1296 válasz a témához

[moon]

Lehet abból jövõ útja is, most már azért fejlettebb füstgáz szûrési technológiák léteznek, és ha lakossági használatra nem is, de erõmûvek elpöföghetnek azzal egy darabig, amíg van.
Mert túl sok nincs abból sem.
A hetvenes-nyolcvanas években persze, gazdaságtalan volt, de mostanában eléggé átértékelõdnek, hogy mi a gazdaságtalan, ha az igény felnyomja majd az árat.
Ha muszáj lesz, biztos elõvesszük, csak attól tartok, nem fogjuk idõben észrevenni, hogy mikor lenne rá szükség. Ebben az esetben meg általában nem azok fáznak akik nem vették észre idõben, hanem a tömegek.

Legriasztóbb az az egészben, hogy a közlekedésre még nem tudunk alternatívát, az átlagember számára legreálisabban használható alternatíva a közlekedésre 10-15 év múlva a tudomány jelenlegi állása szerint a ló és a bicikli. viszont nehéz biciklivel árut szálíltani a másik városba.
Gáz és olaj akkorra nem igazán lesz az olajszakemberek elõrejelzése szerint, az elektromos autókat meg pont a hiányzó energia miatt nem tudják globális méretekben legyártani, illetve nincs jelenleg megfelelõ kapacitású akkumulátor, teherautók szintjén meg abszolút semmi nincs.
Szerintem lassan kampányolni kéne a hazai lóágazat meg minden hozzá kapcsolódó infrastruktúra, lovasképzés, lótenyésztés, stb. stratégiai ágazattá emelése és kiemelt mértékû anyagi támogatása mellett.

[Rajmund]

elektromos energiát bármikor elő lehet állítani atomerőművekkel, és akkumulátor is csak addig probléma ameddig van egyszerűbb megoldás, ha rá lennénk kényszerítve elővennénk olyan technológiákat amik most szóba se jönnek... erre is, meg a szén gazdaságosságára is a legjobb példa Dél-Afrika, anno a bojkott miatt nem jutottak hozzá kőolajhoz, és más világpiaci termékekhez,ezért az egész ipar átállt szénre, és működik... mire nem jó a kényszer

Edited by Rajmund, 2009 január 16. - 12:10.

[Ernest]

A hetvenes-nyolcvanas években persze, gazdaságtalan volt, de mostanában eléggé átértékelõdnek, hogy mi a gazdaságtalan, ha az igény felnyomja majd az árat.

Úgy értve volt gazdaságtalan, hogy nem volt rá, és szerintem a mai napig sincs mûszaki megoldás. A szénkitermelés gépesítése ugyanis úgy történt, hogy olyan széntelepre konstruáltak gépet, ami tábla. A Mecsekben a táblát viszont valaki összetörte és a darabokat csak úgy odahányta.

[moon]

Akksiban nem lennék biztos. Igaz, hogy jelentõs fejlõdésen mentek keresztül az akkumulátorok, de a fejlõdésük nem elegendõ jelenleg ahhoz, hogy egy teherautót mûködtessenek vele napi szinten, és reggel ismét feltöltve következõ nap is tudjon menni. Még személyautóval sem tudják igazán megcsinálni, csak nagyon költséges és ami a legnagyob baj vele: nagyon energiaigényes módon. Most az olcsó energia mellett méregdrágán tudják elõálíltani, akkor ha az energia drágul, maga a technológia is annyira megdrágul, hogy átlagember számára tulajdonképpen megfizethetetlenné válhat. Az árak mennek fel, kevés embert ismerek aki fizetésemeléssel dicsekedett mostanában. Addig nincs is baj amíg elbiciklizik az ember a boltba, de a közlekedés és országos áruszálíltás nagy szarban lehet, ha nem lesz jelenlegihez hasonlóan olcsó megoldás. Mert a mai gondozásmentes és vagy lítiumpolimer akksik gyártása is nagyon energiaigényes folyamat, és még a mai akksik egy rendszeresen használt személyautó vagy különösen a teherautó szempontjából vicc kategóriát képviselnek. Hogy mit fogunk elõvenni ha itt lesz az ideje, az sokmindentõl függ, egyelõre nemigen van mit elõvenni bizonyos testrészeken kívül. Az elektromos autó jelenlegi fejlettségi formájában, az elõrejelzések szerint 10-15 év múlva várható üzemeltetési költségekkel összevetve, csak a kõgazdagok számára lesz elérhetõ, viszont nem hinném, hogy az esetben sok újraaszfaltozott út lesz. Egy, de inkább kettõ nagyságrendnyi tárolási képesség áttörés kellene az akkumulátorok terén, hogy megfizethetõ megoldást jelentsenek olaj helyett az energiatárolásra. Amennyiben ez nem oldódik meg, nagyon másképpen fog kinézni a mindennapi élet tizenöt év múlva, mint most. Számos olyan dolog aminek most nem tulajdonítunk jelentõsséget, újra értékes lesz, sok dolog meg amiért most hajtunk, értéktelenné válik. Nagyon lényeges lesz egy adott termék vásárlásakor, hogy mennyi energiát fogyaszt, és mennyire fenntartható. Ugyanakkor nem betojni kell a korszakváltástól, hanem új lehetõségeket keresni benne. Viszont jelenleg úgy néz ki, ezt nem a technikai fejlõdés fogja megoldani, hanem szemléletváltás és fenntarthatóság irányába tett lépésekkel lehet majd elérni, környezettudatos, és a természethez valamivel jobban illeszkedõ életmóddal.

