290 válasz a témához

[vvkatalin]

Sziasztok! Nagyon örülnék ha segítenétek! Van egy 4 hónapos labradorom,aki borzalmasan félti a játékait. Nagyon okos,egy kis jutalom ellenében könnyen tanul,de ha a játékairól van szó,nem (vagy csak ritkán )hajlandó ideadni õket . Elég idegesítõ,mert vadászkutya révén apportíroznia (jól írom?) kellene,de az eldobott labdát visszahozva,elrakja magának. Jutalom ellenében egy ideig átadja a játékot,de pár dobás után elszalad vele. Ha próbálok vele labdázni,ahogy megszerzi a labdát,rögtön elrohan.Volt,hogy utánna kapott a kezemnek,ha megpróbáltam elvenni.Errõl már leszokott,de ha belerugok a labdába,akkor minden további nélkül kezelésbe veszi a cipõmet. Egyébként parancsra leül,ismeri a hozzám,és a maradsz vezényszavakat is.Nem buta,de valami gond van vele. Mit tegyek??? :confused:

[kikinda]

Sziasztok!
Nagyon örülnék ha segítenétek!
Van egy 4 hónapos labradorom,aki borzalmasan félti a játékait.
Nagyon okos,egy kis jutalom ellenében könnyen tanul,de ha a játékairól van szó,nem (vagy csak ritkán )hajlandó ideadni õket .
Elég idegesítõ,mert vadászkutya révén apportíroznia (jól írom?) kellene,de az eldobott labdát visszahozva,elrakja magának.
Jutalom ellenében egy ideig átadja a játékot,de pár dobás után elszalad vele.
Ha próbálok vele labdázni,ahogy megszerzi a labdát,rögtön elrohan.Volt,hogy utánna kapott a kezemnek,ha megpróbáltam elvenni.Errõl már leszokott,de ha belerugok a labdába,akkor minden további nélkül kezelésbe veszi a cipõmet.
Egyébként parancsra leül,ismeri a hozzám,és a maradsz vezényszavakat is.Nem buta,de valami gond van vele.
Mit tegyek??? :confused:

Egyelõre játsz vele sokat és a dobálózást hagyd abba pár dobás elõtt. Ez a kutya még kölyök, de nagyon!
Hozza vissza egyszer és akkor dícsérd meg alaposan, s lehet játszani mást.

[vvkatalin]

O.K.,de mit játszak vele,ha minden játékot elvesz tõlem? Nem aggasztó,hogy ennyire félti õket?

[Pottock]

azt is meg lehet próbálni, hogy az egyik játékot eldobod és a másik kedvenc játékával szerzed vissza. Jutalomként megkapja a másik játékot. kölyökkutyát csak játékosan és rövid ideig lehet tanítgatni, mert még nem képes hosszú ideig figyelni. ezt az idõt aztán egyre hosszabbá lehet tenni. Sztem.

[vvkatalin]

Igen,próbáltam,de ez sem igazán megoldás. Értem,hogy még nagyon fiatal,de valamit azért jó lenne vele játszani. Játék nélkül elég nehéz. Szeretném,hogy jól érezze magát,és szófogadó kutya legyen. Annál is inkább,mert 2 gyermekem van(az egyik 5 hónapos),és nem szeretném,hogy ellenük forduljon. Hogy lehet jó kutyát nevelni?

[rugósbicska]

Hogy lehet jó kutyát nevelni?

Kezeld akként, ami, ragadozóállatként.
Nem írtad, vagy csak nem tûnt fel, hogy kan, vagy szuka, ami fontos, meg az is, hogy soha ne engedd felülkerekedni, fõleg a gyerekek miatt ne, mert könnyen lehet rossz vége.

A (jól idõzített) jutalmazás nagyon fontos, mint ahogy a bûntetés is, ha szükséges és ha érti, miért kapja.

Megengedi, hogy kivedd a szájából a kaját?

[vvkatalin]

Labi kan kutya.A kaját még nem próbáltam a szájából kivenni,de a tálat már elvettem tõle evés közben.Nem morgott rám,csak jött utánnam

[Pottock]

még annyi jut eszembe a kölyökkutya nevelésrõl, hogy az elhunyt kutyusomból egy nagyon jó kutyát sikerült nevelnem, és nem vagyok elfogult, tényleg nem. A lényeg, h amikor kölyök volt, semmit nem láttam abból, amit tanítottam neki. Úgy éreztem, h semmi nem ragad meg, csak játszik és nem is figyel rám. Aztán ahogy komolyodott, egyre jobban látszott, hogy nem volt hiábavaló az azt megelõzõ tanítgatás .

