Ugrás a tartalmakhoz


Fotó

Gyógy- és mérgező növények


  • Please log in to reply
345 válasz a témához

#81 Ágimam

Ágimam

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 6.208 hozzászólás

Közzétéve 2006 szeptember 22. - 8:58

Köszi, Natos, ez épp Röganyónak ad segítséget a mostani gondjaiban. [Jóvan... ezt se' ide akartam... :kv: ]

Edited by Ágimam, 2006 szeptember 22. - 9:21.


#82 Guest_röganyó_*

Guest_röganyó_*
  • Guests

Közzétéve 2006 szeptember 22. - 13:24

NATOS! Köszi, jól felkészült vagy, talán kertész vagy?Látom, okos dolgokat fogunk ennyien összehozni.A korábbiakhoz:- farkasalma - ha még kell, tudok szedni, özön mennyiségünk van- kamilla - teaként isszuk, kutyáink, lovaink gyógyítására is itatjuk, gyomor- és bélgyulladásoknál, sebek mosására csodálatos és nyugtató hatású is- cickafark- teáját parvos kiskutyákkal itattam a 80-as évekelején (akkor még nagyon nem volt jól megoldott a védõoltás). A betegség véres szakaszában tea, utána az elsõ táplálék cicka teával felengedett száraz rántás, pici sóval. Alig volt veszteségünk. Tele van vele a legelõ.- körömvirág kenõcs - a galagonya tövises balesetem óta ma is kenni kell a karomat, a naturlandos körömvirág kenõcs vált be a legjobban (kimosni kamilla teával szoktam, amibe olyankor, ha elõtte nagyon piszkos munkát végeztem, 1 tbl hyperol feloldva). A naturlandos kenõcs birkafaggyúval készül, ezért természetes hatású, gyorsan beszívódik a bõrbe. A másik fajta vazelinos és az nem szívódik be hamar, elcsúfítja a ruhát, nem tudok a billentyûzet elé ülni vel, mert mindent összekenek. Nem lehet mindig mindent bekötözni sem.- jól gondolom, hogy a szemvidító fû az orbáncfû? Ha igen, az egy jó növény, a lányom többször tudtomon kívül kipróbálta rajtam, este ennek a teájával kínált. Egy csésze tea, gondtalan, kiadós alvás, derûs ébredés, tényleg vigyorogva kelek. A legelõnkön rengeteg van, évelõ növény, jól tarackol, ahol nincs, érdemes termeszteni, nagyon életere való növény- GÖRÖGSZÉNA - nincs folytatva a topikban a vetõmag utáni nyomozás eredménye, engem is érdekelAKÁCOK- ezt a témakört egy kicsit bõvebben vesézzük ki:- AKÁC (Robinia pseudoacacia) - akkor ez a fehér akác és van rózsaszín-lilás virágú fajtestvére is, ami ugyanúgy néz ki, mint a fehér akác, csak úgy 2-3 héttel késõbb virágzik és a hajtás kérge egy árnyalattal sötétebb, mint a fehér akácé.A legelõinket horhosok (meredek vízmosások) szabdalják, önerdõsültek fehér akáccal. Tarvágás után tuskóról és gyökérsarjról eszméletlen mennyiségû hajtás tör elõ, ami második évben már dúsan virágzik. Ezek még olyan alacsonyak, hogy a szopós csikók is elérik. Június elején többször én legeltettem, frászt kaptam, hogy nem bírtam a ménest lehajtani az akácvirágról. A kiscsikók is ügyesen szedték. Amikor nincs virág, jó a levél is. Ahol bozótirtás közben egy-egy akácot kivágunk, arra jönnek, lerágják a leveleket, pdig minden finomság van a legelõjükön. Ezeken a legelõkön harmadik vegetációban legeltetünk, tehát ha lenne káros hatása, már egy lovunk sem lenne. Soha semmilyen káros hatását nem tapasztaltuk, gondolom a magja problémás lehet, mert a pillangósok magjai mindig problémásak.A tv-ben láttam filmet az afrikai akáciákról, ott valóban termelnek az akáciák valamilyen kémiai anyagot a legelõ állatok ellen. Szaporodási problémát sem tapasztaltunk, de természetesen nem csak ezt legelték. De azért természetesen aggódok.- KINAI LILAAKÁC (Wisteria sinensis) Ez a Tolnai Kláriék által énekelt lila akác, kúszónövény, errõl sok helyen olvastam, hogy mérgezõ. Szerintem egy lovardában bármikor elõfordulhat, hogy hozzájutnak a lovak. Akkor ezt agyönyörûséget ültethetjük vagy nem?- ARANYESÕ (Laburnum anagyroides) - 10 m-re is megnövõ fa, sárga pillangós virágú, virágzata olyan, mint az akácé. Magról és gyökérsarjról ugyanúgy szaporodik, mint az akác. Még csak azt olvastam róla, hogy mérgezõ. Kb. 10 éve az elõzõ helyünkön a ménes egy nem nekik szánt területet birtokba vett (egy hívatlan látogató távollétünkben nyitva hagyta az ajtót és átmentek a dísznövények közé) és az aranyesõt lekérgelték, a földig lehajló lombot leették. Dühében az alkalmazottunk tõbõl kifûrészelte, hogy ne éktelenkedjen ott. Terülj asztalkámot csinált az egész fából. Akkor még csak 50 felé volt az állomány, sehol nem találtuk a könyvekben, hogy milyen tünetekre számítsunk és mi a gyógyír. Aztán másnap már kezdtünk bízni, hogy ezt megint jól megúsztuk. Tényleg nem történt semmi, de itthon az aranyesõ magoncaimat "kigyomláltam".Most fellapoztam Silvanus könyvek- Díszfák és kertek képekben" címû 1990-es kiadású könyvet, 60. oldalán így ír Dr. Schmidt Gábor: " A Laburnum fajok minden része, így a virág is mérgezõ, megenni, megkóstolni nem szabad!"Mennyire velünk voltak az égiek!Kár, hogy itt nem tudok dõltet, félkövéret... használni. Ha lehet, valaki tegye meg a kiemeléseket, mert még nem tudom, köszi.- ARANYFA (Forsythia ) -innentõl idézem a fenti könyv 56. oldaláról: "Az aranyfával (tévesen aranyesõ) csaknem minden kertben találkozhatunk. Alkalmas szoliternek, kisebb laza foltokba, de térhatároló tömör együttesek kialakítására is. Virágrügyei télen hamar átesnek az ún. aktív nyugalmi stádiumon, és a levágott vesszõk január közepétõl a szobában kivirágoztathatók."Tehát errõl nincs írva, hogy mérgezõ lenne és a népies neve szerint aranyesõ, de akkor ezt ültethetjük. Én 15 éve csak jelzõbotnak szúrtam le kora tavasszal, mind meggyökeresedett, elláttam vele a környéket.- FAGYAL (Ligustrum vulgare) - rengeteg van a legelõinken és az erdõkben is van. Szerencsére a lovak nem nyúlnak semmilyen részéhez, mert azért ez is enyhén büdös. Nagyon jó mézelõ növény, ezért a méhészek nagyon szeretik. Az illata kiváló. Termését a madarak télen elhordják, 10 madárfaj is van rajta idõnként. Alig tudom elhinni, hogy mérgezõ. Nyilván, ahol csak egy fagyal bokorral szórakozhat a ló, azt elõbb-utóbb megeszegeti unalmában, nem tudom...Ahol garantáltan lómentes övezet biztosítható, ott olcsó, gyors sövényt lehet vele létrehozni. Õshonos, jó lelõhelyen ásó nélkül fel lehet szedni az avarból, metszhetõ, formálható, szoliternek is alkalmas- mondom én.-Egynyári - és évelõ szélfû- én errõl még nem is hallottam...-Saspáfrány- ezt sem ismerem, mily üres az én ismereteim tárháza! Megyek kenyérkeresõ munkát végezni, mert a lótenyésztásbõl 17. évünkben még csak bevétel volt, de profit nem. De gondolatim nagyon szép jövõben járnak.Bocsi vén fejemnek, egyik gyerkõc sincs a közelben, hogy kitörölje az egyiket, véleltlenül kétszer kattintottam. Valaki tegye meg nekem, hogy egyszer kitörli. Köszi.

