Ismét eléggé intenzív élményeket okozott ez a bécsi kirándulás. Porfelhõ felhívott csütörtökön, hogy nem tudnék-e elmenni futóval a cseh versenyre, mert akadt egy kis probléma...istenem, de nagyon király lett volna...csak sajnos nekem másfelé kellett mennem a lovammal, egy egészen más típusú versenyre :(Szóval a
Veterinärmedizinische Universität egy olyan hely, hogy hozzá képest Üllõ egy apró kis rendelõ. Elég borult volt az idõ és csak telefonnal tudtam képeket csinálni:
park,
karám,
karám2 kisállat szülészet,
kutyák,
egyik mûtõ,
mûtõ ez is,
"kórtermek",
Bende vizsgáló :(,
ultrahang (itthon nincs olyan, amivel át lehet lõni ekkora állatot),
kalodákHAtalmas létesítmény, mindenféle kis- és nagyállat számára, hihetelen felszereltséggel.Sajnos még semmivel sem vagyunk elõrrébb, sõt, ha mondhatom, visszamentünk az egész történet elejére. Diagnózisra várok...kb 2 hónap kezelés után. Merthogy lehet, hogy nem is tályog, lehet akár daganat, ciszta, vagy X. Már sokszor elhatároztam, hogy amint felmerül a "próbáljuk meg ezt, aztán ha nem válik be akkor lépünk tovább" klasszikus orvosi zsákutca, akkor én inkább szánok pénzt az alapos vizsgálatra, minthogy idõt veszítsek, félrekezeljük, feltételezések alapján kezeljük és ezáltal csökkenjenek az esélyek a gyógyulásra. mert egyik orvos sem tévedhetetlen, akkor sem, ha tudom, hogy mindent megpróbáltak. Szóval ki a fenében bízzak, ha nem az állatorvosban?Sajnos Bendegúz esetében közel 3 hónap és 200e Ft után a kezelõorvosai annyit tudtak mondani, hogy passz. Nyilván nem rosszindulatból, és tudom, hogy a magyarorsztági lehetõségekhez képest mindent megtettek, de sajnos felesleges volt. Már az elején is azt mondták, hogy ez a dolog annyira ritka, hogy gyakorlatilag nincs is, és itthon még senki nem látott ehhez hasonlót se. Az én hibám, hogy nem itt mondtam, hogy akkor irány egy felszereltebb kórház és egy specialista, hanem próbálkoztunk itthon megoldani. Most 200e ft-al és 3 hónappal több lehetõségem lenne. Na mindegy, ez már késõ bánat. Most már nem érdekel, hogy mennyibe kerül, majd annyival több hitelt veszek fel, csak kapjam vissza.Szóval hajnalban indultam, kényelmesen 4,5 óra alatt oda lehet érni. Dr. Sabine Scherzer a bécsi klinika lézeres endoszkópia specialistája. Belekukkantott, azt mondta nagyon rejtélyesnek tûnõ eset, õk szeretnék nagyon alaposan kivizsgálni a lovat fültõl-patáig. A rutinvizsgálatok, vérkép, endoszkóp egyéb után jött az a viszgálat, amire a legelején kellett volna sort keríteni, de sajnos Mo-n nincs ilyen eszköz. Szövetmintát kellett ugyanis venni a problémás részbõl, de a területet csakis endoszkóppal lehet elérni, ahhoz pedig, hogy sikerüljön egy részt kivágni onnan, lézer kell. Így is lett. Szegény ott állt, már nem is tudom hányadszorra a kalodában és bebódítva tûrte, hogy trancsírozzák a belsejét. Ahányszor meglett az ideális pont, ott a doktornõ bekapcsolta a lézert és a ló majd kiugrott a kalodából, hiába volt elég alaposan bódítva. Emiatt aztán nehezen is ment, hiszen vigyázni kellett, hogy a nehezen megszerzett szövetdarab le ne essen, plusz minden ugrás után vissza kellett varázsolni az eszközt a megfelelõ pontra. Egy idõ után égett hús szag volt én meg majd elájultam, ettõl is, meg ahogy láttam a monitoron, hogy a rózsaszín szövet szép szürke lesz az égéstõl, a szájából csöpögött a vér, mert azért hiába lézer, akkor is sebet vág. Már csak egy volt hátra, amikor egy hallgató levert egy formalinos üveget és annak a tartalma telibe találta a doktornõ arcát, az én szemembe is ment, pedig védõszemüveg is volt rajtunk. Pár percig kint hasaltunk a mosdóban a folyóvíz alatt, aztán még befejezte a mûveletet. Nemsokára magához tért, bevezettük egy bokszba, és átbeszéltük a dolgot. Az egész foylamat során a doktornõ angolul, egy kollégája németül magyarázott, amit azért nem volt egyszerû érteni, anatómiából még magyarul sem vagyok perfekt. A lényeget azért felfogtam: a szövetminta