt tõle. Szerencsére semmi komoly gond nem volt. [url="http://"http://www.freeweb.hu/zsubaba/atropa_b.jpg"]Csattanó maszlag[/url] [url="http://"http://www.freeweb.hu/zsubaba/csatt.jpg"]Csattanó maszlag[/url] [url="http://"http://www.freeweb.hu/zsubaba/colchi-a.jpg"]Õszi kikerics[/url] [url="http://"http://www.freeweb.hu/zsubaba/buxus.jpg"]Buxus[/url] [url="http://"http://www.freeweb.hu/zsubaba/pirosgyuszu.jpg"]Gyûszûvirág[/url] [url="http://"http://www.freeweb.hu/zsubaba/taxus_b.jpg"]Tiszafa[/url] [url="http://"http://www.freeweb.hu/zsubaba/thuja_o.jpg"]Tuja[/url] Mérgezõ növény még az akác, a dió (cián miatt). Többet most hirtelen nem tudok, de tuti van még.

[Palomino]

Akác??? Nem mondom, hogy napi rendszerességgel, de amikor terepre megyünk, akkor bizony elég sûrûn találkozunk behajló akác ágakkal, amibõl mindig jó nagyot szakítanak a lovak és eddig még semmi bajuk nem volt tõle... Amúgy a lovarda körül rengeteg az akác és (még nem néztem nagyon meg, de) szerintem a karámból is el-elcsípnek egy-egy ágat. Tényleg mérgezõ lenne??? :confused:

[Ilusta]

No igen, akác, hibiscus.Haramia is szokott akácot legelni, a hibiscus bokrot is mindig megcsócsálja.De gondolom nem esznek belõle hirtelen nagy mennyiséget, ezért "nem hat" rájuk.Amúgy igen, a lovaknak mérgezõ az akác.Egyébként mi mindenfajta utunkba kerülõ bokrot és falevelet megkóstolunk. Nagyon ritka pár növény van, amire rá sem néz..pl. vadrózsa, szeder.A tüskékre ne fogjátok rá, mert az akácon sokkal nagyobbak vannak! Bár, ha így belegondolok, nem is olyan kevés, amire rá sem néz.... [ Szeptember 28, 2004, 21:18: Az üzenetet átszerkesztette: Ilusta ]

[Zsubaba]

Korábban volt már egy vita arról, hogy az akác mérgezõ-e vagy sem, és akkor is az lett a vége, hogy nagy mennyiségben gázos, tehát ha egy egész fát lelegel, akkor ott már gondok vannak, de ha csak két-három ágacskányi levelet zabál be az nem baj.Van amúgy a rendes akác, és annak normál méretû tüskéi vannak, meg van vmi hamis akác, aminek legalább 8-10 centis tüskéi vannak. Érdekes módon Carmen a fákat, bokrokat sosem csócsálja meg, csakis a füvet tépi a saját lába alól. Csodálkozom is, hogy hogy nem rúgja magát orrba (ügetés közben is képes legelni ).

[Õz]

Egy vázlatos összefoglaló a mérgezõ növényekrõl:1., Központi idegrendszer izgalmát, károsodását okozó növényekCsattanó maszlagBeléndekNadragulya(Kevésbé ismert fajok: víz mételykóró, álkörmös)2., Központi idegrendszert nyugtató, majd bénító növényekMocsári zsurlóMezei zsurlóSaspáfrányPipacsMákVérehulló fecskefûBürök(Valamint: bódító baraboly)3., A központi idegrendszert bénító, egyben a szívre, az emésztõ- és kiválasztószervekre ható növényekTiszafaMezei szarkalábKeleti szarkalábAranyesõ (a pillangós típusú)Fehér fagyöngyFürtös zanótFarkasalmaDohányFehér ill. fekete zászpaBorostyánÕszi kikerics(Továbbá: sóskaborbolya, kapotnyak)4., A központi idegrendszert serkentõ, egyben a szívre, az emésztõ- és kiválasztószervekre ható növényekKözönséges boróka (gyalogfenyõ)Nehézszagú borókaNyugati tujaBoglárkákErdei iszalagBogláros szellõrózsaMocsári gólyahírSelyemkóró (vaddohány)Méreggyilok (vadpaprika)Gyalogbodza, fekete bodza (a virágjuk ártalmatlan, a többi része mérgezõ)Gilisztaûzõ varádics5., Fõként az emésztõcsatorna megbetegedését okozó növényekKutyatej-fajokErdei szélfûEgynyári szélfûFekete csucsor, ebszõlõ csucsorAkác (fõleg a friss hajtások és a termés)Orvosi szappanfûTölgyfajokKontyvirág6., Májkárosító növényekAggófû-fajokErdei csillagfürt7., Légzõ- és emésztõszervek gyulladását kiváltó növényekKerek repkényKecskerutaVadrepceRepcsén retek8., Ciánglikozid-tartalmú, fulladásos tüneteket okozó növényekVízi harmatkása (a zöld növény, fõleg a sarjúja tartalmaz sok ciánt)LenSzarvas kerepCirokfajokBizonyos here-fajok9., Nitrit-nitrát mérgezés (fulladásos tünetekkel, esetleg halállal jár)Szõrös disznóparéjSpenót10., A szívmûködés zavarát, károsodását okozó növényekGyûszûvirág-fajokNyári héricsMájusi gyöngyvirágFarkasszõlõ11., Véralvadási zavarokat okozó növényekOrvosi somkóróSzagos müge12., Sóforgalmi zavarokat elõidézõ növényekSóskafélék13., Fényérzékenyítõ hatású növényekLyukaslevelû orbáncfûCickafarkPohánka (hajdina)A kevésbé ismertekhez lehet képeket keresgélni.

