Leírom a zsirégetést a tankönyvemböl, de ehhez el kell olvasnotok a cukorról és a sóról irtakat is, ez az én bosszúm.
cukor: a zöldségekben gyümölcsökben van annyi cukor amennyire az embernek szüksége van, több nem kell, ezekböl kell eleget enni. a cukor, és édesség vágy ez cukorfogyasztás okozta mellékhatás ( egyre nagyobb mennyiségre van szüksége a szervezetnek az inzulinreakcióhoz)
só: a szervezet tudja mennyi kell, bizzuk rá, nem okoz magas vérnyomást, sem más rosszat.
ajánlom Szendi Gábor könyvét: Paleolit táplálkozás, nem saját kútfőből irt könyv, többszáz kutatást ismertet, ijesztő és roppant tanulságos, ám mióta megfogadtam 5 kiló olvadt le, amiben 1 deka viz nincs, mert ez lassu folyamat, 1 év is mire lefogyja az ember azt amit a mérgekkel magára szedett, de megéri. olvassátok el.
tehát:
dr.Osváth Péter: Sportegészségügyi ismeretek c tankönyvéből.
"A sportolás során az idő függvényében az izomzat más és más energiahordozókat helyez előtérbe.
1.Nyugalomban az izomrostok föleg "zsírokat égetnek" energiaigényük biztosítása érdekében, ezen kivül a hidegben történő didergés, vacogás izomműködése is föként zsírégetéssel bonyolódik.
2.a nyugalmi helyzetből megkezdett izommunka első 2-3 másodpercében, az izomsejten belül található, nagy energiájú ATP molekulák( adenozin trifoszfát)fedezik az energiaigényt.
3.Ez azonban hamar elfogy, így az ezt követő 8-10 másodpercben az izomrostokban szintén jelenlévő kreatin foszfát segítségével termel a sejt újabb ATP molekulákat ( ATP reszintézis). Az izommunka ezen elsö kb 10 másodpercét anaerob alaktacid szakasznak nevezzük, mert ekkor tejsavtermelés nem történik, ugyanakkor oxigén-felhasználás sem zajlik.
4. Az ezután következő energianyerési szakasz során, kb 40-50 másodpercig a szénhidrátok anaerob bontása termeli a szükséges ATP mennyiséget, és csak ezt követően tér át az izomsejt a hatékonyabb energiaszolgáltatásra, az aerob szénhidrátbontásra. Ez a periódus szintén anaerob, de laktacid szakasznak nevezhető, hiszen tejsavtermeléssel jár. Az így keletkező energia szintén ATP termelést eredményez.
Látható tehát, hogy az izomműködés közvetlen energiaszolgáltatója mindig az ATP, a fentebb említett tápanyagaink( fehérjék, szénhidrátok, zsírok) ATP termelésen keresztül fejtik ki energiaszolgáltato feladatukat, és sohasem közvetlenül. A szénhidrátok és a zsírok lebontása során ATP molekulák keletkeznek melyek az izomrostok(=izomsejtek) direkt energiaszolgáltatói.
5. Az izomműködés első percét követöen tovább folytatva a mogás a nagy hatékonyságú anaerob szénhidrátbontás dominál.
6. kb a munka 30-40. percének környékén( kieg. inkább 40) vált az izomsejt ujra energiaszolgáltatót, ekkor ugyanis a zsírok bontását helyezi előtérbe. Ennek oka az hogy a szervezet igyekszik takarákoskodni a szánhidrátokkal, hiszen azok korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre, míg zsírból mindig nagyobb a raktározódás mértéke. A sportolás elkövetkező óráiban a zsírégetés dominanciája jellemzi az energiaszolgáltatást szervezetünkben
7. Mivel számos olyan sejtféleség van, melyek csak szénhidrátokat tudnak bontani energianyerés szándékából, a több órás fizikai munka során a szűkös szénhidrátraktárak kiapadnak. Ekkor a szervezet szénhidráttermelésbe kezd, melyet fehérjebontásból valósít meg. ezt nevezzük glükoneogenezisnek. A korábbiakban emlitett fehérjebontás tehát ilyen célból indul be, izmaink szerkezeti fehérjéinek rovására, kb a munka 180. perce körül, ezért kell az edzések időtartamát korlátozni, ésszerűsíteni....
8. az edzést követően a zsírégetés még további 8-10 órán át folytatódhat, ugyanis a terhelés okozta változások helyrehozását( hipertermia, savasodás) a szervezet zsirok oxidációjával fedezi, ezt nevezik utólagos zsírégetési effektus, ez az időszak zsiírbontás szempontjából a leghatékonyabb. a hosszabb, magasabb intenzitású edzések magasabb utólagos zsírégetési hatást eredményez, ezáltal hatékonyabb"
hogy mennyi táplálékra van valóban szüksége az embernek
fehérjék:12 % ( napi szükséglet fehérjéből testsúlykilogrammonként 1g - 60kg- 60gr fehérje, kiindulópontnak
szénhidrátok:55-60% ez tehát 60kilónál:240-250gr
zsirok 30-35% 160-180 gr
kb. 1600 Kcal egy ember nap energiaigénye, eleve többet olvasni az újságokban, fitness oldalakon stb.
a fehérjék és szénhidrátok égéshöje 4.1 kJ, míg a zsíroké 9,3 kJ
az adatok alapján nem nehéz rájönni, hogy egy fehérkenyér mennyi szénhidrátot tartalmaz és valójában milyen kevés energiát ad. ráadásul a gluténtartalma miatt rendkívül káros.
persze ezeket nem kell elhinni, nekem az is elég hogy én fogyok tőle, és tényleg nem sok sporttal de izmosodok is, ugyanis a szervezet ilyenfajta átállása durván javítja az anyagcserét, energiaszintet stb.
mindenkinek ajánlom, mondjuk ha azt olvassátok h nem iszom tejet, nem eszem semi tésztát, se mesterséges cukrot, se hüvelyeseket se krumplit, se rizst, akkor ez igy durvának tűnik. első kérdésem az volt, hogy akkor most menjek legelni? de pikkpakk elfelejti az ember ezeket, és ha pl 2-3 hét után megkóstoltam a nokedlit(amit imádtam) és 1 villa után már rosszl lettem tőle és tök más az íze, akkor azért ebből látszik, hogy lehet csinálni. sőt baromi jó
Edited by estee, 2010 január 27. - 23:56.