Új nemzeti lovasprogram
#81
Közzétéve 2011 november 24. - 16:48
Én nem utálom ennek a kormánynak a vezetõit, sõt!
"Szerintem a szándék jó, csak hiba MOST komolyan venni, mert pénz nélkül semmit nem ér, azt viszont a legjobb szándék melett sem logikus most ebbe fektetni."
- ezzel viszont egyetértek!
#82
Közzétéve 2011 november 24. - 16:55
#83
Közzétéve 2011 november 24. - 17:43
" Az én családomban aki egy szóval mondja el, amit tízzel is lehetne, az lazsál."
#84
Közzétéve 2011 november 24. - 21:40
#86
Közzétéve 2011 november 30. - 8:15
Edited by amatõr, 2011 november 30. - 8:17.
" Az én családomban aki egy szóval mondja el, amit tízzel is lehetne, az lazsál."
#87
Közzétéve 2012 január 31. - 19:35
" Az én családomban aki egy szóval mondja el, amit tízzel is lehetne, az lazsál."
#88
Közzétéve 2012 január 31. - 20:32
#89
Közzétéve 2012 január 31. - 22:01
#90
Közzétéve 2012 január 31. - 22:25
"Másik része a lovas szolgáltatót érinti, amely vállalja, hogy megfelel a minõségi kritériumoknak, továbbá elõnyben részesíti a hagyományos magyar lófajtákat, illetve hagyományos magyar lószerszámokat és termékeket használ."
Na ez érdekes lesz... hagyományos magyar lófajta még akadhat (bár ezek többnyire nagy lovak, és tempermentumosabbak is, szvsz nem éppen kisiskolás kezdõknek valók), no de a "hagyományos magyar lószerszám" az mi lehet? Patracon kell majd megülniük a gyerekeknek a nóniuszt? :eek:
Meg azért a minõségi kritériumok is megérnének egy kis részletezést... ugye a "lovardatörvény" minõségi kritériumainak eddig nem egész 200 lovarda felelt (országosan), a többiek elsunnyogták még a regisztrációt is. Ha ez alá engedik a "minõségi követelményeket", önellentmondásba kerül a közigazgatás, ha viszont ez lesz a norma, akkor nem sok településen lesz nemzeti lovasoktatás.
#91
Közzétéve 2012 január 31. - 22:55
#92
Közzétéve 2012 február 1. - 8:04
#93
Közzétéve 2012 február 1. - 8:11
#94
Közzétéve 2012 február 1. - 8:17
"Másik része a lovas szolgáltatót érinti, amely vállalja, hogy megfelel a minõségi kritériumoknak, továbbá elõnyben részesíti a hagyományos magyar lófajtákat, illetve hagyományos magyar lószerszámokat és termékeket használ."
Na ez érdekes lesz... hagyományos magyar lófajta még akadhat (bár ezek többnyire nagy lovak, és tempermentumosabbak is, szvsz nem éppen kisiskolás kezdõknek valók), no de a "hagyományos magyar lószerszám" az mi lehet? Patracon kell majd megülniük a gyerekeknek a nóniuszt? :eek:
Nézz utána egy kicsit a magyar fajtáknak ;)
Látom nem igazán vagy képben velük.
A nóniusz pont nem az ugribugri kategória. A méret meg szintén nem minden esetben egetverõ.
A furik sem a hülye agyukról híresek. És folytathatnám a sort.
Magasság: mindegyik fajtán belül nem ritkák a 160 cm-s egyedek.
Kis lónak meg ott a hucul. Gyerekek meg kezdõk alá abszolúlt ideális.
A bok meg fanyereg meg százszorta biztonságosabb az angol nyeregnél, meg alkalmasabb sok mindenre, ha nem versenysportban gondolkodik az ember.
#95
Közzétéve 2012 február 1. - 9:28
#96
Közzétéve 2012 február 1. - 9:32
Én itt nem látok ellentmondás."Cél az, hogy a gyerekek kapcsolatot teremtsenek a lóval és késõbb az végigkísérje életüket, még ha nem is akarnak lovagolni."