[vvkatalin]

Azért nyugtalanít,hogy félti a játékait,mert a falkavezér akaratának alá kellene vetnie magát,nem? Még az is nyugtalanít,hogy ha nem figlalkozom vele,erõsen ráncigál. A lányomat már úgy megcibálta,hogy sírva jött be. Egyébként nagyon könnyen megjegyez mindent,és teljesíti is.

[Ilusta]

Ezt az egészet akkor a legérdemesebb elkezdeni, ha már megbízhatóan behívható! Plusz egyéb engedelmességi gyakorlatok (behívás, lábhoz ültetés, pórázon láb mellett vezetés, fektetés, helybenmaradás stb) gyakorlása az apportírozás előtt. Ezek a gyakorlatok erősítik a falkavezér poziciót, hisz a kutyát engedelmességre tanítják. Ha bárkit megcibál, azonnal a nyakbőrénél fogva le kell szedni és félig felemelve csúnyán megrázni, hogy fájjon neki. Nem baj, ha nyüszít. Az anyakutya és az erősebb falkatársak is ezt teszik. Hangos PFÚJ!-jal, vagy NEM!-mel egybekötve. Vagy a pofáját felülről megfogva a fogaihoz nyomni az ínyét ami fáj neki, így elengedi a "zsákmányt" ha netán rád támadna (amit kétlek ennyi idős kutyánál), akkor erővel lenyomni a földre a nyakánál és ott tartani pár másodpercig. Akár moroghatsz is hozzá! Ha nem bírsz vele úgy érzed, akkor inkább keress fel egy, a közeletekben lévő kutyaiskolát, ahol megtanítanak bánni a kutyával. Kár lenne ilyenek miatt szaporítani a gazdátlan kutyák számát. Mert sajnos a végén ez szokott lenni.

[vvkatalin]

Köszi a jó tanácsokat! Ezek közül a tarkózást már megpróbáltam.Ez bejön.Az egyetlen ami probléma ezzel,hogy Labi kb.15 kiló,és egyre nehezebb megráncigálni. Megpróbálom a többit is alkalmazni ha kell. Nem vagyok egy brutális ember,a gyerekeimet sem verem,de úgy tûnik ezek a dolgok a kutyáknák szükségszerûek. Ezt még nekem is meg kell tanulni. Egyébként nagyon okos,és úgy tûnik szeret is(ez kölcsönös),de néha eldurvul a helyzet. Most olvasom Jan Fennel kutyapszichológia címû könyvét,ez alapján próbálom az alapokat lerakni. Hát,nemegyszerû...

[Paint Horse]

Hát nem. És ha nagyon nagyon kezdõ vagy, akkor kérd ki szakember tanácsát (szánj rá egy kis idõt pénzt energiát) aki segít az alapoknál. Mint tudjuk a kutya töltött fegyver, és ha nem megfelelõen képzett, sajna fordítva is el tud sülni...

[vvkatalin]

Én is ettõl félek...

[meggyes]

Labrador, mint toltott fegyver? Ne vicceljetek mar!!!!!
Katalin, az a legjobb, a eljarsz vele kutyasuliba (vagyis ebben a korban kutyaoviba), hiszen a kutyanak is, de fokent Neked is van boven tanulnivalotok. Nincs evvel a kutyaval semmi gond a leirtak alapjan, csak kolyok, tanulnia kell a jatekszabalyokat, amik egy emberi falkaban ervenyesek. Neten leirt tavtanacsok egy kezdo kutyasnak inkabb artanak, mint hasznalnak, hiszen az Ilus altal leirtakbol is csak annyit tudtal leszurni, hogy Nem vagyok egy brutális ember,a gyerekeimet sem verem,de úgy tûnik ezek a dolgok a kutyáknák szükségszerûek. Nem szuksegszeruek, nem verni kell a kutyat, hanem ha MUSZAJ, akkor a kello idoben, a kello mertekben buntetni. De nem is az a jo szo, hogy "buntetes", hiszen csupan annyit kell vele megertetni, hogy neki nem jo, ha olyat tesz, ami nektek nem jo Sokszor eleg annyi, hogy elkuldod, vagy kizarod, vagy hogy szurosan ranezel, nem kell egybol verekedni.
A lenyeg, hogy menjetek el kutyasuliba, ahol Te megtanulod azt, hogy tanithatod helyesen a kiskutyadat.

