5707 válasz a témához

[Dé]

Hetente egy intravénás injekció 12-16 hétig, és mellé egy kalap gyógyszer. Meg hetente vérkép is, hogy lássák, hogyan hatnak a mellékhatások, és mimindent kell változtatni az injekciós "koktélon", hogy ne menjen tönkre a kutya a végére (a kemónak ugyebár elég sok mellékhatása van az egyéb szervekre sajnos). Mindez Budafokon, a Sugárbiológiai Intézetben.Ja, épp mára bukkant elõ egy szemet gyönyörködtetõ sipoly az elsõ injekció helyén a mellsõ lábán; a citosztatikumok érintkeztek a kötõszöveti réteggel is a szuri beadásakor (=mocorgott a kutya és "kicseppent" az ér mellé), ami ezt nem nagyon szereti. Úgyhogy a kutyám szétrágta a saját lábát 1 nap alatt (elõtte is nyalogatta, de volt pont ott egy horzsolás, azt hittük, azt basztatja), és ha nem gondoskodunk róla, hogy ne férjen hozzá, képes lenne az idegeket, izületeket is elrágni, paffra tenni a saját végtagját. Úgyhogy helló kezelés, kötözgetés, és helló kutyagallér. És viszlát bõr, mert az elhal mostmár egy jókora darabon a lábán. Csak hogy ne legyen unalmas az élet.De eddig még legalább csak 1X hányt a tegnapi injekció óta. Reméljük, ez a hétvége jobban fog telni, mint az elõzõ.

Edited by Dé, 2006 január 13. - 21:46.

[mano83]

Dé!Követem szegény kutyád sorsát, mióta írod itt a fórumon, hogy mi történik vele. :(Többször felmerült bennem a kérdés, hogy mennyire szenvedhet közben a kutya.. Nem lenne jobb szegénynek, ha elaltatnád? Hidd el tudom, hogy milyen nehéz ez az egész, mert én a múlt héten temettem el Manó kutyámat, aki 12 évig szinte végig mellettem volt.Igazándiból nem tudom, hogy mennyit szenved a kutyád, de ahogy írod a történéseket, egy kívülállónak úgy fest, hogy nagyon. Több napig nem eszik, hány stb..Mennyi az esélye annak, hogy újra fel tud épülni?(Nem bántásból írom, amit írok, remélem tudod..)

[Dé]

Ne aggódj, nem szenved a kutya, vidáman sétálgat, acsarkodik minden más kutyára. Remélem, nem nézed ki belõlem, hogy merõ önzõségbõl hagyom szenvedni. Melyik jóérzésû gazdinak öröm úgy látni a kutyáját, hogy vergõdik?Igen, az injekció után volt már 1X olyan, hogy másfél napig nem evett, és hányt. De tudjuk, hogy miért volt ez, kiküszöbölhetõ lesz a továbbiakban. Kapott rá gyógyszert, elmúlt azon egy alkalommal is. Egyébként pedig jól érzi magát (nyilván nem úgy, mint egészségesen, de jön-megy, eszik-iszik, játszik, csinálja a kutyaságait), a gazdája vagyok már 6 éve, látom rajta, mikor nem érzi jól magát. Annál is inkább igenis bánt, mert leírtam már nemegyszer, hogy csak addig marad velünk, amíg jól érzi magát.Azt is megírtam már, hogy _felépülni_ nem fog. Kaphat néhány tünetmentes évet. Lassan elérünk a kezelés 1/3-a környékére, és eddig nagyon jól reagál rá. Egyébként meg azt sem tartom mindegynek, hogy egy kezelés mellékhatásairól, azzal kapcsolatos kellemetlenebb részekrõl (mert hogy azok minden orvosi kezelésnek vannak ugye) beszélünk-e, vagy pedig a betegség okozta szörmedvényekrõl...Láttam már magam körül szenvedve, a végsõkig elhúzva a kérdést kimúlni állatokat (nem az enyémeket), elhiheted, azt is szörnyû volt látni, nem fogom a sajátomat ilyennek kitenni.Én is elõszeretettel teszek fel ilyen kérdéseket, de igazából amikor nekem szegezik, rájövök, hogy inkább nem teszem fel többet. Néha ugyanis nem jogos.Blöki alig két hete. Tudom, hogy nem bántásból írtad.

