Köszönjük! 
Igen, van valami különleges hangulata, pedig mi nem is az oszták Alpokban szánkóztunk, két hüttézés között.
Ugyanaz a hely, ugyanazok a lovak, csak kocsi helyett a szánkó. Meg persze a csengettyűszó. 
Ezért is "kerülgetjük" a szánkót már évek óta (elég kevés a hely az udvarban, de sajnálunk megválni tőle), pedig ha jól számolom, átlagosan olyan 700 naponta sikerült eddig belefogni. 
Tavaly pl hiába volt nagy hó, csak az utca végéig jutottunk, mert akkora hóátfúvások voltak, hogy félő volt, hogy a két nagy dömper szétrángat rajta valamit, ahogy a combig érő hóban törtettek előre.
Csikasz,
az ő alap tempójuk a csendes bandukolás, ilyen "élénk" ügetésre csak etetési idő előtti hazafelé úton kaphatóak. 
Egyébként tényleg megbízható, jó lovak, bár nem igazán összeillő párok. A pej sosem volt egy rohangálós típus, ráadásul ma-holnap 21 éves, ügetésben nem nagyon tud (meg nem is nagyon akar) lépést tartani a sárgával, aki jóval fiatalabb és tempósabb, mondhatni "robbanékony"
, amolyan "húzóbolond" ló.
Most már a sárga belassult annyira, hogy lépésben tudnak együtt járni, így közösen húznak, ha teher van mögöttük. De hosszabban ügetni ritkán szoktunk, (az út sem túl jó általában), mert akkor valamelyikkel veszekedni kell. Kivéve persze, ha a pejkó is siet haza, mert aggódik, hogy lekési az etetést.
Olyankor a korát meghazudtoló könnyedséggel szedi a kis lábait. 