Edited by Zebrabara, 2008 március 5. - 11:38.
Munkaló
#41 Guest_Zebrabara_*
Közzétéve 2008 március 5. - 11:36
#42
Közzétéve 2008 március 5. - 17:57
Csak a hidraulika hiányzik!Balahordas amerikai modra. Ahogy neztem eleg gyakran hasznalnak lovak utan modern mezogazdasagi gepeket is, persze atalakitva oket lovontattasura.
#43
Közzétéve 2008 március 5. - 18:55
Most egy kicsit idezgetek regebbi hozzaszolasaimbol, ugyanis azokban mar meggprobaltam valaszolni a mostanni kerdesekre. A csavargatos fek amit Zebrabara is emlit a legelterjedtebb(persze most eppen arrol nincs kepem, de majd helyrehozzuk a dolgot ). Ami a farhamot illeti, en anelkul ki se mernek menni az udvarrol. Az orszag nyugati es deli reszeben viszont nem hasznalatos, de ott a terulet sik, es nincsenek azok a nagy szintkulonbsegek, mind a domb es hegyvideken. Tolatasnal en mindenkepp a farhamot javasolnam. Sot lejton valo ereszkedeskor is a lo szepen "bele tud ulni" a hamba, nem a nyakat kell emelgesse. Ha nyakloval probalsz tolatni, a lo felemeli fejet, es evvel egyutt a rudat is, ezaltal a szeker iranyithatatlanna valik. Uresen, vagy egyenes helyen, nyakloval is konnyen tudsz tolatni, de egy megrakott szekeret ha be kell nyomni valahova, oda a szekeret iranyitanni kell. Azt pedig csak a rudtol lehet. Pl ha egy szuk udvara be kell tolatni a megrakott szekeret, akkor az ember szepen leszal, megfogja a rud veget(jo kemenyen lehetoleg), majd raszol a lovakra, hogy lepkedjenek szepen pianoban hatrafele. Erre a ket lo "beleul a hamba", foleg ha a jardaszegelyen kell felnyomni a szekeret, mikozben a gazda minden erejevel igyekszik a rudtol a helyes iranyba tartanni a szekeret. Igy is megemelkedik a rud, hat meg ha a nyakuktol tartananak.A 43 es 44 kepen az ugynevezet csuszda lathato. A hatso kerekek fekezesere hasznaljak, lejton valo leereszkedeskor. Az elejen levo karikatol egy vastag lancal(kb amilyen a ciganyvajdak nyakaban lathato, csak nem aranybol ) rogzitik vagy az elso tengely kozepehez, vagy a szeker elso tengelyet a hatso tengelyel oszekoto vastag csohoz, az ugynevezett nyujtohoz. A lanc hoszusagat ugy kell beallitani, hogy a kerek pont rauljon, vagyis beleuljon a csuszdaba. Igy a kerek a csuszdan fekudve csuszik. Egyetlen hatranya , hogy sarban jobban csuszik mind a kerek maga, tehat olyankor nem mindig ajanlatos hasznalni. Olyankor megkotik a hatso kereket vagy kerekeket, attol fuggoen mekkora a lejto, mekkora a vontatott suly stb. A kerek megkotes hatranya hogy a megfeszult lanc rancigalja a kereket, es egy ido utan ez a kerekagy tonkremenesehez vezet, hogy a kerekkopasrol ne is beszeljunk. A csuszda biztosabb barmilyen feknel. Egyetlen hatranya, hogy par szaz meter csuszkalas utan nem ajanlatos csupasz kezel megfogni(viszont akkor suthetunk magunknak rajta tukortojast )
Ez reszben igaz is. Az ugynevezett kerulos farham, a mar extremnek tuno kemeny videas patkok mind e celbol vannak hasznalatban. A fek azert kell. Es megrakodva, teruvel mindenki hasznal valamit amivel fekezni tudja a rakomanyt. Mar azok akiket erdekli sajat, es lovai egeszsege. Az, a , ugyis meg birjak tartani szajhoskodesek eredmenyei altalaban a sok hamszakadas, felborulas, lotonkremenes, ami tenyleg szep szamban elo is fordul. Tobbek kozt en is egy ilyen, ugyis megtartjak, eset kovetkezteben sikerult tonkretenem a kettos hamjaimat, es csak hajszalon mult, hogy ne csak a hamok menjenek karba. Aki teheti es nem akar adrenalin novelo elmenyeket maganak, ne kiserletezen es hasznaljon feket. Nem jatek. De tenyleg. Van itt nalunk egy mondas, miszerint a medve nem jatek, a sor nem ital, az aszony nem ember, es az EU nem orszag. Na ebbe meg beleferne, hogy a megrakott szekerel fek nelkul lejoni egy lejton az sem jatek(a medve se semmi, de a szekeres dolog lehet neha sokkal veszelyesebb ). Pl egy igy megrakott szekerrel leereszkedni, egy akar, csak 40, 50 fokos lejton, fek nelkul, nem nagyon lehetseges. Es nem is ajanlott.
