Bár utóbb azt írtad, hogy akkor szimpla lenézés. Miben is nézlek le?
a 1899-es post pl. Az akkor is lenézõ.
egyébként meg nem ugrok, de ha azt látnám, hogy vki átrongyol egy akadályon, akkor reflexbõl biztos azt mondanám, hogy nem tudta visszafogni, megfogni és nem azt, hogy nem tudta rövidíteni, nem volt elég hatásos a felvétel.
kívülrõl baromira nem látom mi játszódik le a ló és lovasa közt, nem tudom megítélni, hogy a ló most elborult, és azért rongyol, már rég nem érdekli, hogy ülnek rajta, vagy épp mi zajlódik le benne, bizony bizony sokszor van ugró versenyen edzésen, hogy nem tudom eldönteni, na vajon direkt mennek ezzel a sebességel vagy...? vagy nem éppen direkt? rengeteg edzésen látom, hogy pörög fel a ló, vagy dobálja a fejét, bakol is esetleg... és ilyenkor tényleg a megfog kifejezés jár a fejemben, mert nem éppen finom szituációkról van szó.
de díjlovas melegítõ pályán is láttunk ilyet, ahol nem tudtuk hogy na ez most a nyújtás akarna lenni, vagy a ló csak viszi ahogy akarja? amikor a ló kontrolálatlan, gyorsabban megy mint ahogy a lovasa szeretné, én arra mindig azt mondom hogy 'visz' és mindig azt hogy 'megfog' még ha helytelenül is.
ha megijed és megugrik a ló 1 vágtaugrást, arra is azt mondom, hogy nem vitt el mert megfogtam. bocs, nem tudtam, hogy ez így nem helyes. a megfogot nem a nulla tempóig gondoltam. akár lassításra is.
Jó majd figyelek ezekre. de a lényeg a feszítõben akkor is az, hogy hamarabb érvényesül az akaratod.
Valahogy mindenre az a válasz, hogy tanuljak még.
-Létezik vészfék? Áhh, hülye vagy, tanulj még.
-Létezik olyan ló, amelyik nem bakol? Áhh, hülye vagy, tanulj még.
És mindenki a segítségemre siet, hogy hogy tanuljak meg bakolni, mikor baromira nem ezt kérdeztem, vagy a vészféknél, felvilágosítanak, hogy derékkal hogy kell lassítani a lovat
Ez mind nagyon kedves, hogy így aggódtok értem, csak baromira nem ezeket kérdeztem :(
Vagy pl anno: Szeretek fedelesben lovagolni. (munka után, sötétben, esõben stb) erre mi volt a tanulság? Szóval én nem TUDOK terepen lovagolni? :( szuper. Azóta én vagyok a fedeleses mumus.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A zablákról is még millió kérdésem lenne, de már fel se merem tenni õket. Hogy még nagyobb hülyét csináljak magamból? A feszítõ pl továbbra is birizgálja a fantáziámat. Meg a westernben pl hogy képzeljem el a támaszkodást, meg az összeszedettséget??? A western nekem maga a misztikum pl hosszú száron hogy kössem le az ijedezõsebb ló agyát??? A csikózabla állandó támaszkodást biztosít a feszítõ inkább jelzésszerû? Akkor ezért népszerûbb a westernben? Na tessék ebben nincs mit kiforgatni ezekhez tényleg hülye vagyok
Bocs, le vagyok 2-3 oldallal maradva.
Ha jól tudom, de lehet nem, a westernben a feszítõt nem feltétlen kapcsolják be terepen. Nemtom mi a szakszó, az a lényeg, hogy ha nincs bekapcsolva, akkor nem feszítõ. Arra is lehet rosszul emlékszem, hogy a spanyol kiképzésnél, feszítõzablával kezdenek, és folyamatosan finomítják a jelzéseket, az erõt. És a western lovaglás alapja a spanyol kiképzés, vagy abból alakult ki. Az ijedõs lovamnál nekem is azt mondta egy angolos, hogy rövid szárat fogjak, és foglalkoztassam. Én ezt nem akartam, így ha tudtam, hogy vmitõl megijedhet, inkább feléfordítottam a fejét, már az ijesztõ dolog felé, valamint nyugtattam, hangjelzéssel, amit megszokott a földmunkánál. Na nekem ennyit ad ki az eszem hobbilovas mivoltombó fakadólag.
Arra is lehet rosszul emlékszem, hogy a spanyol kiképzésnél, feszítõzablával kezdenek, és folyamatosan finomítják a jelzéseket, az erõt. És a western lovaglás alapja a spanyol kiképzés, vagy abból alakult ki.
