12215 válasz a témához

[bozzy]

Hogy tették fel a futóra?

[meggyes]

bozzy koma,szerencsére semmi baja, valószínüleg csak megütötte a lábát, de mivel rajta volt az utazófásli, így nem lett belõle semmi baj.A futóra 10-15 perc alatt fölment. A múltkor valószínûleg az lehett a gond, hogy már sötét volt és ahogy megvilágította az autó reflektora a rámpát meg a futó belsejét, nagyon hülye éles árnyékok voltak, meg a ló is nyûgösebb volt a fáradtságtól. Aztán meg begõzölt azon, hogy erõszakoskodtunk vele, innen jöhetett a hiszti, ami azért meglepõ, mert nem az a hisztériás fajta Lidérc koma. Nem mondom, vannak kretén dolgai, de teljesen megbízhatóan szált fel és utazott eddig. Tegnap éppen csak annyit vonakodott, ami a rossz emlék miatt alap volt. Aztán a régi jó trükk, a keresztezett futószárak jobb belátásra térítették - kétszer beleült, aztán ránézett az öreg Kuruczra és látta rajta, hogy nem az a fajta ember, akivel le lehet állni vitázni, belátta, hogy jobban jár, ha hazajön. Meg aztán szóltam Sanchoéknak, hogy ne adjanak neki abrakot, úgyhogy vasárnap óta már a zabra is nagyon fájt a foga. Háta mögött a futószár meg két markos ember, elõtte a zab - hát inkább elõre ment

[Zsuzska]

Originally posted by poppy:Hux!Ezen jót derültem. De lehet, ha velem esik meg inkább elsírom magam. Életem elsõ tereplovaglása meplepõ módon szintén egy teliholdas éjszakán esett meg. Én is nagyon élveztem.

Na kiwi vagyok, mûködik-e. A lényeg, hogy nem értem, miért is kéne sírni? Én többször is megjártam az említett helyeket éjjeli órákon is, és fantasztikus élmény. Az akupunktúrás kezelés a ráadás. A harpós Miltont pedig átkeresztelném inkább bizalmatlan Miltonra, ugyanis nem õ tehet róla, hogy léteznek terrorista lótartók, és ez mély nyomokat hagyott benne, a mostani barátságos környezet ellenére is bizalmatlan. Engem mindenesetre még nem sikerült megharapnia (persze ez nem azt jelenti, hogy nem próbálkozott), nyereg alatt pedig álom-túraló, és nem az õ hibája volt, hogy lecsúszott a lovasa (persze a lovasé sem).Hát ennyi, mielõtt valaki félreértené! (Lányok, remélem, igazoltok !)Pussz: Zsu

[Huxley]

Mindenrõl a hold tehet! De holnap megint megyünk, és ezúttal nem ússza meg!

[Titok]

M1s koma, mi a csuda az a keresztezett futószár? Az mit tud? Titok, a tudatlan

[sheriff]

Az ugyanaz a tatterosoknál, mint a keresztezett lasszó a cowboyoknál.[This message has been edited by sheriff (edited 11 October 2001).]

[sheriff]

