12215 válasz a témához

[Apple]

Szerintem inkább erre bulizz Gumi http://www.youtube.c...feature=related

Gratula a két kobbojnak :kocc:

[Gumilovas]

Szerintem inkább erre bulizz Gumi http://www.youtube.c...feature=related
...

Anyám, ez tök olyan, mintha én énekelném!

[Aniko]

/Gumi full hangerõn hallgatja, görgõs irodaszéke nyerítve vágtat az asztal mögött, de lovasa szabadságát korlátozza a fülhallgató zsinórhossza, de sebaj, imitált lasszódobásokkal üti ki kolléganõje szemét és elsikkant egy yihát elég nagy meglepetést okozva ezzel az irodában! Ó jeeee./

És én ezt látom! (Lelki szemeimmel.)

Gratulálok ûberkobbojok! Lealázzuk a nyugatot!! Jeeeeeeeeeee! :yeah: :yeah:

Túrom a netet, hogy találjak valamit errõl a versenyrõl, egyelõre gyenge eredménnyel...

Meg ezt!!

Edited by Aniko, 2008 április 11. - 11:27.

[Aniko]

Höhöhö!

[Melcsi333]

csatlakozom a szívbol gratulálókhoz!

[Csapos]

Haza értünk, mint kiküldött tudósító voltunk jelen versenyen. Bakker, mikor megérkeztünk az összes versenyzõ vagy háttal állt a bocinak és úgy dobott, vagy ellentétesen pörgette a kötelet és a hátamögül dobott Nem is tudtam, hogy így is lehet, csak kamilláztam vadul körbe. Gondolom az érintettek majd írnak részletesebben is

[Aniko]

Halló! Kétszeres EB-bajnok hívott fel ma délelõtt telefonon futószárazás közben (én futószáraztam). Greenhorn (kezdõ) - Sheriff - 1. hely Haladó - Sheriff - 1. hely

[Csapos]

Menses! Tudod Te, mekkorát fogtok nyalni ha a gazda hazaér? Csomót ötleteltünk a verseny szünetében......

[Aniko]

Menses! Tudod Te, mekkorát fogtok nyalni ha a gazda hazaér?

Vettetek valami bazinagy nyalósót, vagy mi?

[Varázsló]

Óriási gratula! :yeah: :guny: :kocc: Meséljetek, mi volt, hogy volt? Beszámolót kérünk!!!

[sheriff]

Az Európa Bajnokság szervezõi, az osztrák Hörby és a svájci Suzie a Silveradon is többször járt osztrák NRHA vezetõtõl, Wolfgang Scmidttõl hallották, hogy Magyarországon van egy idióta lasszó buzi, aki mindenhova lasszóval a kezében jár. Tavaly Liebenauban, a Közép Európa Kupán is állandóan lasszózott, mivel csak a lánya versenyzett ott, õ meg unatkozott. Az e-mail címemet is õ adta meg Hörbynek, aki elküldte nekem az EB versenykiírását. Szóltam Rangernek, Dödének és Kastélynak, hogy menjünk, versenyezzünk! Végül csak Rangerrel ketten neveztünk, s csütörtökön este érkeztünk a helyszínre, a Bécshez közeli Hollabrunn nevezetû, osztrák városkába. Az autópályán sietnünk kellett, mert napközben mind a ketten dolgoztunk, jóval dél után indultunk csak el, s a kiírás szerint kizárólag ezen a napon, délután 3-5 között lett volna lehetõség gyakorolni az akadálypályán. Sajnos nem volt egyértelmû a kiírás, ahol csak a szervezõ Hörby lakáscíme szerepelt felismerhetõen, maga a versenyhelyszín csak Pro-Pferd Hollabrunn néven volt említve. Ezért ezerrel elautóztunk Hörby lakhelyéig, Siegersdorf-ig, ahol megtudtuk, hogy oda vagy 100 km Hollabrunn, a verseny helyszíne (200 km + kerülõ), s át kell vergõdni Bécsen is. Le is mondtunk az aznapi gyakorlásról.