[vvkatalin]

Igen,tudom,nem feltétlenül verni kell.Szeretném azt is megtanulni,mikor és hogy büntethetem. Sajnos kutya oviba nem igazán tudok vele menni,mert a kisfiam 5 hónapos,és mellõle aztán szinte lehetetlen elszabadulni.Ezért kértem a tanácsokat is. A labrador alapvetõen egy barátságos,gyerekszeretõ kutya,de ha aztl átom,hogy a lányom(12 éves) nem mer kimenni az udvarra,ha Labi kint van,akkor egy kicsit begondolkozok. Persze,kölyök.Játszani akar,fel akarja hívni magára a figyelmet.De hol a határ?A ruhát mégsem cibálhatja le a gyerekrõl... Próbálkozom.

[Paint Horse]

Jajj M1es! Te is tudod, meg én is, hogy a labrador valóban egy családszeretõ jószág... de mindig vannak kivételek. És ha már az elejét hagyjuk a fejünkre nõni az ebet,késõbb baromi nehéz lesz leszoktatni a beidegzõdött rossz szokásokról. Nem véletlenül írtam, hogy szakember segítségét kell ilyen esetben kérni. És ott van a két gyerek is. Tartsuk szem elõtt, hogy a kutyák folyamatosan törekednek a rangsor elsõ helyéért, és hol másutt kezdenék, mint a gyerekeknél... lehet hogy erõs a töltött fegyver kifejezés, de akkor mondjuk úgy, veszélyes üzem... Én kérek elnézést. Csak közben Kata is írt... hát pont ezt mondom. Lehet, hogy Te meg tudod ráncigálni, de a nagylányod nem, és ha már egyszer a földre gyúrta a kutya, pusztán játékból (és õk még baromira nem érzik, hogy hol a játék határa, hiszen kölyök az ebadta), el is durvulhat... Én még mindig azt mondom,ha nincs idõd elmenni vele, akkor hívj hozzá egy trénert (heti egy alkalom is csodákat tud tenni, ráadálsul szépen veled együtt lehet gyakorolni az alapfogásokat - addig a kicsit mondjuk épp alszik -) Tudom,hogy nem olcsó, de szerintem megéri!

Edited by Paint Horse, 2008 május 30. - 11:50.

[meggyes]

Megertem, hogy egy 5 honapos baba mellett nincs ido a kutyara, de epp ezert ugy gondolom, hogy hiba volt pici baba melle, kezdo kutyaskent kolyokkutyat vinni. Ez a helyzet valoszinuleg sem Nektek, sem neki nem jo, en a helyedben lehet, hogy megfontolnam, hogy uj csaladot keressek a kutyusnak, amig meg kicsi es nincs elrontva, es befogadnek egy felnott, gyerekkompatibilis, "kesz" kutyat. Nem szoktam ilyet tanacsolni, de itt talan ez lenne a legjobb. :( Jav oka: vagy az is megoldas lehet valoban, amit PH irt, bar arra keszuljetek fel, hogy ott is nagyon nagy szerepet kell vallalnotok, hiszen a kikepzo fogja tudni kezelni a kutyat elso perctol, de Nektek is sokat kell tanulni. Jo csaladi kutyat csak munkaval lehet csinalni, hiaba jo a "hozott anyag".

Edited by meggyes, 2008 május 30. - 11:55.

[vvkatalin]

Olyasmi ez is mint a gyereknevelés.ha nincs valaki elõtt megfelelõ példa,nehéz megtalálni az arany középutat.Ha elrontjuk,nagy ára lehet. A kölyök kutyát(gondolom),könnyebb tanítani,mert még "hajlik".Ezért szertném még idejében, úgy lefektetni a szabályokat,hogy neki is,és nekünk is jó legyen

[Paint Horse]

Tartom az álláspontomat, ha ragaszkodtok ehhez a kutyához! És kb. MOST! Amíg még nem késõ...

[meggyes]

A kolyokkutya bizonyos szempontbol jo, bizonyos szempontbol macerasabb. Macerasabb, mert mindent Neked kell megtanitani neki: a porazon setalastol, a mas kutyakkal, idegen helyzetekben valo szocializalodason tul azt, hogy ne lokje fel a gyereket, hogy ne asson, hogy szobatiszta legyen, stb, tehat tenyleg mindent. Egy jo helyrol, felelosen, alaposan kivalasztott felnott kutyaval mar kevesebb a baj, mert ezeket tudja. Viszont nagy orom latni felnoni egy kolykot, ez teny, kiveve, ha nem mergezi meg a dolgot az, hogy a problema tobb, mint az orom.

