778 válasz a témához

[Daraby]

Ha nem elevenbõl jött a vér, akkor honnan? Esetleg tályogból, de az sem túl egészséges (túl vékony talpat jelezhet).

Ha vér (rózsaszínség) látszik kívülrõl a patán akkor vagy ütés érte (mint nekünk a lila folt - ezt az ember nem tudhatja, ha nem volt épp jelen), ezzel nem kell foglalkozni, vagy pedig valamilyen feszültség van a patában és ott folyamatosan sérül, mert túl nagy az irhára esõ erõhatás (pl nincs a patafal kellõen elszedve egy bizonyos helyen, leginkább a sarok elõtti oldalsó részen fordul ez elõ, és különösen patkolt lovaknál). Gyanús, ha mindig ugyanott van.
Olvasnivaló errõl képekkel: http://www.ironfreeh...of-bruises.html



Ez a vérzéses téma eléggé kiveri nálam a biztosítékot. Az esetek túlnyomó többségében eleve teljesen felesleges, sõt, káros hozzányúlni a talphoz is és a nyírhoz is. Különösen nagy kiszúrás ez a patkó nélküli lovakkal. (A patkoltakkal meg a patkó az igazán nagy kiszúrás.)
A túlzott talp és nyír elszedés pedig nem a vérzésnél kezdõdik...

Ez a talpelszedés meg valami olyan bevésõdése a magyar kovácsoknak, amit nem lehet kiiktatni nyomatékos kérésre sem.

Szóval nem csak én látok ilyet...

Ha a szaruban vérfolt van, az valóban általában nem a körmölés, hanem korábbi (amikor az a rész még eleven volt) nyomódás, terhelés miatt szokott lenni. Kivéve, ha azért nyomódott meg, mert vékonyra szedték a talpát. :o

A kivéve szót nem értem. Általában azért nyomódik meg a talpon valami, mert túl vékony a talp. És azért szokott vékony lenni, mert a kovács hozzányúl.

[Daraby]

Tudom, hogy régi, de nem tudtam megállni...

Van nálunk olyan ló, akinek kéne valami patatuning mert nem nõ rendesen a körme, csak terül.

Ha terül, akkor nõ is. Különben nem lenne minek terülnie. Egy pata azért terül, mert túl hosszú a patafal, túl nagy nyomás nehezedik rá, és így próbálja bevonni a terhelésbe a talpat, nyírt.
Ha patkolva van, akkor különösen hátrányos a helyzete, mivel koptatni nem tudja, és törni sem tud a patafal, hát mi mást tehetne, terül. Ami nem túl jó, mivel így az irha rétegre is nagy nyomás hat ami nem lehet kellemes a lónak.

[Gisari]

A kivéve szót nem értem. Általában azért nyomódik meg a talpon valami, mert túl vékony a talp. És azért szokott vékony lenni, mert a kovács hozzányúl.

Elõfordul, hogy egyszerûen olyan alkat. Amúgy ja.
Ez a talpérzékenység érdekes, mert nekem a két lovam közül annak érzékeny a talpa, amelyiknek ujjnyi vastag a szarufala, (gondolom, a talpa is ennek megfelelõen vastagabb lehet) és sikít rajta a reszelõ. Utál köves talajon menni, de még az aszfaltot sem szereti. A hegyiló...

[Kistáltos]

Ha vér (rózsaszínség) látszik kívülrõl a patán akkor vagy ütés érte (mint nekünk a lila folt - ezt az ember nem tudhatja, ha nem volt épp jelen), ezzel nem kell foglalkozni, vagy pedig valamilyen feszültség van a patában és ott folyamatosan sérül, mert túl nagy az irhára esõ erõhatás (pl nincs a patafal kellõen elszedve egy bizonyos helyen, leginkább a sarok elõtti oldalsó részen fordul ez elõ, és különösen patkolt lovaknál). Gyanús, ha mindig ugyanott van.

Na, itten van. Ezer éve. Nem sánta rá, nem érzékeny. Nem vérzik a talprészen, semmi jele.(nem õ a bevérzõs ló).Sose volt patkolva. És isten bizony nem kalapálgatom meg neki hetente, ahogy mondod, h ütés érte.

Ez a vérzéses téma eléggé kiveri nálam a biztosítékot. Az esetek túlnyomó többségében eleve teljesen felesleges, sõt, káros hozzányúlni a talphoz is és a nyírhoz is. Különösen nagy kiszúrás ez a patkó nélküli lovakkal. (A patkoltakkal meg a patkó az igazán nagy kiszúrás.)
A túlzott talp és nyír elszedés pedig nem a vérzésnél kezdõdik...
Szóval nem csak én látok ilyet...
A kivéve szót nem értem. Általában azért nyomódik meg a talpon valami, mert túl vékony a talp. És azért szokott vékony lenni, mert a kovács hozzányúl.

Ebben viszont egyet értek. Most túlszedte, ez látható (azért fotóztam le), remélem, most nem lesz semmi vele, mert hétvégén versenyez. Ez van, ha nem ülök a kovács mellett. :o

Edited by Kistáltos, 2013 március 13. - 11:32.

[Daraby]

Elõfordul, hogy egyszerûen olyan alkat. Amúgy ja.

Ebben nem értünk egyet.

Ez a talpérzékenység érdekes, mert nekem a két lovam közül annak érzékeny a talpa, amelyiknek ujjnyi vastag a szarufala, (gondolom, a talpa is ennek megfelelõen vastagabb lehet) és sikít rajta a reszelõ. Utál köves talajon menni, de még az aszfaltot sem szereti. A hegyiló...

A szarufal vastagságának nem sok köze van az érzékenységhez. Mindenesetre jó jel. A talp ettõl még éppen lehet vékony, ha a kovács elszedi.

A kövekre érzékenység általában a nyír, illetve a pata hátsó részének az érzékenységét jelzi, nem a talpét. Az aszfalton, azaz kemény talajon érzékenység szerintem arra utal, hogy a rezgéselnyeléssel vannak problémái (ami a nyír és a pata hátsó részében lévõ képletek feladata lenne).
Aztán ennek lehet több oka is, nyírrothadás, túl sok szénhidrát, vagy olyan mechanikai, hogy a hosszú sarok miatt sík talajon nem ér le a nyír és esetleg nem is tudott megerõsödni, vagy valami amire most épp nem gondoltam.

A sarokrész érzékenysége azért nem túl jó, mert akkor a ló nem szívesen fog úgy lépni, hogy az érjen elõször talajt, pedig ez a helyes mozgásmechanizmus alapja.

[Daraby]

Na, itten van. Ezer éve. Nem sánta rá, nem érzékeny. Nem vérzik a talprészen, semmi jele.(nem õ a bevérzõs ló).Sose volt patkolva. És isten bizony nem kalapálgatom meg neki hetente, ahogy mondod, h ütés érte.

Nem terül a pata? Szembõl nézve teljesen egyenes a patafal vonala a földig? Én arra tippelnék, hogy azon a részen kicsit hosszúra van hagyva a patafal és annak van ilyen hatása.
Az ilyenekre nem szoktak érzékenyek lenni.

Ebben viszont egyet értek. Most túlszedte, ez látható (azért fotóztam le), remélem, most nem lesz semmi vele, mert hétvégén versenyez. Ez van, ha nem ülök a kovács mellett. :o

Ezen a képen nem látszik, hogy túl lenne szedve, ez egy nagyon szép pata, amennyi ebbõl a nézetbõl látszik. A talpát kéne megnézni, nyírbarázda mélységét, megfaragta-e a talpat, nyírt, ilyeneket.