Este 6-7 között értünk a tetthelyre. Keresni kezdtük a "mieinket", hogy lejelentkezzünk. Nem volt nehéz dolgunk, mert talpig cowboynak voltunk öltözve, a kezünkben lasszó, s minden utunkba akadó rögtön mutatta az irányt, hogy merre van a többi tökkelütött hülye. Maga a rendezvény egy lovas kiállítás volt, olyan félúton egy hazai utazás kiállítás és a Fieracavalli kirakodóvására között. Az egyik fedett csarnok mellett megtaláltunk a lasszósokat. Vagy húsz autentikus figura dobálta a lasszót különféle célokra. Ekkor majdnem hazajöttünk. Ott úgy dobáltak a fickók, de még a csajok is, ahogyan nemhogy nem láttunk még lasszót dobni, de ami a fizika törvényeinek is símán ellentmondott. Azonnal láttuk, hogy nekünk itt semmi keresnivalónk, mi olyan kis nyuszikák vagyunk ezekhez az emberekhez képest, hogy egyenesen szemtelenség a jelenlétünk. De még mielõtt elmenekülhettünk volna, észrevettek, s nagyon kedvesen összeismerkedtek velünk, körbevezettek, s gyakorlásra biztattak. Nem volt mit tenni, beálltunk közéjük. Látták, hogy mit tudunk (mi mindent nem), s elkezdtek segíteni. Mi idehaza kizárólag overhand dobással dolgoztunk eddig. Ez a technika használatos a lovon való lasszózáskor a texasi stílusban. De itt gyalogos lasszózásról volt szó, s mexikói/kaliforniai stílusú vaquero dobásokra volt szükség a versenyen. Olyanokról, mint backhand, offside, side warm, side warm open, houlihand, dei vianto, blackwelt, hip shot, stb. még nem is hallottunk, nemhogy ilyesmit dobni lettünk volna képesek. Elkezdtünk hát bénázni, s a profi ropingosok nagyon sportszerûen szívvel-lélekkel segítettek minket. Mire besötétedett, már egész jól ment a 15 fajta dobás némelyike, s a többi is sikerült hébe-hóba.

Másnap reggel a greenhorn kategórával kezdõdött a verseny. Összesen 5 kategória volt egyébként meghirdetve: greenhorn, parkour, advanced, vaquero, team parkour. Ebbõl eredetileg 4-re adtuk be a nevezést még az interneten keresztül, de a helyszínen, látva, hogy mi mindent kell dobni, visszakoztunk. A vaquero számról eredetileg is gondoltam, hogy valószínûleg megoldhatatlan lenne számunkra, hiszen láttam már mexikói charreria döntõt filmen, s az tényleg nem fehér embernek való dolgokat ígért. Úgy gondoltuk, hogy a grean horn és az kadálypálya számokat azért bevállaljuk, ha már itt vagyunk, a haladó és a vaqueró számot azonban meg sem próbáljuk.

A green hornban az igazi nagymenõk nem indultak (talán nem is indulhattak?), hiszen ez csak az elsõ versenyükön részt vevõk számára került meghirdetésre. Igen egyszerû versenyszám volt, feküdt nekem is, Rangernek is. Egy mûborjúra kellett 8 különbözõ pozícióból dobni, s teljesen mindegy volt, hogy milyen dobási módon dob az ember. Meglepetésemre holtversenyben az élen végeztem, s az összevetést, ahol növelték a dobótávot, igen nagy fölénnyel megnyertem. Amikor már biztos volt az elsõségem, akkor az utolsó dobásra dobtam egy olyat, hogy majd leszakítottam a boci fejét. Olyan Silveradosat!
Ebben a versenyszámban nem volt nehéz dolgom, mert ilye feladatokat Silveradon is sokat gyakoroltam, s csak side warm open és overhand dobásokat vállaltam be. Csak head shot dobás volt, ami a legegyszerûbb. (Nyakat kell megfogni, ellentétben a két szarv egyidejû megfogásával vagy a far (hip) és a hátsó lábak egyidejû megfogásával.

