1296 válasz a témához

[esti]

Moon, igen, most pont azért néztem ide vissza, mert rájöttem, hogy helyesbítenem kell a hõátlaggal kapcsolatban. Ha nem egy hõmérsékletet mondunk, akkor igaz, amit írsz, bocsánat. A parkolófagyasztás valóban extrém eset, de jól példázza, hogy bele tudunk zavarni a talaj hõháztartásába. A hõtározást a tervezésbe belekalkulálják (ez a korszerûbb modellezõprogramokkal lehetséges - itt mondjuk bejön a nagyobb cég elõnye, pontosabban tud méretezni) de valahogy sosem egyezik a nyári hûtési és téli fûtési igény. Valamerre el fog billenni a dolog, és éves átlagban is vagy felfûtjük, vagy lehûtjük a földtani közeget. Ha hûlés az átlag, akkor akár lehetne próbálkozni kollektoros ráfûtéssel, kérdés, hogy a plusz költségek miatt megtérül-e egyáltalán... Ilyen elrendezésrõl még nem hallottam, de lehet, hogy ráérõs óráimban kiszámolom.

[moon]

Már hónapok óta mást se csinálok, mint szabadidõmben mindenféle alternatív és nem alternatív energia nyerési lehetõségeket nézegetek, igaz én nem értek hozzá mérnöki szinten. Sajnos mindegyiknek megmutatkoztak a korlátai. Tárolásnál pl a hõveszteség, akárhogy szigetelünk az idõ függvényében több hónapos tárolásnál óriási hõveszteségek jelentkeznek, mivel számottevõ hõt csak nagy anyagmennyiségekben tudunk tárolni szimpla felmelegítéssel. Az a marhára bosszantó az egészben, hogy egy-két hét nyári kánikulában a mai kollektorokkal, meg egyebekkel könnyedén össze lehetne kapni az egész évi fûtés hõszükségletet, viszont a tárolásra nincs se fizikai se kémiai megoldás.

[esti]

Hát igen, tuti megoldás nincs. Úgy lehet talán legjobban kisakkozni, hogy az ember összeszedi az igényeit és a környezeti/infrastrukturális adottságokat, plusz, mint talán legfontosabb tényezõt, a pályázati és támogatási lehetõségeket és ahhoz keres alternatívát. Én úgy látom, hogy számolgathatod a lakhelyed napsütéses óráinak számát, meg 10m-en a szélsebességet, úgyis az éppen aktuális támogatási rendszer fogja meghatározni, hogy mit éri meg építeni ...

[moon]

Ahogy én látom, inkább úgy néz ki, hogy nem támogatják amit nem tudnak megadóztatni, és amit nem tudnak megadóztatni, azt lehetõleg gátolják. Így sok értelmes alternatív energia felhasználásnak lõttek. Pl. 15-20 m-en már szinte állandóan fúj a szél, ott megérné egy szinte állandóan pörgõ szélkerék. Engedélyezném, amennyiben akkora a telek, hogy nem dõl rá a szomszédokra, ha netán kidönti a vihar. Ehelyett 6 m felett kell engedély, ami miatt máris nem éri meg vele tökölni. A létezõ tuti megoldások jelenleg, napenergia használati meleg vízre és fûtésrásegítésre. A napelemek legfeljebb ledes izzókra tanyára, ahol nincs egyébként villany. A legtutibb viszont pár hektár saját akácos, amennyiben sikerül úgy gazdálkodni, hogy a tulajdonosnak sikerül kitermelni. Hõszivattyúk is jó megoldások. Szóval igazából nem a támogatás lenne a lényeg, hanem hogy ne akadályozzák.

