1296 válasz a témához

[packa]

Minden relatív ugyebár, hisz az pl oroszoknál semmilyen negatív reakciót nem váltott a dolog ki.

Mert õk azt hitték, õ is focista vót.....

[Ernest]

Hmm, ez még egyszerûbb, mint a Tesla-tekercs, mihez azért nagyfeszültségû gyártástechnológia is kell, az meg azért csak kényes.
Az atomok belsõ energiáját megcsapoló hideg fúziós háztartási fûtõ berendezés.

Kis bajaim, vannak a fordítással, mert ugye kiugrik az, hogy : használj "automata szilikont". Hát, az eredetiben autóipari szilikon van. Stb.

Edited by Ernest, 2008 szeptember 21. - 19:28.

[pszihopata]

Pszicho, a vízautós magyart meg tudod nevezni és találni? ;)
A helyzet az, hogy ilyen dolog addig "nem kell" amíg van olaj. Az meg van még egy ideig.

OSH meglelted fennebb a választ kérdésedre?

[Ernest]

És Te az én 276-os hozzászólásom hozzád intézett kérdését?

[Old Shatterhand]

Mert õk azt hitték, õ is focista vót.....

..csát. Azok az amerikaiak vótak.

Psziho, költõi volt a kérdés. ;)

[pszihopata]

És Te az én 276-os hozzászólásom hozzád intézett kérdését?

Szelektíven olvasol. Mondtam, hogy jelenleg nem mondhatok errõl többet.
Mellesleg az az apróság, hogy a Tesla tekercs és az említett vízautós feltaláló ( Gróf Spanyol, OSH kedvéért ) leírásában feltûnõ a hasonlatosság a hatóságok hozzá állásában, csak a véletlen mûve. Természetesen...

Edited by pszihopata, 2008 szeptember 21. - 20:01.

[emzprx]

Mókás ez a vízautó, amit pusztán hazafias okokból nem a szabadalmak töbségét birtokló Usa-nak ajánlanak fel, hanem a magyarságnak. Kb. tíz éve egy ismerõsöm elhozott a cégünkhöz egy embert, aki tõkét szeretett volna szerezni a találmányához. Megtalálta a megoldást a benzin kiváltására illetve csökkentésére a robbanó motorokban. A megoldás a víz és a kókuszolaj más titkos összetevõkkel való össszekeverése lett volna. Talán 20 Ft-ba került volna egy liter. Legaláb 500 oldal mérési jegyzõkönyvet tolt az orrunk alá, hogy mennyi ideig, hány wattal világítottak a spéci keverékkel üzemeltetett aggregátorok által táplált izzólámpák. Üzlettársakat keresett a létrehozandó vállalkozásához. Egy milliárd forintot kért a leendõ válllakozásban 25 % tulajdonrészért, de azt minél gyorsabban, mert rengeteg más érdeklõdõ volt. Sajnos lemeradtunk róla.

[Ernest]

Akkor ezt most hogy hívják? Ha "lemaradtunk", akkor más bevezette, nem?

A vízhajtású autó, ahogy olvasom, inkább hidrogénhajtású. Azzal meg nem tudom, mi lehet probléééééma. Túl azon, hogy egy gázt kellemetlenebb biztonságosan kezelni. Már megint a hatóságok, akiknek ehhez elsõre semmi köze nincs... hát építek egyet, bemutatom, és akkor a világ kénytelen utánamenni szabályozásban.

Szelektíven olvasol. Mondtam, hogy jelenleg nem mondhatok errõl többet.

De nem. Elvégre, egy 40 önkormányzatnak elmondott adat az már nem lehet titkos... De ha mondasz egy-kettõt, önkorit, és körülbelüli idõpontokat, mikor beadták, akkor én utánamegyek.

Edited by Ernest, 2008 szeptember 21. - 20:22.

[packa]

Mókás ez a vízautó...

Látom magam elõtt a hatalmas Gróf Spanyol nevû óceánjárót amint egyik oldalról szivattyúzza magába az "óceánt" mint üzemanyagot, miközben a másik oldalon vissza is adja a természetnek ugyanazt (nem lehetne némileg tisztítva?) a hatalmas kipufogóin keresztül. Közben persze hasít mint a veszedelem.

[StG]

http://szkeptikus.bm...e3630345_a1.pdf

Ha valaki komolyabban tud németül, akkor értelmezhetné a szabadalmi leírást, hogy van-e bármi értelme a "vízautós" találmánynak. Az elsõ 8 oldalban mondjuk nem haladja meg egy átlagos kémiafelvételi szintjét...