Még ugyanazon a napon lement az egyéni parkour verseny is, ami gyakorlatilag egy terepverseny volt, különféle akadályokkal. Itt nem voltunk valami nagy spílerek, hiszen a sikeres szerepléshez itt már dobni kellett houlihandet, backhandet is, hiszen voltak nagyon csalafinta akadályok is, amelyeket nem lehetett másképp leküzdeni. A parkour versenyen a középmezõnyben végeztünk Rangerrel. Itt már mindenki, vagy 20-25 versenyzõ részt vett. (Az utolsó napon -természetesen versenyen kívül- többször is hibátlant mentünk ugyanezen a pályán, mert addigra begyakoroltuk magunkat rajta. Jövõre ebben a számban már méltó ellenfelei leszünk bárkinek. Ebben biztos vagyok.)

Szombaton reggel az advanced kategórával kezdõdött a mûsor. Itt nagyobb távról kellett ugyancsak 8 pozícióból megdobni a borjút, de elõre meg volt adva, hogy melyik pontról miféle dobások közül lehet választani, s a választást elõre, még a verseny elõtt meg kellett tenni, s felírták a nevezési lapra. Itt már mindenképpen kellett a head shot mellett hip shot-ot is dobni, s nem volt elég csak overhandet dobálni, hiszen ilyet talán ha 2 pozícióból lehett egyáltalán választani. De nem is nagyon volt értelme könnyû elemeket bevenni a repertoárba, mert azok kevesebb pontot értek. S ott volt még az idõkorlát is, amely jóval kevesebb volt, mint a greenhorn számban. Ide ugye nem akartunk nevezni, de a svájciak legjobbja(akit mi csak Chayenne /jól írtam?/ néven emlegettünk, mivel kiköpött utánzata volt a Volt egyszer egy Vadnyugat fõszereplõjének) rábeszélt az indulásra. Addigra vérszemet is kaptunk, hiszen kora reggel óta gyakoroltuk az új dobásokat, s már kezdett egész jól menni. Elsõ versenyzõként indultam, s hótt nyugodtan jöttem le a pályáról, mert kettõt is hibáztam, s csak 18 pontom volt. (Minden versenyzõvel aláíratták a szereplése végén a pontozó lapját, s innen tudtam a pontjaim számát.) Gondoltam, hogy ez édes kevés lesz a végelszámolásnál ebben a magas szintû kategóriában. El is mentem gyakorolni, meg sörözni, hiszen gondoltam, hogy a többség úgyis lever, mint a tököt. Amikor mindenki lement, összehívtak párunkat, s közölték, hogy összevetést kell menni a harmadik helyért valakiknek. Gondoltam: mi közöm nekem ehhez, minek hívtak ide? Láttam is, hogy nem nekem kell összevetésre menni. Ranger nagy röhögve szólt rám, hogy mit bambulok itt, örüljek inkább, hogy megnyertem ezt a számot is. A 2. helyezettnek 14 pontja volt, a harmadikaknak 12. Mit mondjak? Kicsit megörültem. Próbáltam telefonon szétkürtölni a világba, hogy mekkora nagy ász vagyok, de senki nem vette fel a telefont az ismerõseim közül. Nagy sokár Anikónak tudtam elújságolni a boldogságomat, s õ nagyon megértõ volt. "Nebazki! Háezkurvajó! De tényleg komoly?" Nem akarta elhinni. Ittunk azért pár sört a roping mezõnnyel, fizettem egy rundot ugyanis örömömben. Õk érdekes módon velem örültek. Pedig lehetett volna bennük egy kis keserûség. Idejön egy kuka fickó valahonnan a sötét balkánról, csütörtökön még azt se tudja, hogy mi az a ranch roping, a houlihand közben minduntalan a nyakára tekeredik a lasszója, backhandnél pénteken még a nézõket találja el a borjú helyett, aztán szombaton meg ugyanezek a dobásai úgy ülnek, mint valami cowboykodásba beleõszült texasi csókának. Meg kell mondjam, hogy nekem savanyú lett volna egy kicsit a szõlõ a helyükben. De ez a társaság valami hihetetlenül önzetlen, segítõkész és nagyszerû emberekbõl áll. Európa roping iránt érdeklõdõ cowboyai kevesen vannak ugyan, de nagyon családias, jó hangulatú és összetartó társaság. Nagy megtiszteltetés számunkra, Rangerrel, hogy befogadtak maguk közé bennünket.

