Közzétéve 2012 november 21. - 20:08
Lovardatörvény
A lovas szolgáltató tevékenység folytatásának feltételei
A belsõ piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006. december 12.) európai parlamenti és tanácsi irányelvre tekintettel megalkotásra került a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény, illetve jelentõsen módosultak a kereskedelemrõl szóló 2005. évi CLXIV. törvény, valamint a lovas szolgáltató tevékenységrõl szóló 14/2008. (XII. 20.) ÖM rendelet elõírásai. A kereskedelmi törvényben kerültek elõírásra a tevékenység végzésére vonatkozó alapfeltételek, a hivatkozott miniszteri rendeletet módosító 26/2009. (X. 16.) ÖM rendeletben pedig az ún. végrehajtási rendelkezések. A terjedelmi korlátokra tekintettel az ismertetés fõként az új szabályozásnak azokra az elõírásaira koncentrál, amelyek a szolgáltatókat különösen érintik. A változások a következõk.
1.) Fogalom
A módosított 2005. évi CLXIV. törvény szerint lovas szolgáltatásról akkor beszélünk, ha a tevékenysége gyakorlásához a szolgáltató valamilyen formában lovat vesz igénybe. Ez jelenthet azt, hogy a vendég maga is lóra ül, de ebbe a körbe tartozik az is, ha ugyan a szolgáltatáshoz nélkülözhetetlen a ló, de a vendég nem kerül közvetlen kapcsolatba vele (pl. fogathajtás). Ennek megfelelõen a miniszteri rendelet a következõ tevékenységeket sorolja a lovas szolgáltatás fogalomkörébe: lovagoltatás, lovas oktatás, lovas terápia, terep- vagy túralovaglás, fogathajtás, fogathajtás oktatás, fogatoztatás, lovas bemutató.
2.) A tevékenység gyakorlásának feltételei.
2a) A bejelentés
A lovas szolgáltató tevékenység megkezdése és gyakorlása nincs engedélyhez kötve, a szolgáltató azonban köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak (Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal – 1024 Budapest, Margit krt. 85.) bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell
a) a szolgáltató nevét,
b) a szolgáltató lakcímét, szervezet esetén a székhelyét,
c) a folytatni kívánt szolgáltatási tevékenység megjelölését,
d) a lovas szolgáltató tevékenység folytatásának helyszínéül szolgáló telephely (fióktelephely) címét, a telephely (fióktelephely) helyszínrajzát,
e) a d) pont szerinti telephelyen (fióktelepen) tartott lovak számát,
f) a lovas szolgáltató tevékenység típusát (az 1.) pontban felsoroltaknak megfelelõen), továbbá azt, hogy a szolgáltatás együtt jár-e a szolgáltatást igénybevevõ személy lovagoltatásával.
2b) Tárgyi feltételek
A helyszínrajban kötelezõ kitérni a következõ körülményekre:
a) a lovak számára kialakított istálló belmagassága legalább 2,5 méter magas, az egyes boxok alapterülete pedig legalább 9 m2 legyen, amelynek rövidebb fala nem lehet kevesebb 2,5 méternél (figyelem: a szolgáltatónak legalább 5 db, egyenként legalább 4 éves lóútlevéllel rendelkezõ lóval kell rendelkeznie),
b) a lovak boxos tartása esetén legyen egy, legalább 150 m2 alapterületû pihentetõ karám, ahol biztosított a szolgáltatást végzõ lovak pihenése,
c) a telephely rendelkezzék rögzített korláttal körülvett, egyenletes talajú, legalább 800 m2 alapterületû lovas pályával,
d) a telephely rendelkezzék a vendégek részére szolgáló öltözõvel, valamint az országos településrendezési és építési követelményekrõl szóló Korm. rendeletben meghatározott számú WC- és mosdóhelyiséggel,
e) lovasterápia szolgáltatás esetén a telephely rendelkezzék legalább egy, a mozgássérültek számára is alkalmas WC- és mosdóhelyiséggel,
f) a szolgáltató a telephelyen rendelkezzék a lólétszámnak megfelelõ számú, alkalmas nyereggel és alkalmas szerszámzattal,
g) a lovak félnomád tartása esetén legyen a lovak számára lovanként legalább 1000 m2 alapterületû bekerített terület /karám/, valamint legalább három oldalról borítással határolt, fedeles építmény /szárnyék/, amelynek belmagassága legalább 2,5 méter, lovankénti alapterülete pedig legalább 8 m2.