elemzése után derül ki, hogy mi a következõ lépés. Ha lehet gyógyszerrel kezelni, akkor közvetlenül, lokálisan gyógyszerezik, ha csak mechanikus úton lehet, akkor valószínûleg el fogjaák lézerrel vékonyítani a hörgõt kompresszáló valamit. Ezt csak több lépcsõben lehet megtenni. De a doktornõ szerint nem valószínû, hogy tályog......mert akkor el lenne különölve a hámszövettõl a belsõ genny. De nincs. Szóval ennyi. Úgy döntöttem, nem hozom haza, mert ott folymatos kontroll alatt van. Egyébként sem futhat 5-6 napig, mert a hideg levegõ nem tesz jót a sebnek. Kb 1 hét után meglátjuk, mi történt a lézer által vágott (egyébként alig 3 mm-es) sebbel és a szövettan eredményeivel összehangolva jön a folytatás.Ez a kis gyagyás ott állt a bokszban, az orrát kidugta a rácson, én meg elmentem és bõgtem. Az endoszkópia alatt is végig nézett rám, teljesen kifordítva a szemét, mert a nyakánál álltam és annnyira szar, hogy õ nem tudja, hogy mindezt csakis érte kell tenni, nem azért, hogy kínozzuk. Most meg mindjárt telefonálok, hogy mi van vele.Mindettõl függetlenül jól érzi magát, nagyokat nyerített, összekülönbözött a szobatársával, eszik, iszik, jókedvû, kövér is sajnos. Csak abból látni, hogy baja van, hogy ha nagyon intenzíven mozog, akkor zihál utána és nehezen áll vissza a légzése.Hát ennyi. Nem lettünk még sokkal okosabbak. Nagyon rossz, hogy nem tudok csak úgy odamenni meglátogatni.
Ez pedig közelrõl a tályog egyik nyílása.Szép mi? Kicsit interferált a monitor, de sajna máshogy nem tudtuk megoldani, hogy rögzítsük a képet. Egyéb belsõ tályogok: ennél sokkal gyakoribb, hogy ugyanez a baktérium a bélfodri nyirokcsomóban okoz tályogot. Az a tályog dinnye nagyságúra is nõhet, és rendszerint amikor kólikás tüneteket okoz és észrevesszük, akkor már késõ. A bélfodri nyirok tályogot lehet mûteni, de fennáll a veszélye, hogy a tályog szétrobban, ami végzetes. Errõl a támáról valahol olvastam egy nagyon jó cikket, Dr. Filipsz István írta, ha jól emlékszem, majd megkeresem, én nem akarok tovább okoskodni a témában, mert nem ez a szakmám.DE VIGYÁZZATOK A MIRIGYKÓRRAL!Még ide idézem azt a pár hozzászólást a másik topicból, ha részletesebben érdekel valakit a kórtörténet. Ha pedig bármilyen ismerettel, tapasztalattal vagy valahol olvasott cikkel, publikációval rendelkeztek BELSÕ TÁLYOG témában, szerintem sokaknak segítség lehet, ami a korai diagnózist illeti. Engem pedig személy szerint érdekel.
A lényeg: nem kehes, nem COPD-s, nincs maradandó, vagy annak tûnõ károsodás a tüdõben, a tüdõ mondhatni rendben van. Ellenben a felsõ légutak rémesek. Van egy nagyon brutális hörgõgyulladás, aminek még nem tudjuk az okát. Mindkét fõhörgõ a felére van beszûkülve, ezért nem kap levegõt + a hörgõket elválasztó lebeny a 3x-osára dagadva, valamint a bal oldali fõhörgõben van egy "alien": egy kb babszemnyi kitüremkedés, gennyesnek tûnõ tályog? a hörgõ belsõ balán, amit az endoszkóppal hiába piszkáltak, mostak, ragaszkodik a helyéhez. Nõtt a váladék mennyisége is, de még mindig nem kezdett el ürülni, a nyálkaoldó hatására sem.Szóval szarabbul van, de ha megtaláljuk az okot, és reagál a gyógyszerre majd, akkor ez nyomtalanul eltûnhet. Ez jó hír, mondjuk, de amíg nincs meg a váladék labor, parazitológia, bakteriológia, citológia, addig nem örülök.2 nagy esélyes befutó van + néhány nagyon extrém lehetõség:1) krónikus allergia: nem sok esélye van, hogy kiderítjük mitõl, de akkor ezzel lesznek bajai mindig, ha az allergén a levegõben van2) bakteriális, vírusos v. toxin okozta gyulladás, ami elvileg antibiotikum kúrával rendbe hozhatóNem valószínû, de azért elõfordult már a világtörténelemben:- belsõ nyirokmirigy-tályog a hörgõk közti lebenyben (az nagyon rossz lenne, mert abszolút nem lehet hozzáférni)- daganat (hát ez se lenne túl, jó...de elvileg 1000 lóból 1-nél fordul elõ tüdõrák, az is szürke 99%-ban).- X akta (ebbe bármi belefér)Na ennyi. Pénteken megyek az eredményekért.
