6870 válasz a témához

[Mackó]

Töltõn van a leányzó? Ejnyebejnyecsúnyakoszos! :o Ha már írtad... melyikük is a kisebb/nagyobb?

[Szami]

Elég spártai módon nevelkedik a lelkem. A kisebb aki rágja a a kaput, Rebeka. Aki a pónival bandázik a tesóm kislánya Jázmin. Õ már 2 éves.

[Fifikusz]

Amígnincs benne áram.....

[Palomino]

Ú, basszus rossz nézni ezt a villanypásztoros képet! Nekem pár hete sikerült megfognom azt a kampót. Olyat ütött, hogy a derekamban éreztem. Szegény gyerek a hasamban... Azóta inkább megkérek valakit, hogy nyissa ki nekem.

[Robi]

A kissebb az enyém, a nagyobb a bátyámé!

Igazi falusi gyerök lesz. Ütésálló.

[Zebrabara]

Pocakosok, hogy vagytok? Gondolom, jól esik ez a meleg... Chilly, mi lett a dagadásos vérvétel eredménye?

Mackó, eljöhetnétek valamikor. Letesztelni a játszóteret, amit Péter csinált Apinak szülinapra. Meg érik a fehér cseresznye is.
Meg a fekete eper :eek: :

[Adatim]

Köszönöm a hozzátáplálásos tanácsokat! Míra már elég jól nyomja a kaját :)Szépen fest vele, 1-2 falat is leszalad, de mennyiséget még csak földbõl evett füvezés közben. Persze addig örülök, amíg szopizik, nem siettetem, csak nagyon érdeklõdik a csajszi. Bár apjának könyörgök, hogy a békönöstojásrántottára ne engedje rá, meg ha lehet a sült keszegbe se turkáljon sokat a leány, és az akcijós tintahalat ne cuppogtassa már a györek (ami már szerintem emberi fogyasztásra alkalmatlan, de így legalább van esélyem azt is enni ). Próbáltam hozzátáplálásos táblázatokat nézni, mit lehet... háááát, mindegyik mást ír. Gondolom a szezonális dolgokkal nem lõhetek félre... Hitetlen, mesélj a fehér cserkóról! A fekete eperbõl bort is csináltok? Látom a skacok már tapossák Lovas anyuka reménykedik: talány a leánya is némileg vonzódni fog a négylábú szõrös nyerítõ dögökhöz. Már röhög ha csak meglátja õket. Hátha. Jó lenne egy társ terepezni Most még elég viccesen "ül" a lovon, konkrétan hasalva vakarássza, de azt élvezi, anyukája meg elolvad. Pocakosok, nem irigyellek titeket! Engem is érdekel, hogy bírjátok?

[Zebrabara]

Fehér cserkó, valami réges-régi fajta, valahogy így néz ki amikor megérik. Haaaatalmas fa, itt a képen a bal oldali, kicsit kesernyés íze van, nem az a klasszikus édes, mi nagyon szeretjük. Viszont nem egy szerencsés típus abból a szempontból, hogy valahogy mindig úgy jön ki, hogy pont akkor érik, amikor esik az esõ, és pillanatok alatt lerohad az összes, így az elmúlt 6 év alatt ez az idei a második, hogy egyáltalán tudunk róla enni. De a seregélyek nem szeretik, az mondjuk nagy elõny.

Fekete eperbõl bort? Azt hogyan?

[Adatim]

Jól néz ki a cserkó! Kukacok szeretik?

Fekete eperbõl bort? Azt hogyan?

Igazából nem tudom, de a gyerekek talpa miatt arra asszociáltam

Edited by Adatim, 2013 június 21. - 14:08.

[Kistáltos]

Ne haragudjatok meg rám, hogy belepofázok... De én a helyetekben nem raknék fel a netre olyan képeket, ahol a kicsik erősen hiányos öltözékben vannak. Nem csak azért, mert ez a fotó később zavarhatja a képen szereplőket... A saját gyerkőcömről az ilyeneket otthon tartom, vagy max. csak a szűk családi kőrnek engedném a nézegetést (bár nem hiszem, hogy így tuti ne kerülne máshova a neten keresztül ). Nem piszkálódni akarok. De gondoljátok már át: annyi a "beteg " ember...

Edited by Kistáltos, 2013 június 21. - 15:34.

[Robi]

Emlékeztek még a régi pedálos autókra, mondjuk a Moszkvicsra?

[Zebrabara]

jaj, igen! Nálunk a Városmajorban volt egy lapos tetejû kõház, a játszótér mellett, egy bácsi ült mindig az ajtaja elõtt egy széken. Õtõle lehetett kölcsönözni ilyen tekerõs csodákat, mennyire szerettük! Amúgy az elektromos meghajtású kisautót én azért ellenzem iszonyatosan, mert szerintem a gyereknek még nem az a buli (ellentétben velünk, ellustult felnõttekkel), hogy nem kell tekerni, megy magától, hanem pont az élmény, hogy õ hozza mozgásba azzal hogy hajtja, tekeri, stb. Szóval szerintem unalmas is nekik, nem?

