1296 válasz a témához

[forkissima]

Most éppen megint az izzók és a kávéfõzõk vannak soron. Ez az energiatakarékosság egy teljes csõd.

[Barefoot]

Így van ez, ha nem a takarékosság a cél, hanem a gazdasági növekedés.

[Ernest]

Most éppen megint...

Az izzókat illetõleg én is megmondtam volna nekik. Izzó terén a propaganda és a valóság olyan, mint mikor 1980-ban egy ócska Trabantban ülve elhúzott mellettem a nyugatnémet Opel, én meg olvashattam a Népszabadságban, hogy a végüket járják. Bár nekem van egy ócska gyártmányom, akkora fényt ad, hogy csak na, és a konyhában van, igen jól bírja a kapcsolgatást is. Azonban a bekapcsolási késést azóta utálom, mióta elõször lett egy helyiségben csupa modern világítás. A munkahelyemen a WC-ben egyszerûen oldották meg ezt: rajtam kívül senki nem kapcsolja le. Mert, ha berohansz, hogy sürgõs, a sötétben még mellé... ülsz. Kiszámolható, hogy ha 24 órából 24 órát üzemel, az elõtte levõ 60 W-os izzó meg csak 30 percet, akkor 1/48-ad fogyasztás kéne, és akkor még nem nyertünk semmit, csak a gyártáson vesztettünk.

[emzprx]

Így van ez, ha nem a takarékosság a cél, hanem a gazdasági növekedés.

Helytálló összefoglalása a világunknak.
( Nekem még van 50-60 db hagyományos 100-as izzóm )

[forkissima]

Így van ez, ha nem a takarékosság a cél, hanem a gazdasági növekedés.

Ez jó, a most kijövõ Bulb Fiction viszont eléggé pontatlan.

Azért azt megjegyezném, hogy a tervezett elavulást már nagyon sok helyen vizsgálják, és pár éven belül remélhetõleg lesz is valami foganatja. De hosszú távon, mint ahogy az a filmben is szerepel, az igazi kérdés az, hogy a fenntartható társadalom az milyen társadalom is. Fogyasztói? Ha nem az, akkor milyen? Ez viszont nagyjából mindenkit érintene és az emberek többsége utálja a változásokat, ha neki is hozzá kell kezdenie.

[toro]

"Hatalmas áramtermelõ kapacitás hiányzik Németországból 2011.09.07. 15:02 - MTI | Németországban az atomstop miatt jelentõs gázerõmû bõvítési programot kell végrehajtani a következõ tíz évben ahhoz, hogy biztosított legyen az ország áramellátása, derül ki abból a tanulmányból, ami az alternatív energiaszolgáltatók szövetségének megbízásból készült. A felmérés szerint 2022-ig 10 gigawattnyi új erõmûvi kapacitásra lenne szükség, ez nagyjából Dánia teljes áramtermelõ kapacitásának felel meg. A Bundestag június közepén döntött arról, hogy Németország legkésõbb 2022-ig fokozatosan bezárja atomerõmûveit...." Hát, ja... jön még kutyára dér...

[moon]

Egy-két év múlva majd elvetik ezt a tervet...

[Ernest]

A gázra átállás egy újabb 1945 a németeknek, megint az oroszok javára.

[moon]

Törökország rögtön érzékeny lett humanitáriusan: "A törökök megvédik segélyt szállító hajóikat, jelentette be a török kormányfõ. A segély mellett téma, hogy melyik országhoz tartoznak a tenger alatt felfedezett gázmezõk. Ezentúl török hadihajók fogják kísérni a Gázai övezetbe a humanitárius segélyt szállító hajókat - jelentette ki csütörtökön Recep Tayyip Erdogan török kormányfõ, akit az al-Dzsazíra arab televízió idézett. Bejelentése egy újabb válasz arra, hogy Izrael leszögezte: nem hajlandó bocsánatot kérni a halálos kimenetelû tavalyi kommandós akciójáért." merthogy: "A gázmezõkrõl folyik a vita Törökország határozott lesz azon jogát illetõen, hogy ellenõrizheti a területi vizeket a Földközi-tenger keleti medencéjében, és lépéseket tesz annak érdekében, hogy megakadályozza Izraelt a természeti kincsek egyoldalú kiaknázásában" ebben a térségben. "Izrael ugyanis elkezdett jogokat követelni magának a földközi-tengeri különleges gazdasági övezetekben. De sohasem fogja megszerezni ezeket a jogokat, mert Törökország mint az Észak-ciprusi Török Köztársaságért kezességet vállaló állam hozott bizonyos intézkedéseket a térségben, és határozott lesz, amikor ragaszkodnia kell jogához, hogy ellenõrizze a Földközi-tenger keleti medencéjének területi vizeit" szögezte le a kormányfõ. Izrael az elmúlt két évben két gázlelõhelyet is felfedezett a tengeri talapzatban, amelyek becslések szerint 24 milliárd köbméter földgázt rejthetnek. Izrael és Libanon között viszont nincs diplomáciai kapcsolat, ezért a tengeri határuk kijelölésére vonatkozó javaslataikat az ENSZ-nek kell benyújtaniuk. Izrael júliusban terjesztette be saját javaslatát a világszervezethez, Libanon már korábban. A javaslatok ellentétben állnak egymással, és egyelõre nem tudni, hogy ki fogja kijelölni a tengeri határt."