KutyafüleMa Lebbencs kutyám társaságában lovagoltam. Persze csak én ültem lovon, õ meg ott lábatlankodott körülöttünk. Mikor Filly meglátogatta õkelmét, azt a sértést találta mondani rá, hogy túlsúlyos. Ez felháborító ugyan, de igaz. El is határoztam, hogy elkezdem dolgoztatni, nem olyan kicsi már. Kimentünk hát délután Silveradoba Lebbenccsel. Faradzsra ültem, egyenlõre még mindig csak sétálgatni akartam a - szerintem már teljesen meggyógyult - lóval, mivel az ördög nem alszik. Hát Faradzs sem! Mindne erõmmel azon kellett lenni, hogy ki ne vigyen a világból. Amíg csak sétáltunk, addig bandukolt rendesen, s Lebbencs is bõven tartotta a lépést. Egyszer ügetésre biztattam, de abban a pillanatban már meg is bántam. Azonnal vágtába ugrott, s mint a régi szép idõkben, nekisímult rendesen. Mire meg tudtam fogni, szegény Lebbencsnek már se híre, se hamva nem volt. Megálltam, s megvártam, de csak nagy sokára tûnt fel az erdei úton, lobogó fülekkel vágtázva. Olyan szemrehányóan nézett fel rám, hogy szinte lelkifurdalást kaptam. Innentõl kezdve Faradzs állandóan menni akart. De nem csak úgy tessék-lássék, hanem tiszta erõbõl. Látszott rajta, hogy majd kicsattan az erõtõl, s nagyon únja már a bandukolást. Nagyjából egy órát lovagoltam, zömében séta tempõban. Lebbencs láthatóan remekül érezte magát. Egy tõle három méterre felugró nyúl annyira meglepte, hogy elfelejtett utánairamodni. Még egy-két hónap, s biztos vagyok benne, vissza sem fogom tudni hívni a nyúlüldözésbõl.Mostantól megemelem Faradzs terhelését, teljesen úgy érzem, hogy minden ok vele. Vasárnap elviszem egy 2-3 órás túrára, féltávnál egy órás pihenõvel. Ha ott sem lesz baj, gyógyultnak nyilvánítom. És akkor itt van újra a kánaán!

[Filly]

[Titok]

Sheriff, most aztán sokat segítettél. Se wesco, se tatteros nyelven nem tudom vizuálni, hogy ez hogy mûködik és mit kell keresztezni és hol és hogyan.

[Lombardo78]

Kedves Titok!A keresztezett futószár a tatterosoknál (mint a keresztezett lasszó a wescosoknál ) ) egy bevált szokás olyan paciknál, akik nem szeretnek lószállítóba önként bemenni.Lényege: fogsz két futószárat és a lószállító mindkét oldalához erõsítesz egyet-egyet és kihúzod az oldalával párhuzamosan. A lovat odavezeted a rampahoz, ekkor két bátor és segítõkész személy a ló fara mögött keresztben áthúzza a futószárakat, így a ló elvileg nem tud kitérni oldalra és csak elõrefele vezet az út.Az én lovamnál ez már bevált szokás és annyira tudja már, hogy amikor elõvesszük a futószárat hátrasandít és mivel tudja mi következik inkább felsétál.Hát ennyi! Ha valamit kihagytam volna, javítsatok ki!Üdv, Lombardo

[zsezse]

Szia Titok!Egy kis segítség a keresztezett futószár-lasszókhóz Lovas Nemzet, 2001. szeptemberi szám, 19. oldal: Lószállítás-gond nélkül c. cikk Remélem meg van

[timi]

Kedves Fórumosok!Szeretném felhívni a figyelmét mindenkinek, hogy CISCO AZ ÉN LOVAM, jobb esetben is a MI lovunk, de semmiképp nem AZ ÖVÉ!! Én fogom lovagolni, amint rendbejön a kezem.Idegen "csak" beszerezte a lovat.A továbbiakban Karimot ö lovagolja, és Aladdint is. De mint tudjuk egy fenékkel még ö sem tud három lovat megülni...Visszatérve Ciscora, tényleg csodaszép, és nagyon kedves. Sheriff a megmondhatója mennyire lenyûgöz. Be kell vallanom, Karim nem tett rám ekkora hatást, amikor "megismerkedtünk".Tegnap este beszélgettünk Idegennel, s ö kimondta azt, ami már bennem is megfogalmazódott: olyan,mintha gyerekeink lennének. Az egyik náthás, a másik kis félõs, a harmadik szintén lábadozik... mindig kell vmi kenõcs, vitamin stb, s ami a legfontosabb: szeretet és törõdés.Meggyesre például felnézek, amiért Lidércbõl lovat csinált.Rengeteg türelemre volt szükség, hogy ezt végigcsinálja!Nos, emberek ennyit az érzelmekrõl.Sejtem, hogy ez a hozzászólásom sem hagy nyomot bennetek, de Sheriff majd megsajnál...

