2275 válasz a témához

[ImRe]

Amit írtam azt biológiai egyetemi végzettségemre hagyatkozva írtam s elsõ körben eztelég kompetenciának véltem.

Mondjuk a biologiaban en nem vagyok kompetens, de az allatorvosira most felvett rokonom meselte, hogy csak az elmult negy ev alatt annyi uj eredmeny volt, hogy egy csomo dolog a kozepiskolai tanulmanyaibol a felveteliig elavult, ezert ujra kellett tanulnia.

[Ágimam]

Agimam, akkor felreertettelek. Akkor az en valaszom innentol az, hogy en nem azert ;)Ja-ja, értem. Bújkájjá csak! Az meg, hogy a lo maganak okoz fajdalmat, vagy mi neki, az tavolrol sem ugyan az a sulycsoport.De. Legyél már képes MAGÁT A FÁJDALMAT, - a tényt - elkülöníteni minden más (egyébként teljesen jogos) felvetéstõl. Ugyanis, ha maganak okoz fajdalmat, akkor van valasztasa. Ez talan az egyik legtisztabb valtozata a lo beprobalkozik, mi meg helyreutasitjuk tipusu dolognak. (persze ehez kell egy engedo kez.) Meg a fájdalom, (vagy nevezzük kellemetlenségnek, ha úgy könnyebb nektek ) ami MIATT szükség van a finom kézre!

[ImRe]

Agimam,Nem a fajdalom miatt van szukseg finom kezre, hanem a jo kommunikacio miatt. A zabla hasznalatanak a celja a normalis esetben a kommunikacio. Ennyi erovel mondhatnad azt is, hogy a szavaknak a celja a fajdalom okozasa, mert hogy szavakkal lehet fajdalmat okozni embereknek. (Mar ha a fajdalmat, mint tenyt elkulonitjuk )

Edited by ImRe, 2006 szeptember 20. - 10:24.

[Õz]

Mondjuk egyik ember a másikat odébblépésre késztetheti úgy is (ha jó ismerősök, vagy csak finom természetű darab) hogy megérinti a karja belső felét és egy másfél grammos erővel irányt mutat; meg úgy is (ha mondjuk bkv-ellenőr) hogy ráfog a karjára úgy hogy lila foltok maradnak utána, és rángatja.Végülis mindkét esetben fizikailag egyfajta kellemetlenséget okoz a mozdulat, ezért veszi egyáltalán észre az alany és ezért reagál rá; de azért a szó emocionális töltetével felvértezve csak a másodikat hívjuk tényleg kellemetlenségnek (pláne fájdalomnak).Valami hasonlót gondolok én a zabla (meg a lovaglás közbeni segítségek többségének) a működéséről. Hogy lehet így is, meg úgy is.Ha már filozofálunk: a zablát azért rakod a ló arcába (vagy azért teszel a fejére BÁRMIT), hogy legyen egy lehetőséged kellemetlenséget/fájdalmat okozni, amikor szükség van rá. Nem azért (jó esetben), hogy mindenképp rossz legyen tőle a lónak. Kommunikációra, jelzések adására anélkül is használható (lsd kar-érintés), hogy ténylegesen diszkomfortot okoznál vele.

[Ágimam]

... Kommunikációra, jelzések adására anélkül is használható (lsd kar-érintés), hogy ténylegesen diszkomfortot okoznál vele.

Igen. Miután már (a kellemetlenséget okozó zabla segítségével) belovagoltad, betanítottad, beiskoláztad.

[Old Shatterhand]

Komolyan mondom, én ennyi faszságot még nem láttam.HA valaki azt gondolja, nem kell a vas, lovagoljon anélkül madzaggal, vagy a ló fülét fogva és észreveszi majd - amikor összetörte az arcát - hogy miért nem árt az, ha van.De tényleg azon kell vitatkozni, hogy jó-e, kell-e? Nem inkább arról, mikor, mire, milyen, hogyan és miért?Különösen vicces egy olyan fórumon olvasni ilyeneket, ahol azért láttunk már fotókat a tátott szájjal rohanó lóról, amit hátból sem tud megfogni a bármilyen vassal sem a lóbarát - persze lehet, hogy csak a derekát nem húzta meg eléggé és ez volt a baj...

