3214 válasz a témához

[tipara]

Ui: jó szarul fogalmaztam meg, de értsétek jól.

Tipara - hogy te mekkora hülyeséget írtál!!!!
Mert akkor azt "állítod", hogy az összes militarys ló kész katasztrófa, hiszen mindnek kötelezõ pályán, díjlovas feladatokból is megméretteni!
Egyébként a lovaglás az amikor a lovas határozza meg a jármódod, a sebességet és at irányt...szrt a többi csak lovacskázás, amit én is szeretek, de a kettõ nem összetévesztendõ! ;)

Látom sikerült, nem azt írtam, hogy minden esetben így van, de találkoztam ilyennel. Vezetéken vittem, át az erdõn, egy addig csak pályán lovagolt lovat nekem kellett az õ lába alá néznem, nehogy hasra essen.
Ez egy szélsõséges példa, de van ilyen, nem azt írtam, hogy minden esetben.

Az állandóan kontrol alatt tartott lovaknál több esetben tapasztaltam, hogy olyan mértékben csak a lovasra támaszkodnak, hogy nehezükre esik, saját maguknak döntést hozniuk.
Ami díjlovaglásban nagy elõny, nem biztos, hogy kint a vadonban is az.
Az arány a lényeg természetesen, amit a normális lovasok megtartanak.

Nálunk "nagyobb" a "szabadság", nekem nem szükséges, hogy a lovam minden pillanatban rám figyeljen, sõt, sokszor az kell, hogy oldja meg az elõtte álló feladatot "maga", mivel nekem "más dolgom" van.
Pl: karikásostorral leverni a ránk támadó elkóborolt csõdörcsikót
vagy hazahajtani az elkóborolt jószágot.
vagy a vezetéken vitt lóra figyelni, hogy õ is elférjen, meg .......................
vagy éppen uzsonnázni
vagy éppen a ló két füle között széterített térképet olvasni

Pont ezt írtam én is: én adom a jármódot, a sebességet, az irányt, de hogy az út kevésbé köves részén megy-e, vagy hogy kikerüli-e a szerintem pocsolyát egyébként meg kitudja mit az nálunk már a ló dolga.

Edited by tipara, 2009 augusztus 31. - 9:43.

[melodia]

Szerintem Tipara egy példát hozott: " Szélsõséges példa, de tapasztaltam már ilyet: profi pálya ló elveszlik terepen " Én is tapasztaltam jópárszor, h a mindig csak pályán passzírozgatott, igazgatott ló frászt kap terepen. A lovaglás évszázadokon /évezredeken át arról szólt, h A pontból B pontba eljussanak az emberek, illetve arról, h közelharcban ki hogy tud együttmûködni a lovával. A "mindent én mondok meg" és a "kötözött sonka" módszerek e két dologban szerintem hosszú távon nem eredményesek. Bizonyos versenysportokban viszont igen. ( Mármint a szalagok számát tekintve...) "A Bala-Sa Természetes lovaglás elve kéne hogy érvényesüljön a ló/lovas együttmûködésekor! 1: Mindkettõ vigyáz a biztonságra! 2: A lovas megadja az irányt, a ló tartja az irányt 3: a lovas megadja a jármódot, a ló tartja a jármódot Ha ez így van, akkor a helyzet megitélése szerint lép bele, vagy kerüli a ló a pocsolyát!" Bala-Sa ide vagy oda, ez a 3 pont szerintem a normális, ésszerû lovaglás alapja. Tudom, h hová akarok menni, milyen tempóban, és feltételezem a lovamról, h van elég esze és a lába elé néz. És az már az adott helyzet függvénye, h "belelépjen, v ne a pocsolyába" Vagyis ha akarom, lépjen bele ellenszegülés nélkül, de ha ráhagyom a döntést, akkor döntsön õ, ne álljon meg toporogva a szélénél hátratekert fülekkel, rám várva, h most mit csináljon. Én minden lovam kiképzését az elsõ 1-2 alkalom után terepen csináltam.Egyedül. (illetve kettesben... ) Persze ehhez kell, h ott legyen kellõ közelségben, jól megközelíthetõen a terep. A borókás, bucka, erdõ. Ott megtanul a ló elõre menni és együttmûködni. Mert bármiféle sikeres közös munkának csak ez lehet az alapja.Ennek során megerõsödik, megtalálja az egyensúlyát, és utána lehet csiszolgatni a további elvárások függvényében.

[tipara]

Na! Melódia megfogalmazta, amit én csak próbáltam. Remélem így már nem vagyok félreérthetõ. ;)

[Kistáltos]

Csikasz,neked most nem kellett volna lehúznod Tiparát. Gyakorlatilag mindenkinek van egy kis igaza. A military lovak nem nagydíj szinten lovagolnak. A szakágan teljesitendõ dijlovagló feladat kb. az 'A' szintel egyenlõ,idomítólovaglás, nem perdülés, ugrásváltás minden másodikra és egyéb kunsztok. A pályán való lovaglásnak és a terepnek pedig ki kellene egészítenie egymást. Mondom én, aki a kedvencemet csakis terepen lovagoltam (be), és lett belõle egy határozott, biztosléptû, de ugyanakkor nagyon önfejû, állandóan önállóan gondolkodó, rohanó hátas. Akkor lehetett vele legjobban együttmûködni,amikor sokat dolgoznak vele pályán, (mivel dijlovi versenyen is indult) Ha a dijlovi és ugróedzések kimaradnak, újra jön a harc az irányításért terepen De azt hiszem , ezzel nem mondtam újat: azok a könyvek, amit én olvasgattam,a dijlónak is elõírnak terepet, és a tereplónak is idomítólovaglást. (bala-sa nélkül is. )

[Porfelhõ]

Pályán a következõt tanultam: se kívül, se belül ne ülj, ne segíts a lónak, az irányt jelezd szárral, adj tempót, oldja meg, ülj egyenesen. (Ellenkezõ esetben tétova lesz és állandóan "nyomni" kell.) Versenyen segíts neki testsúllyal. Így az edzésen 100 százalékot dolgozik, önállósul. Áthallásos azzal, amit tipara írt.

[packa]

Na! Melódia megfogalmazta, amit én csak próbáltam.

Üzlet ez gyerekek, semmi egyéb és mint tudjuk, másokéba nem illik belepiszkítani... ;)

Csak néha bassza a csõröm....

[Peter13]

Csikasz,neked most nem kellett volna lehúznod Tiparát.

Szerintem se.

Gyakorlatilag mindenkinek van egy kis igaza.

Szerintem is.

Szerintem ez specializacio kerdese.
Ez meg szerintem izles es lelkialkat kerdese.. ki mit var a lovaglastol, ki mit elvez a lovaglasban.

Problema csak az emberekkel van.
Ha mondjuk egy bazi nagyot ugro ugrolo gazdaja elkezdi becsmerelni a dijlovast, mert a szerinte az nem igazi lovas, aki nem tud bazi nagyot ugrani, es elkezdi bizonygatni, hogy aki nem ugrik bazi nagyot, az csak gagyin lovacskazik es aki nem is akar bazi nagyot ugrani, az helytelenül gondolkodik..
Es aki nem is ismeri a bazi nagy ugrasok technikajat, es nem is olvassa a bazi nagyokat ugro guruk könyveit, az csak összevissza tipeg a lovaval.. az nem is lovas, csak olyan nevetseges hobbylovas.. es annyira sem tud lovagolni, hogy eszrevegye, mennyire nem tud lovagolni, hiszen csak az tud helyesen gondolkodni, aki bazi nagyot akar ugrani.. a többi csak kocog 160 km-t a tavlovan, meg atmegy az egö mezön a tereplovan.. meg szorakozik a vadaszloval arkon bokron at, amihez nem is kell lovastudas, mert az akadalyok nem bazi nagyok..