[Gisari]

Én úgy tanultam, a szaruképletek minõsége, vastagsága nagyrészt öröklött. Persze hogy az öröklött pozitív tulajdonságok mennyire tudnak érvényesülni, az fõleg a környezeti hatásoktól függ, de ha azonos körülmények között az egyik ló patája ilyen, a másiké meg amolyan, az gyanús. ;) Ezen az érzékenységen már én is sokat agyaltam, túlkörmölés, nyírrothadás kizárva. Szénán, legelõn kívül nem kap más takarmányt. Úgy gondolom, a sarka sem túl magas, erre figyelek. Ránézésre erõs, szabályos patája, jól fejlett nyírja van. Amikor hozzám került, csúnyán terült volt (huculéknál úgy látszik, nem divat a körmölés... ) De azóta az is sokat alakult. Még vérmérsékleti problémákkal is összefüggésbe hoztam, mert lusta dög, de igazából konkrét okot nem sikerült még találnom. :(

[Daraby]

Én úgy tanultam, a szaruképletek minõsége, vastagsága nagyrészt öröklött.
Persze hogy az öröklött pozitív tulajdonságok mennyire tudnak érvényesülni, az fõleg a környezeti hatásoktól függ, de ha azonos körülmények között az egyik ló patája ilyen, a másiké meg amolyan, az gyanús. ;)

A lovak különbözõek, nyilván. Az is különbözõ, hogy a környezeti hatásokra mennyire és hogyan reagálnak. Elõfordulhat, hogy ugyanolyan körülmények között az egyik ló kap patairha gyulladást, a másik nem, ez az emésztõrendszertõl, és még sok minden mástól is függ.
Én azzal nem értek egyet, hogy (néhány tényleg defektes lovon kívül) a lovaknak olyan patája lenne, genetikailag, ami nem alkalmas arra, hogy járjanak rajta. Bárhol. Persze ha a többi feltétel adott (ami nem egyszerû).
Konkrétan a patafal vastagsága pl. pont nem annyira mérvadó szerintem. Ránézésre tud arra utalni, ha valami egyéb probléma van a ló egészségével, no meg a körmölésével, de egy vékony (másik lóhoz képest vékonyabb) patafalú ló is lehet teljesen okés. (Hogy kellene mondani a "sound"-ot magyarul?)

Ezen az érzékenységen már én is sokat agyaltam, túlkörmölés, nyírrothadás kizárva. Szénán, legelõn kívül nem kap más takarmányt. Úgy gondolom, a sarka sem túl magas, erre figyelek. Ránézésre erõs, szabályos patája, jól fejlett nyírja van. Amikor hozzám került, csúnyán terült volt (huculéknál úgy látszik, nem divat a körmölés... ) De azóta az is sokat alakult.
Még vérmérsékleti problémákkal is összefüggésbe hoztam, mert lusta dög, de igazából konkrét okot nem sikerült még találnom. :(

A leírtak alapján két magyarázatom maradt még bent a lehetõségek körében (azokon kívül amikre még mindig nem gondoltam ). A terülés az fájhat a lónak, különösen kemény talajon. Szóval ha még van belõle maradék, az akár lehet is a ludas. Illetve a másik, hogy a fûnek lehet jelentõs szénhidrát tartalma! Különösen tavasszal és õsszel. A szénhidrát okozhat ilyen érzékenységet. De akár valamilyen hiány is. Itt egy példa egy nehéz esetre.

[ori]

Sound mint jelzõ: erõs, szilárd, megbízható

[Daraby]

Sound mint jelzõ: erõs, szilárd, megbízható

Az, de az én értelmezésem szerint lovas körökben úgy használják, mint a sánta ellentéte. Lame - sound.
Szóval - egy vékonyabb patafalú ló is lehet erõs? Szilárd? Megbízható? Nem sánta? Na ezért nem szeretek fordítani. Ha már itt tartunk - collateral ligament az melyik ín magyarul?

[Gisari]

collateral ligament az melyik ín magyarul?

Oldalszalag.
Ha a patánál maradunk, van ilyen a párta- és a pataízületben is. Ennek megfelelõen párta- vagy pataízületi oldalszalagként lehetne szerintem fordítani. De ált. hozzáteszik azt is, hogy melyik, külsõ-belsõ stb.

Errõl jut eszembe: mezítálbas körmölõk hogy viszonyulnak a ferde pata kérdéséhez? (felnõtt lónál)
Mert két hagyományos kovácstól én két teljesen ellentétes véleményt hallottam. Az egyik azt mondta, hogy törekedni kell az ideális, szimmetrikus pataforma felé, a másik meg azt, hogy a már kialakult egyensúlyt bontaná meg azzal, ha megpróbálna alakítani rajta.

[Kistáltos]

Nem terül a pata? Szembõl nézve teljesen egyenes a patafal vonala a földig? Én arra tippelnék, hogy azon a részen kicsit hosszúra van hagyva a patafal és annak van ilyen hatása.
Az ilyenekre nem szoktak érzékenyek lenni.

Ezen a képen nem látszik, hogy túl lenne szedve, ez egy nagyon szép pata, amennyi ebbõl a nézetbõl látszik. A talpát kéne megnézni, nyírbarázda mélységét, megfaragta-e a talpat, nyírt, ilyeneket.

Nem terülõ, inkább szûk. Ez a hátsó, ami nem látszik a fotón (a másik lábat levágtam ) hogy a pata szöge se stimmel, tehát az elején kellett volna többet hagyni, mert ha hozzászed (így) a hátuljából, már lesántul(hatna). sose méricsgéltem neki, de 14 év körmölése alatt már érzésbõl is látom. Pedig nem lennék jó kovács, az elõzõ kovács tanítgatott, hogyan javítja a vacakabb patákat, nekem nem állt össze az agyamban. na de annyi érvényes, hogy ezt most nem lehet javítani, csak néhány hét múlva. :(

[Daraby]

Oldalszalag.
Ha a patánál maradunk, van ilyen a párta- és a pataízületben is. Ennek megfelelõen párta- vagy pataízületi oldalszalagként lehetne szerintem fordítani. De ált. hozzáteszik azt is, hogy melyik, külsõ-belsõ stb.

Na majd megkérdezem!

Errõl jut eszembe: mezítálbas körmölõk hogy viszonyulnak a ferde pata kérdéséhez? (felnõtt lónál)

Nos, ez lehet, hogy attól is függ, hogy kit kérdezel, lehet, hogy hasonlóan heterogén válaszok születnének, nem tudom. És kit nevez az ember mezítlábas körmölõnek, na ez is tisztázásra szorul elsõ körben, fõleg nálunk aztán nem tudom mennyire létezik ilyen egyáltalán azon a néhány emberen kívül aki a Strasser módszert tanulta egy tanfolyamon. Az õ nevükben sem tudok nyilatkozni, mivel nem voltam ott.

Mert két hagyományos kovácstól én két teljesen ellentétes véleményt hallottam. Az egyik azt mondta, hogy törekedni kell az ideális, szimmetrikus pataforma felé, a másik meg azt, hogy a már kialakult egyensúlyt bontaná meg azzal, ha megpróbálna alakítani rajta.