Es egy kis leiras a Zebrabara altal is emlitet rudfekrol. Ha a lovak el akarnak futni tenyleg nem sokat er, viszont ott valahogy a lovaknak sincs nagy kedvuk elfutni, de talan az sem veletlen, hogy ott majdnem mindenki feszitozablaval jar.
Nem tudom ha meg erdekel valakit, de meg regebb beszeltem valamikor, valahol egy bizonyos szekerfekrol, amit ugymond a lovak mukodtetnek, (nevezhetnenk igy akar "motorfeknek"is), es most sikerult egy hegyvideki kirandulas alkalmabol lefenykepeznem (a sok folosleges tajkep helyett ). Nalunk ez fajta fek a hegyvideken elegge elterjedt, ahol ugye, a sok felfele menes utan, le is kell aztan ereszkedni, altalaban megrakottan, es hat az ottaniak inkabb szeretnek a megrakott szeker tetejen nyugodtan csevereszni (a szekely bobeszeduseg kozismert ), mint kilometereken at taposni lefele valami feket, igy azt inkabb a lovakra bizzak. Egyetlen hatranya, hogy hogyha a lovak mondjuk egyenes helyen nyomnak egy hirtelen feket, az ember konnyen lefejelheti a "muszerfalat" . Szoval a lovakon ugynevezett "kerulos" farham van, a kerulo veget viszont nem a rudveghez rogzitik a tartolancal, hanem a tartolancot a rudvegen talalhato femkarhoz erositik. A kar masik vegehez erositett acelsodrony vegigfut a rudon , majd a tengelynel csatlakozik a fekhez, ami altalaban az autoknal is hasznalatos kulcsos vagy szalagos fek, amelyik a kerekagyra fejti ki hatasat. Altalaban a rudvegen egy kar talalhato, ahhoz csatlakozik mindket lo keruloje, de nem ritka a ket kerulonek ket kulon kart rakni (igy allitolag a lovak jobban tudnak tartani), mint a kepen is lathato szekernek is van. Elso nezesre eleg komplikaltnak tunik, de meg lehet csinalni.
#45
Közzétéve 2008 március 5. - 19:48
Hat ez ugy van, hogy amikor az ember mondjuk egy tobb km-eres turara indul a hegyre nem visz magaval 80 kg os hatizsakot. A szeker legyen egyszeru es praktikus. Bar mondjuk a kenyelem azert nem art, de ez nalunk nem nagyon jellemzo. Minden helyre mas tipusu szeker kell. Pl egy ilyesmit azert nehezen huzigalna ott az a szegeny lo. Epp mostannaban hordoztak meg egy ilyen "poreszekerrel", gyors trapban, koves uton, mikozben en egy szal karon ucsorogtem, mint valami vereb a telefondroton, hat mit mondjak, azt hittem az akcio utan a majamat a zoknimban fogom keresni. Regebb valahogy jobban birtam az ilyesmit. Mondjuk most se vagyok meg abban a korban, mikor mar olyan kijelenteseket kell majd tennem, mind Janos bacsi, mikor egy este a regi szep idok emlekere megprobalja ujra harci pozba allitanni a "legenyt". Szoval ott dorzsolgeti, nogatja, biztatja szep szoval, de hiaba minden, az sehogy sem akar vigyazba allni. Ennek lattan keseru lemondasal jegyzi meg szegeny, hogy a fene egye meg, mar magamnak sem kellek... . Szoval az meg messzinek tunik, de azert az ilyen vadszekerezeshez azert mar aszem tul oreg vagyok.
