682 válasz a témához

[Old Shatterhand]

Sokakat foglalkoztat ez a téma, melyrõl mindig megjelenik valami újdonság és bizony ezekben a kérdésekben a tudósok sem értenek egyet.Mi is ez? Valóban melegszik a Föld?Témaindítónak pár gondolat:A jelenlegi globális felmelegedés fõ vétkesének az üvegházhatású gázokat tartják. A légkörben emelkedõ koncentrációjukban nem elhanyagolható szerepe van az embernek is, hiszen rendszeresen éget hagyományos, szén alapú fûtõanyagokat és ezzel óriási mennyiségû, évmilliók alatt a bennük elnyelõdött CO2-t szabadít fel. A másik oldalon úgy néz ki, hogy az embert tevékenységében megelõzik a zöld növények. Igaz, hogy elvonnak a levegõbõl CO2-t és szerves anyagokba kötik, de jelentõs mennyiségı metánt produkálnak, amelynek hússzor nagyobb az üvegházhatása, mint a CO2-nek. Ilyen módon felszabadul a légkörbe 500–600 millió tonna metán, amelynek a légköri tartalma megkétszerezõdött.A német geofizikus Frank Keppler csoportja a Max Planck Kutatóintézetbõl idén tavasszal kiderítette, hogy ennek egyharmadáért a zöld növényzet a felelõs. A Krakatau tûzhányó kitörésekor 1883-ban 25 köbkilométer kõzet és por került a levegõbe, amely akkor „árnyékba borította” az egész bolygót. Peter Glecker a kaliforniai Lawrence Livermore National Laboratoryból az idei év elején arra a következtetésre jutott, hogy a kitörés következtében 100 évre megállt az óceánok hosszan tartó melegedése és ezzel az egész klíma melegedése is. A jelenlegi hõmérséklet emelkedése lehet, hogy részben ennek a hûtési effektus megszünésének a hatása. Szóval több elmélet is létezik és a szakemberek sem értenek egyet alapvetõ dolgokban.Az is egy tény, hogy senkinek fogalma sincs, mi a ciklicitása a jégkorszakoknak. Mi alakítja ki? Senki sem tudja biztosan. Az viszont tény, hogy egyes földtörténeti korokban a mainál jóval magasabb (2-16 szoros!!!)volt pl a CO2 szint, míg a hõmérséklet a mai körül mozgott, vagy épp kevesebb volt. Nem volt ez másképp a ló megjelenésének idején sem. Az is tény, hogy az évszázezredek során rengeteget változott egyes földrészek éghajlata - jó példa erre a mai sivatagban álló piramisok és szobrok esõvíz-mosta felszine. Arra is vannak elméletek - sokan bizonyítékokat is találtak erre -, hogy a Föld tengelyének is változott a dõlésszöge, a jégsapkák méretének és alakjának változása okán.Akkor lehet, hogy szimpla éghajlatváltozás? Oka ennek az ember? Túlbecsüljük-e, vagy sem magunkat, ha azt hisszük, tönkretehetjük bolygónkat? Vajon amikor mi itt az idén elhalasztott telünk hiányát a globális felmelegedéssel magyarázzuk, mit gondolhatnak USA-ban a 4 méter hó alatt, olyan helyeken, ahol ez messze nem volt ezelõtt jellemzõ?Az viszont tény, hogy a megújuló energia lényeges lenne. Nemcsak azért, mert a fosszilisek egyszer elfogynak, de a légszennyezettség miatt is.És itt a következõ dolog. Mi is a megújuló energiaforrás?Mert sokan a rõzsegyûjtõ anyóka rõzséjét is annak tartják. Tehát a fát.Holott a megújuló energia a tiszta energia kellene, hogy legyen. Szél, nap, geothermia.Hisz aki látott 19-ik századi képeket - festményeket, leírásokat, fotókat - pl Londonról, tudja, mekkora szmog volt ott akkoriban a fa- és széntüzelés miatt. És napjainkban egyre többen - köztük hazánk is - térünk vissza a fatüzelésû erõmûvekre. Ami az üvegházhatásnak nem kicsit kedvez.Vajon mire kell készülnünk?

[packa]

Vajon mire kell készülnünk?