[Rajmund]

(közben Mongol is írt,de én még nem láttam, szóval válasz moon-nak) nőni fog a vasút szerepe az áruszállításban, ennyi már most megmondható... a kevesebb energia, drágább gyártás vonalat értem, de nem feltétlen így lesz... a digitális fényképezőgépek gyártása sem volt gyerekjáték néhány éve, bonyolult és nehezen automatizálható volt, ezért -biztos van még aki emlékszik- a korai digit gépek voltak amilyenek voltak,de méregdrágán forgalmazták őket ha a hagyományos energiahordozók "elfogynak" akkor drasztikusan megnő az igény akkumulátorokra... azaz többet gyártanak,és sokkal nagyobb befektetések is megtérülnek, mert szükség lesz rá... most azért olyan drága mert szűk piacuk van... hogy a technológia nem elég fejlett? ez egy két év alatt behozza magát, ha pénz van a dologban... és lesz benne pénz,ha majd rászorulunk Mongol! Engem az érdekelne,hogy ezek a szállítmányok vajon mennyi ideig fedezik, mondjuk egy nagyobb iparvidék mûködését? Nem hiszem,h évtizedekrõl beszélnénk. Gyûjtik, mert nyilvánvaló,hogy drágulni fog...

Edited by Rajmund, 2009 január 16. - 13:00.

[Rajmund]

Rajmund! Nem tudom, nálunk miért döglõdik a vasút. Nyugaton mindent ezzel visznek. Kikötõkbõl egyenesen vagonokba és viszik. Rettenetes nagy tömeget lehet mozgatni viszonylag(!) kevés energiával, gyorsan, elkerülve a dugókat. Majd akkor agyalunk, ha már nem lesz vasútunk sem?

Így van! A válasz: mert ez Magyarország! :(

Aztán,hogy ennek a szónak miért kell ilyen jelentést hordozni nem értem, de úgy tûnik ez valami történelmi szükségszerûség... :(

[moon]

Mongol: A vasút készen van és felfejleszthetõ annyira, hogy el tudná látni az áruszállítás szerepét. Jó lenne tudni, hogy mekkora energiaigény kellene a vasúthálózatnak, ha a mostani legszükségesebb teherautós szállítást átkalkuláljuk vasútra. Lehet, hogy kellene rá egy kisebb-nagyobb erõmû, de az megoldható. Rajmund: A pénz nem minden. Nem mindegy, hogy belefeccölsz mondjuk a mostani akkumulátorfejlesztésbe 10x összeget és elérsz vele mondjuk 25% tárolókapacitás növekedést. Az akksikra már most is óriási igény van, nem a pénz hiánya vagy a sokat emlegetet olajlobbi a gátja. Kutatók tízezrei dolgoznak ezen a világban, ha lenne vagy lesz rá megoldás, a csóka és a cég aki kitalálja, örök életére multimilliárdos. A nagyságrenddel van gond, a vegyészek nagyjából tisztában vannak vele, hogy hosszas munkával el lehet érni mondjuk szuper tisztaságú meg különleges elemeket igénylõ polimerekkel mondjuk dupla tárolókapacitás növekedést, de ez még nem ér semmit, mert egy teherautó mûködtetéséhez mondjuk 100x-os tárolókapacitásnövekedés kellene. Szóval a feladat elég nagy. Ehez képest átlagember szinten lehet, hogy a visszalépésnek tûnõ lépés lesz az elõrelépés, vagyis korszerûsíteni kell a régi bevált technológiákat. Pl: vasútra megérkezik az áru, lovaskocsikkal széthordják. Most ez a jövõre nézve realitás lehetne, ha lenne elég ló. Itt mondjuk nem a régi recsegõs-ropogós viharlámpás fakocsit érdemes elképzelni, hanem egy korszerûsített gumikerekes történetet, ahol nem megy el a ló erejének nagy része a tengelysúrlódásokra. Hát majd meglátjuk, én úgy látom ahogy, lehet, hogy magam felé hajlik a kezem, mindenesetre idén kész lesz az istállóm és a csirkeólak.

[Rajmund]

szerintem ez kb olyan mint a miniatürizálás története... ha megkérdeztél volna egy mérnököt aki egy emeletet elfoglaló számítógépen dolgozott,hogy mikor lesz egy kézben tartható gépnek kismilliószoros számítási kapacitása, akkor kinevetett volna... de nagy pénzeket pumpáltak bele, fontos feladat volt,ezért a legjobbak dolgoztak rajta, és lett áttörés az nagyteljesítményű-akkumulátor piac messze nem olyan fontos része a világgazdaságnak mint a szórakoztató elektronika,vagy a kőolaj... még... szóval fenntartom,hogy a fejlődés és az áttörések hiánya most pénzkérdés

Edited by Rajmund, 2009 január 16. - 13:47.

[Barefoot]

Nem tudom, nálunk miért döglõdik a vasút.

Csak a személyszállítás döglõdik, a teherszállítás nyereséges volt, ezért gyorsan el is adták.