#83 lisawica

lisawica

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 3.925 hozzászólás

Közzétéve 2006 szeptember 22. - 19:12

- jól gondolom, hogy a szemvidító fû az orbáncfû?

Nem :)Az orvosi szemvidítófûEuphrasia rostkoviana HayneA tátogatók családjába tarozó, egyéves növény. Egész nyáron át virágzik, a növény virágos, föld feletti részeit kell gyûjteni.Teája gyomor és bélfekély elleni szer, forrázatát szemgyulladásra, kötõhártyagyulladásra, fáradt szemek pihentetésére, megnyugtatására, szénanátha esetén borogatásként lehet használni.Posted Image

Edited by lisawica, 2006 szeptember 22. - 19:15.


#84 lisawica

lisawica

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 3.925 hozzászólás

Közzétéve 2006 szeptember 22. - 19:29

Orbáncfűcsengőfű, csengőlinka, kozmadinor, lyukaslevelűfű, Szent Antal virága, Szent János füve, Jézus füveHypericum perforatumAz orbáncfűfélék családjába tartozó évelő növény, amely erdőszélek, füves, cserjés helyek gyakori növénye. Egész nyáron át hozza sárga virágait. A friss virágok elmorzsoilva vörösesbarna színű levet ereztenek. A virágzó növény szárának felső, max. 40 cm hosszú része gyűjtendő.Teáját gyomorfekély, bélfekély, magas vérnyomás, emésztési zavarok, külső és belső vérzések, vese és epebántalmak, idegeskedés, depresszió, alvászavarok ellen használják. Két teáskanál szárított orbáncfüvet leforrázunk, hagyjuk állni 10 percig, majd szűrjük le.Olaj: Három marék friss orbáncfű virágot szétdörzsölünk mozsárban, majd összekeverjük 500 ml szójaolajjal, és légmentesen üvegbe zárjuk. Napos helyre tegyük, és naponta többször rázogassuk fel! Ha vöröses színűre változik az olaj, szűrjük le, a virágokat jól nyomkodjuk ki! Az orbáncfű olaját külső reumás panaszokra, derékzsábára, bőrbajokra, nehezen gyógyuló sérülésekre, zúzódásokra, rándulásokra, véraláfutások esetén alkalmazzuk!Forrázata külsőleg bőrbántalmak és nehez gyógyuló sebek kezelésére javasolt.Öblögetőként torokgyulladás és fogínysorvadás, a száj belső sérülései ellen jó.A növény fényérzékenységet okozhat. Teájának gyakori fogyasztása esetén néhányan érzékenyebben reagálnak a napfényre, és hajlamosabbá válnak a leégésre. A világos bőrűeknél allergiás kiütéseket okozhat! Posted Image

Edited by lisawica, 2006 szeptember 22. - 19:32.


#85 Guest_lóherba_*

Guest_lóherba_*
  • Guests

Közzétéve 2006 szeptember 25. - 11:27

Szép Jó Napot Mindenkinek!Új felhasználó vagyok, és gondoltam "bekéreckedek" a fórumotokba..Nagyon örültem, amikor megláttam, hogy ennek a témának ilyen sikere van az internethasználó lovasok körében.Megmondom õszintén, néha lemondok arról, hogy még ebben az évtizedben elfogadottá válik a lovak gyógynövényes gyógyítása, kezelése. Rengeteg állatorvossal és lótartóval beszélgettem már arról, hogy sokszor tényleg hatásosabb gyógynövényhez nyúlni, mint gyógyszerhez, de jó, ha 5-10%-a fogadta be ezt az infót.Szóval, ha nem bánjátok, néha fûznék egy-két megjegyzést az általatok leírtakhoz...Megengedtek egy rövid bemutatkozást?Marton Zsófi vagyok, és én írtam a Lóherba c. könyvet. Nem ez a lényeg, hanem az, hogy évek óta használok gyógynövényeket a lovaimnak, persze elsõsorban köhögésre és vázrendszeri problémákra.Újabban az aromaterápia és a mérgezõ növények felé kacsingatok, de csak módjával, mert irtó sok a munkám, meg a tanulás. Ezért nem biztos, hogy mindennap itt nyomulok majd, de amikor csak lehet, igen.Bocs, ha hosszú és unalmas voltam, nem szándékos.Feltehetek egy találos kérdést? Glechoma hedereacea, avagy kerek repkény. Mit tudtok róla?Tovbbi szép napot Nektek, Zsófi! :P

#86 hubertus

hubertus

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 1.809 hozzászólás

Közzétéve 2006 szeptember 25. - 11:45

Szervusz Zsófi!Üdvözlet a fórumon! :kocc: Sokan érdeklõdünk a gyógynövények iránt, többen is alkalmazzuk mind lovaink, mind saját egészségünk megõrzésére. Don közremûködésével többen is alkalmazzuk a lóherbát pataproblémákra, illetve köhögésre. A kérdésedre a következõ találtam:Kerek repkény (Glechoma hederacea)Igazi hazája Európa, de már Észak-Amerikában is meghonosodott. Mivel a XII. sz. óta ismert vadon termõ gyógynövény, majdnem mindenütt megtalálható és ingyen gyûjthetõ, ezért régen a szegényebb népréteg vagyoni helyzete miatt gyakorta elõforduló tbc házi gyógyszere volt. Külsõleg kissé hasonlít a borostyánhoz, de rokonság nincs köztük. Arasznyi hosszú elfekvõ vagy felemelkedõ szárú gyepképzõ növény, népies nevei: földi borostyán, katonapetrezselyem, macskagödölye, macskatök, pokolvarjú stb.GyógyhatásaiDrogját képezi az egész növény, de a fennmaradás érdekében lehetõleg föld feletti virágzó hajtásait gyûjtsük.Hurutoldó hatása idült felsõ légúti panaszok, köhögés, hörghurut, tüdõgyengeség, hólyaghurut esetén érvényesül. Összehúzó hatása hasmenés, gyomorhurut, aranyér gyógyítására alkalmas. A népi gyógyászatban vértisztításra, vizelethajtásra, epe- és vesepanaszokra, vesekõ, hólyaghurut ellen használták. Kínában vesekõ, reumás fájdalmak, bõrbetegségek ellen rendelik. Enyhe nyugtató hatása kísérletekkel igazolt. Bõrbetegségeknél lemosó- vagy borogatószerként alkalmazhatjuk. Fülzúgás ellen érdemes kipróbálni présnedvét.Házi alkalmazásaTeakészítés felsõ légúti panaszok, tüdõgyengeség esetén: Egyenlõ arányú pemetefû, lándzsás útifû, százszorszépvirág és kerek repkény keverékébõl 2 teáskanálnyit 3 dl forrásban lévõ vízbe teszünk, a hõforrást elzárjuk, 10-15 percig állni hagyjuk, majd leszûrjük. Naponta 2-3 tea fogyasztása ajánlott.TinktúrakészítésA frissen szedett, leöblített és feldarabolt kerekrepkényt befõttesüvegbe tesszük, egészségügyi szesszel (gyógyszertárban kapható) felöntjük, 14 napig meleg helyen érleljük, naponta összerázzuk, majd leszûrjük. Sötét színû üvegben felcímkézve tároljuk. Naponta 3x10-15 cseppet fogyasztunk belõle.Fülzúgás elleni kerekrepkény-préslé4-5 maroknyi frissen szedett növényt alaposan lezuhanyozunk, lecsepegtetjük, felaprítjuk, levét gyógynövényprésen kinyomjuk. Fülzúgás esetén naponta kétszer 2-3 cseppet a fülbe cseppentünk. A préslét mindig frissen használjuk, másnap még hûtõszekrényben eltéve sem használható. Zsenge leveleit salátaként ehetjük, vagy ízesítõként zöldséges és burgonyás ételekhez keverhetjük, virágaival bólé díszíthetõ. Házi termesztéseErdõs mezõkön, cserjés helyeken, ligeterdõkben leginkább nyirkos talajt kedvelõ, tömegesen termõ évelõ növény. Házikertben könnyen termeszthetõ mutatós talajtakaró. Ibolyaszínû virágjait áprilistól júliusig hozza, virágzáskor gyûjtsük és vékony rétegben kiterítve árnyékos helyen szárítsuk. Önmagában inkább ne használjuk, helyesebb, ha teakeverékben, hasonló, egymást erõsítõ gyógynövényekkel együtt fogyasztjuk.(Forrás: Makai Anna Természetgyógyász Magazin Online, 2004. május)