Érdekesek ezek a põrekocsik
Kicsi a vilag... .Egy ilyen van nekem itt a kertben, errefelé is használtak ilyet!
#46
Közzétéve 2008 március 7. - 7:25
#49
Közzétéve 2008 március 16. - 20:13
#50
Közzétéve 2008 március 16. - 20:29
Aha. Valamikor gyerekkoromban láttam lóval szántást (Akkor aztán sokat), de azok a lovak tudták a dolgukat, igaz folyamatosan dolgoztak. Amikor szántási szezon volt, akkor szántottak. A "borozdás" ki nem ment volna a borozdából, szinte mindent hangra csináltak. A gazda fél vállára vette a meghosszabbított szárat, de még fordulóknál se nagyon kellett használni.Traktor van, de egy fel holdert nem szivesen jon ki addig, es nekem valahogy az a 1 euro egy are fold megszantasert kicsit soknak tunik(egy hektar 100 euro). Most meg eleg nedves a fold is, egy traktor fordulaskor meg teljesen tonkretenne a fold vegeben levo kaszalot. Nem termelek eladasra, csak amennyi a lovaknak, meg a tobbi allatnak(tyukok, nyulak, disznok)kell. Azt meg igyekszem sajat erovel megoldanni, es en azert elvarom, hogy egy ennyi munkaval a lovak is beszaljanak az uzletbe. A lovak nem eppen kezdok, de csak nemreg kerultek parba. A szurke meg eleteben csak egyesbe jart, es foleg mikor sarlik(mint eppen most) nem nagyon szereti ha a masik hozzaer, ami azert fordulaskor megtortenik. A lepesuk sem egyforma, a piros hoszabb leptu. Ahhoz hogy magukban szepen menjenek eleg jol oszepaszolt par kell. De nekem ezek vannak, ezekkel dolgozok.
Meg aztán ha jól láttam felétek elég kötött a talaj, nem olyan futóhomok mint ezen a tájon. Rengeted munka lehet az elmunkálás szántás után.
100 euró nem semmi pénz. Nem lenne érdemes venni oda egy traktort? 70 euróért minden meló a miénk lenne... :kocc:
Újra megnézve a videót az jutott még eszembe, hogy emlékeim szerint az eke nem dobálta úgy a gazdát, mint kutya a rongyot, ahogy ezzel a hapsival történik
Ki a borozdából, be a borozdába! Volt olyan, hogy elengedte az eke szarvát és menet közben rágyújtott.
Na meg az, hogy az én Kacérom mit szólna ilyen melóhoz.... :eek:
Edited by packa, 2008 március 16. - 20:36.
#51
Közzétéve 2008 március 16. - 20:55
#52
Közzétéve 2008 március 16. - 21:17
helyes eszrevetel. Sosem allitanam magamrol, hogy profi lennek. En is csak egy szereny tanulo vagyok, aki probalom utanozni az oregeket. Rengetegen vannak akik jobban csinaljak, csak pechukre csak nekem van internetem. Az eket el lehet engedni, megfelelo foldben, jol, es egyszere jaro lovakkal. Ha csak az egyik egy kicsit gyorsabban megy mint a masik lotek az egesznek. Az eke bealitassa meg nagyon fontos. Ebben a foldben nem lehet elengedett ekeszarval menni, mindig akad egy egy ko, nagyobb rog, netan gyoker, ami nagyon konyen elkapja az eket. Azert epp kemenyen sem kell tartanni, azert tunik, ugy hogy dobal az eke. Ha kemenyen fognam, biztos nem dobalna, de igy is lazan vissza tudom a helyes iranyba teritenni. Pl itt amikor szantotunk, nem kellet az eket nagyon tartanni, csak Karcsi batyam szereti huzatni magat. Nekem nagy vagyam egy ilyen eke, csak azert abba lehet mas lo is kell, azok olyan egy tonnas lovak, mig az enyemek 500 kg ha vannak. Mondjuk en ugyse dohanyzom, de egy ilyenen biztos nyugodtan ra lehetne gyujtanni.