[Hotzenplotz]

Szia Moon! Na ja, egy fekete vashordónál nincs jobb melegvíz készítésre nyáron. Télen sajnos simán 1/8 annyi a fény, a hõveszteség meg hatalmassá válik. Megéri-e vajon vákuumcsöves szuper napkollektort venni csak a téli hónapokra, csak kézmeleg víz elõállítására? A megtérülési idõ beláthatatlanul sok egy átfolyós vízmelegítõhöz képest - a kerti szeméttel tüzelt fürdõhengerrõl nem is beszélve. A szélerõmûvel is az van, hogy messze jár a háztartások energiaigényétõl. Egyszer akartam számolni, kijött, hogy ahhoz, hogy a 2kW-os dinamómat meghajtsam, kéne egy 6m-es fesztávú propellert csinálni... és 2kW az még annyira azért nem sok, éppen csak elmenne róla egy kisebb fajta hõtárolós villanykályha, vagy egy lakás kivilágítása meg egy számítógép. Legjobb tényleg az akácos, az energianád. Vagy hogy ontopic legyek: a lószarból fejlesztett "biogáz"

[Robi]

"Szóval igazából nem a támogatás lenne a lényeg, hanem hogy ne akadályozzák." Szerintem a lényeg a fejekben kéne, hogy megbújjon. Tudatosítani kellene az emberekkel (sajnos szinte reménytelen vállalkozás), hogy a legeredményesebb megoldás a felhasználás önkéntes korlátozása lenne.

[Ernest]

Ha 2 kW zsinórban kinyerhetõ lenne egy szélkerékbõl, az nagyon tuti lenne azoknak, akik 50-60 m2-en laknak, mert a fûtésre elég. Ugyanehhez azért naponta be kell toloncolni a kazánba 11 kg akácot, ami vénasszonynál már nem is megy, öreg kazánnál meg kell egy 24 órás szolgálat hozzá.

[Hotzenplotz]

Szia Erneszt! 2kW-t ki lehet venni egy szélkerékbõl, van egy ismerõsöm fészkesfehérváron, aki 3,5kW-os szélkereket üzemeltetett 16 évig a szocban, csak akkor bontotta le, amikor elrozsdált, és kezdtek potyogni az alkatrészek. De azt mondta a bácsi, hogy éppen csak megszolgálta a bekerülési költségét. Persze akkor még olcsó volt az energia, szóval ami neki éppen csak nullszaldós volt, az lehet, hogy ma már erõsen pluszos lenne. De egy ekkora ló nagy szélkereket csinálni már nem barkácsfeladat, hanem komoly mérnöki munka, mert ha egy 3 méterespropellerszárny elszabadul vagy valami, az falat is áttöri. :-( Maradék anyagokból barkácsolni kb. egy 80-100W-ost lehet, hát az jó szeles helyen kb egy abszorpciós frizsidernek elég. Nagyon jól megépített 60m2-s ház az, amit 2kW-val ki lehet fûteni... egy szokásos 38-as tömör falas parasztháznál inkább 20kW körül szokott lenni a hõigény. Már persze ha nem csak a hálószobát fûtöd belõle.

[esti]

Az aktuális jogszabályoknak utána kell nézni, de 3 éve még érvéyes volt a következő: Ha nagymenő extrém-kosárlabdázó akarsz lenni, egy 20 m magas kosárpalánkot engedély nélkül fel lehet állítani. Már meglévő póznákra engedély nélkül lehet bizonyos kisméretű szélturbinákat szerelni. A vákuumcsöves napkollektor Magyarország területén egyszerűen nem éri meg. Egyszerűt kell választani, ha pedig olyanok az igények, amiket ez nem tud kielégíteni, akkor mással kell megoldani. Mindenképp gazdaságosabb lesz, mint egy vákuumcsöves. Az csak divat, nem a mi klímánkra van tervezve.

[moon]

Nézegettem én is a vákuumcsöves kollektorokat de szerintem sem éri meg. Ahogy számolgattam nekem az jött ki, hogy kb 25%-al tudhat többet, gyári új állapotában a vákuumcsõnek köszönhetõen, de viszont kb. duplájába kerül. Meg nem bíztam az idõtállóságában, a síkkollektor gondozás mentesebbnek néz ki. Végül 6 db SKN 2.0-nál kötöttem ki. Síkkollektoroknál fontos "apró" különbségek a gyártmányok között: -hátfal anyaga, pozdorja, alulemez, mûanyag vagy egyéb -hátfal hõszig anyaga és vastagsága: polisztirol, purhab, vagy kõzetgyapot, min 4 cm. -csövezés hárfa, vagy egy csõbõl hajtott -csõ anyaga: réz, alumínium -abszorberlemez anyaga, réz, alumínium -abszorber festék van-e -borítóüveg minõsége -keret anyaga: fém, mûanyag, fa

Edited by moon, 2011 január 6. - 21:37.