#87 Guest_lóherba_*

Guest_lóherba_*
  • Guests

Közzétéve 2006 szeptember 25. - 12:05

Szép Jó Napot Mindenkinek!Új felhasználó vagyok, és gondoltam "bekéreckedek" a fórumotokba..Nagyon örültem, amikor megláttam, hogy ennek a témának ilyen sikere van az internethasználó lovasok körében.Megmondom õszintén, néha lemondok arról, hogy még ebben az évtizedben elfogadottá válik a lovak gyógynövényes gyógyítása, kezelése. Rengeteg állatorvossal és lótartóval beszélgettem már arról, hogy sokszor tényleg hatásosabb gyógynövényhez nyúlni, mint gyógyszerhez, de jó, ha 5-10%-a fogadta be ezt az infót.Szóval, ha nem bánjátok, néha fûznék egy-két megjegyzést az általatok leírtakhoz...Megengedtek egy rövid bemutatkozást?Marton Zsófi vagyok, és én írtam a Lóherba c. könyvet. Nem ez a lényeg, hanem az, hogy évek óta használok gyógynövényeket a lovaimnak, persze elsõsorban köhögésre és vázrendszeri problémákra.Újabban az aromaterápia és a mérgezõ növények felé kacsingatok, de csak módjával, mert irtó sok a munkám, meg a tanulás. Ezért nem biztos, hogy mindennap itt nyomulok majd, de amikor csak lehet, igen.Bocs, ha hosszú és unalmas voltam, nem szándékos.Feltehetek egy találos kérdést? Glechoma hedereacea, avagy kerek repkény. Mit tudtok róla?Tovbbi szép napot Nektek, Zsófi! :P



#88 Guest_lóherba_*

Guest_lóherba_*
  • Guests

Közzétéve 2006 szeptember 25. - 12:18

Na bocsika, valamit eltoltam- sejtem is, hogy mit-, úgyhogy kétszer olvashattok ma.. :eek: Köszönöm a gyors választ, de... Lehetek õszinte? Oké, hogy a természetgyógyász magazin ezt írja, de engem a dolog lovas vonatkozása érdekelne. Igaz, a kérdésem nem volt egyértelmû, tehát az én hibám, hogy nem szûkítettem a témát. Tehát esetleg lovakkal kapcsolatos infótok van-e?További szép napot, Zsófi. :P