[Szami]

Hitetlen, kegyetlen jó ez a kép! Amíg a lovakhoz leszaladok Rebeka is beleszabadul mamával az eperbe, mondjuk nálunk fehér van. megetetik, a kecskéket, nyulakat, megnézik a pónit, a tyúkokat, a nyulakat. Amíg mama keckét fej, õ mindenbe belemászik, amibe nem kéne és amire én elvégzek, gyakorlatilag ruhástól állíthatom a tus alá. Mama szabadkozik, hogy jaj, ne haragudjak már, de ahol állat van... Miért haragudnék. Jövõre már jön le velem a lovakhoz etetni. Nekem is jár az agyam, hogy mit lehet csinálni a potyogós eperbõl, én konkrétan a fát sem tartanám meg. Az udvar közepén van és úgy néz ki tõle minden, mint a disznóólban. Nem lehet kimenni az állatokig, hogy ne bokáig járnánk a dzsuvába, millió légy rajta, hordjuk, tapossuk. A pucér képeken én is szoktam gondolkozni, mondjuk medencés már van fent a neten a lányról, de oldalról fotózott és gugol. Pedig annyira cukker keszeg-segges fotóim vannak, de nem merném kitenni. Félek a retardált emberektõl. Rebeka bõre teljesen megnyugodott. Most csak a melegkiütései vannak. Tényleg! Erre jó valami? A dereka pelenkavonalon tele van.

[Adatim]

Rebeka bõre teljesen megnyugodott. Most csak a melegkiütései vannak. Tényleg! Erre jó valami? A dereka pelenkavonalon tele van.

Ez szuper! Magától elmúlt, vagy megtaláltátok a csodaszert??

A melegkiütésre tippek engem is érdekelnének!

[Zebrabara]

A melegkiütésre szerintem csak az használ, ha gyakran lemosod. Pelenkát meg ebben a rohadt melegben vedd le róla, tök feleslegesen van rajta. Nálunk a faeper termése kb le sem ér a földre, mert annyi állat ácsingózik rá. Ha sok van, tényleg tegyete alá egy ponyvát, 1-2 naponta összeszeded, ha páleszt nem is csinálsz belõle, hát legalább könnyen ki tudod hajítani a trágyára. Amúgy szörpnek, szirupnak, nagyon híg lekvárna teljesen jó, tejbegrízre, zabkására fincsi. Múltkor kakaós csigába tettem margari nehyell a kakaópor alá. Rebarbarával párosítva meg levesnek isteni. Ami a pucér képeket illeti, kb a gyerekeimet akkor tavasztõl õszig nem is fényképezném.

[Zebrabara]

Petíció az ambuláns szülés biztosításáért.

[Mackó]

Bara! Szuper a "játszóteretek"! Gondolom Api mennyire élvezheti. Nagyon kíváncsi vagyok rá. A cseresznye, amit mutattál szerintem hólyagos cseresznye, legalábbis nálunk így hívják. Nem igazán édes, és ropogós marad. Van olyan is, ami teljesen megérve is sárga. Van itt a szomszédban, de olyan magasan van a legalsó ága, hogy max. daruval lehetne róla szedni. A szederfa... Az egyik elhagyott telken van egy szuper fajta. Hatalmas szedrek vannak rajta. Szóval az inkább minõségi, mint mennyiségi termõ. Szami! Nem lehetne ráengedni a tyúkokat a szederre? Vagy nem olyan helyen van? Egy belsõ udvarban biztos nem a legcélszerûbb fa. Mondjuk még mindig jobb, mint nálunk az ezüstfenyõ volt. Adatim! A hozzátáplálással én úgy vagyok, Ádám amit meglát abból kér, így meg is kóstol mindent. Most ott tartunk, hogy aminek a húshoz semmi köze, az bizony a szájába sem kerülhet. Azért pár szem eper, cseresznye, meggy, szeder-málna lemegy, de csak limitált mennyiség. Egy gyerekorvost idézve: "Csak az nem marad meg benne, ami nem belevaló!" A lovaglással kapcsoltban én már most aggódok, ha arra gondolok, hogy késõbb esetleg õk is szeretnének komolyabban lovagolni.

[Zebrabara]

Betti, ha szeretnétek bárányhimlõt, akkor jövõ héten várunk benneteket szeretettel fertõzõdni. A kisebbik unokahúgoméknál van az oviban, most jöttek hozzánk, elvileg akármikor "kitörhet" rajta, szóval ha minden jól megy, az enyéim is elkapják.

Más:
igaz, a Huggies pénzeli, de remek ötlet: Kispapáknak.

[Chilly]

Pocakosok, hogy vagytok? Gondolom, jól esik ez a meleg... Chilly, mi lett a dagadásos vérvétel eredménye?

A vérvétel toxémia szempontjából negatív lett, ellenben van egy bakteriális fertõzésünk, amit kezelgetnek egy hete (vizelet mutatta ki) antibiotikummal. Emiatt folyton aludnék. A dagadás megmaradt.
Emellett 2 napja 110-et vert a szíve átlagosan így az orvos beküldött a klinikára este, 1 órát feküdtem CTG-n és vártuk a csodát.
Ott persze minden rendben volt így hazaengedtek. Ma megyek ultrahangra.
És minden nap hálát adok az idõért, ezt a 38 fokot én bõdületesen rosszul viseltem.