Szombat délután lement a vaquero szám is. Itt már tényleg csak a legjobbak álltak rajthoz. Még messzebbrõl kellett dobni (gyakorlatilag az én hill rope lasszóm nem is lett volna elég hosszú ehhez a számhoz), s volt pár addig még csak nem is említett dobásféle is. Jövõre ebben a számban is versenyezni fogunk Rangerrel, s szorgalmas gyakorlás után nem is leszünk teljesen esélytelenek. Az igazi Európa Bajnok, a ranch roping versenyszám koronázatlan királya a mi kontinensünkön, ennek a számnak a gyõztese, a rendkívül szimpatikus német nemzetiségû Klaus, aki a legtöbb segítséget nyújtotta nekünk a 4 nap folyamán. Õ elsõsorban roping tréner, másodsorban van valami lényegtelen polgári foglalkozása is. Igazi megszállott. Az elõzõ napi parkour versenyt is õ nyerte.

Az utolsó napon a team parkour verseny került megrendezésre. Ide teljesen megalapozatlan, ám vérmes reményekkel készültünk Rangerrel. Eddigre már vagy 48 órát lasszóztunk ész nélkül, s akár hibátlan pályára is képesek voltunk. Az eltelt napokban ugyanis vagy versenyeztünk, vagy gyakoroltunk. Reggeltõl estig. Megállás nélkül. A kezünket már alig bírtuk emelni. Hatalmasat fejlõdtünk. Persze nem csak mi lasszóztunk egész nap. Az összes versenyzõ. Mind idióta volt, nem csak mi. Ha már valaki teljesen belepistult a houlihand dobásokba, a keze tõbõl akart kiszakadni, s nem volt jártányi ereje sem, s le akart rogyni valahova, akkor odaállt elé valemelyik tökkelütött, s megkérdezte: Te, dobtál már offside-ból indítva dei viantot? Nézd csak, szerintem meg lehetne csinálni! S a félhalott ipse vagy csajszi, neki állt próbálgatni valami új marhaságot.
A team parkourt végül természetesen nem nyertük meg. A mezõny elsõ felében végeztünk, de ennek nincs jelentõsége. Hullafárdtak voltunk már eddigre, s mindjárt azzal kezdtük a dolgot, hogy Ranger a lehetõ legkönnyebb dobást, amit odahaza bekötött szemmel a bal lábával fogva a lasszót is megcsinálna, rögtön elcseszte. Ez mindkettõnknek megadta az alaphangot, s végül egyformán sokat hibáztunk, aminek köszönhetõen az eredményünk csak az 5. helyre volt elég. Csütörtök este ujjongva örültünk volna ennek az eredménynek, ha megjósolják, de közben vérszemet kaptunk, s nem voltunk túl elégedettek. De nem is vettük a szívünkre, hiszen láttuk, hogy a svájci vagy a német menõk is sokat hibáztak, ugyanis õk is fáradtak voltak eddigre (naponta 14 óra lasszózás, megfejelve minden nap egy sörözéssel), s végül pár hiba után elhülyéskedték az utolsó számot. Olyan figurákat dobáltak 4-5 hiba után, amit csak minden mindegy alapon vállal be az ember. Amikor már látszott, hogy nem tudnak nyerni, átváltottak örömlasszózásra.

Vasárnap este ünnepélyes eredményhirdetésre, kupák, oklevelek kiosztására és nehezen végrehajtott búcsúzásra került sor. Mindenki fáradtan indult a dolgára, otthonába. Az esti sörözések során megmutattuk laptopról a roping hazai fellegvárát, Silverado-t. Fényképeket és a Rancherék által készített Silverado Trail filmet nézegettük, s a verseny minden résztvevõje egyetértett azzal a Hörby és Suzie által felvetett ötlettel, hogy kollektíven látogasson el a teljes európai roping mezõny hozzánk idén õsszel, tartsunk itt egy ranch roping és trükk roping kurzust együtt, s jövõre meg Magyarország adjon otthont az EB-nek. Nem lesz könnyû dolgunk ez utóbbival, hiszen az osztrák Hörby, neje Michaela, és a svájci Suzie-ék nagyon magas színvonalon rendezték meg a versenyt, komoly kupákkal, oklevelekkel, díjakkal. Ha valóban ide lehet hozni ezt a rangos és látványos versenyt, akkor fel fogunk nõni a feladathoz.

