846 válasz a témához

[Ilusta]

Csak most olvasom miket írtatok ide...Kutyakiképzésrõl:Akinek van kölyökkutyája és idõben el tudja kezdeni, már a hazakerüléstõl (6-10 hetes kor) lehet, a kutyát nevelni. PL. mit szabad és mit nem, valamint szobatisztaság.Én az erdelemmel csak 4 évesen (!) mentem el kutyaiskolába. (Addig a szobatisztaságon kívûl ne tudott túl sokat..)Semmivel sem került neki több idõbe megtanulni dolgokat, mint egy 6hó-1 év közötti kutyának. Márcsak azért sem, mert idõsebb, jobban, többet tudott az adott feladatra koncentrálni.Ami a nyakrázást illeti, csak akkor veszi komolyan a kutya, ha annyira fáj neki, hogy már nyûszit. Addig nem komoly, sõt kis is röhöghet.De ennek a mértéke nagyban függ a kutya érzékenységétõl és lelki beállítottságától. Egy terrier-nek erõsebb hatás kell, mint mondjuk egy ugyanakkora vizslának.Magam sem vagyok 57 kg-nál nehezebb, de a 65 kg-os kutyámat úgy földre raktam, hogy csak nyekkent. Muszáj volt. Azóta szent a béke és nyugi van. Szerintem nem csak a súlytól függ a dolog, lehet valaki erõsebb, vagy olyan fellépésû, hogy a kutya "meghátrál".De az igaz, hogy mindenki mérje fel a magában szunnyadó erõt, lelki erõt, és temperamentumot és úgy válaszon kutyát. Abból nem lehet baj.Egyébként azt én sem értem, hogy a kutyakiképzõ hogy mondhat olyat, hogy a kutyával nem tud mit kezdeni. Erõteljesen megkérdõjelezném a szakértelmét, hisz ilyen nincs! Csak lusta volt más módszerrel közelíteni a kutyához!

[esti]

Ami a nyakrázást illeti, csak akkor veszi komolyan a kutya, ha annyira fáj neki, hogy már nyûszit. Addig nem komoly, sõt kis is röhöghet.

Legjobb tudomásom szerint ez nem így van. Ez olyasmi, mint lóéknál a suttogás. A saját nyelvén beszélsz vele. A falkában a fajtársat csak az az egyed képes megemelni és megrázni, amelyik jóval nagyobb és erõbebb nála. Kb annyit tehet egy ilyen "gesztus", mint "ha akarnám..."Másik módszer, amikor ugyanígy nyakszirten ragadva a földhöz kened. Ez is megmutatja neki, hogy erõsebb vagy, de mégsem olyan brutális.Nem esik nehezemre persze elképzelni, hogy bizonyos kutyáknál ez nem mûködik. A tenyésztéssel sok viselkedési forma kiesik. Jó példa erre, hogy ha hanyarrvágja magát a kutya, az az ellenfelébõl harapásgátlást vált ki. Így lehet ez a megadás jele. Vannak ma már sajnos olyan kutyák, amikben nem éled fel a harapást gátló reflex, és kiharapják a másik hasfalát.(De mindezt csak halkan mondtam, mert még mindig nem túrtam elõ a beígért irodalmat.)

[Ilusta]

De, ha megfigyeled az anyakutyát és kölykét, a nyakrázós nevelésnél, a kölyök mindig nyûszít. Tehát az anyja fájdalmat okozott neki. Amelyiknél a lenyomós módszer nem hat semmit (nem adja meg magát), akkor jön ez a durvább dolog.De mondom ez nagyban függ a kutya jellemétõl. Vannak olyan egyedek, melynél egy ilyen "nevelési eszköz" súlyos lelki traumát okoz, van amelyiknél akár többször el kell végezni, hogy az agyához kapjon.Amelyik kutyában nincs a megadásnál támadó gátló reflex, az egy idegi roncs, ha valaki tenyésztõ, az ilyen kutyát nem lehet(ne) továbbtenyészteni, sõt megkockáztatom, hogy tartani sem..

[Hasufel]

Látom arról megy a vita h a nyakánál megrázzuk-e a kuytát v sem?!Én az én kutyámat ha valami rosszat csinál igen is megrázom.A verés úgysem használ és nem is ütném meg.Õ viszont ért belõle..Ilustának igaza van.Sokban függ a kutya jellemétõl is..