[lilith]

Lehet,hogy nem ebbe a topikba illik pontosan, de nem találtam jobb helyet, és ezt sokan olvassátok. Szóval tudtok nekem passzív ház építõt ajánlani? Aki igazi, ért hozzá, és jó is. Annyi tervezõ iroda ajánlja már magát, hogy elvesztem a kínálatban.Olyat keresek, aki már tervezett, épített is ilyet. ;) Köszönöm!

[toro]

Talán Unicorn tud segíteni...

[moon]

Lehet,hogy nem ebbe a topikba illik pontosan, de nem találtam jobb helyet, és ezt sokan olvassátok.
Szóval tudtok nekem passzív ház építõt ajánlani? Aki igazi, ért hozzá, és jó is. Annyi tervezõ iroda ajánlja már magát, hogy elvesztem a kínálatban.Olyat keresek, aki már tervezett, épített is ilyet. ;)
Köszönöm!

Passzív ház az egy követelményrendszer, éspedig:

"A passzívház minõsítést kapható épületeknek szigorú elõírásoknak kell megfelelniük. Az épületfizikai tulajdonságokkal szemben támasztott követelmények eredményezik az alacsony energiafelhasználást.

Követelményértékek:
összesített energiaszükséglet Qp ≤ 120 kWh/m2a, ebbõl az áram elõállításához maximum 55 kW/m2a
fûtés éves hõszükséglete Qh ≤ 15 kWh/m2a
maximális fûtési hõszükséglet Phz < 10 W/m2
falak, tetõ, födémek, padló hõátbocsátási tényezõje U < 0,15 W/m2K
háromszoros üvegezésû, nemesgáz töltetû, fokozottan hõszigetelt keretezésû ablakok hõátbocsátási tényezõje Uw < 0,8 W/m2K
légtömörség n50 ≤ 0,6 1/h maximális légcsere érték, 50 Pa nyomáskülönbségnél
hõvisszanyerõvel szerelt szellõzõberendezés η ≥ 75%"

Ezeket az értékeket egy pár millióba kerülõ minõsítéssel ellenõrzik, olyan mint a kutyánál a pedigré, jó sokba kerül, de nem tud tõle jobban házat õrizni.
Tehát van minõsített passzív ház, és nem minõsített, de a passzív ház követelményrendszerét ésszerû költséghatékony módon megközelítõ energiatakarékos építkezés, ami tudatos tervezéssel elérhetõ.
A minõsített passzív házban vannak elég elborult dolgok amik emelik a költségeket.
Pl. légtömör nyílászárók mellett a szellõzés központi szellõzõn megy és hõcserélõvel akadályozzák meg az energia szabadba áramlását.
Egy ilyen berendezés sose térül meg, viszont megdobja a költségeket, csakúgy mint a minõsítési eljárás.
Lényeg a lényegbe: a minõsített passzív ház nem esik egybe a leggazdaságosabb bekerülési és fenntartási költségû építkezéssel, ezzel jobb ha tisztában vagy.
Egyébként index fórumon a házépítés lakásügyek alfórumon van a passzív házak topik, ott írogatnak olyanok, akik passzív házat építettek.

[lilith]

Értem, köszönöm! Akkor inkább úgy írom, olyan tervezõ irodát keresek, ha valaki tud ajánlani, aki tud nekem majd tervezni alternatív energiákat hasznosító házat.Geotermikus fûtés, napkollektor,vagy akár a lovardában keletkezõ lótrágya felhasználása fûtésre. A lovarda mellé szeretnénk építkezni,külterület, fúrt kút, villanybekötés még nincs, majd folyamatban.

[Ernest]

Csak félig tréfásan kérdem, minek oda villanybekötés? Für allefelle?

[moon]

Értem, köszönöm!
Akkor inkább úgy írom, olyan tervezõ irodát keresek, ha valaki tud ajánlani, aki tud nekem majd tervezni alternatív energiákat hasznosító házat.Geotermikus fûtés, napkollektor,vagy akár a lovardában keletkezõ lótrágya felhasználása fûtésre.
A lovarda mellé szeretnénk építkezni,külterület, fúrt kút, villanybekötés még nincs, majd folyamatban.

Ennek az építésztervezõi vonzata nagyjából annyi, hogy nézel egy olyan telket, amire tudsz déli tájolással építkezni, vagyis a háló legyen keleten-észak-keleten, a nappali délen lehetõleg nagy üvegfelületekkel, olyan tetõkialakítással, hogy télen telibekapja a nap, nyáron viszont a nap magasabb dõlésszöge miatt a tetõ vagy elõtetõ árnyékoljon. Padlóba 10-15cm lépésálló hõszig, oldalfal 38-as PTH 15-20 cm ATH-80 polisztirol hõszigeteléssel, tetõben 25-30 cm üveggyapot hõszigetelés megfelelõ rétegrendben. Égési levegõ szellõzõcsõt már az alapban kihagyni a vegyeskazánnak vagy kandallónak. Ablakok 0,8 vagy jobb Wmk hõszigetelésûek.