[Ernest]

Passz. Én közben angolul teslázok. Odáig már eljutottam, hogy ismét kitalálták a rádió alapelvét, a hangolt rezgõkört.

[Ernest]

http://szkeptikus.bm...e3630345_a1.pdf

Ha valaki komolyabban tud németül, akkor értelmezhetné a szabadalmi leírást, hogy van-e bármi értelme a "vízautós" találmánynak. Az elsõ 8 oldalban mondjuk nem haladja meg egy átlagos kémiafelvételi szintjét...

Azt azért ne feledjük, egy patent az nem a mûködõképességre garancia, csak arra, hogy ilyen még nem volt patentírozva.

Ahol a Tesla-tekercsrõl olvasgattam, ott van szó a vízautóról is, és ott találtam a fentebb belinkelt üzemanyag nélküli fûtõt is (282. sz. hsz). Annak eredetijéhez, ugye, a fordítási gikszer miatt hutottam el. Ott már érteni vélem a dolgokat, mert CD-t árulnak, a tervrajzokkal. Egyébként az is szabadalmaztatott, valóban. Építsük meg, két, egymásba dugott konzervdoboz, köztük kis olaj, a belsõt forgatom fúrógéppel, és a külsõ melegedni fog. Hideg fúzió, az atomok energiájának megcsapolása, a leíró szerint.
Viszont van UFO szabadalom vásárlási lehetõség is. Mert azt is beadták, és elfogadták.

Átmenetileg felfüggesztem búvárkodós tevékenységemet, miután újabb USA szabadalmat találtam a fenyenergia.hu segítségével, s az eddigiek már elegendõek az energiaproblémák megoldására. Ennek a lényege egy olyan elektromos generátor állórész, aminek két párhuzamosan tekert 3 fázisú tekercselése van. Az egyikbe forgóáramot vezetünk, és így forgó mágneses tér keletkezik, ami a másikban feszültséget indukál. Ezután viszont, azon az alapon, hogy a mágneses tér fenntartása nagy generátoroknál általában 1% körüli a kimenõ teljesítményhez képest, az elsõ tekercsrõl le lehet kapcsolni a hálózatot, a második termel tovább az örökkévalóságig. A szabadalmat benyújtó szerint: hiszek abban, hogy az elektromosság sosem azért keletkezett, mert tömegeket mozgattunk munka befektetésével... A mechanikai rendszer csak utat biztosít az elektromosság lecsapolására. Ez a kszülék meg hatásosabb utat biztosít...

Edited by Ernest, 2008 szeptember 22. - 9:03.

[Peter13]

Látom magam elõtt a hatalmas Gróf Spanyol nevû óceánjárót.. persze hasít mint a veszedelem.

Gyönyörü latvany lesz!!! En is nagyon varom mar!!!

Közben keszülök a telre.. soha többe nem fogok elesni a jegen!

Es ti sem, ha megvasaroljatok az uj, altalam szabadalmaztatott kapaszkodot.

Ez a BKV-töl lekoppintott kapaszkodo, ami a kedves utasokat ovja az elesestöl fekezesnel.

Felredobva a tekintelyelvekre tamaszkodo kritikat kijelentem, hogy ha az ember kapaszkodik valamibe, akkor nem esik el.

Tehat egyik kez mindig a zsebben.. erösen szoritja a kapaszkodot.. ha megcsuszol, ne hadonassz!!!

Kapaszkodj erösen!!!

[moon]

Van már cég, ami felkarolja az ötleteket pár százalékért, úgyhogy az olajlobbi által elnyomatott zseniknek, van már hova fordulni az örökmozgójukkal.

[packa]

Jó, hogy jöttél, légy szíves segíts! Már megin ócsóbb a benzin. Most spejzolak, vagy ne spejzoljak?

[moon]

Szerintem most indult be soha nem látott fejlõdés annyira, hogy mire levizsgáznál, addigra már politikai nyilatkozatokkal is elmennek az autók. ;)

[moon]

Jereváni hírgyûjtemény:

Brutális olajdrágulás a piacon
"Egy nap alatt 25 dollárral drágult a kõolaj, egészen 130 dollárig emelkedett az ár."
(Egyes külföldi vélemények szerint pár befektetõ ragaszkodott a leszálíltáshoz is, az lökte fel az árat)

Here comes $500 oil

"Matt Simmons olajbankár már régóta kongatja a vészharangot az olajhelyzet miatt. "Itt az ideje a valódi takarékosságnak. Ott kell készíteni az árukat ahol használják õket. Meg kell szüntetni az ingázást. Helyben kell termelni az élelmiszert. "


USA déli részén súlyos benzinhiány van, még az IKE utóhatása.