Egyelõre így állnak a dolgok.

Az egyéni akadálypálya

Edited by Aniko, 2008 április 14. - 15:38.

[Apple]

Jó volt olvasni, gratulálok nektek. Fõleg a bátorságotoknak, hogy nem szállt inatokba már az elsõ napon

[Aniko]

Gratulálok még egyszer, és ha a jövõ évi EB összejön, akkor aztán lesz ihaj-csuhaj Silveradón! :yeah: *Szeretünk Ranger! Te háromixes!*

Edited by Aniko, 2008 április 14. - 16:13.

[sheriff]

Hatalmas érzés volt magyar versenyzõként Európa Bajnokságon szerepelni úgy, hogy a nézõk 50 %-a az én nevemet kiáltozta. S ezen az se sokat ront, hogy csütörtökön Tom Forest és csapos voltak ketten a nézõk. Tom Forest épp szendvicset evett, s ezért nem biztatott Csapossal egyszerre. Pedig milyen szép is lenne azt mesélni majd az unokáimnak:
1. verzió (Ha Tom Forest nem jön ki Hollabrunnba.): Tudod kisunokám, amikor 2008-ban az Európa Bajnokságon a nézõközönség egy emberként rikoltozta a nevemet....

2. verzió (Ha Tom Forest nem eszik szendvicset.): Tudod kisunokám, amikor 2008-ban az Európa Bajnokságon a nézõközönség minden tagja az én nevemet ordította, nekem szurkolt....

Gratulálok még egyszer, és ha a jövõ évi EB összejön, akkor aztán lesz ihaj-csuhaj Silveradón! :yeah:

*Szeretünk Ranger! Te háromixes!*

Nem biztos, hogy Silveradon lesz. Fedeles nélkül EB rendezést bevállalni azért nem kis rizikó.

Edited by Aniko, 2008 április 14. - 16:12.

[Csapos]

Ma gyorsan lelovagoltam a lovamat, igaz róla is dobáltam a kötelet, meg még Mencest is elkaptam párszor, aztán nyomás gyakorolni! Órákon keresztül dobáltam a Klaus által mutatott dobásokat, már a festõk is csak a fejüket csóválták. Tuti bolondnak néztek. Sheriff reszkess! Jövök! Még soha nem voltam a tomboló tömeg 25 %-a.....

Edited by Csapos, 2008 április 14. - 16:29.

[Pendemonium]

Tuti bolondnak néztek.

Ez neked újdonság?

[Keselyüstök]

Ahogy ígértem, ízelítõ Silverado hétvégéibõl:

Esõben is
3 cowboy útnak indul
Ezt is megígértem
Na ez az igazi jó idõ
Jennyputz
Yenkee
Kurzus



Az összes kép

Edited by Keselyüstök, 2008 április 15. - 19:52.

[Csapos]

Hahó Mindenki! Most pattant ki a fejünkbõl, hogy szombaton egy saját lóval rendelkezõ lovasnak van még hely a túrára. Azért kell a saját ló mert a tanyán bérelhetõ lovak mind kivannak adva. Lényeg, hogy valahogy lejuss Silveradóra onnan szervezzük a többit. A túra nem semmi lenne. Szombat futóval elmegyünk marházni, lasszózni, terelni. Egy gyönyörû helyre ahol szürkemarhákkal dolgoznánk. Az éjszaka folyamán meg teleholdban haza lovaglunk. ( y Jesus) Sötétben már sokszor lovagoltunk, de ilyen hosszan holdfényben még nem. Noszarajta, tessék kapkodni és szervezkedni, hogy Te legyél az elsõ aki telefonál.

[Aniko]

Sötétben már sokszor lovagoltunk, de ilyen hosszan holdfényben még nem.

TE még nem. Bezzeg mi a Tisza-túrán! :yeah:

Különben is, lehet hogy esni fog.

[Csapos]

lehet De ez nem számít csak a papíroknak!

[juice]

Sajnos ez most nem jön össze, de a következõre már most lefoglalom a helyem:)

[Adrienn]

Anikó, az a holdfény erõsen hibádzik. Én konkrétan töksötétre emlékszem. Meg arra, hogy éjfél elõtt három perccel mégiscsak beértünk a táborba. Emlékezetes szülinapom volt! ( meg jó kerek is ) De visszatérni látszanak Silveradon a régi szép idõk.