[realcowboy]

A csattanó maszlagról azt kell tudni, hogy a ló sosem legeli le. Még véletlenül sem. Olyan zöld színe van, hogy az már ijesztõ! Viszont a bálázógép nem kerüli ki, s ha a magházából széthullanak a kis magok, azt véletlenül már megeheti a ló. Nálunk volt már ilyen. A legfeltûnõbb tünet, hogy felfúvódik a ló, mint a léggömb. Relatíve elég gyakran elõfordul a muhar vetésben. Aki etet muharszénat, (ami szalma tulképp) annak ajánlom, hogy figyeljen rá!

[Paris]

Realcowboy: És mi lett a lóval??? Ugye túlélte???

[realcowboy]

A csattanó maszlag magja néha elõfordul a zabban is. Nem vagyok benne biztos, de néhány dkg már halálos mérgezést is okozhat, viszonyt néhány szem is mérgezõ. Nálunk elég keveset ettek, mert vagy öt ló lett beteg két éve tõle. Egy nap alatt meggyógyultak, csak fél éjszaka sétáltak és egy rakás pénzt fizettem innjekciókért. Felfúvódtak, görcsöltek, kisebb lázuk volt. Ilyenkor a kólikákkal ellentétben lehet õket hagyni feküdni, ehnyhén hemperegni is. Persze csak annyira, hogy a felfúvódott hasban ne rendezõdhessenek át a belecskék, mert aztán hiába a locsolócsõ meg a vízcsap! Mindenképp állatorvos kell hozzá!!!

[Orsi]

Hát Õz felsorolása nem semmi!Ha tölgyfáról eszik a levelet, az is káros ezek szerint?

[Ilusta]

Õz egyébként átver mindenkit!Nem állatorvos lesz belõle, hanem botanikus!

[Õz]

Õz milliom-egy évvel ezelõtt, elsõéves korában egy teljes féléven keresztül tanult növénytant; és a gyakorlati részét (=mi az, mi van benne, mire jó, és/vagy miért árt) nagyon-nagyon szerette. Tölgyfa: fõleg a fiatal levelek, a termés és a kéreg veszélyes, és csak komolyabb mennyiség (kb 5 kg) fogyasztása esetén, 1-1 levél "elfér" a lóban. [ Szeptember 29, 2004, 22:14: Az üzenetet átszerkesztette: Õz ]

[Ilusta]

Mondtam én!

[Borsi]

idézet:

---

Eredeti szerzõ: ÕzÕz egy teljes féléven keresztül tanult növénytant [/QUOTE]Borsinak pedig 2 hete tanítanak gyepgazdálkodást.Bár ez nem túl hosszú idõ, de ha visszakapom a jegyzetem (ami többet van másnál, mint nálam :mad: ), akkor lehet, hogy valami érdemlegeset is tudok ide írni.