[packa]

Rajmund! Nem tudom, nálunk miért döglõdik a vasút. Nyugaton mindent ezzel visznek. Kikötõkbõl egyenesen vagonokba és viszik.

Akkor miért növekszik szemlátomást a kamionforgalom?
Azért mert közúton szállíttatni kényelmesebb és gyorsabb mint vasúton.
Volt némi rálátásom az "iparvágányokra" a vagonrendelési mizériákra, a kötbérezésekre egyebekre. Tragédia volt.

[Rajmund]

ezen kellene változtatni, illetve tragédiává tenni hatalmas fizetnivalókkal a közúton való szállítmányozást

[packa]

Vannak kötöttségek, amiken nehéz változtatni. Ilyen a kötött pálya is. ;) Gondold el. Este megáll a kamion a szabolcsi almáskertben és reggelre a bécsi piacon van a portéka.

[Barefoot]

Sõt konténer is utazik vonaton, amit aztán könnyen kamionra is raknak. A közúti szállítás amúgy csak a szállítóknak kényelmes, mindenki másnak - közlekedõknek, út mellett lakóknak - felettéb kényelmetlen.

[packa]

Sõt konténer is utazik vonaton, amit aztán könnyen kamionra is raknak.
A közúti szállítás amúgy csak a szállítóknak kényelmes, mindenki másnak - közlekedõknek, út mellett lakóknak - felettéb kényelmetlen.

A szállítóknak és a szállíttatóknak. Csak képzeld magad az elõbbi példámban szereplõ bécsi zöldségkereskedõ helyébe.
Az autópályák mentén nem nagyon látni lakókat. ;)

Gondold el, hogy sok kamion meg vonaton utazik. ;) (Nem nálunk.)

Itt üresen látok rohangálni ilyen szerelvényeket. Lehet, hogy nálunk még alacsonyak az útdíjak?

Aztán abba is van valami, hogy minden valamirevaló beruházás autópályák mellett létesül nem pedig vasúti csomópontok közelében.

Edited by packa, 2009 január 16. - 19:01.

[Rajmund]

hmm... szerintem a legfõbb problémát nem a bécsi zöldségárus jelenti, hanem a nagy ipari létesítmények, és cégek többtonnányi napi rendszerességû szállítmányai, amit nem az utolsó falvakba visznek, hanem nagy logisztikai központokba, ahova azért jár vonat... ezek azok akiktõl olyan remekül lehet haladni autópályán...

[Barefoot]

képzeld magad az elõbbi példámban szereplõ bécsi zöldségkereskedõ helyébe.

Kihagynám ha lehet. Sõt a bécsi zõccséges felõlem... azt csinál amit akar.

Az autópályák mentén nem nagyon látni lakókat. ;)

Megnyugtató, hogy vezetés közben az utat nézed, de azért azok a lakók ott vannak, csak persze nem sokáig ha lehet. Rengeteg helyet is foglalnak az autópályák és mindenki számára, aki épp nem a pályán hasít falként mûködik. Szó se róla kényelmes az autópálya mikor én használom, csak mérlegre kell tenni a hátrányokat is.
A teherautók pedig nem csak a pályán mennek.

[packa]

hmm... szerintem a legfõbb problémát nem a bécsi zöldségárus jelenti, hanem a nagy ipari létesítmények, és cégek többtonnányi napi rendszerességû szállítmányai, amit nem az utolsó falvakba visznek, hanem nagy logisztikai központokba, ahova azért jár vonat... ezek azok akiktõl olyan remekül lehet haladni autópályán...

A logisztikai központok is közúton jól megközelíthetõ helyeken létesültek.
Szerintem ez nem vagy-vagy kérdés, még ha vannak is akik síneken akarják megváltani a világot.
Az egyensúlyt kellene megtalálni, egyben visszaállítani az elveszett bizalmat a vasút iránt.

[Ernest]

Itt mondjuk nem a régi recsegõs-ropogós viharlámpás fakocsit érdemes elképzelni, hanem egy korszerûsített gumikerekes történetet, ahol nem megy el a ló erejének nagy része a tengelysúrlódásokra.

Gróf Károlyiné elnöksége idején az állatvédõk kampányt indítottak, hogy tiltsák be a gumikerekes lovaskocsit. Ugyanis pont az minõsült szerintük állatkínzásnak, a szekérrel szemben. Én ehhez kicsi vagyok, hogy ezt értsem, de attól még így volt állítólag.

[Muki]

Ehez képest átlagember szinten lehet, hogy a visszalépésnek tûnõ lépés lesz az elõrelépés, vagyis korszerûsíteni kell a régi bevált technológiákat. Pl: vasútra megérkezik az áru, lovaskocsikkal széthordják.
Most ez a jövõre nézve realitás lehetne, ha lenne elég ló.
Itt mondjuk nem a régi recsegõs-ropogós viharlámpás fakocsit érdemes elképzelni, hanem egy korszerûsített gumikerekes történetet, ahol nem megy el a ló erejének nagy része a tengelysúrlódásokra.

Egyes orszagokban mar vannak bizonyos probalkozasok ilyen teren, es biztos, hogy sok teren megalna a helyet ez az elkepzeles, de teljesen lovakkal helyetesittenni a mai teherforgalmat, szerintem lehetetlenseg. Egyebkent evvel kapcsolatban is olvastam valahol egy cikket, majd rakeresek, de ahogy emlekszem valami hatalmas loletszam jott ki.

