778 válasz a témához

[Rontó]

előbb kérdeztem, aztán olvastam, azt írják fél év után is még használható. de a tapasztalatok között ott volt az is, hogy nem lehet benne rendesen kikaparni a patát...

[furiosojr.]

Nekem is ez jutott először eszembe róla. A lukakon a szar frankón betömődhet, ki viszont már nehéz lehet szedni maradéktalanul.

[Daraby]

Érdekesek a műanyag és gumi patkók. Véleményem szerint a fém patkónál vitathatatlanul jobbak, mármint abból a szempontból, hogy egészségesebbek a ló számára, rugalmasabbak, kevésbé befolyásolják a patamechanizmust, nem növelik a rezgést, stb.

 

Csak a teljesség igénye végett azért kiemelném, hogy egy általános probléma viszont van a patkókkal, amit a honlapon nyilván nem említenek, viszont a patkó anyagától függetlenül fennáll: elemeli a talpat és nyírt a talajtól, ezzel a nyomás-engedéssel járól hatások egy része kiküszöbölődik, ez csökkenti a patamechanizmust, a vérkeringést, az edzettségüket, a pata (nyír) természetes rezgéselnyelését, és ki tudja még mit.

Lehet erre mondani, hogy ezen a konkrét patkón van nyírtámasztó szerű dolog is, de a legpontosabban felrakott patkó is csak maximum egy-két hétig lesz tökéletes, utána a patafal növekedése miatt az ilyen egybeszabott, támasztónak hívott dolgok kevésbé működnek (és inkább a patacsont süllyedését segíthetik elő), hiszen a talp és nyír nem követi a patafal gyors növekedését, és távolodni fognak a patkó szintjétől. Minthogy kopás pedig nincs, a patafal növekedésének hatása gyorsabban jelentkezik, mint mondjuk egy kemény talajon álló, nem körmölt mezítlábas lovon.

 

Mindenesetre tetszik, hogy egyre több féle lehetőség van, és lassan talán hozzánk is eljut egy részük.

 

Fifikusz kovácsra vonatkozó megjegyzésére meg csak azt tudom mondani, hogy haladni kell a korral, és nem csak a patkó rugalmasságát kell növelni...

 

[Fifikusz]

Én sajnos csak a magamét tudom növelni, a kovácsom meg egy nagy tapló, de sajnos nincs más lehetőség, ezek itt nagy urak, a többi ki sem jön két lóért, vagy csak hetek múlva

Mikor kihoztam a lovakat otthonról, csak bámultak, milyen gyönyörűen van patkolva, hol csinálták? Mondtam, Magyarországon. Ugyanez volt a fogorvosnál is, több is kérdezte, mikor belenézett a számba, hát ezekez a gyönyörű töméseket hol csinálták nekem? Mondtam, otthon Magyarországon egy fogorvos barátnőm.

[Daraby]

https://www.facebook...6856097?fref=nf

 

International Society for Equitation Science

10th Nemzetközi Equitation Tudományos Konferencia - ISES – Dánia 2014. Augusztus 7-9.

 

    A patkolatlan ló: Verseny hátrány a díjlovaglásban?

 

Patkolni vagy nem patkolni a versenyző díjlovat? Richard Mott és Julie Ellis a Warwickshire College kutatói, valamint Moreton Morrell az angliai Warwichshire-ből úgy vélik, hogy ahhoz, hogy a patkolásról egy megalapozott döntést lehessen hozni, fontos, hogy a potenciális előnyöket és hátrányokat felmérjük. A patkolt és patkolatlan lovak mozgásmechanizmusának összehasonlítása során Mott és Ellis azt találta, hogy egy díjló teljesítményét valószínűsíthetően nem befolyásolja, hogy patkolva van vagy sem, és a patkolatlan ló nem kerül versenyhátrányba.

 

Húsz, átlagosan 13 éves, hasonló magasságú és súlyú, általános lovaglásra és díjlovaglásra használt ír sport lovat készítettek fel, hogy vagy patkolva, vagy patkó nélkül éljenek minimum a kutatást megelőző 12 hónapban.

 

Nagy sebességű videókamerával felvették a lovak kézen vezetve történő ügetését egy nem viaszos rost/homok talajú pályán. Öt díjlovas teljesítményhez kapcsolódó jármód minőség mutatót (lépés időtartama, csüd nyújtása, lapocka elfordulása, könyök nyújtása és lábtő nyújtása) vizsgáltak a patkolt és patkolatlan lovak tekintetében. További sebességre, lépéshosszra, a pata maximális függőleges elmozdulására és a lengés időtartamára vonatkozó lépés paraméterek is összehasonlításra kerültek.

 

Bár a patkolt lovak rövidebb lépéshosszt mutattak és a nagyobb ízületi hajlítás volt jellemző rájuk, erősen szignifikáns különbséget csak a lábtő hajlítás és a pata maximális függőleges elmozdulása mutatott. A patkolatlan lovak kisebb lábtő hajlítást mutattak és kisebb maximális függőleges elmozdulást a pata tekintetében, mint a patkolt lovak. Egyetlen másik díjlovas teljesítményhez kapcsolódó jármód minőség mutató, a lépés időtartama, a csüd nyújtása, a lapocka elfordulása és a könyök nyújtása sem mutatott különbséget a patkolt és patkolatlan lovak között. Mott és Ellis ügy véli, hogy azok a lovak, amelyek legalább 12 hónapig patkót viselnek hozzászoknak a patkó plusz súlyához és mivel a tanulmány azt mutatja, hogy a patkolt lovak nem mutatnak szignifikáns különbséget a díjlovaglással leginkább összefüggést mutató 5 mozgásmechanizmusra vonatkozó tényezőből 4 tekintetében, így a patkolt lovaknak nincsen előnye a versenyben a patkolatlan társaikkal szemben. Ezek az eredmények különböznek a korábbiaktól, melyek azt mutatták, hogy a patkolás javítja a mozgás minőségét, azonban azt kockáztatva, hogy a végtagok rázkódása növekszik.

[r3dsnake]

Sziasztok!

 

Lópatkó készítésének folyamatát és lópatkolást szeretnék fotózni vizsgamunkához. Tudtok esetleg elérhetőséget, hogy kit tudnék megkeresni ezzel kapcsolatban? Főleg dél-alföldi régió lenne ideális.

 

Köszönöm!

[Rontó]

Szerintem keress egy környékeden dolgozó kovácsot a MaPE kovácsai között, hívd fel és kérdezd meg és ajánld fel, hogy kap tőled jó képeket.

 

http://mape.hu/kovacs-kereso/

[N.C.]

http://www.lovasok.h...dex.php?i=91696

[Daraby]

http://www.lovasok.h...dex.php?i=91696

 

Dr. Hiltrud Strasser körmölési módszerével, annak alapján amennyit láttam/hallottam belőle, én sem értek egyet, túlságosan radikálisnak tartom.

 

Viszont problémának vélem, hogy sokszor azonosítják a "természetes körmölést", illetve bármiféle nem hivatásos kovács által végzett körmölési tevékenységet ezzel a specifikus módszerrel (nem elsősorban Magyarországra gondolok, mert itt (sajnos) nincsen túl nagy választék...).  Holott számos metódus és módszer nem hogy nem hasonlít, hanem egyenesen teljesen ellenkező szemléletből indul ki, a drasztikus körmölés helyett a pata saját, belső fejlődésének elősegítését célozza. (Form follows function - a jó pata szinte magától kialakul, ha a körülmények adottak, ha azonban nem, akkor hiába is szobrászkodik a szakember, vagy a magát annak tartó.)

 

Egyébként Dr. Strassernek is azért van igazsága bizonyos dologkban, például a lovak természetesebb körülmények között tartásával kapcsolatban, a táplálkozás és mozgás fontosságának hangsúlyozásában.

Ha valakit érdekel a téma bővebben és egy aránylag elfogulatlan, de tájékozott véleményt akar olvasni, akkor ajánlom ezt:

http://www.thehorses...ssercontro.html

 

 

Dr. Molnár József állatorvostól pedig nagy örömmel olvastam a kommentek között, hogy  "Mi, a Magyar Patkolókovácsok Egyesületével karöltve, megpróbáljuk majd álláspontunkat kifejteni (erről és másról), egy olyan előadássorozat keretében, amit lótartók részére szervezünk." és én is "Remélem, ott személyesen is találkozhatunk és összevethetjük a gondolatainkat."

[N.C.]

http://www.lovasok.h...dex.php?i=92303

[Gisari]

Az a baj, hogy a legtöbb szakember kézzel-lábbal kapálózni kezd, ha meghallja a "természetes" jelzőt.
Meg az is baj, hogy "természetes"-nek neveznek egyesek olyan radikális és természetellenes beavatkozásokat, mint a talp nagy mértékű elvékonyítása. (nekem pl. ez az egyik okom, hogy nem igazán szeretem a körmölő "szakembereket", mert erről elég nehéz lebeszélni őket.)

 

Szerintem egy szakszerű mezítlábra körmölés =/kellene, hogy legyen/ a "természetes" körmöléssel, értve ezalatt azt, ahogy az egészséges pata a természetben, megfelelő talajon kopik.
 

Ha igazakat állít a fenti cikk, akkor ez nem egy "szakszerű vs természetes" vita, hanem egy "szakemberek vs fanatikus hülyék" vita.  (Már bocsánat, de ez a vérkeringés 60%-áért a patamechanizmus a felelős - dolog nálam kiütötte a biztosítékot. Ezek szerint egy bóbiskoló ló pillanatok alatt elájulna.)

 

Viszont ha már patamechanizmus: azt kifelejtették a kovácsok, hogy igaz ugyan, hogy a helyesen felrakott patkó hagyja tágulni a patát, de a nyírt attól még elemeli a talajtól, márpedig a patamechanizmus fontos része lenne az is, ha jól tudom.

Edited by Gisari, 2015 január 10. - 11:39.

[Rontó]

engem a tályogos rész sokkolt picit, utána néztem és ezt írják egy helyen a strasser-módszerre hivatkozva:

 

"Tályog: (az elhalt szövet felszívódása)

Körmölés után kialakulhat, de az jó jel, mert azt jelenti, hogy a gyógyulási folyamatok beindultak. Intenzív tályog = intenzív gyógyulás. Távozását természetes úton segíti az almaecetes áztatás és a sok mosás. Felnyitni semmiképp nem szabad! Tályogos lovat TILOS pihentetni!!! (A természetben sem pihennek)"

 

 

[juice]

A természetben a patatályogos lovat valószínűleg gyorsan utoléri és megeszi a puma, így nem marad ideje pihenni

[Gisari]

Ezt a problémát is kifejtik a cikkben, amivel részben egyetértek: (ez az eredeti cikkből való)

 

"De az ál-teóriák csúcsa minden bizonnyal a természetes körmölés során létrejövő tályogok kialakulásával kapcsolatos. Az ide vonatkozó magyarázat úgy írja le a folyamatot (és tessék kapaszkodni!), hogy a patkó alatt a pata egyes részeiben megszűnik a vérkeringés. Amint a természetes körmölők beavatkoznak, a vérkeringés itt újraindul, és a szervezet kilöki a korábban elhalt anyagokat.

Következzék egy kis kórélettan: A szervezet azonnal elkezdi kilökni az elhalt anyagokat! Nem vár vele a természetes körmölők megérkezésére! Igazából a tályogok attól alakulnak ki, hogy a túlságosan elvékonyított talp alatt nyomások, bevérzések, elhalások alakulnak ki, melyet a szervezet valóban elkezd eltávolítani."

 

Csak azért értek részben egyet, mert itt is jelen van a már Daraby által is említett probléma, egyenlőségjelet tesznek a természetes és a Strasser módszer(t követő kis csoport tevékenysége) közé, amit nagyon nem kellene. A természetes jó, a hülyeség rossz.

 

(+ aki látott már kifakadás előtti stádiumban lévő patatályogos lovat három lábon ugrálni, annak nem hiszem, hogy eszébe jutna mozgatni... Főleg, mivel ezzel szerintem leginkább az egészséges láb túlterhelését éri el, legrosszabb esetben majd jól lesántul arra is.)

[Daraby]

Ez egy érdekes blog bejegyzés. Szerintem remekül át lehet értelmezni az abrak etetésére is.

http://rockleyfarm.b...g-irony_26.html

 

 

 

"A patkolás iróniája

 

Az évnek azt a szakaszát éljük, amikor a közösségi médiában ismerős refrént hallani:

„A lovamnak szüksége van patkóra, nem boldogul mezítláb.”

„Patkoltatom a lovam – érzékeny a patája a kemény talaj miatt – szüksége van plusz védelemre.”

 

Sok oka van amiért a lovak patája érzékeny lehet, de valójában csak egy oka van, hogy az év ezen időszakában  egy lónak, amelyik elboldogult patkó nélkül, hirtelen „szüksége lesz” patkóra. Ez az ok nyilvánvaló , egyszerű és mindannyiunkat körülvesz – igen, ez a fű.

Itt az Egyesült Királyságban bámulatosan jól nő a fű - sok napsütés (általánosítok…), sok eső és kedvező, enyhe hőmérséklet – tökéletes! A fű nem csak hogy nyáron a legnagyobb tápértékű, de sok ló sokkal több ideig van kint a legelőn, mint az év más szakaszaiban.

 

Ez a kombináció sok ló számára jelent kockázatot, és egy ló, akinek érzékennyé válik a patája, korai jelző rendszerként kéne működjön.

Egy mezítlábas lóval hatalmas előnye van az embernek – egy ló, aki érzékeny patkó nélkül, azt tudatja, hogy a fűnek túl magas a szénhidrát tartalma ahhoz, hogy a szervezete megbirkózzon vele – és még tehetsz valamit, amíg ez egy apró, visszafordítható probléma.

Általában nincs rá szükség, hogy a ló egyáltalán ne menjen a legelőre (kivéve, ha nem hagyta az ember elfajulni a helyzetet a patairha gyulladásig).

Ahhoz, hogy a ló újra egészséges legyen, elég, ha nappal nem megy a legelőre (amikor a legyek a legrosszabbak és amikor amúgy is örül, ha bent lehet egy szénahálóval), vagy egy legelést lassító szájkosarat visel az idő egy részében.

Magnézium adásával (ami gyakran kevés van az édes fűben) szintén hatékony gyógymód lehet, mivel az alacsony magnézium szint hatással van a talp érzékenységére.

 

Vagy, ha ez túl bonyolult, vagy nem illik bele abba az elképzelésbe, ahogyan a lovat tartani kívánod, természetesen patkót is rakathatsz rá.

Ezzel az a probléma, hogy a fű még mindig édes, még mindig túl sok benne a szénhidrát és még mindig túl sok a ló szervezetének. Csak éppen a következmények nem annyira nyilvánvalóak. Amikor a lovad elveszít egy patkót, még mindig érzékeny lesz, és ahogy a patája hozzászokik a patkóhoz, valószínű, hogy gyengébb is lesz, különösen a pata hátsó része, ami keményen dolgozik mezítláb, és sokkal kevésbé patkóval.

 

De hát ez rendben van, nem? Hát, talán. A valódi probléma az, hogy most van egy pata, ami nem egészséges, mert a ló túl sok cukrot és keményítőt eszik, és gyenge, mert patkó van rajta… Tehát most már tényleg olyan lovad van, aminek „szükséges” van a patkóra, mert a patája olyan mértékben károsodott, hogy anélkül  gyakorlatilag rokkant.

 

Ha logikusak vagyunk, akkor láthatjuk, hogy a lovak jól boldogulnak kemény talajon patkó nélkül – nincsen „szükségük” patkóra – éppen ellenkezőleg – a patájuknak szüksége van a kemény talajra, jól működik és erősödik rajta; ez az, ami a legegészségesebb patákat eredményezi. Értelmetlen azt mondani, hogy a lovak „nem boldogulnak” a kemény talajokkal mezítláb. A valóság az, hogy nem boldogulnak a kemény talajokkal, amikor a patájuk gyenge, és nem egészséges.

 

A megfelelő takarmányozás az alapvető feltétele az egészséges patáknak, ahogy már hallottátok tőlem számos alkalommal, és a ló evolúciója során sokkal kevesebb gazdag fű elfogyasztásához alkalmazkodott, mint amit manapság a legelőinken növesztünk. Tehát újra visszajutottunk a fűhöz.

 

Számomra alapvető igazság – etesd a lovat megfelelően és dolgoztasd a patáit megfelelően patkó nélkül, és egészséges patái lesznek. Etess vele magas cukor, magas keményítő tartalmú takarmányt és figyeld, ahogy egyre kevésbé lesz tiszta a járása. Ezen a ponton megpatkoltathatod, de egy lefelé tartó spirálba kerülsz, és minél tovább patkoltatod a lovat, annál tovább lesz „szüksége” rá – és ez a patkolás iróniája."

[sirokkó]

Sziasztok!

 

Tudnátok javasolni olyan kovácsot aki tud kezelni egy nehéz természetű lovat? Úgy értem, hogy nem rúg, nem ágaskodik csak egy régi rossz élmény miatt pánikol és kirántja a lábát szögeléskor. De sajnos ezt elég durván...Csak a két elejére kell a patkó. Próbáltam már mezítláb is de sajnos patagyulladás lett belőle...túl vékony a talpa....

Pest megyében vagyunk

 

Köszi szépen!!

[Jasmine20]

Ormándi Zsolt? mi néha hisztizünk tök jol kezeli bár talán a szögelés macerásabb hisztivel... egy kérdést megér

[sirokkó]

Köszi szépen!

Olyasmit hallottam, hogy Ő már nem nagyon dolgozik, inkább oktat.

[Jasmine20]

passz minket ő körmöl még nem emlitett olyat h nem dolgozik (bár láttam h árulja a munkás autoját)

egy kérdést megér  

[Daraby]

Elnézést, hogy nem a kérdésre válaszolok - de azt nem tudok sajnos. 

 

Viszont nem tudom magamban tartani az észrevételt, hogy a vékony patatalpon elsősorban az segít, ha megnövesztik, nem a patkó (ha körmöléskor, patkoláskor mindig elszedik, úgy nehéz). Kissé lassan vastagszik, de hát ez van.

 

A "patagyulladás" a patairha gyulladás lenne, vagy valami más? Előbbi esetben a takarmányozásra is érdemes odafigyelni. Elő tudhat fordulni, hogy máskor is van probléma, csak a patkó elfedi a tüneteket.

 

[sirokkó]

A patagyulladás valóban nem volt szakszerű megfogalmazás, ezért elnézést kérek, de mivel nem készült röntgen, mert a gyulladáscsökkentők és a patkó hatására a probléma (lehet, hogy igazad van és csak látszólag, de...) megoldódott. Emiatt a doki is csak patagyulladásként emlegette, de mivel előtte már majdnem egy éve mezítláb járt, takarmányváltás nem volt és pont augusztusban a nagyon száraz időszakban csapott le a kórság, feltehető hogy patanyomás volt a kiváltó ok.

 

Értem én, hogy hosszas "lábadozás" után elhagyhatnánk esetlegesen a patkót, de tök őszinte leszek, ezt a luxust nem engedhetem meg magamnak, egyrészt mert szeretek lovagolni a lovamon, ez 15 év alatt összesen 1 hónap kihagyást jelentett, másrészt mert nem garantálható, hogy amíg arra várok, h a talp megvastagodjon, nem gyullad be újra, ami a lónak is felesleges szenvedés és szobafogság, nekem meg erőteljes pénztárcateher...

[N.C.]

 

 egy régi rossz élmény miatt pánikol és kirántja a lábát szögeléskor. De sajnos ezt elég durván...

A legfontosabb valóban egy megfelelő kovács (+ lábfogó + fejfogó) aki nem akad ki, nyugodt marad stb... erre nem tudok tippet adni.

Lehet, hogy egy kis segítség lenne a Sedalin-gél.

Tudom én is, hogy szállításhoz szokták használni, biztos arra is van kitalálva. A félelmet valamennyire csökkenti, a mozgáskoordináció megmarad, csak kicsit mattabb és lassabb lesz a jószág. Kipróbáltuk kényszerből - egy nyüsszös, rúgós (jól sárló!!!) kanca fedeztetési kísérleténél,- a problémát persze nem oldotta meg, de legalább a sérülést (emberben, lóban) elkerültük. A ló reakcióideje hosszabb lett valamivel, így jobban tudtunk reagálni.(Ez magyarul azt jelenti,, hogy  szétugráltunk, mint a bolhák, meg a csődört - aki persze figyelt, mint a boxbíró - elrántottam...)

Ez pl. elég lehet arra, hogy a kovács a kibújt szöget el tudja görbíteni.

 

Ami a kipróbálás mellett szólhat: ára nem a csillagos ég, tán 6000 Ft körül van egy tubus,10 egység - egy nagy lónak 3-4 egységet be lehet nyomni; biztos nem lesz baja, max. nem használ!

[N.C.]

Daraby:

"  Értelmetlen azt mondani, hogy a lovak „nem boldogulnak” a kemény talajokkal mezítláb. A valóság az, hogy nem boldogulnak a kemény talajokkal, amikor a patájuk gyenge, és nem egészséges."

....

"Viszont nem tudom magamban tartani az észrevételt..."

 

- Én sem:  Nem, nem értelmetlen azt mondani, hogy a lovak nem boldogulnak a kemény talajokkal mezítláb.

Bizonyos esetekben - a Przewalskyk  ellegelésznek a Pentezugban, de még a mongol sztyeppén is, a saját eszük szerint, a létüket fönntartva - igen, igazad van.

De bizonyos estekben - az eredeti, a természet által beállított testméretének  kétszeresére nőt, az eredeti tevékenységétől ( legelészve lét- és faj-fönntartani ) és környezetétől  lényegesen eltávolodott  ló esetében - nem.

 

A valóság az, hogy  vannak talajok, ahol az erős és egészséges paták sem boldogulnak, -  pl. többet kopnak, mint nőnek, mert menni kell...

 

Nem vagyok patkó-párti, (már csak azért sem, mert a lovainkat én patkolom, ha kell - és csak akkor, ha kell, mert azért fölöslegesen nekem sincs kedvem dolgozni, meg a patkó-patkószög sincs ingyen...) a feketém mezítláb telel. Jó, kifogástalan patái vannak, ahogy egy magyar lóhoz illik; ezt itt, így egy sportlóval nem lehetne büntetlenül megtenni. Azonban ahogy többet fog dolgozni, kénytelem vagyok-leszek  előbb az elejét, majd a hátulját is fölpatkolni.

Mielőtt az érveket keresni kezdenéd: ez nagyjából jó tíz éve így van,  köszönjük, megvagyunk!

Edited by N.C., 2016 február 8. - 23:02.

[ppr]

Volt egy szürke heréltem - csak lovagoltam, a tulaj más volt - ha ez rálépett valamire, aminek az átmérője egy 10 forintosnál kisebb volt - ezt a pillanaton érezte a lovas -, rendszeresen patanyomásból eredő, jól körül írható patatájog alakult ki. Ilyenkor jóformán rá se lépett a lábára, hívtam a kovácsot, megkerestük a tályogot kifaragtuk és kész - egyszer nem találtuk, akkor kifakadt a sarokvánkosnál a pártaszélen ( alig egy hétnyi fájdalom volt csak a szerencsétlen lónak). A végén négy lábra vasaltuk - pedig én nem vagyok vasalás párti - és megszűntek a problémák.

 

Nem volt vékony a patatalp, nem kapott megterhelő munkát, ugyan azt ette, mint a többi 40 ló - csak kevesebbet - és ugyanaz a kovács körmölte, mint a többi 20-at. Egyszerűen ennek érzékeny volt a patája.

 

Ezzel csak azt akarom mondani, hogy a természet sem alkot mindig tökéleteset

A természetben azonban ami nem tökéletes, azt "felemészti" a környezete.

[sirokkó]

Teljesen egyet értek veletek. A patkolás számomra egy nyűg! Drága, macerás, elhagyja, a kovácsok sem könnyű esetek (tisztelet a nagyon ritka kivételnek)...Abszolút természetesség párti vagyok, a lovam ridegben van tartva, jó sok éven át versenyzett mindenféle lábkütyü (ínvédő, bokavédő, pataharang stb...) nélkül és soha semmi de semmi baja nem volt a lábának. Egyszerűen neki ez a gyengéje.

 

A sedalin pasztát jól ismerem, évekig volt úgy patkolva de már 20 éves, gondoltam nem terhelném a szervezetét vele. De mégis ez lesz a megoldás mert ti sem tudtok olyan önfeláldozó/mazohista kovácsról akinek a szakma csúcsa egy ilyen ló mint az enyimé

[Panka21]

Szia Sirokkó!

Én Nagy Sándort tudom ajánlani neked, nagyon nyugodt, nem kapkodva dolgozik, ismeri és szereti a lovakat, konkrétan semmilyen esemény nem hozza ki a sodrából. Nem patkoláspárti, őszintén megmondja, ha muszáj a vas. Egyedül dolgozik, nincs szüksége lábfogóra. ;)

[sirokkó]

Szia Panka!

 

Ő már volt nálunk, elképesztő a pasi! Úgy megsuttogta a lovat, hogy köpni-nyelni nem tudott, csak állt bambán!!! De sajnos tényleg nem "patkó párti", nem voltam megelégedve vele szakmailag.

[Jasmine20]

most jutott eszembe, hogy régebben láttam egy videót amin egy nagyon macerás lovacskát próbáltak körmölni. Folyamatosan tekergett nem lehetett felvenni a lábát. Erre a kovács fogott egy szélesebb ragasztoszalagnak tűnő valamit és egy csíkot ráragasztott a lo orrára a kötőfék orr része alattól ha jol emlékszek egész az orrlikáig. Onnantol állt mint egy birka nem érdekelte semmi. Szerintetek?

[Jasmine20]

csak fészbukos változatban van meg... 

 

https://www.facebook...?type=2

[Fifikusz]

Belépés nélkül is nézhető. Elképesztő......

Megtaláltam a youtube-on:

 

https://www.youtube....h?v=tf9L8e_qlEw

Edited by Fifikusz, 2016 február 9. - 18:46.

[Fifikusz]

Megnéztem még egy pár másik videót, szóval fontos, hogy az alját ne ragaszd rá, lógjon szabadon az orra fölött, akkor annyira el lesz foglalva a lógó micsodával, hogy nem figyel a lábára.

 

 

Itt egy másik

 

https://www.youtube....h?v=fcbdaObVUtQ

Edited by Fifikusz, 2016 február 9. - 18:52.

[Fifikusz]

Mondjuk lehet, hogy átverés az egész.

Jázmin, a te videódban 2:36-nál látszik, hogy egy másik lovat odaállítottak mellé, szóval lehet, hogy nem a ragasztószalag......

Mindenesetre, ha valaki kipróbálja, írja már meg, hogy átverés, vagy működik

[Panka21]

Sajnálom, nekem semmi gondom nincs vele szakmailag... Ha ragaszkodtam a patkóhoz, akkor felrakta. Nem tesz fel kétkápásat előre, az enyémek patái szépen jönnek helyre.

[astocki]

Azért ez sem rossz megoldás.     (Hanggal nézzétek)

https://www.youtube....h?v=_xEpGrgyyQY

Edited by astocki, 2016 február 12. - 9:25.

[Jasmine20]

hát ez kész   

[Daraby]

Daraby:

"  Értelmetlen azt mondani, hogy a lovak „nem boldogulnak” a kemény talajokkal mezítláb. A valóság az, hogy nem boldogulnak a kemény talajokkal, amikor a patájuk gyenge, és nem egészséges."

....

"Viszont nem tudom magamban tartani az észrevételt..."

 

- Én sem:  Nem, nem értelmetlen azt mondani, hogy a lovak nem boldogulnak a kemény talajokkal mezítláb.

Bizonyos esetekben - a Przewalskyk  ellegelésznek a Pentezugban, de még a mongol sztyeppén is, a saját eszük szerint, a létüket fönntartva - igen, igazad van.

De bizonyos estekben - az eredeti, a természet által beállított testméretének  kétszeresére nőt, az eredeti tevékenységétől ( legelészve lét- és faj-fönntartani ) és környezetétől  lényegesen eltávolodott  ló esetében - nem.

 

A valóság az, hogy  vannak talajok, ahol az erős és egészséges paták sem boldogulnak, -  pl. többet kopnak, mint nőnek, mert menni kell...

 

Nem vagyok patkó-párti, (már csak azért sem, mert a lovainkat én patkolom, ha kell - és csak akkor, ha kell, mert azért fölöslegesen nekem sincs kedvem dolgozni, meg a patkó-patkószög sincs ingyen...) a feketém mezítláb telel. Jó, kifogástalan patái vannak, ahogy egy magyar lóhoz illik; ezt itt, így egy sportlóval nem lehetne büntetlenül megtenni. Azonban ahogy többet fog dolgozni, kénytelem vagyok-leszek  előbb az elejét, majd a hátulját is fölpatkolni.

Mielőtt az érveket keresni kezdenéd: ez nagyjából jó tíz éve így van,  köszönjük, megvagyunk!

 

Az első idézet úgy idézet, hogy én is idéztem (Rockley farmtól), azért ez azt hiszem a teljességhez hozzátartozik. No meg az is, hogy az egész bejegyzés a szénhidrátokról szólt alapvetően. Tehát az idézett mondat a szövegkörnyezetből ítélve valójában leginkább arra vonatkozott, hogy ha egyszer csak tavasszal azt látja az ember, hogy érzékenykedni kezd a ló, az bizony nem a talaj, vagy a pata hibája, hanem a takarmányozásé, vagy éppen csak a zöld fűé. És hogy ennek a problémának nem a patkolás a megoldása. Ami szerintem is így van. (Érzésem szerint pedig ez az idézett mondat azért is születhetett, mert ahogy olvastam őket, valahogy ez egy ilyen bevett gyakorlatnak, illetve véleménynek tűnik azon a vidéken, hogy ha egy lónak aszfalton is kell mennie (mondjuk 100 métert hetente kétszer), akkor azt bizony meg kell patkolni, mert különben hajjaj. Tehát ez az "értelmetlen azt mondani" kitétel arra is vonatkozhat, hogy az, hogy a ló megy aszfalton is, az még nem jelenti azt, hogy nem fog boldogulni. De ezt csak én gondolom, magyarázom bele a többi írás ismeretében.)

 

Valaki mástól meg azt olvastam valamikor, hogy ha az ember leveszi a patkót a lóról, és a ló nem jár tisztán egy sima, kemény talajon, akkor nem szabad újra megpatkolni, míg rendbe nem jön, magyarul patkolni csak egészséges patát lenne szabad (ha valakit érdekel, megkeresem ki volt). Erről mi a véleményed? 

 

 

Én személy szerint azt gondolom, hogy a patavédelem két esetben szükséges, egyrészt akkor, ha a pata kopása valóban meghaladja a növekedését. Eddig ilyet egy esetben láttam, fogatban használt lónál (mivel bevallottan nem látok százával lovakat napi szinten, a szám nem determináns semmilyen szempontból, puszta tény. ) Másrészt meg akkor, hogy ha valami nagyon köves helyen kell a lónak mennie, amihez nincs hozzászokva, nem alkalmas rá a patája abban a konkrét időpontban, de ez utóbbira mondjuk a patkó nem is feltétlen megoldás (az én lovamnak egyszer nyomta meg kő a patáját úgy rendesebben, akkor speciel volt rajta patkó).

 

Ezen túl még azt is gondolom, hogy a patavédelemnek nem a patkó a leglóbarátabb módja. A legegyszerűbb (csak kihívjuk a kovácsot, és kifizetjük), a leghagyományosabb (mindenki mindig ezt csinálta, csinálja), de nem, semmiképp sem a leglóbarátabb, szerintem. Hogy magamtól idézzek, majd' három évvel ezelőttről:

"Pete Ramey (aki kovácsként kezdte a pályafutását) azt írja, hogy most már nem tud olyan helyzetet elképzelni ahol õ ne tudna jobbat a patkónál. Ez pedig a patacipõ. Mindenben akkora technikai fejlõdés van, hogy hihetetlen, és akkor ne lenne jobb megoldás, mint egy darab fémet szögelni a ló lábára!? Aminek réges régen tudottan, bizonyítottan számtalan káros hatása van?

Egyébként még anyagilag is jobban megéri egy jó patacipõ, mivel akár évekig bírja a strapát. Csak mivel nálunk senki nem foglalkozik vele, így eléggé kockázatos bevállalni egy táv-vásárlást, ami esetleg nem jön be méretprobléma vagy egyéb miatt. Ehhez képest Pete Ramey egy halom különbözõ méretû és típusú (használt) patacipõvel járja az országot, és ha egy lónak kell, hát rögtön van is. Aztán ha már nem kell, akkor visszavásárolja.
Ettõl függetlenül van olyan helyzet, hogy megértem, ha valaki inkább megpatkoltatja a lovát. HA amúgy egészséges a patája a lónak. De azzal nem értek egyet, hogy ez a legjobb, pláne egyetlen megoldás."

További érveket én nem keresnék, írtam már róluk eleget szerintem (perifériás terhelés, nyír elemelése a talajtól, patamechanizmus csökkentése, a pata alakjának eldeformálása - a teljesség igénye nélkül). Hát, ez az én véleményem. 

 

 

Egyébként meg az általam látott patkolások és körmölések minősége gyakran elkeserítő, és a tulajdonosok erről nem is tudnak. Ez az, ami igazán baj. És ami megadja az egész témához az alaphangulatomat.

[ppr]

Elnézést, hogy így külön szájba kellett rágni!

De így már értem az álláspontod. 

A patacipőt mondjuk nem ismerem a gyakorlatban, és nem tudom hogyan állná meg a helyét intenzív igénybevétel esetén. Ezért aztán fenntartom, hogy a patkó bizonyos körülmények között lehet szükséges rossz. Persze tévedhetek is

[N.C.]

A patacipővel úgy vagyok, mint ágcsernyői és szerdahelyi Szerdahelyi Tibor ny. huszárezredes  ( a Müseler-féle lovaskönyv fordítója ) a Weiroter lovaglótanár által kifejlesztett segédszárral:

" Én elfogadom, hogy bizonyos problémák kezelésére alkalmas lehet, azonban ilyennel az eddigi gyakorlatom során még nem találkoztam."

Van nálunk egy ló, az egyik eleje és a két hátulja lapos, terült patákon ( + elég hosszú lapos csüd és nyitott csánk).

-Mondtam, a hátulja marad mezítláb, mert patkóval 1. nem megy ki a haverjával, 2. szétszakad valami benne.

-Jól van, maradjon mezítláb körbe, hoz patacipót munkára! - monda a gazda.

Hordta is, olcsót-drágát, mértünk, reszeltünk, használta is, működött is, aztán tavasszal csak mondta, hogy patkoljam meg az elejét.

 

"Valaki mástól meg azt olvastam valamikor, hogy ha az ember leveszi a patkót a lóról, és a ló nem jár tisztán egy sima, kemény talajon, akkor nem szabad újra megpatkolni, míg rendbe nem jön, magyarul patkolni csak egészséges patát lenne szabad (ha valakit érdekel, megkeresem ki volt). Erről mi a véleményed?"

Hát arra mindenképpen rá kellene jönni patkolás előtt, hogy miért nem megy tisztán - ez biztos!

Aztán meg van ugye a "használati"- és a gyógy/korrekciós patkolás.

Jó lenne mindig tisztában lenni azzal, mit miért csinálunk/csináljunk, előnye-hátránya?

(Vannak extrém helyzetek pl.: bejön egy fiatal lógyógyás, látja, hogy a legelni kimenő ló tök sánta.

-Hozzam be, patkót le! injekciók, 6 nap boksz nyugalom!

Hátjóvan, de a ló igen kólikázós volt, így biztos nem lesz jó - nekiálltam patakutatni, a hordozószélhez közel egy tályog, kinyitom, a ló értékeli. Hogyan tovább?? Patkó vissza: félig takarja a lukat, hiperol-tabletta+gézlap+ két összerágott rágógumi naponta kétszer cserélve-pótolva.  A fiatal lógyógyász azért kicsit állt másnap a kapuban, amikor elsétált előtte a jószág - mondjuk járt neki.)

 

"Egyébként meg az általam látott patkolások és körmölések minősége gyakran elkeserítő, és a tulajdonosok erről nem is tudnak. Ez az, ami igazán baj. És ami megadja az egész témához az alaphangulatomat."

Látod, ebben teljesen egyetértünk, és megértem az alapállásodat.

Nekem az a szerencsém, hogy patkoltathattam igazán jó szakemberekkel.

"Azért vigyed a kovácshoz a lovadat, hogy utána jobban menjen, mint előtte!" - régi mondás.

 

Szakkönyv: a Lovasakadémia-sorozatban megjelent Patkolástan (angol munka) nekem sokat segített.

Edited by N.C., 2016 február 19. - 23:02.

[telivér]

Anno én is elgondolkodtam a patacipőn, de végül nem tértünk át. 
A lovamnak viszonylag gyenge patái vannak, genetika, plusz régi sérülések miatt. Mikor eldöntöttem, hogy nyugdíjazom, és csak a legelőn fog szaladgálni, gondolkodtam, hogy le kéne venni az elejéről a patkókat. A legelőnek csak egy része köves, tehát ez nem is indokolná a hordását. Ki is próbáltuk egy darabig, hogy nem ütjük vissza. Az a baj, hogy azonnal elkezd terülni, és morzsolódni a patája, aminek következménye pár napon belül, a felnyomás, és a sántaság. Próbálkoztunk az elején boksz nyugalommal, csak homokos területen jártatással, de semmi nem segített. Zabot csak 1 marékkal kap, hogy ne hisztizzen, míg a többi eszik, ezen kívül csak szénát, és füvet eszik, tehát nincs extra fehérje bevitel sem. A karámjuk elég meredek egy részen, máshol meg esőzések alkalmával jól be tud mocsarasodni. Ha vesszük az én esetemet, hogy mezítláb nem bír elleni, akkor napi 24 órában kéne patacipőt hordania. Azt meg hagy ne mondjam mivel járna: befülledne, feltörhetné stb. Tehát marad a szükséges rossz, a patkolás..... 
 

Edited by telivér, 2016 február 20. - 11:36.

[ori]

Ahogy én látom, a patacipőt pont nem nektek találták ki.

Szerintem az akkor jó, ha a patának csak időszakosan van szüksége védelemre, mint pl. nálunk. Ha állandóan kell, akkor sokkal egyszerűbb, és talán olcsóbb is a patkó.

Ellenben nekem elég fura a gondolat, hogy egy 3 órás felvonulás miatt patkoltassak. Vagy azért, mert kilovagolunk a Hortobágyra meg vissza. Gazdaságtalan is, meg álljon vason a ló hetekig egy egyszeri esemény miatt?

Szóval nekem jó lenne a flexibilis megoldás, a ritkás használat miatt valszeg sokáig ki is tartana.

Csak nálunk nincs kultúrája, nincs kitől kérdezni, aki méretet venne, adna kipróbálásra egy párat, vagy aki mondjuk használ ilyet pár éve, és mondana tapasztalatokat. Ahhoz meg drága, hogy vakon megvegyem. Pedig nagyon kellene....