Amennyiben a lovakat csupán korlát választja el egymástól, az a jogszabály szempontjából nem tekinthetõ boxos tartásnak, a rendelet ugyanis falról beszél, a korlát pedig nem fal.
A WC- és mosdóhelyiségek számát a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet szabályozza. A témánk szempontjából legfontosabb elõírások a következõk. Az illemhelyek és a tisztálkodó helyiségek berendezéseinek számát az építmény, az önálló rendeltetési egység, a terület egyidejû használóinak tervezett (becsült) lehetséges legnagyobb létszáma és nemek szerinti megoszlása alapján kell megvalósítani. Az illemhelyekhez biztosítani kell a kézmosás lehetõségét. A tisztálkodó helyiség, az illemhely (WC-csésze, vizelde-berendezéssel felszerelt helyiség) könnyen tisztítható, fertõtleníthetõ, továbbá önálló szellõzésû és fûthetõ legyen, ezen túlmenõen a csoportos tisztálkodó helyiség fûthetõ helyiségbõl nyíljon. A több illemhelyet magában foglaló helyiség (csoportos illemhely) csak önálló szellõzésû elõtérbõl nyílhat. Az illemhely mérete 0,90 x 1,20 m-nél – befelé nyíló ajtó esetén 0,90 x 1,60 m-nél – kevesebb nem lehet. Az illemhelyek számát a tervezett, becsült összlétszám alapján kell megállapítani. Az illemhelyekhez legalább egy, illetve minden megkezdett 3 db berendezési tárgy (WC-csésze, vizelde- berendezés) után legalább egy kézmosót kell létesíteni. A csoportos illemhelyek elõterében egy takarítás céljára is szolgáló vízvételi és kiöntési szerelvényt kell biztosítani.
A nyereg és a szerszámzat akkor alkalmas, ha a célnak megfelelõ és hibátlan, rendeltetésszerû használat esetén biztosítja a vendégek biztonságát.
A félnomád tartásról akkor beszélünk, ha a lovaknak lehetõségük van arra, hogy a szárnyékból vagy a futóistállóból szabadon mozogjanak és a szárnyékban a lovak etetése, itatása és almozása megoldható.
Figyelem: az elõzõekben ismertetett tárgyi követelmények közül a következõknek a szolgáltató akkor is köteles eleget tenni, ha a vendéget nem ülteteti lóra:
a) az istállóban a lovakat boxokban kell tartani és az istálló belmagassága legalább 2,5 m; az egyes bokszok alapterülete legalább 9 m2 legyen, a boxok rövidebb fala nem lehet kevesebb 2,5 méternél,
b) a lovak boxos tartása esetén a telephely (fióktelep) rendelkezzék legalább 150 m2 alapterületû pihentetõ karámmal, ahol biztosított a szolgáltatást végzõ lovak pihenése,
c) a telephely (fióktelep) rendelkezzék a lólétszámnak megfelelõ számú, alkalmas nyereggel és alkalmas szerszámzattal,
d) a lovak félnomád tartása esetén a lovak számára lovanként legalább 1000 m2 területû bekerített terület (karám) álljon rendelkezésre, továbbá legalább három oldalról borítással határolt, fedeles építmény (szárnyék) kialakítása szükséges. A szárnyék belmagassága legalább 2,5 méter, lovankénti alapterülete legalább 8 m2 legyen.
