3214 válasz a témához

[sheriff]

A mai indiánok között élni, az egy dolog, s az indián kultúrtörténetet megismerni, az egy másik. Ha nem ismered az elõzményeket, akkor nem értheted a jelent sem. Elfogadom azt, hogy a lovas és a ló közötti összhang nagyon fontos. Elhiszem azt, hogy egyeseknek ez a legfontosabb. Nincs ezzel baj. Dallos Gyula kapcsolata Aktionnal sem felületes, csak használom, aztán kész jellegû kontaktus volt. Én is szeretem a lovaimat. Van olyan is, amelyiket nagyon, sõt talán túlságosan is. Az egyensúly a fontos ebben a kérdésben is.

[stipistopipi]

De ha valaki komolyan meg akarja ismerni az indiánok kultúrtörténetét, akkor felejtse el Karl Mayt, s kezdjen el könyvtárakba, kiállításokra, rezervátumokba járni, keresse meg a tényleges szakirodalmat, mélyedjen bele! Tanulja meg azt, ami ismeret rendelkezésre áll, s építse be a saját rendszerébe, vesse egybe a saját személyes tapasztalataival, s majd kiderül, hogy mire jut, tud-e valamit hozzátenni. De arra biztatni embereket, hogy higgyék el, hogy az az indián, aki félmeztelen járkál a prérin, nyillal lövöldözi a fehér embereket, lovakat lop, csatabárdot ás el a homokba, vagy onnan elõ, mindig UFF felkiáltással fejezi be a mondandóját, s vagy szuper gonosz és ostoba, vagy szuper bátor és intelligens, mint Karl may regényeinek szereplõi, nos az ilyen ember helytelenül cselekszik. Ezt egy gyerek talán elhiszi. De egy az indiánok iránt érdeklõdõ felnõttnek ez kevés. S a legegyszerûbb és legolcsóbb ismeretszerzési forrás a szakirodalom. A lényeg megragadásához ez szükséges, de természetesen nem elégséges.

Ló nélkül nem lehet lovagolni - ez faktum! De lovastudás nélkül sem lehet lovagolni. Csak fenn lenni egy ló hátán. A lovaglás ott kezdõdik, ahol a lovaglás valódi, tényleges tanulása. Ehhez pedig nagyon nagy szükség van a Dallos Gyula által megfogalmazott kritériumokra: Alázat, Értelem, Érzék, stb. Lovastudásról addig nem beszélünk, amíg nincsenek válaszaink a legalapvetõbb kérdésekre. S én ezek közé sorolom a jármódok ismeretét, s azok megválasztásának képességét. Aki nem tudja leírni azt, hogyan kell egy lovat beugratni vágtába, az hiába vágtatott már ezerszer is az életben, az nem tudja a lovat bármikor, bármely körülmények között megfelelõen beugratni vágtába, hiszen nincs tisztában a dologgal. Tehát számomra nem tud még igazán lovagolni. Felülni képes, ott maradni is képes, A-ból B-be eljutni is képes, s még sok mindenre képes. De a lovastudása még nagyon gyenge lábakon áll. Még nem lovas, csak az szeretne lenni, azzá szeretne válni. Ha a nyitottság és a tanulási vágy feladása, a tanulás elhagyása jön, s a további tanulás helyett tagadni kezdi a tanulás fontosságát, akkor nagy bajban van. Akkor õ már nem is lesz lovas, hacsak meg nem változik újra. Szerencsére erre mindig mindenki esetében van remény.

Seriff! Mindazok mellett, hogy tisztellek, és a szavaid súlyát is ismerem, felmerül bennem a kérdés, hogy akarunk-e "lovagolni tudni" a Te meghatározásod szerint, kell-e az, hogy lexikális pontossággal el tudjuk mondani a hogyan és miért négyzetének a lóra kifejtett hatását, vagy csak "buta képzetlen" lovasként szeretnék a-tól B ig eljutni, minden jármódban, irányítható , vagy éppen bármikor megállítható lóval. Nem hiszem hogy itt bárki hozzászólásából ( de fõleg nem az enyémbõl) azt lehetne kiolvasni, hogy lovagolni tanulni butaság és elvetendõ!
Viszont nem hiszem hogy mindenkinek minimum öt mester saját szisztémájára kihegyezett elméletét kéne tudnia ahhoz, hogy ne váljék a fitymálás tárgyává.
;)

[Peter13]

Aki nem olvas, nem mûveli magát, az szakbarbár lesz.
Emiatt azután válhat belõle esetleg elég jó lovas, de nem valószínû.

Mondjuk az ember 10.000 eve lovagol.. az ember 100 eve olvas lovas szakirodalmat.. ezek szerint 9.900 even keresztül valoszinüleg nem akadt jo lovas..

Érti egyáltalán az egyes szakírók okfejtését?.. Aki ide eljutott már, az kicsit fellélegezhet. Már nem tekinthetõ totál amatõrnek, kívülálónak.

Megtanulnak rengetegen lovagolni persze anélkül is, hogy szóra érdemes elméleti képzést kaptak volna.. Mert anélkül csak papol az ember a lovaglásról..

Az a sok magyar huszar.. totalis amatörök voltak.. kivülallok.. csak papoltak a lovaglasrol..

..nem hiszem hogy mindenkinek minimum öt mester saját szisztémájára kihegyezett elméletét kéne tudnia ahhoz, hogy ne váljék a fitymálás tárgyává.

Edited by Peter13, 2009 augusztus 24. - 12:07.