[Apple]

http://www.paci.hu/forum/index.php?showtopic=1111&view=findpost&p=194733

[Zserbo]

Apple linkja javítva: http://www.paci.hu/f...pic=1111&st=120 !

Edited by Zserbo, 2005 június 8. - 19:14.

[chestnut]

Állatorvosok, segítsetek, lécci!A kutyusunknak áprilisban balesete volt. Akkor eléggé megsérült, jó tenyérnyi vérömleny volt a hátán, két csigolyája összecsúszott, eltört a farka, és 5 napig nem tudta használni a hátulsó lábait. Mindebbõl felgyógyult, mûtét nélkül, 1 marék gyógyszerrel. Azóta ha tudja az ember, mit figyeljen, látszik, h nem tökéletes a mozgása, de jónak mondható. Viszont a napokban olyan nehezen közlekedik, mintha mondjuk 2 hónapja lett volna a baleset, és "sír" is este, h fáj vmilye. Emelgeti a hátuló lábait, "totyog". Tegnap este már adtam neki negyed algopirint (mivel más nem volt itthon), és úgy tudott aludni.Kérdésem: lehetséges az, h a hidegtõl elõjött a vérömleny helyén vmi fájdalom? Segít az, ha vmi ruhát adok rá? (én, mint régi munkakutyás.... herótom van az ilyesmitõl, de ha ezen múlik.... )

[Ilusta]

Inkább el kéne vinni orvoshoz, röntgen stb..De majd Õz, vagy Lisawica mond valamit, de szerintem látatlanban nem lehet és idõhúzás is.

[Õz]

Ez nem-szakmai vélemény (tapasztalati alapokról meg szóbeszédbõl): a gyógyult csonttörések hideg, fronthatás, effélék hatására még éveken át produkálhatnak fájdalmas tüneteket. Ha a kutyusod összecsúszott csigolyái meg is zúzódtak, az a mostani katyvaszos idõjárás mellett magyarázhatja az állapotromlást. Ha melegen tartod, az segíthet.Szakmai rész ON: fájdalomcsillapításra az embergyógyszerek közül CSAK algopirin adható háziállatoknak (szerencse, hogy pont az volt otthon ), 10 testsúly-kilogrammra egy fél tabletta. (És jól teszitek ha csak alváshoz adtok neki; hogy napközben azért még látszódjon hogy milyen állapotban van épp.)Ha további 1-2 nap alatt nem javul, érdemes lenne megnézetni orvossal (röntgen, stb; ahogy Ilus mondja); mert az, hogy volt ez a balesete, nem zárja ki hogy most legyen valami újkeletû baja (is). Sajnos.

[chestnut]

Õz, Ilusta, köszi, szántatok ránk idõt! ok vagytok! Orvosnál már jártunk, olyannál, aki ismeri a kórtörténetet. Sajnos most még a hátfájáshoz csatlakozott 1 torok,- és 1 bûzmirigygyulladás is. :( Szóval kijut a 'jóból". Ezek kezelve lettek, de a hátfájásra csak fájdalomcsillapítót javasolt a doki. Azért írtam fel ide is, mert egyik nap javul, másik nap rosszabbodik az állapota, és ez megijesztett, gondoltam, minél több ember, annál több meglátás. De sajnos most csak a jóidõ mihamarabbi eljövetlében bízthatok. (Mellesleg az én vérömlenyem helye is bekékül újra hidegben)

[Õz]

Nincsmit Jobbulást az ebnek, fõleg, ha ennyire bespájzolt most magának betegségekbõl.Kérdeznék én is valamit; hülye bizonytalan pályakezdõset: kinek mi a véleménye arról, ha az állatorvos tevés-vevés, vizsgálat, kezelés stb közepette félpercenként megvakargatja a kutya füle tövét (stb) és gügyög neki valamit ellágyultan arról hogy mennyire egy tündérbogár?... Nem ennyire sarkítottan ugyan, de kezdek rászokni valami hasonlóra; és ha tulajdonos-szemszögbõl gáz a dolog (néha elég hülyén érzem magam miatta, ami azt illeti ) akkor még idõben le kéne szoknom róla... (Teljesen meg vagyok buggyanva az utóbbi bõ fél évben, még a fotón/tévében látott állatoktól is rámjön a gügyöghetnék; nemhogy azoktól akik 3Dben a kezem ügyébe kerülnek.)