[sheriff]

Jajj, te szegény!

[Ilusta]

Bocsi Timi!Akkor neked címezve: Nagyon szép a lovad! Sok örömöt kívánok mindkettõtöknek a jövõbeli közös élményekhez! (hû de szépen fejeztem ki magam !

[Titok]

Köszike, mostmár értem mi is ez a keresztezett futószár.

[timi]

Sheriff!A megsajnálást arra értettem, hogy, ha más nem is, te biztosan reagálsz újbóli megjelenésemre. de azért ennyire nem kellett volna...Tudod mit? Fogsz te még engem boszorkának titulálni!Üdv!Ken Tacky!szívesen írnék, de nagyon ritkán kerülök NET közelbe. Személyesen nem vagy velem ilyen bõbeszédû. pedig biztosan tudnánk mirõl beszélgetni!Bocs

[Filly]

Szia, VH!Egyrészt, igazán sajnálom, hogy Karimmal nem jössz ki olyan jól. Másrészt, tök jó, hogy olyan szép lovat találtál, mint Cisco. Harmadrészt, ha nem egy nagy vita közepébe szállsz be elõször, és egy kicsit figyelemfelkeltõbb névvel, akkor nagyobb lett volna a sikered

[sheriff]

Timi!Mi az, hogy foglak én még boszorkának titulálni?Pontosan tisztában vagyok vele, hogy kié az a seprû, ami mindig csak olyankor van a nyergesben a falnak támasztva, ha te kinn vagy Silveradon!

[sheriff]