[Adatim]

Nagyon kihalt lett itt minden.. hogy vagytok? Pocakosok, lassan finisben? Kérdés, Bölcs baba könyvet olvasta valaki végül? Páran elkértétek.

[Zebrabara]

Áhh, ha lenne idõm, energiám olvasni. Többször eszembe jutott, de azt nem lehet 5-10 percekre leülve, annál komolyabb olvasmánynak gondolom.
És Ti, Adatim, hogy vagytok?

Én minden nap benézek ide, van-e valami újság, hiányolom Chilly vidám jelentéseit.

Nálunk bárányhímlõ-várakozó állásban vagyunk kedd óta, akkor telt le a 14 nap a fertõzõdéstõl, egyelõre semmi, jövõ keddig kellene hogy kipöttyösödjenek.

Regénél EC-téren az a helyzet, hogy hónapok óta nem volt pelenka a lányon. Általában szól, ha kaka van, ritkán elõtte, gyakrabban utána , jön oda hozzám, közli hogy "kaka" és már megy is megmutatni, hol tette le a kis csomagot. De ha épp mellette, vagy a köztelében vagyok, nagyon sokszor megérzem hogy kakilnia/pisilnie kell, és ha olyan kedve van, engedi is hogy felkapjam és megfelelõ helyre vigyem. Reggelente együtt pisilünk, én a wc-n ülök, õ meg velem szemben a bilin, néha ha eszébe jut és épp meglátja amikor kell neki, akkor nap közben is használja. Kint az udvaron nem téma a dolog, fõleg ha nincs rajta nadrág, de általában nagy, hangos "ajjja" (azaz anya) óbégatás elõzi meg a pisilést - csak mivel gyakorlatilag állandóan sír utánam, ezért elég nehéz eldönteni, hogy pisilés miatt hív-e vagy csak úgy alapból. Borzasztó éles hangja van, szó szerint fáj a dobhártyám, ha olyan emberesen sikít egyet.
Api meg nagy fiú, irtó jó dumája van.

Nálunk bográcsolós idõszak van, ez épp paprikás krumpli volt:


ez meg az aktuális kedvenc:

[izland]

Regénél EC-téren az a helyzet, hogy hónapok óta nem volt pelenka a lányon. Általában szól, ha kaka van, ritkán elõtte, gyakrabban utána , jön oda hozzám, közli hogy "kaka" és már megy is megmutatni, hol tette le a kis csomagot. De ha épp mellette, vagy a köztelében vagyok, nagyon sokszor megérzem hogy kakilnia/pisilnie kell, és ha olyan kedve van, engedi is hogy felkapjam és megfelelõ helyre vigyem. Reggelente együtt pisilünk, én a wc-n ülök, õ meg velem szemben a bilin, néha ha eszébe jut és épp meglátja amikor kell neki, akkor nap közben is használja. Kint az udvaron nem téma a dolog, fõleg ha nincs rajta nadrág, de általában nagy, hangos "ajjja" (azaz anya) óbégatás elõzi meg a pisilést - csak mivel gyakorlatilag állandóan sír utánam, ezért elég nehéz eldönteni, hogy pisilés miatt hív-e vagy csak úgy alapból. Borzasztó éles hangja van, szó szerint fáj a dobhártyám, ha olyan emberesen sikít egyet.
Api meg nagy fiú, irtó jó dumája van.

Olyan jó ezt olvasni!
Múlt héten elnéztem a szomszédunk unokáját, 3 éves elmúlt, és abban a rohadt nagy kánikulában pelusban + fekete kisgatyában volt az udvaron...

[Adatim]

Nagyon szépek a gyerekek, jók a képek! Mírának kibujt az elsõ foga. Nagyon sokat fejlõdött, hihetetlen mennyire kíváncsi. Jó dolog babázni, egyre viccesebb. Tök jó együtt röhögni a csajjal. BLW-zünk, nagyon szeret enni, fõképp apa tányérjából. Már a dinnyét is elmajszolja. Azért ez a családban elég furi, mint ahogy minden amit csinálunk (kendõ, igény szerint szopi, válasz kész nevelés, együtt alvás, stresszoldó sírás - mondjuk ezzel a mammamin is kivertem a biztosítékot ). Persze szeretnek megjegyzéseket is tenni, én meg megtanulom ezeket nem felvenni, és megpróbálom nem megutálni a barátainkat, családot, ismerõsöket. Pár napja megszületett unokaöcsink, egy házban, és szomszédságban él a család, így viszonylag mélyen belelátunk egymás életébe. Most hogy már anya vagyok másként látom én is a gyerekeket, és kifejezetten nehéz nem bele ugatni mások életében. Sógornõm a kórházban szépen visszatolta minden éjszakára a babát, mert õ pihen. Kiverte a biztosítékot, nem kicsit. Szenved a szoptatással is... én meg a gyereket sajnálom. Szóval kezdem megérteni, hogy mások miért szólnak be nekünk, igazából jót akarnak. Ezzel nem is lenne baj, ha párbeszéd lenne, és megpróbálnának megérteni (most én is ezt próbálom a sógornõmnél). De általában csak a beszólások maradnak, én meg kussolok. Figyelgetik, Míra mit hogyan csinál, kúszik e már... és kiakadnak, mert még nem... banyek még csak fél éves! nem is kell neki, de már nyomatják, hogy biztos a kendõ meg a hordozás miatt. Magyarázkodni meg nem is kezdek, mert az érveimet már meg sem hallgatják. Annak örülök, hogy a férjemmel egyetértünk, így legalább egy ember támogat EC-zni is kéne már, annyira izgat. Nem késõ még ilyen korban elkezdeni?