[Aniko]

Töksötét azért volt, mert a fák alatt botorkáltunk, és csak a homokos ösvény világított, meg a szentjánosbogarak. Azóta csak egyszer láttam ilyen kis szépségeket.

[Pendemonium]

Sajnos ez most nem jön össze, de a következõre már most lefoglalom a helyem:)

Akkor nem lesz esõ!

[sheriff]

Már minden hely elkelt. Résztvevõk: Csapos Dieter Janó Jennyputz Katicazsolti Ranger Sheriff Zoli barátunk

[juice]

Akkor nem lesz esõ!

Azt nem mondtam, hogy a környékre se megyek

Ad1: "Szombaton az ország nagy részén gyakran lesz erõsen felhõs az ég, és többfelé várható esõ, zápor, helyenként heves zivatar. Délnyugaton ugyanakkor többet süt majd a nap, ott inkább csak szórványos záporok fordulhatnak elõ. Vasárnap igen kellemes, napos, száraz idõ várható, majd hétfõn újból többfelé alakul ki zápor, zivatar, de még erõs lesz a nappali felmelegedés. Kedden és szerdán is változékony marad az idõ, ismétlõdõ esõvel, záporral, és ekkor már a hõmérséklet is visszaesik. " (www.metnet.hu)

Ad2: Azt gondolom, a tények súlyos félremagyarázásáról van szó immár sokadik alkalommal. Mivel én nyápic angollovasként akkor is lovagolok, amikor a vérmacsó cowboyok a saloonban a lábukat melegítik a tûznél egy pohár whiskyvel a kezükben, ezért egyes sosszindulatú egyedek statisztikailag alá nem támasztott téves következtetésként hangoztatják, hogy miattam van a rossz idõ, holott sokkal inkább arról van szó, hogy súlyos metodikai hiba van az adatgyûjtésben és a megfigyelések értelmezésében.

Ad3: szombatra tud valaki kölcsönadni egy waxost?

[juice]

Hahó cowboyok! szerintem már kialudtátok az éjszakai lovazást, tessék szépen beszámolót írni a szombati napról meg az éjszakáról

[Csapos]

Pénteken forgatás volt. Szombaton délután marháztunk, éjjel meg lovagoltunk.

[Aniko]

Ez aztán a beszámoló. :yeah: Csak tömören, semmi sallang.

[Csapos]

Elõzõ hozzászólásomat kiegészíteném: - Jó volt.

[juice]

Benned egy lánglelkû költõ veszett el. De jó alaposan Nem tudom, jóindulatod jele-e, hogy nem akarod a szívét fájdítani annak, aki nem tudott ott lenni vagy irigy vagy és nem akarod velünk megosztani az élményeidet A Távol Afrikától címû filmben vagy egy jelenet, amikor Merryl Streep megkérdezi Robert Redfordot, hogy megkéri-e a kezét, ha megígéri, hogy nemet mond. Ha megígérem, hogy akármilyen jó volt, nem akarok majd menni a következõre, illetve akármilyen rossz volt, úgyis menni akarok (tetszés szerinti opció választható), ír végre valaki valami normálisat szegény virtuális lovazásra kényszerülõknek?

[Csapos]

Ezzel az a baj,- beszéltuk is útközben-,hogy ezt a látványt nem lehet betûkkel leírni. Ott kell lenni, meg kell tapasztalni, hogy milyen a holdfényben a bugaci pusztán keresztül vágtatni,mikor méteres árnyékot varázsol belõled a telihold ezüstös fénye. Erdõben sétálni miközben az éjszakai madarak önfeledten trilláznak és valami végtelen nyugalom és békesség van a tájon. Nem lehet leírni. Én nem tudom. Talán Sheriff.