Edited by Dé, 2006 január 14. - 19:47.

[Dé]

Más. Most kértem meg Szellemlovast, aki objektíven meg tudja ítélni, hogy olvassa el, miként tudósítottam ide a kutyám dolgairól. Sajnos "lüktetõ írói vénám", ahogy sejtettem, túlzásokba ragad. Szeretek szemléletesen, hatásosan fogalmazni. Ezesetben talán hiba volt. Szerinte túlzók ezek a dolgok, mármint a szavak, értitek Õ itt van, ugyanúgy látja a kutyát nap, mint nap, akárcsak én. Megkérdeztem tõle, szerinte szenved-e a kutyám. Ebben is objektívann tud lenni, hiszen nem kötõdik hozzá úgy, mintha a sajátja lenne. És tétovázás nélkül nemet válaszolt. Persze, vannak rosszabb napjai, de néha ti is vagytok rosszul, néha ti is szedtek gyógyszert, kaptok injekciót.Ma is voltunk sétálni. Úgy kellett levararnom a kekeckedõs-kutyahaverok otthonának kerítéseirõl, hogy ne ugrassza a többit, és a rétesemrõl is, mert teli pofával kapott utána. Ennyire szenved a kutyám.Csak szerettem volna egy objektív véleményt errõl, mert mint szeretõ gazdit, azért nyilván õrlõdésbe taszajtott mano kérdése. De tudom, hogy Szellem ilyen dolgokban abszolút józan, ha valakinek, hát neki hihetek.Úgyhogy azt szeretném kérni, hogy bízzatok meg bennem annyira, hogy nem hagyok szenvedni egy olyan lényt, akit szeretek, és akiért felelõsséget vállaltam.És azt hiszem, nem fogok túl bõ beszámolókat írni az állapotáról ezentúl, mert félreérthetõek.Persze nem is könnyû reálisan látni valamit, amit az ember csak leírásokból tapasztal meg, és nem szemléli meg.

[Jucuus]

