Nem, nem fedett pályás volt. Éppen ezért szépen el is áztunk... :)Maga a verseny a "Megmérettetés a vándorzászlóért" sorozatba illik, ezért elvileg csapatverseny volt. DE az elsõ rész egyéni volt, így az is részt vehetett, aki nem csapattal érkezett, valamint lehetõség volt (lett volna, mert ha jól tudom, akkor nem történt ilyen) helyben csapatok alakulására.Az elsõ részben (ez volt az egyéni verseny) 15 célra kellett 3 vesszõt lõni, kivéve a Nagymagyarországos célt, mert ott 4 elcsatolt területre kellett 1-1 vesszõt küldeni (Erdély, Délvidék, Õrség, Felvidék + Kárpátalja). A többi célnál vagy tetszõleges volt a célzás, vagy mindhárom vesszõt külön részre kellett lõni (pl. egy A betût formázó vesszõfogónak a teteje 10, a közepe 5, a két "szára" pedig 8 pontot ért és mindegyik részbe egy vesszõt kellett lõni). Elég nagy számban voltak az állatos célok (volt teljes állatalakos, illetve téglalap alakú vesszõfogóra rajzolt is), amelyeken 2 db koncentrikus kör volt valahol szívtájékon

. Ezeknél az állat teste ért 5 pontot, a két kör pedig 8-at, ill 10-et. Egy farkasnál kellett tõkérõl lõni, valamint volt egy lengõcél is, aminél a "hurka" érintése ért 5, a két vége (kék) 8 és a közepén lévõ piros sáv találata 10 pontot.Nagyon ötletes volt, a hangulat is jó volt, sok érdekes öltözetet láttam, a csapatunk is nagyon jó volt - ha az idõ is kegyes lett volna, akkor minden tökéletesen sikerül.

Én megmondom õszintén, nem szoktam nagyon koncentrálni. Annyi van, hogy az oldás elõtti pillanatban érzem, hogy meglesz-e a cél vagy sem. Ha nem, akkor nagyon változó a szórás és olyan, mintha nem is igazán tudnám befolyásolni. A versenyen egyszer volt olyan, hogy mindhárom meghatározott célt (szintén mindenhová 1-1 vesszõt kellett lõni) eltaláltam, de itt biztos is voltam abban, hogy ez így lesz.Másoktól láttam hosszas elõkészületeket, nagyon komoly koncentrációt, de megmondom õszintén, nekem ez inkább nevetséges bohóckodásnak (színészkedés, hivalkodás, stb.) tûnt, mint igazán komolyan veendõ rákészülésnek. Nem függ semmilyen rituálétól az, hogy odabenn mi történik, sõt, nálam például úgy mûködik, hogy ha arra koncentrálok, hogy most koncentrálok, akkor teljesen szétesem.

Én érezni próbálom a célt, és olyankor magától megszûnik minden odakint (már ha épp mûködnek a kezeim és nem szakad az esõ - mert ezek például igencsak ki tudtak zökkenteni). Ugyancsak jó kis mentális tréning volt, amikor a nagypapám kertjében a szomszéd kutyája folyton acsargott rám... Lehet, hogy egy jól irányzott vesszõvel könnyebben likvidálhattam volna, mint zavaró tényezõt, de így nagyobb volt a kihívás. :DJa, kifelejtettem a verseny további részét (mi ezen már nem maradtunk ott). Elõször is távolodó lövészet volt (ha talál a vesszõd, messzebbrõl is megpróbálhatod - aki a legtávolabb jutott, kapott egy üveg bort - és mindezt több körben egymás után). A csapatversenyben pedig a csapatok 5 legjobb egyéni eredményt elért tagja versenyzett, ha jól emlékszem, távlövésben.