Én személy szerint elsõsorban Pete Ramey elképzeléseivel tudok leginkább azonosulni, õ pedig azt vallja, hogy egy szabálytalan lábra szabályos patát faragni éppen akkora bûn, mint egy szabályos lábra szabálytalant.
Tehát nem mindegy, hogy miért asszimetrikus a pata. Ha ezzel kompenzál egy feljebb lévõ problémát, akkor nem szabad megerõszakolni, ha azonban a nem megfelelõ körmölés, vagy esetleg egy idõközben gyógyult sérülés, vagy más, hasonlóan ideiglenes dolog az ok, akkor meg lehet, sõt, meg is kell próbálni a szabályos patát megcélozni. Az biztos, hogy csak fokozatosan lehet ilyesmit korrigálni, nehogy az ízületek, szalagok túlterhelõdjenek. De ezt a ló fogja eldönteni, nem a körmölõ. Ha egy szabálytalanság notóriusan visszatér, akkor gyanús, hogy a lónak arra szüksége lehet valamiért. A mezítlábas lónak megvan az az elõnye a patkolttal szemben, hogy magának is tudja alakítani a patáját, ha eleget mozog.
Egy példa.

Nem terülõ, inkább szûk. Ez a hátsó, ami nem látszik a fotón (a másik lábat levágtam ) hogy a pata szöge se stimmel, tehát az elején kellett volna többet hagyni, mert ha hozzászed (így) a hátuljából, már lesántul(hatna). sose méricsgéltem neki, de 14 év körmölése alatt már érzésbõl is látom. Pedig nem lennék jó kovács, az elõzõ kovács tanítgatott, hogyan javítja a vacakabb patákat, nekem nem állt össze az agyamban. na de annyi érvényes, hogy ezt most nem lehet javítani, csak néhány hét múlva. :(

Ha egy sosem patkolt lónak szûk a sarka (gondolom, hogy az szûk), akkor gyanús, hogy hosszúra volt hagyva a patafal.
Hogy érted, hogy nem stimmel a pata szöge? A csüdhöz képest, önmagához képest? Azért pár oldalról meg alulról készült képpel okosabbak lennénk.

Egyébként nem tesz jót a lónak, ha levágják a lábát.

[Gisari]

Így utólag úgy gondolom, egy enyhe tehénállás és másfél éves korig a körmölés teljes mellõzése + puha füves talaj együtt volt az ok. (Inkább a hátsó lábakon.) Valószínûleg a nem teljesen szabályos lábállás és a ferdülõ pata generálták is egymást.

[Daraby]

Így utólag úgy gondolom, egy enyhe tehénállás és másfél éves korig a körmölés teljes mellõzése + puha füves talaj együtt volt az ok. (Inkább a hátsó lábakon.) Valószínûleg a nem teljesen szabályos lábállás és a ferdülõ pata generálták is egymást.

A körmölés (és kopás) hiánya miatt hosszú hegyfal könnyen okozhat tehenes állást... Ha meg tehenes az állás, asszimetrikusan fog kopni a pata.
Én azért megnézném, hogy most mennyire hosszú a hegyfal a hátsó lábakon.

[messi]

Daraby: :yeah: :kocc: Tok hasznosak ezek az informaciok! Koszi!

[Daraby]

Daraby: :yeah: :kocc:
Tok hasznosak ezek az informaciok! Koszi!

Szívesen!
Fõleg ez, mi?

Egyébként nem tesz jót a lónak, ha levágják a lábát.

[Gisari]

Én azért megnézném, hogy most mennyire hosszú a hegyfal a hátsó lábakon.

Hát most nem a legalkalmasabb a talajhelyzet a fényképezésre, de szívesen raknék fel róla képeket késõbb, mert érdekes lehetne. Sajnos az eredeti állapotról nincs kép, úgy lenne az igazi, mert az durva volt.

Rákerestem az említett körmölõs bácsira, szimpatikusakat ír, ("yeah, and don't cut live sole!" ) persze gondolom esélytelen, hogy a könyve a közeljövõben megjelenjen magyarul...

Érdekes, hogy ezek az alapelvek ugyanúgy benne vannak abban a régi patkolástan címû kis füzetecskében, amit most reprint kiadásban lehet kapni. De valamiért ennek nem sikerült eljutni a célközönséghez. Szerintem egy igazán képzett kovács valószínûleg hasonlóan körmöl mezítlábra egy egyszerû esetet, mint a direkt "mezítlábasok". Már ebben a füzetben is jellemzõ hibaként írják le többek között a talp és a nyír kifaragását. (1940 körül, ha jól emlékszem.)

Amúgy engem kifejezetten érdekelnek ezek a dolgok, és nagyon jónak tartom, hogy nálunk is kezd megjelenni, csak két dologban nem értek egyet: az egyik, hogy szerintem van olyan eset amikor muszáj a patkó. (Pista bácsi fuvaroslovának, ha egész nap biotinnal tömik, akkor is többet kopik a patája, mint amennyit nõni tud.) A másik, hogy semmilyen irányzatnak nem tesz jót, ha elkezdik túlmisztifikálni, pl. valahol olvastam olyat, hogy a megfelelõ formájú talp vákuumot képez a talajjal, ezzel is segíti a ló mozgását, hát ezen egy kicsit kiakadtam.

[Daraby]

Rákerestem az említett körmölõs bácsira, szimpatikusakat ír, ("yeah, and don't cut live sole!" ) persze gondolom esélytelen, hogy a könyve a közeljövõben megjelenjen magyarul...

Hát igen. Le tudnám fordítani, de nem tudom akkora igény lenne-e rá, hogy meg is érje... Hobbiból sajnos egyelõre ezt nem tudnám bevállalni, meg idõm sincs. Ja, meg nem is vagyok fordító.

Érdekes, hogy ezek az alapelvek ugyanúgy benne vannak abban a régi patkolástan címû kis füzetecskében, amit most reprint kiadásban lehet kapni. De valamiért ennek nem sikerült eljutni a célközönséghez. Szerintem egy igazán képzett kovács valószínûleg hasonlóan körmöl mezítlábra egy egyszerû esetet, mint a direkt "mezítlábasok". Már ebben a füzetben is jellemzõ hibaként írják le többek között a talp és a nyír kifaragását. (1940 körül, ha jól emlékszem.)

Az én elképzeléseimnek mindenben megfelelõ körmölést élõben még nem láttam sajnos. :( De az tény, hogy nincs új a nap alatt.
"A patkolást kivéve nincsen károsabb befolyás a pata egészségére, mint az istálózás." Nemes Dászkál György (M. Kir. Honvéd Fõállatorvos): Lóisme, 1898
Ehhez képest agyba-fõbe patkolják a heti 5 órát sem dolgozó hobbilovakat, gondolkodás nélkül. (Lehet ellentmondani ha valaki nem így tapasztalja, annak én csak örülök!)

Amúgy engem kifejezetten érdekelnek ezek a dolgok, és nagyon jónak tartom, hogy nálunk is kezd megjelenni, csak két dologban nem értek egyet:

Biztos csak kettõ? Nagyon szívesen cserélek eszmét a témában!

az egyik, hogy szerintem van olyan eset amikor muszáj a patkó. (Pista bácsi fuvaroslovának, ha egész nap biotinnal tömik, akkor is többet kopik a patája, mint amennyit nõni tud.)