[vvkatalin]

Megertem, hogy egy 5 honapos baba mellett nincs ido a kutyara, de epp ezert ugy gondolom, hogy hiba volt pici baba melle, kezdo kutyaskent kolyokkutyat vinni. Ez a helyzet valoszinuleg sem Nektek, sem neki nem jo, en a helyedben lehet, hogy megfontolnam, hogy uj csaladot keressek a kutyusnak, amig meg kicsi es nincs elrontva, es befogadnek egy felnott, gyerekkompatibilis, "kesz" kutyat. Nem szoktam ilyet tanacsolni, de itt talan ez lenne a legjobb. :(

Az egész dolog úgy indult,hogy kertes házba költöztünk.A lányom minden álma egy kutya volt.
A labrador mellett döntöttünk.Utólag átgondolva neki egy spániel is bõven elég lett volna.
Megvettük.Elkezdtünk vele folalkozni,és ahogy telt az idõ,a kutya egyre bátrabb,nagyobb,és elevenebb lett.
A lányom elkezdett félni tõle.Rájöttem,hogy mivel itt a kutya,mostmár nincs vissza út.
Egyedül rám maradt Labi.A férjem még az elején kijelentette,hogy neki aztán nem kell kutya...
Minnél több idõt töltök vele,annál jobban szeretem.
Kertes házban nõttem fel,de ez valahogy kimaradt az életembõl.Eddig a kutya csak egy állat volt,most egy családtag.
Nem szeretnék megszabaduli tõle.

Na,mostmár megyek Labihoz...

[maugly]

Kitartás, és fontold meg ezt a házhoz-jövõs trénert.

[lisawica]

A házhoz jövõ trénerrel is együtt kell dolgozni!!! A legjobb az, ha a tréner csak megmutatja mit-hogy, és te vagy az aki magával a kutyával foglalkozik. Különben úgy jársz, hogy a kutya a trénert elfogadja ugyan alfának, de te (és a család) még mindíg csak omega leszel. Én a helyedben a gyereket is bevonnám a kutyakiképzésbe, tanulja meg õ is mit kell tenni, és tanulja meg a kutya õt is tisztelni. Az én kisfiam 3 és fél éves, de a nálánál 3* akkora óriás schnauzert is elküldi melegebb éghajlatra, ha zavarja õt a kutya - ez nem testi fölény kérdése. Nem szabad, hogy azzá váljon. Elsõsorban viszont megkérdezném a kislányt akarja-e még mindíg a kutyát :( A labrador még mindíg jobb mnt a spániel, hidd el, azokat sokkal nehezebb (jól) kezelni. Mondjuk láttam már pár harapós labit, sajnos :( de spánielt sokkal többet. A felugrálásra pedig az a legjobb módszer, ha ignorálod. Ezzel a kutya (most még) csak fel akarja hívni magára a figyelmet, ha kivált belõled vmi reakciót akkor már elérte a célját - ergo a legközelebb is fel fog ugrani. Nem figyelsz rá, rá se szólsz, "hátat fordítasz neki", és ha "elcsitult", leült akkor nagyon megdícséred és foglalkozol vele.

[Paint Horse]

Persze! a tréneres dolgot én is úgy gondoltam hogy a gazda csinálja, a tréner adja az instrukciókat, ill. ha nem megy, megmutatja... naná, hogy gyerekkel együtt. Neki is meg kell tanulni, hgoy egy vezényszót használjanak a kutyánál. Nem az egyik a lábhoz, a másik meg a gyereide-t, mert attól csak összekeveredik a kutya...

[Ilusta]