[realcowboy]

Komolyan mondom, én ennyi faszságot még nem láttam.

asszem kevés helyen nézegetsz akkor.

[Ágimam]

HA valaki azt gondolja, nem kell a vas, hát én ilyennel itt nem találkoztam. Csak olyannal, aki azt próbálja magyarázni, hogy nem is fáj aza lónak, meg olyannal, aki a kérdésfeltevésem óta folyamatosan nem a kérdésemre válaszolt, hanem azt ecsetelte, mire jó, hogyan jó, hogyan kell vele bánni. lovagoljon anélkül madzaggal, vagy a ló fülét fogva és észreveszi majd - amikor összetörte az arcát - hogy miért nem árt az, ha van. Te Ojeshá, ki vonta itt kétségbe, hogy nem jó, ha van, vagy nem kell? De tényleg azon kell vitatkozni, hogy jó-e, kell-e? Nem inkább arról, mikor, mire, milyen, hogyan és miért?Háddehogynem! Éppen ezekrõl beszélt "szinte" mindenki. Biztos, hogy te ezt a topikot olvastad most? Különösen vicces egy olyan fórumon olvasni ilyeneket, ahol azért láttunk már fotókat a tátott szájjal rohanó lóról, amit hátból sem tud megfogni a bármilyen vassal sem a lóbarát - persze lehet, hogy csak a derekát nem húzta meg eléggé és ez volt a baj...

Télleg, O.Sh.! Fáj a lónak?

[Õz]

Én meg komolyan nem tudom, Ágimam mi a francot akar; azon kívül hogy vallja be magának az összes álszent hogy a zablával igenis bántja az ember a lovat, ha máskor nem, a belovaglás idején hóttbiztosan.Mert tényleg: bántja. Mintahogy bántja akkor is amikor az anyjától elválasztja, amikor kiveszi a ménesből, komoly pszichés kellemetlenségeket okoz neki amikor elindítja (hát még ha klasszikus módon "betöri", akkor pláne nem is csak pszichéseket), amikor nyerget rak a hátára, majd ő maga is ráül; pálcázza (ha angol stílusban közlekedik) amíg meg nem tanulja jól lereagálni a csizmasegítséget... És egyáltalán, bántja, amikor egyáltalán a fejébe veszi hogy ahelyett, hogy hagyná békében legelni sok más ló között; bármit is akar tőle.Hogy miért pont a zabla a központi kérdés (azon kívül hogy ez itt a zablás topik), tényleg baromira nem értem.Meg azt sem, hogy mivel leszünk előrébb ha megtörténnek a nagy önbevallások.Mert hacsak át nem váltanak az emberek arra hogy eztán csak nézegetni akarják a lovukat a legelőn; akkor a maximális tehető, hogy mindenki igyekszik a lehető legkevésbé bántani a lovát. És ez pont az, amiről eddig is beszéltek a "mellébeszélők".

[Lombardo]

És itt az igazság, Õznél!

[Old Shatterhand]