Na az ilyen nagyokosok karosak.. ezek veszik el sokak kedvet a lovaglastol.. beszelnek bele ketelyeket a lovagolni szeretök fejebe.
Be akarjak meselni nekik, hogy nem jol lovagolnak, ha nem ugy lovagolnak, ahogy ök teszik.
Akik hatalmas, atfogo, csodalatos guruktol ellesett lovas szemleletet predikalnak.. de meg azt sem ertik, mi az a szakosodas a lovaglasban..

Mikor a sebeszorvos lehülyezi a pszichiatert, mert az meg egy vacak servet sem tud megoperalni..
Elhiteti a betegekkel, hogy a pszichiater nem jo orvos.. es hibas a gondolkodasa, mert nem is akarja megtanulni a servoperaciot.

Különösen kellemetlenek az ilyen csölato, önelegült irasok, ha nagyon terjedelmesek es sürün jelennek meg.

Szerintem azt is fontos latni, hogy lehet tanulni, elvezni olyan dolgokat is, ami a lovaglas lelki aspektusait erinti.. es nem kevesbe ertekes, igenyes dolgokrol van szo, mint hogy hol kell nyomogatni, huzogatni, pöcögtetni egy lovat ahhoz, hogy szabalyos körbe kocogjon vagy beugorjon jo labra vagtaba.

Mennyire hagyjuk gondolkodni, dönteni a lovunkat, mennyire kezeljük társként?

Van aki a tarsas viszony kialakitasaban er el kimagaslo eredmenyt es ezt elvezi.
Van akit a loval kialakitott bizalom, együttmüködes elegit ki, neki ez az eredmeny, ez az elvezet.
Van aki szereti megoszatni lovaval a feladatokat.. aki szereti ösztönözni lovat az önallosagra, a helyes dönteshozatalra.. es ezzel a paros sokkal teljesitökepesebb egy bonyolult helyzetben, mint a sonkarakötött, teljesen alavetett, minden kerdesben ura akaratat lesö palyalo lenne ugyanott.

A közben kialakult helyzetek semmivel sem egyszerübbek, a megoldasok keresese semmivel sem igenytelenebb, mint a palyan lovat tökeletes, totalis engedelmessegre idomitani.

Kontroll atadni a lonak es visszavenni.. valodi munkamegosztast megtanulni, igazan együttmüködni es nem csak parancsolni es parancsteljesitest elvarni..
Lelkialkat kerdese, hogy ki milyen partneri viszonyt tart ertekesnek, ki mit elvez, ki mire törekszik.

Tipara es melodia gondolatait nagyon ertekesnek talalom, mert eppen erre hivjak fel a figyelmet: szabaditsuk fel magunkat az okoskodo, masokat lekicsinylö hozzaszolasok altal okozott rossz erzestöl.

Fejlödjünk, de ne masok tartsak elenk az ö tükrüket..

Legyünk lovaskent is szabadok!!!

Edited by Peter13, 2009 augusztus 31. - 11:02.

[Nádor]

Szerintem se.
Szerintem is.

Szerintem ez specializacio kerdese.
Ez meg szerintem izles es lelkialkat kerdese.. ki mit var a lovaglastol, ki mit elvez a lovaglasban.

Problema csak az emberekkel van.
Ha mondjuk egy bazi nagyot ugro ugrolo gazdaja elkezdi becsmerelni a dijlovast, mert a szerinte az nem igazi lovas, aki nem tud bazi nagyot ugrani, es elkezdi bizonygatni, hogy aki nem ugrik bazi nagyot, az csak gagyin lovacskazik es aki nem is akar bazi nagyot ugrani, az helytelenül gondolkodik..
Es aki nem is ismeri a bazi nagy ugrasok technikajat, es nem is olvassa a bazi nagyokat ugro guruk könyveit, az csak összevissza tipeg a lovaval.. az nem is lovas, csak olyan nevetseges hobbylovas.. es annyira sem tud lovagolni, hogy eszrevegye, mennyire nem tud lovagolni, hiszen csak az tud helyesen gondolkodni, aki bazi nagyot akar ugrani.. a többi csak kocog 160 km-t a tavlovan, meg atmegy az egö mezön a tereplovan.. meg szorakozik a vadaszloval arkon bokron at, amihez nem is kell lovastudas, mert az akadalyok nem bazi nagyok..

Na az ilyen nagyokosok karosak.. ezek veszik el sokak kedvet a lovaglastol.. beszelnek bele ketelyeket a lovagolni szeretök fejebe.
Be akarjak meselni nekik, hogy nem jol lovagolnak, ha nem ugy lovagolnak, ahogy ök teszik.
Akik hatalmas, atfogo, csodalatos guruktol ellesett lovas szemleletet predikalnak.. de meg azt sem ertik, mi az a szakosodas a lovaglasban..

Mikor a sebeszorvos lehülyezi a pszichiatert, mert az meg egy vacak servet sem tud megoperalni..
Elhiteti a betegekkel, hogy a pszichiater nem jo orvos.. es hibas a gondolkodasa, mert nem is akarja megtanulni a servoperaciot.

Különösen kellemetlenek az ilyen csölato, önelegült irasok, ha nagyon terjedelmesek es sürün jelennek meg.

Szerintem azt is fontos latni, hogy lehet tanulni, elvezni olyan dolgokat is, ami a lovaglas lelki aspektusait erinti.. es nem kevesbe ertekes, igenyes dolgokrol van szo, mint hogy hol kell nyomogatni, huzogatni, pöcögtetni egy lovat ahhoz, hogy szabalyos körbe kocogjon vagy beugorjon jo labra vagtaba.
Van aki a tarsasa viszony kialakitasaban er el kimagaslo eredmenyt es ezt elvezi.
Van akit a loval kialakitott bizalom, együttmüködes elegit ki, neki ez az eredmeny, ez az elvezet.
Van aki szereti megoszatni lovaval a feladatokat.. aki szereti ösztönözni lovat az önallosagra, a helyes dönteshozatalra.. es ezzel a paros sokkal teljesitökepesebb egy bonyolult helyzetben, mint a sonkarakötött, teljesen alavetett, minden kerdesben ura akaratat lesö palyalo lenne ugyanott.

A közben kialakult helyzetek semmivel sem egyszerübbek, a megoldasok keresese semmivel sem igenytelenebb, mint a palyan lovat tökeletes, totalis engedelmessegre idomitani.

Kontroll atadni a lonak es visszavenni.. valodi munkamegosztast megtanulni, igazan együttmüködni es nem csak parancsolni es parancsteljesitest elvarni..
Lelkialkat kerdese, hogy ki milyen partneri viszonyt tart ertekesnek, ki mit elvez, ki mire törekszik.

Tipara es melodia gondolatait nagyon ertekesnek talalom, mert eppen erre hivjak fel a figyelmet: szabaditsuk fel magunkat az okoskodo, masokat lekicsinylö hozzaszolasok altal okozott rossz erzestöl.

Fejlödjünk, de ne masok tartsak elenk az ö tükrüket..

Legyünk lovaskent is szabadok!!!

ez jó. teccik.