Az oké, hogy bevonja a gyereket, de "csak" 12 éves, a kutya meg már nagy hozzá. Kilóban. Egy olyan családban ahol még az életben nem volt kutya (tehát a gyerek is tart tõle, mert megijed, mert a kutya már nehéz és fellöki, megrángatja stb) ott nem egyszerû egy nagy testû kutya felnevelése. Legyen az a legjámborabb fajta, ha nem tudják kezelni a kölyökkori próbálkozásokat, vagy neveletlenségeket. Tehát Meggyessel és PH-val egyetértve, egy felnõtt, eleve nyugis, már jólnevelt kutya lett volna a jó választás, vagy tényleg egy házhoz járó kutyakiképzõ. Ez utóbbi nem olcsó játék és egy ideig folyamatosan kell, hogy foglalkozzon a kutyával. Pesze ahogy Lisa írta, a gazdával együtt. Egy 5 hónapos csecsemõ mellõl nem igazán lehet elmászkálni, a nagyobbik gyerek meg kevés a kutyához, hisz az anyukájának a tört része erejével rendelkezik. Mert erõ is kell, nem csak csúnya nézés. Athosomra nézhetsz csúnyán, rá is üvölthetsz, röhög a szemedbe. Bizonyos kutyákhoz kell erõ, testi és lelki is. A verés a legrosszabb! Azt sosem szabad! Az én kislányom is félt az erdeltõl is, mert erõsebb, nagyobb volt nála. Sajna elpusztult, mielõtt hozzánõhetett volna. Mivel a nagytól még a mai napig is tart (70 kiló) ezért gondolkoztam egy kistestûben, ami a törpesnaciban (felnõtt, jól nevelt kutyaként kaptam!) meg is valósult. Imádják egymást, az felugorhat a 6 éves kislányomra, nem bánja, mert nem esik el, nincs mitõl félnie. Ezért úgy tartom, tapasztalat alapján, hogy olyan gyermek mellé, "aki nem együtt nõ fel a kutyával", egyszerûbb, problémamentesebb, egy kisebb testû, vagy nyugodt, felnõtt kutyát beszerezni és tartani. Lisa! A te gyereke(i)d már úgy született, hogy megvolt a kutya (vagy kutyák) az teljesen más helyzet, hisz ez a természetes neki. De egy olyan gyereknél, aki késõbb kap kutyát és problémákkal néz szembe, teljesen más a helyzet. Õ félni fog. Mint, ahogy az én kislányom és vvkati-é is fél. vvKati! Nem kell, hogy megszabadulj tõle, de legyél keményebb, és ha van pénzed kijáró kutyakiképzõre, akkor mindenképp hívj egyet! Az engedelmesség a minimum és a rossz szokások kialakulásának az elejét venni.

[Paint Horse]

Tökéletesen összefoglaltad Ilus! Nálunk Maxie volt az elsõ. Õt bizony elsõ kutyként én is kiképzõ segítségével neveltem, és tökéletes kutya lett. Na ezen felbuzdulva jött Yuma akire már azt mondtam, hogy tapasztalt vagyok és majd én.... aha hát meghazudtolt a kutya. sokkal keményebb mint Maxie volt (visszasírom) és ráadálsul idõm sincs rá... Tehát igen gyorsan felhívtam a kiképzõt, és mondtam, hogy jöjjön, tegye rendbe a kutyát, és a fiam, aki már 14éves fejest ugrott a történetbe igen nagy kedvvel mostanra ott tartunk, hogy biza a gyerek a falkavezér, neki megcsinál mindent, nekem visszakérdez a kutya... De a kiképzõ kellett és még kell is egy ideig

[Mackó]

Megertem, hogy egy 5 honapos baba mellett nincs ido a kutyara, de epp ezert ugy gondolom, hogy hiba volt pici baba melle, kezdo kutyaskent kolyokkutyat vinni. Ez a helyzet valoszinuleg sem Nektek, sem neki nem jo, en a helyedben lehet, hogy megfontolnam, hogy uj csaladot keressek a kutyusnak, amig meg kicsi es nincs elrontva, es befogadnek egy felnott, gyerekkompatibilis, "kesz" kutyat. Nem szoktam ilyet tanacsolni, de itt talan ez lenne a legjobb. :(

Teljesen egyet értek Veled! vvkatalin! Túlvállaltad magad a kutyával, és hamar túl fogja nõni azt a kort, amíg még nevelhetõ, könnyen formálható. Napi szintû komoly foglalkozás kellene neki. Fõleg úgy, hogy a nagyobb gyerek is megtanulja kezelni!
Felnõtt kutyát azért nem ajánlatos ilyen kicsi gyerekek mellé befogadni, mert lehetnek olyan tulajdonságai, amik elõ sem jönnek. Viszont ha mellette elesik a gyerek, és a kutya megijed... Nem tudni, hogy hol lehetnek nála a határok, amit egy gyerektõl elvisel és ha a felnõtt nem igazán a fõnöke, akkor egy "rossz" pillanatban sem lesz az!
Nekünk a 3 éves terrierünkre azt mondták, hogy simán alakítható, de segítségre szükségünk lesz! ;) Pedig világ életemben kutyás voltam, és így sem tudok eleget. :( Bátran kijelnthetem, hogy a kölyök kutya mégiscsak saját nevelés, könnyebben alakítható! Persze a következetesség nem hiányozhat!