[chestnut]

Háááááááát, hogyanis kéne fogalmazni....? Szerintem nem jó az, h 1 állatorvos csak úgy szimplán "fapofával" megyvizsgálja az állatot, lekezeli, oszt annyi. Az ilyen típusú emberekbõl úgy kell kihúzni mindent, h mibaja, mit adott neki, mikor gyógyul, menniyre súlyos stb. <--- ilyet ismerek Az az én nézetemben nem baj, ha valaki ugyulubugyuluzza az állatot, vizsgálat közben (sõt általában az emberek nagyon szeretik azt, ha ajnározzák állatukat ) csak ez ne menjen a "jóízlés" határain túl. Amit persze eléggé nehéz meghúzni . <----ilyen dokit is ismerek (ezek szerint 2t is )Mindenesetre nagy szüksége van a embernek arra, h azt lássa, normálisan bánnak vele és állatával, és nem csak 1 tárgyként kezelik, mint akik futószalagon érkeznek, vizsgálat, puff, szuri, kész, következõ. Sajnos az utóbbi években elég gyakori vendég voltam mindenféle állattal mindenféle problámával, mindenféle dokinál. Szóval szerintem nagyon fontos, h a doki a gazdival is foglalkozzon bizonyos szinten, kicsit "ápolja a lelkét" ha az nagyon aggódik, meg tudja nyugatni stb. És ehhez hozzá tartozik az is, h hogyan szól az állathoz. Tudjuk mi, állatot tartó emberek, h milyen nehéz az állatorvos feladata, hiszen rá van bizva a kedvenc, az egyetlen, a hõn szeretett vagy éppen a nagyon értékes. Szóval most jól leírtam mindenfélét, szegény Õz, nem vagyok neked vmi nagy segítség.... De azért hátha ki tudol bogozni vmit.

[Õz]

Hmmm. Értem. (legalábbis érteni vélem ) Egy szavazat a "gügyögni jó, ha nem viszik túlzásba" mellett. :)Többiektõl esetleg vélemény?...(egyébként: az állatokat szeretem. Az embereket nem. Az állatorvosok közös õsi ellenségét, a tulajdonost különösen nem. /A csoport pl James Herriott-könyvekbõl tanulmányozható, a ma nálunk fellelhetõ fõbb típusok semmiben nem különböznek a '30-as évek Angliájában leírtaktól. Természetesen, mint a Herriott-könyvekben, nálunk is elõfordulnak kedves, értelmes, kooperatív gazdik. Õk a tiszteletreméltó kivétel./ Mivel a négylábú delikvens az, aki épp beteg, szenved, és/vagy mindenféle atrocitásokat - mint hõmérõ, injekció, stb - kell elviselnie; vele próbálok kommunikálni. A kétlábúval csak annyira, amennyi ehhez szükséges. Plusz persze elmondom hogy mibaja, mik a kilátások, mit adtam be neki, miért tettem ezt... ésatöbbi. Kollégák erõsen javasolják a tulaj körbenyálazását mint praxisépítõ trükköt; erre én gyárilag képtelen vagyok. Az állatot viszont rendelõn kívül is körberajongom. És itt jön be a "hülyén érzem magam" a képbe: nem különbözik számottevõen ahogy mondjuk Zsömlét ugyulibugyulizom Silveradon és ahogy bármely nem-undok-harapós-dög pácienst ugyulibugyulizom a rendelõben. Persze a tulajok a "civil" viselkedésemet nem ismerik... )

[Zsubaba]

Énis adok egy szavazatot a "gügyögni jó, ha nem viszik túlzásba"-ra. :DTeljesen megértelek egyébként Õz, én is undorodom az emberektõl, és az állatorvosnál - míg Lottinak ment az infúzió - bejött egy cuki mutyi, de a gazdáját ott helyben rúgtam volna fel a doki helyében. Najó, azért nem, de evidencia - szerintem -, hogy maga után bezárja az ajtót és megfogja a kutyát... de nem, ez nem jutott az eszébe, és a szerencsétlen, alig járni tudó kutya a résnyire nyitva hagyott ajtón vonszolta ki magát kb 3-szor fókamódra, mire a gazdinak eszébe jutott megfognia a kutyát... :o :mad:

[Ilusta]