[Muki]

Kozben meg is kaptam az illeto iromanyt, sajnos teljes hoszaban aszem mar nem olvashato. Szoval nem kell aggodni, ahogy mondta Janos bacsi is annak a ket tinedzsernek, akik felulnek a buszra, es hat latjak, hogy minden hely foglalt, espeddig idos, nyugdijaskoruak altal. Persze ez nem tetszik az egyik ifju titanak, aki teljesen elfaradt ugye az esti sorozesben, es igy hat el is kezd nagy hangosan gondolkozni, hogy, azt mondja, valamit mar igazan kitalalhatnanak, hogy megszabaduljunk ettol a sok nyugdijastol... ! Mire persze Janos bacsi nagy nyugodtan..., ne aggodj fiam, mire te abba a korba kerulsz, biztos kitalalnak majd valamit... Ne ertsen felre senki, en maximalisan loparti vagyok, szerintem a lo meg sokaig, sok helyen megalja, megalna a helyet, de van ahol mar mas megoldasok utan kell nezni.

[moon]

szerintem ez kb olyan mint a miniatürizálás története... ha megkérdeztél volna egy mérnököt aki egy emeletet elfoglaló számítógépen dolgozott,hogy mikor lesz egy kézben tartható gépnek kismilliószoros számítási kapacitása, akkor kinevetett volna... de nagy pénzeket pumpáltak bele, fontos feladat volt,ezért a legjobbak dolgoztak rajta, és lett áttörés

az nagyteljesítményû-akkumulátor piac messze nem olyan fontos része a világgazdaságnak mint a szórakoztató elektronika,vagy a kõolaj... még...
szóval fenntartom,hogy a fejlõdés és az áttörések hiánya most pénzkérdés

Sajna nem csak pénzkérdés, de már idõ kérdés is.

Megnéztem a jelenlegi elektromos autó-akkumulátor kínálatot.
Itt van pl egy.

Írja az egyik spécibb LiFePO4 akksi csomagra, hogy:
11 kW/144V motort kiszolgáló
48 db 3.2V/160Ah LiFePO4 100-120 km/h sebesség, 170 km hatótávolság akksi súly: 349 kg

Itt meg egy átlag kamion:
Renault Magnum AE380 T, 1991, 382 LE
önsúly: 7640kg,összsúly: 16000kg raksúly: 8360 kg
12 000 cm3 dízel.

Dobjunk bele annyi akksit, amennyi megfelel a lóerõnek:
382 LE = 284 KW
kell tehát a 11 kw-ot mûködtetõ pakkból 25,8 db x 349 kg/db = 9 010 kg
Ez több, mint az összes lehetséges raksúly (8360 kg) amit a kamion szállíthatna.
Vagyis csak az akksitól eleve túlsúlyosak lettünk és még egy kiló árut nem tettünk fel.

Persze lehetett volna részletekbe menni, de a könnyebb átláthatóság végett fogadjuk el, hogy az elektromos autó 11 KW motorjának kiszolgálásához szükséges pakkot szoroztuk fel a kamion teljesítményéhez szükséges akksi mennyiségre.
Ha ezt megvalósítanánk, akkor az elektomos kamionunk eleve némi túlsúllyal, nulla kg áruval is csak 170 km távolságot tudna menni.
Ezért nem szaladgálnak ma még elektromos kamionok.
az akksi ára 67200 x 25,8 = 1 733 000 ft mai áron olcsó energia mellett, és az írja, hogy napi használat mellett 2 évente csere.
A tölthetõséget nem tudom, hogy egy éjszaka alatt másnap reggelre mennyire lehet életszerû feltölteni.

Mindenesetre nagyon kíváncsi lennék, hogy egy elektromos autó, vagy egy normál rendes autó legyártása levelestül-ágastul nyersanyagokból számítva mennyi energiába kerül?

Sajnos benne van a pakliban, hogy az akksitechnológiában nincs nagyságrend ugrási lehetõség.
Szimplán kémiai úton elektromos energiát tárolni, kellenek anyagmennyiségek amikben a töltéskülönbségeket el tudjuk raktározni. A lítium polimerekkel megvalósult a legkönyebb ismert fém bevezetése az akksitechnológiába.
Az akksik így fejlõdtek, nagyjából ha jól emlékszem duplázódtak vagy háromszorozódtak a tartóselemek kapacitásai is 5 év alatt.
Emellett nem szabad arról megfeleldkezni, hogy ha lenne ilyen akksi, akkor még mindig kérdéses, hogy honnan vesszük a továbbiakban az energiát, amit tárolnánk benne, hiszen arról van szó, hogy fogyóban lehet az energia.


Muki:
Nem jó a cikk, nem alkalmazható a mostani viszonyokra és a mai problémákra.
Eleve szó nem volt arról, hogy minden forgalmat ki kéne váltani lovakkal.
Amirõl szó volt, hogy vasúton jönnének a városokba a szükséges cuccok és ott helyileg széthordanák lovaskocsival, ha nem mennek a kamionok.

Elég viccesnek tûnhet, visszatérni a lovakhoz a hdtévé mellõl, de valójában még mindig reálisabb alternatíva, mint az elektromos kamion, vagy a hidrogénautó, vagy éppen a bioetanol, amikrõl viszont most tömegek jóhiszemûen azt hiszik, hogy létezõ és reális alternatívák.