Mi alapján?Ezek alapján ésszerûbb lenne a lovassport minél szélesebb spektrumát megismertetni a kölykökkel
Gratulálok.Másrészt a hagyományörzõk - akiket én ismerek- a mértéktelen bor- és pálinkafogyasztást tekintik alaptételnek a lovaglásban.
#97
Közzétéve 2012 február 1. - 10:18
bock nyereg
A bocknyereg tök jó dolog, lánykorában úgy hívták, hogy Deutsche Armeesattel. Sok "hagyományőrző ősmagyar" nyergén még a birodalmi sast is megtalálhatod! Bár kisebb változtatásokkal készült ugyanaz idehaza is, magyarnak én nem mondanám.
a hucul meg se nem nagy, se nem ugri-bugri.
...se nem magyar.
Vagy tán Rădăuţi és Lucina Magyarországon van? Ma is Bukovinában tenyésztik a legtöbbet. Azért, mert van Aggteleken hucul ménes (kb ötven éve), még nem lett hagyományos magyar fajta. Akhal ménes is van, sőt, ATV-t is tenyésztenek hazánkban, mégsem jut senkinek eszibe azt állítani, hogy ezek magyar fajták lennének.
Mondjak egy magyar oktató fajtát? Tengelici kisló. Az magyar. Most mondjon valaki egy lovardát, ahol egy is van belőle.
A nóniusz pont nem az ugribugri kategória. A méret meg szintén nem minden esetben egetverő.
A furik sem a hülye agyukról híresek.
Sajnos a nyolcvanas években az összes magyar fajtát feltelivérezték. Még a nóniuszt is. Akkoriban azt hitték, hogy kizárólag a sportlónak van jövője, és így gondolták a fajták túlélését. Csak éppen a fürdővízzel együtt kiöntötték a gyereket is. :-(
Edited by Kocalovas, 2012 február 1. - 10:22.
#98
Közzétéve 2012 február 1. - 10:22
A nóniusznál sem a 80-as években kezdõdött.
Ajánlom figyelmedbe az Ócsag Imre könyveit! ;)
#99
Közzétéve 2012 február 1. - 10:34
A magyar fajták egy része eleve a telivérezéssel indult.
Igen, tudom. A magyarok mindig is híres voltak a temperamentumukról - és a temperamentumos lovaikról.
De azért tegyünk különbséget az állományjavító cseppvérkeresztezés meg a fajták magasfélvérré formálása között!
Ajánlom figyelmedbe az Ócsag Imre könyveit! ;)
Köszi, van belõle egy pár. (Bár lehet, hogy le fogom ritkítani az állományt, mert szinte szóról szóra vesz át fejezeteket egyik könyvébõl a másikba.)
#100
Közzétéve 2012 február 1. - 10:35
Attól, hogy egy lóban a negyedik õsi sorban van 2 telivér, attól nem lesz se hülye, se sportló.Sajnos a nyolcvanas években az összes magyar fajtát feltelivérezték. Még a nóniuszt is. Akkoriban azt hitték, hogy kizárólag a sportlónak van jövõje, és így gondolták a fajták túlélését. Csak éppen a fürdõvízzel együtt kiöntötték a gyereket is. :-(
Vannak fajták, amik talán alkalmasabbak oktatni, hobbi célra, mint mások, és vannak fajták, amik egyes egyedei meg alkalmasabbak a sportra, mint mások. De nem lehet éles határt húzni, hogy minden sprotló csak sportra jó és minden furi vagy kisbéri meg iskolalónak.
Sokkal de sokkal több múlik a felnevelésen és a képzésen, mint a származáson.
A magyar fajták egyébként ha nem is fénykorukat élik, de megvannak. Még nem öntötték ki õket.
De egy kicsit elkanyarodtunk a témától.
#101
Közzétéve 2012 február 1. - 10:48
Sokkal de sokkal több múlik a felnevelésen és a képzésen, mint a származáson.
