Közzétéve 2009 január 17. - 13:08
Nevem Lepres Erika, de a barátaimnak csak Zsebi lévén 150 cm magas. 38 éves, három gyermek édesanyja.Elõször a 80-as évek végén sikerült vennem egy lovasbérletet egy sajnos lefutófélben lévõ tanyára, ahová úgy mentem mint a filmekben, hogy ráülök, vágta profi lovaglás meg minden. Hát mire lelovagoltam a bérletet a lovaktól igencsak reszkettem. Megszületett a lányom 91-ben, és én mint mindenki dolgoztam és dolgoztam hogy egyedül egy gyerekkel életemet felépítsem. 05-ben eldöntöttük közösen mivel õ már lovagolgatott de csak úgy hétvégi lovasként hordta az apukája hogy hát falura szertnénk költözni, de olyan igazi falura mi született városiak. Találtunk egy kis parasztházat egy olyan helyen, ahol egy tenyésztõ is lakik és lovagoltatgat. Elõször a kislány járt hozzá, majd hosszas unszolásra én is felültem a lóra. Volt rá példa hogy nem gyakorló hívõ létemre a miatyánkat mondtam a lovon. Vezetgetve, nem képzett csak állandóan csikózgatott lovakon rissz-rossz szerszámokkal, nyereggel és persze nagy adag nem tudással "oktatóm" belém verte a következõket: a ló fejét mindig fönt kell tartani mert különben a hátsójával fölrúg, mindig elõre dõlve a kezemet letéve a nyeregre vagy a lóra, kell ülni. Ennek a két szabájnak eleget téve mostani tudásom kimerül abban a kevésben amit még szülés elõtt tanultam, és hát ha bármi van a ló nyakába mászva csinálj amit akarsz én a hátadon maradok stílust sikerült ötvöznöm. Hozzáteszem, kedves emberünk volt hogy egy karikás ostorral összekaszabolt lóval fogadott, és kérdésünkre hogy mitõl van kis lovászlánykája( akirõl kiderült hogy nem pénzért fizet) felakadt a kerítésre válasszal lezárta a témát. Hát a lányom hamarabb feladta, már köszönni is alig köszön emberünknek, én még tovább próbálkozva hátha tényleg én vagyok a béna tovább gyötörtem magam. Mert hát idõközben a szerelem. No nem emberünk, hanem lovai iránt. Több kiló répával felszerelkezve is mentem lovagolni, szárat vettem, nyerget, vitamint a lovaknak, és örökösen harcoltam hogy az istállót illene kipucolni, mert hát a lovak több éves trágyán élnek, oda csikóznak stb. Volt emberünknek egy barátja, akihez már kislányom hamarabb átpártolt, nála lovagolni nem lehetett lévén három lova még igen csak csikó volt és hát õ nem is foglalkozott ilyennel, de itt lehetett a lovat pucolni meg mindenfélét csinálni kivéve a lovaglást és hát miután elfogyott erõm az örökös harcban(több év) megnéztem magamnak emberünket. Persze lovászkisasszony õt is úgy mutatta be hogy mennyire veri a lovat.( teszem 4 éve élünk együtt, egyszer nem láttam hogy véresre verte volna, max egy nagy tasni). És hát mint olvasható addig jár az ember lovat simogatni, amíg nem szül még 2 gyermeket. Mert hát a szerelem lovairól átragadt a gazdára is( fõleg az után, hogy eladó csõdör csikóját nem adta el, mert belebetegszik ez a kislány az én lányom és kiheréltette neki, ma is megvan a lelkem) és így boldog 3 ló egy pár birka meg kecske meg tyúk meg mindenféle állat társtulajdonosa lettem hirtelen. Sajnos sok állatunkból már anyagiak miatt csak 2 ló van meg 3 kecske meg az aprónép. Jelenleg itthon vagyok egy 2 éves és egy 5 hónapos babucival. Leányom már 18 és pályaválasztás elõtt nem a lovakkal foglalkozik. Közben én is megvettem rengeteg szakkönyvet, amennyit csak idõm engedte foglalkoztam a lovakkal, és nem adtam fel. Tervem hogy egy jó edzõvel elkezdjem újból a lovaglást, mert ezt másképp nem lehet. Sok idõmbe és pénzembe fog kerülni amíg sikerül azt a sok tüskét kitolnom magamból, amit összeszedtem idõközben. Sajnos a falusi élet nálunk nem olyan mint én városi gondoltam. Itt a jó szó azért kerül elõ, hogy legyen mirõl beszélni a hátad mögött, és ennek tehenünk a bizonyítéka akit valószínû a szomszédnak sikerült elküldenie az örök legelõkre. Amikor megvettük még köszönni sem köszönt hónapokig annyira irigykedett. Bocsánat hogy ennyit írok környezetemrõl, de talán így érthetõ, hogy miért foglalkoztatnak olyan gondolatok, hogy eddig ugyan csak kutyákat próbáltam menteni, de látván az elképesztõ állapotokat a lovas világban valahogy segíthessek. Erre az oldalra is a Zakuszkatanyán keresztül találtam, és jelenleg házam eladó, tervbe véve egy négyállásos boxos istálló itt páromnál, földvásárlás, állatsimogató kialakítása, városi gyerekek fogadása, lovasok éjszakai pihenõje stb. Örömmel töltött el hogy itt sikerült olyan szintû beszélgetésekbe botlanom amit környezetemben nem hallhatok, találok olyan embereket akiket hasonló gondolatok foglalkoztatnak, és sok hasznos tanácsot kapok. Remélem, hogy a tüskéim idõközben göbökké szelídülnek, és álmaimat sikerül megvalósítanom és továbbvinnem gyermekeimben.
Köszönöm hogy elolvastátok: Zsebi
Lovas családban élek. Ezt úgy kell érteni,hogy apukám ügetõversenyeken vett részt, de jelenleg már nem foglalkozik vele. Bátyám azonban tovább vitte,amit apukánk elkezdett. Õ otthon is tart lovakat. Úgy volt, hogy õ tanít meg lovagolni, de nem igazán ment neki. Viszont én sem akartam kimaradni semmi jóból :-P Ezért kerestem egy lovardát... Szerencsémre pont barátnõm apukájának van egy ;) Sok-sok szép teremtménnyel 
Én általában azzal a pacival megyek,ami a felhasználó nevem 
Cseles,mi?;) Na jó nem én találtam ki.
...Igen tudom, hogy bõbeszédû vagyok...
Egyébként egy fiatalember is mondta nekem ezt az oldalt...Kérdezte,hogy regisztrálva vagyok-e? Már igen 
.
És elkeztem járni ide(Ladamér). Nagyon tetszett. igaz nyáron kihagytam egy hónapot, mert nem volt könnyű kihevernem a történteket, hogy a másik edzőmmel ezek történtek(de most is tartom vele a kapcsolatot:)). Aztán 2008 júliusa óta rendszeresen(ismét napi szinten) járok lovagolni, illetve már komolyabban oktatok lurkókat, besegítek a lovardába. A jelenlegi Edzőmnek köszönhetően rengeteget tanultam Tőle illetve az ottani lovaktól/csikóktól. Épp most lovaglom újra az akkor csődört( :( szegényt azóta mer megfoszották...), mert állnia kellett 4 hónapot. És rettentő nagy örömömre nagyon jól haladunk. Anno nyáron itt pedig elkezdtem egy gidrán csikaszt lovagolni. Hát bele is belezúgtam(az előzö csödör is gidrán 
). És most hála Edzőmnek(és merem mondani hogy valamivel több is mint edző 