[Paint Horse]

Felnõtt kutyáról rövid sztori.. Mi is úgy gondoltuk, hogy felnõtt képzett kutya jó lesz. Elcsattogtam egy közeli telepre (késõbb rájöttem, hogy nem épp a legjobb helyet választottam, de ez más téma ) el is hoztuk egy hetes ismerkedés után a kutyát. Nem is volt gond. Megcsinált az nekem mindent... viszont ollyannyira egy gazdás állat volt, hogy egyik nap kinnt játszottunk a kertben az akkor 2 éves fiammal meg a kutyával. Dávid azzal szórakozott,hogy füvet szórt a vállamra... a harmincadik fûszál után szóltam, hogy most már abba kéne ezt hagyni, csináljunk mást. Nos a kutya (pedig a hangnem az én fülemnek normális volt, de a kutya valszeg megérezte, hogy mostmár elég) amikor a gyerek a következõ fûszálat dobta a vállamra utánakapott a kezének, és megharapta. Nem nagyon .... kicsit... Levontam a tanulságot. Egy részrõl szuper kutya, mert megvéd mindenkitõl, aki "kezet emel" rám. Másrészrõl másnap ment vissza oda,ahonnan jött, mert azért tegyünk már különbséget barát és ellenség között, és tudtam, hogy ezt biztosan nem tudom kinevelni belõle...

[Mackó]

Hat kutyámból négy befogadott volt! Az utolsó 10 évig volt velem (soha olyan jó kutyám nem is lesz)! El lehet fogadni, hogy vannak már berögzõdéseik, amibe ha belekékül a gazda, nem fogja elhagyni! De az agressziót nem szabad elfogadni tõlük. Mindig is fenntartással kell kezelni õket, mert nem mi neveltük, nem is ismerhetjük ki igazán õket! Egy ismerõsöm kuvasz!! kutyát fogadott örökbe - majdnem az életébe került! Már lefogták a vadászok, de még mindig meg akarta fojtani a nõt! Megmarcangolta a kezeit, csak azért mert a nyakát védte!! Ha hozzáfér a kutya, már nem él! Én nem is ismerkedhettem a kutyákkal, mert éppen itt kóboroltak a faluba! Az jutott, hát azt kellett szeretni! Most egy 3 éves border terrierünk van, vasárnap hoztuk! Hihetetlen jó fej, imád minket! Viszont ha úgy adódik, tud süket is lenni! Fõleg, ha macskát lát! De úgy gondolom, ezt is orvosolni kellene, mert valami bibi mégiscsak van, hogy ilyenkor nem a szóra hallgat. Gyerek mellett viszont a felnõtt kutya megfontolandó! Nem szeretném a napjaimat azzal tölteni, ha a gyerek az udvaron van, hogy a fél szemem midig a kutyán legyen! :nem:

[lisawica]

Az oké, hogy bevonja a gyereket, de "csak" 12 éves, a kutya meg már nagy hozzá.

Igen, de ha a gyerek látja hogy lehet a kutyával bánni, és megtanulja hogy kell mindezt tenni akkor talán elmúlik a félelem is Szerintem egy 12 éves gyereknek még nem késõ megtanulni ezt. Igaz én kutya mellett nõttem fel, mert születésem óta volt/van utyánk így valóbban nem tudhatom milyen már kiskamaszként kerülni az elsõ kutya közelébe.

A törpe snaci egész más mint egy spániel ha már kistestû kutya ;) Igaz én snaci irányban elfogult vagyok.

PH! Nálunk is az az elsõ számú szabály, aki csak rámorogni mer a gyerekekre az távozik a háztól. De szerencsére szerencsénk van az ebekkel.

Mackó! Nekünk a 6 kutyából 3 fiatal felnõttként befogadott, köztük a gyerek kedvence is az, és soha még egy csúnya nézést sem láttam egyiktõl sem.

Külföldön pl. divat 10 hónap körüli "elõnevelt" kutyát venni, sokkal drágábbak is mint a kölykök, és a gazdi elkerüli velük a kölyökkori mizériákat. Ez ugyanez szerintem mint belovagolt lovat venni, vagy csikót - mi magyarok sokkal jobban szeretünk csikót venni, aztán tessék itt a sok-so elrontott ló.

[Pletyka]

Sziasztok! Olvasgatom a problémát a labival. Mindenkinek igaza van. Csak egy valami hiányzik nekem. GYEREKET ÉS KUTYÁT (mérettõl, kortól, képzettségtõl függetlenül) SOHA!!! NEM SZABAD FELÜGYELET NÉLKÜL HAGYNI! A kutya a Te jelenlétedben biztos, hogy rangsorban elõtte állónak tekinti a gyereket, de ha félrenéz a falkavezér, mindig bepróbálja a (szerinte) rangsorban lejjebb állót. Ha a gyerek foglalkozik a kutyával, természetesen kiképzõ jelenlétében, akkor is bepróbálkozik majd. Velünk is, falkavezérekkel, csak mi (remélhetõleg) észrevesszük és leállítjuk. A gyerek ezt a játék hevében nem biztos, hogy felismeri. Csak egy finom harapdálás bokatájt: egy pont a kutyánál. Szerintem fontos: egy kan kutya MINDIG falkavezér AKAR lenni. A szukákkal könnyebb. Még valami: azt hiszem, fentebb már említette valaki, hiába labi, a tenyésztés néha produkál genetikai defektekkel rendelkezõ egyedeket. Szélsõséges eset:négy és fél évig küzdöttem egyik kutyámmal, mire meghoztam a halálos ítéletet. "agyon-szocializált", munkavizsgás ebõce volt.