A gépésztervezõi vonzata pedig annyi, hogy kell egy 1-1,5 m3 belsõ bojleres puffertartály 1-2 hõcserélõvel amire rá lehet kötni a napkollektor kört, és opcionálisan a geotermikus fûtést, illetve a tartályt magát hõcserélõ nélkül direktbe meg lehet táplálni vegyeskazánnal. Vízteres kandallót nem érdemes, fasorba nincs a vegyes kazánhoz a hatásfoka. Szimpla kandalló jó ötlet lehet és hangulatos is téli estéken bedurrantani. A puffertartályról pedig lehet táplálni keverõszelepen keresztül a padlófûtést, falfûtést, tehát alacsonyhõmérsékletû fûtéseket melyekben az elõremenõ forróvíz 35-45 C fokos.
Lényeg, hogy a puffertartály afféle központi tároló szerepét tölti be, melyre tetszõleges számú alternatívával rácsatlakozhatsz napkollektortól a geotermikus fûtésen át, a gáz vagy vegyeskazánig, amivel így az alternatívák használata akár idõszakosan váltogatva is lehetõvé válik fûtésre vagy mindennapi használati melegvíz (hmv) készítésére.
A lótrágya komposztfûtésre szerintem nem találsz gépészt, elé ha csak annyit kérsz a gépésztõl, hogy plusz egy hõcserélõ kell a pufferbe melybõl 2 ledugózott hõszigetelt csõ kiállást keringetõ szivattyúval kérsz a ház megfelelõ oldalán 80 cm mélyen, ahová kívülrõl rá tudsz majd csatlakozni a a komposztdombba tekert mûanyagcsõ spirállal, amit hõszigetelt csõben vezetsz a házig.
Ennek a komposztfûtésnek a sikere elsõsorban attól fog függni, hogy nem lehet messze a háztól, mert a távolsággal növekednek a veszteségek, viszont közel meg nem biztos, hogy esztétikus.

[lilith]

Csak félig tréfásan kérdem, minek oda villanybekötés? Für allefelle?

Nem tudom.Ha nem muszáj nem kéne, de villany nélkül nem fognak lakhatásit kiadni.Alternatív energiákkal meg nem biztos, hogy megoldható a teljes energiaellátás, vagy igen?

Moon, köszönöm, tök jókat írsz!
8ha-on szinte bárhová tudnék építkezni,igaziból a választás majd azon múlhat, hogy mit szeretnék az ablakból látni, a legelõt, a lovaspályát, vagy az istállót.
De akkor most majd a tájolás függvényében jobban körül nézek. ;)

Edited by lilith, 2011 szeptember 9. - 18:04.

[Ernest]

No, hát ez az, az a kérdés, amit kérdezel, mert most akkor a helyi hatóság nem ismeri el annak lehetõségét, hogy valaki környezetbarát módon önellát?


http://index.hu/gazd...ergiastrategia/

Edited by Ernest, 2011 október 3. - 15:59.

[moon]

Ide citálom a globális felmelegedésbõl, hogy ne legyen off.

A tüzifa vágás értelmetlen pocséklás most, amikor már van atomerõmû. Pakson 17 Ft-ért termelnek meg egy kWh-t, füstgázkibocsátás nincsen, a radioaktív hulladék meg kb. egy konténernyi - negyed század alatt. Innentõl fogva nincs mirõl beszélni! Kéne még 3-4 ilyen erõmû, meg a hozzá tartozó erõátviteli hálózat, és fájront.

Nem az számít mennyiért termelik, hanem mennyiért kapod.
az áram számlámról megnézve 48 ft/kwh árban kapom.
-akác 15,47 Mj/kg
- 60 % hatásfokkal elégetve 9,3 Mj
-9,3 Mj = 2,58 KWh
-1 mázsa akác 2400 ft konyhakészre apríttatva, kiszállítva, számlával.
-1 kg akác 24 ft amibõl 2,58 kwh-t lehet kinyerni, tehát 24/2,58 = 9,3 ft/ kwh szemben az áram 48 ft/KWh-val
-majdnem 5X költség tehát villannyal fûteni mint fával.

... de az nyílászárók és a födémek szánalmasok voltak hõtechnikailag, ahol meg nádtetõ volt füstöskonyhával, ott eleve nem is lehetett szó semmiféle szigetelésrõl. Abban viszont igazad van, hogy a vályogházakat nem fûtötték túl, általában a pitvarban tartózkodtak, ott volt csak fûtve a sparheit (ágfával és más hulladékokkal), a szobában lévõ csempekályhába csak este gyújtottak be, akkor is csak tessék-lássék, és inkább vastag tolldunyhák alá bújtak. ...