Õz!Én örülnék, ha olyan orvos kezelné a kutyámat, mint, Te aki "gügyög" is hozzá.Persze rögtön észrevenném, hogy szívbõl jön, vagy nem.Ha az elõbbi akkor azt mondom jó kezekbe került, mert ez a doki imádja a kutyákat (vagy más állatokat) és biztos lehetek benne, hogy tudása legjavát adva próbálja gyógyítani.Elõzõ kutyám halála orvos lelkén szárad, aki csak megtapogatta, kinevetett, még röntgenre, UH-ra sem küldte el. Oda nem viszem egy állatomat se többet, sõt ajánlani sem ajánlom, logikusan.Ott rideg volt minden, futószalagon mentek be az állatok, egy jó szó sem volt semelyikhez.Olyan ez mint a gyermekorvos.Ha kedves a gyerekemmel sokkal nagyobb a bizalmam benne, és a gyereknek is, mint, ha csak úgy méregetné és osztaná a gyógyszert, vagy jótanácsot.Persze a gügyögés ne menjen a gyógyítás és a figyelem rovására, hisz akkor gügyöghet, de attól az állat még nem fog meggyógyulni...

[esti]

Bocsánat, gyomorforgatás következik!Tavaly nyáron egyik nap azt láttam, hogy a kutyám szájában lóg valami nyálkás cucc. Elsõre azt hittem, békát talált. Aztán láttam, hogy egy nyálban úszó egér a delikvens. Már kanyec volt a kis párának, minden külsérelmi nyom nélkül sikerült kimúlnia. A kutya letette a földre, ekkor gond nélkül elvettem tõle és kidobtam.Késõbb egy döglött verebet találtam, gondosan a lábtörlõre helyezve. -Pancser volt- gondoltam, és kidobtam. Ezzel egyidõben konstatáltam, hogy a kutyám valójában macska.Aztán egy fiókáit nevelõ feketerigó tojóra leltem a kertben elszórva (ki voltam szedegetve a hasáról a tollak). Ekkor már mérges voltam, mert mégiscsak csúnya dolog kismamákat gyilkolászni. A kutyát megbüntetni már késõ volt, mégis megpróbáltam a fejét a dög közelébe nyomva, az orrára pofozgatva egyértelmûsíteni benne nemtetszésemet.Legközelebb ismét egy feketerigó volt a soros, erre már némileg átharapott-összetaposott állapotában találtam rá, szintén elszórva. Szó nélkül kidobtam.A tavalyi utolsó zsákmány egér volt, de ennek már nem volt olyan "könnyû" a vége. Játszottam a kutyával a kertben, amikor az egyszercsak megmerevedett, figyelt, majd ugrott. Pontos volt, de nem halálos. Az egér ugyanis a szájában lógott, de még élt. Ezt onnan is tudom, hogy mikor elengedte, a szerencsétlen menekülni próbált. Hagyta futni pát métert, majd újra elkapta. Ilyen módon játszogatott vele (mondom, hogy látens macska). Én émelyegtem az undortól, és könyörögtem a kutyának, hogy nyírja már ki, de nem tette. Minden erõmet összeszedve kerestem egy botot és magam vágtam agyon a már döglõdõ "játszópajtást". A kutyám teljesen fel volt háborodva. Alig tudtam elszedni tõle (mondjuk a magam dolgát is nehezítettem azzal, hogy még gumikesztyûben sem mertem a dögöt megfogni, el kellett érnem, hogy letegye, és akkor a szokásos módon lapáttal összeszedhessem), és mikor vittem a kukához, végig ugrált, hogy visszaszerezze. Ezzel az epizóddal ért véget a tavalyi öldöklés.Kitavaszodott. Ma jöttem haza, és a kutyám nem szaladt a kapuhoz üdvözölni. Háttal állt, láthatóan nagyon elfoglalt volt, csak a fejét fordította felém. Valami véres lógott a szájában. Egy feketerigó részletei voltak. Részletei, ugyanis csak a szárnya és a lábai voltak meg a farháttal. A többit egyszerûen már megette! Volt néhány gyenge próbálkozásom, hogy elvegyem tõle, de annyira intenzíven védte és annyira elhatalmasodott rajtam az undor, hogy inkább hagytam a francba. Az ablakból még vetettem pár pillantást a táplálkozó házikedvencre, azóta nem mertem érintkezni vele.Azért írtam ennyire részletesen, hogy lássátok, milyen fokozatosan "durvult el" a kutya. Álmomban sem gondoltam arra, hogy valaha meg fogja enni áldozatát. Egy domesztikált, nyápic kutyáról nem gondolja az ember, hogy eszik is a zsákmányából. Megfordult a fejemben az is, hogy mai tettére valamilyen hiánybetegség sarkallta, hogy esetleg nem megfelelõen etetem, és ilyen módon próbálta kiegészíteni a menüt. Az már biztos, hogy veszek neki valami csiribí-csiribú vitamintablettát.De vajon ha már "megérezte az ízét", folytatni is fogja? Azt nem bánom, hogy egerészik, de tán mégsem egészséges megenni. Az, hogy a madarakat is tizedeli, pláne így... az már rémes.Van valakinek valami tippje?

