678 válasz a témához

[Frakk0310]

Én meg hõszivattyús cégnél dolgozom . Azért a villanyszámla nem lesz olcsó. De tény, hogy remekül lehet vele hûteni és nyáron majd megfagytam az irodában, pedig a galérián vagyok. Egyébként fal-, padlófûtéssel, -hûtéssel éri meg használni.

[esti]

pszihopata!
Azt mondjuk nem nagyon értem, hogy hogy gondoltad a sós tengervizes sivatagöntözéses projektet, de jó lenne, ha elmagyaráznád.

Fajok valóban mindig pusztulnak ki. Becslések szerint 1-2 faj/ év a normális háttérkihalás. Ezen kívül viszont voltak tömeges fajkihalások is, sõt, valószínûleg most is azon dolgozunk. A Föld szempontjából ez valóban nem nagy újdonság, látott már ilyet. Viszont úgy vélem, nem gondoltál bele, hogy a kihalások egymástól nem függetlenek (óvodás példa: ha kihal az eukalpitusz, szegény koalának is lõttek). És a fajok kapcsoltságát nem ismerjük. Nem tudjuk, melyek azok a kulcsfajok, amelyek eltûnése nagyon sok másikat "ránt magával". Ezzel a "nagy" tudással hazárdírozunk, mert bizony az ember is beleeshet a szórásba. No, ha még egy darabig nem is halnánk ki olyan könnyen, nem biztos, hogy sokkal egyszerûbb lenne az életünk.

A folyamatnak elég sok okát ismerjük. Esélyünk éppen nagyonis sok lenne, hogy lassítsuk a folyamatot, csak kedvünk nincsen hozzá sok. Kizárólag mi döntünk arról, hogy akarunk-e továbbra is fosszilis tüzelõanyagokat égetni vagy sem. Ha nem tüzelnénk innentõl egy grammot sem, akkor bizony megállhatnánk az átlagos 2 °C-os melegedésnél. De ilyen döntést eszünk ágában sincsen hozni.
Persze vannak fokozatok. Igenis nagyon sokmindent tehetnénk, csak elhatározás kérdése. Neked is ajánlom a Stern-jelentés böngészését (google elsõ találatként ad egy jó rövidítést belõle).

Az alkalmazkodással meg az a baj, hogy az egy dolog, hogy a Kárpát-medencében várható idõjárási szélsõségekhez alkalmazkodsz, de még az is kérdés, hogy az ide vándorló éghajlati menekültekhez hogyan tudsz. (Senki nem tudhatja pontosan, mikor kezdõdik tömeges elvándorlás, és hogy az érintettek hová fognak menni...)

[Artin]