[Mackó]

Mackó! Nekünk a 6 kutyából 3 fiatal felnõttként befogadott, köztük a gyerek kedvence is az, és soha még egy csúnya nézést sem láttam egyiktõl sem.

Külföldön pl. divat 10 hónap körüli "elõnevelt" kutyát venni, sokkal drágábbak is mint a kölykök, és a gazdi elkerüli velük a kölyökkori mizériákat. Ez ugyanez szerintem mint belovagolt lovat venni, vagy csikót - mi magyarok sokkal jobban szeretünk csikót venni, aztán tessék itt a sok-so elrontott ló.

Bizony nem rossz ötlet, az "elõnevelt"! Fõleg ha hozzáértõ foglalkozott vele, de ez egy kiskutyán hamar meglátszik!
A befogadott kutyáink nekünk is megbízhatóak voltak, de lehet rossz példával is találkozni, és nem árt rosszabbra felkészülni!
Sokan úgy vállalnak be egy fajtát, hogy fogalmuk nincs annak igényeirõl! Pedig hatalmas eltérés lehet. Nem biztos, hogy egy kistestû jámborabb lesz. A spániel, bigli, tacskó stb bizony lakásba szorított vadászkutya, és a terrierek is erre a sorsra jutnak! Mindig rossz érzés fog el, ha a városban látok egy olyan fajtát, ami elvileg nem oda tartozna, mert itt falun azt tapasztalom, hogy egy hatalmas energiabomba! Ezek a kutyák természetükben el vannak nyomva, és bizony könnyen megeshet, hogy a gazda ellen forduljanak!
Viszont vvkatalin labradorja, amit elõszeretettel használnak vakvezetõként és segítõkutyaként, azt bizonyítja, hogy megfelelõ neveléssel tökéletes társ lehet. Ugyanígy természetesen bármely más fajtából! ;)

[vvkatalin]

Nagyon elgondolkodtató dolgokat írtatok!Köszi mindenkinek!
Az elején kezdve:sajnos kutyatrénerre nem igazán van pézünk,pedig az nagyon jó lenne.
Írtátok,hogy próbáljam meg az ételt elvenni tõle.Megpróbáltam,kétszer is.Elõször megnyalta a kezem,aztán másodszor érdeklõdve nézett rám,hogy mit is akarhatok.Azt hiszem ez jó hír.Morgásnak nyoma sem volt.
Nem rossz õ,csak néha bepróbálkozik.
Itt egy konkrét szituáció.Mit csinálnátok?
Leülök(ami neki nem nagyon tetszik),vagy belerugok a labdájába,és elkapja a bokámat,vagy elkezdi cibálni a nadrágom,vagy a cipõmet.
Ilyenkor legtöbbször hangosan rászólok(ez ritkán jön be),vagy rácsapok az orrára(ez nálam a verés).Elõfordult,hogy ez tovább hergelte,és teljesen begerjedt.Ekkor elkaptam a tarkójánál,ez általában hat.
Van amikor csak eldobom a labdáját,és már meg is feledkezik az egészrõl,de ez olyan mintha csak tovább tolnám a problémát,nem?
Ez így jó?Ti mit tennétek?
Más:Nem vagyok benne biztos,hogy egy felnõtt kutya jobb ötlet lett volna.Szerintem jobb ha a gyerekekkel,és velünk nõ fel.Sok rossz beidegzõdés lehet benne.(Ami lehet,hogy így is lesz,de akkor én rontottam el)Így folyamatosan látja,és ismeri is gyerekeket.
Egyet értek azzal,hogy sohasem maradhat egy kisgyerek egy kutyával egyedül.Sohasem lehet tudni...
Most olvasom a kutyapszichológiát.Ott is hasonló dolgokat ajánlanak,mint ti.
Ne vegyek róla tudomst ha felugrál,"egyek" a tányérjából,stb.
Próbálkozom...