[esti]

Ma is, újabb feketerigó. Most mondjátok meg, a kutya ennyire ügyes, vagy a madarak vannak még a téli legyengülés után? Vagy má' ezek is tüsszögnek? (Basszus, ezt a bátyám verte agyon. Legközelebb a kutyát ütjük le...)

[Ilusta]

Milyen kutyád van?Na, a Te kutyád az, amelyik kóborolva nem halna éhen!Csak lassan majd nem lesz a kertben más élõlény.Élvezi a vadászatot és ráadásul ügyes is.Ha nem akarod, hogy madarakat öljön, akkor sajna neked kell valahogy a madarakat elûznöd a kertbõl....Az én erdelem is imád pockokat fogni, sokat élve hozott, sajna nálam is volt amelyiket nekem kellett megölnöm, hogy ne szenvedjen, de több olyan is volt, amelyik remek egészségnek örvendett még, azt kivittem a mezõre és bedugtam egy pocoklyukba.

[esti]

Menhelyi keverék, semmirekellõ. Nem igazán azzal van a gondom, hogy megfogja, mert csak a pancserokat tudja megfogni. A baj az, hogy megeszi. Leginkább azért izgat a kérdés, mert soha nem hallottam még ilyet. Az sem egészséges, hogy összenyalja, de hogy felzabálja, az már tényleg nem életbiztosítás. Nagyon romantikus, hogy ez még egy életképes egyed, ami az emberi támogatás nélkül is megállná a helyét, csakhogy erre nincs szükségem. Ha ne adj isten, megõrül, és emberre támad, azt is elkezdi eszegetni?

[chestnut]

Az öreg kutyusom 12 éves. Kb. két hónpja elkezdett sántikálni. Hol jobban, hol kevésbé. Aztán mégse sántított. Gondoltuk, biztos elfeküdte a lábát (aki órákat alszik 1 helyben, annál azért elõfordul). Aztán két hete megint elkezdett sántítani. Kapott rá fájdalomcsillapítót, a doki megröntgenezte a csípõjét, ami alapján kiderült, h nem a csípõje miatt sántít. Aztán most megint voltam otthon, de az Öreg már nem is áll rá a lábára. Elvittem hát újra a dokihoz, h ugyan röntgenezze már meg a lábát, de ne a csípõjét, hisz nem azért sánta. Meg is lett a felvétel, ami alapján nagyon is jól látszik: daganat. Valami ránõtt a térdre. (holnap beszkennelem a képet). A doki azt a két lehetõséget mondta, h 1: kapja élete végéig a fájdalomcsillapítót, 2: amputálni kell a lábát. Hát mit mondjak, elkeseredtem rendessen , az amputációról szó se lehet, hisz néha rááll a lábára, akkor meg legyen már ott. Mellesleg azért kéne levégni a lábát, h nehogy átterjedjen más szervre a daganat. Kérdem én:Nem terjedt még át eddig is? Ha igen ,akkor megint minek levágni?Nem lehet lemûteni a daganatot, h ne nyomja az idegeket?Honnan tudja, h rosszindulatú, ha mintát se vett? Vagy az mindegy? Meddig lehet még elhúzni ebben az állapotban? Állatorvosk, helpmipliz, nagyon szomorú vagyok, és bármit megtennék, csak jobb legyen neki!Ja, és elkezdtem adni a Korvimint, mint ízület-építõ anyagot. A doki azt mondta, jól tettem, de akkor még nem volt meg a felvétel. Jól tettem? :(Beszkenneltem a rtg felvételt, bár igen rossz minõségû lett, azért látszik, aminek látszani kell :( Bekarikáztam, hátha úgy jobban kiemelõdik a lényeg: KÉP

Edited by chestnut, 2006 június 12. - 9:19.