Hogy a spanyolok hogy csinálják, azt nem tudom, de az biztos, hogy westernben pont fordítva van. Mindig a legpuhább csikózablával kezdenek, aztán váltanak élesebbre, amivel finomítják a segítségeket, aztán jön a feszítõ, abból is többféle. Mindez több év alatt.
Ha jól tudom, 5 vagy 6 éves kortól kell versenyen feszítõvel lovagolni...
Gondolatok a zablákrol és használatukrol! a csiko zabla és a feszitöröl !A csiko zablákhoz használhato dolgok,lekötések,segédszárak,martingálok stb mind a lovas erejét "felerösitö,könnyitö" eszközök hogy milyen modon azt majd késöbb beszéljük. A feszitö zabla nem magátol a zablátol feszit hanem a rajta lévö lánc,szij segitségével. Tehát ha egy feszitöt laza szijjal állitunk be ,vagy rá se tesszük, ellen szemben egy csikozablával ami történetesen le van kötve, melyikre mondanánk hogy ez "durva"? Nem vagyok történetesen feszitö párti,de "jol beállitott" feszitö vagy inkább csuklos feszitö föleg gyengébb fizikumu lovasnál kevésbé rossz és káros mind lora mind emberre mint egy vékony csikozabla amiben kevésbé irányithato lo szája sok huzást,rosszabb esetben rángatást kap és még is el viszi a lovasát. Tehát a feszitö használatát nem kel mindig fikázni nagyon sok állitási lehetösége van de a lovasok nagy része ezt egyáltalán nemveszi figyelembe,mert mindig csak a "sztendert"beállitást fogadják el és használják.Még valami a használatrol a csiko zablával is megkell tanilni bánni mielött valaki külön megemlitené.
Nem vagyok történetesen feszitö párti,de "jol beállitott" feszitö vagy inkább csuklos feszitö föleg gyengébb fizikumu lovasnál kevésbé rossz és káros mind lora mind emberre mint egy vékony csikozabla amiben kevésbé irányithato lo szája sok huzást,rosszabb esetben rángatást kap és még is el viszi a lovasát.
Ezt nagyon jól megfogalmaztad és ebben egyet is értünk.
Nekem csak azzal van a bajom, amikor önkritika nélkül, a lovat hibáztatva pakolnak emberek mindenfélét az állatokra.
Mondjuk a martingált nem sorolnám a lekötésekkel egy szintre
Hogy a spanyolok hogy csinálják, azt nem tudom, de az biztos, hogy westernben pont fordítva van. Mindig a legpuhább csikózablával kezdenek, aztán váltanak élesebbre, amivel finomítják a segítségeket, aztán jön a feszítõ, abból is többféle. Mindez több év alatt.
Ha jól tudom, 5 vagy 6 éves kortól kell versenyen feszítõvel lovagolni...
A westernben elég megváltozott a dolog régen minnél hamarabb erdmény miatt a "leg durvább"eszközökkel dolgoztak /marhahajcsárok terelés közben lovagolták be a lovaikat és a terelés végén fizetés kiegészitésként eladtak/A cowboyoknál használhatoság volt a cél és nem az hogy össze szedett,elengedett,stb.A"mostani trend"a kötöféktöl a feszitö ig.A versenyeken /nem mideggyiken/ 2-4 éves korig csiko zabla 4-6 éves korig választhato,6 évtöl feszitö .
Gondolatok a zablákrol és használatukrol! a csiko zabla és a feszitöröl !A csiko zablákhoz használhato dolgok,lekötések,segédszárak,martingálok stb mind a lovas erejét "felerösitö,könnyitö" eszközök hogy milyen modon azt majd késöbb beszéljük. A feszitö zabla nem magátol a zablátol feszit hanem a rajta lévö lánc,szij segitségével. Tehát ha egy feszitöt laza szijjal állitunk be ,vagy rá se tesszük, ellen szemben egy csikozablával ami történetesen le van kötve, melyikre mondanánk hogy ez "durva"? Nem vagyok történetesen feszitö párti,de "jol beállitott" feszitö vagy inkább csuklos feszitö föleg gyengébb fizikumu lovasnál kevésbé rossz és káros mind lora mind emberre mint egy vékony csikozabla amiben kevésbé irányithato lo szája sok huzást,rosszabb esetben rángatást kap és még is el viszi a lovasát. Tehát a feszitö használatát nem kel mindig fikázni nagyon sok állitási lehetösége van de a lovasok nagy része ezt egyáltalán nemveszi figyelembe,mert mindig csak a "sztendert"beállitást fogadják el és használják.Még valami a használatrol a csiko zablával is megkell tanilni bánni mielött valaki külön megemlitené.