Rigó - fütty nélkülMostanában semmi érdekes nem történik velem. Azért megírom nektek ezt a semmit is, hagy unatkozzatok. A napokban kétszer lovagoltam Faradzs lovamon. Hét közben Zsezse és párja jöttek le megnézni Csibészt. (Talán megveszik!) Kimentem velük Silveradoba, s ha már ott voltunk, Zsezsét felültettem Csibészre, Pali jött Sárkánnyal, én meg Faradzs lovam hátára szálltam. Nagyon rövid túrát mentünk, hiszen Zsezséék nem értek rá. Bendzso és Capuccino is elkísértek minket. Elõször a Silverado mögötti erdõben kószáltunk egy kicsit, majd nyílt terepre is kimentünk, hogy Pali jobban szemügyre vehesse Csibészt lovas alatt. Nem okozott nekik sem csalódást, sem meglepetést, hiszen elõre leírtam mindent róla, sõt még fényképeket is küldtem. Faradzsot erõsen tartanom kellett, mivel én mentem vele elöl. Nagyon elemében van már a jószág. Visszaúton Palit küldtem elõre, s Faradzs a sor végén már emberebbül viselkedett.Vasárnap hatan túráztunk együtt - Marci, Suttogó, Hamiskártyás, Véres Penge, Fekete Haj és jómagam. Faradzson akartam menni, de végül mégis Totemet választottam. Még mindig féltem Faradzsot az erõsebb terheléstõl.Totem a mostanra már rituálissá váló bakugrásokkal kezdett a futószáron. Már rutinszerûen veszem elõ a futószárat, mert tudom, hogy elõször mindig ökörködik. Két körön keresztül ugrál, mint a bolond, a harmadik körben megnyugszik, s dolgozni kezd. Csináltatok vele két nyugodt kört mindkét kézre, s lehet is felülni.Matkó pusztára indultunk, mert Marci tud ott egy olcsó, de jó konyhával bíró éttermet. Nagyon nyugodt tempóban, sokat sétálva és beszélgetve haladtunk. E miatt kissé elhúzódott az út, de egyikünk sem bánta. Remek idõt fogtunk ki. Esõben 30 perc alatt lenyomtuk volna a távot, most meg ellötyögtünk vagy 2 órát.A vendéglõt Rigó étteremnek hívják. A nagyon forgalmas 54-es út mellett, a Törökfái vasútállomással szemben található. Rigófüttyrõl szó sem volt tehát. Azért találtunk füves helyet a lovaknak, s a kifeszített lasszókhoz csúszóra kikötöttük õket legelni. Lenyergeltünk, s a vendéglõ teraszán megebédeltünk. Marci olyan jó pacalt evett, hogy az ebéd végén már biztos volt benne, hogy herpesz lesz a száján. A kaja tényleg jó és nagyon olcsó.Ebéd után kissé sietõsebben, de még mindig laza tempóban hazalovagoltunk. A túra távja 25-30 kilométer volt. Semmiség a múlt hét végi 70-hez képest. Totemmel egyébként az odaút elején megint padlóztunk. Ezúttal nem vágtában esett el, hanem lépésben. Egy szántás szélén rémüldözött valami jelentéktelen árnyéktól, s én nem hagytam kitérni. Oldalazva és hátrálva próbálta kikerülni a rémisztõ semmit, s közben belehátrált a szántás szélén lévõ mély ekebarázdába. Itt megijedt, s addig szerencsétlenkedett, míg a saját lábaiban elbotlott. A hasán feküdt, én meg a hátán ültem. Gondoltam álljon csak fel, én ugyan le nem szállok róla. Fel is kecmergett, miközben végig a hátán ültem. Lassan már hiányozni fog, ha lovaglás közben legalább egyszer nem kerülünk mindketten a földre.Ezzel együtt érezhetõen javul az egyensúlyérzéke, s kezd keményedni. A gyorsabb vágtáknál kezdem úgy érezni, hogy ló van alattam. De egyenlõre azért még amatõr a lelkem.Hazaérve befogtuk Marci lovát, a lipicai Dáriuszt lovaskocsiba. Korábban már kocsizták, de nálunk még soha nem volt befogva. Marci mostanság kacérkodik a hajtással, kényelmesebbnek tartja, mint lovagolni. Azt mondja, hogy sokkal több sör lehet így a kezeügyében, mint lóháton. Ráadásul akár hûtõládában is tarthatja az üvegeket. Meg kell mondjam, hogy noha én soha nem ülnék kocsira nyereg helyett, ez az érv elgondolkodtatott.Dáriusz kifogástalanul viselkedett. Öröm volt vele kocsizni. Ezt én persze csak Faradzs hátáról állapítottam meg, hiszen nyeregbõl kísértem a kompániát.Rövid kocsikázás után elmentünk megnézni egy eladó hintót, mert Marci annyira beindult, hogy anyagi áldozatoktól sem riadt vissza. Egy hete az Aranyló fogadóban jártam, s akkor két hintót is kínáltak eladásra hihetetlenül kedvezõ áron. A fogadót eladták, s a lovas holmiktól gyorsan meg akartak válni. A bemutatott hintók kikiáltási ára szinte kótya-vetye szinten mozgott, de nekem se pénzem, se kedvem nem volt terephintót venni. Mire mi egy hét múlva odaértünk, persze már se híre, se hamva nem volt a kocsiknak. Sebaj, majd az ekhós szekeremmel fogatozik Marci. Nem is bánom, hogy a westernlovasokat nem Eszterházy hintóval, hanem ponyvás szekérrel kíséri majd.Sajnos ezúttal semmi vagyány dologról nem tudok beszámolni. Lehet, hogy kezdek eltatterosodni? Brrrrrrrrr!!