[moon]

Legális áramfogyasztás csökkentõt árulnak itt-ott..
Ernest remélem szakmailag nyilatkozol!
Hajlok arra a véleményre látatlanban, hogy az áramfogyasztást azt éppen nem csökkenti, de akkor mit csinál?.

[Hotzenplotz]

Kedves Moon!

Semmit sem csinál. Illetve gyenge fénnyel világít. Itt van róla a leleplezõ cikk:
http://www.siliconch...92/article.html

[moon]

Hát gondoltam, valami turpisság lesz a dologban. Már csak az ára miatt is, ha tényleg tudna 20-30% fogyasztáscsökkentést, akkor többszázezerért árulnák.

[Hotzenplotz]

Kedves Moon! A fogyasztáscsökkentést felejtsd el nyugodtan. Különösen a mágnesest. Én a villannyal amúgy sem játszanék. Pont azzal nem. Mert ha rájönnek, és kikapcsolják, akkor aztán lehet fateknõben mosni a petrojlámpa fényénél mint a középkorban... Legnagyobb szívás! Meg nem is akkora nagy összeg... nekem villanybojlerrel havi 10e körül van, ha volna valami csodaszer, ami 10%-ot megspórol...? na bumm, egy ezressel beljebb vagyok, na hurrá... eh! régen rossz lenne, ha már ennyin múlna...

[moon]

Köszi. Rendes tõled, hogy lebeszélnél arról, hogy valamikor is lopjam az áramot, különösen mivel errõl szó nem volt. Az érdekelt volna, a termék adatlap leírása alapján, hogy valóban annyira csehül mászkálnának a fázisok frekvenciaeltolódásai egymáshoz képest, amilyennek írják, vagyis ez optimalizálható-e tényleg oylan mértékben ami költségcsökkentést eredményezhet? Közben megkérdeztem másokat, van aki szerint max annyit tud a kütyü, hogy valamiféle túlfesz védõ, de természetesen semmiféle fogyasztáscsökkentõ hatása nincs, amit eleve sejtettem az árából.

[Hotzenplotz]

Kedves Moon! Kondenzátoros fázisjavítás létezik, ipari méretekben, ahol az induktív fogyasztók dominálnak. (Mondjuk egy vasmûben, ahol csillió wattnyi villanymotor hajtja az esztergákat meg marókat.) De ott sem az a célja, hogy a mérõt becsapja. Tényleges "áramcsökkenés"csak akkor volna lehetséges, ha a berendezések hatásfoka, belsõ vesztesége javulna. Nyilvánvaló, hogy ez csak az adott berendezés jelentõs mértékû (és zseniális) átalakításával érhetõ el, külsõ készülékek bekapcsolásának nem függvénye. Kb mint a belgyógyászati panaszokhoz a hegyikristály amulett... ;-)

[Timsili]

Most mér izélgeted? Csak érdekelte a dolog, kíváncsi volt, és kész. Nem hiszem, hogy jobban kéne gyõzködni. Attól, hogy valaki nem szakmabeli, nem biztos, hogy totál kasu emberileg is. Egyébként mibõl gondolod, hogy a hegyikristály nem, vagy csak keveset használ? Üdv a fórumon amúgy! :kocc:

[Hotzenplotz]

Kedves Timsili! Nem izélgetésnek szántam, csupán ismeretterjesztésnek. Sajnálom, ha félreérthetõ voltam. Csodák nincsenek. Sajnos.