Szerintem nekünk semmire. Az elkövetkezõ generációknak valószínûleg felmelegedésre, ami semmi gondot nem fog okozni, hiszen az emberi alkalmazkodó képesség szinte végtelen.

[Vessy]

Sztem már ennek a generációnak is kell készülnie.Kemény 17 évet éltem eddig ezen ( ) a Földön, és akkora változást észleltem, h mi lesz még életem hátralevõ (remélhetõleg minél nagyobb) részében. 5évesen még a nyakig érõ hóból építettem hóembert. Mostanában kabát nélkül megyek ki az utcára. 5évesen nem égtem le a napon sosem. Elmúlt 3 nyáron szénnéégtem (30-as naptejjel). 5évesen nem volt kánikulakészültség a nyarakon. Mostanában mindig van, egy nyáron min. 3. 5évesen nem ismertem a szélvihart, idén télen volt egy párban részem...asszem nem folytatom.A Nap hidrogénmennyisége folyamatosan alakul át héliummá. Így folyton hûl a Nap. De azért még vagy 20ezer év van a kihûléséig.Ami ennél sürgõsebb: az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. De amennyiben nem hoznak szigorú törvényeket, hatalmas pénzbüntetésekkel, addig mindig lesz olyan cég, aki inkább környezetet szennyez, mert nagyobb a profitja még úgy is, ha a csekélyke büntetést kifizeti, mintha környezetkímélõbb technikákat alkalmazna.

[packa]

Sztem már ennek a generációnak is kell készülnie.Kemény 17 évet éltem eddig ezen ( ) a Földön, és akkora változást észleltem, h mi lesz még életem hátralevõ (remélhetõleg minél nagyobb) részében. 5évesen még a nyakig érõ hóból építettem hóembert. Mostanában kabát nélkül megyek ki az utcára. 5évesen nem égtem le a napon sosem. Elmúlt 3 nyáron szénnéégtem (30-as naptejjel). 5évesen nem volt kánikulakészültség a nyarakon. Mostanában mindig van, egy nyáron min. 3. 5évesen nem ismertem a szélvihart, idén télen volt egy párban részem...asszem nem folytatom.

Egészen biztos, hogy érzéki csalódások sokaságának vagy az áldozata.Én kis jóindulattal háromszor annyit éltem mint te és bizony megértem ezeknél nagyobb szélviharokat is, hómentes telet is és bizony ha nem vigyáztam 30 évvel ezelõtt is leégtem a napon.Meterológusok csináltak egy felmérést. Azt kellett megtippelni, hogy az utóbbi száz évben hányszor volt hó szenteste. Meglepõ eredmények születtek. Pontosabban meglepõ tippek. :eek:

[Vessy]

Lehet h érzéki csalódás. És lehet, h ez nem elég indok ahhoz, h azt feltételezzem, h globális felmelegedés meg éghajlatváltozás van.De az biztos h van és h lesz. És tenni kell ellene...mindenkinek a saját lehetőségei szerint.Jah, és hányszor volt?

Edited by Vessy, 2007 február 13. - 17:09.

[KundK]

Bár mindig lesznek olyanok akik vitába szállnak (fõleg, ha jól megfizeti õket egy ellenérdekelt), a tudomány fõ áramlata ma már nem tagadja az ember által okozott felmelegedést.A legutóbbi jelentés. Valamint egy nagyon jó összefoglaló.Röviden összefoglalva, valóban voltak eddig is felmelegedések és lehülések az ember nélkül. De ezeknek a változásoknak a sebessége meg sem közelítette a mostanit.Azzal kapcsolatban, hogy ennek a mi életünkben (különösen az enyémben ) még nincs komoly hatása, pedig van egy (talán indián) mondás: A földet nem az õseinktõl örököltük, hanem a gyerekeinktõl kaptuk kölcsön. (és amit kölcsön kapunk, arra illik duplán vigyázni)

[packa]

Lehet h érzéki csalódás. És lehet, h ez nem elég indok ahhoz, h azt feltételezzem, h globális felmelegedés meg éghajlatváltozás van.De az biztos h van és h lesz. És tenni kell ellene...mindenkinek a saját lehetõségei szerint.Jah, és hányszor volt?

Mit saccolsz?