Lóból viszont kevés van, tavaly volt 58 000 db volt, az 1895-ös statisztikában a régi magyarország területén volt 1 972 448 ló, amibõl 1 km2-re esett 7 db, illetve 100 lakosra jutott 130 db. Eleve 1884-tõl 1895-ig 223 000 darabbal nõtt. Amúgy nem fingták tele metánnal akkoriban sem a légkört.
Viszont úgy kellett annyi ló, hogy volt aki értett is hozzájuk.
Manapság csak a most is lóval foglalkozók tudnának ebben munkához jutni akár úgy, hogy képeznék a szakembereket, vagy tenyésztenék a lovakat.

Azt se felejtsük el, hogy akkoriban még nem volt kiépített villanyvasút hálózat.
Tekintve, hogy mennyire nincs megbízható elképzelésünk arról, hogy 15 év múlva mit tankolunk az autókba, viszont mindamellett 15 év múlva is szeretnénk megtartani a civilizációs eredményeinket, amelynek egyik kulcsa a szállítás és közlekedés fenntarthatósága, szerintem legalább a lovak annyiból reális alapot adhatnának, hogy a legszükségesebb ellátási láncokat fenn tudnánk tartani, vasúton érkezõ cuccokat szétdobni a falukban, városokban.
Persze nem a mostani állományal, hanem idõben lépve mostanság indítva, felfuttatni a lótenyésztést az országban.
Ugyanakkor szerintem helyi szintû személyes közlekedésre is vissza fog jönni sok helyen a ló, mert gazdaságosabb lesz nagyságrenddel az üzemeltetés. Amennyiben lesz takarmány.

Egyébként ez az egész energiadolog sok embernek egyszerûen emészthetetlen, mert túl nagy probléma:
-A tömegek nagy része nem tudja elképzelni sem, hogy fogytán lehet az olaj, illetve jelenleg nincsenek ilyen léptékben használható alternatívák, nem érzik ezt problémának, nagy többség lehet, hogy sose fogja egyáltalán megtudni, hogy mi volt a gond.
-Amikor megtapasztalják igazából, akkorra már nagyjából nem marad mozgástér, vagy erõforrás, semmire felkészülni, és ez nem az õ hibájuk lesz.
-Ma még mindenki égbekiáltó fasságnak fogná fel, hogy egy régen félretett de ugyanakkor mûködõ technológia korszerûsítésével lehetne felépíteni egy szûkebb erõforrás lehetõségek mentén is fenntartható jövõt.

Ha a kormány helyében lennék, a következõket tenném:
-energetikai kutatások felkarolása
-még egy atomerõmû,
-dunára vizierõmû,
-vasút helyrepofozása,
-kampány, hogy minél többen menjenek falura és kezdjenek gazdálkodni, ez szükséges mert a nagyvárosok elgettósodnak
-földek bankoktól befektetési alapoktól állami felvásárlása és gazdálkodni szándékozóknak eladása
-lovas ágazat kiemelt támogatása, fejlesztése

így szvsz. meg lehetne tartani szerintem a maihoz közeli életszínvonalat a jövõben is.
Na persze ez a jelenlegi viszonyok mellett utópia.

[Rajmund]

a kőolaj is szimpla kémia energiatárolás (napenergia... ) és az elektroncsövek méretcsökkenése is ilyen ütemben zajlott, mégsem az akkori perspektívák váltak valóra... ami még nincs, azt nem tudjuk megbecsülni... a mostani technológia nem alkalmas a célra,ez tény. hogy hogyan fog fejlődni azt nem lehet egzakt módon megjósolni, annyi biztos, ha több pénz van benne,és többen foglalkoznak vele akkor a fejlődés gyorsabb lesz... az emberek sohasem fognak visszatérni a lovakhoz közlekedési célból konvencionálisan... egyszerűen itt hatásfok/méret/kezelhetőség/kényelem forog kockán... legfeljebb egy posztapokaliptikus világban :( a kormányzati teendőkhöz hozzávenném a pillanatnyilag idióta oktatási rendszer gatyába rázását

Edited by Rajmund, 2009 január 17. - 1:58.

[Ernest]

Ami a lovat illeti, régóta terveztem, hogy egy topicot indítok, a címmel, hogy mibe kerül valójában egy ló. Mármint a bolygónak. Mármint ma. Kicst más a helyzet, mint régen...

[moon]

a kõolaj is szimpla kémia energiatárolás ...

Csak azt már készen kaptuk, és feléptettünk rá egy olyan társadalmat aminek elsõdleges célja mihamarabb elfogyasztani.
Onantól kezdve vállna érdekessé a "közgazdaság" amikor az erõforrásokat is is fenntarthatóvá újrafelhasználhatóvá megõrizhetõvé tennénk. Valamiért ez a része sose ment a közgazdászoknak.

Ami a lovat illeti, régóta terveztem, hogy egy topicot indítok, a címmel, hogy mibe kerül valójában egy ló. Mármint a bolygónak. Mármint ma. Kicsit más a helyzet, mint régen...

Errõl pedig tényleg jó lenne olvasni, és nyugodtan felvezethetnéd ide is.