A nagy baj a fosszilis tüzelõanyagok elhagyásával, hogy a környezetvédõk foggal-körömmel akadályozzák. Már persze ott, ahol a szándék meglenne az elhagyására, tehát nem az USA-ról beszélek most, inkább Európáról.Magyarországon a teljes elektromos áramfogyasztás 2%-át fedezik a megújuló energiaforrások (a teljes fogyasztás 0.5%-át Kisköre fedezi) Ha pl megépült volna a Nagymarosi vízlépcsõ és Dunakiliti is rendeltetésszerûen használható lenne (Esti ezen ne vitázzunk újra, nem cukkolásból írom), akkor hazánkban már 20%-nál tartana a megújuló energiatermelés. Ez a környezõ fejlettebb országokhoz (pl Ausztria, Szlovákia) képest még mindig lényegesen kevesebb lenne. Nem beszélve a további gazdasági és ökológiai elõnyökrõl. (Jah! Némileg az is tévhit, hogy egy vízlépcsõ megszünteti a vízingadozást. Ez nagyrészt igaz, de állandó vízszintet nem tudnak tartani, hisz biztosítani kell más érdekekhez tartozó vízszükségleteket mind a felvizen, mind az alvizen). A jövõ Magyarországon is megkívánja a források kiaknázását és a Duna, illetve a Tisza még nagyon sok energiát tart magában, ami biztonságosan, gazdaságosan és környezetbarátan kiaknázható lenne. A tengervizes elárasztás valóban agyrém. Sok jóval nem kecsegtetne. Mindehhez azt is hozzá kell persze venni, hogy a tengerek sókoncentrációja erõsen csökkenni fog, hiszen a legtöbb jégbe fagyott vízkészlet édesvíz. Persze ez még mindig nem lenne elég valószínûleg ahhoz, hogy "öntözésre" alkalmas legyen. A fajok kapcsoltságával kapcsolatosan egyébként teljesen egyetértek Estivel. Beláthatatlanok ezek a folyamatok, pont ezért oda kell figyelni erre és nem csak az állatvilág kapcsán, hanem az agrokultúra terén is. Hamrosan új divatok fognak elindulni a növénytermesztés terén, amit az alternatív üzemanyagok terjedése fog elõidézni. Ezekkel nem az lesz a probléma, hogy károsítják a természetet, hanem hogy termelésük vissza fogja szorítani az élelmiszernövények termesztését (hisz jóval nagyobb haszonnal fog kecsegtetni), ami egyenesen hozza magával a drasztikus élelmiszerárnövekedést. Arról ugyan megoszlanak a vélemények, hogy ezek az alternatív üzemanyagok mennyire jók/rosszak, de hihetõnek tartom azokat a félelmeket, hogy bár használatuk környezetkímélõbb lesz, de elõállításuk már kevésbe. majd kiderül. Tudom szakmai ártalom, de mindig elgondolkozom, hogyha nem lesz benzin és diesel elõállítás, akkor min fogunk autózni? Ugyan beton lesz, de a mai utak túlnyomó többsége (fõleg Magyarországon) aszfalt, amihez viszont nem ártana bitumen, ami az olajfinomítás egyik mellékterméke. Na mindegy ez már nagyon elkalandozás... Ezt a hõszivattyús rendszert viszont nem ismerem. Valaki tudna nekem küldeni róla valami hivatalosabb leírást? Hogy mûködik, mi az alapelve, ilyesmik érdekelnének. Az én véleményem egyébként az, hogyha most kihalna, vagy 300 évvel ezelõtt már kihalt volna az emberiség, akkor is lenne "globális felmelegedés", csak nem lenne, aki aggódjon miatta. Hogy mennyivel alakulna ki lassabban? Valószínûleg érezhetõen, de nem drasztikusan lassabban. Rengeteg elmélet foglakozik ezekkel a témákkal, egyszer kíváncsi lennék, hogy ki milyen hatásra mond mit.

[pszihopata]

Huh, már megint sikerült beletnyerelni

Akkor szépen sorjában:


Bokorugró : 36 vagyok, de folyamatosan fiatalodok TE tudod miért

A koncepció lényege, hogy az épület nem a talajszint fölött van, hanem teljes egészében alatta. Így a föld hõ egész évben fix hõmérsékletet biztosít, ami a barlangoknál-pincéknél is tapasztalható. Ez a környék éves átleg hõmérsékletével megegyezõ, ami errefelé 10-11 celzius körüli érték. Ha az épület FÖLÖTT is van legalább 40 cm-es föld réteg, akkor ez a jelenség gyönyörûen tarthatja a lakás hõmérsékletét és csak erre kell ráfûteni. Ehhez "csak" el kell rugaszkodnunk totálisan a tradícióktól, mint pl az, hogy OLDALRA kilátunk a házból. Természetesen vannak ablakok, de ezek funkciója pusztán a fény beeresztésére korlátozódik. Apropó fény: Tetõablakkal kissebb felületen többszörös mennyiségû fényt lehet a lakásba engedni, napszaktól függetlenül és télen ezzel IS lehet fûteni a lakást. Nyáron persze rolókkal kell gátolni a fény bejutását túlmelegedés ellen.

Frakk tökéletesen igazad van, én is a padlóba és a falba szeretném elhelyezni és még az ablakok se fogják gátolni ezirányú garázdálkodásomat

Esti (ez Artinnak is szól) visszaolvasva amit írtam, seholsenem leltem utalást sósvízzel történõ locsolásra. Lehet, hogy hülye vagyok, de okos nem! Tisztávban vagyok a sós víz élettani hatásaival. Nem erre céloztam, hanem arra, hogy ezáltal éghajlati változások indulnak be, az emelkedõ tengerszint emelheti a talajvíz szintjét is, ami már nem sós és a szárazabb területek vízellátását javítja.