Szerintem pedig nincsen ilyen eset. Pete Ramey (aki kovácsként kezdte a pályafutását) azt írja, hogy most már nem tud olyan helyezetet elképzelni ahol õ ne tudna jobbat a patkónál. Ez pedig a patacipõ. Mindenben akkora technikai fejlõdés van, hogy hihetetlen, és akkor ne lenne jobb megoldás, mint egy darab fémet szögelni a ló lábára!? Aminek réges régen tudottan, bizonyítottan számtalan káros hatása van?
Egyébként még anyagilag is jobban megéri egy jó patacipõ, mivel akár évekig bírja a strapát. Csak mivel nálunk senki nem foglalkozik vele, így eléggé kockázatos bevállalni egy táv-vásárlást, ami esetleg nem jön be méretprobléma vagy egyéb miatt. Ehhez képest Pete Ramey egy halom különbözõ méretû és típusú (használt) patacipõvel járja az országot, és ha egy lónak kell, hát rögtön van is. Aztán ha már nem kell, akkor visszavásárolja.
Ettõl függetlenül van olyan helyzet, hogy megértem, ha valaki inkább megpatkoltatja a lovát. HA amúgy egészséges a patája a lónak. De azzal nem értek egyet, hogy ez a legjobb, pláne egyetlen megoldás.

A másik, hogy semmilyen irányzatnak nem tesz jót, ha elkezdik túlmisztifikálni, pl. valahol olvastam olyat, hogy a megfelelõ formájú talp vákuumot képez a talajjal, ezzel is segíti a ló mozgását, hát ezen egy kicsit kiakadtam.

Ebben egyetértünk. De hát erre is igaz, mint mindenre, hogy lehet jól és nem jól is csinálni.

[Gisari]

Biztos csak kettõ? Nagyon szívesen cserélek eszmét a témában!

Sajnos az én eszméim csak józan paraszti észre és minimális anatómiai ismeretekre támaszkodnak, úgyhogy egyelõre csak kettõ. Nem ismerem eléggé ezeket a módszereket, angolul csak nagy vonalakban értem, hogy mirõl van szó. Gondolom, ebbõl is ahányan csinálják, annyiféle irányzat. Viszont láttam olyat fényképen, hogy annyira körbereszelték a szarufalat, hogy nem is maradt talajjal érintkezõ része. Ezen mondjuk csodálkoztam egy kicsit, de nem tudom, miért csinálták így, úgyhogy akár még oka is lehetett.

Szerintem pedig nincsen ilyen eset. Pete Ramey (aki kovácsként kezdte a pályafutását) azt írja, hogy most már nem tud olyan helyezetet elképzelni ahol õ ne tudna jobbat a patkónál. Ez pedig a patacipõ.

Na igen, a patacipõt nem jutott eszembe számításba venni. Nálunk olyan minimális az információ róla, hogy általában fel sem merül, mint lehetõség. Fõleg ilyen Pista bácsi szinten. Elképzelem, ahogy minden reggel feladogatja Babára meg Sárira a cipõcskéket, és közben morog magában, hogy ilyen úri huncutságot meg ki talált ki.
Nekem, ha szükségem lenne rá, biztos eszembe jutna, de még így internet birtokában is eléggé gondban lennék méret, minõség, tartósság kérdésekben. Meg persze az ára miatt.

A könyvre jelentkeznék egynek. ;)

Edited by Gisari, 2013 március 18. - 9:59.

[Méz]

A patacipõ engem is érdekelne, de itthon sztem nincs még olyan, ami igazán jó lenne. Egy barátnõmék voltak néhány éve több hetes lovastúrán Új-Zélandon. Ott már akkoriban is sokkal fejlettebbek voltak a témában. Minden lónak volt cipõje és ha nagyon sziklás/köves talajhoz értek, felcsatolták. És az egy stabil valami volt, amit nem hagyott el a ló úton-útfélen. A méretkérdés az ami számomra érdekes még. Jó lenne, ha ezt is fel lehetne próbálni vásárláskor.

[Daraby]

Sajnos az én eszméim csak józan paraszti észre és minimális anatómiai ismeretekre támaszkodnak, úgyhogy egyelõre csak kettõ. Nem ismerem eléggé ezeket a módszereket, angolul csak nagy vonalakban értem, hogy mirõl van szó.

Ha találsz érdekesnek látszót, linkeld be és szívesen megnézem mirõl van szó.

Gondolom, ebbõl is ahányan csinálják, annyiféle irányzat. Viszont láttam olyat fényképen, hogy annyira körbereszelték a szarufalat, hogy nem is maradt talajjal érintkezõ része. Ezen mondjuk csodálkoztam egy kicsit, de nem tudom, miért csinálták így, úgyhogy akár még oka is lehetett.

Hát igen, vannak különbözõ nézetek, nyilván. Mindenesetre mezítláb legalább van lehetõsége a lónak némileg korrigálni, illetve a kopással, növekedéssel megmutatni, ha az ember valamit esetleg benéz. Illetve a talp és nyír békénhagyásában azért nagyrészt szerintem egyetértenek a különbözõ irányzatok képviselõi. Kénytelenek, anélkül nem nagyon mennének el a lovak mezítláb.
A patafal erõteljes körbereszelésének lehet számos oka. Például valamiért fontos jelentõsen befolyásolni az átfordulási pontot, vagy az irháról le kell venni a terhelést pl patairhagyulladás miatt "süllyedõ" patacsont okán (azért idézõjel, mert nem a patacsont mozdul el, hanem a szarutok). Én személy szerint egyre inkább a kevesebb több elvet vallom, de van amikor lehet létjogosultsága. És valószínûleg még ha nem is épp létszükséglet, akkor is kevésbé káros, mint túl hosszúra hagyni, illetve puha talajon gyakorlatilag jelentõségét is veszti.

Na igen, a patacipõt nem jutott eszembe számításba venni. Nálunk olyan minimális az információ róla, hogy általában fel sem merül, mint lehetõség. Fõleg ilyen Pista bácsi szinten. Elképzelem, ahogy minden reggel feladogatja Babára meg Sárira a cipõcskéket, és közben morog magában, hogy ilyen úri huncutságot meg ki talált ki.
Nekem, ha szükségem lenne rá, biztos eszembe jutna, de még így internet birtokában is eléggé gondban lennék méret, minõség, tartósság kérdésekben. Meg persze az ára miatt.

Hát igen, egyben soknak tûnik. Ki kell számolni mondjuk két-három évre a patkolás és a patacipõ hónapra leosztott árát, az elég meggyõzõ. Szerintem ha már kipróbálja az ember, úgyse lehetne visszavinni, tehát hogy honnan rendeli, már részletkérdés. Van ahol segítenek is egyébként, ha az ember küld méreteket, képeket.
No me ha elkezdene terjedni a használata, akkor használtat is lehetne adni/venni, és azt akár ki is lehetne próbálni.

A könyvre jelentkeznék egynek. ;)

Az még nem elég. :(

A patacipõ engem is érdekelne, de itthon sztem nincs még olyan, ami igazán jó lenne.
Egy barátnõmék voltak néhány éve több hetes lovastúrán Új-Zélandon. Ott már akkoriban is sokkal fejlettebbek voltak a témában. Minden lónak volt cipõje és ha nagyon sziklás/köves talajhoz értek, felcsatolták. És az egy stabil valami volt, amit nem hagyott el a ló úton-útfélen.
A méretkérdés az ami számomra érdekes még. Jó lenne, ha ezt is fel lehetne próbálni vásárláskor.

