Világgá mentem
Lássuk be, kismiska vagyok a túrázásban. Már hét közepén vertek a vizek, hogy mi lesz ebbõl, szó mi szó, hátam közepére sem kívántam ezt az egészet. Miért is? Lássuk:
-Ketten vagyunk, nem szeretünk egymás nélkül lenni, de akkor ki lesz az otthon maradt lovakkal?
-Féltem a lovakat.Én már csak ilyen parás vagyok. Törés hevederen, hátfájás, brrrr!!!
-Teljesen szociopata vagyok, amit egy-egy órára tudok palástolni a vendégek elõtt, de egész nap kizárt!
-Minek ez az egész hercehurca, mé nem inkább strandra megyünk?
Mire kikínlódtam, hogy ki-mire ül, jóe, mérnemjó, mérennyi, mérnemegynap, mérnemhárom, aszittem meghülyülök. Szerintem meg is hülyültem.
Tizenhárman indultunk világgá menni. Voltak olyanok is, akiket akkor láttam elõször. Mondtam is, hogy legalább egy kávét igyunk elõtte....Mármint mielõtt kezébe adom gyönyörûséges szivemcsücsök lóegyed életét.
5-kor már a kutyák is hülyének néztek, hogy miért nem hagyom õket tanyát õrizni éberül, fõleg Bibi a vizsla, akit alig birtam kicibálni a kedvenc fotelomból. 7-kor már majdnem mindenki a lovát ápolta, aki nem azzal morogtam is egész úton, nehogy má neki jobb legyen mint nekem.
Majdnem elindultunk 8-kor, de mire elmagyaráztam szépszóval a 9 kutyának, hogy nem jöhet Verõcéig, lett fél 9-is, és akkor még jöttek a gidák is, meg az anyjuk Micike.
Most már tényleg világgá megyek.
A felkészült parasztlány (aki én vagyok) felültet mindenkit a lovára, ellenõrzi a hevedert, kenygyelt, cuccot, fésûket, tisztabugyit, útbaigazítja a cuccokat fuvarozó autóst, majd felül a lovára és útrakél...Majd a nógrádi várnál észleli, hogy egyedül õ nem tud bemenni pisálni, mert nála nincs kötél, amire kiakaszthatná gyönyörû telivérjét. De nincs ám! De még csak szappan sem, hogy utána kezet mosson. A fésûrõl említést sem tennék ezekután.
Pedig roppant felkészült voltam! Megnéztem hogy csinálják ezt a nagyok még hétfõn! Ti is megnézhetitek, nem titok: www.cowboy.hu
Ott cirka 80-100 eszköz fel volt sorolva, persze nem kötelezõen, de úgy melegen ajánlva.
Nálam is volt három: Ló, pénz meg a bicska.
Szóval nem birtam kikötni a gyönyörû telivérem. Reménykedtem, hogy aki agyam helyett cipelek magammal, hozott tartalék kötelet. Azért lenne lényeges ez, mert én ugye mindent ami "pót"-tal kezdõdött remekül átugrottam Sheriff barátom pöpec listájában. örülök, ha egy van, nemá kettõ mindenbõl?!
Gyanus adott kötelet, szappant, tisztabugyit, körömlakkot, pótagyat, majd továbbmentünk.
Nógrádtól indult a java, át a Börzsöny kissebbik felén. Az út végig köves, már-már sziklás, patakból-ki-be, 10 méter egyenes sincs, mert vagy szakadékon ereszkedünk le, vagy derékszögben kaptatunk fel.
Ez sem az a tipikus alagi homok mi, bogaram? Kérdeztem Törpét, de akkorra már nem volt velem beszélõviszonyba. Utálta a túrázós ötleteimet.
Az erdõbõl kiérve döbbenetes kép fogadott: A verõcei társák. Ez egy többszáz hektáros terület egy dombtetõn, ahonnan a Dunakanyar fölött Váctól Visegrádig ellátni mindenhová. Pillanatra nem kaptam levegõt. Na jó, én eddig jöttem, elértem a "világgámenés" célját, sz@rok a felvonulásra.
Gyanus összehúzta a szemöldökét.
Az elsõ utcában volt a lovak éjszakai menedéke Daragó Józsi barátunknál. Mondta, lesz egy kis meglepetése. Lebballgtunk a társákról, és fura zenére lettem figyelmes. Mintha tárogató lenne...nem tudom, de nagyon nagy fíling volt. Józsi kint állt az út közepén, mellette egy zenész fújta a magyar dudát, Józsi kezében egy népmûvészeti agyagedény teli borral. Így várt minket talpig subában. Szem nem maradt szárazon. Én sírtam többször is.