Így igaz, régen kisebb házak voltak, de nem hõszigetelt nyílászárókkal, ma nagyobb házak vannak és ha hõszigetelt korszerû házról beszélünk akkor egy 2-3 x akkora modern háznak megvan a fûtése annyiból mint egy harmadakkora hõszigeteletlen házé lenne.

.... A vegyeskazán még komiszabb dolog, a Pipacshonban azzal fût a haverom, hát éppenséggel nem két gubisszatyornyi fát hord le egy nap (mint én), hanem inkább tizenkettõt, ráadásul éjjel-nappal 3 óránként raknia kell a tûzre, különben fáznak a vendégek, no hát az egy igazi rabszolgaság! ...

Ha rosszul van kialakítva.
A vegyeskazános rendszereket ki lehet alakítani elavult és korszerû gazdaságos módon.
Jó tudni, hogy egy gyári vegyeskazán alapból olyan 45-50% hatásfokkal dolgozik. Erre házilag még rá lehet dobni 20-25%-ot simán különösebb beruházás nélkül pár házilag hajlított lángterelõ lemezzel.
Egy korszerûtlen termosztatikus keverõszelep nélküli lekátrányosodott kazán hatásfoka viszont 35-40% körül mozog, ezt elhiszem, hogy éjjel-nappal rakni kell és az isten fáját is el lehet benne tüzelni egy télen, különösen, ha puffertartály sincs rákötve és a huzatszabályzó belefolytja a szuszt amikor szegény kazán szeretne rendesen dolgozni. Megvan ennek a tekknikája, pl. egy termosztatikus segédenergia nélküli keverõszeleppel le lehet kûzdeni a kátrányosodást.
Nálam úgy néz ki, hogy nappal vagy estefelé amikor van idõm begyújtok, a vegyeskazán termeli a hõt egy 1500 literes pufferbe, és amikor kedvem tartja ráeresztem az eltárolt hõt padlófûtésre.
Ezzel fel is termeli a puffert a padlófûtésnek. Ilyen idõbe 10 fok körül nem is kell többet rá rakni. Egyelõre ennyi fûtés elég, és a használati melegvizet is megcsinálja. Ha maradt még fa és nagyon urizálni akarok, akkor esti filmnézés közben kiszaladok és dobok rá, de egyáltalán nem kell egész nap pakolni, hogy meleg legyen. Az is igaz, hogy 20-21 fokban érezzük jól magunkat.

Ja, és akkor arról még nem is beszéltem, hogy a tüzépesek mit svihákkodnak össze, én egyszer hozattam "konyhakész tüzifát", átvertek a mennyiséggel is, a víztartalommal is, a 45e Ft-os fuvart másfél hónap alatt elégettem, ha meg bekapcsolom a gázkonvektort, fizetek 25-30e Ft-ot egy hónapra... én nem is bosszankodok már ezzel a fatüzeléssel, ha kerül valahonnan ócska bútor vagy bontott épületfa ingyen, akkor kályházok, egyébként meg ott egye meg a fene! Nem hiszem, hogy ez lenne a jövõ útja. :( Pláne nem a városi emeletesekben.

A fa kivágva nyersen kb. 35% víztartalommal rendelkezik.
tüzifáról 20% víztartalom alatt beszélünk, a légszáraz fa pedig 10-12% nedvességet tartalmaz.
Namost tüzifát venni tavasszal, vagy kora nyáron kell, és egész téli mennyiséget egyszerre. Fel kell hasogatni és rendbe rakni, letakarni a tetejét és déli oldalát fekete fóliával, más oldalról meg hadd járja át a szél és ne érje csapadék.
Akkor ebbõl tüzifa lesz télire.
A tüzépes az természetesen nyersfát árul, mert se az erdõgazdaság, se a tüzép nem biztosít azért helyet, hogy szárítsa a fát amit el akar adni.
Azért aki idõben mozdul, mint idén a nagy nyári kánikulák idején az el tud csípni minõségi tüzifát ami viszonylag száraz.
Ma már ötezer ft-ért lehet venni fa nedvesség mérõt, vagy az ebayról 2500 ft-ért, annyit bõven megér.

[Kocalovas]

Persze, tudom én hogy 48 Ft 1kWh a számlán, de ennek (a szolgáltató luxusprofitján kívûl) az az oka, hogy elavult fosszilis erõmûveket illetve divatos, de valójában nagyon rossz ár/teljesítmény arányú "zöld energiát" keresztfinanszíroznak belõle. Ha lenne megfelelõ atomkapacitás (meg a hozzá tartozó gravitációs tárolók, éjszakai árammal mûködtetett fogyasztók) sokkal olcsóbban ki lehetne hozni.