Távlovasok is használnak patacipõt, ez számomra elég meggyõzõ. Ha nem lenne megbízható dolog, akkor nem tennék. De fontos a méret, az biztos.
Nálunk is kapható egy típus, ami alkalmas már a feladatra, hallottam olyanról, aki használja és elégedett vele. Én külföldi oldalakon találtam számomra szimpatikusabbakat, de hát ízlések pofonok.

Ez a kép nagyon tetszik!

[Saby]

Kérdés. Egyrészt ki az itthon, aki úgy tényleg rendesenképben van ebben a mezítlábas témában és megbízhatóan körmöl? Másrészt csak és kizárólag ridegtartással egyetemben képzelhetõ el ez az egész? Itt adott lenne egy nyers csikó versenysportba szánva, amit szerintem érdekes kísérlet lenne patkó nélkül elkezdeni beversenyezni, de ugye a ridegtartás nem opció.

[Daraby]

Kérdés. Egyrészt ki az itthon, aki úgy tényleg rendesenképben van ebben a mezítlábas témában és megbízhatóan körmöl?

Sajnos nem tudom. :( Ezért is körmölöm én magam a lovamat...
Elméletileg egy jó kovácsnak jól kéne körmölni is. Csak hát azt elõre nehéz tudni, tényleg jó-e egy konkrét kovács. Van, hogy utólag is. Mondjuk ha a ló körmölés után érzékenyebb mint elõtte, akkor az nem volt egy jó körmölés, az biztos. Illetve a körmölés gyakorisága is fontos. Pontosan meg tudom mondani, hogy körmölni - szükség szerint kell! Na most hogy ez adott ló adott idõszakában két hét vagy nyolc...?

Másrészt csak és kizárólag ridegtartással egyetemben képzelhetõ el ez az egész?

Nem!
Ezt úgy tudom a Strasser módszert alkalmazók szokták mondani. Én nem értek egyet. Nyilván az a legjobb, ha ridegben van tartva egy ló, de ez sok esetben nem lehetséges. Viszont elsõsorban a megtett kilométerek száma számít, nem az idõtartam. Tehát az a lényeg, hogy minden nap eleget legyen mozgatva a ló.

Itt adott lenne egy nyers csikó versenysportba szánva, amit szerintem érdekes kísérlet lenne patkó nélkül elkezdeni beversenyezni, de ugye a ridegtartás nem opció.

Az jó lenne, és szerintem ne tartson vissza egyáltalán, hogy nem ridegben van tartva. Ahogy írtam, a mindennapi kellõ mozgásmennyiség a lényeg. Sportoló lónál gondolom ez nem lesz probléma. Remélem azért karámozva lesz, már csak a szellemi egészség érdekében is.
Amennyiben egy ló eleget mozog, de mégis nehézségei vannak mezítláb, akkor érdemes megnézni elõször is természetesen a körmölést, másodszor viszont a táplálkozását, nincs-e valamilyen hiánya, vagy nem eszik-e túl sok szénhidrátot. A takarmányozással kapcsolatos problémák a szõrön, bõrön és patán jelentkeznek legelõször.
De ilyen esetben is célszerû lehet a patacipõt választani a patkolás helyett. (Mondjuk versenyhez nem a nálunk kapható típust választanám.)

Azért a mezítlábazás nem egy egyszerû dolog, nem annyi, hogy nem rakunk patkót a lóra, és kész, mielõtt bárki ezt gondolná. Oda kell figyelni mindenre, mindennek stimmelnie kell, hogy úgy mûködjön a dolog, ahogy kell. Körmölés, takarmányozás, mozgás. Ha bármelyik is nem klappol, akkor - a ló érzékenységétõl függõen - adódhatnak problémák.

Edited by Daraby, 2013 március 24. - 15:06.

[Saby]

Elméletileg egy jó kovácsnak jól kéne körmölni is. Csak hát azt elõre nehéz tudni, tényleg jó-e egy konkrét kovács.

Azért a mezítlábazás nem egy egyszerû dolog, nem annyi, hogy nem rakunk patkót a lóra, és kész, mielõtt bárki ezt gondolná.

Hát igen pont emiatt gondoltam, hogy a "sima" kovács elsõ körben leginkább hülyének nézne Aztán meg kérdés, hogy tud-e úgy körmölni, hogy az jó legyen, mert így olvasgattam már utána, és elég spécinek tûnik az egész dolog :confused:

Remélem azért karámozva lesz, már csak a szellemi egészség érdekében is.

Persze

De ilyen esetben is célszerû lehet a patacipõt választani a patkolás helyett. (Mondjuk versenyhez nem a nálunk kapható típust választanám.)

Mondjuk a "füvön 1,10nél nagyobbat ugratni mezítláb v patacipõvel" témával lelkileg még mindig nem vagyok kibékülve De az még odébb van, meg kevés is a füves helyszín, de mindig korcsolyázó lovakat vízionálok

[Gisari]

Hát igen pont emiatt gondoltam, hogy a "sima" kovács elsõ körben leginkább hülyének nézne Aztán meg kérdés, hogy tud-e úgy körmölni, hogy az jó legyen, mert így olvasgattam már utána, és elég spécinek tûnik az egész dolog :confused:

Mondjuk a "füvön 1,10nél nagyobbat ugratni mezítláb v patacipõvel" témával lelkileg még mindig nem vagyok kibékülve De az még odébb van, meg kevés is a füves helyszín, de mindig korcsolyázó lovakat vízionálok

Én valószínûleg kissé más körökben forgok, de jóval több mezítlábas lovat ismerek, mint patkoltat. Nem nézi hülyének a kovács a gazdájukat, egyszerûen "mezítlábra" körmöl, vagyis nem szed le annyit a szarufalból, mint amennyit patkóhoz szedne és kész. Egészséges, szabályos patájú, változatos talajon mozgó lónál kb. ennyi, csak meg kell tartani a megfelelõ szögeket. Igazából az alapelvek ugyanazok kell, hogy legyenek, az más kérdés, hogy a gyakorlatban ez nem mindig van így.

Az ugrálás téma az számomra is kérdéses, mert alapvetõen a ló nem ugrálásra van kitalálva, így szerintem sem biztos, hogy a természetes adottságai ehhez minden szinten elegendõek. Meg az pl, hogy a patacipõ hogy viselkedik a ló lábán ilyen csúszós, csavarodós, leérkezõs mozgásokkor?

[Daraby]

Hát igen pont emiatt gondoltam, hogy a "sima" kovács elsõ körben leginkább hülyének nézne

Ez mondjuk elõfordulhat. De egy tényleg JÓ kovácsnak nem lenne szabad.