[Ernest]

Köszi. Rendes tõled, hogy lebeszélnél arról, hogy valamikor is lopjam az áramot, különösen mivel errõl szó nem volt.
Az érdekelt volna, a termék adatlap leírása alapján, hogy valóban annyira csehül mászkálnának a fázisok frekvenciaeltolódásai egymáshoz képest, amilyennek írják, vagyis ez optimalizálható-e tényleg oylan mértékben ami költségcsökkentést eredményezhet?
Közben megkérdeztem másokat, van aki szerint max annyit tud a kütyü, hogy valamiféle túlfesz védõ, de természetesen semmiféle fogyasztáscsökkentõ hatása nincs, amit eleve sejtettem az árából.

Õket ültesd vissza az iskolapadba...
A szerkezmény az átlag háztartásban valóban csökkentheti némileg a fogyasztást - merthogy az átlag háztartásban induktív terhelés azért csak van, és ez bizony többlet wattos fogyasztást okoz.
Persze, a mikroprocesszor, stb az nyilván hazugság, ha szétszedték, és kihõszivattyúzott helye volt.
Apró feltételek volnának. Például csak valóban a mágnesezõ energiát igénylõ fogyasztókészülék áramkörébe rakva (a videon a hosszabbító) használ csak. Ha nincs jó sok induktív, csak kevés, akkor nem javít, de nem is ront (átbillenti a másik oldalra a vektorokat, ugyanannyi kapacitív lenne, pld, mint amennyi induktív volt). Ha még kevesebb induktív van, mondjuk nulla, akkor meg többletfogyasztást okoz... Igen ám, de alighanem csak okozna, ezen két utóbbi esetben vélhetõleg bejön az, hogy a lakossági mérõk a netes pletykák szerint nem kezelik jól a kapacitív terhelést. Ettõl eltekintve nem sokat spórol, a legjobb esetben sem. Megbecsülném mondjuk 4-5%-ra.

Nagy vonalakban az is igaz, hogy egy kondi simítja a csipkéket.

Abban tamás volnék, öregségi reflexeim miatt, hogy ekkora induktív igényeket ki tudna kompenzálni, mint amik oda vannak írva, bár a kondenzátor kapacitáááása a cikk szerint meglepõen nagy.

[Hotzenplotz]

Részben igazad van, de elfelejted, hogy a háztartási fogyasztásmérõ csak a hasznos teljesítményt méri, a meddõfogyasztásért a fogyasztó nem fizet, tehát nem is tud rajta spórolni. A meddõmérõ egy külön szerkezet lenne (kVArh-ban skálázva), de magánszemélynél még sosem láttam ilyet felszerelve, úgy tudom, egyfázisút nem is gyártanak.

[Ernest]

Nem felejtem el... A háztartási fogyasztásmérõ valóban a hasznos teljesítményt méri, de nem a fogyasztókészülékét, hanem a mérõnél levõ feszültségbõl és áramból adódót.

[Hotzenplotz]

... szorozva cos fivel, vagyis a fáziseltolódást kompenzálva. A meddõmérõ meg U*I*sin fi-t mér. A fogyasztókészülék hatásfoka meg egy másik eset.

[Hotzenplotz]

Kedves Tótumfaktum! Kb. középiskolás fizikaórai felkészültséget igényel a dolog. Életkor és elmekapacitás függvénye, hogy ki mennyire emlékszik belõle. De ha már nagyon zsibbad a fejed, pihenésképpen akár vissza is sétálhatsz az alma-materedbe, hátha visszaadják az iskolapénzt...

[moon]