Az emberi mentalitás ismeretében (ragaszkodunk a szenvedéshez) írtam, hogy nem fogunk változtatni érdemben a dolgokon. Sajnos.

Artin bennem is felmerült, hogy hol szeretnének "üzemanyagnövényeket" termeszteni, miközben éhezõkkel van tele a föld....húú ez most olyan szépségverseny-monológosra sikerült

Hõszivattyúról itt mindent megtudhatsz. Vagy majdnem mindent...

[Artin]

Itt azért ebben van némi ellentmondás. Amennyiben a talajvízszintet a tengervíz emeli meg, abból hip-hop nem fog eltünni a só.
Vegyünk egy példát, ami közel állehhez az esethez:
Ha van egy szigetünk valamelyik tenger közepén, ami lakott, és mondjuk legyen túristaparadicsom is. A vízigénye hatalmas, amit a felszíni vizekbõl a sziget méretei miatt nem tudnak megoldani. Ekkor a teendõ a felszíni vizek felhasználása. Megoldás: Kutak telepítése. Probléma: A kutak leszívják a sziget talajvízszintjét, ami sok esetben (ennek az elõfordulási eseteire, részleteibe nem megyek bele, de a lényeg, hogy ez egy létezõ, és nem elvétve elõforduló probléma!) magával vonja, hogy a talajvíz a tengerbõl pótlódik. Ennek a legegyértelmûbb jele, hogy az ivõvízkutakból (miután átszûrõdött a víz a földrétegeken) sós víz kezd el jönni.
Ugyan ez tröténne akkor is, ha megemelkedne a tengerek szintje, hisz a magasabb "külsõ" vízszint bejutna a talajvízbe, elárasztva azt sós vízzel. Elképzelhetõ, hogy egyes bejsõbb részeken ettõl megnõne az édesvizû talajvízszint is, de ez egy jóval kisebb terület lenne, mint a még szárazon maradt földfelszín. A partmenti területek talajára igen rossz hatással lenne ellenben, így ott földmûvelésre csekély esély maradna.
Amennyiben visoznt az összes megmaradt területet bevetnénk élelmiszernövényekkel, vagy legelõként hasznosítanánk (bár félek a legelõk idõvel egyre inkább háttérbe fognak szorulni "helyhiány" miatt), akkor nagyon szûkösen kell majd élnie ennek a sokmilliárd ipsének a Földön.

Esti (ez Artinnak is szól) visszaolvasva amit írtam, seholsenem leltem utalást sósvízzel történõ locsolásra. Lehet, hogy hülye vagyok, de okos nem! Tisztávban vagyok a sós víz élettani hatásaival. Nem erre céloztam, hanem arra, hogy ezáltal éghajlati változások indulnak be, az emelkedõ tengerszint emelheti a talajvíz szintjét is, ami már nem sós és a szárazabb területek vízellátását javítja.

Köszi!

Hõszivattyúról itt mindent megtudhatsz. Vagy majdnem mindent...

[La Bamba]

36 vagyok, de folyamatosan fiatalodok ... Ezt ugyebár CSAKIS biológiai értelemben érted, a szellemi érettségedre nincs befolyással ez a retrográd, antievolvív körülmény... Artin! Tény, hogy a Föld(és az élõvilág) geológiai történelmében periodikusan visszatérnek a jegesedés-fölmelegedés ciklusai. Érdekes, hogy erre nincs érvényes, döntõen elfogadott hipotézis, avagy csak én nem ismerem Az viszont általában bizonyított tény, és minden vita fölött áll, hogy az ember olyan mértékben avatkozik bele a környezetébe, amely Föld állapotát meghatározó módon befolyásolja, akárha csak is "gyorsítás" vonatkozásában... Egyszerûen csak a technika "hatékonyságát" nézzük a rombolásban, a természet "építõ" kreativitásának pandantjaként... emelkedõ tengerszint emelheti a talajvíz szintjét..hm :confused: ...s vajon hogyan???? hászen az égadta világon nincs semmi összeköttetés/kapcsolat köztük, mivel, ha lenne, a taljvíz sós lenne... MENNYIRE érvényes ez a kitétel (kiterjesztés) ? Pl a Csendes vízszintjének emelkedése hathat (szerinted) a Balaton környékén a talajvíz szintjére? Vagy csak a kontinensek partmenti sávjában? vagy ha nem/igen, akkor hogy????