Aztán meg kérdés, hogy tud-e úgy körmölni, hogy az jó legyen, mert így olvasgattam már utána, és elég spécinek tûnik az egész dolog :confused:

Spécinek? Milyen szempontból? Aki tud jól patkolni, az körmölni is tud jól, legalábbis az anatómiai és technikai tudásnak birtokában van, más kérdés, hogy gyakran tényleg úgy körmölik a mezítlábas lovat is, mintha aztán patkót raknának rá, ami nem szerencsés. (Legalábbis külföldi kovácsok szokták ezt tenni, én olyan forrásokat olvasok. "Pasture trim" kontra "barefoot trim".)
A különbség alapvetõen annyi, hogy a nyírt, talpat békén illene hagyni, illetve a patafalat kicsit legömbölyíteni (mustang roll néven fut külföldiül a dolog, én annyira nem szoktam, viszont gyakran utánaigazítok). Ha ezeket nem így csinálják, akkor egyrészt érzékeny lesz a ló a mindig leredukált nyír miatt, esetleg beszerez tályogot a vékony talp miatt, illetve a patafalat ha szépen vízszintesre reszelik, mintha patkót tennének rá, akkor rövid idõn belül túl hosszú lesz és törni fog. Illetve függõlegesen is szoktak némi ívet rakni bele a sarok elõtt. Ennyi. Szóval ha amúgy a pata egyensúlyát jól be tudja állítani valaki, akkor mindössze ennyi az alapvetõ különbség szerintem, így elsõ közelítésben. Annyira talán nem spéci.

Mondjuk a "füvön 1,10nél nagyobbat ugratni mezítláb v patacipõvel" témával lelkileg még mindig nem vagyok kibékülve De az még odébb van, meg kevés is a füves helyszín, de mindig korcsolyázó lovakat vízionálok

Ehhez sajnos még mindig nem tudok saját tapasztalattal hozzászólni. Akkora akadály alatt én max átbújok. De gondolom nem is ilyen versennyel kezdene a ló, úgyhogy lesz még idõ eldönteni, mi legyen. Ha netán meg is fog patkolódni egyszer a csikó, minél késõbb, annál jobb.
Egyébként patacipõbe is lehet sarkakat rakni, ha ez kérdéses lett volna.
Nem tudom ezek már rendes akadálynak számítanak-e, mindenesetre a tulaj elégedett.

[börni]

hát,a sportlovak napi egy,másfél óra 'munkája' nem épp a mozgásigény kielégítése,egy ridegben tartott ló feltehetõen többet,s egészségesebben mozog. Nem igazán értem,a természetes tartásmód és a sporthasználat miért ne férhetne meg, még ha több is vele a veszõdség. én,ha már sportlovam lenne,lehet,csak szezonra vasaltatnám be,bár nem tudom,nem sínyli-e meg jobban a pata,hogy hol vasalt,hol mezítlábas...

[Daraby]

Én valószínûleg kissé más körökben forgok, de jóval több mezítlábas lovat ismerek, mint patkoltat.

Jó neked!

Nem nézi hülyének a kovács a gazdájukat, egyszerûen "mezítlábra" körmöl, vagyis nem szed le annyit a szarufalból, mint amennyit patkóhoz szedne és kész. Egészséges, szabályos patájú, változatos talajon mozgó lónál kb. ennyi, csak meg kell tartani a megfelelõ szögeket. Igazából az alapelvek ugyanazok kell, hogy legyenek, az más kérdés, hogy a gyakorlatban ez nem mindig van így.

Mármint a patafalból nem szed le annyit? Miért? Vagy mihez képest? Nyilván mennyiségre kevesebbet, hiszen a mezítlábas ló koptatja is a patáját, de maradni nem marad több, sõt, a lekerekítés miatt még kevesebb is. A talpból viszont gyakorlatilag semennyit sem kéne elszedni.

Az ugrálás téma az számomra is kérdéses, mert alapvetõen a ló nem ugrálásra van kitalálva, így szerintem sem biztos, hogy a természetes adottságai ehhez minden szinten elegendõek. Meg az pl, hogy a patacipõ hogy viselkedik a ló lábán ilyen csúszós, csavarodós, leérkezõs mozgásokkor?

(Mondjuk ha egy ló természetes adottságai nem elegendõek egy bizonyos feladathoz, akkor azt semmiféle mesterséges manipulációval nem fogja tudni károsodás nélkül megoldani. Szerintem...)

hát,a sportlovak napi egy,másfél óra 'munkája' nem épp a mozgásigény kielégítése,egy ridegben tartott ló feltehetõen többet,s egészségesebben mozog.

Ugyanannyi munka mellett biztos. De ha nem dolgozik, egy ridegben tartott ló is álldogálhat egész nap, fõleg, ha nem túl nagy a karám. Akkor már inkább dolgozzon és éjszakára box, én azt gondolom. Csak általában nem ezek az opciók vannak, az igaz.

Nem igazán értem,a természetes tartásmód és a sporthasználat miért ne férhetne meg, még ha több is vele a veszõdség. én,ha már sportlovam lenne,lehet,csak szezonra vasaltatnám be,bár nem tudom,nem sínyli-e meg jobban a pata,hogy hol vasalt,hol mezítlábas...

Nem, nem! Nem véletlen volt a szokás, hogy télire levették a patkókat. Ez lehetõséget ad a talpnak, hogy vastagodjon, a patafalnak, hogy lenõje némileg az esetleges terülést és a szöglyukakat, erõsödjön a pata belsõ szerkezete, és ehhez hasonlók.

[Gisari]

Jó neked!

Huculos vagyok.

Mármint a patafalból nem szed le annyit? Miért? Vagy mihez képest? Nyilván mennyiségre kevesebbet, hiszen a mezítlábas ló koptatja is a patáját, de maradni nem marad több, sõt, a lekerekítés miatt még kevesebb is. A talpból viszont gyakorlatilag semennyit sem kéne elszedni.

Csak látottak alapján: mezítlábra puha talajon max. a talp síkjáig, keményebb talajon, vagy ha gyorsan kopik a pata, valamennyi ráhagyással szoktak körmölni, patkóhoz meg úgy, hogy a talp egy része és a hordozószél egy síkban legyen, hogy a talpra is jusson súly. Én erre gondoltam.

(Mondjuk ha egy ló természetes adottságai nem elegendõek egy bizonyos feladathoz, akkor azt semmiféle mesterséges manipulációval nem fogja tudni károsodás nélkül megoldani. Szerintem...)

Na igen, ehhez elég csak összevetni, hogy egyes szakágakban mely életkortól számít egy ló öregnek.

Edited by Gisari, 2013 március 24. - 22:10.

[Saby]

más kérdés, hogy gyakran tényleg úgy körmölik a mezítlábas lovat is, mintha aztán patkót raknának rá, ami nem szerencsés.

Na igen, én ettől tartok kissé. Emiatt is kérdeztem, hátha tudtok mondani bejáratott embert

Nem tudom ezek már rendes akadálynak számítanak-e, mindenesetre a tulaj elégedett.

Ezek igen komoly cipőkéknek néznek kis A sarkakat olvastam már amúgy, mármint, hogy lehet sarkalni a cipőt is, szóval igazából szerintem csak olyan vagyok, mint egy öregasszony, aki ragaszkodik a megszokotthoz és tart az újtól

(Mondjuk ha egy ló természetes adottságai nem elegendőek egy bizonyos feladathoz, akkor azt semmiféle mesterséges manipulációval nem fogja tudni károsodás nélkül megoldani. Szerintem...)

Ezzel egyetértek. Lehet toldozni-foltozni, de csak ideig óráig tudják kitolni vele a ló "használati időtartamát"

Nem igazán értem,a természetes tartásmód és a sporthasználat miért ne férhetne meg, még ha több is vele a vesződség.