Edited by Nádor, 2009 augusztus 31. - 10:51.

[packa]

Na az ilyen nagyokosok karosak.. ezek veszik el sokak kedvet a lovaglastol.. beszelnek bele ketelyeket a lovagolni szeretök fejebe.
Be akarjak meselni nekik, hogy nem jol lovagolnak, ha nem ugy lovagolnak, ahogy ök teszik.

Be is mesélik.
(kulcsmondatotok) :kocc:

[juice]

Tessék mondani, a belgák hová álljanak? Nem is olyan rég részt vettem egy kéthetes lovastúrán és azt gondolom, kevés lovas élmény fogható ahhoz, amikor az ember a napsütötte kék ég alatt átvágtázik egy zöld réten. Talán csak a minapi lovazásom, amikor külsõ szemlélõ számára úgy tûnhetett, 40 percen keresztül két nagykört váltogatva lovagolgatok körbe-körbe, de számomra (és szerintem a lónak is) ez komoly munka volt és az óra végére elértük, hogy átmenetek közben is megtartottuk a támaszkodást (igen, tatteros). velem valami komoly baj lehet....

Edited by juice, 2009 augusztus 31. - 11:24.

[szomjas szamár]

eccer próbáld meg, napfénymentes, lila ég alatt, szakadó esõben, villámoktól ûzve, szûrke színû réten ugyanezt! maga az orgazmus....

[packa]

Úgy másfél hónapja, épp egy ilyen eset után gyakoroltam (magamban) szigorú önkritikát, hogy miért is nem egy fedelesben csapkodom a földhöz a kalapom a szabálytalanra sikeredett kõr miatt. "Viharos délután volt a mai. Nem gyõzöm csodálni a lovam. angel.gif"

[Nádor]

eccer próbáld meg, napfénymentes, lila ég alatt, szakadó esõben, villámoktól ûzve, szûrke színû réten ugyanezt! maga az orgazmus....

orgazmus, orgazmus...

oszt' ha nem tudom mi az?! :confused:

[tipara]

Jaj Packa. És hol van ez még attól, mikor szombat hajnalban nekivág az ember egy gyönyörû lovas hétvégének, de az esõ éppen úgy gondolja, hogy itt a legfõbb idelye, hogy essen, aztán este 11 kor a tök sötét erdõben végleg rájön, hogy bizony aznap már véletlenül sem fogja megtalálni a kedves kis falut a túristaházzal, meleg vacsorával így kénytelen a szakadó esõben kint éjszakázni, de mivel úgy készült, hogy belevág a lecsóba és ezegyszer túristaházban alszik, a legminimálisabb felszerelést vitte magával, de akkor jön az Isteni gondviselés és épp belebotlik egy nyitva lévõ elhagyatott kis faházba ( ami késõbb a házban lévõ felíratokból kitûnik, hogy pont az ilyen szerencsétlenek miatt van állandóan nyitva ) ahol még kályha is van, meg fa bekészítve, dehát azt egy datab szalonnázóbicskával nehéz ám hasogatni, mivel, hogy a felszerelés szokásos részét képezõ fokost sem vittük magunkal a fentebb említett okok miatt, gy csurom vizesen legalább fedett helyen hajthatjuk álomra korgó gyomorral fejünket. A lovakat pedig leparkotuk a kertben, ahol még egy kis fészer is volt, ahova beálhattak, cserébe lenyírták a kertben a füvet.
Másnap pedig ugyan olyan szakadó esõben indúlhattunk haza, de mivel elég korán idultunk reggeli híjján útnak így még egy kis kitérõ is belefért hazafelé a környezõ falvakban.

És ahelyett, hogy ilyen alkalmak után a tükörbe nézve elszörnyednék mosolygok egyet azon, hogy legalább lesz mit mesélni az unokáknak. És azóta akár merre is indulunk viszem a kötelezõ alap menetfelszerelést, mert mint annó egy bölcs ismerõsöm mondta, ha napszemüveg és fejlámpa van mindíg nálad, akkor nagy meglepetés már nem igen érhet. Mondjuk napszemüveg helyett fokost hordok, de a fejlámpa, meg a nyereg hátamögé kötött hálózsák biztos ami biztos alapon sose árt.

orgazmus, orgazmus...

oszt' ha nem tudom mi az?! :confused:

Mer rosszfele, meg nem a megfelelõ társaságban túrázól, bezzeg ha az erdész fiával járnád a környéket, megmutatná ám neked.

[Nádor]

Jaj Packa. És hol van ez még attól, mikor szombat hajnalban nekivág az ember egy gyönyörû lovas hétvégének, de az esõ éppen úgy gondolja, hogy itt a legfõbb idelye, hogy essen, aztán este 11 kor a tök sötét erdõben végleg rájön, hogy bizony aznap már véletlenül sem fogja megtalálni a kedves kis falut a túristaházzal, meleg vacsorával így kénytelen a szakadó esõben kint éjszakázni, de mivel úgy készült, hogy belevág a lecsóba és ezegyszer túristaházban alszik, a legminimálisabb felszerelést vitte magával, de akkor jön az Isteni gondviselés és épp belebotlik egy nyitva lévõ elhagyatott kis faházba ( ami késõbb a házban lévõ felíratokból kitûnik, hogy pont az ilyen szerencsétlenek miatt van állandóan nyitva ) ahol még kályha is van, meg fa bekészítve, dehát azt egy datab szalonnázóbicskával nehéz ám hasogatni, mivel, hogy a felszerelés szokásos részét képezõ fokost sem vittük magunkal a fentebb említett okok miatt, gy csurom vizesen legalább fedett helyen hajthatjuk álomra korgó gyomorral fejünket. A lovakat pedig leparkotuk a kertben, ahol még egy kis fészer is volt, ahova beálhattak, cserébe lenyírták a kertben a füvet.
Másnap pedig ugyan olyan szakadó esõben indúlhattunk haza, de mivel elég korán idultunk reggeli híjján útnak így még egy kis kitérõ is belefért hazafelé a környezõ falvakban.

És ahelyett, hogy ilyen alkalmak után a tükörbe nézve elszörnyednék mosolygok egyet azon, hogy legalább lesz mit mesélni az unokáknak. És azóta akár merre is indulunk viszem a kötelezõ alap menetfelszerelést, mert mint annó egy bölcs ismerõsöm mondta, ha napszemüveg és fejlámpa van mindíg nálad, akkor nagy meglepetés már nem igen érhet. Mondjuk napszemüveg helyett fokost hordok, de a fejlámpa, meg a nyereg hátamögé kötött hálózsák biztos ami biztos alapon sose árt.

Szép történet. (és mivel ismerem az íróját, tudom, hogy megtörtént)

Én a megrögzött, pályalovas - már ötször voltam pályán! :yeah: - ilyet még soha nem éltem át. :(

Kérem szépen.

Itt mi az almát hasonlítgatjuk a körtéhez. Melyik a finomabb, zamatosabb, egészségesebb stb.
A legnagyobb szemét áruló Júdás gazfickó az, aki - gyümölcsrajongóként- mindkettõt fogyasztja. (pfuj! erkölcstelen perverzitás!)

Az aki elmegy egy rokkoncertre az már megpecsételt rokker(vagyinkább lokkel )? Másnap már ki is dobják a színházi elõadás nézõterérõl?
Akkor is senkiházi, ha néha az almáról ír - terjedelmesen - , néha meg a körtérõl?