#89 Guest_röganyó_*

Guest_röganyó_*
  • Guests

Közzétéve 2006 szeptember 25. - 22:32

Örülünk Neked Lóherba!A kerekrepkényt mint növényt jól ismerem, jó néven vettem a kertben a naponta öntözött tujám tövében mindaddig, amíg egyik tavaszon az állatorvos a szokásos veszettség elleni védõoltásnál fel nem hívta a figyelmemet, hogy abból a kutyának egy 10-cm-es darabka örök nyugodalmat hoz. Atóta a kertben nincs.Legelõink vannak egy patak két oldalán, mivel nedvesebb, nyirkosabb - különösen az idén -, rengeteg Glechoma hederacea van. A ménes naponta elmegy rajta, legelget belõle, megakadályozni nem tudjuk, de ezek a legelõk a maszek világban is ilyen növényflórával rendelkeztek. Helybeli idõs bácsikat, akiknek lovuk is volt, kérdeztem, hogy mit tudnak errõl a növényrõl (nem mondtam, hogy mérgezõnek tudom, hogy ne befolyásoljam õket), de nem is ismerték. Itt mindent, amit gyomnak, tartanak vagy nem ismernek egyszerûen fûnek hívnak (akkor is, ha nem Poaceae/ Fûfélék családjába tartozik, így ezt is csak fûnek nevezték.Eddig ezáltal okozott bajról nem tudunk, de nagyon izgat a dolog.Én csak azt tudom, ha végigmegyünk a legelõn, rengeteg gyógy/mérgezõ növény van. De ha meggondoljuk, hogy néhány kivételtõl eltekintve, minden mérgezõ növény kis adagban "javszer", talán olyan dolgok döntik el, hogy okoz-e mérgezést vagy sem, hogy mennyit eszik belõle az állat, a vegetáció melyik szakaszában eszi mag a növényt és melyik rését eszi meg (akkor éppen mekkora a hatóanyagtartalma), netán éhgyomorra "lakmározik" be belõle és gyorsan felszívódik, milyen más olyan növényt eszik, amivel erõsítik vagy gyengítik egymás hatását, és gondolom, egyéni érzékenység náluk ugyanúgy létezik, mint az embereknél.Untatni senkit nem akarok, de úgy gondolom, más állatfajoknál nyert tapasztalatokat is érdemes átgondolni. Ezért egy sajnálatos példát hozok fel erre:Egy alkalommal mangalicasüldõk olajtök hústemését és vadgesztenyét kaptak együtt a szokásos napi takarmányok mellett. Külön-külön ezek korábban nem okoztak problémát, de együtt a 3 db legszebb süldõ ment rá, akik mindig elõl voltak a rangsorban, tehát õk mentek oda elõbb, õk ettek belõle többet. A tök dugulást okoz, megtapad a belek falán, nincs kellõ perisztaltika, ezáltal hosszabb ideig marad a tápcsatornában a gesztenye, több ideje van a szaponinnak felszívódni, ami véraláfutással jár (ez legszembetûnõbb tünete az elesettségen kívül, amit az egyszerû disznós észre vehet). Van még egy sor más mérgezési tünet is. Gondolkodnunk kellett, miért a legélelmesebbek hullottak el. A gyógykezelés árán jó néhányat vehettünk volna, 3 db ráment. Azóta soha gesztenyét, csak kevés tököt. No meg otthon soha nem adtunk nyers tököt a disznónak, csak fõzve.A mostani állatorvosunk is azt mondta, mérgezõ a kerekrepkény.2003-ban költöztünk a mostani legelõinkre. Minden el volt vadulva. Több helyen a vadászok szórót üzemeltettek. Ez eleve azzal jár, hogy tápanyagban, fõleg N-ben és K-ban feldúsul a talaj, de ahová a szõlõmag is kikerült, ott nagy mennyiségû P is bejutott a talajba. A kiszórt ocsú sok mérgezõ növény magját tartlamzta. A magvak hajlamosak évekig is elfeküdni a talajba, tehát hiába nem kerül ki újabb mag, tán még 10 év múlva is kelni fognak a mérgezõ növények. A büröktõl már jórészt megszabadultunk, talán lelegelik a lovak, amikor pici.A csattanó maszlagot nyáron 2 hetente gyomláljuk és elégetjük, hogy sem a tüskéivel ne találkozzunk többet, sem a magja ne maradjon csíraképes. Ezek a csattanó maszlag telepek fóleg olyan volt szórókon vannak, ahol szõlõmagot szórtak ki annak idején a vadaknak 1 m magasan. Puha, szemcsés, jókat hemperegnek benne a lovak. A szóróra tönkrement alkatrészek is kikerültek, csavarhúzókat is felejtettek ott. Tehát 2 hetente gyomlálás, minden esõ után gereblyézés. De az szép, amikor egyszerre 2-3 ló is hempergõzik és várnak sorukra.Bögöly-ügyben jó lenne valamilyen természetes megoldást találni!Nyilván már uncsi vagyok, de még ma írom le az Aloe veras tapaszlalatunkat.Van Aloem több éve, de nem tudtam vele mit kezdeni. 3 éve egy baleset kapcsán kaptam sprayt sebkezelésre, de mivel nagy felületrõl volt szó, azt az alkohol okozta csípõs fájdalmat nem bírtam elviselni, néhány kezelés után abbahagytam. Tavaly kenõcsben hozta egy ismerõs, attól is falra másztam, úgy csípett.Az idén egy õstulok jobb mancsával bekeverte a neostomosant. Az ujjak között a bõr 2 nap múlva teljesen lerongyolódott, megdagadt, a "lé" folyt kifelé, "elhullani" készült. Elsõ naptól kamilla + hyperolos lemosás, körömvirágkenõcsös kötözés, kívülrõl jegelés. Orvoshoz nem ment. 2 nap múlva jutott eszembe az Aloe vara. Több cseréppel volt, jó vastag, húsos levelekkel. Külsõ héja le, belseje turmixolva, ezt a ragadós pépet a steril kötszerre raktam rá és minden ujja közés, markába, kézfejébe végig pakolást tettem, átkötöttem. Kamillás mosás, aloés kötözés naponta kétszer. Erre 3 nap alatt új bõr nõtt, de fontosabb, hogy a kínokon sokat enyhített. Azóta hibátlanul meggyógyult, jövõre a bal kézen is ki lehet próbálni, változott-e a neost. összetétele.Erre az én galagonyás sebeimet is bepakoltam Aloéval, meglepetésre nem csípett, 5-10 perc kellemetlenség után mintha nem is lenne Aloe. Olyan galagonyatövisek puhultak fel, amik 3 éve sztrájkoltak a karomban és a nyitott sebek gyorsabban kitisztultak, begyógyultak, mint máskor. Ezek után egy kancának a sebeit is ezzel pakoltuk, a gennyesedés gyorsan megszûnt, majd a seb meggyógyult (elõtte be volt csövezve az öblítéshez, antibiotikum kezelést kapott). Tehát nagyra becsülöm az Aloe verat.Az Aloe vera szaporítása: Nálunk magot nem nagyon hoz, csak keveseknél hoz virágszárat (nekem sárga virágot hozott, nem nagy a díszítõ értéke), pláne magot.Tõsarjat sokat hoz, ha a sarj legnagyobb levele elér úgy kb. 4-5 cm-t, akkor már van egy pici gyökere, óvatosan le lehet választani az anyanövényrõl. Az egész anyanövényt ki kell ütni a cserépbõl, egy munkafelületre ki kell teríteni, hogy a gyökerekhez jól hozzá lehessen férni. Minden sarjat külön cserépbe célszeerû elültetni, hiába pici, mert sérülékeny. Feltûnõ a levél/gyökér aránytalanság, különösen átültetés után nem bírja a gyökér megtartani a levelek súlyát. Mindig olyan mélyen kell a talajba beültetni, amilyen mélyen elõtte is volt (ez általános növénytermesztési alapszabály), egyébként a talajban a levelek elrohadnak. Én hurkapálcikával szoktam több oldalról kitámasztani az új cserépben a sarjakat addig, amíg a gyökérzet megerõsödik. Kitámasztáshoz Y-lakban elágazó ágacska praktikusabb, jobban támaszt. Mivel pozsgás növény, dús leveleiben jól tárolja a vizet, ritkábban kell öntözni. A levél turgora mutatja, mikor érzi jól magát. A rendszeres spriccelést meghálálja. Laza szerkezetû talajt igényel, az agyagos, nehéz talajban gyökérzete nem levegõzik. Fényigényes növény, télen megérdemli a déli ablakot, ha az nincs, legalább a keletit.Ezt azért írtam le ilyen aprólékosan, mert valamelyik topicban ez téma volt, de amikor ott olvastam, még írni nem tudtam topicul.Gyógyvirágos mezei álmot!

#90 lisawica

lisawica

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 3.925 hozzászólás

Közzétéve 2006 szeptember 26. - 19:29

Én is örülök neked Zsófi :)A könyvedhez meg külön gratulálok :kocc: A kerekrepkény gyakorlati hasznéálatáról sajnos nincs tapasztalatom, de el tudnám képzelni, hogy COPDs lovaknak teakevékben nagyon jó lehet.

#91 Natos

Natos

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 3.925 hozzászólás

Közzétéve 2006 szeptember 28. - 20:13

Hahó vajákosok. Arról mit tudtok, hogy viszonyul a ló a bodzához? Kéne a karám és a szomszéd kerítés közti sávba valami élõsövényféleség, a bodzára gondoltam, mert az gyorsan burjánzik és nem tud elszaporodni nagyon, ha lelegelik a lovak az elérhetõ részt - kérdés viszont, hogy ehetik-e, mert vannak olyan nézetek, miszerint amikor a bodza már bogyózik, akkor nem kifejezetten tesz jót, pedig hát még bort is csinálnak belõle. Állítólag.

#92 lisawica

lisawica

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 3.925 hozzászólás

Közzétéve 2006 szeptember 28. - 20:31

Nálunk rengeteg bodza van akarámban, hozzá sem nyúlnak a lovak, viszon valamiért a legyek sem szeretik, ezért a lók imádnak a bodzák mellett álldogálni :)Szerintem az egyik legjobb választás sövénynek, karám mellé :D :yeah:

#93 Ágimam

Ágimam

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 6.208 hozzászólás

Közzétéve 2006 szeptember 28. - 22:33

A bokorrá, kisebb fává is növõ - ismertebb - fekete bodza tesókáját, a gyalogbodzát (földi bodzát) pedig egyenesen utálják. Olyannyira, hogy ha lekaszálod, kihúzgálod - akár gyökerestül - , utána még a helyén növõ füvet sem eszik meg.