Még mindig nincs áram ahol Ike pusztított. Egy lakos Fairborn-ból: "Vissza kell kapnunk az állásunkat, mert már élelmiszerre sincs pénzünk. Amerikában élünk, ennek itt nem lenne szabad megtörténnie"
"We live in America. This should not be happening."


Nem szabad panelproblémaként kezelni a távfûtést,
amely az egyik leghatékonyabb eszköz a klímavédelemben.

(No (jereváni) comment...)


Economic crisis threatens EU measures on climate change
"A gazdaság rossz állapota miatt megtorpanhat a klímaváltozás elleni küzdelem. Egyes európai politikusok már nyíltan arról beszélnek, hogy le kell lassítani vagy teljesen le kell állítani a projektet."

[emzprx]

Brutális olajdrágulás a piacon
"Egy nap alatt 25 dollárral drágult a kőolaj, egészen 130 dollárig emelkedett az ár."

Nem az olaj ára emelkedett általában 130 usd-re, hanem a tegnap utoljára kereskedett októberi határidős ár.
A határidős piacok alapvetően nem a fizikai szállításokra szolgálnak, hanem a beszerzési/eladási
árak lefedezésére illetve spekulációra. Deliverynél már nem elegendő a pozíció mögötti 5 % körüli letét, a teljes vételárral illetve a leszállítandó olajjal kell rendelkezni. Ha nem akarsz szállítani, akkor likvidálni kell, bármi áron.

Egyébként novemberi szállításra az olaj alig emelkedett, most cirka 104 usd.

Annyiban jelzi ugyanakkor a dolog a készletproblémákat, hogy normális piacon ez az árkülönbség a két határidő között nem alakulhatna ki, mert a készlettel rendelkezők előrehozhatnák a novemberre tervezett szállításaikat októberre 125 usd-n (lezárva a novemberi pozíciókat 104 usd-n) és eltehetnének 21 usd kockázatmentes profitot.

[moon]

Ezt nem értem az index cikkben:
"Az olaj ára azért ugrott meg, mert a globális gazdasái lassulás visszafogja a keresletet. "

[moon]

"Miután a legutóbbi hurrikánok a cushingi olajkészletek jelentõs apadásához vezettek, a (a short pozíciót felvett) befektetõk nem tudták a fizikai piacon megvásárolni, majd leszállítani a szükséges olajmennyiséget."

Cikk

[emzprx]

"Miután a legutóbbi hurrikánok a cushingi olajkészletek jelentõs apadásához vezettek, a (a short pozíciót felvett) befektetõk nem tudták a fizikai piacon megvásárolni, majd leszállítani a szükséges olajmennyiséget."

Cikk

Azt az indexes mondatot a cikkíró sem érti szerintem.

Néha megborzadok, hogy miket szophatok be "szak" újságíróktól olyan témákban, amikrõl még ennél is halványabb fogalmaim vannak.

A short pozíciót felvett befektetõk pedig egyszerû spekisek, akik akkor sem vennék meg az olajat fizikailag ha nem lennének készletproblémák. Normális esetben azonban átköthetik a short pozit pár dollár felárral.
Ez most nem jött be.

[Filly]

Ettõl ti nem féltek? (Nem annyira on, tudom, de nem tudtam hova tenni.) Arról az õsrobbanás-közeli állapot elõállításáról olvastam, hogy véletlenül akár fekete lyukat is elõállíthatnak. Ez mennyire valós veszély?

[Peter13]

Tudomanyos publikaciok teren a paci.hu/forum mindig a legaktualisabb:

http://www.paci.hu/f...&...st&p=633501

lasd: "Mas. EMBEREK. A vita lassan okafogyotta valik, ugyanis mindnyajan ELPUSZTULUNK.."

"Namost, ha a CERN-es gyerekeknek sikeres egy bazi nagy reszecskeütköztetese es az ott letrejövö hatalmas erök miatt letrejön egy szingularitas.. es egy picit stabil is.. akkor lehuzhatjuk a rolot: van egy fekete lyuk Svajcban."

Edited by Peter13, 2008 szeptember 24. - 16:09.

[Filly]

(Bocsi. 2 hétig nem voltam, a Tükör által-ban még nem tartok visszaolvasásilag )

[emzprx]

Brutális olajdrágulás a piacon
"Egy nap alatt 25 dollárral drágult a kõolaj, egészen 130 dollárig emelkedett az ár."
(Egyes külföldi vélemények szerint pár befektetõ ragaszkodott a leszálíltáshoz is, az lökte fel az árat)

Ez a magas ár egyébként az októberi lejárat kereskedési idejének utolsó 20 percében alakult ki. Egyszerûen kiszorították a pár késõn ébredõ spekuláns eladót. Az ezen az áron kötött üzletek volumene elenyészõ.