Edited by La Bamba, 2007 október 13. - 9:52.

[esti]

Érdekes, hogy erre nincs érvényes, döntően elfogadott hipotézis, avagy csak én nem ismerem

Van, csak te nem ismered. A Milankovics - Bacsák elmélet magyarázza a nagy változásokat. Röviden: a Föld pályaelemeinek (tengelyelhajlás, tengelyforgás, Nap körüli pálya excentricitása, Napközel és Naptávol ideje) periodikus változása, valamint a Napfolttevékenység határozza meg, hogy hideg vagy meleg periódusban lesz-e kicsi bolygónk.
Mármint, ha ezek a meghatározóak. Jelenleg a valaha volt leggyorsabb változást idézzük elő, amely a természetes változásokkal nem magyarázható, az emberi hatásokkal viszont annál inkább.

Pszihopata, Hawaiit elég jól körülveszi a tenger, aztán mégis szűkében van az édesvíznek. Nem ilyen egyszerű ez.

[pszihopata]

La Bamba : Szellemileg? Majd kiderül,ha pelenkázni kell megint Tengerszint-talajvíz emelkedés: Természetesen itt, a Kárpát-medencében ennek vajmi kevés hatása lehet, DE:Emelkedõ tengerszint-folyók torkoltvidéke is emelkedik-beljebb kerül a szárazföld belseje felé-az emelkedõ folyamszint emeli a környék talajvíz-szintjét. Ez ilyen helyen mint a mienk is,természetesen hátrány, de vízben szegény helyeken áldásos lehet, hiszen a talajvíz nem párolog, könnyen elérhetõ és a talaj alap nedvességét is emeli.

Edited by pszihopata, 2007 október 13. - 17:21.

[La Bamba]

Nos, erõl nem vagyok megyõzõdve, hogy ez számottévõ mérvû leend...a taljvíz-szintet elsõsorban, ha indirekt módon is, de az éghajlat, az esõzés határozza meg, a geológiai sajátosságokkal karöltve-kooperálva! A tenger(ek) a folyókba benyomúlva, azok szintjét megemelve, 1 szûkebb sávban biztos elõidézhetnek vmilyen/valamekkora hatást, de nem gondolnám, hogy ez szignifikáns lesz. Viszont tény! A Föld változásainak modellezése esélytelen, igen kis valószínûséggel számolható csak... Vö.: ..."jóslás"... Esti! Köszönöm, a jó pap holtig tanúl, eztetetszt télleg nem ismertem...

[pszihopata]

Eddig se minden úgy alakult, ahogyan azt a tudósok elképzelték-kiszámolták, ezután még ennyire se fog. Mindenesetre én nem aggódok annyira. Hatalmas változások lesznek, de én inkább kihívásnak veszem, semmint katasztrófának. mondjuk ez az én agyamentségem.

[Bokorugró]

Akkor szépen sorjában:
Bokorugró : 36 vagyok, de folyamatosan fiatalodok TE tudod miért

Uppsz!... Rád is ilyen hatással vagyok? :o Vagy? Nah..., tudom már! A minilelkek, mi?

La Bamba : Szellemileg? Majd kiderül,ha pelenkázni kell megint

Úgy érted a szellemi ifjodásod ennyire kihat a fizikumodra is? Te szegéééééééény!

De van jó hírem is, majd magánban. Attól fiatalodjál!

És még azt se nem értem, hogy ha az egész ház a föld alatt van, akkor hogy oldódik meg a szellõzés kérdése.

Mindenesetre én nem aggódok annyira. Hatalmas változások lesznek, de én inkább kihívásnak veszem, semmint katasztrófának. mondjuk ez az én agyamentségem.

Jó, de ha lehet, akkor itt nálunk inkább legyen örök tavasz a továbbiakban, egye fene, lehet õsz is, csak sivatagi vagy trópusi hõséget neeeeeeeeeeeeeeeee!

Edited by Bokorugró, 2007 október 15. - 17:29.