Bár mindig lesznek olyanok akik vitába szállnak (fõleg, ha jól megfizeti õket egy ellenérdekelt), a tudomány fõ áramlata ma már nem tagadja az ember által okozott felmelegedést.A legutóbbi jelentés. Valamint egy nagyon jó összefoglaló.Röviden összefoglalva, valóban voltak eddig is felmelegedések és lehülések az ember nélkül. De ezeknek a változásoknak a sebessége meg sem közelítette a mostanit.Azzal kapcsolatban, hogy ennek a mi életünkben (különösen az enyémben ) még nincs komoly hatása, pedig van egy (talán indián) mondás: A földet nem az õseinktõl örököltük, hanem a gyerekeinktõl kaptuk kölcsön. (és amit kölcsön kapunk, arra illik duplán vigyázni)

A tudomány "fõ áramlatát" is megfizeti valaki.

[KundK]

Mit saccolsz?A tudomány "fõ áramlatát" is megfizeti valaki.

Ez így van. De nem olyan valaki fizeti, akinek anyagi elõnye származik az eredménybõl. Pl az általam linkelt IPCC tanulmány esetén a számlát tudtommal az ENSZ állja. Ellentétben olajmultik által fizetett tanulmányokkal.

[Artin]

A Nap hidrogénmennyisége folyamatosan alakul át héliummá. Így folyton hûl a Nap. De azért még vagy 20ezer év van a kihûléséig.

Nem tudom ezt ki mondta neked és hol, de szerintem eléggé téves.Tanultam a témát, rendesen alátámasztotta az oktató, és az alábbi verziót vallom:A Napban jelenleg hidrogén-hélium fúzió folyamata zajlik. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a hidrogén a gravitáció hatására tömörödik és megfelelõ nyomás mellett fúzió következik be és hatalmas energiafelszabadulás történik (tudtommal ezt próbálja hasznosítani a fúziós erõmû, melynek a kísérleti létesítményét, mintha mostanság kezdenék építeni, vagy üzembe helyezni azt hiszem a franciák). A Nap energiája is ebbõl van, és energiakészlete 12 milliárd évre elég, amibõl még nagyjából 6 milliárd hátra van.A fúziót egyébként az ún sugárnyomás tartja kordában, emiatt nem tud egy pillanat alatt lezajlani az energiafelszabadulás. Ha ez nem lenne, akkor egy nap méretû hidrogénbombát látnánk... Amennyiben a Nap hidrogénkészlete elfogy, a termonukleáris sugárzás megszûnik és beindulhat a hélium-szén fúzió, ami tovább szolgáltatja az energiát. Ez sokkal több energiát jelent, tehát a Nap nem kihülni fog, hanem felmelegedni.A különbözõ fúziós folyamatok egészen a vas-ig követhetik egymást, egyre nagyobb energiát felszabadítva. A végállapot csak ezután jön.A Földön egyébként 10000 éve felmelegedõ stádium figyelhetõ meg, és így feltehetõen nem az emberi tevékenység indította be. Ezen elmélet szerint amit leírtam az egész femelegedés-lehülés idõszakok egy közel szabályos periódus szerint követik egymást. Ezt a folyamatot lehet, hogy némileg fokozni tudja az emberi tevékenység, de véleményem szerint kevesek vagyunk ahhoz, hogy jelentõsen befolyásolhassuk.Avval egyébként egyetértek, hogy az összes tanulmányt a pénz vezeti. Amiket meg nem, nem kapnak elég visszhangot. Az egész világot az érdek irányítha, ez ellen nem lehet túl sokat tenni.Ja, én saccolnék, ha lehet. Szerintem az elmúlt száz évben maximum 25-35 évben lehetett fehér a karácsony.

[packa]

Ja, én saccolnék, ha lehet. Szerintem az elmúlt száz évben maximum 25-35 évben lehetett fehér a karácsony.

Kicsit elbizonytalanodtam, hogy jól emlékszem-e, de ha nem tévedek talán 8 alkalom volt. Ha jól emlékszem Németh Lajostól hallottam annak apropóján, hogy sokszor elhangzik: "Bezzeg régen, bezzeg az én gyerekkoromban", stb.