[Sütyi]

A hétvégén éjszakai túrán voltunk a Bükkben. Péntek éjjel fél 12-tõl szombat du. 6-ig gyalogoltunk. Fel az Istállós-kõre, majd le onnan, csak azért, hogy a következõ hegyre is felmásszunk. Hányszor mondtam magamban, és hányszor hangosan, hogy legközelebb gyalog egy métert sem, és az Alföldön kívül sehová nem megyek többet túrázni. Aki meg lóval és az Alföldön túrázik az meg... csal. Azt hiszem. Teliholdunk amúgy nekünk is volt, de minket elkapott a köd is. Na jó, offnak vége. Valaki tényleg írhatna valamit róla majd, vagy csak egy képet linkelhetne, hogy ismét megfogadjam, hogy a hegyekbe többet sose. Üdv a Bakonyból!

[Janó]

Abban nagyon igazat adok Csaposnak,hogy szavakkal ezt leírni nem lehet,de mindenképpen nehéz. A forgatásról ne beszéljünk,mert még mindig cseng a fülem a véletlen "elsütött" pisztoly miatt. Szombaton Andrisnál reggel esett az esõ,ekkor több mindenki kezdte észrevételezni a lova "sántulását",talán ebben én jártam az élen,de ahogy abba maradt az égi álldás,úgy gyógyult Gringó is,no meg a többi jószág is. Délután végre nekifoghattunk jövetelünk igazi céljának a "marházásnak".Várakozáson felüli volt,megmondom nyiltan én kezdetben nagyon féltem ezektõl a "brutális" marháktól,jobban mint lovam Gringó.Ez nem is volt olyan nehéz,ugyanis Gringó egyáltalán nem ilyedezett,s nagyon szépen "dolgozott" a csorda terelésénél,és egyébb teendõknél. Estefelé ugy nyolc óra tájt,neki indultunk haza,Csapos,Sheriff és jómagam.András egy jódarabon velünk tartott,így legalább láthattam egy András féle lovat nem csak legelõn legelészni,hanem menetben menni.Nem mindennapi látvány az biztos. Gyönyörû volt a természet így este,éjjel hajnalban.Az erdõ él,nem pihen.Ezt ecsetelni valóban merészség lenne részemrõl,így nem is kezdenék ebbe.Azt mindenképpen elkönyvelhetem,hogy nagy megelégedésemre volt Gringó,s azt vettem észre,hogy társaim sem különbül a saját lovaikkal,Totemmel és Scherrivel(remélem jól írtam). Ezen az úton az megmutatkozott,hogy ló és lovasa,lovak és lovasok hogyan tudhatnak a lehetõ legjobb összhangba kerülni.Ezt én nagyon értékelem,és ha nem is mondható hogy példátlan,de mindenképpen nem minden napi.Tényleg jó volt. Ahol lehetett ott vágtattunk,ahol kellett ott léptettünk,vagy ügettünk,de még gyalogoltunk is a ló mellett,csak úgy "frissülés" gyanánt.Három óra fele érkeztünk meg a tanyára,társasimra tekintve nagyon fáradtan.Én még akkor nem voltam annyira fáradt,hanem hazamenet szakadt le rám "az ég".Nagyon nem tudnék beszámolni arról,hogyan is kerültem haza,de megtörtént valahogy az is. Még indulás elött amikor esett az esõ,azt beszéltük Sheriffel,hogy mennyire idióta ez a Csapos, (mert hogy Õ lenne az ötletgazda)s mért pont nekünk kell vigyáznunk Rá a haza úton.Mé nem mögy egyedûl az ilyen?De nem baj,mert tudom,hogy lesz nekünk is ötletünk,és akkor...hajjaj! Szóval ha valakit érdekelne egy ehhez hasonló....az verje ki a fejébõl,vagy szóljon a Csáposnak,mert az szereti az ilyet!!!! Minket inkább egy laza vitorlázos,repülös,tengerpartos nappali történéses esemény érdekelne ezentúl

[Pendemonium]

Irigyellek titeket!

[Csapos]

Ja,azt még hozzátenném, hogy milyen könnyen is változik az ember véleménye a fáradtság elõrehaladtával. Inuláskor csodálatos erdõ, idilli állapotok.....Csapos, de jó hogy eszünkbe jutott ez a túra, olyan szép minden. Hétórányi lovaglás után fárdatan még kb 8 km a céltól.....Csapos te mekkora egy nemistudom mivagy, hogy ilyeneket találsz ki! Nos, így múlik el a viág dicsõsége

[Nyanya]

Irigyellek titeket!

Csatlakozom az elõttem szólóhoz!