No de abba ne hadjuk ám!! Mert akkor megint olvasgathatom a szakmai írásokat, amit ugye elõször is nem ércsük, másodszor meg uncsi.(mivel nem ércsük)
jajjj! még mielõtt megfednének. csak én nem értem!!! magamról beszélek.

[tipara]

Nálunk most a barack a sláger . Úgyhalottam felétek meg a szõlõ. És akkor most hogy állunk? Off vége Uff.

[Nádor]

Nálunk most a barack a sláger .Úgyhalottam felétek meg a szõlõ. És akkor most hogy állunk?Off vége Uff.

Mivel mind a kettõ beszerezhetõ iható állapotban is, ezért mindkettõ tud OFF lenni! ;)

[Tom Forest]

Amely lovakkal dolgozom, kapcsolatom van veluk, mindegyik elvisz egy darabot a szivembol.

Eddig azt hittem csak nekem vannak ilyen szentimentális dolgaim, más meg képzi õket futószalagon, mint az ömlesztõgép a csokinyulat.
Én azt tapasztaltam, hogy amíg az emberfia lovagolni tanul (a lótól) addig nem igen alakul ki benne mélyebb kötõdés, de amint maga kezdi tanítgatni, csiszolgatni, korrigálni, bizalmát építgetni valami érdekes felelõsségérzet alakul ki benne a ló iránt. :(
Nehéz szívvel adja vissza a gazdájának, megfeddi azokat, akik nem úgy bánnak vele, ahogy "kellene", érdekli mi lesz a ló sorsa, jövõje... Nevetségessé, gyerekessé válik mások szemében egy olyan ló miatt, amihez (papíron) "semmi köze sincs".
Kár, hogy a lovak nem választhatnak gazdát maguknak.

[Peter13]

..egy ilyen eset után gyakoroltam (magamban) szigorú önkritikát, hogy miért is nem egy fedelesben csapkodom a földhöz a kalapom a szabálytalanra sikeredett kõr miatt.

Jo erzes, hogy nem vagyunk egyedül a forumon..

Mas.

Nekem egy ideje az a perverziom, hogy probalok lovakat megnyugtatni.
Keresem a kulcsot, az utat, hogy izgatott, remült, bizalmatlan lovakat ujra rabirjak: figyeljenek ram, hagyjak abba a hisztit, szedjek össze magukat, alkossanak velem parost.. bizzunk együtt a sikerben.. es nyerjünk együtt, egymasrautalva.

Nekem nem okoz örömöt a dijlovaglas.. nem erdekel Dallos Gyula.
(ezt botranykönek irom: aki szentnek tekinti, most maglyara küldhet..)

Tehat egy pelda, egy feladat, egy kihivas: Versarkany, szivem lova, rettegett a szamaraktol.
Regen.

Ez a retteges onnan eredt, hogy mielött egy kupectöl megvettem, egy istalloba zartak szamarakkal.. együtt eheztek.. a szamarak terrorizaltak az en Pipikemet.. elvettek a keves kajajat.. kitepkedtek a sörenyet, leragtak a farkat.
Gondolom el is vertek egy parszor.. mikor a kupec megmutatta, mar alig birt felallni.

"Ez nem loszallitas lesz, hanem lomentes"- morogta a loszallitos.. a kupec javasolta, hogy ne fizessem ki azonnal, csak majd ha egy het mulva meg el.

Szoval Versarkanyt megvettem, mert annyira sajnaltam.. es megigezett a tekintete.. mint egy nemes urihölgy a börtönben.. kekre vert arccal.. mocskos, szakadt ruhaban.. a betöröktöl, csaloktol, bugrisoktol elnyomva, leköpködve.. sugarzo szemmel, büszke tekintettel.

Na, tehat Pipi ha szamarat latott, teljesen elvesztette az eszet a remülettöl.
Nem egyszerüen felt.. hanem megtebolyodott a felelemtöl.

Ha szamarral talalkoztunk lovaglas közben, egy közelgö tragedia verfagyaszto elöerzetevel jart.. Versarkany megmerevedett.. minden izma szakadasig feszült.. mintha kökemeny marvany lett volna a teste.. sajat izomgörcsetöl mozdulni sem tudott.. sajatmagat kötözte belülröl guzsba.. se szo, se orditas, se ütes-rugas, se rantas, se megnyugtato paskolas nem hozta vissza.. egy örökkevalosagnak tünö percig csak merev szobor.
A legfelelmetesebb ilyenkor az volt, hogy semmivel nem tudtam ra hatni.. megszünt szamara a vilag, a lovas.. tehetetlenül probaltam felebreszteni remalmabol.. mint egy örültet, kire nem hat jozan beszed.
Aztan robbanas.. amit egy lo panikban szaguldani bir.. eszeveszetten, keresztül mindenen.. erdön, arkon, autouton.. tekintet nelkül senkire.. öngyilkosan.

Gödöllö.. ködben, erdöben.. es egyszercsak ott all velünk szemben az ösvenyen egy szamar!!!
Es meg volt vagy 3 olyan eset, mikor megfogadtam, hogy sohatöbbe nem ülök ra.. de küzdöttünk tovabb együtt.

Na, nekem ez volt nagy kihivas, ez volt szep feladat, ez volt utkereses: hogy nyerhetem vissza a lelket: bizz bennem Pipi, kivezetlek ebböl a helyzetböl!
Bizd ram magad!!!

Aztan a Somodi tanyan vezettem at Pipit az istallofolyoson.. ott ebedeltünk, megengedtek, hogy berakjam egy üres boxba.

A szük, sötet folyoson megyünk.. es a szemközti bejaron bebaktat az istalloba 2 szamar.. szabadon.
Tudtam, hogy most meghalunk.. es tudtam, hogy ostoba halal lesz.

Nem reszletezem.. sikerült a remülettöl felörült Versarkanyt a szamarakkal szemben vezetnem.. vegig erezve rajta a lelki küzdelmet a panik es a hit között: velem jöjjön, vagy megperdülve elrohanjon.. es velem jött.

Azota több szamar kalandunk volt.. egyre könnyebb, de mindig izgalmas.

Tudom, nem nagy dolog, de nekem ez a lovaglas: bajtarsam legyen egy lo, es együtt csinaljuk meg azt, ami lehetetlen.
Neveljük magunkat batorra!!!

Gyözzük le együtt a vilagot!!!


U.i.
Tudom, kezdö, hobbylovas feladat volt.. hol is kell terhelni vagtabeugrataskor?

Edited by Peter13, 2009 augusztus 31. - 13:26.

[Tom Forest]

Gödöllö.. ködben, erdöben.. es egyszercsak ott all velünk szemben az ösvenyen egy szamar!!!

Brrrrr! :eek:

A szük, sötet folyoson megyünk.. es a szemközti bejaron bebaktat az istalloba 2 szamar.. szabadon.
Tudtam, hogy most meghalunk.. es tudtam, hogy ostoba halal lesz.

U.i.
Tudom, kezdö, hobbylovas feladat volt.. hol is kell terhelni vagtabeugrataskor?

Én a szamárral ellentétes oldalra terhelnék. :yeah:

[Csikasz]

Miután én nem lehúztam valakit, hanem az õ álltala írt dologra reagáltam és most is tartom, hülyeség... ismerek itt mozgó militaryst aki nem szokott terepen bukdácsólni....hát legyen igazatok, "esetek hasra" és be ne menjetek a pályára, hisz az árt ez egótoknak, JA ÉS A LÓNAK!