Újra megnézve a videót az jutott még eszembe, hogy emlékeim szerint az eke nem dobálta úgy a gazdát, mint kutya a rongyot, ahogy ezzel a hapsival történik
Edited by Muki, 2008 március 16. - 22:11.
#53
Közzétéve 2008 március 16. - 23:18
Tankönyvbe való ahogy ezek a lovak mennek. Talán csak akkor billen meg a bókony amikor az egyik megáll pössenteni, de a másik akkor se lép tovább egy fél lépésnél többet.
Csak tátom a szám, azon ahogy az öreg kijelölte össszeszántáshoz a nyílegyenest, az elsõ visszamenetnél a ló véletlenül se lép a barázdába stb. Taliga nélküli ekét még nem láttam mûködni.
Igen, a rutin. Nyilván a lovakat maga tanította az öreg.
#55
Közzétéve 2008 március 17. - 8:39
#56
Közzétéve 2008 március 17. - 8:44
Még én sem, de ha jobban megnézed, ez az eke csak karcolja a földet...Taliga nélküli ekét még nem láttam mûködni.
#57
Közzétéve 2008 március 17. - 10:32
Gratulálok, nagyon megy neked a szántás :yeah: , néhány év és fizetni fognak pl. falunapon, hogy tarts bemutatót, a videókon sem napi szinten ûzik (szerintem).
Mit görcsöltem a kereséssel, már vettem egy motorost, de hátha valakit érdekel:
http://www.vatera.hu...a_58658105.html
#58
Közzétéve 2008 március 17. - 11:26
Ja. Amikor becsíkozta a közepet. Utánna meg nagyon szabályozott mélységût szánt. Nem mélyszántás, hanem ami kell. Egyet nézünk?Még én sem, de ha jobban megnézed, ez az eke csak karcolja a földet...
#59
Közzétéve 2008 március 17. - 11:59
Persze, csak én nem néztem végig...Egyet nézünk?
#60 Guest_Gonoblin_*
Közzétéve 2008 március 19. - 9:00
#61 Guest_Gonoblin_*
Közzétéve 2008 március 19. - 15:19
Muki tõled szeretném megkérdezni, hogy Romániában milyen hidegvérû lófajták vannak?
Íme néhány kép még:
http://www.starke-pf...lender-2005.gif
http://www.starke-pf...erdearbeit1.jpg
Na és ezt is nézzétek meg:
http://www.starke-pf...dwirtschaft.htm (Landwirtschaft: mezõgazdaság)
http://www.starke-pf...twirtschaft.htm (Forstwirtschaft: erdészet)
#62 Guest_Gonoblin_*
Közzétéve 2008 március 19. - 15:46
#63
Közzétéve 2008 március 19. - 16:05
#64
Közzétéve 2008 március 19. - 19:07
Ez nalunk nemcsak, hogy meg elefordul, hanem nagyreszt meg igy zajlik le. Majd keszitek videot rola, ha eljon a kukoricakapalas ideje. Megkonnyiti a kezi kapalast, ugyanis utana a sor kozt mar nem kell a gyomokkal bajlodni.Az orszagban felelheto hodegveru fajtak kozul, a roman felnehez allomanya legjelentosebb, mas hidegveru fajtakbol esetleg egy egy fedezomen ha akad(ardenni, percheron, belga). A roman felnehez, vagy semigreul romanesc hivtalosan, egy aranylag nagyon fiatal fajta, 1987 ismertek el hivtalosan. A fajta maga nem nagy szam, mind ahogy ezeken a kepeken lathatod, a fajtan belul egyaltalan nem jellemzo a homogenittas, aminek en, a hibas tenyesztesi koncepcio, valamint annak meg roszabb kivitelezeseben latom okat(maganvelemeny). Nincs megfelelo szelekcio..., stb... Mindegy. El