2006. 01. 14. Reggel nagy izgalommal készülõdtem a lovaglásra, amit több mint egy hónapja vártam. Apum aranyos volt, és ki vitt. Úgy fest, õ is érzett valamit a levegõben. Kettõre voltam beírva, és egy órakor kint voltunk. Meglepetésként ért, hogy van kint kb. 2 – 3 napja egy lovász. Kint az egyik lányzóval dumálgattam, röhögcséltünk. Aztán Attila kijött a házból, és jöttek a lovasok is. Mint kiderült, 4-en voltunk, lovakat kellett választani. A 4 ló: Sziszi: Menõs, de jó indulatú ló, kicsit nehéz visszafogni, pej kanca.Nebuló: Lassú, hajtani kell, de, ha akar, akkor nagyon szépen megy, kis szürke herélt.Csejte: A nagy kedvenc, sodrott, pej, és, ha ügyes lovasd ül rajta gyönyörûen megy.Szelíd: Kis szürke „zsírplacni”. Imádni való, hajtani kell, de egy ügyes lovas vel is elbír. A ló elosztás megtörtént, én ültem Nebulóra. Az edzés elkezdõdött, szépen ment Nebuló, bár a sarkokat jelzõ akadály tartó „oszloppal” akadt némi problémám, de erre még visszatérek. Telt az idõ, ügettünk, és járó iskoláztunk. Némi gondom akadt néha a sarkam lenyomásával. Járóiskolán át többször, de úgy az 5. próbálkozásnál nem jutottam át a járóiskolán. Nem tudom, hogy megijedt valamitõl, vagy szimplán szemétségbõl, de bakolt egy nagyot, én meg egy aranyos elõre bukással földet értem. Murphy törvényeinek megfelelõen baloldalra estem. De amint földet értem, már álltam is fel. Kicsit leültem, addig más ült fel, de a vágtára visszaültem. Akkor, illetve elõtte volt egy kis baj. Vágta elõtt volt még egy nagyobb ügetõ szakasz. Ekkor Nebuló drága nekivitt az oszlopnak igen nagy lendülettel, és az amúgy is rossz bal térdem hatalmas zörgések mellett felborította az „oszlopot”. Ekkor fájt kicsit, de vágtáztam, még ki is könnyítettem két körönként, le is léptettem, ekkor enyhén sajgott. Aztán leszálltam, lenyergeltünk, lovakat elraktuk. Ebben a stádiumban már alig bírtam menni. Majd hazajöttünk, az üléstõl még jobban megfájdult a lábam. Egyesével vettem a lépcsõket, és elég érdekesen közlekedtem. Anyum, mikor visszajött nagymamámmal, rábeszéltem, hogy menjünk el orvoshoz, mert nagyon fáj a térdem, alig bírok ráállni, és néha össze akar csuklani. Felhívta az ügyeletet, és mentünk a János kórházba. Mivel ott dolgozik elintézett nekem egy soron kívüli bejutást hosszas várakozással fûszerezve. Egy fiatal traumatológushoz kerültem, had nevezzem nevén: Dr. Németh Attila. Megvizsgálta a térdemet, és elküldött röntgenre. Mondta, hogy jó laza a bal térd izületem. A röntgennél is jó sokat vártunk, és némi fájdalom árán, de meg röntgeneztek. Aztán kb 10 perc múlva megkaptam a felvételeket attól a sráctól, aki szintén jó fej volt. Majd még egy jó óra várakozás, mire a doki kezébe nyomhattuk a felvételt a térdkalácsomról. Megnézte, azt mondta zúzódás, de megmutatja egy kollegájának, mert lehet, hogy keresztben el van repedve. Majd amikor ismét kijött, mondta, hogy adnak rám egy toksínt, amivel 10 nap múlva kell visszajönnöm, és akkor kitalálják, hogy mi is lesz. Akkor új röntgenfelvételt készítenek, és akkor eldöntik, mi is lesz. Lehet, hogy még begipszelik a lábamat. Nos, elmentünk néhány méterrel arrébb, hogy ezt a toksínt rátegyék a lábamra, ami úgy néz ki, hogy bokától combig két oldalt (belül és kívül) gipszben van a lábam. Jah, és ott is legalább fél órát vártunk, legalább is nekem úgy tûnt. Amint megszáradt, és szállítható lettem, vissza a dokihoz, anyum bement, elintézte a dolgokat, kaptam papírt, és haza. A beteghordó srác is jó fej volt, szintén Attila. A gipszmester, meg Zoli. A neveket megjegyeztem… Ezzel szórakoztattam magam. A beteghordó srác segített betenni az autóba. Hazafelé a hátsó ülésen szabályszerûen nyújtott lábakkal ültem. Itthon a jó nehéz gipszel a lábamon, és egy használható lábammal apum ölébe vett, és bevitt, de a kapuban sikerült letennie a hideg kõre, rajtam, meg nem volt naci, mert ugye abban nem lehet gipszelni… Akkor utána felállt, és elvitt egy pult szerüségig itt a lépcsõházban, és oda letett. Anyum, meg rohant, és szólt tesómnak, hogy segítsen felvinni. Ekkor már szabályszerûen remegtem, úgy fáztam, és annyira kellett pisilni. Kisírtam a szemem. Miután sikerült a folyó ügyeimet is elintézni, megnéztem mennyi az idõ. Mi kb.: fél 7-kor mentünk el itthonról, és fél 12-re értünk haza. Szóval, most egy darabig marad a képen nézem a lovakat…Vigyázzatok magatokra lovasok, mert egy szimpla lábtörés nem olyan rossz, mint amikor bokától csípõig, na jó, comb tetejéig be van az ember gipszelve.Ez történt velem ma… Rám jár a rúd…

[Zsubaba]

Jajj Jucc! Te is vigyázhatnál magadra! :ang:Jobbulást!! :)Apumnak is volt ilyen "levehetõs" gipsze, még jó régen, és akkortájt kellett engem is bevinni a kórházba egy hétre. Mivel minden nap jöttek látogatni anyuék, és gipszelt lábbal nem lehet vezetni, fogta és leszedte míg vezetett. Itthon újra felrakta :DPersze a doki észrevette, mert ugyanúgy soha nem lehet visszarakni kétszer valamit.