Négy évvel ezelõtt én is számolgattam a fa meg a szén energiatartalmát, és olybá tûnt, hogy fával az (akkori) gázár feléért, szénnel a 2/3-áért tudok fûteni. Azóta kipróbáltam a gyakorlatban is, és azon kívûl, hogy kurva sokat cipekedtem meg melóztam vele, jelentõs pénzbeli megtakarítást nem sikerült elérnem. Ebben persze az is benne volt, hogy nekem sincsen sem helyem, sem pénzem két évre elõre megvenni a fát, aztán szuttyongatni. Tudom, hogy vannak ilyen nedvességmérõk, de mire megyek vele? Ettõl még száraz tüzifa csak a mesében van, nem a tüzépen. Akkor már inkább az orosz, zsákos szén, azzal ilyen problémák nincsenek. De én már kiszerettem abból is. Ha jön ingyér valami ocsmány szocreál szekrénysor vagy elhívnak fát vágni, bódét bontani valahova, akkor fûtök, ha nincs ilyen, akkor nem szenvedek vele, mert nem akarok a rabszolgája lenni.

A puffertartály jó dolog, csak éppen abba nappal kell belefûteni azt az energiát, amit éjjel ki akarsz venni, sokkal elõrébb nem vagy vele, csak egy kicsit kényelmesebb a dolog. A Pipacsban ennek hiányát leszámítva tisztességesen meg van csinálva a rendszer: van termosztatikus keverõszelep, csõtermosztát indítja a szivattyút, ráadásul mindez egy hõcserélõre dolgozik, és onnantól fogva zárt rendszer a radiátorok felé. Nincsen abban a kazánban kátrány egy gramm sem. Csak hát ezt kéne kifûteni:

Az elsõ épületben két lakás van, plusz a pincében egy öltözõ, a hátsóban meg egy két szintes túristaszálló, alatta egy szerszámos kocsiszín, ha fûteni nem is, temperálni azt is kell hogy azért ott se legyen -10 mint kint, no hát szigetelés ide vagy oda, mindennek azért sajnos van energiaigénye, ezzel nincs mit tenni, szembe kell vele nézni. Külön pech, hogy faházakról van szó, így még a barakkhatás is rontja a helyzetet.
Azért azokról a házilag hajtott lángterelõ lemezekrõl írhatnál egy kicsit részletesebben... de a végsõ megoldás valószínûleg egy Carborobot lesz valamikor, majd ha lesz rá keret. Addig marad a szívás.

Edited by Kocalovas, 2011 október 25. - 19:00.

[emzprx]

Megpróbálkozhatnál egy aprítékos kazánnal. A tavasz tájékán aprítékolt cucc kb. két hónap alatt leszárad cirka 20 %-ra fedett szellõs helyen, csak idõnként át kell forgatni. Az egész fûtés prímán automatizálható. Vannak a Carborobotnál sokkal olcsóbb megoldások. Tûzifában 50 % alatti nedvességtartalmút nemigen lehet venni, úgyhogy tényleg csak a Moon-féle kétéves szárítás segíthet.

[Kocalovas]

Megpróbálkozhatnál egy aprítékos kazánnal.
A tavasz tájékán aprítékolt cucc kb. két hónap alatt leszárad cirka 20 %-ra fedett szellõs helyen, csak idõnként át kell forgatni.
Az egész fûtés prímán automatizálható. Vannak a Carborobotnál sokkal olcsóbb megoldások.

Igen, ez is képbe került. De vajon hogyan lehet ekkora mennyiségû aprítékot tárolni, és még forgatni is? Itt egy éves fûtéshez szerintem simán kéne vagy 20-30 köbméter cumót készletezni... annak már külön épület kellene! Arról nem is beszélve, hogy ez esetben egy összegben kell letenni az árát is tavasszal, amikor amúgy is ki van vérezve a mûintézmény a téli pangás meg az extra lóetetés után... :(
A carborobotos megoldás annyiban szerencsésebb lenne, hogy szenet lehet télen is venni, folyamatos szállítással mindig csak egy-egy kocsinyit. De persze ezt is ki kellene még számolgatni, hogy vajon mindent egybevetve olcsóbbra jön-e ki vajon, mint letelepíteni egy pb gáztartályt egy cirkóval... De most még mindez csak ábránd, egyelõre a talpon maradásért küzd a lovarda. Meg különben is most már benne vagyunk a fûtési szezonban, most már nem lehet hetekre szétbarmolni a rendszert, ez már tavaszig így marad, ahogy van, az tuti.

[moon]

"A harmadik világ országaiban kezdett elkeseredett hajtóvadászatot Angela Merkel német kancellár, hogy felhajtsa a német ipar számára a kimerülõfélben lévõ nyersanyagokat.

...
Miközben az EU tagállamai az elmúlt hetekben az euróválság megoldására fordították minden figyelmüket, Angela Merkel német kancellár egy Európától meglehetõsen távoli helyszínen is felbukkant, hogy egy egészen másfajta válság ellen kezdjen harcot. Október közepén Mongólia fõvárosában, Ulánbátorban folytatott tárgyalásokat az ország vezetõivel: míg otthon az európai bankok megmentése volt a téma, Merkel a mongol államfõ, Cahjagín Elbegdordzs jurtájában igyekezett bebiztosítani a német ipar jövõjét. A német technológiai cégek számára létfontosságú nyersanyagok kitermelésérõl tárgyalt, amelyek nélkül ezek a vállalatok hamarosan lehúzhatnák a rolót.