Persze, egyede is válogatja, jó-e valami oktatni. De azért az nem baj, ha a gyerek lába leér a vékonyáig, nem? ;-)
A magyar fajták egyébként ha nem is fénykorukat élik, de megvannak. Még nem öntötték ki õket.
Megvannak?
Noniusz akkor:
és most:
Szerinted ez ugyanaz a fajta? Ugyanúgy hívják, az igaz, de tényleg ugyanaz?
#102
Közzétéve 2012 február 1. - 11:06
#103
Közzétéve 2012 február 1. - 11:22
Ez most komoly? Tudnék neked olyan helyet mutatni ahol szinte kizárólag csak gidránokkal és kisbériekkel dolgoznak, és még a 4éves gidrán csikó is kb nyálcsorgatva cipeli a lovasát A-ból B-be. És nem, nincsenek kizsigerelve, egyszerûen jófejûek.Sajnos a nyolcvanas években az összes magyar fajtát feltelivérezték. Még a nóniuszt is. Akkoriban azt hitték, hogy kizárólag a sportlónak van jövõje, és így gondolták a fajták túlélését. Csak éppen a fürdõvízzel együtt kiöntötték a gyereket is. :-(
Amire gyerek, kezdõ lovas, stb nem való, azok a tényleges sportlovak. De abba meg már a nevelés is beleszól, nem csak a genetika. De ezt izland is jól leírta már:
Attól, hogy egy lóban a negyedik õsi sorban van 2 telivér, attól nem lesz se hülye, se sportló.
#104
Közzétéve 2012 február 1. - 11:23
Szerinted a két ló ugyanazt csinálja?
Ne terelj! Tudjuk, hogy megváltozott a használat módja, bevallottan megváltozott a tenyészcél, a fajtát átformálták, és ezzel vége is a dalnak, a nóniusz, mint hagyományos magyar fajta, már csak nevében él. Ez a telifélvér van helyette.
A nóniusz - úgy tudom - leginkább nehezebb fogatos munkára volt alkalmas.
Könnyû hámos és nehéz hátas volt. A durva munkákra sokadmagával fogták, sáros idõben még a parasztszekereket is akár hatosával-hetesével fogatolták a fuvarosok.
#105
Közzétéve 2012 február 1. - 11:36
#106
Közzétéve 2012 február 1. - 12:28
Én itt nem látok ellentmondás.
Mi alapján?
Gratulálok.
Kedves Ori,
Lehet, hogy nem fogalmaztam érthetõen, vagy csak nekem nem áll össze a kép. Arra gondoltam, hogy azzal, hogy egy gyereknek csak egy meghatározott stílust mutatok meg, lehet, hogy nem nyerem meg õt egy életre, viszont ha több lovas stílust megmutatok, akkor lehet, hogy talál közte olyat, ami iránt komoly érdeklõdést mutat. Ez kb. olyan mintha - nehogy megfogadja valaki- az aranycsapat kapcsán minden gyereknek kötelezõvé tennék a focit. Tudom ez sarkított példa, de szerintem ha már lovas nemzet szeretnénk lenni és felnevelni egy valóban lóhoz kötõdõ nemzedéket, akkor nem szabad leragadni a "hagyományos" magyar stílusnál. Bár ahogy Hosszúhomlok írta: igen sok hagyományos stílus van, ha így nézzük lehet szõrén is, mint a csikósok. Ahhoz már több lovardának megvan a "felszerelése".
#107
Közzétéve 2012 február 1. - 13:09
#108
Közzétéve 2012 február 1. - 13:17
#109
Közzétéve 2012 február 1. - 13:17
Arra gondoltam, hogy azzal, hogy egy gyereknek csak egy meghatározott stílust mutatok meg, lehet, hogy nem nyerem meg õt egy életre, viszont ha több lovas stílust megmutatok, akkor lehet, hogy talál közte olyat, ami iránt komoly érdeklõdést mutat.