Na. Ezt írtam, attól, hogy látod a feszítõtzablát a ló szájában, az nem biztos, hogy feszít, mert nincs bekapcsolva. Akkor olyan mintha csikózabla lenne. Sztem nagyon sokan rosszul is használják, mert fékezésre, és fordításra használják, nem cm-re precíz munkához, ami versenyeken kell.
Nem keresem ki az hsz-t, de angolban én is olyan helyen tanultam, ahol azt kérték, hogy állandóan koccoljam a ló oldalát csizmával, ha megy akkor is. És ezt nem azért mondták, mert letompult iskola ló volt, és hajtani kellet, hanem szabályként mondták. És versenyzõ tanított, nem a tónibácsi a szomszéd tanyáról. Westernbe meg azt tanították, ahogy írod Nev, csak akkor birizgáljam a lovat, ha kérek tõle vmit, amíg nem addig az adott feladatot végzi, és a lényeg az volt, hogy nem fejezi be, nem változtat rajta. Tehát, ha én ügetést, kérek, akkor hajtás nélkül, lazaszáron üget, amíg nem kérek mást. Nem kezd el pl. sétálni. Valahogy úgy hogy westernben a jelzéseket, akkor használom ha korrigálni kell, egyébként a paci végzi a dolgát. És ezt sem a tónibácsitól tanultam, hanem IC-tõl. De ha vmit rosszul jegyeztem, meg arról nem õ tehet.
A westernben elég megváltozott a dolog régen minnél hamarabb erdmény miatt a "leg durvább"eszközökkel dolgoztak /marhahajcsárok terelés közben lovagolták be a lovaikat és a terelés végén fizetés kiegészitésként eladtak/A cowboyoknál használhatoság volt a cél és nem az hogy össze szedett,elengedett,stb.A"mostani trend"a kötöféktöl a feszitö ig.A versenyeken /nem mideggyiken/ 2-4 éves korig csiko zabla 4-6 éves korig választhato,6 évtöl feszitö .
Azt hiszem a spanyol dolgot, a bikaviadalokra idomított lovaknál olvastam. Továbbá a terelésnél használtaknál.
Mondjuk a martingált nem sorolnám a lekötésekkel egy szintre
és a fix martingál? én itthon még élõben egyáltalán nem láttam csak külföldi könyvekben,(sok színes fénykép leginkább pónis ) de ott úgy írtak errõl hogy ez milyen elfogadott.
egy szíj az orszíjhoz csatolva, csak hogy ne tudja felcspni a fejét. végülis legalább nem a zablához kapcsolódik. meg nem a lovas rángatja.
Hát attól engem a hideg ráz konkrétan
Sokan úgy csinálják, hogy a villa végén lévõ karikába nem a szárat, hanem az orrszíjat bújtatják.
hát itt nem karikán volt áthúzva, hozzá volt csatolva. illetve ugye csak egy szíj van nem kettõ.
egyébként a feszítõnél végig arról beszéltünk, hogy kezdõ, meg keménykezû lovasok... stb
még soha nem láttatok olyat, aki nem hajlandó rövid szárat fogni, csak mert nem akar a lónak fájdalmat okozni? ezért vágtából is olyan óvatosan veszi fel, hogy mire sikerül a ló még 3 kört vágtázott?
én ismerek ilyet is!!!
Nekem jó főnököm van ezek szerint! :yeah:
Megsúgom, hogy kb 2 mondatot írtam le az esetről. Ebből honnét tudod, hogy a ló győzött és miben?
Az is igaz, hogy nem kell minden lovat kiugrasztani a bőréből, hogy jól dolgozzon, az utat kell megtalálni.
Nekem is jó fõnököm van. Sosem követel tõlem többet mint önmagától
Onnét tudom, hogy a ló gyõzött, hogy az van amit õ akar. Nem akart gyorsan menni és nem is megy gyorsan. Önámítás azt gondolni, hogy ez a közös hang a lóval. Akkor lenne az, ha tudna ugyan gyorsabban menni a lóval, de nem akar. No de nem tud, mert odaveri a ló! Ez olyan mint mikor a cigis azt mondja, hogy bármikor le tudja tenni a cigit, csak nem akarja
Ha az lenne, amit a ló akar, akkor nyereg sem kerülne rá! A közös hang pedig megvan, csak éppen a veszélyességi foka csökkent a terepnek!