[Õz]

Szerezd vissza, és írj róla, sokat-sokat ;) Szép téma, naaagy téma; és ide a füvekhez sokkal inkább illik mint a mérgezõ nem-füvek

[Hajnal4]

Õz és hozzáértõk!A bodza milyen mennyiségben, mennyire veszélyes? Nálunk van egy bodzafa a karám szélén, szerintem nem legelik, de ki tudja, biztos elõfordul, hogy lecsípnek egy darabot...most meg ugye hullanak a levelek...Mik a tünetei ha emiatt van gond? ( a fa évek óta ott van, eddig szerintem nem volt belõle gond, a mi lovaink pár hónapja laknak ebben a karámban)

[Õz]

Azt mondja az én drágajó gyakorlati jegyzetem, hogy 1.)a gyalogbodzában nagyobbak a hatóanyag-koncentrációk 2.)legveszélyesebbek az éretlen bogyók 3.) kellemetlen íze van a növénynek, nem nagyon eszik meg az állatok; ha kiéhezett állapotban szabadulnak rá, akkor lehet belõle komoly baj, akkor is leginkább juhoknál (gondolom azért mert azok a legkevésbé válogatósak).Tünetekrõl hasznavehetõ leírást sajnos nem találtam sehol ("változatosak", a mennyiségtõl, egyéni érzékenységtõl, stb függõen:/ ).

[Orsi]

Akkor vágd ki inkább! :( biztos ami biztos

[BoKa]

Más a bodza, és más a gyalogbodza, nem keverendõ a kettõ.Amúgy: [url="http://"http://www.paci.hu/cgi-bin/lovas/paciforum/ultimatebb.cgi?ubb=get_topic;f=17;t=000065"]Mérgezés[/url]

[Orsi]

Most csináltam meg lovainknak a karámot friss fenyõbõl és azt figyeltem meg, hogy a kéreg lerágás után lenyalják a gyantát és utána otthagyják a fenyõt.A friss gyanta nem okozhat problémát?

[Orsi]

Vagy a fenyõ nedvének nyalása?

[Lombardo]

Orsi! Ha tényleg pontosan tudni akarod mit eszik a lovad, mi került bele az adott bálába, akkor egész pontos információt kaphatsz, ha egy zacskóravalót beviszel a TATI laborjába!A botanikai vizsgálat 1440 forint, a mikrobiológiai 1000 forint. (Számlával +ÁFA) ;)

[Hajnal4]

Köszi Õz!Hát fogalmam sincs, milyen bodza ez (fa), azt sem tudtam, hogy többféle van....majd lefotózom .Ritkán vannak kiéhezett állapotban (lassan már gurulnak...) úgyhogy ettõl nem tartok.Orsi, nem háznál vannak a lovak, szóval azért csak úgy nem vághatom ki a fát...

[realcowboy]

idézet:

---

Eredeti szerzõ: Orsi: Most csináltam meg lovainknak a karámot friss fenyõbõl és azt figyeltem meg, hogy a kéreg lerágás után lenyalják a gyantát és utána otthagyják a fenyõt.A friss gyanta nem okozhat problémát? [/QUOTE]A friss gyanta szerintem nem. De olyan puhafa nincsen amit a ló nem rág meg, el, szét elõbb utóbb. A fenyõkarámnak inkább az a veszélye, hogy ha esetleg belesik a ló rögtön fel is nyársalja magát.Egyetlen puhafa aminek a ló a közelébe sem megy az az ecetfa. Ha kilóméterszámra nincsen egy szikra zöld, akkor se kezdi rágcsálni kérgezni.

[Borsi]