[Rajmund]

hmm... csak eszembe jutott: most mindenki retteg,hogy ha majd elfogynak a fosszilis energiahordozók mit fogunk tüzelni... ugyanakkor ha kicsit távolabbról nézzük a dolgot: A Föld egy bizonyos %-a szén. Abban a korszakban amelyben az ember kialakult ennek a széntartalomnak egy adott része a légkörben van (co2) és egy másik nagy része a kõzetekben,illetve növényzet és élõlények formájában. Ez az arány évezredek alatt nem változott drasztikusan. Mi most arra készülünk,hogy 100-150 év alatt a levegõbe eresszük az összeset amit a föld alatt találunk. Hogy a levegõben lévõ co2 mennyisége ne változzon, hihetetlen ütemben kellene növeljük a növényzetet... de az is csökken... szerintem energia akad, és csodákra képes a kényszer, megoldjuk a tárolását is ha szükség lesz rá... inkább globális szemléletre lenne szükség

[moon]

ugyanakkor ha kicsit távolabbról nézzük a dolgot: A Föld egy bizonyos %-a szén. Abban a korszakban amelyben az ember kialakult ennek a széntartalomnak egy adott része a légkörben van (co2) és egy másik nagy része a kõzetekben,illetve növényzet és élõlények formájában. Ez az arány évezredek alatt nem változott drasztikusan. Mi most arra készülünk,hogy 100-150 év alatt a levegõbe eresszük az összeset amit a föld alatt találunk.

Ezzel szerintem nincs különösebb gond, amit eltüzelhetünk arányaiban elenyészõ ahhoz képest ami az ásványokba kötõdött, pl. a mészvázas tengeri állatokból mészkõbe évmilliók alatt lerakódott mennyiségek.
A kvótákkal tudomásom szerint az össz CO2 kibocsátás tized százalékaiba tudnak beleszólni. De egyébként van hatmilliárd ember, szerintem ha mindenki ültetne egy fát (elméletben), már azzal többet érnénk mint a kvótákkal.

szerintem energia akad, és csodákra képes a kényszer, megoldjuk a tárolását is ha szükség lesz rá... inkább globális szemléletre lenne szükség

Reméljük, de azért nem árt kicsit óvatosnak lenni.
Most pl. itt vannak az ukránok, õk már nem tudják megfizetni a gázt.
Mi és az EU többi országa még meg tudjuk fizetni.
Az ukránoknak persze nem esik jól, hogy nem akarják olyan áron nekik eladni, amennyiért meg tudnák venni, viszont a területükön meg áthalad a vezeték.
Ugyanakkor semmi garancia nincs rá, hogy három év múlva mi meg tudjuk fizetni, amikor a francia, német, osztrák még meg tudja. Talán õk még nem lesznek érdekeltek abban, hogy nagy fejlesztésekbe kezdjenek, mert még úgy vélik, hogy van idejük. Itt meg már lehet, hogy az útmenti fákat is feltüzeljük addigra.
Ezért is szemellenzõs a greenpeaces, meg hasonló szemlélet, mert mindennek keresztbetesz ami végsõsoron a környezet érdekeit szolgálná.
Tudni lehet, hogyha drága az energia, akkor tömegek mennek fát lopni az erdõbe, amíg van erdõ, vagy tüzelnek gumival meg minden éghetõ környezetszennyezõ szarral amit csak találnak, mert vidéken sok helyen már ez megy.
Mennyivel jobb lenne, mondjuk ezt megelõzni és építeni atomerõmûvet, vízerõmûvet, ezzel elõsegíteni, hogy megkíméljük természetes környezetünket a feléléstõl.

Részemrõl asszem megtaláltam a megfelelõ ötletet a fûtésre szükséges cucc megtermelésére, amit majd igyekszek kivitelezni, csak 3-4 hektár terület kell hozzá egy családnak.
Ha kiszámoltam ide is beírom, hátha más is kedvet kap hozzá.

[Ernest]

Úgy gondolod, Moon? Többek szerint itt nem az ukránok voltak a ludasok, hanem a világuralmi törekvések. 3-4 hektár/család? Van ennyi terület az országban? Ha mondjuk feladjuk Budapestet és egyenletes rétegben terülünk el? Én azon a véleményen vagyok, itt belül, hogy a helyzet nem megoldható. Ezen a szinten, ezen a bolygón, ezekkel az igényekkel. Gondoljunk a népmesékre. A telet túl kellett élni. Csak azért, mert a hideg mart. De bár ne legyen igazam.

[pszihopata]

Lóból viszont kevés van, tavaly volt 58 000 db volt, az 1895-ös statisztikában a régi magyarország területén volt 1 972 448 ló, amibõl 1 km2-re esett 7 db, illetve 100 lakosra jutott 130 db. Eleve 1884-tõl 1895-ig 223 000 darabbal nõtt. Amúgy nem fingták tele metánnal akkoriban sem a légkört.
Viszont úgy kellett annyi ló, hogy volt aki értett is hozzájuk.
Manapság csak a most is lóval foglalkozók tudnának ebben munkához jutni akár úgy, hogy képeznék a szakembereket, vagy tenyésztenék a lovakat.