[Ilusta]

Sheriff!Imádom olvasni az irományaidat!Még, ha - szerinted - nem történt veled semmi, akkor is!Nekem már az is vagány dolog, hogy állandóan hasraestek Totemmel! Én halálra izgulnám magam, mikor töri ki a lábát!Az én lovamnak is sokat javult az egyensúlyérzéke! Már szinte meg sem botlik!

[Bazs81]

Sheriff!hogy lehet, hogy velem egyetlen egyszer sem esett el a lovad? Vagy ez valami extra szolgáltatás, amit külön rendelni kell, az alapárban nincs benne? Bazs

[Ferenc]

Szóval Chaplin egy vagány fickó?

[Ilusta]

Miért? nem az volt? Én nem azt mondtam, hogy Sheriff a csámpás! Bár ki tudja? Már rég idegbajt kaptam volna, ha igy elesne párszor velem a ló! Lehet, hogy többet fel sem ülnék rá! Azon kívûl amilyen szerencsés vagyok, biztos a lónak nem lenne semmi baja, csak én törném ki a nyakam! Nem lehet, hogy Sheriffnek fogyókúráznia kéne? Lehet, hogy nem bírja el a ló!

[Ilusta]

Na, azt hiszem ezek után szereznem kell valami fegyvert! Nincs valakinek eladó?

[sheriff]

Ilusta!Véged van, mint a botnak! Minimum ágyút szerezz, mert a súlyomra utaló sértés cowboy körökben minimum pisztolypárbajt von maga után. Egyetlen szerencséd, hogy valóban túl nehéz vagyok Totemnek. 95 kg-t nyom a mérleg reggel a zuhany elõtt. Igaz ehhez 190 cm magasság társul, így talán nem néznek hájpacninak. A lónak azonban egyenlõre még sok vagyok.Bazs! Te alig 40 kg-val könnyebb lehetsz nálam. Azért ez különbség nem? Meg pisztolyod, puskád sincs, ráadásul a nagy kulacs is nálam szokott lenni.Egyébként jobb ha te is lapítasz, ugyanis most hoztam haza a szervízbõl a Peacemakert. Ha kell még Rettegett Ivánnal is kiállok! Ráadásul vettem 100 db lõszert Ököl barátomtól, úgyhogy kéretik a nekem címzett vérig sértéseket elõzetesen átgondolni vagy legalább idõben végrendelkezni!!!!

[Barefoot]

Ilusta, én inkább egy gyors lovat javasolnék. Egy nagyon gyorsat.

[Ilusta]

Oké Sheriff!Végrendelkezés megvolt, csak azt nem tudom, kire hagyjam a félcédulámat! Az a Peacemaker valami nagy durranás?

[Ilusta]

Nna, pont gyors lovam nincs! Hinnye!

[sheriff]