#94 Guest_röganyó_*

Guest_röganyó_*
  • Guests

Közzétéve 2006 október 1. - 10:33

Natos!- A karám és a szomszéd kerítés közé élősövényTöbb szempont alapján választanám ki a növényt, növényeket.- kíváncsi tekintetek ellen védjen - örökzöld a legcélszerűbb, de legigényesebb. - díszítő hatás - télen és nyáron is legyen-e,- nyáron árnyékot adjon, télen a szél ellen védjen,- talajadottságok (tápanyag lesz a karámból kifolyó trágyalével), vízellátottság,- mennyi pénzt és munkát lehet ráfordítani.A BODZA ideális, mert az állítólagos légy távoltartó hatása miatt feltétlen jó. A díszítő értéke kisebb, mivel az elvirágzás után nem olyan szép látvány. A bogyók érése szebbé teszi, ősztől táplálék a madaraknak. Felhasználhatósága - ha van mód tisztán begyűjteni -: - virágzata - szörpnek kiváló, mi nagyon szeretjük, én a száraz virágból készült teát is iszom.- termése - lekvárnak, szörpnek, bornak, pálinkának, borszínezéknek használják. Az öcsém családostul szokta szedni szörpnek.A termése - tapasztalataink szerint - enyhén hashajtó hatású, tehát ezt is, mint mindent, csak mértékkel. - Fája kiváló szerszámnyél, könnyű és szívós. Annak idején a paraszti világban nagyon megbecsülték. A bokrokat lehet úgy nevelni, hogy 1,5-2 m-es egynes nyélanyagot adjon.10-15évvel ezelőtt azt olvastam, hogy a gyalogbodza mérgező, így mi azt írtogatjuk, meg nagyon büdös is. Ez télen lefagy, tavasszal újra kihajt, nagyon terjed a töve. Ezen a topicon azt olvastam, hogy ez is ugyanolyan gyógynövény. Én ezt nem szeretem, a lovak nem legelik le, télen is ott csúfoskodik, ha valami szúrós gyom is kőzé telepedik, akkor még azzal is kínlódhatok. Nagy területen sok kicsi sokra megy. Látványnak sem jó.A fás bodzát nagyon szeretem, minden bodzát meghagyunk a területen.Ebből kisfát és bokrot is lehet nevelni. Ha csak bodzából csinálnám a sövényt, én úgy csinálnám, hogy két kis fa közé egy bokrot nevelnék, amit akár vissza is metszegetnék, hogy dúsabban elágazzon, ezáltal jobban zár. A bokor nevelése nem gond, mert csak "pofásra kell metszeni.Kis fának olyan kis méretű növényt kell kiásni - azért kis méretűt, mert még kicsi a gyökere, kevésbé sérül és jól el lehet ültetni -, aminek a törzse még nem sérült, egy határozott vezárág van, ami körbe metszve adja majd a kisfa törzsét. És nem célszerű elágazást meghagyni csak úgy 2 m fölött, hogy az azalatti tér megmaradjon a bokroknak. A kisfa 5 m magasra, jó helyen afölé is meg tud nőni, méghozzá gyorsan.Hadd kérdezzek vissza, hogy milyen követelményeid, elvárásaid vannak a sövénnyel kapcsolatban?Induljunk ki abból, hogy a lovak nem férnek hozzá, mert ha leeszik, hiába a fáradozás.A FAGYAL a legnyerőbb sövényügyben. Kis fává és bokorrá is nevelhető, kombinálható a bodzánál leírtak szerint.- olcsó, vadon is előfordul, sok erdőben, legelőn, árokparton telepek vannak belőle. OBI-ban, kertészeti árudákban is árulják, nagyon olcsó konténeresként is. Ősszel akciósan még olcsóbb. De nálunk az akácosban akár ásó nélkül is fel tudom húzni a kis példányokat. Szabad gyökerűből ültetni mindig mindenből a kisebbet célszerű, mert kis gyökérsérüléssel fel lehet szedni. Ha a közelben laksz, az összes szükségletet felszedheted nálunk, sőt erdei fenyőt is tudok adni korlátlan mennyiségben. (Egy kitétel van: megmutatom, hol van és Magadnak kell felszedni.) - nem szúr, jól metszhető, dúsan elágazik, jó a díszítő értéke, majdenem örökzöld, januárban szokta elveszteni a lombját, a nagy fagyokra. Virága szép, illatos, jó mézelő, bogyóját szeretik a madarak.A FAGYALnak vab egy nagon szép sárga levelű változata is, de az hiába virágzik, illatos, nem hoz termést. Ez a változat vadon nem fordul elő. Tavasszal tudok adni dugványt gyökereztetni, én itt dédelgetem, a család meg vagdossa.Az is fontos, hogy hány m-en kell ültetni. Ha sok, az drága, viszont olcsó növényekkel is változatos, nagy díszítő értéket lehet létrehozni.Apropó! A szomszéd közelsége nagyon fontos, mert a szomszéd felé a benapozást biztosítani kell és a vitákra nem szabad okot adni.Én a változatos sövényt szeretem legjobban. Jól mutatna közte egy-egy ÖRÖKZÖLD FA, így fenyő (az említett fekete fenyő igénytelen, pionír fafaj, a fekete fenyő nagyon szép és nem igényes, lucfenyőt-karácsonyfa csak oda érdemes, ahol nem lopják el). Az örökzöldekben is lehet szín szerint váltogatni, a hamisciprusokban vannak gyönyörű kék árnyalatúak, a tujákban (mérgezőnek mondatik) sárgák is.LOMBHULLATÓban nagy a választék.Én váltogatnám a fákat és a cserjéket. A pontos célt kellene ismerni.Kevés fm-en érdemes excluzív növenyeket ülteni, vagy abbó egy néhányat.Majd folytatjuk, vár a kenyérkereső munkám és a háztartás. Már internetfüggőnek néznek a gyermekeim, aggódnak, hogy nagyon rá vagyok kattanva az internetre vén fejemmel.Fennáll: bárkinek bármennyi fagyal és erdei fenyő felajánltatik, som is sok van, vad kecskerágó is akad.Elcseszetm valahogy, tegye meg valaki a helyreigízítást, kérlek Benneteket: a szempontok alá jön az utoló 5 sor. Köszi.Megtörtént. Őz(a "javít" gombra kattintva egyébként te magad is javíthatod a hozzászólásaidat bármikor.)

Edited by Õz, 2006 október 2. - 7:27.


#95 Guest_lóherba_*

Guest_lóherba_*
  • Guests

Közzétéve 2006 október 2. - 7:20

Sziasztok!A bodzáról ugyan már mindent leírtatok, én csak a sajáttapasztalataimat mondanám: a virágon és bogyón kívül minden mérgezõ (a S. nigra esetén), a kutyabodza vagy gyalogbodza (S. ebulus) pedig minden részében mérgezõ. (a mérgezés hasmenésben jelenik meg, fõleg a kéreg rágcsálásánál) Az én falánk lovam mindent lekajál, de ezekhez tényleg nem nyúl, szerencsére! A kutyabodza megjegyzem mérhetetlenül bûzös.Viszont, van egy jó trükk: aki az abrakot vízzel keveri (ol, zab áztatás, vagy korpa miatt, stb.), nyáron kipróbálhatja, hogy egy vödör vízbe beletesz pár órára bodzavirágot, és azt keveri az abrakba. Szeretik a lovak, fincsi! Gyógyhatás? nem hiszem, hogy sok enne, kicsit talán segíthet a bélsárpangásnál, de arra legjobb a legelõ!Adós vagyok a repkénnyel! Állatorvosi szakkönyvek írják, hogy mérgezõ a lovakra, tüdõbõvérûséget okoz és fulladást- Nyilván nagyobb, x kg mennyiségben. Én sem tudom milyen adagban, de köhögõs lónak tuti nem adnám évekig. De azt el tudom képzelni, hogy néhány falat semmi kárt nem okoz.Nézzetek át szerintem néha a lóherba fórumra, ott is jó fej emberek vannak. Itt is...További szép napot, Zsófi! ;)