Régóta élvezettel olvasgatom amiket írtok...tényleg

Itt viszont van egy kis bökkenõ.
Akkoriban az ország kb háromszor ekkora volt, ezen az elõzõ számítások szerint másfél millió lakossal (?).
Most van 10millió ember, ehhez lenne az akkori arányoknak megfelelõn 13millió ló. Mivel (sokkal) kisebb területen lenne mindez, hol-hogyan lenne megtermelve (a miénk mellett) eme pacihadnak a takarmánya?

Nézzétek el nekem, mint laikusnak a közbekotyogást

Edited by pszihopata, 2009 január 18. - 23:48.

[moon]

Úgy gondolod, Moon?

Többek szerint itt nem az ukránok voltak a ludasok, hanem a világuralmi törekvések.

A kettõ nem zárja ki egymást, ugyannakor tény, hogy elzárták a csapot.

3-4 hektár/család? Van ennyi terület az országban? Ha mondjuk feladjuk Budapestet és egyenletes rétegben terülünk el?

Nem, de ez nem is egy széleskörû megoldásnak lesz sajna és így is csak a fûtésre jó.

Én azon a véleményen vagyok, itt belül, hogy a helyzet nem megoldható. Ezen a szinten, ezen a bolygón, ezekkel az igényekkel. Gondoljunk a népmesékre. A telet túl kellett élni. Csak azért, mert a hideg mart. De bár ne legyen igazam.

Innen szép nyerni, legyünk optimiskák. : D

Régóta élvezettel olvasgatom amiket írtok...tényleg
Itt viszont van egy kis bökkenõ.
Akkoriban az ország kb háromszor ekkora volt, ezen az elõzõ számítások szerint másfél millió lakossal (?).
Most van 10millió ember, ehhez lenne az akkori arányoknak megfelelõn 13millió ló. Mivel (sokkal) kisebb területen lenne mindez, hol-hogyan lenne megtermelve (a miénk mellett) eme pacihadnak a takarmánya?

Nézzétek el nekem, mint laikusnak a közbekotyogást

Teljesn jogos, általános (peak-oil-os) vélekedés szerint az 1900-as években volt akkora a föld lakossága és állatállománya, amennyit fosszilis energiahordozók nélkül elbírt a föld kajával.
A pacik voltak, közlekedtek, árut szállítottak, a lótrágya és szarvasmarhatrágya pedig volt a mai mûtrágyák helyett, hogy kerüljön az asztalra a trágyázással szinten tartott terméshozamú földekrõl az élelem.
A peak-oil kutatók látnak némi párhuzamot az emberi populáció létszámalakulásának energia(olaj)függése és a must (erjedés közbeni) élesztõgomba populáció növekedésének cukortartalom függése között, de nem nagyon hangoztatják, mert nem annyira népszerû elmélet, hogy ezzel tömegek elõtt sikert-sikerre lehetne halmozni.

[Ernest]

Áááááááááááá... Az emberiség, mint élesztõgomba. Különben, lehet, hogy meg is érdemeljük a nemhízelgést. A LED-es világítás el nem terjedtségére azért még van egypár mentség. Ahogy nézem, csak 5 éve érték el kb a nemizzólámpa-félék hatásfokát. Azért egy világot átállítani, az nem egyszerû. Másfelõl, az elektronika olyan problémákat jelent, amik a felhasználónál ugyan nem jelentkeznek, de mivel a rendszerben a veszteség ezáltal megnagyobbodik, elõbb-utóbb azt is meg kell fizetni.

[moon]

Áááááááááááá... Az emberiség, mint élesztõgomba. Különben, lehet, hogy meg is érdemeljük a nemhízelgést.

Hát igen, az embernek lenne az összes élõlény között annyi agya, hogy képes belátni tetteinek hosszabb távú következményeit. Az állatok erre nem képesek, de õk legalább csak annyit veszenek el a természetbõl, amennyire szükségük van. Viszont kissé önzõek vagyunk és még húsz évre elõre sem vagyunk képesek tekinteni, ha a rövid távú haszon egy részét kellene feláldozni.
Amióta feltaláltuk a közgazdaságot, azóta az a nyerõ aki egy idõegység alatt minél több profitot ki tud hozni egy területbõl, az nem érdekes, ha utána holdbéli táj lesz belõle:

Három fa helyett egy egész fasort vágtak ki a rászorulók

[tipara]

Miért ismeretlen tetves? Ez azért már a pofátlanság netovábbja. Ha tényleg bejön a nagyobb válság, akkor amikor majd beköltöztak hozzád, mert te úgy is fûtesz, igy nekik még energiát sem kell fordítani rá. Akkor még majd te leszel a mocsok, hogy szart fõztél.( Na nálunk tuti nem így lesz) Ennyit a jelenlegi állásról, Végre nem ártana, ha tudatosulna az emberekben, hogy hol is élünk. Ismeretlen tettes ellen? Na ne röhögtessük már a jónépet.

Edited by tipara, 2009 január 21. - 11:39.