[chestnut]

A dolog egyre rosszabb. Ha nem áttétes---> amputáció, ha áttétes ---> altatás. Hihetetlen. nincs 1 hónapja, h a szokásos évenkénti kombinált oltást megkapta. Oda még símán a saját lábán jött. És akkor nem is sántított. Most meg.... :(

[Ilusta]

Valami jó állatkórház nincs arrafelé?Megnézetném mással is a helyedben.

[chestnut]

Állatkórház az van. 3 egymástól független doki mondta rá ugyanazt. A legagresszívabb daganat támadta meg a csontját, és csak eszi eszi eszi. És csak abban az esetben megoldás néhány hónapra az amputáció, ha a még nem áttétes. Az ultrahang eredménye a döntõ. Ahhoz túlzottan szeretem Lenit, h hagyjam, h szenvedjen. Többet érdemel. Nincs az a pénz, amit ne áldoznék rá, ha tudnám, h jobb lesz neki, de sajnos most úgy néz ki, nem a pénzen múlik a dolog.

[Ilusta]

Elég rossz akkor a helyzet. :(

[Õz]

Csontdaganat sose jó :( :( Próbáljátok mielõbb megtudni, van-e már áttét, és ha nincs ->> NYISSZ. Amint csak lehet. Három lábon a kutyák többsége elég jól elvan.Egye a Korvimint nyugodtan, azzal nem ártasz neki, sõt - ilyenkor a többi (használatban lévõ) végtag ízületei extra megterhelést kapnak; bõven rájuk fér a támogatás.Egyébként, ahogy én látom a röntgent, nem is ott van a gáz, ahol bekarikáztad, hanem térd FÖLÖTT. De persze simán lehet, hogy nem jól látom; tényleg nem a legtutibb a képminõség.

[Ilusta]

Mivek én nem vagyok orvos, nem akartam ezt mondani, de a bekarikázott részen én is csak a csont másik felét láttam. És ahol Te mondod, ott vannak a gondok...szerintem is.

[Hasufel]

Én is feltennék egy kérdést:A kutyám 9 év alatt soha olyat nem csinált amit az utobbi napokban.Ha sétálni megyünk van két ház ahol a kutyák nagyon örjöngenek ahogy elhaladunk.Az egyiknél egy németjuhász kölyök sac per kb 6 hónapos és két jagd terrier kutya van a másik háznál két keeshound.Amara pedig végig rohan a kerítés mellett és acsarkodik velük.Hiáûba szólok rá mint aki nem hall nem lát.Leszidni meg nem akartam.Páran azt mondták tüzelni fog..De eddig soha nem viselkedett így.Megtudná mondani valaki,h miért van ez?Lehet csak idegesítõ õt az a pár kutya?Vagy csak jól érzi olyankor magát?Megijedtem h talán begolyózott. :o

Edited by Hasufel, 2006 június 17. - 8:30.

[Zsubaba]

Szerintem teljesen normális, Dana is szokott acsarkodni a benti kutyákkal néha, ettõl még nem golyózott be. Persze, ha rászólsz, akkor illõ lenne arrébb jönnie, és ne két lóval kelljen elhúzni a kerítéstõl.(megijed)

[Hasufel]

Köszi javítottam.Igen illene neki,csak tudod van h megmakacsolja magát,olyankor aztán beszálhetek neki.Amúgy meg semmi baj nincs vele,engedelmes nagyon.Szerintem nemjó h ezt csinállja.Sem nekem,sem az embereknek akik aztán lehordanak minket mindennek,érthetõ okokból.Ezentúl akkor pórázon fogom vezetni ahol ezek a kutyák vannak.Talán akkor így nem cisnál semmit sem;már majd csak nem akar engem is odahúzni pórázustul

[Zsubaba]

Hát nem tudom, én sosem csináltam ilyenekbõl problémát, bár ha Dana "leállt" egy másik kutyával hadakozni, akkor én siettem továbbmenni és õ inkább jött utánam, minthogy veszekedjen.Nem tudom, Amitól mennyire szoktál lemaradni, vagy õ tõled, és mennyire ragaszkodik hozzád. Dana annyira ragaszkodik hozzám, hogyha kiesek a látómezejébõl, akkor rohan hozzám.Nem tudom, ez annak tudható-e be, hogy kiskorában "megvicceltem" (nagyon elõrefutott én meg elbújtam egy fa mögé, õ kétségbeesve szaladt vissza és keresett mindenfelé, azóta nem mer nagyon elhagyni...), vagy amúgy is ennyire "vizsla".