[Zebrabara]

Adatim, azt mondják, kb fél év az a kor, amikorra a gyerekek "feladják" a jelzést, és megszokják, hogy a pelus az a hely, ahová üríteni kell. Szóval ha el akarod kezdeni, akkor hajrá, húzz bele. Érdemes reggel, meg a nappali alvásokból ébredés után, illetve kendõbõl levételkor megkínálni. Meg mindig, ha úgy érzed, kvázi "ok nélkül" nyikorog. Nem irigyellek az unokaöcsi miatt. Fõleg hogy ilyen közel éltek egymáshoz. Mi csak vasárnaponként találkozunk a sógornõmékkel, azt sem minden héten, de nekem roppant nehezemre esik kedvesen beszélgetni vele, miközben a kisbabája 5 méterrel odébb bele van b@szva egy járókába és ott sír... Izland, ezt amúgy én sem értem, miért jó a 3 éves gyerekeket pelenkában dunsztolni, fõleg kint a kertben. Nagy divat lett manapság az a duma, hogy "idegrendszerileg nem érett" még a gyerek a szobatisztaságra 2-2,5-3 évesen. Jó alibi, az biztos...

Edited by hitetlen, 2013 július 12. - 14:08.

[Adatim]

Lehet hogy akkor lekéstem... egyébként annyira ciki, amúgy is ritkán vettem észre mikor wc-zik, max ha kakilt. Talán a tesóval már jobb lesz, már akkor rutinosabb leszek. Azért le-le veszem majd a pelust, főleg mikor a fűben mászkál, vagy pancsolunk.

[Zebrabara]

Elvetemültek azt mondják, sosem késõ elkezdeni. Szerintem ez egy olyan dolog, hogy ha õszintén belegondolsz a különbségbe, hogy pisis/kakis pelusban vagy szárazban jó lenni, meg abba, micsoda önbizalom-fejlesztõ érzés lehet a babának, hogy tud szólni és reagálnak is rá. Legalábbis én úgy vagyok vele, ha az ember elkezdi, akkor nincs más út, legalábbis nekem nem engedné a lelkiismeretem, hogy visszapelenkázzam vagy ilyesmi. Szóval ne keress kifogást, próbáld meg, én azt vallom, hogy napi egy elkapott pisi is több a semminél. ;)

Edited by hitetlen, 2013 július 12. - 14:29.

[Mackó]

Rege micsoda nõci lett! Péter jobb lesz, ha már most elkezd fegyverkezni. Nekem jelenleg nagyon minimális az energiaszintem! Sokat kivesz belõlem, hogy folyamatosan õriznem kell õket, mert annyira akaratosak és erõszakosak egymással, nem lehet együtt hagyni õket. Ádi ma megtette élete elsõ pár lépését. A lejtõ besegített.

[Zebrabara]

Nahát, Ádám milyen ügyes! Gyertek el jövõ héten, kicsit kitombolják magukat a fiúk, hm?

[Palomino]