[tipara]

A military véletlenül elsõsorban nem terepakadály verseny? Csak tudatlanságom csiszolása végett.

Edited by tipara, 2009 augusztus 31. - 14:05.

[Peter13]

Votunk juliusba a melegbe izevel a lannyal turazni a kigyosi csardaba ot kel elmeni a bivajok mögöt tugyatok vanak otan indiai tök uj tök vad bivajok a nemzeti parkba hogy legejek ki a mocsarat tökre ojanok mint a kaferek na megyünk a lanyal a forosagba a pusztan odaerünk a bivajokhoz na nezek basza meg balra tölünk a csatorna tele mocsaral elötünk arok tele zsakokal jobrol meg egyre gyorsaban jönek a bivajok felenk felalnak jönek latom a fiatal bikak pöcset huu tünyünk inen mondom a lanynak mer akor vetem eszre hogy csak egy madzag valaszt el minket tölük a kaferokto azok meg ekeztek vaktazni felenk az uj ijedös lo a heidi akivel elsö hoszab utam vot ki az meg ot agyal nekem hogy ö nem meri atugrani az arkot a zsakokal a bivajok meg robognak felenk.. Na mos micsinajak? Ez vot a feladat. It szövetkezni a loval hogy higyen nekem az lesz a legjob ha együt csinajuk amit mondok. De hogy hitesem e vele ot? Gyakorojam pajan mongyak it? A köröket? Persze a katona is atol lesz engedelmes megy szepen neki a tanknak ha elöte sokat alakizot a placon nyomta a sok egyszerelepest meg a jobra at balra at hatraarcot akor majd nem fel a tanktol es engedelmes. Ac egy sört nyomod akor megmondom neked mekhaltam e vagy milet mer izgalmas nyomod a sört? Na nekem ez egy lovas feladat mongyuk nem ojan erdekes mint egy szep szabajos kör a pajan. Minek eszt szembealitani? Mi? Mer hüjek vagyunk. Azer.

[nuttella]

Csikasz, olvass figyelmesebben. Senki nem irta a hsz-ed után, hogy csak alma vagy csak körte... A rege arról szól,hogy mindkettõre szükség van. Ha meg azt irod valakire, hogy hülyeséget ir, az bizony lehúzás. Pedig õ is csak az almáról irt. Mindenkinek nyugtatóteát!

[Nádor]

A military véletlenül elsősorban nem terepakadály verseny?
Csak tudatlanságom csiszolása végett.

NEM!

A military az egy bót, ahol katonai cuccokat lehet venni.
Csak hogy csiszolgassam....

( szosza !muszáj volt beidézni, mert már régi.bocs.)

Edited by Nádor, 2009 augusztus 31. - 15:17.

[tipara]

Eddig azt hittem csak nekem vannak ilyen szentimentális dolgaim, más meg képzi õket futószalagon, mint az ömlesztõgép a csokinyulat.
Én azt tapasztaltam, hogy amíg az emberfia lovagolni tanul (a lótól) addig nem igen alakul ki benne mélyebb kötõdés, de amint maga kezdi tanítgatni, csiszolgatni, korrigálni, bizalmát építgetni valami érdekes felelõsségérzet alakul ki benne a ló iránt. :(
Nehéz szívvel adja vissza a gazdájának, megfeddi azokat, akik nem úgy bánnak vele, ahogy "kellene", érdekli mi lesz a ló sorsa, jövõje... Nevetségessé, gyerekessé válik mások szemében egy olyan ló miatt, amihez (papíron) "semmi köze sincs".
Kár, hogy a lovak nem választhatnak gazdát maguknak.

Ez szép és igaz én is jártam hasonló cipõben ( bár nem ez a munkám, csak hobbiból szerelembõl csináltam ) De pont az álltalad leírt okok miatt is hagytam abba. Mert egy elrontott, elvadított, vagy alapvetõleg vad lovat "visszahozni" felelõség.

"Egyszer és mindenkorra felelõs lettél azért amit megszelídítettél"

És aztán jönnek megint a hülye emberek és hülyén bánnak velük és nekik újra csalódniuk kell.
És az utolsónál azt mondtam, hogy jobb a lónak így "vadon" . Azért nyerjem vissza a bizalmát az emberek iránt, hogy az emberek megint elcsesszék, és csalódjon újra? És akkor abbahagytam.
Maradt egy pár pártfogoltam, de más lovaival már nem cseszkõdök azóta.
Egyébként is alkalmatlan vagyok rá, mert sajátomként kezelem õket, õk pedig a gazdájukként kezelnek.
És ez a valódi gazdi szemszögébõl nem pont hasznos.

" Kár, hogy a lovak nem választhatnak gazdát maguknak."

Ez igaz is, de mit tudnál annyi lóval kezdeni ? :(

[Tom Forest]

bár nem ez a munkám, csak hobbiból szerelembõl csináltam

Én is. :kocc:

"Egyszer és mindenkorra felelõs lettél azért amit megszelídítettél"

tudtam, hogy elõjön. ;)

de mit tudnál annyi lóval kezdeni ? :(

Ha nem tudnám a lovakat eltartani "képeznék" hozzá gazdákat, akik nálam is jobban szeretik, és odaajándékoznám nekik. Sok kivénhedt kehes lónak jobb dolga van, mint a klasszisoknak, pusztán azért, mert van valaki, aki gondozza õket vagy küzd a halódó egészségükért. Egy befejelt, vagy "visszahozott" lónak sincs többre szüksége, csak hogy elfelejthesse azt, amibõl kihúzták, és normális életet élhessen. Ehhez gyakran a gazdákat is tanítani kellene, vagy megértetni velük, hogy ez a ló "nem az õ lovuk". Cseréljék le egy olyanra, ami bírja azt az igénybevételt amit õk elvárnak egy lótól, vagy javítsanak a saját módszereiken.
Olyan ez, mint a házassági tanácsadó: válni, vagy változni. Nincs más mód. Nincsenek suttogók, meg csodatrénerek, csak problémák és megoldások (akkor sem, ha megfizetik.)

[pprm]

A military véletlenül elsõsorban nem terepakadály verseny?
Csak tudatlanságom csiszolása végett.

Tipara, ez valóban tudatlanság, a military pontosan 1/3 részben "terepakadály" verseny. Kár, hogy úgy minõsítesz valamit, hogy valójában fogalmad sincs róla, hogy mi is az.

[tipara]

Jaj. :( Én egy szót sem írtam a military-ról. A kizárólag pályán való képzésrõl próbáltam írni. De még lehet arról sem. ;) De nem baj, mindegy. Értse mindenki úgy félre ahogy jólesik neki.