[Dé]

KisBurkus még nem harcias, de Blöki, nagy kansága teljes tudatában szivatta az összes környékbeli kutyát kerítésen át a fentebb leírt módon, ha nem volt pórázon. Õ halálosan élvezte, én nem annyira. De ahogy az alap engedelmesség fejlõdött, úgy hallgatott egyre jobban arra, ha hívtam, meg arra, hogy "Nem!", és onnantól elég volt, ha rászóltam, mikor már láttam, mi jár a fejében, vagy ha nem láttam elõre, akkor is el lehetett hívni. Meg ugyanúgy, mentem tovább, és kész. Pl az õ alap harciasságával baj volt azzal is, ha elengedve összetalálkoztunk más szabadon lévõ kutyával. Ekkor odamenni hozzájuk, hogy megfogd, gáz, mert ugye a kutya védeni fog téged, ezért akkor tuti nekimegy a másiknak, ha amúgy is hajlamos rá. Ezért ott is érdektelenül a témára indultam tovább, és hívtam. Kicsit farkasszemeztek meg szõrt bodorítottak még, aztán jött utánam.Burkus, most ez Zsu megviccelõs sztorijáról jutott eszembe, már elengedve jön velem a nem forgalmas helyeken (még nem engedem el lakott, vagy turistás részeken, mert halál kajla), semmi gond vele, jön szépen, nem marad el, max elõre menne, de ha szólok, megvár. De múltkor elõadta azt, hogy õt az az út érdekelte inkább, amerre nem mentünk, ezért egyszersak visszafordult mellõlem, és elspurizott a másik úton. Mikor még elmenõben volt, szóltam rá, de meg se hallotta. Jó, mondom, akko szevasz, és elindultam, még egyszer rákiáltva, hogy jöjjön. Ahogy érzékelte, hogy otthagyom, egy pillanat alatt ott volt a sarkamban, azért a nagy vagány csak kétkedõbe esett, hogy netán egyedül marad ;)

[chestnut]

Õz, és kedves állatorvosok, lenne 1 kérédsem. A balesetes kutyusomról van szó, aki télen olyan rosszul volt, és fájt a háta. Lehetséges az, h erre a hirtelen jött melegre kezdett ismét fájni a háta? És az lehet, h összefüggésben van az ízültei fájdalom valamilyen módon a torkával? Csak mert berekedt rendesen, és alig eszik. :( :(

[Bokorugró]

De vajon ha már "megérezte az ízét", folytatni is fogja? Azt nem bánom, hogy egerészik, de tán mégsem egészséges megenni. Az, hogy a madarakat is tizedeli, pláne így... az már rémes.Van valakinek valami tippje?

Hmm... Nekem volt egy spánielem, aki egy ideig nem bántott semmilyen állatot. Ám egy nap a macskám megellett és négy cicagyerek visított attól kezdve a szobámban. Elõvigyázatosságból zártam a szoba ajtaját, de egyik nap nyitva felejtõdött valahogy és a kutya besétált, majd nagy érdeklõdéssel szagolgatni kezdte a macskacsecsmõket. Az egyiket gyengéden a szájába is vette, pont úgy, mint a macskamamák szokták, de én megijedtem, hogy baja lesz a kicsinek és hangos "teszed le" felkiáltással odaronhantam, és hogy nyomatékosabb legyen a dolog, rácsaptam egyet a kutya seggére... Na ezt nagyon nem kellett volna! :nem: Azonnal ráharapott szegény cicára, és onnanatól kifejezetten az ölés öröméért igyekezett mindenáron bejutni a macskákhoz. Az egész almot kinyírta apránként. :( Nem ette meg õket, de célirányosan és hatékonyan ölt... És attól kezdve minden olyan állatot, ami ilyen kis méretû és pocokszerû volt, azt eltette láb alól. Az érdekes az benne, hogy a késõbb született macskaalmok megmardt egyedeit csak addig próbálta megölni, amíg azok szaladgálni nem kezdtek és már macskaformájúak voltak. Onnantól kezdve nem bántotta õket. Merthogy a macskát alapból nem bántotta. Szóval sajnos az az igazság, hogy ha egyszer megérzi az ízét, akkor nagyon nehéz õt ebben megakadályozni! :(

[Õz]

Chestnut, az lehet ugyan, hogy a hirtelen melegtõl megint romlottak az ízületei; de a torokfájással (=rekedtség, étvágytalanság) ez egész biztos nem függ össze. Láza nincs?...

