Törzsvendég
Közzétéve 2013 október 15. - 19:11
Sajnos a 8 órás munkaidőt nem kölyökkutyáknak találták ki. :( Azt szoktam vót mondani, olyan, mintha gyereket vennél, ha kölyköt veszel.
A gyerek is beparázna, ha hosszabb ideig magára hagyod, ne csodálkozz rajta... Remélhetőleg kinövi, de addig még sok kárt okozhat. A sajátjaim azóta nem rombolnak, mióta többet lehetek velük.
Nem tudsz valakivel összeállni, aki vállal "gyermekfelügyeletet"? Másik kutyás, rokon, barát?
Törzsvendég
Közzétéve 2013 október 15. - 19:17
Nagyon jó ötletnek tartom a kutyanapközit.A gödöllői kutyasulin van ilyen, a kutya megy reggel, eljátszik a többiekkel és mire hazamegy, édesdeden lepihen. Gazdinak is, kutyának is ideális megoldás.
Törzsvendég
Közzétéve 2013 október 15. - 19:28
Nem feltétlen 8 óráról beszélünk.
Ketten vagyunk itt neki az esetek 90%ában nagyjából 3-4 óráról van szó, amíg egyedül marad.
Nagyon ritka az, hogy ugyanabban az időpontban dolgozunk.
Ráadásul egyelőre itt vannak a szüleim és az öcsém is, ha öcsém bejön nincs semmi gond, amíg foglalkozik vele, de ha kimegy vagy csak mondjuk leül a gépem elé, megint ez van.
Másfél óránál többet konkrétan nélkülünk nem bír ki. Most is itt fekszik mellettem, bármit csinálok tojik a fejemre, csak legyek itt.
Törzsvendég
Közzétéve 2013 október 15. - 20:59
Persze nem feltétlen 8 óráról beszéltem én se. Különben sem ismeri az órát az eb. Másfelet bír és kész, tehát a 4 órás távolmaradás is sok. ez a lényeg.
Meg lehetne próbálni jól lefárasztani, talán akkor tovább tart. Bár ha jó kondiban van, hamar kipiheni.
A baj gyökere abból ered, hogy a kutya falkaállat. Lehet, ha lenne másik kutya vele, jobban érezné magát. De mivel feltételezhetően te vagy a "vezér", ezért nyugszik meg, ha ott vagy.
Törzsvendég
Közzétéve 2013 október 15. - 21:10
Itt vannak neki a macskák ossza be... 
A lefárasztás nála sokat nem ér, sőt mondhatni fizikai képtelenség. Ma 3 órát sétáltunk másfelet pórázon, másfelet szabadon, aztán állatorvoshoz mentünk, haza fele úgy tepert mint akit kergetnek, végül itthon elkezdte dobálni magának az egyik kötelét.
Én nagyon örülök neki, hogy ennyire ragaszkodik hozzám úgy általánosságban, mert dolgozni is sokkal egyszerübb így vele.
Lehet megpróbálkozunk valami ilyesmivel, mármint más kutyával együtt "magára" hagyni, még nem tudom, hogy de akkor elindulunk ezen a mesgyén, hátha...
A kutyanapközi egyelőre nem járhetó út számunkra.
Sebész
Közzétéve 2013 október 15. - 21:19
Ha 3-4 óra, akkor végy egy szobakennelt, szoktasd bele hogy amikor ott vagytok és otthon vagytok, akkor is az a helye ahol pihennie kell és ahol komfortban van; és csukd be amikor elmentek - így legalább a lakásból marad valami.
Egyébként meg én asszem, szép fokozatosan próbálnám (hétvégén pl) a másfél órás tűréshatárt feljebb tornászni, ill. amikor otthon vagyok akkor sem mindig hagynám hogy a fenekemben legyen. Tanuljon meg a HELYÉN nyugodtan pihenni... A munkához is az a jó hogyha amikor munka van, akkor pörög intenzíven, egyébként viszont tud pihenni, nem?
És hát ha eddig nem tetted, nyugodtan elkezdhetsz neki mindenféle okosságot meg jópofaságot tanítgatni pozitív megerősítéssel; az jó ha szellemileg is fárasztva van a kis örökmozgó.
Bónusz ötlet: kutyaovi?... Ha heti 2-3x hasonló korú energiabombák között lehet és ott rendesen elfárad, az hátha jótékonyan hat a hét többi részére is...
Törzsvendég
Közzétéve 2013 október 15. - 21:40
Kutyaoviba most vittük volna először, de nem úgy alakultak a dolgok, november elejétől megyünk.
Okosságokat tanítgattam neki eddig is. Vezényszóra, kézjelre ül, fekszik, gyönyörűen behívható, agility akadályokat használ, szóval ezt az agyban fárasztós dolgot próbálgatjuk folyamatosan.
A szobakennelt nagyon nem szeretem... de már gondolkozom ezen is. Nem a szobát féltem és nem a cuccokat benne, csak nehogy olyasmit rágjon meg egyszer amit nem kéne.
Már próbáltunk feromon tartalmú párologtatót is, ami erre baromira nem ér semmit, de a kutya marha jót alszik tőle éjjelente, sőt volt hogy 14 órát durmolt át. 
Fárasztani próbáltuk, próbáltuk az öcsémet beköltöztetni mellé, próbátuk elhalmozni indulás elött mindenféle rágcsálnivalóval, próbáltuk úgy hogy míg nem voltunk itthon 2 óránként levitték.
Fokozatosan igyekszünk szoktatni ahhoz, hogy nem mindig vagyunk itthon, de mi sajna nem hétfő és péntek között dolgozunk, és én igazán ebben látom a legnagyobb problémát, hogy nincs állandóság semmilyen tekintetben (Ok a séták kb ugyanakkor vannak.) van hogy 2 órára marad egyedül, van hogy 6ra, van hogy 2 hétig valaki mindig van itthon, stb.
Sebész
Közzétéve 2013 október 15. - 21:51
Mennyi idős is most?...
Törzsvendég
Közzétéve 2013 október 15. - 21:54
4 és fél hónapos. Május 31.-ei.
Törzsvendég
Közzétéve 2014 március 5. - 13:13
A menhelyesek miért részesítik előnyben a lakásban tartást, és miért ördögtől való az, ha valaki a kutyát valamire használni is akarja (mondjuk arra, amire kitenyésztették)?
Törzsvendég
Közzétéve 2014 március 5. - 13:51
Nagyon jó kérdés. Ez már bennem is megfogalmazódott, de a bejárós tartással kapcsolatban. Miért baj, ha a kutya nem járhat be a házba? Fajtamentőknél szinte kizárólag ilyen feltétellel keresnek új gazdákat.
Törzsvendég
Közzétéve 2014 március 5. - 14:08
Akkor nem csak mi találkoztunk ezzel a jelenséggel.
Ráadásul Emese vizslát keresett, aminél végképp nem értettük, hogy miért jó, ha lakásban kucorog egész nap a kert helyett.
Én meg vagyok olyan elvetemült, hogy a terriert patkányfogásra szerződtetem. Biztos tök szar neki, hogy kint kaparhat, nyüzsöghet, ugathat, gyilkolhat 1,2 ha-on, ahelyett, hogy a kanapén ücsörögne jólnevelten egy panelban.
Még más bajaink is akadtak a menhelyes örökbefogadással kapcsolatban, úgyhogy letettünk a dologról, de ez a kettő volt a legérthetetlenebb számomunkra.
Törzsvendég
Közzétéve 2014 március 5. - 14:37
Még egy kérdés, mert ennek a fajtának nincs topikja:
Jagd terrierrel van valakinek tapasztalat, nevelt már valaki fel ilyen kutyát?
Törzsvendég
Közzétéve 2014 március 5. - 15:46
Életszemlélete: én vagyok a legszebb, legerősebb, legügyesebb és egyébként is takarodjon előlem mindenki!
Vannak önálló gondolatai, saját elképzelése az élet folyásáról, sőt folyatásáról. Mint terrier, szigorúan következetes bánásmódot igényel. Kotorék eb, ami mozog, azt meg kell fogni. Rövid ideig ölbekutyaként is funkcionál, míg nincs valami izgalmasabb. A szemében nem a bernáthegyi tekintete, hanem a tűz világít. Lakásba, angolparkba nem ajánlom. Olyan helyre célszerű, ahol dolgozhat, kiélheti vadász vágyait.
Törzsvendég
Közzétéve 2014 március 5. - 15:58
Köszi Robi!
Az a helyzet, hogy előtte már volt egy másik terrierünk, egy welsh típusú keverék, és amiket írtál, az arra is teljesen illik.
Mi a baromfit, nyulat, más veszélyeztetett aprójószágot pár utcával odébb tartjuk, a tanyán csak a lovak vannak, egy másik (50 kg-os) kutya és a takarmány által bevonzott rágcsálók. Utóbbiak irtására tartok terriert, a welshike maximálisan bevált, de sajna elvitte a babésia. Egyébként a lovakon kívül mindent megölt, ami betévedt a területre (nyulat, szomszédmacskát, siklót, stb.), és a nagy kutyát is terror alatt tartotta. 
Nagyon szuper kis jószág volt, miatta lettem a terrierek szerelmese, de sajnos itt hagyott minket.
Mivel a menhelyesekkel nem boldogultam, akartam venni egy welsh kölyköt, aztán Emese frászbúkon ráakadt egy hirdetésre, valaki a panelrengetegben talált egy jagd kölyköt és hamar felmérte, hogy nem lakásba való, én meg elhoztam.
Na már most azóta többen riogattak, hogy ez a fajta nem olyan, mint az összes többi terrier, hanem sokkal gyilkosabb, megszállottabb, és hűha. Egyelőre én ezt nem tapasztalom, persze öntudatos, meg kapar, meg nyüzsög és kergeti a nagykutyát, de amúgy nevelhető, szófogadó, értelmes és nem tűnik őrültebbnek, mint az előző. Szóval csak simán terrier. 
Az érdekelne, hogy majd később várható-e, hogy megzakkan, vagy az 1,2 hektár őrzésével és a rágcsálók utáni hajszával ki tudja elégíteni a hajlamait, és a józan ész határain belül marad.
Most olyan 5-6 hónapos (pontosat ugye nem tudunk).
ja, és szoktam nézni a képeidet, nagyon tetszenek a kutyáid (az élők és a néhaiak is).
Edited by ori, 2014 március 5. - 15:59.
Sebész
Közzétéve 2014 március 5. - 23:16
A legtöbb olyan állatvédő csapat amelyik tényleg felelősen próbál menteni; aszerint igyekszik kiválasztani a leendő gazdát, hogy a lehető legjobban bebiztosítsa hogy azt a kutyát már soha többé semmitől ne kelljen újra megmenteni. És eszement sok kutya kerül úgy utcára/sintértelepre, hogy 1.) ki van csapva a kertbe, mer' a kerti tartás az jó a kutyának - na és azon kívül hogy nől a kertben mint a dudva, semmi más nem történik vele, ezért elkezdi szórakoztatni magát és a.) lebontja a kertet / amit a kedves gondos gazdi nem bír cérnával és megszabadul tőle/ b.) szökni kezd 2.) valamilyen munka-funkcióban használják, majd amikor alkalmatlanná válik a funkció ellátására vagy megszűnik rá az igény, simán kidobják. Az már csak a szentimentális bónusz, hogy a legtöbben ütyüli-pütyüli kanapékutyának szánják a mentettkéiket, mert hát szegényke annyit szenvedett eddigi életében, eztán már fürdessék tejben-vajban nonstop. De a tényleg nagy számban begyűjtött elrettentő tapasztalatok miatt a (szabályt erősítő ) kivételeknek roppant nehéz dolga van, ha pl kinti tartásra vagy munkára kéne kutya.
Mondjuk az az én véleményem is, hogy a kutyának az a jó ha ott lehet ahol a gazdája van... Nyilván terrier 1,2 hektáron sok patkánnyal azért elfoglalja magát az ember nélkül is, de az "nem olyan".
Törzsvendég
Közzétéve 2014 március 5. - 23:59
A tűzön is átmennek, csak, hogy a gazda közelében lehessenek. Nem kerti bútorok. (meg nem szobadíszek) Az enyémek a házon belül is úgy hevernek le, hogy mindig szemmel tarthassanak. Nincs ebben szentimentalizmus, (részükről ) ennek evolúciós gyökere van. A fajták sokmindenben különböznek, de ebben az egyben nem.
Sebész
Közzétéve 2014 március 6. - 2:04
Anyukám leélt fél évszázadnál többet abban a meggyőződésben, hogy a kutyának kint a helye. Nem is volt kutyánk, sosem; macskák lettek idővel mert mi, gyerekei mindenképp szerettünk volna valami jószágot a lakásba. Amikor elköltöztek a panelból kertesbe, ott maradt az előző tulajok szamojédjének az üres kennelje a kertben. El is kezdték fontolgatni, hogy majd lesz kutya, szigorúan kint - kísérheti anyut kocogni, meg segíthet a kertészkedésben, de egyébként kennel; el sem bírták képzelni máshogy. Közben nekünk Ferenccel lett egy kutyánk a hatodik emeletre, egy kis tízkilós fontoskodáscsomó, puli-terrier mix, isteni szerencsénk van vele (egyébként) mert kellő foglalkozás mellett a nap kétharmadát békésen végigalussza - na és ő mint teljes jogú családtag természetesen jön velünk a szüleimhez minden látogatáskor, be a házba is, úgy ám; és már hiányolják ha valamiért nem jön velünk mégsem; és a múltkor anyu kibökte hogy amióta ezt az ebet közelről ismeri, egészen megváltozott a véleménye a csak-kertben-tartásról... 
Ugyanakkor, idealistán rózsaszín állatvédői álmok ide vagy oda, egyrészt a határok nélküli kényeztetés* is ugyanúgy a kárára válhat a kutyának (mert jön egy megváltozott élethelyzet - költözés, kisbaba, bármi - amihez az ütyülipütyülinek, akinek eddig mindenki csak a kedvét leste a családban, mégiscsak alkalmazkodnia kéne; és ha nem tud, akkor könnyen rásütik hogy agresszív és összeférhetetlen és repül - jobb esetben csak vissza az örökbeadókhoz), másrészt tartok tőle hogy sokkal több kutya él valóban vállalhatatlan körülmények között, mint amennyi ideálisnak tekintett gazdijelölt akad; és egy rozsdás vashordóhoz kötött láncnál vagy a sintértelepek tömegnyomoránál még mindig jobb lenne egy kertben unatkozni.
* és ezzel nem azt mondom, hogy a lakásban-lét vagy akár csak a kanapén-lét már maga a rommákényeztetős borzalom; csak túl sok a hupirózsaszín lelkületű ember, aki szerint csakis úgy lehet az állatot - meg a gyereket - megfelelően szeretni hogy szájból szájba etetik és mindent-mindent-mindent mindig megadnak neki, amit csak pici szíve az adott pillanatban megkíván. Én meg szégyelljem magam, hülyeállatkínzó, hogy nem eheti ki a kutya a rántottcsirkét a tányéromból. Nem annyira tartom egészségesnek, amikor ezzel a hozzáállással dönt valaki örökbeadásról.
Törzsvendég
Közzétéve 2014 március 6. - 2:32
egyébként én sem tudtam elképzelni, hogy egy kutya csak kinti legyen, amíg nem találtam és fogadtam be egy korábban kinti kutyát. próbáltam beédesgetni a házba, de 10 perc után már topog az ajtóban, hogy engedjék ki.
szerintem azért nem szívesen adják kertbe, mert egy lakásban tartott kutyát muszáj sétáltatni, ergo tuti fognak vele foglalkozni, míg a kerti kutyák sajnos sok helyen nem kapják meg a kellő figyelmet, nulla séta, nulla foglalkozás.
én pl a kerti kutyát is ugyanúgy hordom napi 3x sétálni, mint a bentieket és ha egy kaukázusit, vagy komondort szeretnék befogadni, akkor feltételezem, hogy örökbe adnák napi 3 séta (amihez én magam ragaszkodnék) ígérete mellett. óriás bundás óriás kutyákon kívül pedig nem tudom elképzelni, hogy egy kutyát teljesen kint tartsak (kivéve, ha ezt szokta meg korábbi életében). de ez a kint-bent tartás kutyáknál kb olyan, mint lovaknál a rideg kontra box. ki-miben hisz. csak sajnos az emberek annyira demagógok, hogy a kerti kutyáról rögtön az jut eszükbe, hogy örök magányra vannak ítélve, a külvilágtól elzárva x négyzetméterre, a lakás kutyát pedig egy dagadt gömbnek képzelik, ami egy 2 méteres pórázon lóg.
egyébként meg attól, hogy az van kiírva egy kutyához, hogy csak bejárással, vagy csak benti kutyának nem jelenti azt, hogy ne lehetne meggyőzni az adott szervezetet, hogy bejárás nélkül is remek helye lenne, mindenhol telt ház van, örülnek, ha jó helyre kerül egy kutya, csak visszakapni nem szeretnék 3 hónap múlva.
ja és a vizsla szerintem sem kerti kutya, nem azért, mert a szőre ne bírná (bár az se a legideálisabb kintre), hanem annyira imádja az embert, hogy ott a helye a lába mellett. ha egy vadász vizsláját képzelem el télen, akkor is a kandalló előtt látom, nem a behavazott kutyaházban remegve...
Törzsvendég
Közzétéve 2014 március 6. - 9:23
Köszi a véleményeket.
Én megértem, hogy sok rossz tapasztalat nyomán alakult ki a kissé gyanakvó hozzáállás, de a télen kettőnk által lefolytatott tárgyalások alapján meg úgy érzem, ez már olyan szintű bakafántoskodásba torkollott, ami sok potenciálisan jó gazdi kedvét is elveszi az örökbefogadástól. Így is elég sok mindent kell vállalni, 3 oldalas kérdőív (ebből egy oldal arról szól, hogy a lakás mely helyiségeit milyen szinten járhatja be a kutya), ivartalanítási kötelezettség záros határidőn belül (mi van, ha én a nagytestű szukának csak 1,5 éven belül tudom előteremteni a költségét?), utólagos ellenőrzések, ha nem abban a megyében laksz, eleve oda se adják, mindezt átgondolva, vállalva telefonál az ember, és akkor ilyen eszmecserébe ütközik:
1.
Emese: Jó napot kívánok, szeretném örökbe fogadni a hirdetett weimari vizslát.
Menhelyes: A vizslák nem egyszerű kutyák, speciális törődést kívánnak.
Emese: Tisztában vagyok vele, mivel eddig 2 vizslát tartottam 10+13 évig.
Menhelyes: De azok nem weimari vizslák voltak, ezek egészen mások, mint a többi vizsla fajta, nem szívesen adjuk oda olyannak, aki eddig csak német vizslát tartott, bla-bla-bla.
2.
Én: Jó napot kívánok, szeretném örökbe fogadni a hirdetett foxit.
Menhelyes: Azt nem adjuk ki csak úgy, mert gyilkol, az előző helyről is ezért hozták vissza.
Én: Igen tudom, olvastam a hirdetésben, pont ezért választottam, mert nálunk gyilkolnia kellene, aprójószág nincs, patkányok vannak, pont ilyen gyilkosra van szükségem. Volt már terrierem, az is mindent kinyírt, tisztában vagyok a fajta adottságaival.
Menhelyes: Nem adjuk ki munkakutyának, csak családi kedvencnek.
Én: Attól, hogy vannak rágcsálóink, mi még egy család vagyunk, és szeretjük a kutyát ölelgetni is, a munkakutyát is, sőt azt még duplán is, mert amellett, hogy aranyos, még hasznos is. Nálunk nem tud kárt tenni semmiben, mert nem kert van és baromfi, hanem legelő és lovak.
Menhelyes: Ja, lovas helyre meg pláne nem adjuk, mert ha szétrágja a lószerszámot, akkor biztosan visszaviszem.
Na, itt döntöttem úgy, hogy inkább veszünk magunknak Karácsonyra egy welsh kölyköt.
Aztán közbejött a jagd, a megtaláló örült, hogy elhozom, mert a menhelyesek által preferált lakásban tartást és napi 3 sétát mindketten nehezen bírták idegileg . Nálunk meg a "kertben unatkozástól" szépen lehiggadt és kiegyensúlyozott lett. Hozzáteszem, természetesen a lakásból elhozott kölyköt nem vágtam ki a hóra, velem alszik, de napközben amennyit az időjárás engedi kint van, és juszt se akar unatkozni, naponta (n-1)-szer sprintelnek ki a háztól az utcafrontra (120 m) megugatni a járókelőket, kergeti a verebeket és a varjakat, járatokat kapar a férgek után, a fennmaradó időben meg egymást kergetik, este meg beájul az ágyba.
Persze szétrágott már 1-2 dolgot, amit nem kellett volna, de még nem fojtottam bele a tóba és nem vittem vissza a panelba.
Az ivartalanítást őszre tervezem.
Ja, és nem azért költöztünk tanyára, hogy a TV előtt kuksoljunk, nálunk hajnal 4-től este 10-ig szinte mindig van kint valaki, szóval a kinti kutyaság nem azt jelenti, hogy csak etetésnél találkoznak velünk. Én ha jó idő van, sokszor kint is alszom a gyepen egy nyitott sátorban.
A KÁJ*komondor egyébként télen kb. 10 percet bír ki bent a fűtött helyiségben, reggel be szoktam hívni egy kis simire, innen tudom. Ezt a kölyköt Csikaszéktól kaptuk, az összes többi kutyámat az árokpartról gyűjtöttem, és eddig még egyet se löktem ki azért, mert akadtak vele gondok. Ezt is elmondtam a menhelyesnek, de nem hatotta meg, foxit patkányfogásra nem adnak ki, csak kanapéra. Nyilván lakásban egy ilyen típusú eb semmi kárt és kellemetlenséget nem tud okozni.
Na mindegy, végül mindenki jól járt, nekem is lett kutyám, Emese is vett vizslakölyköt, a menhelyesek is megtarthatták a sajátjukat, csak kicsit elgondolkodtatott a dolog.
Törzsvendég
Közzétéve 2014 március 6. - 9:23
OK, hogy a kutya a gazdája társaságában szeret a legjobban, de a legtöbb gazda napközben dolgozik.
És akkor egy másik kérdés amin már rég óta gondolkozom: A lakásban/házban tartott, bejáró kutyák hogy viselik télen a kinti-benti akár 30-40 fokos hőmérséklet különbséget? Nem kellemetlen, ártalmas ez nekik?
Törzsvendég
Közzétéve 2014 március 6. - 9:31
Na, igen, ezt még kihagytam. Lakásban is vígan el lehet hanyagolni a kutyát, levisszük naponta háromszor, ahogy megvolt az ürítés, már hozzuk is vissza. Napi 8 óra meló + utazás, a kutya nyilván egy szemet nem unatkozik.
Megfordítva, ha meg törődő a gazdi, akkor kertből, sőt tanyáról is viheti ki a kuttyot. Emeséék is kijárnak az erdőbe, én az erdei kocogásaimra viszem őket testőrnek.
Nem a tartási helyen múlik a törődés szerintem.
Azt, hogy hol van jobb helye a kutyának, egy nem teljesen makulátlanul tökély gazdinál (én sem vagyok az) vagy a menhelyi kennelben meg nem akarom én eldönteni.
Törzsvendég
Közzétéve 2014 március 6. - 12:28
ezt a kinti-bentit én sem tudom elképezelni, hogy hogy bírják, pont ezért "rossz", hogy télen ki kell menni a kintit megszeretgetni, mert ha behívom 5 perc múlva már liheg.
én a bentik közül az agarat napközben kint hagyom és jól elvan, napozik, nézelődik, ugat, de a véreb az annyira lakás kutya, hogy csak akkor van kint, ha mi is kint vagyunk, néha még akkor is menne be. bent aliszik egész nap, de kint valahogy nem érzi magát biztonságban és vagy szétkaparja az ajtót (függetlenül attól, hogy otthon vagyunk-e), vagy olyan is volt már, hogy kétségbe esett véreb üvöltéssel ugatott 5 órán át.
szóval tök jó, hogy kertesházban lakom, de rohannom kell ugyanúgy haza kutyátsétáltatni, mint amikor lakásban laktam.
és hogy a témához is kapcsolódjak, még a 90-es évek elején, amikor sikerült meggyőzni anyámékat, hogy legyen kutyánk, volt a tv-ben Kudlik Julival valami kutya örökbefogadós műsor. ott néztünk ki egy kis fekete keveréket. fel is hívták a szüleim, feltettek 75 kérdést, majd közölték, hogy nem vagyunk alkalmasak a kutyatartásra, mert lakásban lakunk és még sosem volt korábban kutyánk, ez így halálos kombináció. (aztán végül vettünk egy vizslát, ami 15 boldog évet okozott és kutyássá tette a családot. azóta a szüleimnek megint vizslája van egyébként.)
Törzsvendég
Közzétéve 2014 március 6. - 12:29
kicsit félreérthető voltam, természetesen az agarat is csak jó időben hagyom kint, úgy 15 fok fölött.
Törzsvendég
Közzétéve 2014 március 6. - 15:04
"A terrierek, különösen a Jack Russel, jó taníthatóságukból következő filmszerepek, kicsi méretük és édes pofájuk miatt rendkívül népszerű párnakutyák, holott ezek inkább széttépnék azt a párnát, mintsem bundizzanak rajta. Ezek a kutyák náluk kisebb élőlények -patkány, róka- kiirtására lettek kitenyésztve, ezért ösztönerősek és önállóak, amelyek kiváló tulajdonságok, amikor ölni kell, de ha a kutya ezeket a gazda ellen fordítja, annak sírás lesz a vége.
Egy ilyen kutya tökéletes életet él egy apró rágcsálókkal megszórt területen, -például lovarda- ahol egész nap hódolhat szenvedélyének, és irthatja a kártevőket, vagy egy vadász mellett"
http://nemunyizd.pos...em-betonra-valo
Törzsvendég
Közzétéve 2014 március 6. - 21:54
Ori, agrobénak volt egy jagd szukája, úgy hullott az ölükbe felnőttként, valami panzióban ottfelejtett kutya volt. Megtörhetetlen, önálló, imádnivaló, borzasztó okos. Olyan mint a kecske: ha nem tudsz elég cifrán káromkodni, mindenképpen szerezz be egyet.
Kérdés tök más témában:
adott egy só-bors snaci, aki tanyalakó létére főleg lakáskutya (azaz klasszikusan az a típus, aki ott van ahol mi, ha mi kint, ő is, ha mi bent, általában ő is). Novemberben nem trimmelve lett, hanem nyírva (a tenyésztővel és a kozmetikussal is átbeszéltük a dolgot, akkor ez a megoldás jobbnak tűnt a trimmelésnél). Akkor bolhás volt a kutya, kapott egy foresto nyakörvet, ami elvileg 8 hónapig jó, de fél évig biztosan.
Na most, ugyebár időszerű lenne a tavaszi kozmetikázás, ami valószínű most trimmelés lesz. Jól gondolom-e, hogy a kutyán elhatalmasodott vakarózási kényszer (változatlan kaja és egyéb körülmények mellett) a meglazult és vedlésnek indult kikívánkozó szőrtől van? Mert nem valószínű, hogy szűk 4 hónap alatt kiment volna a foresto hatása. A legjobban amúgy a váll-nyak-hónalj vonalban vakarózik, de szőrszéthajtás után sem találtam semmi bolhára utaló jelet, és a bőre sem piros sehol. Amúgy elég érzékeny típus, a nem megfelelő tápra rögtön kipirosodik a hasa.
Edited by Zebrabara, 2014 március 6. - 21:57.
Sebész
Közzétéve 2014 március 6. - 23:50
Ori, nem azt mondtam hogy nálad unatkozik, az átlag egységsugarú "a kutya kertbe való"-nál, ahol a négy kerék, két gyerek és a kertes ház mellé muszáj egy házőrző is a kertbe; ő maga meg annyi időt tölt kint (a fűnyíráson kívül) amíg munkába menet meg hazajövet a kerítéskaputól a ház kapujáig áthalad. Még jobb, ha "majd a gyerekek játszanak vele", aztán a gyerekeknek záros időn belül uncsi lesz a kutya, visszatérnek az elektronikusabb, négy fal közti elfoglaltságokhoz, a kutya meg végképp szétunja magát, és kiássa a virágágyást, aztán átmegy a szomszédhoz szétnézni. A Lelencnél volt ilyen (megjegyzem, azt se kellett volna már odaadni se, csak pillanatnyilag jó ötletnek tűnt), ahol a fajtán belül is extra nagy mozgás- és törődésigényű, napi sétához és tanításhoz szokott labrador jellegű kutyát sikerült "örökbe"adni olyan helyre, ahol "nagy a kert és a gyerekek majd labdáznak vele". Egy hónap után nagyon örültek amikor elhárított valami betörési kísérletet, egy év után láncon volt a kutya mert szökött és amikor épp otthon volt, megfogta a vendégeket; aztán persze visszakerült az egyesülethez. És hát sok, sok, sok ilyen tapasztalatból a legtöbb olyan mentőcsapat akiket tényleg érdekel is, hogy mi lesz a kutyáikkal később, kialakít egy nyilván túl paranoid és túl rózsaszín képet arról hogy milyen feltételek közé is szeretné odaadni a kutyát. Mondjuk én egész biztos nem bírnám csinálni, ezt nem lehet ép idegekkel kibírni, ha nem zen-buddhista valaki - mert a legideálisabbnak tűnő helyről is kerül vissza kutya évek után akár, meg kiszökik és elüti a vonat, és akkor az ember eszi magát hogy erről most ő tehet mert ő adta pont oda...
Röviden összefoglalva: az élet kiszámíthatatlan, az emberek meg nagy általánosságban hülyék, és amikor valaki utóbbira alapozva megpróbál felülkerekedni előbbin, akkor meg az a vége hogy őt nézik hülyének. Ez van
Amúgy a legtöbb nagytestű, önálló terület- és vagyonőrzésre létrejött fajtára (amilyen a KÁJ, a komondor, és rokonaik) pont mérsékelten igaz még az is hogy igényli az emberközelséget - persze, örülnek ha ott a főnök és értékeli a munkájukat, de ők arra lettek hosszú idő alatt kiszelektálva hogy az ember távollétében védjék annak a birtokát. Ezért lehet máshogy használni telepőrzésre egy kaukázusit mint mondjuk egy németjuhászt - előbbi köszöni, megoldja egyedül, utóbbi meg becsavarodik ha nem szoros emberi jelenlét mellett kell járőröznie. A nagy szőr mellett ezek a típusú kutyák azt gondolom, már csak azért sem felhőtlenül boldogok lakáson belül, mert nem tudják megfelelően ellenőrzés alatt tartani a környéket a falon keresztül.
Furiosojr; milyen 30-40 fokos hőmérséklet-különbség, nálatok ilyen gyakori a mínusz húsz odakint, vagy ennyire fűtesz odabent??? 
Bara, próbáld sűrű fogú fésűvel átfésülni a faroktöve fölötti részt, ha ott nem látsz bolhaürüléket, akkor valószínűleg tényleg nincs bolha.
Törzsvendég
Közzétéve 2014 március 7. - 0:02
Köszi Őz, már amúgy is esedékes a fésülés is (kicsit elhanyagoltam újabban :(), akkor ezt mindenképpen megejtem a napokban.
A rühös birkáimat már kétszer leoltottuk, de még mindig vakaróznak, bár a kosnak mintha nőne a szőre. Lehet hogy ez már csak a vedléssel járó viszketegség. Úgy tűnik, nálunk ilyen vakarózós időszak van. Most ahogy ezeket a sorokat írom, már viszket is a fejem, pedig tuti nem vagyok sem rühes sem bolhás - bár tetves még lehetek.
Törzsvendég
Közzétéve 2014 március 7. - 9:22
"Furiosojr; milyen 30-40 fokos hőmérséklet-különbség, nálatok ilyen gyakori a mínusz húsz odakint, vagy ennyire fűtesz odabent???
Több szempontból sem magamról beszéltem, mert én egyrészt kutyáit szívtelenül kint tartó embör vagyok, másrészt nálam a házban télen 19-20 fok van (aki fázik oda ülhet a cserépkályha padkára, vagy bebújhat a dunyha alá ). De amit kolléganőktől, médiából hallok, nem ez a hőmérséklet a magyar standard. Aki teheti, az inkább 25 fokhoz közeli hőmérsékletet tart otthon. És ha nem az idei telet nézzük, mert ez sem volt egy átlagos, akkor szerintem jellemző a tartós -5, -10 fok körüli hőmérséklet. Így a 30 fok difi könnyen összejön. Keményebb időben a 40 is. Bár lehet, hogy ilyen időben a lelkiismeretes kutyatartó csak egy rövid pisi-kaki idejére viszi ki kedvencét, vagy esetleg csinos kabátkát ad rá. Szóval lehet, hogy ezt a kutyák simán tolerálják, nem értek hozzá, ezért kérdeztem. Csak furcsálltam, hogy lovakkal kapcsolatban meg pont az ellenkezője a trend. Hogy a ló nem fázik, ha rendesen van takarmányozva, és jobban érzi kint szabadon magát, mint egy védett, ne adj Isten fűtött istállóban.
Törzsvendég
Közzétéve 2014 március 7. - 10:18
Abban nincs alapvető különbség ló és kutya között, ahogy a hőmérsékletre reagálnak, (bár vannak kutyák, akik alkalmatlanok a téli kintlétre), abban viszont igen, ahogy az emberhez viszonyulnak. A lovaim nem különösebben szomorúak nélkülem, a kutyáim mindig a sarkamban vannak, kint is, bent is.
Törzsvendég
Közzétéve 2014 március 7. - 10:45
Kérdés tök más témában:
Csak tipp, de lehet a száraz levegőtől is, ami egy lakásban van, és pont a jó kis zsíros réteg hiányzik a szőréről/bőréről. A kinti kutya bőre jobban meg van dolgoztatva a hideg/meleg idő váltakozásával. Megázik, hempereg...
Esetleg plusz halolaj, lenolaj valami ilyesmi nem használna?
Sebész
Közzétéve 2014 március 7. - 12:01
Csak furcsálltam, hogy lovakkal kapcsolatban meg pont az ellenkezője a trend. Hogy a ló nem fázik, ha rendesen van takarmányozva, és jobban érzi kint szabadon magát, mint egy védett, ne adj Isten fűtött istállóban.
A ló egy sztyeppékről származó, nagy teret igénylő menekülő állatfaj, a kutya meg már a kőkorszakban beköltözött mellénk a barlangba, annál is inkább mivel a farkas is a földbe ásott odúban lakik. Az őskutyát számos egyéb mellett ágymelegítő funkcióban is használták őseink.
A gyakorlati megvalósításról ne engem kérdezz, a mi kamupulinknak semmi aljszőre nincs, úgyhogy mínuszban csak kiskabátban megy ki a lakásból (ahol viszont 15-20 foknál nemigen van több). Ismeretségi körben ahol kertes háznál van ki-bejárós kutya, a.)kint is van megfelelően szigetelt kutyaház az ebeknek, mert igazából pihenés közben van probléma a hőmérséklettel, nem amíg aktívan mozognak b.) csak az aktív mozgás idejére vannak kint, akár c.)ha olyan az idő, akkor ruhában; és sokszor a háznak az a része ahová bemehet a kutya, nincs ész nélkül túlfűtve.
Törzsvendég
Közzétéve 2014 március 9. - 12:16
És akkor egy másik kérdés amin már rég óta gondolkozom: A lakásban/házban tartott, bejáró kutyák hogy viselik télen a kinti-benti akár 30-40 fokos hőmérséklet különbséget? Nem kellemetlen, ártalmas ez nekik?
Nekem rövidszőrű, közepes méretű kutyáim vannak. Télen minden reggel, mikor felkelek, kiengedem őket félórára, órára, ha itthon vagyok napközben, akkor szintúgy. Eleinte úgyis rohangásznak, játszanak, amikor elunják magukat és nem mozognak, csak ülnek a kapunál, vagyis cirka egy óra után szoktak elkezdeni remegni, olyenkor beengedem őket. Ha hosszabb elmegyek itthonról, inkább becsukom őket.
Törzsvendég
Közzétéve 2014 március 9. - 12:24
Jól gondolom-e, hogy a kutyán elhatalmasodott vakarózási kényszer (változatlan kaja és egyéb körülmények mellett) a meglazult és vedlésnek indult kikívánkozó szőrtől van? Mert nem valószínű, hogy szűk 4 hónap alatt kiment volna a foresto hatása. A legjobban amúgy a váll-nyak-hónalj vonalban vakarózik, de szőrszéthajtás után sem találtam semmi bolhára utaló jelet, és a bőre sem piros sehol. Amúgy elég érzékeny típus, a nem megfelelő tápra rögtön kipirosodik a hasa.
Trimmelős fajtáknál az ajlszőrzet nem hullik ki, hanem kézzel kell kiszedni, átlag 2-3 havonta. Mivel a szőrzet az utolsó kozmetikázáskor benn maradt, sanszos, hogy amiatt vakarózik.
Törzsvendég
Közzétéve 2014 március 10. - 1:57
Tímea! Nem nagyon értem, hogy a trimmelős fajta miért ne vedlene. Elvileg csak a vedlős fajtákat lehet trimmelni. Ezzel csak segítünk, és gyorsítjuk a szőrváltás folyamatát.
Törzsvendég
Közzétéve 2014 március 10. - 8:18
A trimmelős fajták (pl. airedale terrier, vvelsh terrier, drótszőrű foxterrier, ír terrier...) szőrváltáskor nem dobják el az elhalt szőrt. Az új szőrzet jobb minőségű növekedése érdekében szükséges az elhalt szőr eltávolítása, ezért nem nyírjuk őket. Az plussz, hogy a forma is igazítható.
Törzsvendég
Közzétéve 2014 március 10. - 9:53
Trimmeléskor a már elhalt szőrszálakat távolítják el. Ha maguktók kiesnének, nem kellene trimmelni, de nem esnek ki, ezért is vakarózik a kutya, mert irritálja a bőrét.
A trimmelős fajtáknál is lehet olyan a szőrminőség, hogy nem lehet trimmelni, illetve nyírás után is előfordul, hogy felpuhul a szőr és csak sokára lesz újra trimmelhető. Tehát vedlenek, csak éppen az aljszőrzet benn marad a fedőszőrzet alatt.
Törzsvendég
Közzétéve 2014 március 10. - 10:51
Tímea! Félreértettelek! A kihullik, csak mégsem, már érthető!
Nekem is trimmelős kutyám van, a kényelme érdekében mindig megtépem, így tapasztalatom nincs, hogy meg tudná-e oldani magától.
Törzsvendég
Közzétéve 2014 március 10. - 16:46
A "nem hullik ki"-t szó szerint értettem... vagyis hogy nem hullik úgy ki, mint a többi kutyánál. Hogy aztán pontosan milyen állapotban leledzik az elhalt szőr, ki van-e már hullva vagy csak félúton van afelé, nem tudom.