Á, szerintem egy gyereket elsõsorban lenyûgöz a hatalmas állat. Másodsorban betojik attól, hogy milyen magasan van a nyeregben, hát még ha az egész izé imbolyogva lépegetni kezd alatta. Aztán a következõ tapasztalat az iszonyatos, kiülhetetlen rázás. Esetleg megismerkedik kicsit a lószágok jellemével és "kellemével", ha szabadon lovaglás is van. De ezzel szerintem el is jutottunk arra a pontra, ameddig az iskolai testnevelésoktatás eljuthat. A stílusok, sportágak ezen messze túl vannak... legfeljebb egy filmvetítés keretében azoknak, akik éppen nem lovagolnak a húsz-harminc fõs osztályból (mert ennyi iskolalova+oktatója úgysincs egyetlen szolgáltatónak sem.)
#110
Közzétéve 2012 február 1. - 13:23
#111
Közzétéve 2012 február 1. - 13:25
A furik meg egyenesen közmondásosan hülyék.
Hát meg kell mondjam, mindig érdekes ötletnek tartottam egy Furioso (=tomboló, õrjöngõ, tajtékzó, dühöngõ) nevû ménnel tenyészetet alapítani. Ha csak kicsit is nem ok nélkül kapta ezt a nevet...
Persze gondolom akkor is voltak virtuskodó lovasok, akik abban lelték kedvüket, hogy az ilyen lószágokat jól leigázzák és megtörjék... de a kisiskolások elsõ lovas élményének talán mégis valami jámborabb fajta volna a megfelelõbb, mint a feltelivérezett magyar huszárlovak különbözõ változatai.
#112
Közzétéve 2012 február 1. - 13:28
#113
Közzétéve 2012 február 1. - 13:29
Hát meg kell mondjam, mindig érdekes ötletnek tartottam egy Furioso (=tomboló, õrjöngõ, tajtékzó, dühöngõ) nevû ménnel tenyészetet alapítani. Ha csak kicsit is nem ok nélkül kapta ezt a nevet...
Persze gondolom akkor is voltak virtuskodó lovasok, akik abban lelték kedvüket, hogy az ilyen lószágokat jól leigázzák és megtörjék... de a kisiskolások elsõ lovas élményének talán mégis valami jámborabb fajta volna a megfelelõbb, mint a feltelivérezett magyar huszárlovak különbözõ változatai.
A magyar ember meg közmondásosan ért a lóhoz. Meg a focihoz is, persze
Nesze neked, magyar lovasprogram
#114
Közzétéve 2012 február 1. - 13:30
#115
Közzétéve 2012 február 1. - 13:33
#116
Közzétéve 2012 február 1. - 13:34
Talán MÁR MOST nincs! De amikor még én kezdtem az ipart, Herceghalmon volt !!! :yeah:
Én már nem láttam eleven példányt sehol. Ettõl még lehet, hogy itt-ott van belõle, de igazi fjordot, igazi arabot összehasonlíthatatlanul könnyebb találni, de még murakozi is elõbb kerül, mint e három elegye. Pedig állítólag nem volt rossz ló... de túl késõn, túl kevés...
#117
Közzétéve 2012 február 1. - 13:40
börni! nálam is! (járt ilyen õstehetség: aszonta, még életiben nem ült lovon, csak fotózkodás erejéig, és tanügetett, vágtázott/tan/ és könnyített és minden alapdolgot /kengyel nélkül is/, ami nekem sokidejû gyakorlás után ment csak ;) )
Én már nem láttam eleven példányt sehol. Ettõl még lehet, hogy itt-ott van belõle, de igazi fjordot, igazi arabot összehasonlíthatatlanul könnyebb találni, de még murakozi is elõbb kerül, mint e három elegye. Pedig állítólag nem volt rossz ló... de túl késõn, túl kevés...
Az Állatkertben volt az "õshazájuk" herceghalmon kívûl...a nejem ott kezdett 12 éves korában, csakis tengeleici kisló vót az állomány
Nics arany középút!
Senki se lehet próféta saját hazájában!
Sok út vezet Rómába!
Kinek a pap, kinek a papné!
..ezeket ismeritek, ugye?!?
Másként úgy is fogalmazhatnék: nincs remény konszenzusra, ha hiányzik a kompromisszumkészség
Edited by Alatriste commandante, 2012 február 1. - 13:41.