"Véglegesítés elõtt Magyarország hosszú távú energiapolitikai stratégiája, az Energiastratégia 2030 dokumentum MTI Budapest, 2011. január 11., kedd (OS) - Bencsik János klíma- és energiaügyért felelõs államtitkár 2011. január 10-én az Energiapolitika 2000 Társulat meghívására elõadás keretében ismertette a kormány energiapolitikai koncepcióját, a készülõ hosszú távú energiastratégia legfontosabb alapelveit. ...Elõadásában Bencsik János kiemelte: a világ, Európa és benne Magyarország energiaigénye az elõrejelzések alapján a jövõben tovább növekszik, ugyanakkor a fosszilis energiaforrások ezt az igényt hosszú távon a hozzáférhetõség fokozatos romlása következtében egyre magasabb áron tudják majd csak kielégíteni. A fosszilis energiaellátottság szempontjából Magyarország gazdasága és lakossága kiemelten sérülékeny helyzetben van a köztudottan nagymértékû földgázimport-függõség következtében. Részben ezért, részben a az emberi lét peremfeltételeinek szükségszerû védelme érdekében a fenntarthatóság kritériumait is figyelembe kell venni, és be kell emelni Magyarország energiastratégiájába – tette hozzá az államtitkár. Az ország 2030-ig tartó energiastratégiájáról szólva Bencsik János kiemelte: annak meg kell felelnie és ki kell szolgálnia az elsõdleges nemzeti érdekeket – garantálnia kell az ellátásbiztonságot, figyelembe kell vennie a legkisebb költség elvét, érvényesítenie kell a környezeti szempontokat és biztosítania kell, hogy Magyarország nemzetközi súlyával és erõforrásainak mértékével megfelelõ arányban hozzájárulhasson a globális problémák megoldásához. Ehhez csökkentenünk kell az energia importfüggõséget, növelni kell az állam szabályozó szerepét, a fogyasztóvédelem megerõsítése mellett mérsékelni kell a lakosság energiaszegénységét, és ösztönözni kell a kapcsolódó iparágak hazai fejlesztését is – mondta az államtitkár. A véglegesítés alatt álló Energiastratégia 2030 dokumentumról szólva elmondta: annak kereteit a hazai gazdaságot meghatározó tényezõk – a rendelkezésre álló erõforrások, a társadalom teljesítõképessége és a geopolitikai lehetõségek – jelölik ki. Ezen keretek között a legfontosabb stratégiai céljaink a versenyképesség biztosítása, a fenntarthatóság kritériumainak való megfelelés és az ellátásbiztonság erõsítése. Ezen legfõbb célok megvalósítását szolgálni hivatott eszközrendszer öt eleme a következõ: megújuló energiaforrások felhasználásának növelése, atomenergia szerepének fokozása, regionális energetikai infrastruktúra fejlesztése, új energetikai intézményrendszer kialakítása, valamint az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozásának kettõse. Budapest, 2011. január 11. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"

[emzprx]

Ez egy elég nagy bullshit. Nem tudnának egy kicsit konkrétabban fogalmazni ? Az nem jelent semmit, hogy növelni kell a függetlenségünket, hogy jobban kell takarékoskodni, vagy fejleszteni kell az infrastruktúrát. Ez annyit tesz csupán, hogy de jó lenne jobban élni jövõre, mint tavaly. Na de hogyan ? Egy konkrétumot említ, Paks bõvítését, de az már egy ismert dolog, azt hiszem. Mi a helyzet a vízierõmûvekkel (politikailag kényes téma), az energiafûvel és biomassza cuccal (környezetileg kényes téma), szeles cuccok, napelemes cuccok stb. ? Szeretem az ilyen hosszútávú stratégiákat is ami 2030-ra szól. A következõ 5 évben udvariatlanság lesz bármit számon kérni a dologból, hiszen hol van 2030. Azt hiszem, az EU éppen 10 éve tûzte ki stratégiailag, hogy az idei évre a világ vezetõ gazdasági és innovációs hatalma lesz.

[Filly]

A takarékosság jegyében akkor pl leszerelhetnék a 86-os vonaláról azt a kütyüt, ami félpercenként (!) bemondja, hogy a következõ busz hol jár és mikor ér a megállóba. Bosszantó pazarlás.

[juice]

nem akarlak elkeseríteni, de épp a rendszer kiterjesztését tervezik (BKV Futár projekt)

[moon]

Ez egy elég nagy bullshit.
Nem tudnának egy kicsit konkrétabban fogalmazni ?
...