[pszihopata]

Hát, nem feltétlenül csak a minilelkek miatt, de ne offoljuk szét a fórumot Ha a jóhíred az, amire gondolok akkor attól Te fiatalodhatsz, nem én Szelőzés? A meleg levegő emelkedik, tehát fölfelé kiengedhető, ráadásul egy (több) kis ventillátorral rásegíthető. Ok, csak neked, örök tavasz rendel, (hogy áldozzunk Ámor oltárán) fizetés a kasszánál :kocc:

[Frakk0310]

Idén nyáron lehetõségem volt egy olyan házat megismerni ami majdnem olyan, mint pszihopata elképzelése. A ház nem a földbe van sülyesztve, hanem úgy néz ki, mint egy domb. Ha jól tudom buckaháznak hívják. A tetején vastagon föld van, amit gyepesítenek. Ablak is van az oldalán. Bár kevés ablaknak tûnik kívülrõl, de bemegy az ember és egészen világos van bent. A háziak azt mondták, hogy nem költenek sokat a fûtésre, de mindenki azt dícséri, amit el akar adni, úgyhogy errõl többet nem tudok, de elképzelhetõ, hogy igazuk van, meg ugye ez attól is függ, hogy ki mennyire szeret fûteni.

[Bokorugró]

Ok, csak neked, örök tavasz rendel, (hogy áldozzunk Ámor oltárán) fizetés a kasszánál :kocc:

Ööö... Ez övön aluli volt...

Izé... asszem most úgy globálisan összezavarodott a hõháztartásom...

[pszihopata]

Idén nyáron lehetõségem volt egy olyan házat megismerni ami majdnem olyan, mint pszihopata elképzelése. A ház nem a földbe van sülyesztve, hanem úgy néz ki, mint egy domb. Ha jól tudom buckaháznak hívják. A tetején vastagon föld van, amit gyepesítenek. Ablak is van az oldalán. Bár kevés ablaknak tûnik kívülrõl, de bemegy az ember és egészen világos van bent. A háziak azt mondták, hogy nem költenek sokat a fûtésre, de mindenki azt dícséri, amit el akar adni, úgyhogy errõl többet nem tudok, de elképzelhetõ, hogy igazuk van, meg ugye ez attól is függ, hogy ki mennyire szeret fûteni.

Errõl beszéltem, hogy hasonló próbálkozások vannak, de nehéz elrugaszkodni a tradícióktól. Ragaszkodunk az oldal ablakokhoz, és hogy a ház a felszínen legyen. Így is ad némi pluszt a normál építkezéshez képest, de nem olyan mértékû a hatása, mint a teljesen föld alattinak.

Ööö... Ez övön aluli volt...

Izé... asszem most úgy globálisan összezavarodott a hõháztartásom...

Globálisan felmelegedtél?

[Bokorugró]

Ehh... :nem:

Szelõzés? A meleg levegõ emelkedik, tehát fölfelé kiengedhetõ, ráadásul egy (több) kis ventillátorral rásegíthetõ.

Jó, de akkor hogy jön helyébe friss levegõ, ha a kinti hõmérséklet is brutál mondjuk. :confused: Merthogy az is felfelé áramlik. A házunkban meg ugye a kinti hõmérsékletnél hûvösebb van...

Edited by Bokorugró, 2007 október 16. - 19:45.

[pszihopata]

Tipp: nagy szellőztetés hajnali-esti órákban, amikor nincs akkora meleg. Napközben nem sok meleg levegő jut be.A hőcserélő a föld mélyéből továbbra is hűti a lakást.

[Artin]

De ha nincs ablak, akkor a légcsere min keresztül megy végbe? Tetõszellõzõk? Akkor meg plusz berendezéssel lehet csak levegõt cserélni? Ez nekem kicsit eltávolodik már a természetességtõl. Nem azt mondom, hogy rossz dolog, hisz a természetnek lehet, hogy jobb, de én a légkondik "levegõjét" is utálom.