Hello, kicsit mi is eltûntünk, mert sûrû volt a program, szerencsére nem unatkozunk. Baba még bent van, de most már hetek kérdése és elõbújik. Már nagyon nagynak érzem a hasam, lehajolni már semmiért nem vagyok hajlandó. Vagy felvetetem a nagyobbikkal, vagy arrébb rugdosom, vagy leülök és összeszedem, ami olyan. Ezek után a feltápászkodás is nagy nyöszörgések közepette valósul meg. Én már úgy voltam vele, hogy hagyon a túróba a szobatisztaságra nevelést, merthogy miért pont pár hónappal a kicsi érkezése elõtt kezdjem, amikor valószínûleg úgyis vissza fog esni, ha látja, hogy a pici pelusozik. Kislányom nem így gondolta. A bili már jó ideje ott van a wc-ben, és amikor én pisilni mentem, jött õ is, és ráült. Néha ruhástul, néha pucér popóval. Nagyon nem erõltettem, csak mindig elmondtam neki, hogy a pisit és a kakit oda kell intézni. Mivel igen alacsonyan van, és mint említettem, a hajolgatás már nem erõsségem, nem sok kedvem volt mindig leráncigálni róla a ruhát. Néha itthon rájön a nudizhatnék, és akkor nekivetkõzik, és leveszi a pelenkát is magáról. Nem szóltam érte, hát hadd csinálja, jó idõ van. Egyik ilyen alkalommal, amikro egész nap itthon voltunk én meg nagyon el voltam foglalva a fõzéssel, azt játszotta, hogy levetkõzött és rohangált köztem és a bili között, kaka-kaka mondogatásával. Amikor odajött, hogy kaka-kaka, mondtam neki, hogy menjen vissza és hajrá, mehet bele a bilibe. Pár perc múlva visszajött, hozta a bilit, ami üres volt. Szinte egész délelõtt ezt játszottuk. Kétszer sikerült neki menet közben, valahova egészen máshova odapisilni, és akkor jött és mutatta, hogy kaka. Egyelõre még keveri a pisivel, hiába mondom neki. Együtt feltöröltük, és elmondtam neki, hogy ez így nem jó, bele kellene a bilibe. No, akkor sikerült már egyszer a bili mellé is. Rájöttem, hogy egyelõre jobban megy ez a dolog állva. No, addig-addig, hogy vére sikerült ülve is, a bilin. Hogy hogyan, azt nem tudom, mert elvonult, én meg éppen a fõzéssel voltam elfoglalva. Büszkén hozta, és mutatta. Nagy volt az öröm, együtt beleöntöttük a wc-be és lehúzhatta. Egyelõre úgy nézem, hogy csak játék szinten mûködik ez a dolog, mert ha más játék van elõtérben, akkor nem szól. Ha kaka van, azt most már utólag többé-kevésbé mondja, de olyat még nem sikerült bilibe produkálni. Hát, most itt tartunk. Szerintem követem ezt a nem-erõltetem vonalat, és majd meglátjuk. Ez az "idegrendszerileg nem érett" duma elég vicces... Egy két éves gyerek már mindent megért, most pont ezt ne értené??? Macerás ennyiszer elmagyarázni, meg vetkõztetni-öltöztetni, meg felmostni, kimosni, stb. Alibinek tényleg jó duma. Kedvencem mostanában, ahogyan kimondja: kukac. Egyszer láttunk egyet egy cseresznyében, és azóta mindenhol, minden tekergõ akármi "kukac". Vagy bármilyen gyümölcs, amiben mag van, amellett biztosan van kukac. Valamelyik nap anyukám próbálja etetni gyümölcslevessel. 5-6 kanál lé után beleakadt a kanálba egy szem meggy. Anyukám mondja, hogy hamm, edd meg ezt is, finom meggy. A válasz egy határozott NEM. (ez már tökéletes kiejtéssel megy) Anyukám csodálkozva kérdezi, hogy miért nem? A rövid válasz: KUKAC, és vádlón mutat kicsi ujjával a meggyre. Hát alig bírtuk abbahagyni a röhögést, olyan cuki volt.

[maugly]

Nagyon szépek a gyerekek, mindegyik. Mi is eltûntünk kicsit, besûrûsödtünk. Jött egy kis családi válság, anyáméknál laktunk Lucával egy hónapig, ilyenek. Még nem vagyunk túl mindenen, de tisztul a kép. Luca csodálatos, ahogyan minden egy éves. Nagyon gyorsan fejlõdik, rengeteget beszél, magyaráz, egyre több érthetõ kifejezéssel él. Már nem karonülõ, leginkább saját lábon közlekedve szereti az életet. Minden félelmem cáfolja a nyolc hónaposan befogadott farkaskutyafiú (már csak álfiú, annak idején kiheréltettük, biztosamituti), gyönyörûen bánik a gyerekkel. Még labdát is visszahoz neki, leteszi elé. Igaz, sok elõkészítést fektettem a dologba, dehát a kétség, ugye.. Mindenesetre Borisz -nekem- kézjelekre is azonnal engedelmeskedik, s nem kezeli prédaként Lucát, így -a felügyeletemmel- nyugodtan tud kint rohangászni a fecsegõ tipegõ. EC: a sok hercehurca miatt eddig nem sokat pelenkátlankodtunk, de az eddigiekbõl nem engedtem. Ott tartunk, hogy bili kihagyásával nyugodt szívvel használja szûkítõ rátéttel a wc-t, minden megy bele. Szól, ha kész, és én hiszek neki, akkor is, ha tíz perc múlva esetleg még egy adag sikeredik nem teljesen jó helyre. Lesz ez jobb is, ráérünk, idõmbe meg belefér némi takarítás. Hihetetlen, mi mindent megfigyel és megtanul! Sok dolgon gondolkodnom kell, honnan, milyen helyzetbõl csente magáévá az adott gesztust, hangsúlyt. Próbálkozik a hisztivel is, továbbra is higgadtan kezelem a helyzetet. Nincs szeretetmegvonás, de nincs tutujgatás sem. Hamar belátja, egyszerûbb, ha elmagyarázza, mi a baj, hiszen úgy meg tudjuk oldani. Mindent eszik, sokmindent önállóan, amit kanalazni kell, legtöbbször együtt kanalazzuk, õ irányítja az evõeszközt, sokszor a mozgás erejét is õ diktálja, hamarosan ezt is csinálhatja egyedül, ha akarja. Persze, van az a fáradtsági szint, ahol a szájába kell tenni a faltatot, de ebbõl sem csinálok nagy ügyet. Ráér a saját tempójában fejlõdni. A védõnénink szerint így is elérte a két évesektõl elvárt értelmi szintet. :büszkemelldöngetõs: Vérében a motorozás, lovaglás szeretete, mindkettõt hatalmas örömmel próbálta ki - természetesen szülõi felügyelettel. Apja nem indulhat anélkül, hogy a kapuig ne vinné maga elõtt a motor nyergében. Barátnõméknél ráültettük szõrén a póni hátára (végig fogtam a derekát), egyszer mutattam neki, hogyan üljön egyenesen, a második kis kör végére már úgy ült, ahogy a nagykönyvben van írva. Egyenesen, kapaszkodás nélkül, sarkait lenyomva, váll-csípõ-boka egy vonalban..elolvadtam. És vissza akart ülni, mikor levettük. Persze semmit sem erõltetünk, semmit sem viszünk túlzásba, de kóstolót a saját szintjén mindenbõl kaphat. Mondom, egy kis csoda. :szívecskés pupillák: A legújabb kedvence a trambulin: több ismerõsnél van a kertben, hát persze, hogy neki bent kell lennie. Az ugrálás még nem megy, de a rohangászás, a nagyok ugrálásának rugódzva-imitálása igen. És nyitott, kíváncsi, mégsem vakmerõ! Minden gyerekhez szívesen megy oda, leguggol, magyaráz nekik, barátkozik! Annyi minden jót látok ezekben, s kívánom, hogy ne rontsam el, övé maradhasson a sok jó tulajdonság. Többiek?