A takarmányozásra szánt gyep optimális összetétele:1. pázsitfûfélék (egyszikûek): 60-70 %2. pillangósvirágúak (kétszikûek): 10-20 %3. egyéb kétszikûek ->feltételes gyom: 10-20 %feltétlen gyom: 0A százalékok nem fajszámra, hanem borítottságra értendõk.Igen logikátlan módon a végével kezdem, aminek egyszerû az oka: ez a jegyzet - még - nálam van.Egyéb kétszikûek:A feltétlen gyomot az állatok nem fogyasztják el, vagy ha igen, akkor a gyom megbetegíti az állatot. - A mérgezõ gyom lehet zölden mérgezõ, ami csak frissen lelegelve okoz problémát. Ha van elég fû, akkor az állat nem eszi meg, de ha nincs, akkor megeheti. A tartósítva mérgezõ gyom a veszélyesebb, mert a szénából az állat nem tudja kiválogatni a mérgezõt. (A szilázsból végképp nem, de ha jól emlékszem, nem szarvasmarhát akarunk etetni )Pl. mezei zsurló, mocsári zsurló - A szúrós gyom akár jóízû is lehet, akár magas beltartalma is lehet, de mechanikai sérülést okozhat, ezért az állat még a környezetében lévõ füvet sem legeli le. Ezek fõleg száraz fekvésû területeken fordulnak elõ. Pl. mezei iringó, útszéli bogáncs, tövises iglice (ez utóbbi egyébként pillangósvirágú, tehát magas a fehérjetartalma, de a pillangósvirágúak elõnyeirõl majd késõbb).A feltételes gyomok tulajdonképpen közömbös növények. Hogy gyomnak tekintjük-e vagy sem, az attól függ, mennyire terjednek el. 20 %-os borítottságig elfogadható.Takarmányozás szempontjából kevésbé értékes növények. A rostok, szénhidrátok meg nemtudommicsodák aránya más, mint a pázsitfûfélékben. Az ásványi anyag-tartalmuk azonban akár többszöröse is lehet a fûféléknek.Magától az állat 20-30 %-ban legel ilyen növényeket.Pl. cickafark, útifû, kakukkfû, pitypangBár "egyéb kétszikûek"-rõl van szó, elõfordul azért egyszikû is itt. (remélem, mindenki ismeri a különbséget) Egyszikû egyéb kétszikûek : - A gyomfüvek tulajdonképpen pázsitfûfélék, morfológiai okokból nem fogyasztja el az állat. Pl. rozsnokok (egyéves), egérárpa, kunkorgó árvalányhaj (fokozottan védett). Az egérárpát biztos ismeritek, ha azt mondom, hogy kicsi korunkban ennek a kalászát dobáltuk egymás hajába, ruhájába, akkor biztos tudjátok, melyikrõl van szó. - A savanyûfüveket úgy tudjuk megkülönböztetni a pázsitfûféléktõl, hogy a szár keresztmetszete nem kör alakú, hanem szögletes (3szög, 4szög...). A bennük lévõ tápanyagok nehezen emészthetõk. Ha túl sok van belõlük, akkor máshonnan származó szénával kell keverni a takarmányt. Ide tartoznak a sások (Pl. gyapjúsás), és a szittyófélék.Elsõ nekifutásnak ennyi.

[Borsi]

Ja: Zsubaba által belinkelt képek közül a másodikat egyik tanárom készítette Ez még talán hasznos lehet, vannak képek: [url="http://"http://www.pointernet.pds.hu/lovaglas/tudas/toxic/toxic_herbage%20_001.html"]Mérgezõ növények a legelõn[/url]

[liviakonrád]

idézet:

---

5., Fõként az emésztõcsatorna megbetegedését okozó növényekKutyatej-fajok [/QUOTE]

idézet:

---

A feltételes gyomok tulajdonképpen közömbös növények. Hogy gyomnak tekintjük-e vagy sem, az attól függ, mennyire terjednek el. 20 %-os borítottságig elfogadható.Takarmányozás szempontjából kevésbé értékes növények. A rostok, szénhidrátok meg nemtudommicsodák aránya más, mint a pázsitfûfélékben. Az ásványi anyag-tartalmuk azonban akár többszöröse is lehet a fûféléknek.Magától az állat 20-30 %-ban legel ilyen növényeket.Pl. cickafark, útifû, kakukkfû, pitypang [/QUOTE]Akkor én most összezavarodtam a tudatlanságomban... Mi a különbség a Pitypang, és a kutyatej között? :confused:

[Dé]

[url="http://"http://berzsenyi.tvnet.hu/tanszek/szam/sas/pitypang.html"]Pitypang[/url] Kutyatejfélék: [url="http://"http://www.anagram.hu/cgi/photview.cgi?plants/szszallas/010527_08.jpg~"]Pusztai kutyatej[/url] [url="http://"http://www.anagram.hu/cgi/photview.cgi?plants/pilis/020428_Kutyatej1.jpg~"]Farkaskutyatej[/url]

[liviakonrád]

Gyermekkoromat (is) hülyén éltem le!! Mi a pitypangot is kutyatejnek hívtuk!