Mindazonáltal tegnap az amerikai tõzsdefelügyelet elkezdte vizsgálni az esetet.

Ettõl ti nem féltek? (Nem annyira on, tudom, de nem tudtam hova tenni.) Arról az õsrobbanás-közeli állapot elõállításáról olvastam, hogy véletlenül akár fekete lyukat is elõállíthatnak. Ez mennyire valós veszély?

Na errõl beszéltem ( a szakértõ újságírók ).

Ki ért hozzá jobban, ki mondja meg a frankót. Marad a bizakodás, hogy talán sejtik mit csinálnak.

[moon]

Ettõl a mini szingularitás dologtól egyáltalán nem tartok.
Ha azt mondod, hogy rengeteg atombombát építünk és pár ember rosszkor és rossz helyen megnyom néhány gombot, mint ami állítólag hajszálon múlt 1983-ban, akkor azt mondom, hogy benne van a pakliban, simán ki tudjuk purcantani az emberiség és ezen a bolygón élõ emlõsök életterét.

De a világegyetem ehhez képest meglehetõsen bolondbiztos módon van öszerakva, nézzük csak:

Egy atomban az atommag tömege az egész atom egytízezred részét teszi ki.
Egy atom egyébként 0,000 000 000 000 001 m átmérõjû.
tömege hidrogénatomra vetítve 1,66667E-26 kg, vagyis 0,000000000000000000000000166667 kg

Ha az atommagot képzeletben felnagyítod 1 billió szorosára, akkor 1 cm átmérõjûnek látnád, és akkor a magot körülvevõ elektronfelhõ 100 méter átmérõjû gömbhéjon fordulna elõ.
Vagyis egy 100 m átmérõjû atomból a tömeggel rendelkezõ atommag 1 cm-es gömbnek felelne meg.

Egy fekete lyukra is vonatkoznak fizikai törvények, jelenlegi ismeretek szerint tömeg és forgási sebesség például.

A fekete lyuk fennmaradásához szüksége van folyamatosan belezuhanó anyag utánpótlásra, ugyanis a jelenlegi fizika szerint a fekete lyukak nem állandó képzõdmények, hanem "párolognak" vagyis megszûnnek, miközben máshol anyag jelenik meg, ez a Hawking sugárzás, ami szerint energiából lesz anyag.
"ahogy a lyuk egyre kisebbé válik, úgy lesz az anyagkibocsátás egyre erõsebb, míg végül a lyuk robbanásszerû hevességgel eltûnik. A fekete lyukba belekerülõ anyag és sugárzás viszont a lyuk tömegét növeli."

Ha valamely oknál fogva ebben a részecskegyorsítóban sikerülne is mini szingularitást elõálíltani, mondjuk egy atommagból, annak a tömegvonzása ugyanúgy a saját tömeg függvénye maradna, vagyis rendelkezne pont egy atomtömeggel amibõl létrejött)
tekintsünk el attól, hogy elpárologna, nézzük a Newtoni fizikával, hogy mekkora vonzerõt fejtene ki környezetére:

Ennek a tömegvonzása:


0,00000000000000000000000000000000000000000185397 Newton erõnek felel meg.
Vagy ha jobban tetszik 1,85397E-42 N
ez szinte elképzelhetetlenül kicsi vonzerõ, olyan kicsi, hogy egy közvetlenül mellette elhelyezkedõ atom sem lenne hajlandó felé megmozdulni, hiszen saját tömegénél is 16 nagyságrenddel kisebb.

Vagyis olyan, mintha engem, aki most vagyok 79 kg (na jó inkább 82) szóval olyan mintha engem 0,000000000000082 kg súly próbálna elcibálni 100 méterre, hogy ott beleessek valami kútba.

Talán éppen ezért van az, hogy a fekete lyukak a világegyetemben csak ott tudnak elõfordulni, ahol a Hawking sugárzást ellensúlyoza gigantikus mennyiségû anyag folyamatos beáramlása úgy, hogy az utánpótlás 200 000 tonna /köbcenti anyagsûrûség felett érkezik, vagyis egymáshoz paszírozott atommagok formájában. Ezeka feltételek tipikusan ott alakulnak ki, ahol adva van egy a mi Napunknál 10-20x nagyobb haldokló csillag ami magába zuhan, valamint ezt körülveszi bõséges csilalgközi poranyag, amely a fekete lyuk felépülése után továbbra is szolgáltatja az utánpótlást.