#96 Natos

Natos

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 3.925 hozzászólás

Közzétéve 2006 október 9. - 9:07

Füvestársaim, most már gyakorlatilag mindent tudok a a bodzáról, csak azt nem, hogy a bánatba kerülnek be a kertbe. Mirõl szaporodik? Magról? Hajtásról? A lótrágya jót tesz neki? Mert gondoltam, akkor onnan nem hordom el, hanem csak átlapátolom a karám alatt a leendõ sövényre, természetesen nem lustaságból, hanem tudományos alapon.Továbbá: Szerintetek ha agyonütöm a kertészkedõ kutyáimat és ledarálom õket komposztnak, az jót tesz a sövénynek?Rögmama! Elvárásaim: az esztétikai érték másodlagos. Leginkább azért kell a sövény, hogy ne döntögessék ki a karámot, mert már ROHADTUL UNOM AZ OSZLOPÁSÁST! Itt a talaj olyan, hogy folyamatosan vadnyugati pionírnak érzem magam és leginkább Ady verseket ordítok a szélbe az nagy magyar ugarról mérgemben, de az sem használ, viszont legalább mûveltnek tartanak a közelben legelõ tehenek. Szóval, nekem olyan sövény kell, ami jó sûrû, gyorsan szaporodik és nem basztatják a lovaim. Esztétikának tegnap elültettem helyes kis akácokat, de a köcsög kutyák hajnalra kigyomlálták az erdõt. Most egy nem éppen biotalálmányon dolgozom, miszerint hogyan vezethetnék a facsemetékbe 220 voltot, sõt, inkább ipari áramot, vibrációs tangenst, vagy mitökömöt, amitõl vinnyogva elkotródnának a francba!

Edited by Natos, 2006 október 9. - 10:12.


#97 lisawica

lisawica

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 3.925 hozzászólás

Közzétéve 2006 október 9. - 20:13

Szaporítják dugványozással, bujtással, sarjak leválasztásával , szemzéssel.Én sehogy, mert nálunk csak úgy nő, magától :)(A Tamás ép most "veri agyon", inmár sokadszor :P a kutyáinkat, mert kiásták a nagy nehezen elültett 50 db. tulipánhagymát + apró fecnikre szétrágtak egy télikabátot ami az egyik kutyaólban volt, pokróc helyett + széthordtak egy három napi tüzelőt :D - sok sikert a kutyaneveléshez (nekünk nem nagyon megy :P) szerintem a komposztálás jó megoldás lesz :D)Ja, és Natos! A villanypásztor nagyon jó megoldás, oszlopásás helyett... (nekünk is a karámon belül van)

Edited by lisawica, 2006 október 9. - 20:52.


#98 Guest_röganyó_*

Guest_röganyó_*
  • Guests

Közzétéve 2006 október 9. - 22:44

Natos!Ismerem az összes kutyás-marhás-lovas-kecskés problémát!Látszatra jó megoldás a tövises sövény, már az apró növényeket is tiszteletben tartják az állatok, de...Egyik kazlazásnál szúrást éreztem a sarkamban, gyorsan kiléptem a cipõbõl, a sarkamban nem maradt semmi, a cipõ sarkában belül 1 cm-re kiállt a KRISZTUS-AKÁC (Gleditsia) tövise. Elõtte itthon több száz db-ot neveltünk, gyökerét metszettük, hogy elágazásra késztessük. Ezután baltával mindet kivágtam, utána még két évig dúsan sarjaztak, metszegettem, a végén kubikolásos munkával kiástam, hogy többet ne találkozzak vele. Az utóbbi években már csak egy-egy elfekvõ mag kel ki.OLAJFÛZ volt elképzelve a következõ reménységnek, de érdemes megnézni a töviseit. A nyáron a Kossuth Rádióban az Oázis címû mûsorban Szomor Dezsõvel (Apajpuszta) volt egy riport, aki mellesleg elmondta, hogy a nem õshonos olajfûzet nagyon nem szereti, mert nagyon agresszív növény és képes a tövis a gépek gumijait is kiszúrni.A TÛZTÖVIS mutatós virágzáskor is, a termése, gyönyörû, a madarak nagyon szertik, kész téli éléstár. Itt a környéken több háziasszony került a sebészetre, mert kertészkedéskor ettõl sérültek meg.Engem 3,5 éve bzótírtás közben baleset ért, rám dõlt az 5 m magas GALAGONYA fácska, ma is jönnek a tövisek a két karomból.Mindezek után szúrósról ott, ahol ember és állat tartózkodik hallani sem akarok.Kõ felétek is van, érdemes aprócskákat gyûjteni vagy zúzott kavicsot, sóder közepes darabjait gyûjteni és az oszlop mellett azzal kitölteni és arra szórni a föld morzsalékát és bedöngölni. Lehet, hogy 1 l vízzel is érdemes tömöríteni.Nekünk 15-20 cm-esek az oszlopok, 25 cm-es a gödör átmérõje, tehát körbe 5 cm-t kell visszatölteni földdel és bedöngölni. Ha nagyon nedves, nagyobb a térfogata, késõbb összeszárad, laza marad a döngölt rész, könnyen kidöntik. Ha túl száraz a föld, göröngyös, nem illeszkedik.Jó megoldás TÛZOLTÁSKÉPPEN az is, hogy az oszlop tövébe egymással szembe 1-1 db 30 cm hosszú enyhén kihegyezett karófélét leverünk. Ez gyors megoldás, jól tömörít és majd "ráérõben" két év múlva is elég döngölni.Mi kerítésnek 2,30 m-es oszlopokat használunk, 0,70 m van a földben, 1,60 m kint.Nagyon fontos, hogy vakarózódzó fa legyen azokon a helyeken, ahol sokat tartózkodnak, várakoznak. Nekünk az ITATÓ a legelõre hajtó kapunál van, itt SÓZNAK, itt sokat tartózkodnak. Vannak 30 éves akácok, azokkal dörgölõdhetnek, jók a kiálló bütykök, oldal elágazások. Külön mûsor megfigyelni a dörgölõdzési szokásokat.Ha leásott fa a vakaródzó fa, akkor annak le kell menni legalább 1 m-re és ki kell állni 2 m-re ló esetében. Szokták a nyakuk alját is vakarni, balesetveszélyes, ha az oszlop tetején van a feje, nyaka. De néhány ilyen oszlop elég.A nagy igénybevétel miatt mi a kút - legelõ-kijáró környékén nem villanypásztorral vagy vadhálóval kerítettünk, mert azok nem strapabírók. Azok hagyományos fakarámmal vannak kerítve, 3 m oszloptávolság, 3 sor karámfa. 2003. októberében vettük használatba az általunk készített kerítést, még sehol nem tört el, oszlop nem lazult ki. Pedig itt gyakran több ló is egyszerre ér hozzá, de egymást tartja a szerkezet.A fakarámok vollanypásztorban folytatódnak, a kapu felett olyan magasan megy az egy sor drót, hogy teherautó is át tud menni alatta. A fakarám mentén egyenlõ közökben az oszlopokra pótrudakat szereltünk fel szintén a drótot vinni a másik villanypásztoros szakaszhoz.Tehát a sövénynek én ilyen karám-oszlop kímélõ szerepet nem tulajdonítok. Elismerem, hogy adöngölés nagyon nehéz munka. A fiam szerint az elején egy oszlop 5 perc, fél nap múlva 10 perc a döngölés. Igaz, mi km-kben gondolkodunk a kerítésépítésnél.Egyik ismerõsöm az oszlop bebetonozására esküszik, ha közelrõl lehet hozatni és jól megközelíthatõ a terep egy 3m3-es szállítmánnyal és jól rá lehet szervezni a kézi munkára, nem olyan drága, mint a döngölés.Nekünk 20 km-re van, de az utolsó km-eken már nem tud a gép bejönni. Meg azt több depóba kellen lerakni, átkevergetni, mert pár órán belül be kell dolgozni. A depóktól talicskázni, belapátolni, döngölni. Még a beton néhányszori öntözése is téma, az is macera. Az igaz, hogy kívülrõl lehetne egy kis mandzsettát hozzá betonozni és akkor késõbb nem tudja olyan könnyen kimosni az esõ.Nekünk egy szakaszon a szomszédos, gazdátlan földrõl megváltozott a vízlevonulás helye, errébb-errébb jött, a tavaszon a hólé már a kerítés mentén zúdult le, lazított ki oszlopokat. Szerencsére elõbb észrevettük, mint a lovak, kijavítottuk. Meg kellett oldani a vízelvezetést.A sövény- és faültetés azért macerás, mert úgy kellene bekeríteni, megvédeni, hogy semmilyen állat ne férjen hozzá. Kis kifutókban, karámokban nincs olyan büdös, szúrós növény, amit meg nem kóstolnak az állatok. Talán a BODZA és a FAGYAL ilyen, aki kóstolta már a fagyalt, rém keserû. Az orgona is keserû. Nekünk a legelõn rengeteg fagyal, bodza van.A BODZA legegyszerûbben magról szaporodik. Most lehet termést szedni, akár már is el lehet vetni a végleges helyére, hogy mielõbb kikaparják a kutyák. Magról jól kel, az elsõ éves növény már képes virágot hozni (ha a kutya nem kaparja ki, a marha nem legeli le). Ha jól felásott, trágyázott földbe kerül a mag, nagyon jól fog fejlõdni a növény. Csak egy évet kellene kibírni!Apropó! Mennyi magonc kellene? Variálható fagyallal és erdei fenyõvel is. Az orgona is nagyon jó. Egy vegyes sövény szebb, gazdagabb benne az élet.Folytatjuk!