2c) Személyi feltételek
Az elõzõekben ismertetett tárgyi feltételek mellett a jogszabály személyi feltételeket is meghatároz arra az esetre, ha a tevékenység gyakorlása során a szolgáltatón kívül a vendég is lóra ül. Ilyen tevékenység a lovagoltatás, a lovas oktatás, a lovas terápia és a terep- vagy túralovaglás. Az e tevékenységek gyakorlására vonatkozó bejelentést a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal csak akkor veheti tudomásul, ha
a) a szolgáltatónak nincs hatvan napot meghaladóan lejárt esedékességû, az adózás rendjérõl szóló jogszabály szerint végrehajtható köztartozása,
b) a szolgáltató vezetõ tisztségviselõje, vezetõ beosztású munkavállalója, illetve egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozó nem volt olyan vállalkozás tulajdonosa, tagja, vezetõ tisztségviselõje, vezetõ beosztású munkavállalója, amelyet a tevékenység megkezdését megelõzõ egy éven belül a lovas szolgáltató tevékenységével összefüggésben az állat-egészségügyi és az állattartási körülményekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt jogerõs hatósági határozatban eltiltottak a lovas szolgáltató tevékenység végzésétõl,
c) a szolgáltató által munkavállalóként vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszony alapján foglalkoztatott legalább egy személy, illetve egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozó rendelkezik az elõírt szakképesítéssel, azaz rendelkezik lovas-túravezetõ szakképesítéssel.
A b) ponttal kapcsolatban azt kell megjegyezni, hogy az állat-egészségügyi hatóság, amely eltilthat a lovas szolgáltatás végzésétõl a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal.
A c) ponttal kapcsolatban pedig arra szükséges felhívni a figyelmet, hogy a lovas-túravezetõ szakképesítéssel rendelkezõ személy tevékenységért felelõsi beosztásban történõ foglalkoztatásának kötelezettsége csupán akkor áll fenn, ha a szolgáltatás nyújtása során a szolgáltatón kívül a vendég is lóra ül. Általában ilyen tevékenység a lovagoltatás, a lovas oktatás, a lovas terápia és a terep- vagy túralovaglás. Nem mentesül e kötelezettség alól az a szolgáltató sem, aki csak lovas oktatást végez, mert a lovas oktatásnak szerves részét képezi a túralovaglás, hiszen ezért tanulnak lovagolni.
További általános személyi követelmény, hogy ha a szolgáltató lovas terápiás szolgáltatást nyújt – függetlenül attól, hogy a vendég felül-e a lóra vagy sem – kötelezõ gyógypedagógust (terapeutát) foglalkoztatni. Minthogy a lovas szolgáltatás különbözõ egészségügyi bántalmak gyógyításának elõsegítésére is igénybe vehetõ, ezek teljes körû felsorolása a jogszabályban nem volt lehetséges. Ezért szól úgy a jogszabály, hogy a lovas szolgáltatás nyújtásakor a fogyatékosság típusának megfelelõ végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezõ gyógypedagógusnak (terapeutának) kell jelen lennie. A szabályozásnak éppen ez a módja segíti elõ, hogy a lovas szolgáltatást gyógykezelés céljából igénybe vevõ személy mellett olyan terapeuta legyen, aki az illetõ személy betegségének leginkább megfelelõ szolgáltatást képes nyújtani. A gyógypedagógusnak (terapeutának) nem kell lovastúra-vezetõ képesítéssel rendelkeznie.
2d) Telephely, fióktelephely
Ha a szolgáltató a tevékenységét több telephelyen, illetve fióktelepen folytatja, minden egyes telephelyen (fióktelepen) eleget kell tenni az elõzõekben ismertetett személyi és tárgyi követelményeknek.
3.) A tevékenység megkezdése
A szolgáltató a lovas szolgáltató tevékenységét a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnak tett bejelentésével egyidejûleg megkezdheti. A Hivatal a bejelentésekrõl nyilvántartást vezet, amely a 2a) pontban meghatározott adatokat tartalmazza.
