A meghatottságtól párás szemmel és (alig hallhatóan bár, de) szipogva emléxem jó sheriffünkre, aki hosszan és szívbemarkolóan írt lelki vajúdásairól és azok gyakorlati megélésérõl lovas téren.
Hosszan nem írnék, mert lusta vagyok.
Viszont a mai nap a meglepetés a releváció és sõt! a reveláció erejével hatott rám, minek okán leküzdhetetlen kényszert érzek egy rövid beszámolóra.
Olvasom ezt a Károly Fülöp bácsi féle könyvet, és olyan dógokat benne, amit vaskos furkósokkal vertek ki belõlem szakmailag magasan képzett lótudósok. Elsõsorban a leghajmeresztõbb az a kéztartás és kémozdulat volt számomra, amit leír, illusztrál - körmök fölfelé, hüvelykek kifelé, könyék helyben, alkar emel...Mint a "klasszikus" (helytelen) német elvek alternatívája. Aszongya, elrontott ló esetében korrigáláshoz is igen alkalmas mozzanat.
Na! VAN ilyen lovam, küzdök is vele, mint malac a jégen, pölö megállítani és állva tartani nem lehet fél mp.-nél hosszabb ideig, hazafele, ha az istálló bizonyos távon belül esik mán. Kapóra jött hát a leírt okítás, nosza, lássuk, ültessük át a gyakorlatba.
Fogom a lovat, kikocogok véle a szokott körömre, és a hazafelé záró szakasz, széles nyiladék, enyhén lejt, majd tágas rét, karámok, lovak, távolban egy fehér vitorla helyett az istálló és a pályánk...
Itt szokott kezdõdni a K1-es pankratív tusa köztünk: derék meghúz, ülés mélyít, csizmák finoman zárnak-elõrehajtanak, kéz méllyül és megtart, de rugalmasan...ló a nagykönyv szerént megáll és állva marad, de nem így a valóságban

Gyakorlat ismétel, ló egyre vadabbul tolat-táncol-oldalaz-pörög, majd derûsebb témára vált, fejlevágás, nyaknyrántás, szárkitépés, végül habnak a tortára égaskodás bele-bele szökellve

..eleddig! mert ma, az olvasottakon fölhevülve vérmesen azt határozám, lesz demi-parade meg körömreszelgetõs figura! Lesz, ami lesz, ahogy lesz, úgy lesz!!!
A legutóbbi (tegnapi) hisztériapontra érve lazán megtekertem a csuklóm, szépen betámasztottam könyökim a medenceszöglethez deréknál és pároskézzel "beintettem" egy finomat a lónak...télleg, csak olyan 25-30 grammosat!
MAJDNEM LEESETEM A LÓRÓL!!!! (a megdöbbenéstõl!!!!) leírhatatlan heuréka hatást indukált bennem. A gebe azonmód, kedvesen, puhán, átengedõn, a fej azonnali készséges sülyesztésével, a nyak-tarkó ideális hajlításával-föligazodásával megállt....és 2 mpig állva maradt. majd fejnyakbólógatásba kezdett, amire újabb parádocska és megest ÁLLT!
Nem akarván visszaélni jószerencsémmel és a sors kegyével, tovább léptettem, amidõn (rá jellemzõ módon!) a kisördög kísérteni kezdett, s mivel én mindennek ellen tudok állni, kívéve a kísértést, újabb kísérletet tettem. hasonló könnyed és pozitív hatásút!
Végülis, nem számoltam de legalább összesen 8-10 nekibuzdulásom volt együttesen a rémszakaszon és semmi dili a tegnapi sítlusban.
Hiába no! Ez a Cadre Noir csak kihoz valamit a lelkes dolgozóból
Edited by Alatriste commandante, 2012 február 15. - 21:15.