[Mézszín Sörény]

A fajok kapcsoltságával kapcsolatosan egyébként teljesen egyetértek Estivel. Beláthatatlanok ezek a folyamatok, pont ezért oda kell figyelni erre és nem csak az állatvilág kapcsán, hanem az agrokultúra terén is. Hamrosan új divatok fognak elindulni a növénytermesztés terén, amit az alternatív üzemanyagok terjedése fog elõidézni. Ezekkel nem az lesz a probléma, hogy károsítják a természetet, hanem hogy termelésük vissza fogja szorítani az élelmiszernövények termesztését (hisz jóval nagyobb haszonnal fog kecsegtetni), ami egyenesen hozza magával a drasztikus élelmiszerárnövekedést.
Úgy tudom, sok helyen túltermelés van. Ez megoldás lehet, vagy legalábbis enyhítheti a problémát.
Arról ugyan megoszlanak a vélemények, hogy ezek az alternatív üzemanyagok mennyire jók/rosszak, de hihetõnek tartom azokat a félelmeket, hogy bár használatuk környezetkímélõbb lesz, de elõállításuk már kevésbe. majd kiderül.
Tudom szakmai ártalom, de mindig elgondolkozom, hogyha nem lesz benzin és diesel elõállítás, akkor min fogunk autózni? Ugyan beton lesz, de a mai utak túlnyomó többsége (fõleg Magyarországon) aszfalt, amihez viszont nem ártana bitumen, ami az olajfinomítás egyik mellékterméke.
Ha kimerülnek a kõolajkészletek, úgysem lesz bitumen. Meg dízel és benzinüzemû jármûvek sem.

[Frakk0310]

De ha nincs ablak, akkor a légcsere min keresztül megy végbe? Tetõszellõzõk? Akkor meg plusz berendezéssel lehet csak levegõt cserélni? Ez nekem kicsit eltávolodik már a természetességtõl. Nem azt mondom, hogy rossz dolog, hisz a természetnek lehet, hogy jobb, de én a légkondik "levegõjét" is utálom.

Ha jól olvastam pszihopata azt írta, hogy a tetején lennének ablakok. Egyébként a hõszivattyúnál a falat hûtöd, nem olyan a levegõ, mint a légkondinál. Abszolút nem száraz a levegõ, nekem tetszett, bár az irodában kicsit túlzásba vitték a hûtést, mert a legnagyobb melegben is 19 fok volt bent. A légkondit én se szeretem.

pszihopata: Egyébként hol lenne az ajtó ezen a házon? Ásnál egy lejáratot és úgy? És télen, ha esik a hó, hogy szellõztetnél ablakon keresztül? (nem kötekedni akarok, csak kérdezem)

[pszihopata]

De ha nincs ablak, akkor a légcsere min keresztül megy végbe? Tetõszellõzõk? Akkor meg plusz berendezéssel lehet csak levegõt cserélni? Ez nekem kicsit eltávolodik már a természetességtõl. Nem azt mondom, hogy rossz dolog, hisz a természetnek lehet, hogy jobb, de én a légkondik "levegõjét" is utálom.

Tényleg azt hiszed, csak az ablak a légcsere egyetlen eszköze? A kályhából hogyan megy ki a füst? A kürtõ nem kirántja?

[Bokorugró]

Jó, jó... de ott is a meleg levegõ szippantja ki, indítja el a légáramlatot. Ha a kürtõben hidegebb a levegõ, mint a kinti hõmérséklet, akkor viszont légdugó keletkezik!... Ezért nem értem a föld alatti házikó légcseréjét sem teljesen, mert az OK, hogy télen a szellõzõnyílásokon keresztül kimegy az elhasznált levegõ, a hõmérsékletkülönbség miatt, de nyáron ez hogy mûködne, hisz nem csak kifelé kellene áramoltatni a levegõt, hanem befelé is kéne frisset vinni. ( Na ezt tessék rendesen megválaszolni nekem! )

Edited by Bokorugró, 2007 október 17. - 14:43.

[Artin]

MS! Mibõl van túltermelés? Élelmiszerbõl? Vagy enregianövényekbõl? A nem kõolaj alaú üzemanyagokkal közlekedõ autóknak is szükségük lesz útra. Legalábbis jelenleg még nem áll ott a technológia (és a közlekedési kultúra sem), hogy repkedjen mindenki. Pszihopata! Természetesen nem gondoltam ezt, viszont az elképzelhetõ, hogy más kép van az én szemem elõtt, mint kéne. A kéménynél egyébként valóban probléma lehet az egyirányú légmozgás. (persze nyomástól és léghõmérséklettõl függõen, mint azt már elõttem is említették) Persze tisztában vagyok vele, hogy mindenre megvan a megoldás, csak még nem hiányzig egy láncszem, hog ytiszta legyen az elképzelés. A hõszivattyúról egyébként épp ma olvastam, hogy jelenleg 9 magyar városban üzemel ezen alapuló távhõszolgáltatás.