[QuarterSister]

Wow.. Mire tegnap este eljutottam odaig, hogy vegre hasznaljam az agyam gondolkodasra is, (mert idokozben rajottem, ezek a szakmai dolgok azert is esnek le nehezen, mert a legtobb szakmai dolgot inlisul tanultam... :( ) valamint arra is sajnos rakellett ebredjek, mar igazi paraszt jany lett belolem, aki marhacsordakat hajt, neha embert megprobalo napokkal, meg indian taborban eli gyerekkorat es katonakat hajkuraszik lohaton, vagy eppen menekul, meg idehozzak emberek a lovaikat, ezzel vagy azzal a problemaval , oldjuk meg, neha csodaknak tuno dolgokat kernek, neha egyszeruen belovagolni fiatalsagot , neha polocrosse edzes vagy verseny, vagy egyszerunek tuno tereplovaglas, ami nem is mindig olyan egyszeru a sziklas hegyekben.. meg ez meg az... Igy aztan az en agyamnak el kell telni kis idonek mig valami leesik azt hiszem hahaha... Lehet ujra kell mindent tanulnom magyarul :( szoval azzal akartam ma idejonni, hogy huuuuuuu azt hiszem megvilagosodtam... hallelujja.. Erre micsoda parbeszedek keremszepen , hejj Azt gondolom en is, mindenkinek van igaza ezekben a kerdesekben, hiszen sokminden attol fugg , a lovat mire "hasznaljuk" , (meg mindig utalom ezt a kifejezest ra) vagy a gazdi hogyan , miert lovagolja majd... Ettol fuggenek a palyamunkak menyisegei is, a feladatok peldatara, s hat szerintem az is mervado, a lo mire alkalmas jobban ... mit kell fejleszteni jobban stb.. Csikasz egyik mondataval egyetertek, en is igy tanultam, es ezt sujkoljak itt , (igaz en azt hittem az valahol egyertelmu minden lovasnak) , AMDE hozzateve azt is, hogy ez is attol fugg, mit csinalunk a lovunkkal... Terepen nyilvan az kell legyen , amit a lovasa akar, hiszen a lo a labunk, milyen mar az, amikor mi elakarunk kanyarodni a jobbratarto osvenyre, es a lo meg balra akar menni... Ez elobb-utobb adhat igen veszelyes helyzeteket, akar bakolhat is, lattam ilyen, nem keveset... Foleg ha a lovas eliranyitja a lovat a csapattol, s ez a lonak nem tetszik.. Ezt itt ugy nevezzuk "herd bound" .... ( no tessek.... itt van egy kifejezes, aminek a magyar lovaskifejezeset nem ismerem.. Segitsetek ki leCCi... Menes Fuggoseg??? Csapat fuggo??? ) Elnezest ... :( Szoval ezert mi eleve mar ugy lovagolunk minden loval, minden belovagolando, vagy atkezelendo loval, hogy mindig jelezve egymasnak merre fogunk elmaradni, ellovagolni , es ezert teszunk kulonfele kiteroket. Azert jelezzuk elore, mert sokszor a csapat igy -ugy lovagol egyutt, s egyszer csak valaki eltunik, azert nagy ez a terulet ahhoz, hogy ha valami tortenik, megis idoben megtalaljunk valakit... Arrol nem is beszelve, ha valaki verzo sebet kap, itt vadallatok elnek, jobb ha mi talalunk egymasra elobb.. No mar megint elkanyarodok.. bocsanat.. Szoval ugyanez tortenik a vizes pocsolyaval, patakkal folyoval.. szinten egyik alapfeladat minden lonal, hogy vizen keresztul kell menjen. legalabbis minimum pocsolyan, ha nem akar, addig "jatszunk " vele oda-vissza , amig a lo megteszi amit kerunk tole, s azutan tobbszor ismetelgetjuk, amig egyre felszabadultabban, nyugodtabban csinalja, es erzi, latja, "hat csak enyi" ... Hiszen barmikor kerulhet a lovas olyan helyzetbe, hogy pocsolyan vagy akar patakon kell keresztul gazolni... Es kulonben is, minel tobbfele dolgot csinalunk a lovunkkal, az annal valtozatosabb, annal jobban elvi a lo is, es mi is.. Nem?? Minden egyes dolgot, ami egy lovas utjaba kerulhet, azt elore tanitjuk. ha ugy hoznak lovat, hogy ez es ez a problema, akkor aszerint dolgozunk vele. Persze ha mi fedezunk fel problemat, pl megijed ettol vagy attol, akkor dirrekt belehozzuk a lovat olyan helyzetbe, es gyakoroljuk vele, hogy az nem az aminek hiszi En is lattam mar nyakig elmerulo lovat mocsarban, Wyomingban , amirol nem is latszott hogy az, mert fu volt a tetejen, es iszonyat latvany volt, de az volt a szerencse, a lo es lovas osszeszokott paros volt, a lo tapasztalt 10 eves herelt volt, igy szepen lassan a lo bizalommal a gazdaja irant, megoldottak a dolgot, minden serules nelkul. En is kerultem ilyen csuszos helyzetbe , patakmederbe, ahol szinte mindenki rajtam kivul, es sokan a patakban kotottek ki, en nem, de ez a tapasztalt lovamon is mulott, osszeszokott paros voltunk mi is akkor. Azt hiszem arrol a tortenetrol 2 eve irtam valahol... valahol... Huuuuu de meganyi tortenetem van... Jajjj.. abba is hagyom most.. bocsanat Szoavl a lenyeg haha, hogy mindenki a sajat teruleten tapasztalt dolgok szerint ad igazat.. eletben, gyakorlatban mutatkozik meg, ki mit hogyan csinal.. menyire kontrolalja a lovat, menyire hagyja, es hagyhatja a lovat a sajat feje utan menni.. Ez jo, ez tetszik, mert szerintem igaz!: "Olyan ez, mint a házassági tanácsadó: válni, vagy változni. Nincs más mód. Nincsenek suttogók, meg csodatrénerek, csak problémák és megoldások (akkor sem, ha megfizetik.)"

[Varázsló]

QuarterSister, annyira igazad van. Most is.

A baj oka talán abban rejlik, hogy a reining és azok "képviselõi" egy külön kasztot alakítottak, ahová a bejutás csak az õ általuk kiválasztottaknak lehetséges! "Exclusiv" club ahova nem lehet csak úgy bejutni! :(

Szerintem ez nem így van. A versenyzõk, a vezetõség és a versenyrendezõk kifejezetten örülnek mindenkinek, kivétel nélkül, aki érdeklõdik, képzi magát és versenyzésre adja a fejét.
Pontosan azért hozták létre a Versenysport Ifjusági és Utánpótlás Nevelõ Programot, hogy bárkinek lehetõsége legyen csatlakozni, felzárkózni. Vagyis ez a program egyrészt képzésekbõl áll, másrészt lehetõséget biztosít gyermeknek, fiatalnak, felnõtteknek is !!! - hobbi, amatõr, non pro szinteken - versenyezni.
Hobbi kategóriában láttam olyan felnõtt versenyzõt Pátkán, aki alig egy éve lovagol és tisztelettel megtapsoltuk, mert vette a fáradtságot és lelkesen végiglovagolta a pályát. Jobban drukkoltunk neki, mint a "nagyoknak".
Hobbi szinten nem elvárás a saját ló, 6 évesnél idõsebb lovakat is szabad két kézzel lovagolni.
Az MLSZ Reining Szakágának versenynaptárában szerepel még egy verseny idén (a KEK-en kívül) Pátkán, 10. 10-én, további értesítés nélkül bárki vegye meghívásnak, akit érdekel a reining, te is, kedves Burzsujok, gyertek el, versenyzõként, nézõként, ahogy tetszik.
A versenykiírás még nem jelent meg, remélhetõleg most is hasonló lesz a korábbiakhoz.

Edited by Varázsló, 2009 augusztus 31. - 17:39.

[Ernest]

Hát, 2005. óta vagyok fórumos, idáig bizony másokat olvastam itt...