[Vessy]

Sorry. Akkor tévedtem. Akkor vmi másra rémlett a 20ezer a föcitanulmányaimból.De persze nem a Nap kihűlésétől kell félni. Ez nem is érdekel annyira.Én se tippelnék 40-nél többre. De a 17 évemben sem volt sok fehér karácsony. De januárban, februárban mindig esett.érvénytelen a tipp...lemaradtam

Edited by Vessy, 2007 február 13. - 19:14.

[Shába]

Szerintem nekünk semmire. Az elkövetkezõ generációknak valószínûleg felmelegedésre, ami semmi gondot nem fog okozni, hiszen az emberi alkalmazkodó képesség szinte végtelen.

Végtelen? Semmi gond? :guny:

[Artin]

Az alkalmazkodóképesség végtelen, csak kérdés, hányan bírják ki. Mind a sokmilliárdan biztos nem, de nem elképzelhetetlen, hogy lesznek a Földnek részei és embercsoportjai, ahol mindig lesznek túlélõk. Ki tudja? Még senki.

[packa]

Végtelen? Semmi gond? :guny:

Szinte! Élnek emberek a sarkkörön túl és élnek az egyenlítõn is. A hõmérségletkülönbség akár 100 celsius is lehet

[esti]

A másik oldalon úgy néz ki, hogy az embert tevékenységében megelõzik a zöld növények.

Igen, ez igaz. Csakhogy ezt természetes üvegházhatásnak nevezzük, amely nélkül Földünk felszíni hõmérséklete -18 °C lenne. Azaz az üvegházhatású gázok jelenléte (CO2, H2O, NO2, NH4, stb) mintegy 30°c-kal emelik a hõmérsékletet, így élhetõvé téve a bolygót. A változásért tehát nem szabad a növényeket felelõssé tenni, mert nincs belõlük több, mint az ipari forradalom elõtt volt.

Az is egy tény, hogy senkinek fogalma sincs, mi a ciklicitása a jégkorszakoknak.

Nekem az egyetemen már 3 tárgyból tanították, hogy kb 130.000 éves hideg (azaz glaciális) periódusok és kb 10.000 éves meleg (azaz interglaciális) periódusok váltogatják egymást. Természetesen a glaciális idõszakokon belül vannak kisebb interglaciálisok és fordítva. Jelenleg egy 10.000 éve kezdõdött interglaciálisban, a Holocénben élünk, tehát ha szigorúan a statisztikát nézzük, akkor lassan ideje lenne egy kis hûlésnek, nem pedig melegedésnek. Ez persze csak statisztika, nagy átlagok.

Az viszont tény, hogy egyes földtörténeti korokban a mainál jóval magasabb (2-16 szoros!!!)volt pl a CO2 szint, míg a hõmérséklet a mai körül mozgott, vagy épp kevesebb volt.

Ez az információ nem tudom, honnan van, de egyértelmûen TÉVES! A klimatológusok által ismert utóbbi 400.000 évben soha, de soha nem emelkedett a CO2 tartalom 300 ppm (milliomod rész) fölé. Az ipari forradalom óta ugrott meg, 2007 januárjában 384 ppm-nél tartottunk. 2100-ra a legoptimistább becslés 600 ppm-et jósol, a legpesszimistább 1250 ppm-et.A hõmérsékleti adatsorok feltûnõen együtt mozognak a CO2 szinttel. Magas CO2 tartalomhoz magasabb

Arra is vannak elméletek - sokan bizonyítékokat is találtak erre -, hogy a Föld tengelyének is változott a dõlésszöge, a jégsapkák méretének és alakjának változása okán.

Ezt én tényként tanultam (2 tárgyból ), de arról nem hallottam, hogy ezt a jégsapkák méretváltozása okozná. szerintem az ok-okozati összefüggés pont fordított. A Föld tengelyének dõlésszöge periodikusan változik, a változás mértéke 2,5°. De az összes pályaelem -különbözõ periódusidõvel- változik.