#118
Közzétéve 2012 február 1. - 13:45
Nagyon jó, amit Api mond, ha mindenki így gondolkodna, s minden lovaglási stílus értékét, szépségét, hátrányát, előnyét, nehézségét, stb. legalább belekóstolási szinten megmutatnánk
A szándékot helyeslem. De azért gondoljunk bele: kimegy egy 20 fős iskolai osztály a lovardába, ha már ott várja őket 5 felnyergelt iskolaló, akkor minden gyerek 10-10 percet lovagolhat melegváltásban. Még ha heti 2-3 ilyen alkalom is van, akkor is mi fér ebbe bele? "Pistike, ma tíz percig futószárazunk, holnap tíz percig angolban lovagolsz, holnaputáb 10 percig westernben, azután elmegyünk egy 10 perces terepre, pénteken meg kipróbáljuk a díjugratást..." ?!
Edited by Kocalovas, 2012 február 1. - 13:46.
#119
Közzétéve 2012 február 1. - 13:49
Hintaló, esetleg?... de a kisiskolások elsõ lovas élményének talán mégis valami jámborabb fajta volna a megfelelõbb, mint a feltelivérezett magyar huszárlovak különbözõ változatai.
Nem tudom elképzelni, hogy Neked milyen lovasélményeid lehettek. Mi bajod a félvérekkel? Huculról meg póniról még senki sem esett le? (Én pl. ódákat tudnék zengeni szemétláda pónikról, és birkatürelmû, kitartó furioso meg kisbéri túralovakról.)
Egy oktatónak - fõként ha pénzt is kér az oktatásért - kutyakötelessége és FELELÕSSÉGE olyan lovat adni a gyerek alá, ami nem negatív élményt ad, ami nem veszélyes, amin lehet tanulni. Mindegy, hogy az póni, hidegvérû, ügetõ vagy szamár. Ha nincs ilyen, nem kell oktatni, fõleg nem gyereket. (Tudom, hogy élõlény meg megijedhet meg stb, nem erre gondolok.)
Reménykedtem ;)izland! ne vetted az iróniát...
#120
Közzétéve 2012 február 1. - 13:51
Kedves Api, nem hiszem, hogy a lovardák széles spektrumot mutatnának be, általában egy stílusra specializálódtak talán túlzás is lenne elvárni tõlük többet.viszont ha több lovas stílust megmutatok, akkor lehet, hogy talál közte olyat, ami iránt komoly érdeklõdést mutat.
Ugyanakkor az én tapasztalataim alapján a lovardákban többségében sokkal több olyan lovas nevelõdik, aki - a te szóhasználatoddal - leragadt az angolnyeregnél és az ugratásnál, mint fordítva.
Az átlag szabadidõlovashoz szerintem a terepezés, túrázás közelebb áll, mint a versenysport, márpedig a hagyományos felszerelések és lófajták erre alkalmasabb mint a sportcélra kifejlesztettek és kitenyésztettek. (A westernt most kihagytam, 3 dolog összehasonlítása most nem megy, elnézést).
Természetesen azok számára is biztosítani kell a lehetõséget, akik a versengésben szeretnek kikapcsolódni, de mint írtam, nem érzem, hogy jelenleg ebben szenvednénk hiányt. A kötelezõvé tételtõl még nagyon messze állunk, az arányokat szeretnék eltolni egy bizonyos irányba. Az aggodalmad akkor lesz jogos, amikor már úgy kell vadászni az angol nyeregben oktató, akadályparkkal rendelkezõ lovardákat, a boltokban csak gombos nyerget, meg utángyártott bock-ot lehet kapni, és szégyelnivaló lesz nem õshonos fajtán lovagolni. ;)
A.C., te honnan vagy így képben a fogyasztási szokásaimról?
A versenysportban amúgy nem fogyasztanak verseny után? (mert én már olyat is láttam, hogy verseny elõtt, különbözõ kimenetellel... )
Edited by ori, 2012 február 1. - 13:56.