[QuarterSister]

Hjaj igen.. (tudom, ez mar talan off ebben a topicban.. de feljott) ezt meg azert en is megjegyeznem.. Hogy nagy kulonbseg az, amikor az ember ott van a versenyen, es azt latja, tapasztalja, amikor valaki megcsinalja a feladatat, akkor is szurkol neki a kozonseg, lovastarsak, amikor elrontja.. Akkor tapsolnak es kurjongatnak, amikor nem a legtokeletesebb... Vagy csak a kozonseg csendben ul, all, nez es csak a legkivalobb "huhaaa" lovasnak tapsolnak.. Ezt itt olyan szinten erzekelem, hogy az hejjderutyuttyu (igy kell ?? ) no szoval igen.. Amikor nem szamit ki, hogyan, de pozitiv hozzaallast kap.. ez a "nem baj, megoldod.. megfogod csinalni" stb hozzaallas.. oriasi kulonbseg... telljesen mas kedvet ad a lovasoknak.. legyen felnott , gyerek.. Ezt, ha megneztek barmilyen versenyt a youtube-on, mert nem mindenki teheti meg eljojjon ide versenyekre, lehet latni.. S ez eloben aztan... hihetetlen lelki ero es boldogabb erzest, pozitivabb (bocs PozitivFeri ) erzest ad ! Otthon nem voltam meg ugyan western versenyen, illetve dedede.. voltam egyszer Silveradon.. De ott sem hallottam a kozonseget telive orvendezni a lovasoknak, versenytartsaknak.. csak nehany ismerost.. szerintem az a hozzaallas, hogy "minden lovas aki a versenyen reszt vesz, rengeteget dolgozik, rengeteg energiat, idot, penzt szivet visz bele hogy ott lehessen, megerdemel egy hajrat, egy tapsot egy kurjongatast" nagyon helytallo.. Mert ez igaz!! Egyaltalan a mai hulye szar vilagban hogy megteszik emberek, hogy enyi penzt aldozva kiallnak.. hogy ilyen hozzaallas ellenere kiallnak.. Nagy dolog ez.. Szerintem.. S meglatjatok, menyivel nagyobb es tobb kedvvel allnak ki es minel tobben.. Ezt is azert merem leirni, mert tobbszor tapasztaltam ... es mukodik! igen jol.. hja es ezt ide irom : Tokre szeretem a Hair-t (bocsanat az offert Varazslo, koszonom Shefoff, arra jottem ra, hogy igen, tenyleg nem csak a jol betanitott lovaknal van ez ugy, mert hiszen a jol betanitott lovak ezert dolgoznak majd jol, mert eleve ugy lovagoljak oket.. Hjaaaaj de remelem jol irom le megint amire gondolok akarom mondani Shefiff Erenst, emberek , dolgok valtoznak csak neha lassan No megyek, var az igazi gyakorlat.. tul sokk mar a netes lovaglas.. de hat ilyen az elet.. no YO.. ez mar nagyon gaaaz SHERIFF

[sheriff]

A zárjeles részre, érdemben.
Tényleg fos a kedvem - sokszor. A lovaglás miatt is. A westernlovaglás miatt konkrétan. Van-e, vagy nincs kellõ mértékû tudásom, tapasztalatom hozzá, hogy megítéljem, nem tudom, pillanatnyilag szinte totális inkompetenciát látok mindenütt. Szinte semmi nem az, ami. Röpködnek a szavak, sokszor öncélúan, a száraz tudástól majd meggyúl a papír és mindebbõl a gyakorlatban szinte semmi nem manifesztálódik. Gondolok itt arra, hogy tíz éve vajmi kevés változás történt a pályákon. (Nem szervezeti szinten, hanem a versenypályán.) Ma is ugyanaz az öt-hat ember lovagol pl. reininget úgy, ahogy azt kell. (Erre szokott az a replika jönni, hogy akkor gyere és mutasd meg! Nem tudom megmutatni, mert nem tudok "úgy" lovagolni. Vélhetõen nem is fogok.)

Sajnos ebben 100 % igazad van. A szomorú az, hogy három év vezetõségi tüsténkedésem sem változtatott a sanyarú helyzeten, mint egykori szakág elnök nekem is van felelõsségem a jelen helyzet kialakulásában. Ezért vontam le a konzekvenciát, s adtam át a stafétát. De a helyzet csak rosszabb lett. :(

A helyzet az, hogy ma már talán 5 ember sincs, aki reininget úgy lovagol, ahogy kell. Páran már nem versenyeznek, vagy nem idehaza teszik. Mindenkinek elege van mindenbõl és mindenkibõl.

[Csikasz]

Kedves mindnyájótok, mivel igen jó napom van, azaz - csikóval, lépésbõl vágta beugratás egyenes vonalon helyes lábra egy cuppantásra - aki akarja érti, aki meg nem ... kérdezzen meg valakit. Írtam egy jó hosszút és jól ki is törõltem...mert akinek nem inge, nekem most pizsama...így nem vettem magamra Imádom ezeket a csodálatos lényeket s mindent elolvasok, megnézek, ha jó, ha rosz, ha igaz, ha nem ...nem elégszem meg annyival, hogy van egy ló a seggöm alatt ami elvisz oda ahová akarom, nekem ma már az a fontos, hogy ebben a kis együttlétben a társam jól érezze magát, ha terepen, ha pályán, ha futóban áll... s mivel nem tudok szépet mesélni így ide másoltam egy kis okosságot, mert jó pap holtig tanul! "- Military: teljesítményverseny, amely három részbõl áll: a díjlovaglásból, a terepakadályversenybõl és az akadályversenybõl. A Military rövid története Militarynak nevezik a lovassport egyik legszebb és legnehezebb versenyét. Eredetileg a katonalovak összetett háromnapos versenye volt. Ez a verseny magában foglal minden lóval végrehajtandó feladatot, a díjugratást, díjlovaglást és a tereplovaglást. Igy a sportág sportértéke azért is jelentõs, mert mindazon tulajdonságokból, amit a melegvérû hátaslótól kívánunk, a ló vizsgát tehet. Poroszországban a XVIII. Században indult fejlõdésnek a „Champagne” lovaglás mûvészete. Az otthoni iskolában képzett mai military lóval azonosítható. A „Champagne” iskola célja olyan lovak képzése, melyek az idomító munka mellett terepbiztosak, s uticéljukat a legrövidebb úton – erejüket takarékosan használva érik el. A kiképzés, a gyorsaság, fordulékonyság, az engedelmesség és a terepbiztonság elérését célozta. A kor lovassága ilyen tulajdonságokkal rendelkezõ lovakat igényelt. A háromnapos versenyt – mai értelmezéséhez hasonlóan – 1864 –ben Dublinban rendezték meg elõször. Párizsban egy katonai lovasverseny után (1902) az értékelés alapelveit vitatták és finomították. Ennek eredményeképpen a díjlovaglás kevesebb, míg a díjugratás nagyobb hangsúlyt kapott. A terepverseny továbbra is egyfajta kondició tesztnek számított. Az elsõ nemzetközi military versenyt 1905-ben a Belga Királyi Lovasegylet rendezte meg, Military International néven. 1912-ben Stockholmban volt az elsõ „hivatalos” lovasolimpia, amelyen 11 ország képviseltette magát, s a versenyzõk kizárólag katonatisztek voltak. Ekkor a military tereprészének távlovaglás jellege volt, kb 60km-t kellett 4 óra alatt teljesíteni. Az 5 km-es crossra 15 perc volt elõírva. (333m/perces iram) 1924- ben a párizsi olimpián rendezték az elsõ igazi nagyszabású nemzetközi military versenyt. Az értékelés az 1921-ben alakult FEI által kiadott szabályzat szerint történt. Ebben a sportágban a nõk elõször 1956-ban indultak férfiak között. Az 1960-as római olimpián az „A” és a „C” ügetõszakasz hossza 20 km volt, a dombos és egyenlõtlen versenypálya (steeple) 3600m, a cross 8100 m, amit akkor még egy kb. 2 km-es járógalopp követ. Összesen 34,6 km volt a táv. Az olimpiai feltételek elõször 1984-ben Los Angelesben változtak. Itt még kb. 16 km-es ügetõszakaszok voltak, 220m/perces iramban. A versenypálya 3105 m, és a cross 7410 m. Ez 26,5 km, - negyedével kevesebb a rómainál. Rómában csak kevés résztvevõ lovagolta ki az összes jó pontot a versenypályán (T=690m/perc). A többieknek takarékoskodniuk kellett az erõvel. A crosson egy résztvevõ volt gyorsabb, mint 570m/perc, egy ½ perccel haladta meg a legjobb idõt, az összes többi 500 métert, és lassabb iramot lovagolt. Los Angelesben 690 m/perc iramot illett lovagolni. A résztvevõk kb. egynegyede lovagolt 570 m/percet, a negyedik szakaszon, kb. fele nem volt lassúbb, mint 540 m/perc. A 60-as években a terepviszonyok döntõ megváltozása eredményezte a 10 perces kényszerpihenõ bevezetését. Ezen szabály kétségtelen elõnye az, hogy a lovak ezen szünetben a cross elõtt újabb erõt építsenek be, amivel a terep utolsó szakasza gyorsabb tempóban lovagolható. A gyorsabb lovaglás viszont egyfelõl nagyobb kockázatot jelent az ugrásokon, másrészt nagyobb sérülésveszélyt, harmadszor másféle kondicióedzést. " MLSZM Jóccakát ;)