[pszihopata]

Jó, jó... de ott is a meleg levegõ szippantja ki, indítja el a légáramlatot. Ha a kürtõben hidegebb a levegõ, mint a kinti hõmérséklet, akkor viszont légdugó keletkezik!... Ezért nem értem a föld alatti házikó légcseréjét sem teljesen, mert az OK, hogy télen a szellõzõnyílásokon keresztül kimegy az elhasznált levegõ, a hõmérsékletkülönbség miatt, de nyáron ez hogy mûködne, hisz nem csak kifelé kellene áramoltatni a levegõt, hanem befelé is kéne frisset vinni. ( Na ezt tessék rendesen megválaszolni nekem! )

Nos akkor lássuk a lehetõségeket:

Eleve a hõszivattyúhos IS kell elektromos energia, hiszen a SZIVATTYÚKAT az hajtja, DE: Míg 1 egység árammal 1 egység hõt lehet elõállítani, addig egy egység árammal-hõszivattyúval 4 egység hõt lehet.Nemtom, érthetõen nyilvánultam-é meg Tehát IDE már kell egy kis delej. A szellõzést megsegítõ ventillátorokhoz is elkél némi delej. Megoldvány? Napelem

További alternatív megoldványok: Szélenergia. Persze egy családi ház (még ha föld alatti is) udvarán nem a forgólapátos égimeszelõket kell elképzelni. Vannak kimondottan ilyen célra kitalált spirálkaros megoldások, olyan, mintha egy naaagy DNS oszlop pörögne körbe-körbe. Ez közvetlenül is mûködtetheti a légcserélõ rendszert, de áramtermeléssel egyértelmûbb a szerepe.

A ház bejárata szintén a föld alatt van, az ajtó mellett pedig a légcserélõ rendszer BEMENTI nyílásai.
Még egy apró trükk. Mivel a garázs egy szinten van a lakótérrel, hogy onnét semmi szag-szmog ne juthasson a lakásba, FOLYAMATOSAN kell mûködtetni egy kis teljesítményû ventillátort, de BEMENETI levegõ nélkül. Így egy minimális légnyomás különbség alakul ki a lakótérhez képest, a szagok nem jönnek át és ajtónyitáskor kap friss levegõt a garázs. Megfele kedves Bokorugró? :kocc:

[Frakk0310]

Viszont télen havazáskor kicsit sötét lenne egy ilyen ház. Vagy minden nap le kellene takarítani a havat az ablakról. Bár mostanában nincs sok hó :(

[Bokorugró]

Megfele kedves Bokorugró? :kocc:

Javul a helyzet, javul, kedves Pszihopata! Egyelõre kielégítettél. Úgy értem kíváncsiságilag...

[pszihopata]

Viszont télen havazáskor kicsit sötét lenne egy ilyen ház. Vagy minden nap le kellene takarítani a havat az ablakról. Bár mostanában nincs sok hó :(

Már vártam EZT a felvetést

A meglodvány: üveg piramisok az ablakok fölött a téli idõszakban. A hó lecsúszik. Tavasszal szétszedni lapra és mehet a raktárba. Kánikula esetén a fény-és hõszûrõs lapok kerülnek elõ és rá az ablakra.Csak hogy elébe menjek a következõ JOGOS kérdésnek

Bokorugró khm... nem is merem átgondolni, mire is célzol :eek:

[Frakk0310]

Akkor már csak kivitelezni kéne

[Bokorugró]

És összeszámolni, hogy a sok környezetkímélõ, energiatakarékos megoldás megépítése mennyibe is fájna... Mert az általában úgy van, hogy ami gazdaságosan mûködtethetõ, azt hogyismondjam csak..., szal qrva drágán lehet beszerezni és mûködésbe hozni. ( már önmagában a hõszivattyú is )
Bocsbocs, ez tényleg csak egy aprócska gonoszság volt... :o

Bokorugró khm... nem is merem átgondolni, mire is célzol :eek:

Nem én kezdtem, kedves pszihopata, nem én kezdtem...