4.) Hatósági ellenõrzés
A lovas szolgáltató tevékenyéggel összefüggõ hatósági ellenõrzésre a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal, valamint a közegészségügyi, illetõleg az állatvédelmi ellenõrzésre feljogosított szervek jogosultak. Speciális helyzetben van a Magyar Kereskedelmi Ellenõrzési Hivatal, mert az õ ellenõrzési jogosultsága csak a bejelentés tudomásul vételéhez szükséges körülmények fennállása tekintetében áll fenn, azon túl nem terjeszkedhet. Ha az ellenõrzõ hatóság jogsértést észlel, akkor a jogszabályokban meghatározott szankciót alkalmazza, illetve annak alkalmazását kezdeményezi (lásd a következõ pontot).
5.) A tevékenység megtiltása és törlés a nyilvántartásból
A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal határozatával megtiltja az adott lovas szolgáltató tevékenység folytatását és törli a nyilvántartásból azt a szolgáltatót, aki
a) a tevékenység folytatására elõírt valamely feltétellel nem rendelkezik, és azt a Hivatal által megjelölt határidõn belül nem pótolja,
b) a lovas szolgáltató tevékenységét az állategészségügyi és állattartási körülményekre vonatkozó jogszabályok, valamint a lovas szolgáltatásra vonatkozó biztonsági elõírások megsértésével folytatja, és a jogsértõ állapotot a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal, illetve a jegyzõ ismételt felszólítására sem szünteti meg, vagy
c) az állategészségügyi, illetve az állattartási körülményekre vonatkozó jogszabályok megsértését a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal, illetve a jegyzõ ismételten megállapította.
Mindhárom pontot érintõen szükséges megjegyezni, hogy bár az ellenõrzõ hatóságok között a jegyzõ nevesítve nem szerepel, a szolgáltató tevékenységtõl eltiltását és a nyilvántartásból való törlését nemcsak a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal, de a jegyzõ is kezdeményezheti a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnál, amely szerv természetesen saját kezdeményezésre is megteheti ezeket az intézkedéseket (hivatalból történõ eljárás).
A b) és c) ponttal kapcsolatban szükséges megemlíteni, hogy nem érvényesül automatizmus abban az esetben, ha a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal, illetve a jegyzõ az említett jogszabályok megsértését észleli, mert mindkét hatóságot terheli az a kötelezettség, hogy elõzetesen szólítsa fel a szolgáltatót a jogsértõ állapot megszüntetésére.
A c) pontot illetõen fontos tudnivaló az is, hogy a tevékenység megtiltására okot adó körülmény nemcsak akkor következik be, ha a szolgáltató ugyanazt a jogsértést követi el ismételten egy éven belül, de akkor is, ha az ismételt elkövetést különbözõ cselekményekkel valósítja meg (pl. az elsõ alkalommal az állategészségügyi körülményekre, a második alkalommal a biztonságra vonatkozó jogszabályokat szegte meg).
6.) A tiltás és a nyilvántartásból való törlés jogkövetkezménye
Ha a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal megtiltotta a lovas szolgáltató tevékenység folytatását és a szolgáltatót törölte a nyilvántartásból, akkor az erre vonatkozó határozatát köteles megküldeni a jegyzõnek, az illetékes állami népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálatnak (ÁNTSZ), valamint a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak. Ez segíti elõ, hogy a következõkben ismertetendõ tilalomnak érvényt lehessen szerezni. Az a szolgáltató ugyanis, akinek a szolgáltatás folytatását a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal megtiltotta, és akit egyben törölt a nyilvántartásból, az a tiltást elrendelõ határozat jogerõre emelkedésétõl számított egy évig lovas szolgáltató tevékenységet nem folytathat. A szolgáltató köteles a bejelentés tudomásul vételét elutasító, illetõleg a tevékenységét megtiltó határozat jogerõre emelkedését követõen a lovas szolgáltató tevékenységét megszüntetni.
7.) Átmeneti rendelkezések
A lovas rendelet hatályba lépésekor már mûködõ lovas szolgáltató tevékenységet végzõ, de nyilvántartásba még nem vett szolgáltatónak a tevékenységét 2010. január 20-ig kell bejelentenie a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnak.