Elég konkrétan van ez fogalmazva.
Magyarul azt jelenti, hogy szeretnék ugyan csökkenteni az ország külsõ energiafüggését, de nem rendelkezünk semmilyen a szükséges nagyságrendet akárcsak megközelítõ alternatívával, de ez nem akkora gond, mert jelenleg még senki nem érzi át a közelítõ probléma nagyságát sem, ezért ráérünk ábrándozni alternatív energiákon.
Atomenergia bõvítés van napirenden jobb híjján, csak az már nincs beleírva, hogy bõven el vagyunk késve vele. Mostanában kellene beröffenteni egy új atomerõmûvet.

Idén még le lehet állítani a ketyegõ élelmiszerbombát

[emzprx]

Elég konkrétan van ez fogalmazva.
Magyarul azt jelenti, hogy szeretnék ugyan csökkenteni az ország külsõ energiafüggését, de nem rendelkezünk semmilyen a szükséges nagyságrendet akárcsak megközelítõ alternatívával, de ez nem akkora gond, mert jelenleg még senki nem érzi át a közelítõ probléma nagyságát sem, ezért ráérünk ábrándozni alternatív energiákon.

Így nézve tényleg elég konkrét.

Nekem van egy kis erdõm, már csak egy kapcsolt (villamos és hõ) erõmûvet kellene építenem, és függetlenedhetnék.


"A gabonahiánynak a természeti csapások mellett egy másik fontos oka is van - írta tavaly augusztusban a Foreign Policy amerikai lap: az, hogy a fejlõdõ világban a mezõgazdaság továbbra is rendkívül fejletlen, és ez ellen nem sokat tesznek a fejlõdõ országok. A lap adatai szerint Afrikában az emberek 60 százaléka dolgozik a mezõgazdaságban, de a kontinens gazdasági termelésének csak 25 százalékát adja ez a szektor. Az alacsony termelékenység egyik oka, hogy a fejletlen országoknak juttatott amerikai segélyek kevéssé koncentrálnak a mezõgazdasági fejlesztésre, amely csak az USA fejlesztési segélyeinek 3,5 százalékát teszi ki. A fejlõdõ országokban így a mezõgazdasági termelékenység kevesebb mint 1 százalékkal nõ évente. "

Nem adunk nekik hálót, mert akkor csökkenne a függõségük. Vegyék csak meg tõlünk a halat.

Vagy még jobb, ha a pénzüket rakétákra meg kalasnyikovra költik, és a 10 %-át visszaküldjük élelmiszersegélyként.

[moon]

Ezt a lakosság 10-20%-a gond nélkül meg tudná csinálni és muszájból talán kedve is lenne hozzá. Csak az a baj, hogy a maradék 80-90 %: -Nem úgy van szocializálva, hogy a mikró, a Tv, a benzin, plazma, meg egyéb cuccok nélküli életet életnek tekintené és elõbb fordul(na) embertársai ellen különféle erõforrások megszerzése céljából, mintsem önként visszatérne a középkorba. -Nem lenne helye, területe, erõforrása, és legfõképpen nem értene hozzá, hogy mit kell csinálni, ha akarná akkor sem.

[Hotzenplotz]

Üdv! Szerintem nem baj az energiafüggõség. Kell valamit csinálni cserébe, amit mi tudunk. Exportálhatnánk pulikutyákat és karikás ostorokat Oroszországba, vagy mittudomén. hazánk sosem lesz energetikailag öneállátó. Ez még akkoriban sem volt így, amikor 6A-s villanyórákról mentek egész háztartások és a belvárosban is kályháztak. Egyszerûen nekünk ehhez nincsenek meg az adottságaink. Cserélni kell az energiát valami másért.

[moon]

Még egy-két atomerõmû + talajkollektoros vagy kútvíz, vagy szondás hõszivattyúk. fogyaszt 2 kw, fût 8-10 kw-ot, arányaiban. Mondjuk ahogy olvasgatom, a hõszivattyús cégek is megérik a pénzüket, de az egy másik tészta, ügyelni lehet a buktatóira.