Utána egy mindenki által igen kedvelt kisvendéglõben ettük magunkat halálra, majd felvonultunk, amit untam, mint cigány az anyját.
Mindenem fájt. Megfagytam. Siscot és Mrcipánt még haza kellett vinni futóval, mert õk csak egy napra jöttek. Lerakni, elvégezni a lovakat idegenben. Hazamenni és megetetni az otthon maradt milliónyi állatot. Meg akarok halni. Világgá megyek, világgá megyek. Miért mosolyog mindenki?DE MÉÉÉR MOSOLYOG MINDENKI?
Másnap ébredtem, mint akit agyonvertek. A kutyák már röhögtek, nézd a lúzert!...megint hajnalban. Megetettünk, kocsiba ültünk, vissza Verõce. Az összes kötelünk szõrén, szálán elveszett! Nyergeléshez két ember kell egy lóhoz. Egy szereli, egy fogja. Fölkötöm magam!...Ja!...Nincs mire. Hüje!
Vidáman indultunk hazafelé. Halk nótaszó, mosoly...Ónódi Béla. (Ezt úgyis csak az értheti, aki ismeri. Imádom. 
)
Más úton mentünk, Magyarkút a "világ" legszebb helye. Római kori köves út vezet át Verõcérõl, csak patkóval ajánlom, de mindent megér! Magyarkútról át a hegyen Berkenyére. Haza akarok menni, haza akarok érni! Mééér mosolyog mindenki??? Komolyan van aki jól érzi magát? Vajon otthon hogy vannak a lovak? Ittak eleget, ettek rendesen? Morgó ugye nem szabadult el? Nem bántja a nyulakat?
Már láttam a rétsági tévétornyot, mikor Gyanus megkérdezte a véletlenül elébünk toppanó erdészt, hogy milyen a patak átjárója. Ki van-e takarítva, járható-e vajon. Háperszehogy szépöcsém! Sose vót ilyen sima átkelésetek, mint most lesz! -Ezt mondta.
A bozótosba beszorultak a lovak. Mindenhol kökény és csipke vastagon. Lefelé meredeken 3 méter, patak az aljában minimum 2 méter, szembe oldal atomra benõve, emelkedõvel, ami szintén 3 méter derékszög.
Bezzeg Dzsinuska meg Gyanus átballagtak. Szempillájuk nem rezzent. Engem kerülgetett a sírás mikor megláttam a helyet. Törpén ülök, Törpén ülök. Nem tudja megcsinálni. Állítólag Gyanus mondta, hogy várjunk, kiköti Dzsinuskáját a túloldalon és visszajön, segít mindenkinek. Kiirtja a bozótost a túloldalon, hogy legyen hol talajtfogni a többieknek, miazmás. Én nem hallottam.
Törpe elugrott, én elájultam. Persze csak miután halántékonvágott a szembelévõ fa, amibe egy az egybe beleérkezett a ló. Lecsúsztam a lábához, kapaszkodtam a nyeregszárnyba. Nem tudtam merre van ég és föld. Térdeltem.
Az arcom sebes, a kezem vérzik. Tényleg rambó vagyok. Mondanom sem kell, rajtam kívül mindenki dalolva átment karc nélkül.
Hazáig 15-ször estem le kishíjján a szédüléstõl. Gondoltam, hogy ha valaki most megkérdezné a nememet, nem biztos hogy tudnám. Világgá megyek.
De mééér mosolyog mindenki??? Lehet, hogy ezeknek tetszik ez az egész???
Egy kiló sem hiányzik a lovaimról. Egyetlen nyomás, törés, kopás sincsen sehol rajtuk. Ez rám nem vonatkozik. Itthoni állatlétszám hiánytalan. Ezúton szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki segített ebben. Joci és Misi, az etetésért, itatásért, ellátásért, fuvarokért. Zsani barátja, Egér az autóért. Daragó Józsi azért, mert soha sehol nem vártak még így minket. A csülöknek, hogy finomra sült.
Meg mindenkinek mindenért.
Én most lefekszem aludni, ott van nekem a világgá menés.
C/O hibátlan,nem volt összevetés,csak alapidõvel,szalagot kapott minden hibátlan.
B/1 a Egyszer férement(az én hibámból)nagyon sréhen mentem rá egy ugrásra,és elment mellette.Másodszorra megugrotta,csak leütötte,de utána szépen végigment..
Így már van 4!! pályám, a 8-ból...
Lovaglásos Szép napot mindenkinek..
