2021 válasz a témához

[smoft]

[herites]

Vers a semmihez /senkitől/Suhannak a másodpercek ide s odaÉletem nincs már fél éve idestovaAgyamat tetvek fúrják-rágjákSzívemet szerelem gondjai bántjákKezem nem remeg, szemem könnytelenVígan várom már gomolygó végzetemVérben s gyászban mosolyogva állokŐrülten röhögve fütyülök reátokSzavaitok nem bántanak többet!Savcseppként hullik ki a könnyKedvesem kiszáradt szeméből,Gyászkoszorúm rózsájának tövébőlSzürke sírkövemreMelyre annyi van csak vésve:ÉN nyugszok itt, nem TE!jó szar lett, de meg kellett szabadulnom tőleszerk: elütés és ékezetpótlás

Edited by herites, 2006 szeptember 19. - 18:44.

[herites]

TényHamis szavak záporoznakGyilkos szavak elhangzanakSzeretni már nem divatMegírja majd a napilapHalálomat melynek tényeNem mozgatja meg a lényedUtolsó gondolatSzívemnek dobbanásitKönnyemnek csordulásitMérem egy percbenUtana egyet kérekElmúlni csendben

[smoft]

Jóez. ;) Fõleg az Utolsó gondolat tetszik. Szeretem az archaizálást.

[herites]

VágyÉlni, halniÖlni hagyniSzíveket szakasztaniMellekbe pengét szalasztaniVéremet kehelybe felfogniUtolsot kortyolniSzerelem mérgét befogadniHalállal egy utolsot táncolniRémálomba elsüllyedniPokolban szalonnát enni Ördöggel kártyát kivetniPuha ágyban felébredniÉs erre a szarra egy nagyot nevetniSzeretnék kedvesemHóhérvigyorHóhér bárdja lebeg nyakam felettHóhér ínye rohadva rám nevetPfujjol, tombol a tömegUtálják a nevemetMert szerethettemÉs ítéletem halál lettÍtéletét el nem fogadjaKicsi neki a fogdaElszökne ha tudnaDe a fájdalom erősen tartjaÉlni hát mivégre?Halállal csárdást járni nem kéneTáncoljon ő egyedülTeste-lelke felépül Bosszút áll majd keményen Nem fogtok ki ezen a legényenSzívét porból felragadjaSebeit szerelemmel betapasztjaEreiben új vér lüktetSzemeiben új fény villanFájdalom rögtön elillanAmint látja kedvesét Elhiszed-e e csúf mesét?A csalfaSzerelemre olcsó vigasz nincsenNe hidd hát azt kincsemHogy felejtened könnyű leszSzöges ez a feszületLelked bírja-e a terhétLedobni kötelékétÉrzéseknek, életednekEgy késben örömöt lelnedPengéje gyomrodban fordulLélekharangod egy utolsót kondulSírodat gaz ütötte felKedvesed csúnyán felejt elMásokban keresi örömétHosszú neki a gyászévNem kell ide a részvétNem gyászol téged senkiHalálba fölösleges volt menniLángSzívem lángol, elégNem főnix ez, nincs reményHamus üreg mellembenNincs boldogság már a szerelembenFájÖrrökkévalóság, örökkévalniEgy hosszú pillanatban megragadniArcunk a másikéhoz símúlSzerelmünk közben mégis kimúlKérésElmúlni, pusztulni- jó lenneMégis szeretni ha lehetneNem lenne bennem fájdalomÖlelésed lenne az oltalomMindentől ami csúf és rosszCsókoddal űznéd el a gonosztDe nem lehet mert - de kárSzíved az ördög martaléka már

Edited by herites, 2006 szeptember 19. - 20:23.

[herites]

HazugságHazudsz nekem, miért?Nem elég a szívet szívért?

[Monty]

Amira! Kérlek nézz be a Crios topicba!Vannak új képek! Overo-k, szépekám, várom, hogy mindenki lássa,kiknek Dél-Amerika a hazája.

[Babszem]

Nem hiszek, már a csodákba.Mert nem hihetek.Nem vágyom több csalódásra.Mert nem szerettek.Nem akarok több bántó szót.Mert mind tépi lelkem.Nem hiszem már,hogy élhetekMert nem bízok bennetek.Nem élhetem tovább régi életem.Mert ellenem fordítottátok vétkem.Nem tehetek már mást,csak várokMert meg kell várnom, az új világot.Valamit, ami ledönt, korlátokat feszítS a régi életem, mindent elveszít.Legfõbb értékét, engem,mert vár az ismeretlen.Jöjjön valami, végé, végreFel kell néznem az égre.Jön az új, ami szebb talánDe mindenképp megtalálVárom, mert kell, hiányzik.Nem maradhatok örökké naív.Hiába bánom, szerettem így élni,de ti elloptátok az álmaim!