[Nádor]

merthogy szerinted a huszárok nem kaptak elméleti képzést ?! :eek:

[Peter13]

A lovas szakirodalom elsö köteteit akik irtak.. kinek a szakirodalman nevelkedtek? Volt szakirodalom a szakirodalom elött? Volt öröktöl fogva szakirodalom? Akik elkezdtek irni.. kivülallo amatörök voltak, akik csak papoltak a lovaglasrol? Tudnak kivülallo amatör papolok magas szinvonalu lovas szakirodalmat alkotni? Mi a jo.. megtudtuk, hogy az okori görög Olympia-i versenyeken nem vettek reszt jo lovasok.. es hogy a lovas akrobata kozakoknak nem sikerül ketszer rendesen beugratni a lovat vagtaba.. Nehez idök lehettek.. 9900 ev.. es nincsenek jo lovasok. Bocsassatok meg eretnek gondolataimat.. mindenki tanul.. es közben nyilvanvaloan mindenki felejt. Kialakul a csölatas. Ez az erzesem.

Edited by Peter13, 2009 augusztus 24. - 14:01.

[Nádor]

Melyik volt hamarabb : a tyúk vagy a tojás? Örök kérdés marad... A szakirodalom nem csak papír alapon létezett ( létezik) . Bármely más ' szakmában' sincs ez másként. A régi mesterektõl tanulni, nagy kiváltság volt, és ma is az. Némelyikük talán még írni sem tudott, de a szakmájának tudója volt. Õk is tanulták valahol, nekik is rendszerbe foglalta valaki. Egy másik, még régebbi mester. S így - mondhatjuk, hogy apáról fiúra - szállt a tudás, majd mikor már rájöttek, hogy nyomtatott formában maradandóbb, pontosabb precizebb, akkor leírták. Ez lett a szakirodalom. De az elõtt is létezett a szakma, megvolt a tudás amit generációkon keresztül csiszolgattak, apránként fejlesztgettek és átadtak az ifjaknak. Szakirodalom nélkül is lehet fejlõdni, - ha valaki akar fejlõdni - csak lassabb, nehézkesebb . Szerintem ...

[Peter13]

Szakirodalom nélkül is lehet fejlõdni..

Igen, termeszetesen.. ezt 5 perc gondolkodassal felismeri minden amatör.. csak a szakbarbar hiszi, hogy csak az egy ut helyes, amin ö jar.

..csak lassabb, nehézkesebb .

Vagy igen, vagy nem.

Egy jo mester mellett nem, vagy ha kiveteles tehetseged van, akkor nem.

[Nádor]

Egy jo mester mellett nem, vagy ha kiveteles tehetseged van, akkor nem.

Egy jó mester, maga a szakirodalom !
Sajnos nem adatik meg mindenkinek az ilyen.
Hány kivételes tehetséget láthattunk már elkószálni - az élet bármely területén - pontos célok ( melyek megvalósításában segített volna a szakirodalom) és egy jó mester nélkül.

[Peter13]

Bizony!!! Es hany hatranyos helyzetü kisgyereknek nem jut szep jatek.. meg az idöjaras is nagyon kiszamithatatlan!!!

[Nádor]

végre értem, hogy mit írsz... :yeah:

[LANDGRAF]

Mondjuk az ember 10.000 eve lovagol.. az ember 100 eve olvas lovas szakirodalmat..

khm...ööö...ööö...Xenophon? valami görög pasi az ókorból. Állítólag nem rossz könyvet irt,úgy 3000éve... ;)

[Burzsujok]

és milyen sok Magyar honfoglaló olvasta azt!!! HÚÚÚ na meg Attila meg a tatárok is ebből vitatták meg hogy most jobb fenékkel, és külső lábsegítséggel vágtázzanak-e ugye?? Télleg de jó hogy ezt írtad most már minden világos

[Peter13]

Hagyd kedves Burzsujok.. nincs ertelme.. Az europai lakossag 99 %-a irastudatlan volt.. a könyvnyomtatast meg nem talaltak fel.. ez ilyen bölcsesseg.. ilyen okos pelda.. mint a többi ebben a topicban. Ezt hivjak ugy nemetül, hogy "denkfaul".. Te erted. Landgraf!!! Ha csak azok tudhattak jol lovagolni az okorban, akik Xenophon keziratat tanulmanyozhattak.. De szerintem nem is akartal mondani semmit.. csak ugy mondtad.. mert olyan jol hangzott..

Edited by Peter13, 2009 augusztus 24. - 16:18.

[LANDGRAF]

ja...igazad van...
Vannak emberek akik szeretnek olvasni és vannak akik kevésbé. Én szeretek olvasni.

(Akkor Balassa Konstantin is egy grafomán pasi volt.Erre valaki tiszteletbõl már rendszert is csinált belõle...mi lett volna,ha nem olvassa?!
Széchenyi is feleslegesen írta meg a könyvét. Igaz,hogy ezt egy Caprilli nevezetû elolvasta és kitalált valamit,amit modern ugróülésnek neveznek.
Könyvet olvasni jó.Fõleg,ha színes képek vannak benne,mert azokat csak nézegetni kell. Igaz a TuttiFrutti magazinban is vannak képek.)

[Peter13]

Én szeretek olvasni.

De most, kivetelesen, nem rolad van szo..

[Burzsujok]

ja...igazad van...
Vannak emberek akik szeretnek olvasni és vannak akik kevésbé. Én szeretek olvasni.

(Akkor Balassa Konstantin is egy grafomán pasi volt.Erre valaki tiszteletbõl már rendszert is csinált belõle...mi lett volna,ha nem olvassa?!
Széchenyi is feleslegesen írta meg a könyvét. Igaz,hogy ezt egy Caprilli nevezetû elolvasta és kitalált valamit,amit modern ugróülésnek neveznek.
Könyvet olvasni jó.Fõleg,ha színes képek vannak benne,mert azokat csak nézegetni kell. Igaz a TuttiFrutti magazinban is vannak képek.)

de olvasni is, hús vér embertõl tanulni, továbbfejlesztve alkalmazni ugye az még jobb?