[Old Shatterhand]

...Ez az információ nem tudom, honnan van, de egyértelműen TÉVES! A klimatológusok által ismert utóbbi 400.000 évben soha, de soha nem emelkedett a CO2 tartalom 300 ppm (milliomod rész) fölé. Az ipari forradalom óta ugrott meg, 2007 januárjában 384 ppm-nél tartottunk. 2100-ra a legoptimistább becslés 600 ppm-et jósol, a legpesszimistább 1250 ppm-et.A hőmérsékleti adatsorok feltűnően együtt mozognak a CO2 szinttel. Magas CO2 tartalomhoz magasabb Ezt én tényként tanultam (2 tárgyból ), de arról nem hallottam, hogy ezt a jégsapkák méretváltozása okozná. szerintem az ok-okozati összefüggés pont fordított. A Föld tengelyének dőlésszöge periodikusan változik, a változás mértéke 2,5°. De az összes pályaelem -különböző periódusidővel- változik.

Nem téves, csak nem véletlenül írtam földtörténeti kort. Konkrét leszek. A szilurban (kb 450M éve) 17 szeres volt a CO2 szint, míg az átlaghő alacsonyabb volt. A devonban (-418-354M) 10-szeres volt, míg az átlaghő a mai körül volt. A Paleocénben (erre írtam, hogy a ló, 65-54M éve) kétszeres és az átlag 17 fok volt. De a felső Krétában is kétszeres volt, míg az átlaghő 16 körüli volt. A lényeg annyi, hogy nem egy tétel a felelős a dolgokért. A magam részéről Artinnal értek egyet: az ember azért elég kevés ezekhez a dolgokhoz. Viszont jól alkalmazkodik és bizony ezt is kell tennie. Tudomásul kellene vennünk, hogy ez egy élő bolygó, ami változik, reng a föld, jön a szél, víz, jég, stb. Ami nem feltétlenül a világvége, pusztán egy szükségszerű változás. Ráadásul nem is biztos, hogy az ilyen jellegű drasztikus változásoknak hosszú az átmeneti ideje. Hisz találtak dínókat, melyeken egyértelmű volt a hirtelen csoportos pusztulás.A tankönyvekben nem elfogadott, a tankönyvek írói által nem támogatott, szerintük nem eléggé alátámasztott dolgokat nyilván nem tanulhatunk. Attól még vannak olyan dolgok, amik teljesen más irányba mutatnak. Pl egy 4-5000 éves piramis felszinén érdekes, hogy eső mosta erózió nyomai láthatóak, jóllehet 12000 éve volt ott olyan az éghajlat, hogy ezt megmagyarázza. Mégis, ma azt tanítják, hogy a fáraók építtették ezeket az építményeket, vagy épp a szobrokat.Egy példa:Szfinx

Edited by Old Shatterhand, 2007 február 14. - 12:56.

[Filly]

(Picit más: van valami infótok a Föld mágneses pólusainak felcserélõdésérõl? Legedvencebb könyvemben (irodalmi, Ken Kesey: Hajósének) van errõl szó és jó lenne tudni, mi a realitás. (Tudom, gugli, de én most rátok lennék kíváncsi ))

[Artin]

A földi dipólusvályozás folyamatos. A dipólus tengely egy 5-15°-os kúppalásttengely körül változik. Ez egy ún precessziós mozgás, és a középtengelye a Föld tengelyétõl 5-10°-os dõlésben van. Ezen mozgás alatt nagyjából 480000-500000 évente felcserélõdik a két pólus. Természetesen ez a folyamat nem 2 óra alatt zajlik le, mint azt a tegnapi fergeteges Hollywoodi marhaságban láthattuk, hanem 10000-20000 év alatt.Egyes elméletek szerint évmilliárdos idõszak alatt a dipólustengeky elhagyja a Föld forgását és beáll az egyenlítõ irányába. Ez a dinamó elvet figyelembe véve lehetetlen ugyan, de magyarázható avval, hogy a kõzetek a kontinensekkel együtt eközben mozgásban vannak. A mérések ezt úgy mutatják ki, mintha a tengely mozogna az egyenlítõ felé (ami valójában tényleg nem lenne lehetséges)A témához kapcsolódó érdekesség még, hogy a Földnek csak kb 9/10-e dipól tér. A maradék részen egyes kõzeteknek is van mágneses tere, ami borítja ott az egészet.A mágneses tér a földön ráadásúl eléggé gyors, periódikus mozgásban van. Több periódust is megfigyeltek már, többek közt napi, 22 éves, 44 éves, és kb fél évszázadost is.