[Hajnal4]

Megvagyunk mi is:). Nagyon szépek a gyerkek tényleg, Hitetlen, annyira passzol a gyerkõceid neve hozzájuk:). Maugly, remélem a válságot megoldottátok, pozitítvnak tûnsz:). Szobatisztaság témában szerintem egyáltalán nem "duma" hogy 2-3 évesen érnek meg rá, hanem egyszerûen így van . Lehet próbálkozni, kevés kivétel nyilván akad, jó meg rossz irányba is, de a legtöbb gyerek ebben a korban lesz szobatiszta. Nem ekkor lát elõször bilit/vécét, de ekkorra tudja magának annyira kontrollálni, hogy direkt csak oda sikeredjen, és pl félbehagyja miatta a játékot, nem csak pár lelkes alkalommal, vagy reggeli/esti rutin szintjén csurrant oda... Levi is pisil vécébe, mondhatni napi szinten, amikor épp eszébe jut, de ez messze nem a teljes szobatisztaság még. Van rajta pelus (légyszi ne sajnáljátok ), szól ha kakilt, néha eszébejut h "écébe!" és akkor sámlit odatol, tetõt felhajt, megvárja h elveszem a pelust, csurrant (néha csak két cseppet, de vmit mindenképpen produkál magának:D) és kész.. Feltételezem vele sem lesznek gondok szobatsiztaság terén . Magamat ismerve pl a rendszeres mellépisikkel nem tudnék mit kezdeni, vagyis nehéz elképzelni, hogy mindenhonnan ezt takarítgassam, vagy kanapét cseréljek kétévente....vagy ennyire nem gyakori ez? (a másik ami nekem meredek, hogy pucéran szaladgál egy kislány, beleülhet bármibe, ami sztem a nem természetes altáji flóra és fauna része....ilyesmi nem okoz gondot?) De ez csak az én életemnek nem része, másoknak meg igen, és láthjatóan ott is tök boldog gyerekek vannak:). Meg itt is:). Levirõl is írok, ha már vécézési szokásait kitárgyaltam. Nagyon 'nagy' gyerek, magas, erõs, huncut, még mindig nem vágtam le a haját, kis fürtös szõke manó. Irtóra csibészesen vigyorog ha jókedve van. Szinte csak jókedve van. Rengeteget eszik, legeli az uborkát, paradicsomot, ribizli és meggy rajongó, enni csak egyedül, de mint a kismalac:). Aludni jól szokott, mióta az összes foga kijött, szopizni még elég sokszor, de már enélkül is el tud aludni (Apájával). Autó, kismotor, ló, neki is kedvencek, a kecskékkel is nagy haver, folyton azt lesi potyogtatnak-e . együtt szoktunk etetni, kiszedi a tojást (és már 90% feletti arányban NEM töri össze ) tesókkal nagyon jól kijön, jó dolga van azt hiszem. Voltunk pancsolni is, nagyon élvezte a vizet. Nagyobbak voltak nyaralni a nagymamánál is, ötösben az unokatesókkal, volt bandázás:). Veruskám néha ön és közveszélyes, de most végre kitalálta, hogy megtanul kétkeréken gurulni :yeah: hát van mgé hova fejlõdni, de alakul! Bogi és Csabi már olyan nagyok....elkezdtem sulis dolgokat összevásárolni, Csabi nagyon várja már.. Közben nem igazán szoktunk unatkozni, rengeteg elrakni való van (szerencsére) de hogy két perc nyugi nincs, az is biztos..a kert gazos ugyan de terem szépen, az állatok jól vannak, gyarapodnak:). Szerintme ilyen hosszút még nem írtam, és idén mrá nem is nagyon fogok, max unalmas téli estéimen:). Többiek?

[Zebrabara]

Jók ezek az összefoglaló bejelentkezések.