[sheriff]

Aki olvas szakirodalmat, az nem ír le akkora baromságot, hogy 10.000 éve lovagolnak emberek. Mert ha olvasna, akkor tudná, hogy a lovat ~6.000 éve háziasították. Egyes források szerint elsõként Dereivka környékén, ami a mai Ukrajna területén található. Más források ezt az elsõséget ugyan elvitatják, de a háziasítás idõpontját a tudósok nagyjából erre az idõre teszik valamennyien, s a szakirodalomban ez az általánosan elfogadott. A háziasított lovat eleinte húsának és a kanca tejének hasznosítása céljából tartották, azaz biztonságosan elérhetõ élelemforrás volt. Késõbb málházásra, hátalásra is használták. S valószínûleg sokáig nem is voltak a lovasok igazán jó lovasok, a lovaglás mai értelmezése szerint. Azok a népek, amelyek már harcoltak is lóháton (szkíták, hunok, tatárok, magyarok, stb.) nyilván igen magas szintre eljutottak lovaglás tudásban. De annak a tudásnak már volt szakirodalma, még ha annak hordozó anyaga nem is papír alapú volt- ahogyan az egyik elõttem szóló nagyon helyesen kifejtette. A tudás valóban szállhatott apáról fiúra, tanítóról tanítványra. A középkori nemesek fiataljai mást sem csináltak napról napra, mint tanultak. Többek között lovagolni, lovon harcolni, stb. S aki csak tehette, az külhonból hozatott Pannóniába is pl. vívótanárt, s a lovaglás tanítására csak azért nem hoztak lovastanárt idegenbõl, mert nyilvánvalóan idehaza is voltak szép számmal nagy tudású lovasok, akiktõl lehetett tanulni. Akkor ugyanis még javában lovas nemzet voltunk. Balassa Konstantin az 1800-as években az osztrák császár számára is érdekes lovas tudás birtokában volt. S a császár fizetést adott neki azért, hogy a monarchia laktanyáiban a lovas tiszteknek és altiszteknek elméleti képzést tartson, amit azok a legénységnek adtak tovább. Balassa tehát lovas tréner volt, aki rengeteg embert tanított meg a lóval helyesen bánni. Lovassági tiszteket, altiszteket, akiknek pedig a lovaglás, a lovakkal való bánás, a lovas harcászat volt a fõ foglalkozása. Mégis volt mit tanulniuk Balassától, a császár és tanácsadói szerint. A legnagyobb tájékozatlanság és ostobaság azt állítani, hogy a huszárok elméleti képzés nélkül voltak Európa rettegett és csodált könnyûlovassága. Komolyabb képzésben senki a világon nem részesült lovas katonaként, mint a magyar huszár. Ez elméleti képzés ugyanúgy volt, mint gyakorlati. A (lovas)katonai kiképzésnek komolyabb szakirodalma van, mint bármely más lovakkal kapcsolatos cselekvésnek. Ezt nem tudni, s még ezzel a tájékozatlansággal villogni is - az a parvenûség Csimborasszója maga!

[Burzsujok]

értettem Sheriff hamarosan lesz Bala-Sa könyv is ........tőlem egy meg Balassa amit fordítok Tőle

[tipara]

Ennek nem volt egy régebbi kiadása? zöld háttérrel?

[Robina]

A klasszikus lovaglási elmélet nem öncélú. Nem azért jött létre, hogy lehessen vitatkozni valamirõl. Nem azért kell hajlítani, összeszedni, elengedtetni stb, mert egyébként üres lenne az ember élete. Az elsõdleges cél, hogy a ló egészségét és hosszú, hasznos élettartamát biztosítsa. Ha a lovasok az elmélettel is tisztában lennének, nem lenne ennyi szánnivalóan szétgyilkolt hobbiló. Lehet hányni a versenysportot, de Shutterfly 16 évesen 1,60-on repül, és a minap egy 19 éves lovat konferált fel Szebényi a júrósporton, ami Nemzetek Díjában ment összevetést. Az átlag 16 éves hobbiló pedig deszkanyakkal és betonszájjal az elejére esve botorkál, és kikötõ v csúszó szár nélkül alig használható. Persze nem mind, de a riasztó átlag ez. A huszárság számára íródott katonai utasításnál pedig kevés jobb és használhatóbb szakirodalom van. Jelentkezzen aki élvezte (volna) hogy az elsõ lovagló óráján az oktató "úgyis természetes õsi lovas nép vagyunk" felkiáltással ott hagyta (volna) a karám közepén. Akkor jól jött az elmélet, miszerint mit csinál a ló és mit kéne tenni rajta. Miért fujjosabb a következõ szint? Mellesleg ha tudom elméletben, hogy mit kéne tenni, akkor azt a kevés idõt, amit edzõ felügyelete mellett lovon töltök, nem arra pocsékolom, hogy az alapokat magyarázgatja. És Müseler vagy akár a Hajas-féle könyv elolvasása után nem égeti magát az ember nyilvánosan. Valószínû hogy Attila meg a hunok tettek az elengedtetésre. Viszont azon a lovon kívül, amin nyargaltak, még vagy 6 ment mögöttük szabadon meg vezetéken, és további 30000 a ménesben. Ha kidõlt a jószág, levesbe vele, és jöhetett a következõ. Kevés ember engedheti meg ma magának ezt. Az, hogy a ló majdnem bármire megtanítható, tény, nem véletlenül õsi mûsorszám a cirkuszban. Megtanítható pl. bal lábra beugrani arra is, hogy leköpöm a bal fülét. Aztán mekkora gáz, hogy eladhatatlan, vagy eljön a barátnõm, de nem tudom ráültetni, mert nem megy vele semmire. A (klasszikus) lovaglás - jól mondták - fele fizika, fele etológia. Az elmélet-mentes fölülünk oszt gyerünk pedig mint a szerelem: fele titok, fele meglepetés.

Edited by Robina, 2009 augusztus 25. - 11:14.

[Peter13]

Aki olvas szakirodalmat, az nem ír le akkora baromságot, hogy 10.000 éve lovagolnak emberek.
Mert ha olvasna, akkor tudná, hogy a lovat ~6.000 éve háziasították.