#99 Guest_röganyó_*

Guest_röganyó_*
  • Guests

Közzétéve 2006 október 9. - 22:57

A villanypásztor a védeni kívánt oldalról jó megoldás. Nekünk a vadháló tetején van a csõdöscsikóknál, mert a szomszéd olajtökjében olyan volt a muhar, mintha vetette volna. Ezért 1,50 m-en még átnyúltak és legeltek a lovak. Fent ez az egy sor drót megoldotta.A vaddisznóknál alul van egy sor drót a vadhálón belül, jó.Hogy oldjam a kutyakomposztálós késztetésedet:Még Szarvaskõben voltunka ménessel, kaptam 3 m-es konténeres oltott epercsemetéket, konténeres kõriseket, több változatban madárberkenyéket. Az árok és a karám mellé elültettük kézzel, kínkeserves munkával, egy csomó trágyát beleraktunk. Szépen beindultak, öntöztük. Aztán a tövére rátaláltak a vaddisznók, mind kitúrták, kiborították, valószínûleg pajorok tanyáztak bennük a trágya miatt. Miután kidõltek, a lovak lelegelték, lekérgelték. Volt, nincs.

#100 lisawica

lisawica

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 3.925 hozzászólás

Közzétéve 2006 október 11. - 20:05

Hegyi árnika kéne nekem (stresszoldó, nyugatató teakeverékhez) de sehol nem tudok hozzájutni. Nem tud valaki kisegíteni?

Edited by lisawica, 2006 október 11. - 20:05.


#101 chestnut

chestnut

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 1.357 hozzászólás

Közzétéve 2006 október 12. - 8:00

Sziasztok!Eddig csak hû olvasója voltam a gyógynövényes témának, most kérdezek is: a dióban (a levelében, ill. a termésében) milyen anyag van, ill. miért jó? Azért kérdezem, mert kicsi lovam egyik nap rábukott a diófára, és nakiállt lakmározni a levelébõl.... Mivel nem ismerem, mire jó a diófa-levele, így nem hagytam, h degeszre tömje magát, kb. 1 teljes levelet evett meg. A termését is szereti -sajnos- ha töröm magamnak, ott pofátlankodik, h ki ne maradjon a csemegébõl.

#102 chyki

chyki

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 5.686 hozzászólás

Közzétéve 2006 október 12. - 13:04

Különben a diófa levele, ha jól emlékszem mérgezõ a lovak számára nagy mennyiségben, kólikát okozhat.

#103 chestnut

chestnut

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 1.357 hozzászólás

Közzétéve 2006 október 12. - 14:42

Hát ezaz.... :( De itt és és itt a teáról csupa jót írnak. Persze a nyers levél és a tea nem ugyanaz.... ill. az ember és a ló se.... :rolleyes:

#104 lisawica

lisawica

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 3.925 hozzászólás

Közzétéve 2006 október 12. - 20:29

Szerintem, ha egyszer-egyszer eszik belõle attól nagy baja nem lehet, de rendszeres fogyasztását azért nem ajánlanám lónak, mert keserõanyagot (juglon) tartalmaz, ami gyomor-bélirritációt (neadjisten kólikát) okozhat.

#105 agrobe

agrobe

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 5.766 hozzászólás

Közzétéve 2006 október 13. - 7:31

Hahó!Az lenne a kérdésem, hogy valamire használható e a foltos bürök (azon kívül, hogy mérgezõ)... :dev: ?

#106 lisawica

lisawica

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 3.925 hozzászólás

Közzétéve 2006 október 13. - 19:59

Hahó!Az lenne a kérdésem, hogy valamire használható e a foltos bürök (azon kívül, hogy mérgezõ)... :dev: ?

Azon kívül? :gm: :dev: Szerintem semmire.

#107 agrobe

agrobe

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 5.766 hozzászólás

Közzétéve 2006 október 14. - 6:28

Kár, egy csomó van belőle errefelé. Gondoltam, ha mérgező ránk, hátha mérgező pl. a bacikra is. Bár azok némi hiányosságot szenvednek idegrendszer-téren. Hacsak lábgörcsöt nem kapnak, meg légzésbénulást a teától, ugye...

Edited by agrobe, 2006 október 14. - 6:32.