[Hotzenplotz]

Kedves Moon! Gyorsan átszocializálódnának. Ukrainában is gyorsan kidugták a kályhacsöveket a panelházak ablakán, amikor fáztak. A fûtést gyorsan meg lehet tanulni... a baj az lenne, hogy ha tényleg mindenki kályházni kezdene, letarolnák az összes erdõt. Kár lenne értük.

[Filly]

Elõtte azért még sokan éhenhalnának.

[moon]

Nézd, a rendszer fogyasztás alapú, verseny alapú, profit alapú. A természeti erõforrások felhasználása ezeknek van alárendelve, nem a fenntarthatóságnak. Ez a szemlélet olyan mélyen gyökerezik, hogy csak nagyon muszájból fog valamerre megváltozni. A kopp elkerülhetetlen és már folyamatban van. Már most egy csomóan energiaszegénységben szenvednek, vagyis egy olyan korszerûtlen lakásban laknak, aminek a fenntartása többszöröse egy korszerû lakásénak, fõleg fûtés szempontból, és nem marad pénzük lehetõségük ebbõl az ördögi körbõl kilépni.

[Ernest]

... szorozva cos fivel, vagyis a fáziseltolódást kompenzálva. A meddõmérõ meg U*I*sin fi-t mér.
A fogyasztókészülék hatásfoka meg egy másik eset.

Ne is bolondozzál már. Mi az, hogy kompenzálva? Dehogy kompenzálja, éppen hogy figyelembe veszi... Amekkora a szög, annak megfelelõ a cos fi...
A meddõmérõ valóban azt méri - de most a meddõmérõ nem érzi, hogy megszólítva lenne.
A hatásfok ezek után már a harmadik eset.
No, de elegem lett ebbõl. Rajzolni meg lusta vagyok, hát ebban az anyagban a 2-14 ábrát ajánlom, ahol is az, amirõl beszélek, az az UR és az RI vektoros összege (mert együtthaladó 220 V-os vezetékrendszer induktivitása elenyész) - ha ezt behúzod, láthatod, hogy a mérõnél a feszültség az eredõ, kiváló induktív komponenssel rendelkezõ áram felé fordul... Bingó és q.e.d. kezet fog... Kisebb szög, nagyobb cosinus. Nem?


Bocsánat, itt két vágányon járt az agyam, az alábbi nem igaz:

...Ha nincs jó sok induktív, csak kevés, akkor nem javít, de nem is ront (átbillenti a másik oldalra a vektorokat, ugyanannyi kapacitív lenne, pld, mint amennyi induktív volt). Ha még kevesebb induktív van, mondjuk nulla, akkor meg többletfogyasztást okoz...

Pontosabban az elsõ mondat a feszültségesésre nézve igaz (az is egy hirdetett elõny volt), a másodiknál meg a feszültségesést mesterségesen rongáltuk nagyobbá.

Edited by Ernest, 2011 január 12. - 20:32.

[toro]

http://index.hu/gazd...olyival_az_mvm/

Tanulságos olvasmány.
Csak gyõzzük börtönkapacitással....

[moon]

Egyiptomról röviden . Hetesi Zsolt cikke

A The Oil Drum-on megjelent egy írás Egyiptomról. Amennyiben figyelmesen tanulmányozzuk át, egy csomó dolgot megérthetünk.

1. Egyiptom jelentõsen el van adósodva. A CIA Factbook-ja szerint a GDP 80.5%-a a kormányzati tartozás, ami nagyon magas Afrikában és az arab világban.

2. Nagyjából eddig az évig Egyiptom olajat adott el külföldre, a befolyt bevételek jelentõsen hozzájárulhattak az ország pénzügyi stabilitásához és élelmiszer-behozatalához.

3. Az egyiptomi olajkitermelés (ahogy megszokhattuk már az olajkitermeléstõl) a 90-es évek eleje óta csökken, az ország belsõ felhasználása (a népességgel együtt) nõ.



1. ábra. Az egyiptomi olajkitermelés (szürke), hazai fogyasztás (folytonos fekete vonal), és export (zöld) 1960 és 2010 között.