Tul nehez az a szakirodalom Sheriff.. nem eleg a dolgokat olvasni.. erteni is kell.

Mire gondolok?

Egyszerü: nem irta senki, hogy pont 10.000 éve lovagolnak emberek.
Azt irtam:

Mondjuk az ember 10.000 eve lovagol..

Aki nem csak a szemevel olvas, hanem az agyaval is, az felismeri, hogy ebben a szövegben nem a lovaglas kezdeti datumanak megallapitasa a cel, hanem egy teljesen mas jelensegre valo peldaadas.. es a peldanak egyszerünek kell lenni, hogy kiemelje a lenyeget.

Ezert van ott a mondat elejen, hogy "Mondjuk". Mondjuk.. ezzel szoktunk peldakat kezdeni.
Az egyszerüseg kivanta meg a kerek 10.000-es szamot, mert nem a szamolas, hanem a pelda tartalma volt fontos.

Elmondom mi volt a pelda lenyege, mert nem ertetted meg: a pelda azt mutatta be, hogy az ember SOKKAL regebb ota lovagol mint amennyi ideje szakirodalom letezik.
Tehat az a te allitasod, miszerint aki nem tanulmanyozza alaposan a szakirodalmat, az csak szir-szar-lovaspojaca lehet.. hamis.

Mert jo lovasok voltak tömegesen a szakirodalom letezese elött is.. es lesznek utana is.

Egyszerüen pontatlanul, rosszul fogalmazol.. ertelmi zürzavarba keveredsz: azt akarod irni, hogy a meglevö lovastudas felhasznalasa fontos a jo lovaglas megtanulasahoz.
Ezt akarod irni.. de nem ezt irod.
Beszükited a tudas hordozojat szakirodalomra.. aztan sajat csapdadat vedve sertegetsz masokat, hogy elhallgattasd a jogos kritikat.

Ilyen baromsagot irni:

..annak a tudásnak már volt szakirodalma, még ha annak hordozó anyaga nem is papír alapú volt

A szakirodalom az papir anyagu Sheriff.. de legalabbis irasos.
Ami nem irasos, az nem szakirodalom.
A tudas, amiröl szo van.. az tudas.. es nem irodalom.
A tudas szallt lovasrol lovasra Gutenberg elött.. szakirodalom hianyaban verbalisan.

A tudás valóban szállhatott apáról fiúra, tanítóról tanítványra.

Pontosan.. megcafolod elözö magadat..

A legnagyobb tájékozatlanság és ostobaság azt állítani, hogy a huszárok elméleti képzés nélkül voltak

Nem tudsz olvasni.. nem allitotta senki, hogy a "huszárok elméleti képzés nélkül voltak".

Elmagyarazom ezt is, mert ez is bonyolult es nehez: a magyar huszarok elmeleti kepzesben reszesültek, de nem szakirodalom segitsegevel, hanem verbalisan.
Nem is volt egyszerü huszar reszere elerhetö szakirodalom.. nem is tudott az egyszerü huszar olvasni.
A huszarok kepzese oktatassal törtent, ahol a huszar verbalis utasitasok utjan kapta meg az informaciot.

Ha most azt mondod, hogy ha valakinek elmagyaraznak valamit, az is szakirodalom.. akkor csak dicsekedj tovabb a Dallos Gyulatol tanult "alazattal".

Mire volt jo a huszar-pelda? Ugyanarra: a huszarok jo lovasok voltak a szakirodalom nelkül is..
Lehettek?

Aki olvas szakirodalmat, az nem ír le akkora baromságot, hogy 10.000 éve lovagolnak emberek.
Mert ha olvasna, akkor tudná, hogy a lovat ~6.000 éve háziasították.

Ujra vissza a kezdethez: azt sem erted, hogy kell tudomanyos hipoteziseket olvasni..

Tehat segitsünk: a lo haziasitasanak es a lovaglas kezdetenek ideje NEM ISMERT.
Ezzel mar vissza is hullik barmozasod sajat fejedre..

A legregebbi lelet, ami mar fejlett lovas eljarasokra utal, (pl. fem zabla hasznalata, stb.) 6.000 eves.. nagyjabol.

Ha valaki nem csak olvasott dolgokat szajkoz, hanem mondjuk 1 percet gondolkodik, rajön, hogy a fejlett lovas eljarasok-eszközök kifejlödese az akkori rendkivül lassu fejlödes mellett sokaig tarthatott.. es egy veletlen lelet az csak egy veletlen lelet.. lehet 100 regebbi is, csak meg nem talaltak rajuk.. tehat itt kell a Dallos Gyulatol altalad majmolt "alazat"-nak nevezett szerenyseg..
Legyel szerenyebb, mikor ilyen dolgokrol nyilatkozol.

A helyes allitas: a lovaglas LEGALABB 6.000 eve letezik.. a szakirodalom csak kb. 100 eve.. erted a különbseget Sheriff?

Addig is olvass több szakirodalmat.. talan jot tesz.

Edited by Peter13, 2009 augusztus 25. - 12:16.

[Burzsujok]

A huszárság számára íródott katonai utasításnál pedig kevés jobb és használhatóbb szakirodalom van.
Ha ma azt tanítanák és úgy mint a huszároknak, sokan nem lennének itt

Jelentkezzen aki élvezte (volna) hogy az elsõ lovagló óráján az oktató "úgyis természetes õsi lovas nép vagyunk" felkiáltással ott hagyta (volna) a karám közepén.
Ez most tényleg a természetes lovaglás tudatos félremagyarázása, ami ennek a nem ismeretébõl fakad!