Érdekes adalék lehet, hogy jelenleg is egy fekete lyuk körül örvénylõ akkréciós korong részei vagyunk, hiszen a galaxisunk, vagyis a jó öreg Tejútrendszer középpontjában pontosan a Nyilas csillagkép Sagittarius "A" nevezetû rádióforrása feltehetõleg egy gigantikus méretû fekete lyuk, mely körül keringünk, mint örvény a fürdõkádban. De aggódni nem kell, emberi léptékkel mért idõben soha nem fogjuk elérni.

Mellesleg mindenféle gyorsítókban modellezett részecskeütközések is elõfordulnak a természetben, csak hát azért kell ilyen miskulanciákat építeni, hogy vizsgálhatóak legyenek ezek.

Bocs, ha néhány helyen egyszerûsítettem meg szemléltettem, sajna nem vagyok egy tudományos alkat.
Források:
Galaxis, atommag, fekete-lyuk, gravitáció, tejútrendszer.

Végezetül itt ez a kamera, mely éppen az aktuális LHC részecskgyorsítós kísérletet mutatja, érdemes figyelni, mert percenként indulnak újabb ütköztetések.

[Filly]

Asszem, megnyugodtam ()

Végezetül itt ez a kamera, mely éppen az aktuális LHC részecskgyorsítós kísérletet mutatja,

[moon]

:kocc:

[Peter13]

Mindazonáltal tegnap az amerikai tõzsdefelügyelet elkezdte vizsgálni az esetet.

Mostanaban a SEC nagyon beragott a spekulansokra es kezdi seggberugdosni öket, mert iszonyu mertekben es növekvö sebesseggel befolyasoljak az aringadozasokat.. meg nem csak a SEC, de az europaiak is, pl. a svajci bankfelügyelet.

Orankent erkeznek ujabb tilalmakrol infok, a rövidtavu arfelhajto trükkökre most nagyon allergiasak.

Orankent figyelmeztetnek minden tökepiaci resztvevöt, hogy aki nem kontrollalja magat, annak bevonhatjak a licenszet..

[Peter13]

Ettõl a mini szingularitás dologtól egyáltalán nem tartok.

Na csak ovatosabban!!!
Azt nem tudjuk, mit müvelnek a fekete lyukak a pocakjukban, de azt igen, hogy az altalunk ismert fizika törvenye nem müködnek ott.

De a világegyetem ehhez képest meglehetõsen bolondbiztos módon van öszerakva.

Ez igaz.. a Teremtö jo munkat vegzett.
Ha belegondolunk, hogy egy ilyen komplexitasu rendszer stabilitasanak valoszinüsege nulla, akkor bamulunk, hogy egyaltalan vagyunk, mert ennek valoszinüsege nulla..

Egy atomban az atommag tömege az egész atom egytízezred részét teszi ki.

Viccelsz?
Gondolom elirtad.. allitasodnak ugyanis eppen az ellenkezöje igaz.

A fekete lyuk fennmaradásához szüksége van folyamatosan belezuhanó anyag utánpótlásra
ugyanis a jelenlegi fizika szerint a fekete lyukak nem állandó képzõdmények
hanem "párolognak" vagyis megszûnnek, miközben máshol anyag jelenik meg, ez a Hawking sugárzás
míg végül a lyuk robbanásszerû hevességgel eltûnik.

Ezek az allitasok mind spekulaciok, feltetelezesek, ötletek, hipotezisek.
Semmilyen megfigyeles nem tamasztja ala öket.
Nem tudomanyosak ismeretek.
Sokszor pedig azok sem igazak..

Tejútrendszer ..feltehetõleg egy gigantikus méretû fekete lyuk, mely körül keringünk

Jol irtad.. feltehetöen.. de nem biztosan.. lehet hogy nem is..
De a temahoz ennek semmi köze.
Egy fekete lyuk Svajcban egeszen mas, mint egy fekete lyuk sokszazezer fenyevnyire..

Fekete lyukak a termeszetben többnyire szupernova-robbanasok maradvanyaikent tünnek fel, legalabbis amit eddig ismernek.

A makrofizikaban szerintem mindig nagyon szerenynek kell lenni az allitasokkal, mert ez a terület az emberiseg szempontjabol alig hozzaferhetö.

Alapvetöen nagy hiba elfelejteni az idökomponenst: a viszonylag fiatal Vilagegyetemben ( ca 15 milliard eves ) a megfigyelt dolgok nem csak nagyon tavol vannak ( több millio fenyevre ), hanem ennek következteben az informacio, amit roluk kapunk több millio evvel ezelötti allapotot tükröz!!!
Azert, mert mire az informacio hozzank eler, evmilliok telnek el..