A Spiegel címû német hetilap összeállítása szerint Merkel az utóbbi idõben nemcsak a mongoloknál, de Angolában és Nigériában is elõnyös nyersanyagszerzõdésekért kilincselt, Ulánbátorban pedig végül tetõ alá hozott egy partnerségi szerzõdést, amelynek alapján a német cégek korlátlan mennyiségben vásárolhatnak különbözõ nyersanyagokat az országtól. A megállapodásnak azért van hatalmas jelentõsége, mert Mongólia egyike a világ tíz, nyersanyagban leggazdagabb országának: hatalmas réz-, arany-, ezüst- és uránkészletei mellett nagy mennyiségben találhatók a területén úgynevezett ritkaföldfém-lelõhelyek is, amelyekért az elmúlt években óriási versenyfutás indult a fejlett technológiával és iparral rendelkezõ országok között."

[Kocalovas]

Ulánbátorban pedig végül tető alá hozott egy partnerségi szerződést, amelynek alapján a német cégek korlátlan mennyiségben vásárolhatnak különböző nyersanyagokat az országtól.

Szegény mongol lovacskák, vége a végtelen legelőkön futkározásnak, jön a szögesdrót meg a bányagödör. :(

Edited by Kocalovas, 2011 november 8. - 8:00.

[N.C.]

http://index.hu/gazd...bb_naperomuvet/

[Kocalovas]

http://index.hu/gazd...bb_naperomuvet/

400kW csúcsteljesítmény, évi 630.000kWh munka, brutto 618.489.373 Ft-ért. Mindenki ítélje meg maga...

[N.C.]

http://nol.hu/belfol...t_az_atommitosz

[Kocalovas]

http://nol.hu/belfol...t_az_atommitosz

Pakson az új blokkban 30 Ft-ért termelnének 1kWh-t. Te 48 Ft-ért kapod. Ez 60%-os haszon. Nehogy már ne érje meg! (Egyébként nem értem, hogy ha a meglévõ blokkok 11Ft-ért termelnek egy 1kWh-t, akkor az új blokkok esetében mitõl lenne ugyanez 30 Ft? Visszafejlõdött a technika?)

Nincs atommentes alternatíva, legalábbis Magyarországnak nincs. Itt nincsenek gyors folyású hegyi folyók, nincsen tengerpart ár-apállyal meg dudáló széllel, a Nap meg pont akkor nem süt, amikor a legjobban kellene az energia. Maradnak a fosszilis erõmûvek. No de fosszilis erõmûvel kiváltani az atomot a mindennapi smogriadók korában??? Há hülyék ezek?!

[Filly]

Szmogriadó legalább lehet naponta. Atomriadó meg majd csak egyszer lesz...

[Kocalovas]

Szmogriadó legalább lehet naponta. Atomriadó meg majd csak egyszer lesz...

Vagy egyszer sem. Jelenleg 439 atomerõmû mûködik a világon, ebbõl 42 év alatt kipukkant összesen három. (Megjegyzem mindhárom múzeumi lelet volt még a paksi VVER440 blokkokhoz képest is.)

Az atomenergia tiszta és biztonságos. És iszonyatos erõ: Paks 2000MW teljesítményû. Ehhez képest a magyarországi legnagyobb szélerõmû 3MW-ot tud - ha éppen jól fúj a szél. A nemrég emlegetett újszilvási naperõmû meg 0,4MW-os - teljes napsütésben.
Talán ennyit arról, hogy a megújuló energia kiváltja az atomot.
Tetszik, nem tetszik, egyelõre nincs alternatíva. Legalábbis a mi természeti adottságaink között.

[Filly]

Alternatívája tényleg nincs, de hogy mindannyian beledöglünk, az tuti.

[moon]

Semmi baj nincs az atomerõmûvel, ha politikust vagy ócsító befektetõket a közelébe se engednek, és szakemberekre bízzák. Csernobil a politikusok miatt lett, fukusima meg a profitmaximalizáló befektetõk miatt. Pakson viszont mindent megtesznek a biztonságért, túl kicsi az ország, hogy el tudjanak menekülni ha gondot csinálnak.

[Filly]

Huh...

[N.C.]

http://nol.hu/belfol...t_az_atommitosz

[forkissima]

Vagy egyszer sem. Jelenleg 439 atomerõmû mûködik a világon, ebbõl 42 év alatt kipukkant összesen három. (Megjegyzem mindhárom múzeumi lelet volt még a paksi VVER440 blokkokhoz képest is.)