[Paint Horse]

Azért a kutyatálból való kutyakaja evést kipróbáltatnám azzal, aki ajánlotta Van még egy nagyon jó vezényszó, amit érdemes megtanítani, az az "ereszd" általában megelõzi az ül és a feküdj, de azt hiszem ezt minél elõbb célszerû lenne megtanítani neki. ;) no meg a "rossz" az jó morgós, mi azt használjuk. De ha rossz, akkor az is legyen... néha egy lovaglópálcával biza rásegítünk hiába van nagy bundája, érzi õ azt, hogy kapott egyet... igen, az orrára is lehet csapni azt sem kedvelik, valamint az újságpapírral a hátsójára, mert annak meg hülye hangja van és az is felébreszti õket. Ennyit a kutya"verésrõl" Az ereszd-et kezdheted jutifalatos megoldással. Ha adja a labdát, kap jutifalatot és dícséretet. Így egy idõ után megtanulja, ha odaadja, jópontot kap. A felugrálásnál, meg fordulj el 90fokkal lépj rá a hátsó lábára és mondd, hogy rossz. Majd utána az ülj-t. Ha leült és nyugton van, jöhet a dícséret, ha újra kezdi a felugrálást, ld. az elejét. El lehet vele szórakozni, nehezen szoknak errõl le

Edited by Paint Horse, 2008 május 31. - 15:29.

[vvkatalin]

Persze, nem szó szerint eszek a tányérjából,csak úgy csinálok mintha... Ülni már tud,és a maradj parancsszót is teljesíti(persze 10 méterig még nem megy neki). A kaját csak úgy kapja meg,ha nyugton kivárja(ülve),amíg lerakom elé, a tied vezényszóval. Szóval tanulgatunk,csak nem vagyok biztos a dolgomban. Köszi a tippeket!

[vvkatalin]

Ja,és most a "hozzám"-ot tanuljuk.

[Paint Horse]

és még van egy fontos a HELYEDRE!

[Mackó]

és még van egy fontos a HELYEDRE!

Igaz, hogy fontos, sõt...! Viszont sokan belebuknak a lényegébe, mert ezzel büntetnek! A befogadott kutyánk is annak élte meg, ha a helyére küldtem!
Azzal érdemes még vigyázni, hogy ha büntetés következik a kutyánál, akkor ne tudjon a házába menni, mert onnét nem célszerû kirángatni. Saját birodalmának számít, agresszív is lehet, ha ott zaklatják! Maradjon meg a háza egy biztonságos helynek.
vvkatalin! Azért szépen haladtok, nem kell annyira kétségbe esni! ;) Úgy látszik, a kutyát csak a hév fogja el játék közben. Próbáltad már azt, hogy meghagyod neki a játékait, de kinevezel egyet, ami bizony nem az övé lesz? Ilyen pl a súlyzóhoz hasonlító fa(?), amit a kiképzõk is használnak! Így lehetne neki pár saját játéka, ha tényleg agresszíven védi, akkor tartsa meg! Egy új darabbal pedig megtanítani neki az "engedd" parancsot, majd a többire is lehetne használni! Így nem jelenti azt, hogy ráhagyod, csak ne foglalkozz azzal a pár darabbal, ne is kérd tõle, csak azt, amit megkülönböztetsz!

[vvkatalin]

A "helyedre"-re megtanításánál segíthetnétek. Kenelben van a háza,és csak úgy tudom bezárni,hogyha az ölemben beviszem.Ez elég béna,arról nem is beszélve,hogy borzalmas nehéz. Nálatok hogy sikerült ezt helyre rakni? A játékokkal megpróbálom amit írtatok. Köszi!

[Pletyka]

Hááát, én (kivételesen) nem értek egyet Mackóval. Én vagyok a falkavezér, ezért nekem mindent lehet. Ha rá akarok ülni, akkor ráülök. Ha a helyén most én akarok aludni, akkor én fogok. Meg sem dicsérem ha engedi, mert ez így helyes. Megint egy szélsõséges eset: barátnõm vizslájának "szent" volt a helye. Eleinte csak morgott az ebõce. Aztán bokán harapta a gyereket, mert túl közel ment a kutya kosarához. Egyre nagyobb teret követelt magának. Végül már elkezdett félni a család. A kutya nyert. Elajándékozták. Új gazdájánál eleinte minden rendben volt. Aztán ott is eldurvult. Elaltatták. Kan kutya volt. (Mindkét helyen kertes házban élt). Kanoknál Neked mindent lehet!! Neki semmit. Egy kan legyen mindig omega. Ha feljebb engeded a ranglétrán, gyõznek az ösztönei, nagyobb hatalomra vágyik. De ezt már írtam. (hmmm...ez már az Alzheimer?) :eek: