1296 válasz a témához

[Ernest]

De az azért nem árt, ha az ember lelkileg, mentálisan (picit talán tettekkel is) felkészült rá

Nagy igazság! Bár, mint tudjuk, egyetlen haditerv sem éli túl az elsõ kontaktust az ellenséggel, de azért a felkészült embernek több esélye van.

[Kocalovas]

Azt i-vel írják kérlek! (Egyébként nekem is.)

Ha nyelvtannáculni akarsz, legalább nézz utána: http://en.wikipedia.org/wiki/Hobby

[lóállatjóállat]

Bevette magába a magyar nyelv, hivatalosan is. Végzõdése: i. Mi magyarul beszélgetünk itt. Asszemhogy. Ahogy így elolvasgatom az oldalt.

[Saby]

De úgy sem fogsz oda menni élni soha, csak jó róla ábrándozni. Megmarad ígéret földjének.

Erre azért én a helyedben nem vennék mérget ;)

[lóállatjóállat]

Jó, majd küldj képeslapot.

[Filly]

Bár, mint tudjuk, egyetlen haditerv sem éli túl az elsõ kontaktust az ellenséggel, de azért a felkészült embernek több esélye van.

Ez teljesen igaz. Ezért is nincs nekem tervem Egy csomó lehetõséget végigrágtam, és mindegyiknek látom a hátulütõit. Valamint ismerek néhány "közösséget", akik készülnek hitük szerint egyvalamire, és ha véletlenül nem az történik, amit õk kigondoltak, már omlanak is össze.

[Robi]

Ezért is nincs nekem tervem Egy csomó lehetõséget végigrágtam, és mindegyiknek látom a hátulütõit.

Operatív életirányítás.

[forkissima]

Ó, jajj, hát erre csakugyan nem gondoltam, kipusztulnak a méhek, és nem fogják beporozni a növényeinket, és éhínség lesz, és ezért jön majd a világvége.

Pihent egy elme, amibõl ilyesmik pattannak ki. :nem:

Szerencsére mások gondoltak erre amikor szõrén-szálán eltûntek a méhek, gyorsan rájöttek, hogy nem csak a méhészek fogják megszívni.

"Bees pollinate 16 per cent of the total of 0.25 million plant species. Worldwide, 90 per cent food supply is
contributed by 82 commodities assigned to plant species and bees are pollinators of 63 (i.e.70%) of these plant
species and are the most important known pollinators of 39 (48%) of these plant species. One-third of human diet is derived directly or indirectly from bee pollination in developed countries."

[forkissima]

Ti mit gondoltok az energiatárolás kompressziós levegõvel való megoldásához?

A hozzászólásokban látom, hogy a palagázt nyomatja valaki, de szerintem ez nem jön ki jó megoldásnak, mert bár kb. fele a CO2 kibocsátása az olajhoz képest, még ha átállítjuk a BRIC országok gyorsan növekvõ középosztályának energiafogyasztását gázra a népességnövekedési mutatók alapján, akkor sem fogjuk tudni a melegedést 2 fok alatt tartani.

[Kocalovas]

Szerintem nem jó. A levegő összenyomásakor hő keletkezik, kitágulásakor hőt von el a környezettől, és ezeket a hőenergiákat nagyon nehéz megfogni. A gravitációs erőmű (vízemelés) esetében nincsenek ilyen veszteségek. Meg azért egy vízmedence jóval olcsóbb is, mint egy nyomástartó edény.

Edited by Kocalovas, 2013 április 22. - 19:02.

[forkissima]

Ja, látom nem sikerült megnézned a videót. Ott pont erről beszél a kutató csajszi. Csak azt nem értem, akkor minek szólsz hozzá.

[Ernest]

Ha még bele sem hallgatok, csak az alatta levõ szöveget olvasom, 60-70 % hatásfok elég szomorkás. Ettõl persze ez még lehetne a legjobb hatásfokú tározás, de nem mindegy, mennyinek a 70%-áról van szó. Már úgy értve, hogy most mondjuk tározunk a napi fogyasztás 10%-át, a bolygó egyes országaiban. A jövõben meg ezt kiterjesztenénk mondjuk 40%-ra, a bolygó egészén.

[Kocalovas]

Ha még bele sem hallgatok, csak az alatta levõ szöveget olvasom, 60-70 % hatásfok elég szomorkás.

A gravitációs tározó 80%

[moon]

A kérdés továbbra is ez:

Ti mit gondoltok az energiatárolás kompressziós levegõvel való megoldásához?
...

Hát ha jól számolok, 1000 m3 levegõ összenyomása 3,9 m3-re 256 bar nyomást eredményez, az összenyomáshoz szükséges, vagyis egyben a tárolt energia 600 MJ, ennyit tud 40 kg jól szárított akácfa is tárolni, és akkor nem számoltunk veszteségekkel.
Azért számoltam 256 barra, mert 2-300 bar közé vannak töltve az ipari gázpalackok is, de azok csak 10-20 liter ûrtartalmúak.

[Ernest]

De legalább a 4 köbméter sûrítmény csak összehasonlíthatóan nagyobb, mint a 40 kg akác helyigénye.

[toro]

Hát ha jól számolok, 1000 m3 levegõ összenyomása 3,9 m3-re 256 bar nyomást eredményez, az összenyomáshoz szükséges, vagyis egyben a tárolt energia 600 MJ, ennyit tud 40 kg jól szárított akácfa is tárolni, és akkor nem számoltunk veszteségekkel.....

Természetesen jól számoltál, csak annyi kívánkozik még a dologhoz, hogy a számolásod izotermikus állapotváltozásra igaz.
Vagyis sûrítés közben egy csomó meleget el kell vonni a rendszerbõl, hogy a kiindulási hõmérséklet a folyamat során ne változzon.
Tehát a sûrítésre fordított munka egy részét mindjárt vissza is kapjuk semmire sem jó „meleg” formájában, amivel bármit lehet kezdeni,
de az eredeti rendszerbe már nem lehet visszaszármaztatni.
A sûrített gázban tárolt energia szempontjából elbuktuk.
Aztán jön még a fekete leves, mikor a sûrített gázzal munkát végeztetünk, akkor meg lehet fûteni a tartályt, mint disznópörzsölésnél a gázpalackot…
Ezt a meleget is elbuktuk.

Nem jó üzlet ez, Forki….

[Fec]

nemjóüzlet...nemjóüzlet... hahaha Aki ebbõl doctorál, annak qva jó üzlet. Meg ennél nagyobb homályokra is lehet elbakni E milliárdokat. Na, az a nagy biznisz.

[forkissima]

Itt valamivel több infó van a folyamatról, mert a hozzászólások alapján látom a videót nem sikerült megnézni, amiben pont arról van szó, hogy a sûrítés során keletkezett 'melegbõl' nyernek energiát...

http://www.lightsail...y.com/tech.html

[Kocalovas]

Na jó, de minek ennyire agyon bonyolítani az egészet? Csak annyit kell csinálni, hogy föl kell szivattyúzni a vizet a hegytetõre, ha felesleg van, majd leengedni onnan, ha hiány van. A kérdés az, hogy mindez minek, amíg vannak csúcserõmûvek? Nem nagyon látom reális esélyét, hogy belátható idõn belül az energiatermelés zöme a lomhábban szabályozható, környezetbarát atomerõmûvekre alapuljon, amihez ilyen féle tárolásra volna szükség. Ki van a segge a gatyából mindenkinek, nem tudnak az országok milliárdokat beruházni ilyen célra. No meg a gyártó kapacitás is jóelõre le van már kötve.

[Ernest]

De hát pont azért szivoláznak a kiegyenlítésen, mert a csúcserõmû annyira drága, hogy megérni felfúrni a hegyet...

[forkissima]

Pontosan. Ráadásul a csúcserõmû általában fosszilis tüzelõvel megy, amirõl belátható idõn belül le kell szoknunk, ha nem akarunk kihalni.

[Kocalovas]

De hát pont azért szivoláznak a kiegyenlítésen, mert a csúcserõmû annyira drága, hogy megérni felfúrni a hegyet...

Ez tiszta, kérdésem arra irányult, hogy miért rugóznak ezen a kompresszión, amikor a már tisztázott, hogy a vízemeléses módszer kielégítõ hatásfokkal mûködik? Vagy... ezek... HOLLANDOK???

[Ernest]

Ja, akkor félreértettelek.

[Fec]

Elég gyenge pontja ennek a levegõkonzervnek a tartály, és annak kezelése. Van fogalmatok h. milyen munkát végez egy ilyen ha felpukkan?
Nem érezném jól magam a közelében.

[Ernest]

http://www.vg.hu/vel...zoldaram-409520

[forkissima]

http://www.vg.hu/vel...zoldaram-409520

Igen, a gázra átállás lenne a híd, meg a megújuló energiatermelési fajták kutatásába, technológiai innovációkba kellene a pénzt nyomni, csökkenteni a fosszilis energia támogatását, de sajnos ebben erõs ellenérdekeltség van.

[toro]

„Index 2013. november 27., szerda 17:19

200 évre elég a szén, csak bányász nincs.

Újabb ígéretes bányatelken végeznek kutatófúrásokat Borsod-Abaúj-Zemplénben, Szendrőben tíz-tizenkétmillió tonna szén is lehet, mondta a távirati irodának Riz Gábor, a megyei közgyűlés fideszes alelnöke a helyszínen tartott tájékoztatóján.

A megyének körülbelül 200 évre elegendő szénvagyona van, a szendrői bányatelken lévő szén ígéretes mennyiségű, és nemcsak geológiai vagyon, hanem bányászható is. Riz szerint a szendrői mellett Borsodban több ígéretes bányatelek is van….”

 

 

Rafinált probléma ez, kérem.

Főleg, ha hozzáveszem a márkushegyi szénvagyont, ami  a fűtőértéke miatt lakossági szénnek nem jó, de az oroszlányi erőmű kazánjai  tökéletesen beérik vele.

Sőt,  a jövő év végén várhatóan itt is, az utolsó mélyművelésű bányánkban is leállnak a kaparóláncok, és ott lent maradnak a pajzsokkal együtt,  néhány milliárd forint értékben.

A jelenleg ismert, föltárt szén még 8-10 évre elég lenne az erőműnek, de az erőmű vagy bezár a bányával együtt, vagy elbohóckodnak még néhány évig szalmabálával, meg fűzfavesszővel….

 

Azt tudjuk, hogy a széntüzelésű erőmű környezetszennyező.

De ha a füstgáz SO2 és NOx tartalmát megkötjük, akkor már „csak annyira” szennyez, mint a gázos erőmű.  Az olajosról nem is beszélve.

Namost.

Paks nem kérdés, kell alaperőműnek /másra úgy sem jó/,  hiába sípolnak a ződek.

Az összes többi erőművünk –leszámítva a lignites gyöngyösit-  vásárolt alapanyagból dolgozik.

(Engedelmetekkel a móvári és a Bábolna környéki dombokon szomorkodó szélkerekeket, meg a kiskörei csobogót most nem sorolnám az energetikailag meghatározó szereplők közé.)

Szóval miért jobb nekünk a dollárért vett gázzal és olajjal szennyezni magunkat, mint a saját szenünkkel?

 

Ja, megvan.

Amiért jobb a szlovák cukor, mint a magyar.

Edited by toro, 2013 november 28. - 11:26.

[Ernest]

No de kedves Toro, ha egyszer a külföldi olcsóbb, mint a magyar (tudomásom szerint évek óta ez a helyzet), akkor megint eljutottunk az alapkérdéshez, legyen-e piac, vagy legyen-e erős állami beavatkozás.

Egyébként szerintem pár éven belül nyugaton újabb problémák lesznek, érdemes lenne rájuk figyelni, hogy oldják meg, vagy fulladnak bele. Például, az az apró kérdés, hogy vajon a szolgáltatónak megéri-e a semmiért fenntartani iszonyú hálózatokat, amiket az önellátó (legalábbis szaldósan önellátó) települések gyakorlatilag szinkrontámaszként/tartalékként használnak csak. Egy lehetséges megoldás, hogy úgy felemelik az alapdíjat, hogy csak úgy füstöl. Az meg hatalmas pazarlás a fogyasztó szemszögéből. Ésígytovább.

[Kocalovas]

Azért ez nem ilyen egyszerű, hogy olcsóbb meg nem olcsóbb. Van a kérdésnek egy szociális vonzata is: egy-egy bányából egész falvak, városok éltek meg. Most az mind munkanélküli, lehet nekik fizetni a segélyeket, ha nem akarjuk, hogy végső elkeseredésükben lopni, rabolni menjenek. És ha ezt hozzávesszük, már nem is biztos, hogy olcsóbb az az import szén...

Az viszont egy rendszer szintű hiba, hogy akik a döntéseket meghozzák, csak egy kis szeletét látják az egész problémának. Így aztán a döntésük legfeljebb véletlenül lehet jó...

 

Összeségében azt kellene figyelembe venni, hogy ha importáljuk a paradicsomot meg a szenet, az még nem baj, no de valamit exportálnunk is kellene ugyanabban a volumenben, hogy legyen fedezete a dolognak. No és ez az, ami hiányzik. Egyszer-egyszer még lehet kölcsönt kérni, de a végtelenségig nem megy a dolog.

 

No szóval mi legyen Magyarország exportcikke? Miben vagyunk jók?

[Ernest]

Azért ez nem ilyen egyszerű, hogy olcsóbb meg nem olcsóbb.

Nem is azt írtam, hanem azt, hogy: legyen-e piac, vagy legyen-e erős állami beavatkozás. Ez meg azt jelenti, hogy: Van a kérdésnek egy szociális vonzata is... stb.
 

[Kocalovas]

Véleményem szerint egy ország olyan, mint egy belterjes gazdaság, csak egészében lehet nézni minden tényezőt. Ehhez pedig erős állami beavatkozás szükséges. 

A szabad piac csak a rablólovagoknak kedvez, a túlnyomó többségnek csak nyomort hoz.

[N.C.]

 

Ja, megvan.

Amiért jobb a szlovák cukor, mint a magyar.

- Nem-e lehet-e esetleg, hogy Toro valami ilyesmire  gondolt, csak átsiklottatok fölötte?

http://index.hu/gazd...agyar_afacsalo/

[Ernest]

Írd át a többes számot - mivel két reagálás volt, és abból az egyik, én, nem siklottam át fölötte. Attól függetlenül írtam, amit írtam.

[toro]

No de kedves Toro, ha egyszer a külföldi olcsóbb, mint a magyar (tudomásom szerint évek óta ez a helyzet), akkor megint eljutottunk az alapkérdéshez, legyen-e piac, vagy legyen-e erős állami beavatkozás.

Egyébként szerintem pár éven belül nyugaton újabb problémák lesznek, érdemes lenne rájuk figyelni, hogy oldják meg, vagy fulladnak bele. Például, az az apró kérdés, hogy vajon a szolgáltatónak megéri-e a semmiért fenntartani iszonyú hálózatokat, amiket az önellátó (legalábbis szaldósan önellátó) települések gyakorlatilag szinkrontámaszként/tartalékként használnak csak. Egy lehetséges megoldás, hogy úgy felemelik az alapdíjat, hogy csak úgy füstöl. Az meg hatalmas pazarlás a fogyasztó szemszögéből. Ésígytovább.

 

Természetesen ha a külföldi olcsóbb, akkor azt kell venni.

Csak nem tudom, az energiahordozóra gondolsz, vagy kész villamosenergiára.

Az utóbbi tényleg olcsó, vásárolunk is belőle bőven.

Az előbbit már nem hinném, hogy olcsóbb lenne.

 

Amikor eladtuk Százhalombattát,   meg a többit, akkor olyan fűtőanyaggal mentek, amilyennel….

Csak akkor tényleg olcsón adták a petazsúlt az oroszok.

De az utóbbi 10 évben a 30 dolláros olaj  100-110 dollárra változott hordónként,  a gázról meg ugye tudjuk, hogy az ára az olajárhoz kötött.

És nekünk a dollárt elő is kell állítanunk, a Jóisten tudja mennyiből…..

Ha nézted a lakossági fogyasztói energiaárakat,  minden nyersanyagár emelkedés simán átment a végfelhasználóhoz.

Sőt, 2007-ben és 2009-ben,  amikor csökkentek az energiatermelés költségei, a lakossági árak akkor is nőttek.

Most már nincs, de sokáig volt garantált eszközarányos nyereség is,  így persze jó biznisz volt megvenni a szolgáltatókat.

 

Most, hogy nincs áramátvételi garancia, már le is állították a Tisza kettőt az amik. 

Ha nincs garantált nyeremény, akkor nem versenyeznek? Szabadon?

 

Akkor így hogy legyen  "piac"?

Edited by toro, 2013 december 1. - 9:05.

[Ernest]

Energiára gondoltam, de hát a szénnek az a sorsa.

De szerintem ha írnék egy magyar és egy lengyel bányának, adjanak ajánlatot, volna rá esély, hogy a lengyel olcsóbb lenne...

 

Hát, ez a piac valóban nem piac a szónak szigorúbb értelmében, de ha még bevallottan más célokat is hozzáadnak, akkor pláne nem piac.

[toro]

Energiára gondoltam, de hát a szénnek az a sorsa.

De szerintem ha írnék egy magyar és egy lengyel bányának, adjanak ajánlatot, volna rá esély, hogy a lengyel olcsóbb lenne...

 

Hát, ez a piac valóban nem piac a szónak szigorúbb értelmében, de ha még bevallottan más célokat is hozzáadnak, akkor pláne nem piac.

 

Igen, valahol itt lehet az igazság....

[Ernest]

Egyszer szó volt (talán ebben a topicban, de lusta vagyok keresgélni ) arról, hogy a szélerőművek veszélyesek-e a csipcsirippekre - akkor természetesen csak én voltam az, aki azt mondta, hogy nem veszélytelenek.

http://index.hu/tudo...eromuvek_miatt/

[Robi]

„Index 2013. november 27., szerda 17:19

200 évre elég a szén, csak bányász nincs.

Újabb ígéretes bányatelken végeznek kutatófúrásokat Borsod-Abaúj-Zemplénben, Szendrőben tíz-tizenkétmillió tonna szén is lehet, mondta a távirati irodának Riz Gábor, a megyei közgyűlés fideszes alelnöke a helyszínen tartott tájékoztatóján.

A megyének körülbelül 200 évre elegendő szénvagyona van, a szendrői bányatelken lévő szén ígéretes mennyiségű, és nemcsak geológiai vagyon, hanem bányászható is. Riz szerint a szendrői mellett Borsodban több ígéretes bányatelek is van….”

 

 

Rafinált probléma ez, kérem.

Főleg, ha hozzáveszem a márkushegyi szénvagyont, ami  a fűtőértéke miatt lakossági szénnek nem jó, de az oroszlányi erőmű kazánjai  tökéletesen beérik vele.

Sőt,  a jövő év végén várhatóan itt is, az utolsó mélyművelésű bányánkban is leállnak a kaparóláncok, és ott lent maradnak a pajzsokkal együtt,  néhány milliárd forint értékben.

A jelenleg ismert, föltárt szén még 8-10 évre elég lenne az erőműnek, de az erőmű vagy bezár a bányával együtt, vagy elbohóckodnak még néhány évig szalmabálával, meg fűzfavesszővel….

 

Bezár a Márkushegyi Bányaüzem

[toro]

 

„Index 2013. november 27., szerda 17:19

200 évre elég a szén, csak bányász nincs.

Újabb ígéretes bányatelken végeznek kutatófúrásokat Borsod-Abaúj-Zemplénben, Szendrőben tíz-tizenkétmillió tonna szén is lehet, mondta a távirati irodának Riz Gábor, a megyei közgyűlés fideszes alelnöke a helyszínen tartott tájékoztatóján.

A megyének körülbelül 200 évre elegendő szénvagyona van, a szendrői bányatelken lévő szén ígéretes mennyiségű, és nemcsak geológiai vagyon, hanem bányászható is. Riz szerint a szendrői mellett Borsodban több ígéretes bányatelek is van….”

 

 

Rafinált probléma ez, kérem.

Főleg, ha hozzáveszem a márkushegyi szénvagyont, ami  a fűtőértéke miatt lakossági szénnek nem jó, de az oroszlányi erőmű kazánjai  tökéletesen beérik vele.

Sőt,  a jövő év végén várhatóan itt is, az utolsó mélyművelésű bányánkban is leállnak a kaparóláncok, és ott lent maradnak a pajzsokkal együtt,  néhány milliárd forint értékben.

A jelenleg ismert, föltárt szén még 8-10 évre elég lenne az erőműnek, de az erőmű vagy bezár a bányával együtt, vagy elbohóckodnak még néhány évig szalmabálával, meg fűzfavesszővel….

 

Bezár a Márkushegyi Bányaüzem

 

 

 

Robi,  jó a memóriád:)

[Robi]

 

Robi,  jó a memóriád:)

 

Én nem vagyok megelégedve vele, de az ember csak ilyen telhetetlen.