[mano83]

Dé!Nem kellett volna ennyire a lelkedre venned.. ;)Megelégedtem volna egy, egy soros válasszal is.. Örülök, hogy nem szenved a kutyus!Sok erõt neki! :ang:Jucuus! :(Jobbulást neked!

[Dé]

mano, ne haragudj, de hogy a p.csába ne vegyem a szívemre?.. Te nem vetted volna?.. Tök mindegy, hagyjuk. Nem bántott meg a dolog, de a szívemre azért odavettem. :)Jucuuuuuuuuuuuus!!!! Jajj, te lány, hát alszik a te õrangyalod? Vigyázz magadra, gyógyuljál hamar, és óvatosan az új fegyvereddel ;)

[Jucuus]

Köszi mindenkinek az együtt érzést. Beléphettem a "brutális sérülést ért lovaglás közben" kategorizált emberek közé. Vigyázok, igaz megmozdulni alig bírok vele, de már egész jól kievickélek a fürdõbe. Fürdõ! Na a fürdés lesz még egy mókás dolog....

[mano83]

mano, ne haragudj, de hogy a p.csába ne vegyem a szívemre?.. Te nem vetted volna?.. Tök mindegy, hagyjuk. Nem bántott meg a dolog, de a szívemre azért odavettem.

Én abszolút nem vettem volna a lelkemre, pontosan emiatt a mondatod miatt: "Sajnos "lüktetõ írói vénám", ahogy sejtettem, túlzásokba ragad."

[Dé]

Jucc, és akkor most suliszünet? :kir:mano, hát, nem vagyunk egyformák.

[Jucuus]

Jucc, és akkor most suliszünet?

Jaja, suli szünet, beszéltem ma az ofõmmel, felhívtam. Az elsõ kérdése az volt, hogy csak nem leestem a lórol?! Tud valamit. Aztán neki is elregéltem, hogy mivan. Teljesen odáig volt, meg vissza. Szal, el leszek itthon a kis gipszecskémmel 23.áig, akkor mozdulok ki a lakásból leõszörde, hogy hogyan jutok le a lépcsõn, azt még nem tudom. Majd lecsusszanok egy deszkán, vagy tudom is én...

[Deni]

Ezt hogy csináltad?????????Elolvastam, amit írtál, de egy bakolást azért ki tudsz védeni, vagy pont rosszul voltál a nyeregben. Az a poén hogy én mindenhogy estem már lóval, jó vannak azért esetek, pl vágtázó lóval még nem estem el. de estem már el lovammal, de semmi nem történt, repültem már én is nagyokat 3-4 métert(vérvétel után felültem lovagolni, egy akkor még 7 éves lovunkra), kaptam 2 lábast hátba, de nagy szerencsémre sohase tört el semmim, bár még nem akarom elkiabálni a dolgot. Jucus, azért azt kívánom neked hogy vagyék le a gipszedet, aztán tudhass újra lovagolni . De azért a suli szünetnek bizti örülsz. Erre szokták mondani hogy egyik szemem örül, a másik meg sír, vagy valami hasonlót..... :o

[Dé]

pl vágtázó lóval még nem estem el.

Én igen. És nem akkor törtem el sem a csigolyám, sem a bordám, sem a lábam.Jucc, hát, az ilyen esetek mindig fejlesztik az ember kreativitását!

[Jucuus]

Na, igen, a kreativitás befigyel! Deni! A bakolássaal csak annyi volt, hogy váratlanul ért. Meg, hogy szerintem épp kiemelkedtem, amikor felvágta a seggét. A lábam nem akkor sérült. Amúgy, igen, röhögve kiülök egy bakolást, ha tudok rá készülni, ha már a füle állásából látom, mire készül, de ez váratlanul ért. És nem történt semmi komoly, akkor legalább is nem. De az már biztos, hogy, amint leveszik a gipszem, vagy amint járógipszem lesz megyek ki legalább lovat simizni! Csöm9örre is és Nagykovácsiba is!