Valószínû hogy Attila meg a hunok tettek az elengedtetésre. Viszont azon a lovon kívül, amin nyargaltak, még vagy 6 ment mögöttük szabadon meg vezetéken, és további 30000 a ménesben. Ha kidõlt a jószág, levesbe vele, és jöhetett a következõ. Kevés ember engedheti meg ma magának ezt.
Biztosan másak voltak az értékrendek, annó, de egy lóért márt asszonyt is kaptak, és akkor ha az kidõlt..? nem is merek rá gondolni sem

Az, hogy a ló majdnem bármire megtanítható, tény, nem véletlenül õsi mûsorszám a cirkuszban. Megtanítható pl. bal lábra beugrani arra is, hogy leköpöm a bal fülét. Aztán mekkora gáz, hogy eladhatatlan, vagy eljön a barátnõm, de nem tudom ráültetni, mert nem megy vele semmire.
A (klasszikus) lovaglás - jól mondták - fele fizika, fele etológia. Az elmélet-mentes fölülünk oszt gyerünk pedig mint a szerelem: fele titok, fele meglepetés.
A jól képzett ló, naturál western vagy angolos stílusban lovagolva, mindig a saját lovasával mûködik a legjobban! Nincs titok, jöhetsz Te is Hortobágyra Nutellával együtt a Szent Gralt ott sem fogom felfedni ( Nektek)

[Peter13]

A huszárság számára íródott katonai utasításnál pedig kevés jobb és használhatóbb szakirodalom van.

Igy van.. nezd meg, mikor jelent meg.. huszarsag ugyanis a XV. szazad ota letezik.

A "szakirodalom" egyebkent sem a legenysegnek szolt.

[maugly]

Visszakanyarodnék egy-két oldalt, ahol még beszélgetés folyt a vágtabeugratásról.

Nagyon tetszett ez az idézet (amit rútul megnyirbáltam), kedvenceim közé tartoznak a "huszáros" belovaglási, idomítási könyvek.
Mostanában ennek az értelmezésével vannak gondjaim:

...a szerzõ: Gróf Erdõdy Pálffy Zsigmond ( a bécsi cs. és kir. lovaglótanárképzõ intézet tanára, Josipovics Zsigmond tanítványa) A lovaglás vezérfonala - tanácsok gondolkodó lovasoknak c. könyvébõl.
...
" ...A lovas helyezze súlypontját a kõr közepe felé s ülése kövesse puhán a ló mozgását...

Merthogy valamirevaló ánglius-tanulóként azt verték az én betonfejembe, hogy belülre terheljek vágtabeugratásnál (a ló hajlítottságához képest "belülre"). Ha jól emlékszem, az indoklásban a hajlítottság elõsegítése szerepelt, amivel a helyes lábra beugrást érhetem el biztosabban. El is fogadtam-fogadom.

Volt alkalmam hallani-kipróbálni a kívülre terheléses beugratást, s nagyon ésszerûnek tûnik az "ezzel szabadabb mozgásúvá teszed a ló vállát" indoklás is. (Suta hasonlat, de próbáld ki: tégy a bal válladra 25 kg gyereket . Haladj vele körön úgy, hogy "belül" terhel téged, aztán úgy, hogy "kívül". Melyik módon mozogtál könnyebben?)

Mindkét módon tudom a súlypontom a képzeletbeli kör közepe felé helyezni. Kedves kancám mindkettõ beugratást elfogadja.

Mivel mostanában megint ott tartok, hogy túlzóak a segítségadásaim (nem túl erõsek, egyszerûen sok, túl látványos, a ló kevesebbõl is értené), valószínûleg ezt is itt spirázom túl. Jó lovasnál (De messze vagyok még attól!), jól képzett lóval nem lehet nagy különbség a kívülre és a belülre terhelés között, ha dekában akarnám mérni..
Ráadásul ez is, mint oly sok más, ízlés meg cél dolga. Amelyik az adott párosnak jobban fekszik, azt kell használni - vagy valami harmadik megoldást.

Nincs más hátra, csak ami a zenemûvészetihez: gyakorlat, gyakorlat, gyakorlat...
A külsõ oldalra terhelés mellett szól, hogy csökevényes érzékleteim szerint oldottabban, finomabb átmenettel végzi el a beugrást a ló. Az én lovam, az én segítségeimre.
Egy nagy adag gyakorlás után majd jelentkezem, addig is irtogatom a kérdõjeleket.

[tipara]

Megint rá kellett jönnöm, hogy teljesen mindegy. A szakirodalom, az edzõ, a segédeszközök,.................. egyik sem hibás, de nem is jó önmagában. Eszközök csupán. Mint a szike. Ha az emberek hülyék, egyik sem segít rajtuk, sõt még jobban elviszik az igazságtól. Ha az ember normális, akkor ezek segítségével, vagy esetlegesen ezek nélkül is fejlõdik, halad a jó irányba. Nekem végtére is a balfasz emberekkel/lovasokkal van a bajom.

[melodia]

A klasszikus lovaglási elmélet nem öncélú. Nem azért jött létre, hogy lehessen vitatkozni valamirõl. Nem azért kell hajlítani, összeszedni, elengedtetni stb, mert egyébként üres lenne az ember élete. Az elsõdleges cél, hogy a ló egészségét és hosszú, hasznos élettartamát biztosítsa. Ha a lovasok az elmélettel is tisztában lennének, nem lenne ennyi szánnivalóan szétgyilkolt hobbiló. Lehet hányni a versenysportot, de Shutterfly 16 évesen 1,60-on repül, és a minap egy 19 éves lovat konferált fel Szebényi a júrósporton, ami Nemzetek Díjában ment összevetést. Az átlag 16 éves hobbiló pedig deszkanyakkal és betonszájjal az elejére esve botorkál, és kikötõ v csúszó szár nélkül alig használható. Persze nem mind, de a riasztó átlag ez.