#108 Guest_röganyó_*

Guest_röganyó_*
  • Guests

Közzétéve 2006 október 14. - 23:40

AGROBE!A foltos bürök ugyanolyan talajjelzõ növény, mint a csalán.Sok N-t, szerves anyagot, vizet jelent. Gyermekkoromban az egyik nagybátyam az összes unokatesónak foltos bürökbõl csinált vízipuskát. Valahogy dugattyús volt, felhúztuk, mûködött, jül szórakoztunk vele. Mivel a mostani földjeinken is van (3 év alatt még nem tudtunk megszabadulni tõle), eszembe jutott a vízipuska, de már nem jövök rá, hogy a nagybátyam hogy alkotta meg.Neked viszont jó lehetne egy kis tréningre: megszabadulni tõle! Legjobb a fiatal gyomot tövestül kinyûni (kihúzni), mert ha megerõsödik, nagyon nehéz kihúzni. Magérlelés elõtt le kell kaszálni, sarlózni, akárhogy megszabadulni tõle. Ezeket a veszélyes gyomokat, ha már magvasak, óvatosan kell csomóra rakni, hogy ne peregjen ki a mag és legjobb elégetni. A magvak között is ugyanúgy vannak utóérõk, mint a gyümölcsökben. Legszembetûnõbb a csattanó maszlag tokja. Amikor kihúzom, levágom zárt tokja van, 2-3 nap múlva, ha csomóra hordom égetni, már óvatosan kell bánni vele, mert a tokok felnyíltak és a magok kiperegnek. NATOS! Oszlopot ásol be vagy kutyát komposztálsz ? El vagy tûnve. Ha a kutyakomposztálós szándékodat elõbb elõadod, egyet én is adtam volna. Az egyik gyilokutód addig-addig ugrált az autó körül, hogy nemrég véletlenül lapos kutya lett belõle. Aligha kár érte, az apja egy jerkét, majd egyszerre 4 jerkét, legyilkolt és csak a 6-nál lett elkapva, de az említett kilapított kölyökfia is éppen részt vett a vérengzésben. Alma és a fája, a vér nem válik vízzé, stb... Az apuka egy befogadott német juhász és rotweiler keverék volt. Az apukától gyakran 1 km.rel tovább mentünk a terepjáróval, mert nem engedett kiszállni. De az alkalmazottunk ragaszkodott a kutyájához. Ez a vége, ha a nyúl viszi a puskát.Vajákosok!Van egy beteg ló, holnaptól aloe vera levelébõl készítenedõ péppel kezeljük azt a sebet, ami a nyáron nem gyógyult be és bioptron lámpával, meg a szokásos körömvirág kenõcs kívül a bõrre, szõrre, puhítani, ápolni. Ma kezdtük kamillás öblítéssal, körömvirág kenõccsel. Majd beszámolok róla.SENKI NEM TUDJA, HOGY A KECSKERÁGÓ MÉRGEZÕ VAGY NEM A LÓRA? Jó lenne tudni, mert nagyon szép örökzöld sövényt lehet belõle csinálni. Magasságra, színre sok változata van. Ha tudnám, hogy nem mérgezõ, a kisebb habitusúakat elkezdenén szaporítani tavasszal és nevelgetni, mert jól tûrik az edényes termesztést. Változatosságuknál fogva szép akadálydísztõ dészás növényeket nevelnék belõlük. Formára is metszhetõk.

#109 agrobe

agrobe

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 5.766 hozzászólás

Közzétéve 2006 október 16. - 7:27

Köszi, annyira nem zavar, mert a lakótelepünkön nõ dögivel, ezért nem állok neki irtani, irtsa, kinek a dolga...

#110 Tao

Tao

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 120 hozzászólás

Közzétéve 2006 október 19. - 12:45

Ha fejeteket gyógynövény szedegetésre adnátok. Jó képek, nevek angol, német, magyar nyelven.http://www.netherbarium.hu

#111 Bokorugró

Bokorugró

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 8.786 hozzászólás

Közzétéve 2006 október 19. - 14:42

Egyik ismerõsöm az oszlop bebetonozására esküszik, ha közelrõl lehet hozatni és jól megközelíthatõ a terep egy 3m3-es szállítmánnyal és jól rá lehet szervezni a kézi munkára, nem olyan drága, mint a döngölés.Nekünk 20 km-re van, de az utolsó km-eken már nem tud a gép bejönni. Meg azt több depóba kellen lerakni, átkevergetni, mert pár órán belül be kell dolgozni. A depóktól talicskázni, belapátolni, döngölni. Még a beton néhányszori öntözése is téma, az is macera. Az igaz, hogy kívülrõl lehetne egy kis mandzsettát hozzá betonozni és akkor késõbb nem tudja olyan könnyen kimosni az esõ.

Natos! Nem tartom jó ötletnek a bebetonozást!!! Sokkal hamarabb elrohad a cölöp, mint a földben! Sajnos ezt már én is megtanultam. :(

Edited by Bokorugró, 2006 október 19. - 14:43.


#112 lulu89

lulu89

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 538 hozzászólás

Közzétéve 2006 október 19. - 18:08

SziasztokMit tudtok ajánlani ha csipás a lovaim szeme? Valószínû huzatot kaptak. Eddig kamillateával mosogattam, de valahol azt olvastam az a lovak szemére nem jó. Sõt.

#113 Guest_röganyó_*

Guest_röganyó_*
  • Guests

Közzétéve 2006 október 24. - 20:11

Lulu98!Várom, hogy valaki válaszoljpn a kérdéseddel kapcsolatban, de eddig semmi.Mi eddig csipás szemet mindig mostunk kamillával a nagyon váladékos idõszakban, különösen amíg nincs más megoldás.Mindig minden újabb szemhez nyúláshoz újabb vattacsomót szoktunk használni, tehát értelemszerûen így egyik szemrõl a másikra sem akarjuk átvinni a fertõzést vagy a másik lóra. Langyos kamillás vattával körbeáztatjuk, kíméletesen kimossuk kívülrõl a belsõ szemzug felé, utána a kitisztított szemet egy újabb bõven átitatott kamillával szoktam néhány percig borogatni, feltéve, hogy a paci is tûri. Szokták tûrni. Ha komolyabbnak néz ki a baj, igyekszünk mielõbb állatorvosnak megmutatni. Van amikor csak egyszerû szemgyulladásról van szó és egy gyukkadáscsökkentõ tetran szemkenõcs megoldja, de van, amikor más betegség kísérõ tünete. Amatõr vagyok a témában, de a szemproblémák nagyon komolyak is lehetnek (hályogképzõdés, vesemedencegyulladás kísérõ tünete).Remélhetõleg azóta megoldódott, mertha csak egy egyszerû huzat, annak már magától is javulnia kellene.

#114 lulu89

lulu89

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 538 hozzászólás

Közzétéve 2006 október 25. - 16:22

Igen köszi szépen már megoldódóban. Csak huzat volt, de mindkét lónál. Amúgy ezt hogy a kamilla nem jó a lovasélet mostani számában olvastam asszem.

#115 lisawica

lisawica

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 3.925 hozzászólás

Közzétéve 2006 október 25. - 18:27

Amúgy ezt hogy a kamilla nem jó a lovasélet mostani számában olvastam asszem.

Miért nem? :eek: :huh:

#116 lulu89

lulu89

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 538 hozzászólás

Közzétéve 2006 október 26. - 14:30

Azt nem írják.

#117 lisawica

lisawica

    Törzsvendég

  • Fórumtag
  • 3.925 hozzászólás

Közzétéve 2006 október 26. - 21:08

szerintem ez butaság

#118 Guest_Tut_*

Guest_Tut_*
  • Guests

Közzétéve 2006 október 27. - 5:29

SziasztokMit tudtok ajánlani ha csipás a lovaim szeme? Valószínû huzatot kaptak. Eddig kamillateával mosogattam, de valahol azt olvastam az a lovak szemére nem jó. Sõt.

Én asszondom, hogyha az emberek szemére jó, akkor a lovaknak is jó :yeah:

#119 Guest_röganyó_*

Guest_röganyó_*
  • Guests

Közzétéve 2006 október 27. - 6:44

A lovakon kívül a kutyák, macskák szemére is rendszeresen használjuk, ha tisztítani, felpuhítani kell a váladékot. És nyugtató, gyulladáscxsökkentõ hatású.

#120 Ernest

Ernest

    Tele van a levelesládája

  • Fórumtag
  • 13.706 hozzászólás

Közzétéve 2006 október 27. - 19:51

Látszik, Röganyó, hogy a galagonyát sose fogod már kedvelni, de azért emberre elég fontos gyógynövény.