Bajban vagy Ilusta, mert nekem viszont van! Íme az új kis szinesem, bizonyítéknak!Hû, a nemjóját!Mostanában erõs nyomás alatt tart a munka, alig-alig akad egy olyan napom, amikor a lovaim közelébe mehetek. A mai napra tervezett budapesti tárgyalást váratlanul lemondták, s én azonnal a lovaimhoz rohantam, mielõtt még valami más munkát találok helyette. Korán reggel, nagy ködben érkeztem, a lovak már túl voltak az abrakon, így azonnal indulhattam is Faradzs lovammal. Úgy terveztem, hogy megyek egy 2 órás nyugodt sétálgatós túrát egyedül. Indulás után 5 perccel már az életemért küzdöttem. Az általam agyonsajnálgatott és babusgatott lovam, a több mint három havi pihenõ után saját kezébe (lábába) vette fizikai (újra)terhelésének a kérdését. Rövid séta után beugrott vágtába, méghozzá azonnal 5. sebességbe, s semmilyen eszközzel nem bírtam alacsonyabb fokozatba kapcsolni. Egy darabig harcoltam vele - s ez a harc szó szerint értendõ, mert valódi vérre ment!!!, de miután elértem arra a részre, ahol lakatlan erdõk és mezõk váltogatják egymást, odaadtam neki a szárat egy hosszú földúton.Faradzs eszement tempóban vágtatott. Félelmetes volt. Hagytam - bár nagyon féltem, hogy bírja-e a lába a hirtelen és extrém terhelést, de nem tudtam tenni ellene semmit. Ekkor még meg tudtam volna állítani, ha nagyon akarom, s egyszer-egyszer meg is tettem ezt, de minden fizikai erõmre szükségem volt, s a szája már véres habos volt. Azt nem tudtam sehogyan sem elérni, hogy nyugodtan lépkedjen, ügessen vagy lassú vágtában menjen. Ha nem száguldott, akkor is toporzékolt, helyben vágtatott. Ha csak egy millimétert is engedtem a száron, vagy akár csak megmoccantam a nyeregben, azonnal kilõtt. Martingál és feszítõzabla nélkül soha nem áltt volna meg. Próbáltam én mindent: Félszárfelvételek? - Mintha egy lejtõn száguldó úthengert akartam volna megállítani egy eléje dobott fûcsomóval. Hagytam vágtatni, odadott szárral, angol stílusban, a nyakába hajolva, s közben veregettem és símogattam a nyakát, beszéltem hozzá? - A vágtamunkája dicséreteként fogta fel, s annál jobban beindult. Reszeltem a zablát? - Szart rá nagy ívben! Amikor már hallhatóan zihált, gondoltam itt az ideje végleg megállítani, kerül amibe kerül. Silveradotól 10-12 kilométerre voltunk. Aki volt már velem lovagolni Bugac felé, az tudja, hol a Ludas-tó (majdnem Jakabszálláson!), hát ott jártam vele éppen. És nem állt meg! És nem állt meg! És nem állt meg!Már szakadt rólam a víz. Az adrenalin szintem az egekben volt, a szívem a torkomban dobogott. Nem tudtam mitévõ legyek. Irgalmatlan kemény vágtában vette a kanyarokat, nem sok idõm volt gondolkodni. Azt nem mertem megkockáztatni, hogy hagyom menni addig, amíg magától leáll. Bugacig sem állt volna meg, tudtam, éreztem. Ráadásul a lábai miatt is egyre jobban aggódtam, noha azokkal ugyan - szemmel láthatóan - a legkisebb bibi sem volt. Néha-néha le tudtam lassitani lassú vágtára, de tiszta erõvel húzni kellett a szárat. (Hazaérkezésem után az elsõ dolgom volt, hogy megvizsgáltam a szárakat és a zablát, vajon kibírnak-e még egy ilyen (tor)túrát!)Amint a legcsekélyebb mértékben is engedtem a száron, újra gyors vágtát indított. És ez így ment a végtelenségig. Szó sem volt arról, hogy elfáradna. Leállni meg nem akart. Párszor leszálltam róla, hátha egy kis legeléstõl megnyugszik. Annyira fel volt azonban tunnungolva, hogy szokásától eltérõen nem legelt semmit, csak tipródott körülöttem. Semmi nem használt. Rajtam is érezte a fokozódó ingerültséget, néhányszor el is náspágoltam végsõ elkeseredésemben.Visszafordultunk a Ludas-tó magasságából. Azonnal megérezte, hogy hazafelé megyünk, s elszabadult a pokol. Mostmár egyáltalán nem tudtam hatni rá. Mikor a szívdobogásom olyan mértéket öltött, ami már kezdett zavarni (nevezhetjük a dolgot szerény, de rosszul palástolt halálfélelemnek is!), akkor bekormányoztam a földútról egy-egy tarlóra és nagykörre vettem. Olyan 2-300 méter átmérõjû körön kezdtem vele vágtatni, s egyre szûkítettem a kört. Így lelassult. Pár percig harcoltunk megint (ez volt a nyugodt szakasz, amikor csak táncolt), de amint igazítottam a kéztartásomon, vagy bármit is tettem, kész vége, újra eszeveszett vágta. Elég eklektikus útvonalon közeledtünk Silveradohoz.A vasút elõtt ideges lettem, mert hallottam a vonatot kürtölni a köncsögi átjáróban, s a ködben nem láttam merre halad, féltem, hogy összetalálkozunk. Faradzsot csak úgy bírtam megállítani, hogy egy mély szántásba kormányoztam. Ekkor már csak olyan 4-5 km-re voltam a tanyától, leszálltam hát, s egy ideig vezettem a lovat. A sínek túloldalán újra felültem, s folyt a küzdelem tovább. Nem írom, hogy váltakozó sikerrel, mert sikerrõl - legalábbis az én esetemben - ezen a napon szó sem volt.Összesen olyan 20-25 km-t tettem meg, nagyobb részt olyan kemény vágtában, amilyet az utóbbi két évben egyáltalán nem engedtem meg magamnak és lovaimnak. Nekem nem ér annyit egy jó kis "Ereszd el a hajamat!" vágta, hogy utána hetekig ápolgassuk a lovak inait. Most meg? Az egész út nem tartott egy óra hosszat.Mikor leszálltam a lóról, s bevezettem a karámba, hogy meghempergõzhessen, olyan vad vágtával rontott be, s rohant a karám tulsó végébe, a kancák irányába, hogy esküszöm csak bemelegítésnek vette az egész túrát. Kezem lában remegett a fáradtságtól, újjaimon vízhólyagok keletkeztek.Jó fajta az arab telivér, jó fajta, de azért ez már túlzás. Ezt a lovat csak akkor lehet használni, ha naponta mozgatják, s hetente megtesznek vele minimum 100 km-t, mondjuk három napra elosztva. De az is lehet, hogy ettõl csak megedzõdik, s napi 100-at kell vele menni? Na egy kicsit lenyugszom, mert most is remeg a kezem, amikor ezeket a sorokat írom, s majd beszámolok a hétvégi túrán viselt dolgairól is. Az tuti, hogy nem fogom tovább babusgatni, meg sajnálgatni a lábai miatt. Ha ezt kibírta, akkor mindent kibír.Vasárnap reggel nyolckor irány El Bronco City! A múltkor Meggyesékkel vagy négy órás volt a 40 km-es odaút. Vasárnap kettõ sem kell, ha Faradzs diktálja a tempót.