Tény, hogy a sztori nem teljes, de nem is baj. ;)
Zablatörténeti lecke következik spanyolokkal olaszokkal és minden mi jóval
tehát az 1500as évek közepéig csak feszítőzablákat használtak, 1570 körül bizonyos Pignatelli fejlesztette ki a nagykantárt, ő olasz volt. eközben a spanyolok ezerrel lovagolták a lovaikat feszítőkkel, és terelték a marháikat, és 1570re egy részük szépen kiáramlott az újvilágba( ma USA) és szépen elkezdték ott is terelni a marháikat, tulajdonképpen a cowboyok az akkori spanyol vaquero-k leszármazottai, azaz módszereik továbbvivői,(nehogy szó érje a ház elejét és az legyen a vége, hogy minden cowboy spanyol). szóval mire a nagykantár elterjedt Nápolyból, mert ezek ott történtek kb, addigra mindenhol a feszítőzabla volt az alap. akkoriban ugyanis a ló leggyorsabb és legpontosabb irányitása volt a cél, mert a marha/ló/ ember múlt rajta. aki használta nem akart idomitani, nem akart magasat ugrani, de ami a legfontosabb tudta használni. Pignatelli bácsi az elsök között volt akik igen komolyan elkezdtek az idomítással foglalkozni, pl ö lovagolt elöször zenére, igazi művészarc lenne ha ma élne
a nagykantár terjedt el szerte európában mint egy pontosabb eszköz. Tehát a csikózabla a legkésöbbi találmány és elterjedésének okai között szerepel, hogy a lovaglás felé fordultak olyan rétegek is akik csak körbe akarták loacskázni a birtokukat, meg feszíteni akartak az újonnan megismert lady-k elött, számukra szükségtelen volt a feszítőzabla és szár, para esetén huzták nyúzták a lovat amig birták, és megálltak, vagy nem, de ilyenkor a sérüléseikért nagyon sajnálták öket ezek a bizonyos ladyk. A csikózabla tulajdonképpen a nagykantár lebutítását is jelenthetné de ez nagyon szélsőséges kijelentés lenne.
késöbb elterjedt az a nézet miszerint a lovat a feladatok nehezedésével kell "fel"kantározni, tehát a nagykantárt rárakni, addig nem szükséges mert az alapokat megtanulhatja így is, és késöbb a nagykantárban precizebben lehet majd képezni. ez a westernre is igaz tudtommal.
a spanyolok legutobb akkor kezdték feszítővel amikor nem volt nagykantár és csikókantár, mellesleg teljesen másképpen lovagolják be a lovaikat, nem is igazán kantárral, hanem egy sereton nevű kapicánfélével, aminek az orrfékje fémböl van, börrel körbefonva, 3 csattal 2 oldalt egy középen, mint a kapicán. csak durvább. elöször megtanitják a méneket hogy viselkedjenek( kancákat nem lovagolják, azok azért vannak, hogy méneket csináljanak, és neveljenek a legelőn), ez a börbevonat tudvalevőleg nyomot hagy a lovak orrán, méröfoka kint annak hogy az adott mén milyen tipusba tartozik ( nyilván aminek 1 csik van az orrán az nem domináns, könnyen tanul, de lehet h már kicsit puhány is, a másik véglet aminek van 5 csikja, az domináns, határozott, sokszor kellett ugyanis belecsilingelni az orrába, nem a szájába) szoval ezzel a seretonnal megtanulják a felvezetést, a kancák melletti nyugton állást stb. a belovaglásnál felkerül a csikókantár de a sereton fönnmarad és a 2 oldalsó karikába kapcsolnak 2 szárat ugye és azt fogják, ezzel lovagolják be a lovat, mire a sereton lekerül a tökéletesen fegyelmezett ménnek lesz egy rendkivül puha könnyü szája, ami mégsem halott(gyk. rág, támaszkodik, nem köpi el, nem játszik vele, reagál rá stb). ezzel képzik kb M-szintű dijlovaglásig, majd "fel"kantározzák, náluk a nagykantárnál kezdödik a jó ló, mert az már egy jól képzett lovat takar. a csikókantárig csikó a ló nagyjából a szemléletük szerint. a vaqueroknál és a bikaviadalok lovasainál ez az idö rövidebb ( itt egy link hogy mennyire is képzettek ezek a lovak és miért is kell a feszítö mikor jön a bika és a másik kezed tele van .)