Mennel tavolabbi terreszekröl van szo, annal öregebb ez az informacio.. hogy mi az aktualis helyzet, azt nem tudhatjuk meg.

Marpedig egy gyorsan valtozo, fejlödö vilagegyetemben ez fontos tenyezö.

Fekete lyuk szerintem letrejöhet Svajcban, de az, hogy stabil lesz, nagyon valoszinütlen.
A veszely, hogy auto gazol el minket, sokkal nagyobb.

Megis: moon-nal nagyobb tudasu fizikusok jeleztek fenntartasaikat.

Ezekre a kiserletekre ugyanis valojaban nincs szükseg.
Ki a fenet erdekel, hogy hogyan müködik egy szingularitas?
Mi haszna van, mi haszna lehet az ott megszerzett tudasnak?
Miert kell az adofizetök penzet ilyen mertekben olyasmire költeni, ami par tudos kivancsisaganak kielegitesen kivül biztosan semmi haszonnal nem jar?

Miert kell ebböl a celbol az emberiseg letet veszelyeztetni, meg ha kis valoszinüseggel is?

Ezek a tudosok svajci szokas szerint nepszavazast követeltek a kerdes eldöntesere..

A birosag elutasitotta öket, mert tudomanyos kiserletek elvegzeset nem lehet nepszavazassal eldönteni.

[moon]

"Egy atomban az atommag tömege az egész atom egytízezred részét teszi ki. "

Viccelsz?
Gondolom elirtad.. allitasodnak ugyanis eppen az ellenkezöje igaz.

Pedig de, egy atomban az atommag tömege az egész atom térfogatának egytízezred részét teszi ki.
Az adott kontextusban szvsz. érthetõ volt, hiszen két atom közötti távolságot számoltunk.

Nem tudomanyosak ismeretek.

Stephen Hawking azé' már tudósnak számít.

De a temahoz ennek semmi köze.
Egy fekete lyuk Svajcban egeszen mas, mint egy fekete lyuk sokszazezer fenyevnyire..

Le lehet vonni a következtetést, hogy a mi anyagi világunk ezen a glóbuszon a fekete lyuk keletkezéséhez illetve fennmaradásához túlságosan "ritka" anyagszerkezetû.
Erre próbáltam rávilágítani a példában, hogy ha két egymás mellett lévõ atom közül az egyik fekete lyuk lenne, a tömege annyira elenyészõ, hogy még a a másik atomra sem fejtene ki akkora vonzást, amitõl annak eszébe jutna beleesni.

A csillagászok egészen biztosak benne, tényként kezelik, hogy a galaxismagok fekete lyukak.
Ez annyira biztos, mint amennyire az, hogy egy csillagból nova lehet.

De összességében tõlem elfér a "fekete lyuk Svájcban" scenarió is, habár én ezt a lehetséges változatok sorának legvégére tenném közvetlenül a varangyok inváziója mellé.

[Peter13]

Egy atomban az atommag tömege az egész atom egytízezred részét teszi ki.

Ezt irtad. Ez nem igaz. A tömegröl irsz, nem a terfogatrol, vagy a meretröl.
Helyesen fogalmazva: az atom szinte teljes tömege az atommagban van.
Az atommag az atom terfogatanak nagyon kis reszet tölti ki.

Nem akarom itt tovabb növelni a terjedelmet, de ez kicsit Cavalry_Ranger-es.. a Wikipediabol kimasolgatni.. copy + paste.. aztan valami tekintelyre hivatkozni, akit szemmel lathatoan nem teljesen ertettel meg.. es feltalalni, mint tudast.

Maradjunk annyiban, hogy az LHC-ben egymassal szembearamlo ket protonsugarra vonatkozoan az atomra vonatkozo fejtegeteseid ertelmetlenek.

Nem atomokrol van szo.. nincsenek ott atomok.

A legnagyobb tömegö stabil elemi reszecskek milliardjai repülnek egymassal szembe majdnem fenysebesseggel a vakuumban.

Ha hallottal a relativitaselmeletröl, akkor hallottad, hogy a fenysebessegre gyorsitott test tömege a vegtelenhez közelit.. sajat rendszereben.

Ne gyere az inercialis rendszerben unatkozo atommag csekely tömegevel es gravitaciojaval.

Az LHC-protonok (sajat rendszerükben) hatalmas tömeggel birnak a relativisztikus sebesseg miatt. (ez a fenysebesseg közelitese)

A hatalmas tömeg hatalmas gravitacioval jar a normal fizikaban.
Hogy az LHC -protonok hatalmas gravitaciot keltenek-e meg nyitott kerdes.

Valoszinüleg nem. De lehet, hogy igen.