Az atomenergia tiszta és biztonságos. És iszonyatos erõ: Paks 2000MW teljesítményû. Ehhez képest a magyarországi legnagyobb szélerõmû 3MW-ot tud - ha éppen jól fúj a szél. A nemrég emlegetett újszilvási naperõmû meg 0,4MW-os - teljes napsütésben.
Talán ennyit arról, hogy a megújuló energia kiváltja az atomot.
Tetszik, nem tetszik, egyelõre nincs alternatíva. Legalábbis a mi természeti adottságaink között.

Úgy érted esetleg egy szélturbina tud max 3 MW-ot, és nem egy szélerõmû, mivel a jelenleg is üzemelõ szélkapacitás 330MW, a rentábilisan beépíthetõ pedig kb 1400MW. A paksi árakba nincs beleszámolva a hulladékkezelés/tárolás és az erõmû elbontásának költsége, ha az is benne lenne, nem ennyit fizetnél, persze kifizeted azt más címeken beszedett adókkal, és még az utánad jövõ sok-sok generáció is fogja a hulladéktárolás költségeit fizetni. A franciák sem azért építettek vízierõmûveket, mert annyira zöldek, hanem azért, mert az atomerõmûveket nem lehet csak úgy fel-le tekergetni a hálózat igényeinek megfelelõen, erre a gáz- és széntüzelésû erõmûvek alkalmasak, illetve ezek a kis vízierõmûvek. Nem véletlenül van menetrend adási kötelezettség a hálózatirányító felé.

Az energiabiztonság pedig pont arról is szól, amirõl Újszilvás, nem kell minden településnek 100%-ban a hálózaton lógnia, sõt, ha egy közösség meg tudja termelni és esetleg még feleslege is van energiából, akkor azt tudja értékesíteni. Szerintem ez mindig is vonzóbb alternatíva volt, mint az orosz gáztól való függés. Pont az ilyen projektek adnak vissza némi hatalmat az emberek kezébe, ez pedig a központosításmániás Magyarországon nagyon nem mindegy.

[Filly]

Bocsi, N.C., ne haragudj!

[Kocalovas]

Úgy érted esetleg egy szélturbina tud max 3 MW-ot, és nem egy szélerõmû, mivel a jelenleg is üzemelõ

Igen, úgy értem, hogy a paksi atomot 667 db szélkerékkel lehetne helyettesíteni a legnagyobb fajtából, már ha folyamatosan fújna a szél. Mivel vannak szélcsendes napok is, szvsz nyugodtan számolhatunk 1300-1500 darabbal, plusz még a hozzájuk tartozó gravitációs tárolókkal.
Ha tetszik, nevezheted ezt az 1300-1500 db szélkereket egyetlen "szélerõmûnek", de ez csak porhintés, a horrorisztikus beruházási és üzemeltetési költségeken mit sem változtat, nem is beszélve a tájrombolásról, zajterhelésrõl és egyéb másodlagos környezeti hatásokról.

Arról nem tudok nyilatkozni, hogy a paksi árakba mi van beleszámolva, és mi nincs, azt viszont csak a vak nem látja, hogy a négy paksi blokk minden kiegészítõ berendezésével és a Bátaapáti hulladéktárolóval együtt is lényegesen egyszerûbb és olcsóbb létesítmény, mint a fenti szélmalomerdõ és gravitációs tárolók.
Tény, hogy a nukleáris hulladék elég végleges dolog és az erõmûvekhez jól képzett személyzet kell, de ezen kívûl még mit tudsz felhozni ellene? CO2 kibocsátás nincs, az erõmû viszonylag kis méretû, egy normál épületben elfér, zajkibocsátása minimális, logisztikai igénye alig van...

A franciák sem azért építettek vízierõmûveket, mert annyira zöldek,

A franciákat (meg az oroszokat meg a többieket) ne keverjük ide! Magas hegységek nagy esésû, gyors folyóin könnyû duzzasztógátakat, vízierõmûveket építeni, csakhogy nekünk ilyen hegységünk nincsen. Egyetlen egy sem. Nekünk marad az atomerõ meg a hagyományos hõerõmûvek.

hanem azért, mert az atomerõmûveket nem lehet csak úgy fel-le tekergetni a hálózat igényeinek megfelelõen,

Ez valóban így van. Azonban ha volna elégséges erõmûvi kapacitás (mint ahogy nincs), akkor kapcsolt árammal mûködõ vízmelegítõkkel illetve fûtéssel a csúcsok kiegyenlíthetõek lennének. Végsõ esetben a felesleges energiát ki is lehet eregetni egy nagy hûtõtoronyban, miért ne?
Pill az a baj, hogy a paksi kapacitás csak a fogyasztás mintegy 40%-át fedi le, a maradékot pedig a rendkívûl környezetszennyezõ és drága üzemû egyéb erõmûvekbõl kell megvásárolnunk, e miatt az elektromos energia végfelhasználói ára a hagyományos energiahordozókénál drágább. Ha lenne még három-négy mai paksihoz mérhetõ erõmûvünk, az teljesen átrendezné az egész energiapiacot.
Az pedig nem biztos, hogy baj lenne, hogy ha figyelembe veszed, hogy egyetlen 120 lakásos sorház kifûtése földgázzal kb. évi 700t (hétszáz-tonna!) CO2 kibocsátással jár. És ez mind megspórolható lenne, ha atomenergiával fûtenék õket.
A gépjármûközlekedés üvegház hatású gáz kibocsátásán nem lehet spórolni, mert egyelõre nincs rá kidolgozott technológia, de a téli fûtésen lehetne! Az oroszok már uszályokra épített nukleáris reaktorokat csinálnak, jön a tolóhajó, elviszi a városba, lehorgonyozzák, bekapcsolják, és ha lemegy az élettartama, szépen visszaúsztatják a gyárba egy tatarozásra.