lehet kepzelni mennyire szelektalnak, ha az allami tamogatas(havi 100 euro) per egyed, tenyesztesbe allitott egyedszamra kapjak, ami miatt, minden csetle botla allatot bent tartanak es tenyesztenek a menesekben. Mondjuk erre lehetne esetleg rafogni, hogy egy elegge jol sikerult egyed, fajtareprezentans. Magangazdaknal sokkal jobb egyedek talalhatok. A roman loallomany egymillio egyed korul mozog amibol 17.000 a kulonbozo fajtakbol valo fajlo. A tobbi tobbe, kevesbe sikerult egyszeru keverek. Nagyon jok a linkek, a gepek hasonloak az amerikaiak altal hasznaltakhoz. Azert megjegyzem, szerintem egy rendes szekeret nem lehet latni rajtuk. En nem ertem azokat a hatkereku monstrumokat, autovazbol kialakitott szekereket amikkel ott ezek maszkalnak. Viszont sokkal jobban kimelik a lovat mint nalunk, fele annyikat raknak mint itt nalunk sokan, fele akkora lovak utan.Sziasztok!Most találtam rá a topicra. Nekem is vannak emlékeim a lovakkal való munkáról, bár nem vagyok valami idõs.Nálunk volt egy emberke (sajnos már meghalt, de vannak mások is), akit el lehetett hívni, hogy (ahogy mi mondtuk) húzza már meg a kukorica közét, vagy a szõlõ közét. Még a mai napig elõfordul, hogy a kukorica közét (amikor már nagyobb) meghúzatják lóval.
#67
Közzétéve 2008 április 25. - 21:38
Sok eladó szerszámot is lehet találni itt-ott.
#69
Közzétéve 2008 május 25. - 19:57
Edited by Muki, 2008 május 25. - 19:59.
#70
Közzétéve 2008 június 11. - 7:42
#71
Közzétéve 2008 június 11. - 8:07
Nem fogas az a borona? :confused:Remek gepek
#72
Közzétéve 2008 június 11. - 8:11
#73
Közzétéve 2008 június 11. - 8:52
#74
Közzétéve 2008 június 11. - 9:04
Jól látszanak, épp azért mondom. Nálunk az ilyen szerkezetet fogasnak nevezik. A borona finomabb eszköz (A nagy rögöket fogasolták, utána boronálták, esetleg vetés után újra boronálták)De meg milyen fogas..., a multkor a labamra ejtettem, az volt az elvezet. Lefele van forditva, talan azert nem latszanak olyan jol a fogak, amelyek kb olyan 15 cm hosszuak.
Kb. 10-es köracélból készült láncszerû eszköz, amit csavart tüskék vannak, ugyanabból az anyagból
#75
Közzétéve 2008 június 11. - 13:16
#76
Közzétéve 2008 június 11. - 15:20
#77
Közzétéve 2008 június 11. - 18:16
[i]valamiert a masodik linkeles sehogy sem jott ossze, de fentrol lefele a negyedik kepen lathato eszkozrol van szo.
Edited by Muki, 2008 június 11. - 18:13.
#78
Közzétéve 2008 június 11. - 18:24
#79
Közzétéve 2008 június 11. - 18:57
#80
Közzétéve 2008 június 11. - 19:46
Nem nem. A boronát használták a magágy elkészítésénél utolsó mûveletként, majd vetés után a magvak betakarására is. Nagyobb rögöket, hantokat fogasoltak, és persze a gyepet is.vagyis a boronat hasznaljak a nagyobb rogokre, es a fogast az utolso simitasokra.
Vetés után az igazán precíz gazda még símítózott is. Ez egy jó vastag ajtónyi deszka volt, erre állva hajtott végig a bevetett táblán.