Na-na... Ha a lovasok az elmélettel tisztában lennének... szánnivalóan szétgyilkolt sportló nincsen? Mert sajnos sztem a riasztó átlag ott virít csak igazán... Csak el kell menni egy népesebb mezõnyû versenyre bármely sportágban.Elég a melegítõpálya mellé odaállni, és hallgatni a recsegõ-ropogó lólábakat. Egyrészt az "elméleti tudás birtokában" ott látni csak cifra dolgokat, másrészt fel lehet emlegetni 1-2 10 év feletti lovat, de a többség már 6-7 évesen testi-lelki nyomorék. És pont ott van a nagy baj, h az '"elméleti tudás"- "olvastam/láttam valahol" birtokában egyes edzõk/versenyzõk olyan segédeszközökhöz nyúlnak, ami olyan, mint a majom kezében a borotva.
Nyilván hobbylovasoknál is elõfordul ilyesmi, de ott is általában valami "nagytudású" edzõ v versenyzõ szaktanácsa áll a háttérben.
Ja, van 4 db 16 év feletti "hobbilovunk", meg még vagy 5, aki 10 év feletti.( Olyan is köztük, aki 9 évesen befejelve került hozzánk...) SOHA nem használunk bökõt v "kapukulcsokat", kikötõ- v segédszárakat. Ezek a lovak mégis ép lábúak, átengedõek, gond nélkül lovagolhatóak mindenféle kallantyú nélkül minden jármódban.Igaz, ritkán ülünk rájuk, és akkor sem passzírozgatjuk, igazgatjuk, hajlítgatjuk õket lépten nyomon. Na persze az is igaz, h én még azt tanultam az edzõmtõl, h abban a keretben kell lovagolni, amit a ló felkínál, nem pedig abban, amibe én bele akarom nyomorítani 5 perc alatt.... De hát ez vagy 25 éve volt, azóta sokat haladt a világ....

[Robina]

Elhiszem, hogy jól western-lovagolni vagy profin ûzni a természetes lovaglást ugyanolyan nehéz, mint jól angol stílusban lovagolni. De ezeknek is megvan a jól kiépített, logikus és bevált elmélete, nem?

Biztos van szétgyakott sportló is. Még magas szinten is. De ott még magyarázható (ha elfogadható nem is) lenne a teljesítmény kényszerrel, viszont egy hobbilónak nincs igazából sietni valója sehova. Bõven lenne idõ a gazdájának belovagolni. (De írtam: biztos nem mind.) A magyar átlag sportoló pedig nem példa: a zöm felkészületlen és brutális a lovaival. Nyilván nem mind; de a sport esetében a nemzetközi élmezõnyre gondoltam. Ott nem engedhetik meg azt a luxust, hogy 3 év alatt tönkretegyenek egy gebét, amire annyi idõ/pénz ment.
Másrészt az elméleti tudás használata nem egyenlõ a láttam-valahol zablahasználattal; talán ott van az önkritika és a miértek környékén.

Vágtabeugratás: A külsõ v. belsõ oldal esetén még a legnagyobbak közt is van vita. Talán többen ajánlják hogy külsõ oldalra terheljen a lovas; ez tûnik egyszerûbbnek és könnyebben kivitelezhetõnek. Az is lehet, hogy az egész nem annyira statikus: Terhelek belülre, míg meghajlítom, és átteszem kívülre a beugratáshoz.
Mint kompromisszum, ez is felbukkant már.

Edited by Robina, 2009 augusztus 25. - 14:00.

[Peter13]

A szakirodalom, az edzõ, a segédeszközök,.................. egyik sem hibás, de nem is jó önmagában.
Eszközök csupán. Mint a szike.

Igazad van.. a szike a majom kezeben nem feltetlenül peldaertekü.

Na-na... Ha a lovasok az elmélettel tisztában lennének... szánnivalóan szétgyilkolt sportló nincsen? Mert sajnos sztem a riasztó átlag ott virít csak igazán... ..ott látni csak cifra dolgokat, másrészt fel lehet emlegetni 1-2 10 év feletti lovat, de a többség már 6-7 évesen testi-lelki nyomorék.

Igy latom en is..

..s csinálsz belõle egy alapvetõen lusta, de a feladatoktól idegessé váló, tipikus hobby lovat.

Az ilyen nagykepü, becsmerlö "tipikus hobby lovat"-megjegyzesektöl megy fel a pumpam.. mikor "alazat"-tal kerkedö, alszereny irasok ilyen sertöen beszelnek azokrol a lovakrol, akiknek több szerencseje volt..

Ime az en 20 eves Versarkanyom.. egy gyors terep utan, izzadtan, boldogan, egeszsegesen.

http://kepfeltoltes....ltoltes.hu_.jpg

Ida a neve.. 1989-es.. most is temperamentumos, karakteres lo.

Edited by Peter13, 2009 augusztus 25. - 14:14.

[tipara]

Vágtabeugratás: gondolok egyet aztán szólok a lónak, hogy vágta.
Nálunk így megy.
Vissza ügetés: szólok, hogy lassssssssssan, üget.
Lépés: szólok lép a ló
Megállás: hopp hóóóóó.
a szár meg a nyeregkápára akasztva.


" A klasszikus lovaglási elmélet nem öncélú. " Pontosan, hogy öncélú, a cél a klasszikus lovaglá, semmi más ;)

Bocsi ma ilyen napom van.

Peter 13. Nagyon helyes hasonlít az én vérsárkányomra, igaz õ fiatalabb, de vérsárkánynak vérsárkány csak a képen jól titkolja :
http://www.kep.tar.h...7188/35184798#2

[börni]

Tipara, le a kalappal. Példaértékû

[Peter13]

" A klasszikus lovaglási elmélet nem öncélú. "

Szerintem sem.. kerdes mi a cel.

A klasszikus elmelet celja elsösorban a lovak kompatibilissa tetele volt.
Az, hogy egy lo különbözö lovasokkal ugyanugy menjen.. az, hogy egy lo cserelgethetö legyen.
Erre szükseg volt a nagy lovashadseregek idejen regen.. a versenysportban es a kereskedelemben ma.

Ezt ne felejtsük el..


Azt se felejtsük el, hogy a szakirodalom nem azert fontos, mert ez a tudas legjobb forrasa.. hanem azert, mert ez a jo lovastudas elmeletenek megszerzesehez elerhetö leggazdasagosabb eszköz: olcso, elterjedt, sokretü.