[Zsubaba]

Nálunk kint a legelõn van egy szál egymagában egy bazinagy csattanó-maszlag. Lehet, hogy ma lefényképezem majd, hogy lássátok milyen szép kis növény... redface.gif

[Borsi]

Pázsitfûfélék:Minimum 50 %-os borítottság kívánatos, amit azonban csupán 5-7 faj tesz ki.A hajtásrendszer szempontjából 3 csoportra lehet osztani: tömött bokrú (a bokrosodási csomó a talajfelszínen van), laza bokrú (a bokrosodási csomó kevéssel a talajfelszín alatt van) és tarackos (még terjeszkedik is a talajfelszín alatt) füvek. A laza bokrú és a tarackos füvek a legfontosabbak.A legeltetés tûrése szempontjából megkülönböztetünk aljfüveket (amelyek sok tõlevelet hoznak, alacsonyabbra nõnek, és jól tûrik a taposást, a rágást), és szálfüveket (magasabbra nõnek, legeltetésre kevésbé alkalmas, inkább kaszálják).És most jöjjenek a fajok, hiszen emiatt írtam le a csoportosításokat.Aljfû, laza: angol perje, taréjos búzafûAljfû, tarackos: réti perje, vörös csenkeszSzálfû, laza: réti csenkesz, réti komócsinSzálfû, tarackos: magyar rozsnok, tarackbúzaA pázsitfüveket azért jó szénaként tartósítani, mert a levél körülöleli a szárat, és nem pereg le olyan könnyen a levele (mint pl a lucernának).Az optimális kaszálási idõ a bugahányástól a virágzás kezdetéig tart. Addig nem szabad hagyni nõni, hogy magot is hozzon.Orsi! Gondolom, gyepet nem szeretnél telepíteni, úgyhogy arról nem írok. (nem is tudnék eleget)

[Borsi]

Pillangósvirágúak:Nagy fehérjetartalom (dús levélzet), nagyobb ásványi anyag-tartalom, mint a füvekben; és sok vegetatív vizet is tartalmaz.A legelõtípusú keverékekben maximum 20 % pillangósvirágú lehet (a természetes gyepekben 5-6 % van).A legeltetési idény kezdetén a nagy fehérje- és víztartalom gondokat is okozhat. Pl. felfúvódás, ivarzási gondok.A fontos, takarmányként hasznosított fajok a vörös here és a fehér here.Még szólnék az ún. herefüves keverékrõl:Általában vörös here és valamilyen fûféle van benne, a pillangósvirágú aránya 40-50 % is lehet, ezért csak szárítva vagy fonnyasztva etetjük.Próbáltam olyan dolgokat összeszedni, amik nem csak a termelõ szempontjából hasznosak, remélem, volt benne számodra értékes információ.

[realcowboy]

idézet:

---

Eredeti szerzõ: Zsubaba: Nálunk kint a legelõn van egy szál egymagában egy bazinagy csattanó-maszlag. Lehet, hogy ma lefényképezem majd, hogy lássátok milyen szép kis növény... redface.gif [/QUOTE]Miért?Attól, hogy gonosz és mérgezõ, attól még szép lehet!Láttunk má' olyat. ;)

[Orsi]

Ez hihetelen, hogy ennyi mindent összetudtatok szedni, ez ám a tanulmány!!! Nem gondoltam volna, hohy ennyi okos emberke jár itt a fórumon.Van még egy kérdésem: másfél éves csikóm zabálja a tölgyfa levelét, ha kiviszem sétálni a mezõre, az öreg is eszi, de kevesebbet. Engedjem enni a csikót? Azt olvastam itt, hogy a tölgy is mérgezõ.Sõt, 20 éves lovam Penta, aki ugye az Alapítványhoz került imádta a bogáncsot.Mindig érdekes szemekkel néztem ahogy tûskéstül falja a bogáncsot. De a mérgezõ növények között szerepel ez is.Akkor most mérgezõ a tölgy és a bogáncs is? Miért eszik a lovak? Ill. a csikóm azért eszi a tölgyet, mert még nem tudja, hogy mérgezõ?Egyébként mindent megeszik amit az orra elé dugók, ezért is féltem: szõlõt, barackot, paradicsomot, krumplit, paprikát rágás nélkül nyeli le.Na most mit csináljak?

[Orsi]

Na meg azért is, mert kólikára hajlamos, sajnos.

[Borsi]

A bogáncsról annyit, hogy nálam nem a mérgezõ, hanem a szúrós növények között szerepel, Õz felsorolásában sem találtam, csak az általam belinkelt weblapon szerepel a mérgezõk között, tehát 2:1 a "nem mérgezõ" javára . Hogy mi az igazság, nem tudom.A "Mérgezõ növények a legelõn" c. cikket egyébként csak a képek miatt tettem be, nagyon el se olvastam (csak egy kicsit ;) )