[Artin]

De az már biztos, hogy, amint leveszik a gipszem, vagy amint járógipszem lesz megyek ki legalább lovat simizni! Csöm9örre is és Nagykovácsiba is!

Aztán nekem visszaülni sebtiben Nebulóra, nehogymán asziggye már nem szereted!!! ;) (ha elõször csak egy kör erejére is)

[Dé]

Mit gipszlevétel? Gipsszel jól tudod adni a csizmasegítséget, meglehetõsen érzékenyíti a lovat! (Bár nekem csak térdig volt gipszem, a tied asszem túl merev ahhoz, hogy akár csak szõrén egy kört is kibírjatok )

[Artin]

Mondjuk az vicces is lenne evvel a gipsszel felülni... Amilyen súlya van, a túloldalra tuti ólmot kéne még aggatni, nehogy Jucc leforduljon.

[Dé]

Hát igen

[Jucuus]

Nohát! Milyenek vagytok! Dé! megígérem, hogyha csak térd fõlé fog nemsokkal érni a járógipszem (már ha lesz olyanom), akkor felülök egy körre szõrén, és bosszuból leveszem a fejét Igen csak nehéz ezzel lóra ülni, mármint a fekvõ gipsszel, kicsit csúnyává válbna az ülésem, de, ha járógipsszel lóra ülök, lefotóztatom, és feltesszük fórumra!

[Deni]

Azért azt méágegyszer elhangoztatom, hogy sajnállak jucus. Hétvégén megválunk Gingertõl, meg lesznek egyebek is magánba majd küldök!

[Dé]

Deni, akkor küggyed magánban :rolleyes:Jucc, a "leveszed a fejét", azt úgy értsem, hogy szárra veszed, vagy úgy, hogy amputálod?

[Jucuus]

Dé! Szárra veszem! Ha amputálnám, akkor a sok kis gyökérnek nem lenne lova, akin utazzon. Mondom ezt én, akinekújra kell tanulnia járni. De nem baj! Szegény Altival tök egyszerre vagyunk sánták! Õ is szombaton sántult le, de õ reggel. A péntek 13 megvédett, a szombat 14 lerombolt:D Már csak 3nap és 1 éj, és ezt leveszik rólam, aztán kiderül(hogy beborul....)!!!

[Dé]

Na, az már barátibb, mármint a szárra vétel ;) Altinak is jobbulást, neked meg fõleg

[Deni]

Imádkozok érted! Hogy ne boruljon be. Osztálytársam meg fejest ugrott az egyik lóról, a ló marmagassága 190 cm körül van a csaj meg fejjel ment neki a talajnak, 2 napig jegelte az orrát, de még mindig lila neki.

[Jucuus]

Inkább egy nagy lila orr, mint egy kripli láb. Komolyan mondom, megkéne tanulnom normálisan lovagolni az alapiktól. Ott volt az elrontás, a házat nem alapozták meg rendesen és összedõlt. Mint ahogyan az az elméletem, hogy tudok lovagolni. Illetve, hogy fentmaradok a hátán...

[Dé]

Jucc, önkritika rulez! ;) Komolyan. De azért az engedély nélküli lórólszállás még a legjobbakkal is megesik néha ;) Ettõl függetlenül gyakorlat teszi a mestört, ez biztos! Csak gyógyulgassál szépen, rendesen, aztán irány vissza az "iskolapadba". :)Végre lesz idõnk, mostmár én is megyek megint edzésre (irtó sûrûn eljutok , de hát Gödöllõ messze van), már várom. El vagyok képedve, hogy hiába lovagoltam évekig lovardában, oktatóval, éppencsak a leglényegesebb alapvetõ dolgokat nem magyarázták el elég alaposan, nem fordítottak rájuk elég figyelmet, pedig mint írtad is, az alap nélküli ház... Na, de jobb késõn, mint soha, hogy tovább csillogtassam szólás-mondás tudásomat ;)

[Deni]

Mit szoktál Gödöllõn csinálni? Ottan lovagolsz?Bocsi, ha errõl lemaradtam. :(

[Dé]

Gödöllõn? Kútásással foglalkozom arrafelé! :cool:Naná, hogy lovagolok De sajnos meglehetõsen ritkán... Sõt, még annál is ritkábban.