Ha igen, es a reszecskeütközesek miatt hatalmas anyagsürüsegek is letrejönnek, akkor letrejöhet fekete lyuk.. hatalmas gravitacios mezövel.

Minden a resztvevök relativisztikus viselkedesen mulik.. eppen ezert kiserleteznek.. eppen a szingularitasokat, a gravitacio es a tömeg elmeleti kölcsönhatasat akarjak vizsgalni.. ha olyan jol tudnanak mindent, mint Te, akkor nem is kellene az egesz reszecskegyorsito..

En nem tudom mi lehet.. valoszinüleg semmi.

De ovakodjunk a vilag mechanikus gondolkodassal törtenö megközelitesetöl.

Mert az az igazi Fekete Lyuk.

Edited by Peter13, 2008 szeptember 25. - 11:00.

[Filly]

Amiért igazából pont ezt a cikket linkeltem be, az az, hogy ilyen, igen komoly odafigyelést igénylő kísérleti rendszer is pikk-pakk bekrepálhat. Egy zárlatos kábel miatt.

A mérnökök az LHC egyik szektorában, az ALICE és a CMS detektorok közti szakaszon 8000 amperes áramot tápláltak a dipólmágnesekbe. (Rendes üzemben majd 11 700 amper folyik a mágnesekben!) Két mágnes között egy csatlakozásnál zárlatos lett a kábel, a kábelek megolvadtak, a hőmérséklet megemelkedett a mágnesben, és hirtelen megszűnt a szupravezető állapot. (Hasonló kábelcsatlakozások tízezrével vannak a rendszerben, nagy részük már túl van a sikeres próbákon.) A hiba tovább terjedt, és nemcsak a két közvetlenül érintett mágnes melegedett fel, hanem még legalább 200 darab (korábban százról számoltak be), amelyekben a hőmérsékletemelkedés elérhette a 100 fokot. Jelentős mennyiségű, körülbelül 1 tonnára tehető hélium szökött ki az alagútba, és valószínűleg részben megszűnhetett a gyorsítócsőbeli vákuum is. A hélium nem tűzveszélyes, csak az okozhatott volna gondot, ha kiszorítja a levegőt (oxigént)

Egy vákuum hogyarákba bír RÉSZBEN megszűnni? :confused:

[moon]

Ezt irtad. Ez nem igaz. A tömegröl irsz, nem a terfogatrol, vagy a meretröl.

Az adott kontextusban szerintem teljesen érthetõ volt, hogy az atom térfogatának egytízezred részén helyezkedik el a tömeget jelentõ atommag. De ha számodra nem jött le, akkor az sem baj.

Nem akarom itt tovabb növelni a terjedelmet, de ez kicsit Cavalry_Ranger-es.. a Wikipediabol kimasolgatni.. copy + paste.. aztan valami tekintelyre hivatkozni, akit szemmel lathatoan nem teljesen ertettel meg.. es feltalalni, mint tudast.

De szerencsére jöttél, és felvilágosítasz, hiszen vannak dolgok, amiket mi is tudunk, de ahogy Peter13 tudja, az a biztos, az az egyedüli helyes, az az Abszolút.
Nagy szerencsénk, hogy fórumozol, és ahol tudsz, társadalmi munkában pontosítasz.
Ezzel nagy áldozatot is vállalsz, hiszen felületes szemlélõ számára olykor úgy tûnhet, hogy a beszélgetés eredeti lényegérõl távol álló kicsinyes értelmezési vitákban próbálod - bõségesen elhelyezett minõsítésekkel - az aktuális vitapartnert végsõsoron negatív színben feltüntetni.
Pedig ez nem így van, részemrõl átlátok a szitán, tudom, hogy igazából az óramû precízséggel mûködõ tudásod kiált ilyenkor halk jajjszóval igazságért, minden számodra pontatlannak tûnõ megfogalmazás felett érzett világfájdalmadban.
Mindezt tudva nagyra értékelem, hogy nem a nyelvtani hibáimat citálod elõ mondanivalóm tarthatatlanságának alátámasztására.

Nem atomokrol van szo.. nincsenek ott atomok.

Atommagok csak vannak...

A legnagyobb tömegö stabil elemi reszecskek milliardjai repülnek egymassal szembe majdnem fenysebesseggel a vakuumban.

És az ütközõ részecskék közötti távolság nagyságrendekkel nagyobb annál, amit én két közvetlenül egymás mellett elhelyezkedõ atomra szemléltettem. sok-sok részecske suhan el egymás mellett a detektorban, mire véletlenül egy hajlandó ütközni.

a fenysebessegre gyorsitott test tömege a vegtelenhez közelit.. sajat rendszereben.