[Filly]

Köszi! (Tv-m ugyan van, csak adás nincs benne, úgyhogy fogalmam se volt a tegnap esti filmrõl )

[aroon]

A holnapután c. film felvázolt, sok túlzással egy képet a jövõnkröl. Viszont a tudósok szerint, valóban bekövetkezhet a jelenlegi folyamatok hirtelen felgyorsulása. Nem kell más, csak az óceánok fenék közeli vizének felmelegedése. Mivel a iszapban rengeteg metán van pill. fagyott állapotban. Ez ha bekövetkezik, sok sok millió tonna kerül a légtérbe. A hatás jégkorszak, ami akár ötven év alatt is végbemehet.

[esti]

OSH! Igen, igazad van, megkövetlek! A CO2 szint valóban sokkal változatosabb volt, mint azt én írtam. De a devon elõtti idõkkel, õslégkörrel példálózni akkor sem helyes, mivel akkor még az élõvilág igen nagy változásokat hozott a légkör életében. Szóval pl a Prekambrium erõsen redukáló légkörét nem hiszem, hogy van értelme hasonlítgatni a növényekben gazdagabb karbonnal, vagy akár napjainkkal. Most nincs olyan mértékû természetes változás az élõvilág összetételében, hogy ennek bármiféle környezeti következménye legyen.Filly! Én olyan modellszimulációt láttam, és tanultam, amely szerint a mágneses tér gyengül, megszûnik, majd fordított pólusokkal újra generálódik. Jelenleg a tér gyengülõ. A számok az én variációmban is olyan nagyok, mint Artinéban, szóval nem kell a takaró alá bújva apokalipszist várni. Azt is érdemes megemlíteni, hogy a pólusváltásokkal szoros összefüggésben levõ kihalási eseményekrõl nem beszélhetünk.Aroon! A holnapután c. film vesszõparipám. Bizonyára nagyon izgalmas, de tudományos szempontból 10-es skálán -3. Csak apró példa, hogy mennyire kell komolyan venni: A zúzmara a széllél ellentétes oldalon fejlõdik az alkotásban...

[aroon]

Esti.Igazad van! Amit viszont a film után írtam sajnos igaz.

[esti]

Azt meg egyszerûen nem értem. Mi az, hogy fagyott állapotban? Annyira hideg tán nincs odalent.

[aroon]

De bizony hideg van, a túlhült sósvíz a nyomás hatására nem tud megfagyni.

[Barefoot]

Egész pontosan metán-hidrát ül az óceán fenekén, annak nem kell olyan hideg.

[aroon]

Egész pontosan metán-hidrát ül az óceán fenekén, annak nem kell olyan hideg.

Köcce Bare. :yeah: Nem tudtam pontosan a nevét.

[Barefoot]

Azért jó az internyet, mert egy csomó dolognak utána tud nézni az ember. Olyanoknak is, amik annak idején mikor tanulni kellett volna, baromira nem feszítették az érdeket.MetánMetán-hidrát

[Repülõrajt]

Hát itt lehet tüntetni a környezetvédelem ellen...?

[Filly]

"Hogy áll az elsõ magyar sivatag ügye?" - Fülöpházi buckavidék...

[Szélvészcsajszi]

Szerintem a Föld összes emberi lényét el kéne kábítani egy napra és az összes autót, füstölõ gyárakat, és minden olyan dolgot el kéne tüntetni ami csak mocskolja a Földet. Az emberek visszaülnének a lovaskocsira ökrösszerkérre, és kicsit talán lelassulna a világ az emberek nem rombolnák a környezetet ahol a gyerekeiket kívánják felnevelni. (bár lehet hogy ehhez a kábítás mellé agymosás is kéne) Lényeg a lényeg én azon szoktam gondolkozni hogy dédszüleim 95 és 97 évesen haltak meg... a nagypapáim már 60 évesen és van egy két ismerõsöm akik mellesleg velem egykorúak (pedig még én sem éltem sokat) és már némelyikük sajnálatos módon a szüleiket veszítik el, akik 45-50 évesek... ez a szomorú és ez valószinüleg azért van mert elõszerettel romboljuk azt a Földet amihez mindannyian ragaszkodunk.... és kisajátítottuk a Bolygót holott eszünkbe sem jut hogy velünk együtt az állatok, növények uúgy vagy még jobban megsinylik ezt a változást legyen szó jégkorszakról vagy éppen sivatagosodásról. Ez pedig mélységesen Elszomorító.... :( :(

[Pottock]

nem is bánnám, ha a lovaskocsis, szép ruhás korszakban élhetnék, ha belegondolok, hogy minden nap lovagolhatnék, és még a Földnek is jót tenne...ejj, de jó is lenne.