[Keszi]

AZért nem írok mostanában, mert talán jobb így mindenkinek.Kezdek rájönni egyre több mindenre, egyre jobban utálom ezt az egész rohadt rendszert amiben élünk (az "oktatásnak" nevezett szart a leginkább) és látom ahogy az emberek szép lassan elbutulnak, züllenek körülöttem, és hajrá, mi vagyunk az okos értelmes felvilágosult akárkik. A nagy frászt. Sötétség uralkodik a világon, már egy jó ideje, csak az benne a vicc, hogy még mellette okosaknak is képzeljük magunkat, csakmert már minden embernek diplomája van. Mert ugye ez jelenti ma az értelmet. és a világ teli van rohangáló, diplomás emberekkel, és mégis úgy érzem, megbolondulok a sok baromtól. és sok mindenbõl elegem van. Folyton bunkózok, és kiabálok mindenkivel, de nem azért mert ez egy rettenetes kellemes, és vagány dolog, hanem mert ez jön belõlem, és eszem ágában sincs ezen változtatni, mert még mindig jobb hogy 10-bõl 11 ember bunkónak tart, de legalább jól érzem magam,mert kimondtam amit gondolok. Na ide ezeket nem fogom megírni, mert nem akarom hogy kiutáljanak. Ezért inkább elvonulok.

[Deni]

AZért nem írok mostanában, mert talán jobb így mindenkinek.Kezdek rájönni egyre több mindenre, egyre jobban utálom ezt az egész rohadt rendszert amiben élünk (az "oktatásnak" nevezett szart a leginkább) és látom ahogy az emberek szép lassan elbutulnak, züllenek körülöttem, és hajrá, mi vagyunk az okos értelmes felvilágosult akárkik. A nagy frászt. Sötétség uralkodik a világon, már egy jó ideje, csak az benne a vicc, hogy még mellette okosaknak is képzeljük magunkat, csakmert már minden embernek diplomája van. Mert ugye ez jelenti ma az értelmet. és a világ teli van rohangáló, diplomás emberekkel, és mégis úgy érzem, megbolondulok a sok baromtól. és sok mindenbõl elegem van. Folyton bunkózok, és kiabálok mindenkivel, de nem azért mert ez egy rettenetes kellemes, és vagány dolog, hanem mert ez jön belõlem, és eszem ágában sincs ezen változtatni, mert még mindig jobb hogy 10-bõl 11 ember bunkónak tart, de legalább jól érzem magam,mert kimondtam amit gondolok. Na ide ezeket nem fogom megírni, mert nem akarom hogy kiutáljanak. Ezért inkább elvonulok.

Ezzel nem csak te vagy így, hanem még jó sokan. Köztük én is. Szerintem emiatt nem kell elvonulnod, írtam múltkor az egyik topicba egy véleményt, de mindenki leírt mindennek elmondott szerintem, de fullra nem is érdekel.

[Dé]

KT, lehet, hogy a világ szar, de éppen ezért vajon megéri, hogy ennyire stresszeld magad miatta? ;) Nem hát. Akkor meg ne utálkozz, attól nem lesz jobb semmi - neked meg fõleg nem. Találd meg a harmóniát magad körül (ezt pont én mondom, a diszharmónikus lélek császárnõje ), és akkor legalább neked egy kicsivel jobb lehet, mint a körülötted sötétségbe taszajtódóknak.Deni, az elvonulni akarás és a semmi sem érdekel, mindent leszarok között van némi különbség...

Edited by Dé, 2006 január 21. - 20:32.

[Deni]

ja bocsi, igazad van, de igazábó nem úgy értettem a leszarás dolgot, na se baj :nem:

[Jucuus]

KT! Tavaly én is így voltam vele. Elegem volt mindenbõl, és mindenkibõl, legfõképpen az osztálytársaimból a barátnõmbõl, aki a padtársam volt. De megláod, amint leérettségiztél, és túl leszel az egészen, megváltozik. És igen, Dének igaza van, meg kell próbálni azt ami a lehetetlennek tûnik békétkötni a környezettel. Õszíntén szólva nekem nem ment... De ez én vagyok. Magadban keress harmóniát, aztán a külvilágban. Én, meg addig heverészek, és amint meggyógyulok istállópadba vissza. Lehet, hogy kell keresnem egy edzõt, aki foglalkozuik velem néha az alapoktól újra fel és fel.