A lovaglas gyakorlati sport.. a tanacsok, ötlete sokat segithetnek.. de csak a gyakorlat tanit.

Eszembe jut Dönitz admiralis gondolata a tengereszkedesröl is: "csak a gyakorlat tanit.. a tulhajtott elmelet idöpocsekolas".

A kerdes mindig: mi a cel.

Ezen pedig nem erdemes vitatkozni.. meg kevesbe sertegetni egymast.

Elöször magunkat tegyük rendbe.. pucoljunk tükröt.. akkor majd nem lesz olyan homalyos.

..én még azt tanultam az edzõmtõl, h abban a keretben kell lovagolni, amit a ló felkínál, nem pedig abban, amibe én bele akarom nyomorítani 5 perc alatt..

Ezt is fontos gondolatnak tartom.. kar, hogy felülkerekedett az allatkinzasnak tekinthetö "magas sport".

Edited by Peter13, 2009 augusztus 25. - 14:11.

[tipara]

Nem tudom, hogy miért olvassák ki egyesek az írásaimból azt, hogy versenybuzi lettem? Nem lettem az. Mindössze annyit látok, hogy a versenyzõk között több az olyan ember, aki tesz is valamit azért, hogy a lovastudása egyre nagyobb legyen, s nem csak beszél róla. Az, aki képes naponta kimenni a lovához, s képes esõben is, fagyban is, hõségben is minden egyes rohadt nap lovagolni; aki célokat tûz ki, s ezek eléréséért meg is feszül, az számomra szimpatikus. A túralovasok között nagyon sok olyan embert ismertem meg, aki nem szolgál számomra példaként. (Hogy finomlegyek.) Nemegyszer láttam, hogy a lovát aranyba foglalni képes lovas egy-egy 40km-es út végén elvonul enni-inni, s a lova meg szonjasan kaparja a földet órákig.

Kevered a hobbi lovast a faszkalap emberrel. A leírásodban szereplõ egyének az én szememben nem lovasok.

Hobbi lovas vagyok, nem is akarok más lenni, de nem fekszem le úgy aludni, hogy ne nézzem végig a lovainkat, hogy renben van-e velük minden. Mikor komolyabb túrára készültünk, nem számított, hogy világosban nem értem haza, akkor sötétben nyergeltünk, fejlámpával mentünk ki lovagoni, hogy kondiba jöjjenek,........................
Amíg az álataink nincsennek ellátva addig még reggelizni sem szoktunk,........................
És hasonlók.
Ne keverd a hobbi lovast az igénytelen, állatát nem szeretõ/becsülõ emberrel. ;)

[Tom Forest]

Korábban négy különbözõ vágta-beugratást olvastam. Akkor azt gondoltam, a belülre terhelés elírás, nyomdahiba lehet. Most kb. ötféle variációt látok. Csak egy biztos: sosem hajlítunk kifelé a beugratás pillanatában. Szerintem ebben nem érdemes elveszni. Fontosabb meglátni a premisszákat (meg nem kérdõjelezett elõfeltevéseket avagy hipotéziseket) az egyes felfogásokban. Ha ezeket értjük, érthetõ lesz a technikai kivitelezés miértje is. Egy premissza: A ló a lovas testsúlya (terhelõ ülõcsontja) alá lép. Ez - ha elfogadom - nyilvánvalóvá teszi, hogy ha körön akarok menni, illetve belsõ hajlítást elérni, ez abban a technikában jut érvényre, hogy belsõ ülõcsontra terhelek. A western segítségadások többnyire nem ebbõl az elõfeltételezésbõl indulnak ki, de van hogy mégis ;) . Másik premissza: A ló a nyomásnak enged. (Fenét enged, ösztönösen ellentart, de megtanítjuk rá. ) Tehát a kívánt irányba kell nyomnunk. Ha ebbõl indulunk ki és a "nyomás" fogalmát nem szó szerint értelmezzük, hanem a segítségekre általában, akkor a testsúlysegítség, mint nyomás a körön tartáshoz kívülrõl szükséges (avagy logikus), mintegy "elõre tolva" vagy "körön tartva" a lovat. Ezt a hipotézist viszont a klasszikus lovastudományok nem használják. Harmadik premissza: A ló lábainak aktivitása az "alsócomb" segítségével fokozható. (Én irtózom ettõl az "alsócomb"-tól. Azért mert a német schenkel-nek nevezi az egész lábat, attól még van erre magyar szó: a vádli. ) Szóval, ha be akarok egy lovat ugratni, akkor a külsõ lábat blokkolom, ha már nem a külsõ oldalra terhelek legalább egy kis külsõ koccolással - ld. fent - és a belsõ vádlival hozom mozgásba a ló belsõ elsõ lábát. (ezt a western stílus nem használja) Negyedik premissza: a lovamat nem beugratom, hanem beemelem vágtába. Ekkor olyan helyzetbe hozom a lovat (eltolt patanyom, belsõ hajlítás), hogy a külsõ hátsó lábra terhelve (ülve) a külsõ lábban (vádli, sarkantyú) szinte megemelem a ló hasát a heveder mögött. (ezt a klasszikus stílus nem használja) Ötödik premissza: A ló háttevékenységén keresztül hozható mozgásba a "hátulsó láb -> hát -> felívelt nyak -> zabla -> támaszkodás -> kéz -> csípõ" körön keresztül. Tehát a beugratás pillanatában csípõvel (szakfogalommal: derékmeghúzással, le->elõre->fel ívben) kell a lovat beugratni. Persze közben a szár enged, de igazából csak a belsõ. (Ezt a premisszát a western nem hogy nem ismeri, de sokszor helyteleníti is: "ne brékelj a lovon". Hiszen egy waskos western - no pláne füredi - nyeregben nem lehet a hátizmokra olyan közvetlen befolyást gyakorolni mint az angol nyeregben. A támaszkodás hiányáról nem is beszélve.) Hatodik premissza: A ló menekülõ állat, ezért: arra fog menni, amerre a segítségek által meghatározott feltételrendszerbõl (klasszikusban: keretbõl) ki tud lépni/törni. Ezt "ajtók/kapuk" -ként szokták metafórázni. Ergó: a vágtába ugratás pillanatában ki kell nyitni a kaput a belsõ elsõ láb/szár irányába és be kell csukni a külsõ hátsó láb és a külsõ szár (neck reining) irányába. (ezt a klasszikus stílus nem alkalmazza.) Namármost: errõl szegény lóállat mit sem tud. Sem a célról sem az eszközrõl, sem a technikáról. Egyszerû szenvedõ alany, aki bizonyára jót röhögne, ha valaki megsuttogná neki, mirõl zsinatolnak itt a betûlovasok. Csikóként egyszerû, ösztönösen érthetõ jeleket vár. Késõbb bonyolultabb, magasabb szintû segítségeket is megért, ha azt megtanulta. Szerintem azért vannak stílusok, hogy a lovaglási célokat, eszközöket és technikákat egy közös rendszerbe foglalják. Hogy ezt milyen premisszák, vagy érvek mentén teszik az másodlagos ahhoz képes, hogy az adott stílus logikus (könnyen tanulható és tanítható) rendszert alkot-e avagy örökké magyarázgatni, toldozgatni és értelmezni kell, mint a Bohr elméletet vagy az aszrológiát. Sheriff számára világos egyértelmû (elveiben és fizikájában logikus) lett a lovaglás a reining egy változatának megismerése kapcsán. Szerintem nem kellene ezt stílusokon átívelõ örök tuti beugratási igazságokra visszavezetni, mert ilyen - olybá tûnik - nincs és nem is lesz. Ahogy a magasugrás, vagy az úszás technikái is változtak, hiába tudtak az edzõk - a lovasokkal ellentétben - már az idõk kezdetétõl beszélni munkájuk tárgyával, a sportolókkal.