Az energiabiztonság pedig pont arról is szól, amirõl Újszilvás, nem kell minden településnek 100%-ban a hálózaton lógnia, sõt, ha egy közösség meg tudja termelni és esetleg még feleslege is van energiából, akkor azt tudja értékesíteni. Szerintem ez mindig is vonzóbb alternatíva volt, mint az orosz gáztól való függés.

Pillanatnyilag az ilyen jellegû függetlenség illúzió csupán, mert az energia gazdaságos tárolása technikailag nem megoldott. Pill az un. alternatív energiaforrások is "a hálózaton lógnak", amikor éppen süt a Nap vagy fú a szél, akkor visszatáplálnak, amikor pedig nem, akkor a fogyasztók hálózati energiáról üzemelnek. Ez annyira így van, hogy az efféle "erõmûvek" létesítésére kiadott engedélyek feltétele az azonos kapacitású fosszilis erõmûvek rendelkezésre állása. Egyebek közt pont ezért van az, hogy a beépíthetõ maximumhoz képest csupán egy töredék a meglévõ szélerõmûvek összkapacitása.
Hát ez a baj ezzel, kérem.
Azon kívûl, hogy iszonyatos beruházások és karbantartási igények, amikrõl beszélünk.

[moon]

Az atommal nem versenyezhet semmilyen tájba rakott ventillátorcsoport. Viszont lehet, hogy már az újabb blokk építésérõl is lecsúsztunk, mivel az energiaszegénység miatt nem lesz az országnak pénze építeni, hitelt meg nem kap rá, úgyhogy a következõ években tovább durvul az energia helyzet. Amúgy is tíz évig építenének egy atomerõmûvet, és minden kormány max. két évre tervez a többit leszarja.

[Kocalovas]

Viszont lehet, hogy már az újabb blokk építésérõl is lecsúsztunk,

Igazándiból ez azért veszélyes, mert számos nyugati atomerõmûnek hamarosan lejár az üzemideje, a tõkeerõs országok le fogják kötni a gyártó kapacitásokat (mert atomerõmûvet azért olyan nagyon sokan nem tudnak gyártani a világon), és akkor aztán jópár évre elmegy ez a hajó.

[emzprx]

Három hete volt lehetõségem három biogázerõmûvet megnézni Augsburg és Ulm környékén. 2003-ban voltunk arra biciklizni a Duna mentén, úgyhogy van összehasonlítási alapom a változásokról. Az elsõ ami feltûnik az a rengeteg napelem a házak istállók tetején. Szinte nem látni a cserepeket. Néhol kilométereket lehet menni, úgy hogy az út mellett hektárokon tucatjain vasállványzatra szerelt napelemek láthatóak. A másik változás a biogázerõmûvek megjelenése. A vendéglátónk szerint a környéken ha elmész egy erõmûhöz, a tartályok tetejérõl láthatsz még legalább hármat. Gyakorlatilag az összeset 2005 után építették. Megnéztünk egy 0,3 MW (most bõvítik duplájára), egy 0,55 MW és egy 0,75 MW teljesítményût. Mindegyiket egyszerû parasztgazdák birtokolják és üzemeltetik. A biogázgyártás alapanyaga 20-30 %-ban állati trágya, a többi pedig silókukorica. Egy ha silókukorica (cirka 60 T) szükséges cirka 3 KW óránkénti termeléshez. Mindhárom tulaj gyakorlatilag a saját állatok takarmányán felüli részt teljes egészében áramtermelésre használja. A melléktermékként képzõdõ "mûtrágya" visszakerül a saját földekre. 1 KW beruházási költsége cirka 3 000 EUR, amihez kedvezményes hitelfelvétel társul. Az állam 20 évre leszerzõdik velük az áram átvételére. Az üzemek folyamatosan termelnek, gyakorlatilag felügyelet nélkül. Csak a napi alapanyagot kell biztosítani a számukra. Problémát okoz a keletkezõ nagy mennyiségû hõenergia hasznosítása. Az egyik helyen egy kisebb 500 m-re lévõ sportközpontot fûtöttek távfûtéssel, a másikon tûzifát szárítottak. Egy dolog látszott tisztán: ha majd esetleg más országok is lemondanak az atomról, akkor a németek hatalmasat fognak kaszálni a technológiaexporton.

[Filly]

Ritkaföldfém-bányák Belsõ-Mongóliában... :(