E = mc2 (az a kettes ott felsõ indexben lenne, mielõtt belekötsz)

Szóval, egy tömeggel rendelkezõ részecskét fénysebességre gyorsítani, és ezzel a tömegét végtelenre növelni, csak úgy sikerülhet, ha a fenti összefüggésnek megfelelõen végtelen energiát tudsz felhasználni a gyorsításhoz. Az LHC-ben meg más gyorsítókban is, a felhasznált energiának megfelelõ a részecske tömegnövekedése is pont ezen összefüggés mentén, tehát a felhasználható energia függvényében jelentéktelen mértékû.

Persze csak szerintem.

Egy vákuum hogyarákba bír RÉSZBEN megszûnni? :confused:

Amennyire én tudom, vákuumot nem igazán tudnak csinálni, itt egy jó cikk errõl.

[Peter13]

Faraszto.. allandoan korrigalgatni, hogy amit irsz, az nem ugy van.. aztan meg azt, hogy ami nem ugy van, azt Te sem ugy ertetted ahogy irtad, de ha jol irtad volna, akkor ugy lenne.. meg a vilagfajdalommal teli sorokat, hogy teged itten bantanak, mert hülyesegeket irsz..

Javaslatom: irj ugy, hogy ne kelljen allandoan magyarazkodnod, hogy mi miert nem ugy van.

Garbage in - garbage out.

Szemet be - szemet ki.

Szar minösegre szar kritika.

E = mc2

Nem erted ezt a kepletet sem.. hogy mit jelent.. ez nem a mozgasra vonatkozik.. nem is a sebesseg es a tömeg összefüggesere.. hanem a tömegnek az energiara törtenö atalakulasara.

De ezt hagyjuk..

[moon]

Látom már, hogy olykor te is jobban szeretsz írni, mint olvasni. ;)

[Peter13]

Egy vákuum hogyarákba bír RÉSZBEN megszûnni? :confused:

Egyszerüen.
Vakuum egy terben azt jelenti, hogy nincsenek ott korpuszkularis reszecskek.
Korpuszkularis reszecskek azok, amiknek "test" jellegük, azaz konkret helyük van.
Ez az igazi ür.
Mestersegesen nem lehet ezt elöidezni teljesen, csak megközeliteni, azaz a reszecskek szamat egy terben csökkenteni.
Ha a tömitesek gyengülnek.. beszivarognak a reszecskek.. a levegö.. a külsö nyomas hatasara.
Ahogy növekedik a reszecskek szama a terben.. csökken lassan.. reszben a vakuum.
Hogy mi is az a nyomas.. hogy honnan tudjak a külsö reszecskek, hogy nekik be kell oda menni.. a belsök meg, hogy nekik nem szabad onnan kijönni.. meg mindig fizikai rejtely.. az entropia nevü fogalom leirja, de meg nem magyarazza az molekulaknak ezt a bölcs, tarsadalmi viselkedeset.
Ez is rejtely.
A fizikaban sok a rejtely.


moon.. ha mar nem tudsz a fizikaban ervelni, ne kezdj tipikus magyar modon sertegetni, mert azt en is tudok..

[moon]

moon.. ha mar nem tudsz a fizikaban ervelni, ne kezdj tipikus magyar modon sertegetni, mert azt en is tudok..

Jajj, ha sértõnek éreztél bármit, akkor elnézést, de a 315 alapján úgy látom, bizony nem olvastál figyelmesen.

[Filly]

Persze, alapból csak egy sötétszõke nõ vagyok. Mégis van némi halvány lila segédfogalmam tán a vákuumról. És itt akkor most tekintsünk el a tökéletes vákuum lehetetlenségétõl, fogjuk filozófiaira a témát Van egy vákuum. Természeténél fogva a benne lévõ nyomás sokkal alacsonyabb, mint a környezetében. Egy zárlatos kábel miatt kilyukad a tartály, mire a nyomáskülönbség elkezd kiegyenlítõdni. Rosszabb esetben ez a végsõkig tart, jobb esetben valaki csak odadugja az ujját. Ekkor, ha nem tört be túl sok izé (mint ahogy az LHC esetében is), mi történik? Ezek az izék szétdiffundálnak? Vagy kölcsönös együttérzésükrõl biztosítva egymást traccspartit rendeznek a bal felsõ sarokban? Elsõ esetben számomra egyértelmûen megszûnt a vákuum, filozófiailag, abban az értelmében, amiben a kábelzárlat elõtt leledzett. Utóbbinál természetesen lehet részleges vákuum-megszûnésrõl beszélni. (Persze, tudom... Schrödinger macskafarmja... )

[Ernest]

Sándor György.