Hát akkor te tartsd természetesen Én meg úgy vagyok vele, hogy mínusz tízben az ötcentis bundájú lóval edzegessen akinek két anyja van Meg én nem szeretnék mamutbundás lóval versenyen megjelenni, ha meg már meg van nyírva, akkor kell rá valamicskét vigyázni ugye.... Meg azt se fogja nekem senki megmagyarázni, hogy az egészséges egy atléta ízületeinek, stb-nek ha az év egyik felében fújja kint a jeges szél és közben még teljesítenie is kell. Hogy azt már ne is említsem, hogy ahol RENDES szabadtartás van, ott ritkán szokott fedeles lenni (-> nem célszerű kitöretni a ló lábát a göröngyösre fagyott talajon)

Na igen, ehhez elég csak összevetni, hogy egyes szakágakban mely életkortól számít egy ló öregnek.

Galoppon kívül hol számít hamar öregnek?

Edited by Saby, 2013 március 25. - 0:46.

[Daraby]

Ezek igen komoly cipõkéknek néznek kis

(Per pillanat éppen ezt tartom a legjobbnak. Véletlen, tényleg. )

Galoppon kívül hol számít hamar öregnek?

Mi számít hamarnak?

[N.C.]

(Mondjuk ha egy ló természetes adottságai nem elegendõek egy bizonyos feladathoz, akkor azt semmiféle mesterséges manipulációval nem fogja tudni károsodás nélkül megoldani. Szerintem...)

- Elõrebocsátva, hogy egyetértünk a mezítláb természetes és egészségesebb voltával ,
(Bár én a patacipõt sem tartom "veleszületettnek" )

A másik oldalról közelíteném meg a dolgot:
Az ember az utóbbi idõben (1-2 évezred?) olyan környezeti és igénybevételi változásoknak tette ki a lovat, hogy ahhoz neki nagyon kevés esélye, lehetõsége volt/lett alkalmazkodni -- ezért a természetes adottságaival a mai (szeretett vagy nem szeretett) élettérben bizonyos feladatokat károsodás nélkül nem tud megoldani, tehát ha a föltételeken nem tudunk érdemben változtatni, úgy kénytelenek vagyunk a káros hatások mérséklésére beavatkozni.

Olyan példát hozva, mi talán egyikünket sem érint, sért:
Egy söröslónak az volt az életben maradási föltétele, hogy a macskakövön húzta a nehéz kocsit.
Ahhoz, hogy ezt meg tudja tenni - és így éljen - gumis patkót vertek a lábára a csúszás és rázkódás mérséklésére.

Amiben föltétlen egyetértek veled, az a "gondoljuk meg, mit miért!"

[Saby]

Mi számít hamarnak?

Hát díjlovaglásban, ugrásban, militaryban azért 16-20 éves korukig simán elmennek a lovak. Lásd Colonado, aki pont nemrég töltötte a 20-at, körbement a legnagyobbakon (4x nyert Magyar Bajnokságot csapatban, 1x egyéniben, stb stb) és most még ifivel megy 1,30-on. Vigyáztak rá és ez meg is látszik hogy csak egyet említsek. De ez már nagyon off

[Daraby]

- Elõrebocsátva, hogy egyetértünk a mezítláb természetes és egészségesebb voltával ,
(Bár én a patacipõt sem tartom "veleszületettnek" )

Tényleg nem az. De szerintem jobb a patkónál is, és a köveken botorkálásnál is.

A másik oldalról közelíteném meg a dolgot:
Az ember az utóbbi idõben (1-2 évezred?) olyan környezeti és igénybevételi változásoknak tette ki a lovat, hogy ahhoz neki nagyon kevés esélye, lehetõsége volt/lett alkalmazkodni -- ezért a természetes adottságaival a mai (szeretett vagy nem szeretett) élettérben bizonyos feladatokat károsodás nélkül nem tud megoldani, tehát ha a föltételeken nem tudunk érdemben változtatni, úgy kénytelenek vagyunk a káros hatások mérséklésére beavatkozni.

Ez így van! Én azt kérdõjelezem meg, hogy valóban van-e annyi káros hatás ami indokolná manapság a patkolt lovak arányát. Fõleg, hogy azért a korral haladva esetleg lehet, illetve van is már a fémdarab patához szögelésénél modernebb megoldás is ló lábának védelmére... A tudomány fejlõdése abban is segíthet, hogy ne a tünetet kezeljük (ami a pata érzékenysége), hanem a kiváltó okot célozzuk meg (ami lehet a túlzott szénhidrát fogyasztás, például).

Olyan példát hozva, mi talán egyikünket sem érint, sért:
Egy söröslónak az volt az életben maradási föltétele, hogy a macskakövön húzta a nehéz kocsit.
Ahhoz, hogy ezt meg tudja tenni - és így éljen - gumis patkót vertek a lábára a csúszás és rázkódás mérséklésére.

Amiben föltétlen egyetértek veled, az a "gondoljuk meg, mit miért!"

Igen, ez lenne a lényeg, hogy vegyük számításba a lehetõségeket.
Tegyük fel a kérdést, hogy egy hobbilovat, aki heti pár órát "dolgozik", miért is kell megpatkolni...? Érdemes lehet felemlegetni például a rendõrlovakat, akár õk is boldogulnak patkó nélkül.

[Daraby]

Angolul tudóknak:
The unfettered foot: a paradigm change for equine podiatry by Tomas G. Teskey, DVM

"A review of my clinical re-cords in equine veterinary practice over the past ten years has revealed that 85% of hoof and leg ailments of all kinds have occurred in shod horses, including catastrophic limb fractures. Yet the prevalence of shod horses amongst my clientele during that time was only 48%."
Állatorvosi gyakorlatának elmúlt tíz évében a pata és láb problémák (beleértve a töréseket is) 85%-a a patkolt lovakat érintette. Pedig a patkolt lovak aránya a kliensei körében csak 48% volt.

Na nem ez a lényege a cikknek, de egy látványos adat. Van benne több is. Gyakorlatilag beidézhetném az egészet.

[Barefoot]

Önmagában semmitmondó az adat, mert a nagyobb terheléseket is nyilván a patkolt lovak kapják. Ezért patkolták meg õket. Legelõn szaladgálva, csikót nevelve könnyû egészségesnek maradni. Mondom ezt úgy, hogy az enyémek is mezitláb vannak.

[Daraby]

Önmagában semmitmondó az adat, mert a nagyobb terheléseket is nyilván a patkolt lovak kapják. Ezért patkolták meg õket. Legelõn szaladgálva, csikót nevelve könnyû egészségesnek maradni. Mondom ezt úgy, hogy az enyémek is mezitláb vannak.

Ezért is írtam, hogy látványos, nem azt, hogy döbbenetesfantasztikusszenzációs.
Érdemes elolvasni az egészet. De sajnos ennyit lefordítani jelenleg nincsen kapacitásom.

Se nem pro se kontra, csak árnyalni a képet:
"Shod horses have historically represented what has been thought of as a “higher level” of care in my area and throughout the equine industry, receiving “better” nutrition, housing and management than barefoot horses. "
Az én környékemen és az egész lovas iparágban a patkolt lovak hagyományosan a "magasabb szintû" állattartást képviselték, jobb tartási körülményekben, takarmányozásban részesülve, mint a mezítlábas lovak.