A lovas rendeletben elõírt lovastúra-vezetõ képesítés és gyógypedagógus (terapeuta) képesítés megszerzését 2012. január 20-ig kell a szolgáltatónak igazolnia. Eddig az idõpontig az e követelményeket nem teljesítõ szolgáltatóval szemben a képesítés hiánya miatt a rendeletben elõírt jogkövetkezmény nem alkalmazható.
Aki a megjelölt idõpontokig a bejelentési, illetve a szakképesítés megszerzésére vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget, a tevékenységét tovább nem folytathatja.
Az összefoglaló az Alkotmánybíróság 60/1992. (IX. 17.) AB határozata értelmében nem minõsül a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvényben szabályozott jogi iránymutatásnak, a benne megfogalmazott véleménynek jogi ereje nincs, erre bíróság, illetve más hatóság elõtt hivatkozni nem lehet.
Készítette:
Dr. Fekete Szilárd vezetõ-tanácsos (225-6580)
Dr. Drábik László jogi szakértõ (225-6579)
Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárság
Budapest, 2009. november 5.
-----------------------------------------------------------------------------------------------
Módosított Lovarda rendelet
A legújabb módosítás szerint bõvült az elfogadott képzések listája, illetve az elõírt képesítés meglétének igazolására kiszabott határidõt kitolták 2013. január 31-ig.
A kereskedelemrõl szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § t) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:
1. § A lovas szolgáltató tevékenységrõl szóló 14/2008. (XII. 20.) ÖM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép és a bekezdés a következõ c) ponttal egészül ki:
[Lovas szolgáltató tevékenység – a Kertv. 6/C. § (2) bekezdésében elõírt feltételeken túl – akkor folytatható, ha a szolgáltató]
„b) – a szolgáltatás igénybevevõjének lovagoltatásával járó lovas szolgáltató tevékenység esetén – legalább egy
ba) középfokú lovastúra-vezetõi képesítéssel,
bb) lovas sportágban szerzett középfokú sportedzõi képesítéssel,
bc) lovas sportágban szerzett felsõfokú szakedzõi vagy okleveles szakedzõi képesítéssel,
bd) lovas-kultúra oktató felsõfokú szakirányú továbbképzést igazoló képesítéssel, vagy
be) lovas sportágban nemzetközi sportszövetség által akkreditált edzõképzésben szerzett végzettséggel
rendelkezõ, a szakmai tevékenységért felelõs személyt (a továbbiakban: szakmai tevékenységért felelõs személy) foglalkoztat, valamint
c) lovas terápiás szolgáltatás nyújtása esetén a szakmai tevékenységért felelõs személyen felül még legalább egy, a 11. § (5) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelõ gyógypedagógust (terapeutát) is foglalkoztat.”
2. § Az R. 11. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(6) A szakmai tevékenységért felelõs személy által kijelölt személynek
a) középfokú lovastúra-vezetõi,
b) lovas-kultúra oktató felsõfokú szakirányú továbbképzést igazoló,
c) lovas sportágban szerzett
ca) alapfokú sportoktatói,
cb) középfokú sportedzoi,
cc) felsofokú szakedzõi vagy okleveles szakedzõi képesítések közül legalább egy képesítéssel, vagy
d) lovas sportágban nemzetközi sportszövetség által akkreditált edzõképzésben szerzett végzettséggel kell rendelkeznie.”
3. § Az R. 14. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(2) A 2. § (3) bekezdés b) pontjában, valamint a 11. § (5)–(6) bekezdésében elõírt képesítés megszerzését 2013. január 31-ig kell igazolni. Eddig az idõpontig az e követelményeket nem teljesítõ szolgáltatóval szemben a képesítés hiánya miatt a 7. § (1) bekezdés a) pontjában elõírt jogkövetkezmény nem alkalmazható.”
4. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.
A víz után a második legfontosabb energiaforrás, ezt mindenki tudja. Nem értem minek adod elõ itt sokaknak magad mintha az eon munkatársa lennél... XD Nem kell, felesleges! 
Add már meg a címedet, intézek neked egy ingyenes tévébemutatót. (Fábry Show, dizájnszenter)