Edited by Bokorugró, 2007 október 19. - 15:52.

[Frakk0310]

A hõszivattyú nem biztos, hogy sokkal drágább, mint a gázkazán.

[Bokorugró]

Hát nem tudom, még sosem hasonlítottam össze. De majd utánanézek. A valóban energiatakarékos hõszivattyús megoldások viszont jelenleg annyira drágák, hogy 30 év alatt sem térül meg a beszerelésük... ( Mondjuk egy vezetékes gázszolgáltatáshoz képest.) Reméljük ez azért változni fog! Úgy értem nem a gázszolgáltatás lesz annyival drágább, hanem talán a hõszivattyú annyival olcsóbb.

Edited by Bokorugró, 2007 október 19. - 12:03.

[Ernest]

Azért ha 4 (hõ)egység hõszivattyús hõ mellé kell 1 (hõ)egység villamos energia, ami gyakorlatilag nem adódik hozzá a meleghez, akkor ehhez még egy elég stabil civilizáció kell, kifejezetten energia célú villamosenergia termeléssel. Tegyük fel, hogy a villamosenergiát hõpocsékolásból termelõ szerkezet hatásfoka fél. Akkor ott tartunk, hogy hõszivattyú esetén fele annyi hõenergiát használunk fel, mint amúgy. Tegyük fel, hogy a hõszivattyú alkatrészeinek ára a felhasznált energia árával arányos (ez már eléggé nem igaz, de lehet, hogy egy kicsit mégis). Akkor a végeredmény az lesz, hogy a hõszivattyú drága és a jövõnket öli meg.

[Artin]

Érdemes azért az áraknál avval is számolni, hogy egy zöldmezõs beruházásnál, tehát üres telekre való építésnél a vezetékes gáz kiépítése (fõleg külterületi építkezésnél) is költséges. Nem is kis költséggel. Könnyen meglehet, hogy ilyenkor, már a hõszivattyú kiépítése is gazdaságosabbnak tekinthetõ. Ahogy néztem mindkettõ esetében a legdrágább (az eszközöket leszámítva) a földmunka, ezután jön a házon beüli rendszer kiépítése, ami ugyan költségesebbnek tûnik a hõszivattyú esetén, de ne feledjük el: Új építésnél nem jár bontással, tervezhetõ a beépítése, és így már rövidebb idejû megtérülés is lehetséges!

[Filly]

Meggyõztetek. Veszek egy jurtát.

[GabiPeti]

Globális fölmelegedés? Olyan hideg van kint mint a bányában. Már a hóbaglyok is huhognak odakint.

[Ernest]

Szeretem ezt a hozzáállást: nekem legyen energiám, le van az mind kakálva, aki a régi technológia melléktermékeit nyeli, de itt, ahol én lakom, ne legyen modern berendezés egy se, mert babonásan félek minden szennyezõdés mikropikofemtoatto százaléknyi lehetõségétõl, miközben két doboz cigit szívok naponta, és zabálom a kolszeterint és szénhidrátot a tartósító szerekkel fûszerezve. 87-ben voltam abban az osztrák szenes erõmûben, amit a bezárt atomerõmû helyett építettek, annyira szûrtek, hogy a végén a füstgázokhoz hozzá kellett keverni valami jelzõanyagot, hogy mérni tudják, merre megy...

[Ernest]

Jé, mit találtam...

[Timsili]

Érdekes... két év távlatából talán újra elõ lehetne szedni a topicot. ha másért nem, akkor azért, hogy össze lehessen hasonlítani az akkori és a mostani kutatási eredményeket...

[Repülõrajt]

Hát ez a 20 fok hõmérséklet-ingadozás 2 nap alatt azért nem semmi. Mondja valaki, hogy normális dolog! :confused:

[Ernest]

Keresek én példát rá, ha elmennek a rokonok... Nagymamám mondta, hogy bezzeg régen... Megleptem azzal, hogy a múlt században csak 37 fehér karácsony volt...