[Satin Speed]

NEKED, NEKÜNK Neked kurva ez az ország Nekünk édes hazánk, Küldenél, de nem megyünk: Ezt hagyta ránk anyánk, apánk. Neked társadalom- Nekünk ember meg ember, Isten teremtette örök titok, Saját akarattal és saját érzelemmel. Neked tüntetõ csürhe- Nekünk szavát hallató büszke nép, Ki, ha sokat hazudnak neki Egyszer csak fölveti fejét. Neked picinyke csomag Nekünk a bõrünk bánja, S meg vagy sértve, hogy Nem mindenki a reformok barátja. Neked hazátlan román Nekünk erdélyi magyar testvér, Kinek régi álmát kilopták; S te ezért sokat tettél. Neked Bratislava Nekünk Õsi Pozsony, S mi még szisszenünk, ha Magyar arcon csattan pofon. Neked arab terrorista- Nekünk küzdõ sportoló, S csak mert Allah az istene, Nem ellensége minden felhõkarcoló. Neked cserélendõ feleség Nekünk holtig-sírig társ, S legyen bár ifjú vagy öregecske, Édes, mint a virágzó hárs. Neked nem bûn a hazugság Hazudsz reggel, éjjel, este, Nekünk szívünkbe írt parancs: „Legyél igaz s ne beste!” Neked nem bûn a lopás, Hanem cél, hogy kiéljed magad, Nekünk azt tanította apánk, A másét elvenni nem szabad! Neked magángép száll- Nekünk nem térkép e táj, Ismerjük minden rejtett zugát, S tudjuk mit alkotott Szent István király. Neked kurva ez az ország Nekünk édes hazánk, Irgalom legyen neked, béke nekünk: Ezért könyörgünk most, Mi Atyánk.

[Old Shatterhand]

Most akartam feltenni. Megelõztél Erika...

[Satin Speed]

He-he!!

[Zsoci]

Hú,Satin,nagyon tetszik..egész belebórsóztam Feribácsi,tapsolós ujjungós szmájli

[Bokorugró]

"egy veszekedés margójára semekbe folyatod arcod azt várnák pedig a bárak a ténylegek ellenére áradj de ne legyen árad legyél csak te is belátom végül-is talán vagy értem nézõpontkérdése-higgadt éppazajóazegészben inkább-közöny minta-bukás márabb még nem lehet semmi hogynizik minden tõmondat kudarcunk legalább elvi harzik haragszik noha llgat "Jónás Tamás

[Bokorugró]

"Most be kéne vallanom valamit. Drága dolog a folytonos õszinteség: se ünnepek, se könnyes vallomások. A kíváncsiság megköveteli a rögzített távolságot, a munkarend kikészíti a szenvedélyt, feloldja a titkokat. A biztos szeretet biztos pusztulás. A falánkság, a szerelem életképesebb: önvédelemre kényszerít. Zajongóknak, kóstolgatóknak áll a világ: a táblák, a szenzorok, az utak, a színek, az ízek, a kényelem, a receptek és a bûnök: mûsorok. És jönnek is meghirdetett, de mindenképp kiszámítható mûsorrend szerint. Most az lenne a boldogság, ha bevallanék valamit, és egész életemben vissza tudnék és mernék emlékezni rá. De csak rend van bennem és eladhatatlan szenvedés."J.T.

[Zsoci]

Hûha..tetszik... ;) Érezhetõ,hogy onnan belülrõl jött!

[Bokorugró]

Kedves feribácsi! Tudom, hogy sokkal egyszerûbb lenne, ha nem kéne elgondolkodni egy versen, de ez bizony nagyon is szándékosan lett úgy írva, hogy "semekbe"! ;) Egyébként meg egy idézet...

[Ernest]

Az öngyilkos ünnepi kalácsok dalaHa kisültünk, oda vélünk,Egyetek meg, erre kérünk.

[Bokorugró]

Ernest! Te tudsz valamit... ;) :yeah:

[Bokorugró]

Parti Nagy Lajos:Nyár, némafilmMa bolyhos csönd a nyár, keringõ vattazápor, válik a nyár, fehér bohóc a cirkuszától, a cintányér, a dob, a síp, a kasztanyét cihát lobogtat érte, pár dunyha tollpihét, meleg szél szórja szét prüszkölve és kacagva, vedlik a nyár, az ágynak, asztalnak is vacak fa, bár kormos és vörös szemed az éjszakától, s nem látod tán e boldog, fehér erdõt a fától, szeretnek, mind szeretnek, hajlong a kába rost, majd fognak és kifõznek, irkába papirost. Vedlik a nyár, szívem, lenyergelt vattapóni, na bumm sztarára bumm, hát nem fogsz folytatódni, pofozgatsz, mint a szél, cihát és tollbabát, na bumm sztarára bumm, nyitsz ugróiskolát, kis ródlizó anyák, kis kölykök szája kapkod, mi hát a fulladásod e sürgõ vattahadhoz? Az ugrabugra hóhoz egynyári némafilmen, mind elmegyünk, na bumm, ma épp te mégy el innen, hol forrón és puhán kering a vattazápor, s válik a nyár, fehér bohóc a cirkuszától.