[zapolya]

Nahát Sheriff, vigyázz ám magadra meg a lovadra, mert nem akarom nélkülözni színes beszámolóidat

[Titok]

Huhh Sheriff, ezt még olvasni is borzasztó volt... Nem semmi az bizti. Írtad: Jó fajta az arab telivér, jó fajta, de azért ez már túlzás. Ezt a lovat csak akkor lehet használni, ha naponta mozgatják...Igen! Igen! Igennn! Esetleg a naponta szó után meg égy többször-t is be lehetne illeszteni. Igazat szóltál, de nem csoda hogy egy ilyen halálhajsza után szelídebben nyilatkozol a kis tüzes paripákról.

[Adrienn]

Jaj, Sheriff, ez olyan érzékletes volt, hogy mire a végére értem, a torkomban dobogott a szívem és még most is, ahogy ezeket a sorokat írom, olyan feszült a kezem-lábam, mintha most kászálódtam volna le a lóról egy küzdelmes terep után. De azért ez szvsz nincs jól így! Tudjuk, hogy Faradzs a kedvenc lovad, téged ismerve talán épp azért mert ilyen, de egy ló hogy lehet ennyire fegyelmezetlen? Ezt a lovat a testi erõn túl technikával is próbáltad fékezni, hogy lehet, hogy ennyire nem hatott rá? A kevés mozgás nem tûnik kielégítõ magyarázatnak. Vigyázz magadra,ha ennyire fékezhetetlen, Faradzs életveszélyes lehet! (És egyébként, izomlázad van legalább?)Üdv:Adrienn