Engem egyébként ugyanannak a lónak a patkóval és patkó nélkül produkált teljesítménye gyõz meg (-> értsd számos példát lehet találni arra, hogy patkóval sánta, gyógypatkolás, sarokemelõ, stb, aztán patkó nélkül pedig visszatérés a munkába).
De tanulságos az is, ahogy a saját lovam patája kinézett patkolva és most, és õ messze nem egy extrém példa.

[Daraby]

Tetszik ez az átfogó szemlélet és szerintem ez egy jó cikke Richard Viallsnak: A Guide to Healthy Hooves

„Egyszerűen szólva a pata egészségének szakértője vagyok. Ez nem csak azt jelenti, hogy tudok körmölni, hanem jól értek a számos körülményhez is, amik befolyásolják a pata egészségét – olyan dolgok mint a fertőzések kezelése, karámozási rendszer és takarmányozás. Néhány patkolt ló mellett tanácsadói feladatokat látok el, de főleg olyan lovakkal dolgozom, amelyek nincsenek megpatkolva. Ezek közül néhánynak jó patája van és nincs szükségük patkóra. Másoknak problémái vannak a patákkal és előnyükre válik egy rehabilitációs időszak patkók nélkül. A paták körmölése mellett azon dolgozom a lovak tulajdonosaival, hogy a ló körülményeit olyanná tegyük, hogy a maximális teljesítményt ki lehessen hozni a patáiból. Gyakran ez legalább olyan fontos, ha nem még fontosabb, mint a tulajdonképpeni körmölés. A paták nem függetlenül funkcionálnak, tehát ha a ló mint egész nem egészséges – nagy eséllyel a paták sem lesznek azok.”

A rezgéselnyelésről szóló résznél például a telivérek is szóba kerültek:

"Ahogy a fiatal ló felnő, mozgásra van szüksége kemény talajon, hogy erős rezgés elnyelő képleteket fejlesszen és így meg tudjon birkózni a megnövekedett súllyal. Ez ötletet adhat arra, hogy miért van a telivéreknek hírhedten lapos talpa. A tipikus versenyló egy jó puha legelőn nő fel és ritkán fér hozzá bármi keményebbhez mint egy kifutó vagy szalma ágy. Talán nem is jut sok mozgáshoz sem, mint fiatal állat. Ezzel ellentétben a ló vad ősei napi 10-20 mérföldet tettek meg változatos terepen, aminek nagy része keményre száradt.

Két éves kora körül, jóval azelőtt mielőtt a pata teljesen kifejlődött volna, a tipikus versenylovat megpatkolják. Azok a patkók nem csak hogy egy kicsit felemelik a nyírt a talajtól ami a rezgéselnyelő képletek fejlődését befolyásolhatja, de a pata minden egyes lépésnél bekövetkező alakváltozásának mértékét is csökkentik és ez is lelassítja a lágy képletek fejlődését. Az egész rezgéselnyelő rendszer gyakorlatilag megakad a fejlődésnek a két évesnek megfelelő szintjén. Amikor a ló felnő egyszerűen nincsen elég erős patája, hogy a saját súlyát elbírja, és addigra a sarkak általában összeesnek és van egy lapos talpú lovad.

Figyelembevéve, hogy mennyi telivér kerül ki a versenyiparból nem meglepő, hogy a telivérek hírhedtek a lapos talpról. Még olyan lovak is akik nem versenyeztek szenvedhetnek hasonló végzettől - gyakran azért, mert fiatalon nem találkoznak kemény talajjal.

Ahol a genetika képbe kerülhet mindezzel kapcsolatban, hogy egyes fajták úgy tűnik, hogy maguktól is jobb rezgéselnyelőkkel rendelkeznek, még kevéssé ideális körülmények között is. Sajnos úgy néz ki, hogy a telivér nem tartozik ezen lófajták közé.

Ezzel együtt, még egy rossz rezgéselnyelő képletekkel rendelkező felnőtt ló sem reménytelen eset. Bár nehéz a rossz rezgéselnyelést patkóval rehabilitálni, de a patkók eltávolításával lehetséges javítani.”


És ír a patkó vagy mezítláb kérdésről is:

"Végül szeretnék beszélni a ’mezítláb’ kontra ’patkolt’ vitáról. Sok minden megjelent mostanában (2008, UK) a lovas újságokban a ’mezítlábas’ mozgalomról... a legtöbb arra a kérdésre koncentrált, hogy ’lehet az én lovam mezítláb?’ Számomra azonban van egy sokkal fontosabb kérdés amit először fel kell tenni... és ez pedig ’egészséges patái vannak a lovamnak?’ Ha van négy egészséges pata, akkor a kérdés hogy patkolni vagy sem, egyszerű: ha a ló gyorsabban koptatja a patáit mint ahogyan nőnek, akkor szükséges patkót felrakni. De ha elég szaru nő hogy a kopással megbirkózzon, akkor a ló valószínűleg jobban jár patkó nélkül.

Egy valamit nagyon világossá szeretnék tenni. Én egyáltalán nem vagyok a patkó ellen. Nagyon boldog vagyok amikor egy egészséges patájú lovat patkolva látok, ha ez az amire szüksége van, hogy a munkájával megbirkózzon. Amivel van problémám, az a patkó felrakása a lóra azért, hogy elfedje a tényt, hogy valójában nem egészséges (sánta).

Van egy régi kovács mondás amely szerint nem lehet egy lovat egészségesre (nem sántára) patkolni. Nem tudnék jobban egyetérteni. Számomra egy egészséges (nem sánta) ló az, amelyik sima aszfalton vagy betonon sántaság jelei nélkül, jó lépéshosszal és korrekt mozgással üget patkó nélkül. Ha a ló nem 100%-ig egészséges (nem sánta) patkó nélkül, akkor a patkó felrakása NEM fogja egészségessé tenni, mindössze elfedi a problémát. Ha probléma van a patákkal, akkor azt a problémát meg kell oldani, még akkor is, ha ez a ló munkájának csökkentésével jár egy ideig. Senki nem dolgoztatna egy lovat sérült ínnal, hát miért dolgozzon fájó patákkal?

Tehát összefoglalva itt van a négy legfontosabb üzenetem ami segít a lovadnak, hogy egészséges patái legyenek:
1. A fiatal lovaknak adj egy jó kezdést az élethez azzal, hogy rendszeresen körmölöd őket és időt adsz nekik kemény talajon.
2. Vedd figyelembe a patákat a lovad takarmányozásánál. Tényleg szüksége van sok gabonára és melaszra, vagy jobban járna egy magas rost és alacsony cukor tartalmú étrenddel ami segít a patáinak?
3. Figyelj a fertőzésekre – ne hagyd figyelmen kívül azokat a csúnya dolgokat patakaparás közben. De ne is reagáld túl és nyúlj azonnal pataolajhoz és más agresszív kemikáliákhoz, vagy azt kockáztatod, hogy a probléma súlyosbodni fog. És ha a patakaparó eltűnik a nyír hátsó részében, azt vedd komolyan.
4. Legközelebb amikor a kovács ott van, próbáld meg a lovat ügetésben felvezetni amikor a patkók nincsenek rajta. Ha nem 100%-ig egészséges (nem sánta) sima kemény talajon a patkók nélkül, akkor probléma van, amit meg kell oldani – kétszer is gondold meg, mielőtt csak úgy visszarakatod a patkókat.

Remélem ez mindenkinek adott gondolkodni valót."

Edited by Daraby, 2013 március 28. - 13:43.

[Daraby]

Ilyen volt

ilyen lett