[agrobe]

Mi is megvagyunk. Még Eléggi megvisel idegileg, hogy bezárt az ovi, ezek (a gyerekeim ) Meg célként tûzték ki, hogy minden reggel egymás megölésével kezdõdik, majd késõbb folytatják-estig. Ennek kapcsán (is) elgondolkodtam, hogy lenne egy hely, a világtól 8 km-re, gondoltam vennék ott egy lepukkant tanyát potom pénzért. De vajon kiszakíthatom e a gyerekeket a civilizációból, jó lenne e nekik/nekünk? Vélemények?

[Robi]

A kérdés, hogy milyen embert szeretnél nevelni belõlük. Boldog, sikeres, gazdag, sikerorientált, lemondó, lelekes, dolgos, nyugodt, kényelmes, beletörõdõ, törtetõ, ... Itt lehet a jelzõket sorolni. Te ismered õket, neked kell megtalálni a kompromisszumot, lehetõleg egyénre szabva, miközben meg kell próbálnod a "lehetõséget" biztasítani számukra. Még ott vagytok Ti is, akiknek az egészet le kell vezényelni és nem teljesen rabszolgává válva. Az ösztönök sokat segíthetnek.

[Chilly]

Tessék, bejelentkezünk mi is.

39. hét

Azt hiszem erre az idõszakra mondják már, hogy célegyenes. Persze a fiúnk olyannyira jól érzi magát odabent, hogy járhatok én heti kétszer CTG-re, úgy kell rezgõs bizbasszal felkelteni még ott is. A tökéletes szimbiózis, így hívom a kapcsolatunkat.

A CTG: én rátapadok az órára a falon és számolom a másodperceket, míg letelik a félóra. 5 boka nélküli Crocs szandis vagy flip-flop-os ül egymás mellett tappancsokkal a bojlerén és nézzük a görbét a nagy kivetítõn. Ennél szebb programot el sem tud képzelni az ember.

A testem: mit test. Egy emberes adagnyi kelt tészta. Itt ez a lábdagadás. Kb. másfél hónapja kezdõdött, akkor még csak a bokámmal, ami reggelre lement. Napközben azon vicceskedtem, hogy oldalról úgy néz ki, mint Pumuklié, egy háromszög, amibe bele van szúrva a pálcikaláb, aztán feljebb haladva meg jön a gömb a has helyén. Ez persze elkezdett durvulni – amit aztán egy sor vizsgálat is követett éppen ezért – és most ott tartunk, hogy nem megy le, sõt mi több, combtõig van bedagadva, valamint társultak mellé a karom, kézfejem és ujjaim is. Jelen pillanatban a lábfejem úgy néz ki, mint egy felfújt gumikesztyû, a kis szétálló ujjakkal (a pedikûrös sírva szokott röhögni ezen, és mondogatja, hogy neki ez jó, nem kell ujjelválasztót használnia lakkozás után. Mondjuk nem értem magamat sem, minek lakkoztatok ilyen lábat. Na de az illúzió ugyebár.), a bokámat nem láttam másfél hónapja – szerintem nincs is már meg. Valami más van ott, nem tudom mi, de tutira nem bokacsont. Ennek a vizesedésnek köszönhetõen a vádlijaim egyenesek és szép fényesek, tehát minden görbületem eltûnt és úgy összességében olyan lettem, mint egy mozgó sóletes konzerv. Ehhez jön még két dolog: egyik a két pozíció, amit fel tudok venni álláskor: oldalról Alekosz - a klasszikus kérdõjel, has elõredugva, vállak beejtve, fej elöl támadó-menyét formációban; a másik a kiskancsó (ez persze szembõl látványos csak) a két csípõre tett kézzel. A másik a mozgás. Nem, nem pingvin. Határozottan valami más, ami kimeríti a pingvint. Valami lény. Mindig gondolkozom rajta, mikor sétálok az utcán, de nem tudom mihez hasonlítani. Valami furcsa keveréke a szar-van-a-gatyában-nak, a pingvinnek és a kacsák csattogós lépésének. Mindezt olyan lassúsággal, de olyannal, hogy az utca túloldalára való átkelés konkrétan a missziók közé sorolható már. Ha autós lennék és lelépnék magam elé a zebrán, elindulnék ezzel a gyökkettõvel át a túloldalra, hát lehet, hogy adnék egy egészséges gázfröccsöt és áthajtanék magamon. Ja és mindezt ugye pofátlanul tudom kivitelezni, mert tudom, hogy úgysem tudok gyorsabban menni, akkor miért ne tenném mindezt pökhendin. Idegesítõ lehetek, azt hiszem. Délutánra, mikor már kellõképpen uralja a víz a testemet – mert reggelente egy pár órára még használhatóak a lábaim, de használat következtében megindul a folyamat – és a combtövemig bedagadok, olyankor felgyûrõdik a rövidnadrág a lábaim közé, a párom negyvensokas papucsát tudom már csak felhúzni (MINDENHEZ, legyen az csinos nyári ruhácska vagy szakadék gatyó), és hát na. Jól nézek ki, na. Kedvet kapnék magamhoz, ha férfi lennék.

A gyerek: szerencsére lelassult, kevés a hely a bendõben. Õ persze sokszor azt gondolja, tud csinálni. Meg is próbálja, kevés sikerrel. Olyankor azt érzem, hogy menten szétreped a hasam és kiugrik egy gyõzelemittas kiáltással, de aztán rá szokott jönni, hogy kár a gõzért, ennyi jutott, ebbõl kell gazdálkodni. Persze azért mosolygok rajta, elvégre így élünk hosszú hónapok óta, õ meg én. Hiányozni fog.