Következmények:

Mivel az ábra iskolapéldája az Export-Land Modellnek (ELM), így aztán segít megérteni, mi várható akkor, amikor egy fosszilis források eladásából, mesterségesen alacsonyan tartott árakkal mûködõ országban hirtelen elkezd apadni a bevétel. Dióhéjban, mi is ez az ELM? Egy képzeletbeli ország napi 2 millió hordó olaj kitermelésével indul az elsõ évben és fogyaszt 1 millió hordót napota (2. ábra). Miután kitermelése már a csúcs után van (tegyük fel), de egyelõre mivel van elég, nem korlátozza a fogyasztás hazai bõvülését, az nõ évente 2.5%-al. Ahonnan e két függvény együttes hatására hiányozni fog az olaj, az az eladott mennyiség. Az ábra példája alapján a kitalált ország 9 év alatt exportórbõl importõrré válik.



2. ábra. Az Export Land Model. Egy kitermelõ ország olajbányászata évi 5%-al csökken (kék), hazai fogyasztása 2.5%-al nõ (zöld). A kettõ különbsége az export: piros.

Pontosan ez törtáénik Egyiptom esetén is. A mesterségesen alacsony árak most visszaütnek: emelkedniük kell; ezzel együtt eltûnik az ebbõl származó bevétel is, kevesebb jut az egyébként égetõen fontos élelem-bevitelre - hisz Egyiptom lakossága töretlenül nõ, évi 2%-al, nemsokára eléri a 79 millió fõt, míg lakható területe alig nagyobb, mint hazánk.



3. ábra. Egyiptom népességének alakulása (fekte) és évi változása (zöld).

Miután 2010-ben saját bevallásuk szerint az élelem 40, a búza 60%-át külföldrõl szerezték be, így most neháéz helyzetben vannak:

- az olajbevétel hiányzik,

- a földgázból nem lehet növelni az eladott mennyiséget,

- jövõre vélhetõen venni kell az olajat külföldrõl,

- idõközben a 2008-as olajár-robbanás hatására megnõttek az élelemárak is, és nem nagyon estek aztán vissza.

Röviden ennyi. Még adalék lehet, hogy az Economist nyomtatott változata január 15-én beszámolt arról, hogy Iránban 75%-al nõtt a benzinár, az elnök beszéde után, melyben bejelentette a változásokat.

Ezen hírek azok, amik nélkül lehet sok mindent beszélni gazdaságról, meg forradalomról, meg sok minden másról, de mégis, velük érthetõbb a hírháttér.

Hetesi Zsolt's blog

[toro]

"Népszava online 2011. március 12. szombat ....... Két atomerõmûben is üzemzavar volt Japánban a pénteki földrengés után. A szigetország nukleáris felügyelete azt közölte, hogy a fõvárostól, Tokiótól 250 kilométerre északnyugatra lévõ Fukushima 1 nevû, hat reaktorral rendelkezõ erõmûnél a mérések cézium jelenlétét mutatták ki a levegõben...... A Jiji Press japán hírügynökség közlése szerint az egyes számú erõmû hûtõvizének egy része elpárolgott a földrengés után, így szabadulhatott ki radioaktív anyag az üzemanyagcellákból. Az érintett reaktort tûzoltóautókkal is hûtötték..... Az NHK japán közszolgálati televízió a nukleáris és ipari biztonsági felügyeletre hivatkozva azt közölte, hogy az uránium üzemanyagot tartalmazó tartályok fémborítása is megolvadt....." Még egy-két ilyen korrekt, tudományos hír, és a Zöldbéke mindent visz.

Edited by toro, 2011 március 12. - 12:32.

[Ernest]

De azt mi nem tudjuk meg, csak akkor, amikor a vándordiákok erre gyalogolnak, és megállnak egy pohár vizet kérni és hálából mesélnek. Azé' szerintem a japánok abban biztos tudatban voltak, hogy õk földrengés-ellenállóan építenek ilyesmiket. Az amerikaiak már 1971-ben nevet adtak a Kína-szindrómának. De mi van Japánnal szemben?

Edited by Ernest, 2011 március 12. - 14:22.