[Dé]

Chestnut, valószínûleg mániás-fóbiás vagyok már, de a nyirokcsomóit tapogattad a nyakán (a torkánál)?.. Az is több dolog miatt durranhat be, de nézd meg, nem nagyobbodtak-e meg esetleg. Ha igen, nyomás a dokihoz. Meg hát lehet, hogy amúgy se lenne baj.

[chestnut]

Chestnut, az lehet ugyan, hogy a hirtelen melegtõl megint romlottak az ízületei; de a torokfájással (=rekedtség, étvágytalanság) ez egész biztos nem függ össze. Láza nincs?...

Nincs láza. Elvittem 1 dokinõhöz, és szerinte a fájdlom miatt rekedt be :confused: :confused: . Mindenesetre furcsa....

Chestnut, valószínûleg mániás-fóbiás vagyok már, de a nyirokcsomóit tapogattad a nyakán (a torkánál)?.. Az is több dolog miatt durranhat be, de nézd meg, nem nagyobbodtak-e meg esetleg. Ha igen, nyomás a dokihoz. Meg hát lehet, hogy amúgy se lenne baj.

Ha hazaérek, az lesz az elsõ, h megtapogatom a nyirokcsomóját, de extrém helyzet nem lehet, mert az azért feltûnt volna. Megvolt röntgen is, 1 csípõ ---> semmi gáz, ill. 1 gerinc---> a tavaly összecsúszott csigolyáknál van valami gixer, és az nyomja az idegeket. Most kapott 1 kanült, naponta szurit (szteroid), majd ha nem javul néhány nap alatt, tanácskoznak a dokik, és lehet, meg kell mûteni. De ma már felállt :yeah: a tegnapi aphoz képest ez óriási elõrelépés.

[Dé]

Hát, ha volt dokinál, akkor gondolom, a doki is megtapogatta a torka körül, és így a nyirokcsomók állapotát is ellenõrizte. De azért nem árt rátapintani sose. :)Jobbulást az ebnek!

[Õz]

Elvittem 1 dokinõhöz, és szerinte a fájdlom miatt rekedt be  :confused:  :confused:  . Mindenesetre furcsa....

A világért nem vonnám kétségbe amit egy kollégám állít; valószínûleg az én (kór)élettani ismereteim hézagosak, de továbbra sem látom az összefüggést a hát-ágyéki gerincszakasz sérülésébõl adódó fájdalom és a rekedtség között. Hacsak nem addig vonyított fájdalmában szegény kutya míg be nem rekedt. Na mindegy.

Megvolt  röntgen is, 1 csípõ ---> semmi gáz, ill. 1 gerinc---> a tavaly összecsúszott csigolyáknál van valami gixer, és az nyomja az idegeket. Most kapott 1 kanült, naponta szurit (szteroid), majd ha nem javul néhány nap alatt, tanácskoznak a dokik, és lehet, meg kell mûteni. De ma már felállt   :yeah:  a tegnapi aphoz képest ez óriási elõrelépés.

Reméljük, megússzátok mûtét nélkül. Majd számolj be a fejleményekrõl légyszi!

[chestnut]

Fejlemény: szerda óta tartó szteroid-kezelés eredménytelennek bizonyult, így holnap reggel 9re be vagyunk jelentve az Egyetemre. Festés, mûtét, Diószegi dr. Örülök, mert így remélhetõleg talpraáll a kutyus, és van bõvel ideje mér a nyár elején felépülni, és mondjuk 3-4 hét múlva ha úgy áll, akár úszással erõsödni. De nem fogok semmit se sürgetni, csak épüljön fel. Röviden ennyi, majd kedd táján jelentkezem, mert minden bizonnyal ott fog éjszakázni. Remélem vigyáznak majd rá.

[Zsubaba]

Tudtok Pest közelében olyan helyet, ahol lehet kutyát fürdetni/úsztatni, és az embernek is van "gusztusa" belemászni a vízbe?