Az élet maga: na most aki azt mondja, hogy de szép dolog ez a terhesség egészen az utolsó napig, az vagy hazudik, vagy hülye. A statisztika: átlagosan hatszor megyek pisilni egy éjszaka alatt; 5 órát alszom, minden fordulásnál felébredek, átpakolom a párnát a másik oldalra, amire aztán szépen ráhelyezem a hasamat, sóhajtok egy mélyet és megpróbálok újra elaludni. Ha egyszer leülök, onnan egy órát nem vagyok hajlandó felállni, több okból is: nem tudok, nem megy és amúgy kedvem sincs hozzá. Rendszeres olvasója lettem a tudományos magazinoknak, mint a Best, Kiskegyed, Story, Blikk ésatöbbi. A délelõtti lábaimat kihasználva gyorsan elintézek mindent, posta, bolt, piac, ebéd fõzés, mosás, takarítás, pakolászás aztán délután jön a szokásos „próbáljuk meg lejjebb vinni a dagadást, hátha menni kell valahova este” program.

Szóval érdekes, de nem érzem azt, hogy többet nyavajognék, mint eddig. Teljesen megszoktam, hogy ilyen lett a testem, az életem; biztosan azért, mert okkal történik. Fel sem tûnnek már dolgok, amiken kívülállók elborzadnak (õk a lábamon szoktak leginkább, de már akkor, amikor én még simán a használható kategóriába sorolom õket). Mondjuk azért a hét mottójának kikiáltanám az „Adjátok vissza a testemet!” dolgot, na.

Edited by Chilly, 2013 július 16. - 13:49.

[Zebrabara]

Vera, ha van a tanyán áram, akkor van minden: tv, mobilinternet, ha esetleg attól félsz, hogy elmauglisodnának. Egy kúttal és házi vízmûvel megoldható a rendes mosógépes mosás, bojler-ellátás, azaz gond nélküli melegvíz, minden. Egyedül a napi iskolába járás az ami problémás lehet, ha olyan fajta az út, hogy egy kisebb esõtõl is járhatatlan lesz, nem tudom, milyen arrafelé a talaj. De ha csak a téli nagy hóban lesz pár olyan hét, hogy nem lehet közlekedni, azt szerintem nem kell komolyan venni - nekünk is van minden évben pár olyan nap hogy nem tudunk kijutni a tanyáról, de soha nem okoz gondot. Nyilván, kicsit máshogy kell tervezni a kaját, plusz legyen otthon gyertya meg gyufa áramszünet esetére... Szerintem ez olyan, hogy ha neked, nektek, nekik van rá igényük, akkor megoldható minden. De én az enyéimen látom, hogy nyáron gyakorlatilag az összes játékot elrakhatnám, mert csak akkor játszanak velük ha valami miatt (pl szar idõ) bekényszerülünk a házba. Tv-t egyáltalán nem nézünk, mesét is (számítógéprõl) csak akkor kér Api, ha a baba alszik és én is leülök egyet netezni (mint pl most). És igen, Robinak igaza van, ha menedzsereket akarsz belõlük, meg olyan embereket, akik a mai fogyasztói világ menetébe, sodrába állnak majd be, akkor talán nem ez az ideális életforma nekik. Meg kérdés, hogy te magad mennyire tudnád magadévá tenni. Mert az oké hogy pár évig jó buli, de szerintem benned azért van egy jó nagy adag karriervágy - aztán lehet hogy ki tudnád ezt élni ott a tanyán is kecsketejes szappanok gyártásával, meg mindenféle új találmányok létrehozásával, nem tudom.

[agrobe]

Nem a TV, net hiányától tartok, hanem amikor kicsit nagyobbak már, akkor itt nincsenek barátok, nincs leugrom a játszótérre a bicajjal dolog. Itt télen senki sincs, nincs állandó lakos. Nyáron is csak csudabogarak, gyerek egy szál sem. Én szeretném ezt az életet- azt hiszem legalábbis- na, de õk? Itt nem rólam van szó. És nem tudok helyettük gondolkodni, a döntés viszont a miénk, nem az övék, így nem igazságos...

[Zebrabara]

Miért ne lennének barátok? oké, nem akkor amikor épp kedvük szottyan, de hétvégére oda lehet hívni egy-egy plusz gyerkõcöt, az nem ügy. Amúgy ha nagyobbak lesznek, simán tekerhetnek bicajjal 10-15 km-t. És amúgy, ott vannak egymásnak hárman, 3,5 év korkülönbséggel, ez 2-3 év múlva már nem lesz akadály.

[agrobe]

Errõl a helyrõl van szó:

[Zebrabara]

Itt van élettér. Meg legelõ az állatoknak. De amúgy ilyen típusú, elhagyatott falvakból, tanyákból pl itt Zalában sok van, én rögtön kettõt is tudok, ahova simán kiköltöznék mindenestül, ha 1. nem laknának abban a házban amit kinéztem, 2. nem öltünk volna ilyen sok munkát ebbe a mostaniba.