a harmadik dolog hogy KIKAPCSOLT feszítő nincs, van olyan hogy a feszítözabla tört és több helyre lehet a szárat csatolni és ha a középsö zablakarikába csatolja az ember ugy gyengébb, összekötövel ez a pelham. ha nem tört a zabla akkor a legkisebb erökarra állitva( tehát a szár a középső, valódi zablakarikában akkor is feszítő marad) is feszítő hatású
a negyedik az egyik edzönk mondta egy csoport társunknak hogy Béla( nem ez a neve) te most filozofálsz, ahelyett hogy gondolkodnál. nos ez az üzenetem mára mert nevzorov mindenkire berágott mondván nem is válaszoltunk érdemben pl arra sem hogy ismerünk-e nem bakoló lovat, holott kb 5 olyan válasz érkezett ami csak annyi volt h igen, ismerek/ igen, de nem eladó. másrészt hülyét is lehet kérdezni meg hülyeséget is. nem mindegy. utólag a kérdéseket és mondatokat korrigálni nem olyan korrekt, mint eleve korrektül fogalmazni.
a harmadik dolog hogy KIKAPCSOLT feszítő nincs, van olyan hogy a feszítözabla tört és több helyre lehet a szárat csatolni és ha a középsö zablakarikába csatolja az ember ugy gyengébb, összekötövel ez a pelham. ha nem tört a zabla akkor a legkisebb erökarra állitva( tehát a szár a középső, valódi zablakarikában akkor is feszítő marad) is feszítő hatásu
Ezzel az egy dologgal nem értek egyet, mivel a feszitö zablánál mint fentebb irtam nen teszel a szijjat,vagy láncot /amivel a feszités mértékét állithatod/akkor nincs ami alátámassza a zablát igy szabadon mozoghat,tehát nem tud fesziteni! Az irás többi része jo és érthetö
Zablatörténeti lecke következik spanyolokkal olaszokkal és minden mi jóval
Nyugateurópai zablatörténet persze. A feszítõzabla is onnan származik, ha minden igaz, még a kelták találták fel. Kelet ezzel szemben megmaradt a csikózabla a mai napig. Itt nálunk, kelet és nyugat határán pedig volt minden amivel lovat irányítani lehet. Példának okáért Sárkányölõ Szent György is csikózablával indult sárkányt ölni
gondolom a szobor is aznap készült póz alapján, véletlenül sem a fantázia szülte pár10-100 évvel késõbb...
Nyugateurópai zablatörténet persze. A feszítõzabla is onnan származik, ha minden igaz, még a kelták találták fel. Kelet ezzel szemben megmaradt a csikózabla a mai napig. Itt nálunk, kelet és nyugat határán pedig volt minden amivel lovat irányítani lehet. Példának okáért Sárkányölõ Szent György is csikózablával indult sárkányt ölni
ókori görögök, rómaiak már azt használtál, az nem elöbb volt? és azért az ázsiai zablákat ha megnézed, nem a maiakat hanem a 800 éveseket, azok azé feszítõk a javábul, valaki linkelt is nemrég egyet vmelyik topicba
a hb közepes, a 9H na az már kemény, de ha egy lónak 50-60 H-s a szája, akkor szt.Gyuri se kell , megeszi a ló a sárkányt egyedül is. itt az összefüggés : ilyen ló zablája sárkányból készül tehát
hát, ha rézzabla, akkor passz, da ha acél, akkor egyértelmûen fából. Tehát zablagumit kell használni, hogy nem menjen szálka a szájába. Tüzes tarmészetû lovon meg tilos használni...
Más
Hogy a rákba' nem fázik meg a ló szája ilyenkor, mikor szálanként deres a szakálla? Az én nyelvem, volt már hogy hozzáragadt a kanálhoz.
a ló minusz 30ig fagyálló csupaszon(nyíratlanul takaró nélkül értem). az ember ott már meghó szintén csupaszon( ruha nélkül értem)... más a hőháztartásuk, meg máshogy is oszlatják el azt a höt. meg gondolom a kanál volt hideg nem a nyelved. mivel az a szádban van, ami tartja a hőt( ha nem pofázik az ember feltéve. na meg láttál már lovat kanalat nyalogatni? a zabla bent a szájában felmelegszik vmennyire elég hamar. meg más a nyelvének a felülete is. nekem több ötletem nincs. vki más?
meg mi az h megfázik a szája? a te szád sem megfázik, hanem fázik, nem??
Sokan úgy csinálják, hogy a villa végén lévõ karikába nem a szárat, hanem az orrszíjat bújtatják.
){kind=link}