Engem elsõsorban azért zavar, mert sok olyan ember - tízenéves, naív, vagy rutintalan - olvassa a fórumot, aki képes tényként kezelni ehhez hasonló remek 5leteket, aztán kipróbálja. Ami pályán még lehet, hogy fog is mûködni, de ezen felbuzdulva esetleg nekiindul a terepnek. Ahol már lehet, hogy nem olyan 100as a történet.Mert persze, lehet terepezni is ilyen - vas nélkül, kötõfékkel, semmivel, madzaggal - módon. Sõt, remek érzés. Csak nem árt pontosan ismerni a lovat, a várható reakcióit, ráadásul tutira bízzon a ló az emberben, ami nem keverendõ azzal, hogy odamegy a karámban hozzá. Az sem árt, ha egy hirtelen mozdulattól nem esik azonnal le az szerencsétlen és lehetne még folytatni.Tehát - mint már a mindenféle suttogós topikokban is kifejtettem - ilyeneket javasolni, még ilyen átvitt, indirekt módon is felelõtlenség, mert balesetveszélyes.Ha pedig álszenteskedünk és nem akarunk szomorúságot, búbánatot, természetellenességet okozni, ne lovagoljunk. Vegyük meg, tartsuk, símogassuk, répáztassuk.Mam, most hadd ne keresgéljek többet.Csak Tõled idéznék kérdésedre:"Az ötlött errõl eszembe, hogy - bár sajnálhatjuk a lovat - igazából a zabla semmi más célt nem szolgál, mint hogy (klf.mértékû) fájdalmat - de minimum kellemetlenséget - okozzunk vele, nem?"Ebbõl indájrekt adódik, hogy ha csak arra jó, ne használjuk.Rengeteg hozzászólást tudnék idézni innen is és több sutyorgósból ami konkrétan, vagy átvitten arra szólít fel, hogy zabla nem is kell, mert csak fáj.

Edited by Old Shatterhand, 2006 szeptember 20. - 12:36.

[Ágimam]

Én meg komolyan nem tudom, Ágimam mi a francot akar; azon kívül hogy vallja be magának az összes álszent hogy a zablával igenis bántja az ember a lovat, ha máskor nem, a belovaglás idején hóttbiztosan.Ezen kívül az égvilágon semmit. (De - mostmár - legfõképpen azt nem, hogy bárki is azt higgye, én úgy gondolom, nincs rá szükség, vagy hogy nem kell megtanulnunk azt a lehetõ legszakszerûbben használni.) Hogy miért pont a zabla a központi kérdés (azon kívül hogy ez itt a zablás topik), tényleg baromira nem értem.Talán, mert a nyeregre, sarkantyúra és a többire többször, könnyebben, hamarabb kimondjuk, hogy néha feltöri, hogy fájhat neki, ha belenyomjuk a szügyébe, s még a "célszerszám" nélküli fájdalomokozásokat is (rugdosás, belehuppanások a hátba, lelki fájdalomokozás, stb.) könnyebben nevén nevezzük. Meg azt sem, hogy mivel leszünk elõrébb ha megtörténnek a nagy önbevallások. A végén már én is ezen gondolkodtam. :( Az történt ugyanis, hogy az elején még nem voltam ennyire eszelõsen erõszakos, csak - miután sorban mindenki olyan megátalkodottan kikerülte a fájdalom szó kimondását - egyre inkább kívántam, hogy ki legyen mondva, hogy nevén legyen nevezve. Merilyenvagyokna! Mert hacsak át nem váltanak az emberek arra hogy eztán csak nézegetni akarják a lovukat a legelõn; akkor a maximális tehetõ, hogy mindenki igyekszik a lehetõ legkevésbé bántani a lovát. És ez pont az, amirõl eddig is beszéltek a "mellébeszélõk".

[furioso]

Lóanatómia, óhh...! Belenyomjuk a szügyébe!

[Õz]

Most mér', ha elég hajlékony és hosszúlábú a lovas, vagy elég kicsi a ló...

[Ágimam]

Mam, most hadd ne keresgéljek többet.Csak Tõled idéznék kérdésedre:"Az ötlött errõl eszembe, hogy - bár sajnálhatjuk a lovat - igazából a zabla semmi más célt nem szolgál, mint hogy (klf.mértékû) fájdalmat - de minimum kellemetlenséget - okozzunk vele, nem?"Na, nagy buzgalmamban (kimondatós-igazsághajhászásomban ) itt olyan hülyén fogalmaztam, amennyire csak lehetett. Az, hogy "semmi más célt nem szolgál", fatális baromság. Valóban. Nem muszáj elhinni, de most kifejezetten örülök annak, hogy ideidézted ezt, és átolvasva-átgondolva most korrigálhatom. Hát persze, hogy az a célja (fájdalom, kellemetlenség okozásávall, hisz másképpen hogyan is mûködhetne?), hogy irányítani, kezelni tudjuk (t.képpen hogy lovagolhassuk) vele a lovat.Ebbõl indájrekt adódik, hogy ha csak arra jó, ne használjuk.Rengeteg hozzászólást tudnék idézni innen is és több sutyorgósból ami konkrétan, vagy átvitten arra szólít fel, hogy zabla nem is kell, mert csak fáj.