[Dé]

Jucc, én tudok egy jó edzõt! ;) (de a jót meg is kell fizetni, sajna - ezért járok olyan "sokat" én is )

[Deni]

Jucc nyáron többet jársz le hozzánk

[Zsubaba]

Deni, te mégis ki vagy? Tudom, bemutatkoztál az adott topicban, de mégis??? Hogy kerülsz te ide?

[Jucuus]

2006-01-23 hétfõ. Mára rendelt vissza az orvos, aki ma nem is volt bent, de máshoz mentem. Már vártam a reggelt, a semmittevésbe kicsit belefáradtam, ezért aludtam majdnem egész nap a hét minden napján. De, végre eljött ez a várva várt nap. Reggel kisebb – nagyobb veszekedés után végre bementünk a kórházba, és elmentünk levetetni a gipszet. Mire sorra kerültem, már ülni nem bírtam. És nem a sok ember miatt volt ez, hanem a takarítás miatt. Aztán végre lefejtették rólam a gipszet. Lemásztam, és át a röntgenbe. 3 felvételt készítettek a térdemrõl, ebbõl egy behajlított állapotban volt. Majdnem visítottam, de sikerült magam vissza fogni és csak halkan sziszegni. Aztán a szakrendelõbe a felvételekkel a kezemben. Nekem nem sokat mondanak, felismerem a térd izületet, de, hogy minek kéne ott lennie, és minek nem, azt én nem tudom. Elõttem egy emberke volt bent, aki mire odaértem már jött is ki. Nem, nem ilyen gyorsan végeztek, a bácsi hamarabb ott volt, én meg nagyon lassan mentem. Doki kezébe nyomtam a felvételeket, és elregéltem neki, hogy miért is vagyok itt. Megnézte, majd közölte velem, hogy nincs keresztszalagom, és ez egyértelmû. Aztán nézte tovább és azt is mondta, hogy semmi baja a térdemnek. Megnyomogatott, és õ is megállapította, hogy olyan lazák az izületeim, hogy majd szétesek, ennek örömére behajlíttatta a térdemet, és mondta, ad gyógyszert, amit minimum fél évig kell szedni. Anyum egészségügyis, és õ sose akar gyógyszert adni nekem, így az ortopéd orvos által kapott porcerõsítõt sem szedtem tovább egy hónapnál. Ezt én a dokinak ma töredelmesen bevallottam, és azt mondta: „Ez annyit ér, mint halottnak a beöntés!”, és a lelkemre kötötte, hogy fél évig szedem az általa írt bogyókat, és gyógytornázok, mert a bal combizmom sorvadásnak indult a jobbhoz képest. Egy – két hét pihenõ után megyek, és ismét nyeregbe szállok, és ismét pacizok. Már alig várom, csak addig „újra kell tanulnom” járni, kicsit nehézkesen megy a térdhajlítás, de sebaj, belefér! Most is fáj kicsit. Ma, mikor hazajöttem vettem egy testápolót, amit el fogok használni erre a lábamra. Meg voltam anyummal vásárolni, és igen megterhelõ volt 10 nap folyamatos fekvés és rögzített láb után…De azért életben maradok! ;)

[Dé]

Jucc, én nem bírom magam túltenni ezen a keresztszallag hiányon! :huh:Nem vagyok egy gyógyszerzabáló én sem, amit nem muszáj, azt nem veszem be, de ezt most tessék szedni! És rendbe gyünni, amennyire lehet (tehát növesszél egy keresztszallagot, mert elájulok )! ;)

[Jucuus]

Ígérem fél évig fogom szedni rendesen, de keresztszalagot nem tudok növeszteni. Viszont egy térdszorító félét be kell szereznem mindenképp, az valamelyest helyettesítheti ezt a funkciót. Azért el neájulj. Sportolóknál igen gyakran hiányzik a keresztszalag, ez az anatómia könyvemben van írva.