[bolondtraktoros]

Igazad van.. a szike a majom kezeben nem feltetlenül peldaertekü.
Igy latom en is..
Az ilyen nagykepü, becsmerlö "tipikus hobby lovat"-megjegyzesektöl megy fel a pumpam.. mikor "alazat"-tal kerkedö, alszereny irasok ilyen sertöen beszelnek azokrol a lovakrol, akiknek több szerencseje volt..

Ime az en 20 eves Versarkanyom.. egy gyors terep utan, izzadtan, boldogan, egeszsegesen.

http://kepfeltoltes....ltoltes.hu_.jpg

Ida a neve.. 1989-es.. most is temperamentumos, karakteres lo.

De jól néz ki!! Nem téli a kép véletlen? Komoly szakmai tudásra utal hogy egy terep után így le van izzadva a ló. Lesétáltatásról még nem olvastál a sok betû közt? Téli szõrbe így beleizzasztani.... Gratulálok... Hogy tõled idézzek: nem elég a dolgokat olvasni, érteni is kell. Szóval lapozd fel újra azt a fejezetet ami a szárazra lovaglásról szól.

Vágtabeugratás: gondolok egyet aztán szólok a lónak, hogy vágta.
Nálunk így megy.
Vissza ügetés: szólok, hogy lassssssssssan, üget.
Lépés: szólok lép a ló
Megállás: hopp hóóóóó.
a szár meg a nyeregkápára akasztva.
" A klasszikus lovaglási elmélet nem öncélú. " Pontosan, hogy öncélú, a cél a klasszikus lovaglá, semmi más ;)

Bocsi ma ilyen napom van.

Peter 13. Nagyon helyes hasonlít az én vérsárkányomra, igaz õ fiatalabb, de vérsárkánynak vérsárkány csak a képen jól titkolja :
http://www.kep.tar.h...7188/35184798#2

:yeah: :yeah: Tanfolyamot nem indítasz? Pessoáék biztos beneveznek, nem lévén elég ügyesek kantár nélkül nyomulni nagypályán. Ha nem tûnt fel, nem a réten nyargalás esetében merült fel a vágtabeugratás.

Legel éppen a hátas? Ráfér.

Bocsi, ma ilyen napom van

Edited by bolondtraktoros, 2009 augusztus 25. - 15:11.

[PozitívFeri]

...nem is akarok más lenni, de nem fekszem le úgy aludni, hogy ne nézzem végig a lovainkat, hogy renben van-e velük minden. ...... fejlámpával mentünk ki lovagoni, hogy kondiba jöjjenek,........................
Amíg az álataink nincsennek ellátva addig még reggelizni sem szoktunk,........................
És hasonlók.

hááááát... én nem mutogatnám vagy legalábbis odairnám a ló korát 29 év pl mer itt egy sovány nagyhasú bogó láccódik


csakhogy firkanccsak valamit , sokan hiányoltak már

...., de vérsárkánynak vérsárkány csak a képen jól titkolja :
http://www.kep.tar.h...7188/35184798#2

bocsánat azt nem láttam, hogy titkolja
igy mingyárt más, mégeccer bocsi.

Edited by PozitívFeri, 2009 augusztus 25. - 14:56.

[packa]

És hasonlók.
Ne keverd a hobbi lovast az igénytelen, állatát nem szeretõ/becsülõ emberrel. ;)

"Lókapcsolatban" szinte rokon a lelkünk...

Vágtabeugratás: gondolok egyet aztán szólok a lónak, hogy vágta.
Nálunk így megy.
Vissza ügetés: szólok, hogy lassssssssssan, üget.
Lépés: szólok lép a ló
Megállás: hopp hóóóóó.
a szár meg a nyeregkápára akasztva.

Ez mind szép, de így soha nem tudod ideírni, hogy ma mennyit fejlõdtél ;)

[Peter13]

Ez szegeny vajon kinek az alterego-ja?