Ok, ok., ezt tudom, de az elõbb arra gondoltam, hogy most itt (amióta feszegettem a húrt ) ezzel nem jött senki. Még Horseman is (igen, akit közben Shagyával kevertem) kimondta: használjuk.

[aroon]

Lóanatómia, óhh...! Belenyomjuk a szügyébe!

Miért te nem ott sarkantyuzod? ;)

[Ágimam]

Lóanatómia, óhh...! Belenyomjuk a szügyébe!

Most mér', ha elég hajlékony és hosszúlábú a lovas, vagy elég kicsi a ló...

Most ugye milyenek vagytok? Hát akkor hova a bánatba"? Monnyátok már! Na ez az! Úgy köll kihúzni belõlük azt a kis okosságot, hogy tanulhasson az ember.....annya. De elõbb még jól kiröhögik a szegény tanulnivágyót. [Hú, látom, Muki most ír, és majd igaza lesz, ha azt mondja; pedig õ kimondta. És Ditapaci is kimondta (ha kis unszolásra is), és végülis addig csûrtem-csavartam-feszítettem a húrt, míg elég sokan kimondták, ki így, ki úgy... Szóval bocsi tõlük.]

Edited by Ágimam, 2006 szeptember 20. - 13:27.

[Õz]

Hát a szügye, az elöl van a lónak. (lásd még "szügyelõ", mint felszerelési tárgy.) Oda sarkantyú tényleg csak extrém körülmények közt kerülhet.Oldalt, ahol a csizmasegítségeket adja az ember, különösebb közhasznú neve nincs a céltájéknak; a ló oldalának szokják hívni (vagy van aki a ló hasát, pocakját emlegeti).Meg még szólás szintjén létezik a ló "véknyába" vágott csizmasarok/sarkantyú; na speciel ennek a testtájéknak a hollétérõl nincsenek pontos infóim - furioso, segíts ki: a "vékny" az a horpasznak vagy a lágyéktájéknak/alhasnak a népi neve?

[Old Shatterhand]

Mam, tényleg nem qkacoskodnék, de pl a nyereg, meg a feltöri is megérne pár szót. MErt van aki "természetes" lovagló lévén nem nyeregel. Miközben egy normális nyergelés egy ráillõ nyereggel sokkal jobb a lónak, hisz nem 2 centin fexik fel, mint az ember s..ge.A sarkantyút meg fel sem hozom, fel volt az már hozva annyiszor, hogy még.Ezeket mind lehet normálisan, kínzásmentesen használni. És ráülhetsz a lóra egy szál madzagban is úgy, hogy az kellemetlen az állatnak...Szóval az ember maga a leggyengébb láncszem.

[Muki]

Az allatok altalabban csendben szenvednek .Pl a beteg barany csak szepen sorvad el mind egy gyergyaszal, aztan kimulik a vilagbol egy hang nelkul(lehet ez ihlete annak idejen annak a bizonyos filmnek a cimet is-Silence of the lambs-A baranyok halgatasa). En is lattam lovat nyilt labszartoressel amely nyugodtan legeleszet, viszont hogy mennyire fajt neki azt sajnos nem tudta elmondani. Altalaban a lo az utolso percig kepes enni, es eszik is. Az a bizonyos fajdalomkuszobb nagyon valtozo, fajonkent meg egyedenkent is. Azonkivul a fajdalomkuszobb valtozo az illeto allat, ember pillanyatnyi hangulatatol is. Egy felduhodott allat vagy ember fajdalomkuszobe jovval magasabb, bizonyara latatok mar osszeakaszkodo kutyakat, amelyeknek szerelovassal kellet szetfesziteni az allkapcsat. Az allatoknal nekunk kell eszrevenni azt hogy szenvednek. Mindig vannak apro, de eszreveheto jelek, amikbol nekunk kell tudni olvasni. Innen a regi favicc az allatorvossal aki elmegy az orvoshoz, aki rogton azal kezdi hogy, na mondja hol faj draga baratom. Mite az allatorvos: nahat, igy konnyu...