[Ernest]

Kicsit utánanéztem, hol van a bibi, de látom, a forrásod tévedett, mikor Champagne-t írt Campagne helyett.

[Csikasz]

No látod ezé kedvellek, mert igyekszel precíz lenni! ( kimásoltam ezt a kis nyalánkságot)" Verseny eredmények 2006 Military
Verseny típusa: CNC Kategóriája: " A0

Bírók:Rozmán Ferenc; Jancsó Mária; Markos László; Nagy Lajos
Technikai küldött (TD): Tuska Pál Tereppálya tervezõ (CD): Dr Tóth András

Hely Ig.szám Lovas neve Startszám Ló neve Egyesület Elsõ ló- szemle Díjlovaglás Terep verseny


1 27270 Mézner Ferenc 15972 Joker Szada SE 49,21 76,18 0 0,0
2 42281 Horváth Jusztin 16041 Cherry Oroszlányi LSE 51,84 72,24 0 0,0
3 42867 Tamás Bianka 9108 Harlem Toledó LK 48,42 77,37 0 2,0
4 44190 Benedek Béla 13437 Koppány VIP LK 45,79 81,32 0 0,0
5 42597 Csiba Zsuzsa 16215 Athosz Szada SE 48,68 76,97 0 5,6
6 Csenkei Harrald 9011 Gipsy Lady Globe Carex LK 43,42 84,87 40 9,6
7 44327 Kádár Róbert 9323 Pillangó Határõr Dózsa SE 55,53 66,71 60 8,0
K 43331 Bene Veronika 11832 Rumba Nord Ost Truck Kft 46,05 80,92 K



Verseny helyszín: Bábolna
Idõpontja: 2006.10.07-08. "

No és mit talál aki keres... bocsi az illetékestõl...talán õ tudna szépeket mesélni, ha akarna ;)

[Nádor]

Eszembe jutott egy történet. Eger - Répáshuta viszonylatban túrát szerveztünk.Nem elõször és nem utoljára. Szemet gyönyörködtetõ, szívet melengetõ, lelket feltöltõ bükki táj ez a javából. Nem mondom, hogy a világ legszebb része - pedig az - ,de aki már járt erre sose feledi. Az út egy szakaszon a Hosszú völgyön át vezet.Vezethet másfelé is, de ezt nem hadjuk ki soha. A régi emberek találó nevet adtak mindennek.Nem véletlenül Hosszú völgy a neve.Elnyújtva senderedik , alig észrevehetõen emelkedik, és kitartóan kanyarog a bércek felé kb. 12 kilóméteren át. Mindíg hideg van "benne" mert az évszádasos bükkös a fejünk fölött bezárul, s a meredek hegyoldalon a nap szinte soha nem emelkedik felül. Kis csapatunk könnyü laza vágtában haladt felfelé ezen a kedves úton, a lovak laza száron elégedetten galoppoztak egymás után. Jómagam - egyedüli 'western' lovas - elöl haladtam, egy lóhossznyira lemaradva mellettem ,kiváló lovas barátom(inkább barátnõm, merthogy egy hölgyrõl van szó)aki megrögzött ugrólovas és ifjakat tanítgat eme szép, de nehéz sportra. Mentünk már vagy három kilómétert ebben a lónak-lovasnak kellemes tempóban, amikor Ildikó 'átszól': - Váltottál már lábat? :confused: :confused: Mondom neki: kiscsillagvirágszálam én ülök, milyen lábat kellene váltanom? -Úgy látom, mióta elindultunk, te jobb vágtában haladsz. -Ééén? Nem jobbvágtában, hanem a legjobban.(persze ekkor már sejtettem, hogy mit is akar kihozni az egészbõl) -Idõnként, -mondta- úgy kilóméterenként válts lábat, mert különben nagyon egyoldalúan terheled a lovadat. -Igen?! És ezt hogyan abszolválod így a terepen ? -Figyeld csak, így... És egyenes vonalon, egy laza csípõmozdulattal ugrásváltást csinált. Aztán pár vágtaugrás után meg vissza. Egy pár hasonló eset után döntöttem úgy, hogy ha macso ha nem, én biza idõnként átnézek hozzá pályaedzésekre.

Edited by Nádor, 2009 augusztus 31. - 21:39.

[QuarterSister]

Ezt szepen irtad le. S nem macso.. Azzal valszeg mindenki tisztaban van, hogy vannak helyzetek, feladatok, mozgashibak kordinalashoz stb, melyhez szukseges lehet a palyaedzes. De vannak , melyekhez nem muszaly. Ilyen pl hogy a lo melletted vagy mogotted setaljon.

[sheriff]

Nádor! 3 km-t vágtatni felfelé egy völgyben olyankor, amikor nem is üldöznek? Túrázás közben még sík terepen sem vágtatok manapság többet 1 km-nél egyhuzamban. Túrán már nem vonz különösebben a sok vagy a huzamos ideig tartó vágta. Az távlovas versenyekre való. Az igazi kihívás, az igazi macsó dolog úgyis ez: lassan csinálni valamit. Nekem az az elegáns, ha valaki cammogva képes bemenni a versenypályára vagy a majálisba, ha lógó fejjel, abszolút nyugalomban megy fel a lova kompra/lószállítóra, ha olyan lassan tud vágtatni, hogy a gyorsléptû lovak lépésben is tartják vele az iramot, ha gyümölcslopásnál nem villámgyorsan, odakapva kell a fáról letépni a zsákmányt, hanem szépen elálldogál a ló, amíg megszedem a kalapomat, s a szár érintése nélkül tudok átállni vele egy másik ághoz. + km hegymenet vágtát nekem semmi nem tud megindokolni, legfeljebb az, ha az életemért futunk.