[Babszem]

Minden tetted Magában hordozza énedet.Engedd meglátniMutasd meg a szépetS rejtsd el,Mit másnak látni nem kell.S ha egyszer majdMert mindig eljön a nap,hogy valaki jönSzívedbe tör,újra s újra,Te kitárod lényedetMeglátja lelkedet,szépet, csodásat, kedvesets minden apró rémedet.Majd úgy hiszed, tisztább, szebb jobb lett az életed,de õ mindig elárulMikor a szíved megfájdul.Minden szív kitárul.Van mi egyszer,s van mi tízszer.De minden szívbena szép megszakad egyszer.Felváltja a csalódás.A bú, a fájdalom.Majd bezárod szívedbeA szépet, csodásat, kedveset.S minden apró rémedet.De hiába, mert szíved Valaki újra feltárja.S Te boldog lehetsz újra.2006. 10. 26

[smoft]

Apró darabok következnek - kövek a lavina elõtt vagy romok egy szélvihar után, nem tudom.Csend(d)élet(t)lelkekkihûlt körülöttem a Mindenszíved csigaházába húzódomszököm a létezés elõlfejem lecsüggesztemcsendben hulló könnyeimmelöledbe gyónom minden bûnömet***foszlik a létezés szõttesesemmibe hull a lelkemszivárványkezek simítanakmély gödröket bennemdideregnek napjainkkoccannak a szíveklétüres térben ütközneklelkeink a fénynek***égi pórázukról oldott lelkektáncolnak a csendbena létnek-fájó önmagammalkergetõznek bennemsebzett szívem párkányánerõtlenül mosolyog a reggelhogy csontig ne fagyjak nélküledtenyeredben rejts el***lelkemen dönget a nemlétlüktet az ûr a kezembenmagadhoz térek a semmibõlszívedbe csókolom a csendet

[Varázsló]

Smoft, tökéletes kis gyöngyszemeket alkottál. Nagyon tetszenek.

[Babszem]

Smoft imádom! Nagyon tetszik!

[Bokorugró]

Váooooooo Smoft! Tényleg tökéletesek! :yeah:

[smoft]

Juhaj. Köszönöm szépen... Most rendesen zavarba jöttem. Méghogy tökéletes...Jaj. Jaj. :o :o :o

[Babszem]

Feribácsi!!! :yeah: Ez nagyon kellett a mai napomhoz, pont a smoft verse is így ez nagyon. Még ha estefelé haza jövök és akkor is olyan vers lesz itt ami annyira beleillik a napomba lelkivilágomba akkor emelem kalapom. Persze így is.

[kt-gyu]

Megbuktál Angyal!Tépett szárnyú Angyal,Ködös tekintettel,Folytó idulattal,Szemében könnyekkel.A várost rója,Útját járja, botladozva.Térdeit a macskakõ simítjaKezével a semmit markolja.Folyópartra érve,A mocskos vízbenPoros arcát mossa,Nagy serényen.Megy az AngyalRuháját a szél szaggatjaLábának minden nyomátAz essõ mossa el azonnal.Emléke sem marad,Nyomot nem hagy a világban.Szellem képében érkezett a földreS úgy is tûnik el onnan.Nem szerethet senkitS õt sem szeretik,Nem feledhet semmit,Hisz nem is emlékezik.Kiér egy rétreS fáradtan elesikNem is érzi, hogy lábátkövek tépdelik.Nem érez kínt,Fájdalmat, bút, vagy bánatotNem szenved,Nem ismer már alázatot.Egy apró virág mellett fekveA semmibõl egy hangott hallMi így szól hozzáSzívébe végleg elhozva a fagyot:"Hé Angyal vedd észre végre:Megbuktál ezen a világon!"2006.10.25.

[Babszem]

Tegnap, barátnõmnél összegyûltünk csak hárman, nem sokan és mielõtt egy filmet mégnéztünk volna, kicsit netezgettünk és ide keveredtem. Elolvasták a verseimet, és annyira jól esett, hogy tetszik nekik és, hogy dicsérgettek, nem is tudom olyan jó volt. Ez most off lehet, de a barátaim olyan megfoghatatlanul kedvesek tudnak lenni, úgy ahogy pont jól esik, nem túlzó õszinte és tiszta. Imádom õket.