[Ernest]

RC, mi lett az oktatovideoval? Hackamore használat ügyben?

[Lombardo]

Szerintem pedig egy lótulajdonostól/lótartótól minimális alapként elvárható, hogy felismerje, ha az állatnak bármilyen jellgû fájdalma van. Fel KELL ismerje! A pontos diagnózis már nem az õ dolga, arra van az állatorvos.

[Ágimam]

Az a bizonyos fajdalomkuszobb nagyon valtozo, fajonkent meg egyedenkent is. Pontosan. Akár csak az emberek esetében. Azonkivul a fajdalomkuszobb valtozo az illeto allat, ember pillanyatnyi hangulatatol is. Ezért is van az pl., ha idõnként nagyon "fájok", hasznos (pláne nehezebb) munkára alkalmatlan vagyok, akkor itt a gép elõtt (benneteket nyuvasztva ) elterelõdnek a gondolataim a bajaimról.

Valami egyébként tényleg lehet abban, hogy az állatok fájdalomküszöbe valamivel kisebb lehet, mint az emberé. (És persze, ezen belül egyénenként is széles lehet a skála.) A 14 éves Benji-kutyánk például úgy "aludta" a másvilágra magát, hogy este lefeküdt az ólja elé, reggel ugyanott találtuk - élettelenül. Nem hiszem, hogy elõtte ne szenvedett volna, de ennek mi semmi jelét nem láttuk. Egy héttel azelõtt még sétáltunk vele kint a réten, és "vígan" kergette a lepkéket... Látszólag még el sem fáradt a sokéves házõrzésben, nem láttuk betegnek, talán csak egy kicsit "lassúbb", kényelmesebb lett. Amikor el volt törve a lába, akkor is csak egyszer nyüszített, az egyik állatorvos asztalán, aki elég kíméletlenül tuszkolta be a szilánkokra törött csontokat a bõre alá... :mad: Négy év alatt négyszer mûtötték a lábával, de - ha nem sántikált volna - soha meg nem mondtuk volna, hogy valami baja van.

Edited by Ágimam, 2006 szeptember 20. - 14:12.

[Csuti]

Akkor nem magasabb az állatok fájdalomküszöbe? Vagy én értelmezem rosszul?

[aroon]

Magasabb, szerintem a Mam nagy igyekezetében elírta.

[Õz]

Ágimam, a kisebb fájdalomküszöb azt jelenti, hogy kisebb fájdalomra is reagál az illető. Sztem ezt fordítva akartad írni ;)Egyébként meg: emberekkel is előfordul, hogy úgy halnak meg, hogy minden előjel nélkül egyszer csak nem kelnek fel reggel.Valaki mesélte egyszer, hogy a férje (80 fölött volt már) úgy halt meg, hogy reggel újságolvasás közben egyszercsak megszólalt: "nagyon fáj a fejem!", aztán csak leomlott a székről, és mire földet ért, már nem élt. Pedig előtte kutya baja sem volt.Van ilyen.Megnyugodhatsz, ha Benji kutya még kergette a lepkéket, akkor (akkor még legalábbis) semmi fájdalma nem volt. :)Egyébként: az állatok nem szólnak, ha fáj valamijük. De ezerféleképpen jelzik. Csak kell hogy legyen rá szeme az embernek. És ne azt mondja, hogy ó basszus, ez a hülye ló tiszta dinka, meg akar harapni amikor a hátát vakarom - hanem gondolkodjon el, hogy hoppá, lehet, hogy nem is olyan hülye, csak fáj a háta?...Feribácsi, esetleg a fájdalommal nem tudott mit kezdeni a ló; a tűtől viszont FÉLT, mint ahogy a futótól is. Amikor kólikáznak, ösztönösen hemperegni akarnak; ha fáj a lábuk, kevésbé terhelik; de azzal, hogy hiányzik a fél oldala, mit csinált volna szerencsétlen?...Nyilván evolúciósan az a szerencsés, ha az az állat ami valamilyen okból beteg vagy megsérült; nem áll le hosszasan sajnálgatni magát, hanem igyekszik menekülni és táplálékhoz jutni, és képes mintegy "figyelmen kívül hagyni" a fájdalmát. Embernél is előfordul, hogy valaki nyílt töréssel ereszkedik le a hegyről, és hasonlók. Persze ő közben képeket vág és jajjgat (ha nézi egyáltalán valaki), az állat meg nem. De ez még nem a fájdalomérzet (vagy akár annak tudatosodásának) hiányát jelenti.Ja, és az állatok is igyekszenek elkerülni azt, ami egyszer már fájdalmat okozott neki. Ezért pl a Zsubaba képein látható, fülig tépett szájú lovak aligha buknak úgy, tátott szájjal a zablára kantározásnál (sőt) mint akikkel megfelelően bánnak.