[Pendemonium]

Ha minden nõ kihalna a földön, akkor lenne csak globális felmelegedés!

[Mézszín Sörény]

[pszihopata]

Globális felmelegedvény? Jégsapkák leolvadása? Tengerek szintjének emelkedése? A Hollandok tutira sz..ban lesznek...Velencének annyi, azért tényleg kár lenne, jókat karneváloztunk ott..mi itt a Kárpát-medencében tutira biztonságban vagyunk ETTÕL a problémától... Nézzük a másik oldalról: Emelkedik a tengerek szintje, sok olyan terület jut plusz nedvességhez, ahol régen nincs már elég víz, pl észak-Afrikai sivatga. Lehet, hogy termõvé válik újra, Ezzel sokkal nagyobb termõ területet nyer az emberiség, mint amennyi partvidéki városokkal veszít. Mindig pusztultak ki fajok, akár állatok, akár növények,(még ember-õsember fajták is) épp csak senki sem foglalkozott vele, ez a civilizált ember hóbortja.Ez kegyetlenül hangzik, de így van. Jelenleg hiába próbálkozunk mi, emberkék, hogy ezt a folyamatot megállítsuk, visszafordítsuk, de még csak a lassításra sincs sok esélyünk, tehát ezzel együttélésre és valóban az alkalmazkodásra kéne helyezni a hangsúlyt. Felkészülés a klímaváltozásra... Több, mint 20 éve felállítottam egy házépítési koncepciót, ami teljesen elrugaszkodik a tradícionális építészettõl. Idõközben a technika is utolérte fikciómat, már megvalósítható, sõt, pár helyen hasonlót már próbálgatnak építgetni. Az építés eredményeképp télen-nyáron hoz egy kb 10-15-fokos hõmérsékletet, amire télen pár fokot kell ráfûteni (pl talaj-hõ szivattyúval), nyáron pedig a bejövõ fény-hõ árnyékolásával valamint szintén a talaj-hõ szivattyúval lehet beállítani a kellõ hõmérsékletet, klímára nincs szükség. Az éves fenntartási költség minimális, a fény is több és állandó egy átlagos építésû házhoz képest és jobban felkészült az esetleges éghajlat változás, vagy akár más kataklizmák ellen is.

[Bokorugró]

Felkészülés a klímaváltozásra...

Több, mint 20 éve felállítottam egy házépítési koncepciót, ami teljesen elrugaszkodik a tradícionális építészettõl. Idõközben a technika is utolérte fikciómat, már megvalósítható, sõt, pár helyen hasonlót már próbálgatnak építgetni. Az építés eredményeképp télen-nyáron hoz egy kb 10-15-fokos hõmérsékletet, amire télen pár fokot kell ráfûteni (pl talaj-hõ szivattyúval), nyáron pedig a bejövõ fény-hõ árnyékolásával valamint szintén a talaj-hõ szivattyúval lehet beállítani a kellõ hõmérsékletet, klímára nincs szükség. Az éves fenntartási költség minimális, a fény is több és állandó egy átlagos építésû házhoz képest és jobban felkészült az esetleges éghajlat változás, vagy akár más kataklizmák ellen is.

Dzsííííííííííízüsz! Hány éves is voltál 20 évvel ezelõtt? :eek:
Szóval errõl a fajta fûtésrõl már én is hallottam, van ismerõsöm, akinél mûködik is. Azt nem tudom ugyan, hogy 45 fokban hogy marad 10-15 bent... Szerintem sehogy. :nem: Egy nagyon jól klimatizált 60 cm-es falvastagságú vályogházban is felmegy a hõmérõ higanyszála 24-26 fok körüli hõmérsékletre az ilyen brutál kánikulákban.

Edited by Bokorugró, 2007 október 12. - 16:01.