[timi]

Aha, Sheriff!Mindent értek! Nyakamat törve szereztem neked egy igazi Marlboro-s plakátot, amellyel 7 óráig álltam a bolt elõtt terád várva- mindhiába. No, igen, te megmondtad, rossz király lenne belõled. Mostmár nem is kapod meg!Hacsak...némi váltságdíj fejében...Mondjuk, egykis szilvapálinka? )U.i.:Légyszi ne törd össze magad és Faradzs lovadat,szeretnék még túrázni veled! Is.

[Ilusta]

Hello Sheriff!Igen jól érzékeltetted "halálvágtádat"!Nem semmi! Na, én is éreztem már ilyet, de nem ilyen hosszú távon és idõn keresztûl!Ezért (is) nem szeretem, ha valaki túl gyors vágtába kezd, mert az én lovam is bármikor így bekattan! Még jó, hogy az enyém nem telivér! Igy is elég gyorsnak hat nekem ,bár a többiek "két kört vernek rám 1 körön" Látod? Ilyenkor azt mondom, jó az a "nyugis" andalúz! Pedig még õ is tud kellemetlen meglepetéseket okozni, de nem ekkorát!Igaz nincs olyan kondiban mint a Te lovaid.Örülök, hogy megúsztátok!Mikor hasonló történik velem, na akkor megy el a kedvem a lovaglástól! (egy idõre) [This message has been edited by Ilusta (edited 17 October 2001).]

[KundK]

sheriffBelegondoltam, hogy hamarosan (nagyon remélem) az én telivérem is kijöhet a boxból 2,5 hónap után.

[Bazs81]

Sheriff!Nem kell azért féltened, mert van ám puskám, igaz, kicsit félrehord, de ha a fejedre tett almát céloznám, nagy valószínûséggel sikerülne abszolválni egy jókis tüdõlövést A coltod meg olyan, mint a Katlan. Nem hiszem el, hogy mûködik, míg nem láttam a saját szememmel (ill. hallottam a saját fülemmel )Mellesleg, nem is nagyon legénykednék a helyedben... Már egy girhes, erõtlen kis arabbal sem bírsz el, a szived sem a régi(Az adrenalin szintem az egekben volt, a szívem a torkomban dobogott.), egyáltalán, a teljes legyengülés tünetei mutatkoznak rajtad (most is remeg a kezem, amikor ezeket a sorokat írom)Szóval, vigyáznod kellene az ilyen megnyilvánulásokkal, mert megneszeli a sok cicanadrágos, és elfoglalják a védtelenül maradt Silveradot.. Bazs, aki feszegeti a pofonosládát

[Cavalier]

Hmm, tényleg, mi lenne ha jövõre forgatnánk egy filmet, mondjuk a tatterosok Silverado ellen lehetne a téma a történetet meg majd kitaláljuk. Lesz benne kocsmai verekedés, lesbõl orvul támadó cowboyok, a cowboyok kedvesét trükkös csellel elrabló tatterosok, és sok sok ló meg puska. Meg egy álarcos betyár-zorró, aki a karikás ostorral rajzolja a Z betût a pandúrok kebátjába. A végén meg az lesz, hogy elfogy a lõszer, és a tábortûz mellett jókat beszélgetnek meg egymást az asztal alá isszák a résztvevõk.Happy end. A naplementében Rózsa -Zorro- Sándor ágaskodik a lovával. Cav

[sheriff]

A láda már nyitva van, nem kell feszegetni. Na csak gyere mégegyszer Silverado közelébe! (Nem jössz hétvégén El Broncoba? Ott van 500 méterre a KATLAN mellett! Ha nem hiszed kérdezd meg Sandokant. A KATLAN az õ földjén fekszik! Autentikus forrás.)