[Ágimam]

Ágimam, a kisebb fájdalomküszöb azt jelenti, hogy kisebb fájdalomra is reagál az illetõ.Hátiszen asztatakartam írni! (Csak közben mosok-teregetek-futkározok... )

Edited by Ágimam, 2006 szeptember 20. - 14:56.

[Lombardo]

Párhuzamot állítva: autótulajdonostól elvárhatnánk a motorzaj alapján a hiba konstatálását. Mondjuk hamis a példa,mert az egyik ló(élõlény) a másik meg gép ;)

Az autótulajtól az várható el (ha már mindenképp párhuzamot vonunk a ló és az autó között), hogy felismerje, hogy az autó zajosabb és elvigye ezért szervízbe. Az, hogy ezt motorhiba okozza-e, majd a szerelõ eldönti.Úgyanígy a lótulaj észreveszi, hogy a lovának fáj valami (a ló jelzéseibõl, amit illik ismerni), megváltozott a viselkedése, stb. Állatorvost hív, aki majd eldönti mi a baj és kezeli.Szerintem inkább azt nehéz mérlegelni, hogy mekkora a baj és mikor hívjunk orvost. Én speciel rögtön hívom, ahogy nem tetszik valami. Inkább néhányszor potyára, mint akár egyszer is késõn....

[Ágimam]

És hogy vissza ON-oljam a beszélgetésünket, a zablával is úgy lehet, hogy bizonyos "használat" következtében egy idõ után emelkedik a fájdalomküszöb, (sokmindenhez hozzá lehet szokni ) így alakítjuk ki a "keményszájú" lovat.

[furioso]

...Meg még szólás szintjén létezik a ló "véknyába" vágott csizmasarok/sarkantyú; na speciel ennek a testtájéknak a hollétérõl nincsenek pontos infóim - furioso, segíts ki: a "vékny" az a horpasznak vagy a lágyéktájéknak/alhasnak a népi neve?

Tudomásom szerint a horpasz alatti részt, azt a részt nevezik a ló "véknyának", ahol a törzs (hasi rész hátulja) és a hátsó végtagok (tompor tájék) illeszkedik egymáshoz. Ahol az a mozgáskor nyúló bõrredõ is található (haskorci redõ? /plica genus?/).A latin nem saját kútfõbõl, mielõtt félreértenétek... ;)

[Ilusta]

Viszont akkor jó hosszúlábúnak kell lennie, aki oda elér, akár sarkantyúval is.

[Õz]

Köszi :)Ilus, nem tartom kizártnak, hogy ez a kifejezés még abból a korból ered, amikor aprócska ázsiai lovakon nyargalásztak a magyarok. Azokkal a méretarányokkal akár még el is képzelhetõ a dolog.

[hubertus]

Szeretnék valamit kérdezni a hozzáértõktõl. A hétvégén láttam egy 12 éves kancát, amelyik a nyelvét állandóan a zabla fölé helyezte. (Csikózablát használt a kb. 70éves bácsi.) Milyen zablát javasolnátok, hogy ezt ne tudja megtenni? Lehet ezt a rossz szokást még korrigálni? Milyen módszerrel?