[Rajmund]

oh, szerintem ez inkább szociális kérdés mint energiagazdálkodási ;)

[tipara]

A kettõ elõbb utóbb részben össze fog kapcsolódni. Az energiaváság hozza majd a szociálisat is. Így részben belefér a témába, mint következmény ;)

[moon]

oh, szerintem ez inkább szociális kérdés mint energiagazdálkodási ;)

"Négyezer hektár (Demokrata)
2008. december 17. - Több mint egymilliárd köbméter fát égethettek el öt év alatt a magát a megújuló energiafelhasználás úttörõjének tartó, Demján Sándor érdekeltségébe tartozó Bakonyi Erõmûben. Ha a fakitermelés tovább folytatódik, 20-30 éven belül nem lesz fa a Bakony erdeiben. Erõmû? Inkább fatelep. A Bakonyi Erõmû közvetlen környezete leginkább egy óriási fafeldolgozóra hasonlít. Felbecsülhetetlen értékû és mennyiségû farönk áll az ajkai gyártelepen akkora hegyekben, hogy már messzirõl, a fõútról is jól látni a hegy méretû farakásokat. És már érkezik is az utánpótlás: az útról egy teherautó kanyarodik le, jócskán megrakva. A fák törzsein apró piros pöttyök... Mit jelenthet ez a különös jel? Késõbb talán erre is fény derül. De nézzünk elõbb körül. A városban is percenként bukkan fel egy fával megrakott gépjármû. A város lakóinak talán már fel sem tûnik, hogy szüntelen-szakadatlan hordják a fát az erõmûbe, etetik telhetetlen bendõjét, hogy az elégetett fából azután villamos áramot állítsanak elõ. Tíz-tizenöt percenként újabb és újabb teherautó rakja le rakományát, és már fordul is vissza az újabb adagért. A gyártelepen sorakozó farakások mennyisége ránézésre megbecsülhetetlen, de annyi bizonyos, jó pár családnak egész télre elég lenne az itteni egynapos adag. Ám errõl ne is álmodjon senki: a fát gondosan õrzik, elkerített területen tárolják, nehogy valakinek kedve támadjon hazavinni magának egy kis tüzelõt. Pedig kiváló tûzifa ez. Igazi akác, tölgy, nyír és bükk a Bakony õsi erdejébõl. Az erõmû tövében tonnaszámra sorakoznak az elégetésre szánt százötven-kétszáz éves fatörzsek...
Maga az erõmû a hetvenes évek korát idézi, kívülrõl nézve olyan, mint a Kádár-korszak valamelyik lepukkant gyáróriása: hatalmas gyárkémények merednek az égbe, rozsdás kerítés övezi a gazos, elhanyagolt udvart. Az iparvágányon, amelynek környékét ellepte a gaz, egy mozdony tolat. Az iparvágány mellett roskatag viskó, amelyben épp az imént raktak valami ismeretlen anyagot a tûzre: félig bedõlt kéménye fojtó, köhögésre ingerlõ füstöt lövell a magasba. Most az erõmû ikerkéményei is rákezdenek: fekete füstöt okádnak magukból.
- Ez nem fa - döbben rá az ember. A fának szép, illatos, fehér füstje van... Olyan, mint a pirosán izzó kandalló illata, amint duruzsol a téli estéken. De az óriási erõmûkazán nem duruzsol. Nem pattog vidáman a fa, és még meleget sem ad. Ebben a pillanatban a zord tél még kíméletlenebbnek tûnik: az erõmû néma és hideg...
Ám ahogy a gondolat, úgy a fekete füst is elszáll, a kémény füstje újra fehérre változik. Szabad szemmel csak közelrõl látható, messzirõl úgy tûnik, mintha nem is füstölne a kémény. Pedig a Bakonyi Erõmû folyamatosan termel, megállás nélkül, éjjel-nappal. De honnan kerül ide ez a rengeteg fa? Természetesen a szállítási költségek megdrágítanák a termelést, így azután nem is kell messzire mennünk. Az utat egy helyi erdész mutatja, aki terepjárójával kalauzol minket a Bakony lejtõin.
- Ez lenne a zöld jövõ? A megújuló-energia? A biomassza? - tesszük fel a kérdést, amint épp egy letarolt területen hajtunk keresztül.
Erdész barátunk szomorúan mondja, hogy az erõmû kazánját fõleg fával etetik.
- Azelõtt itt errefelé mindenki úgy hitte, hogy kétszáz évre elegendõ fa van a
Bakonyban. Mára azonban úgy tûnik, ha a kitermelés ilyen ütemben folytatódik,
néhány éven belül nem lesz már mit kivágni. Nyár, nyír, fûz, akác éppúgy a fûrész áldozata, mint a Bakonyban õshonos tölgy és bükk - mondja az erdész, hozzátéve, hogy a tölgynek legalább 10-12 különbözõ fajtája ismert errefelé.
Az erdõ tetején, a szemközti hegytetõn épp lebukik a nap. Az alkonyati fényben még jobban szembeötlõ az a különös alakzat, amelyet a kiritkított erdõsáv-tarvágás-kiritkított erdõsáv-tarvágás különös ritmusa rajzol.
- Ezt fésûs vágásnak, vagy más szóval sávvágásnak nevezik - tudjuk meg. - Célja, hogy az erdõ határai látszólag megmaradjanak. Hatalmas mennyiségû fát lehet így kitermelni, a sûrû erdõ azonban ligetes területté változik.
Kirándulásunk újabb döbbenettel folytatódik. Az erdõ mélyén, ahol még sûrû a tölgyes, a hatalmas szál fák már meg vannak jelölve. Piros festékkel pöttyöket, illetve vízszintes vonalakat rajzoltak a törzsükre. Vajon mit jelentenek ezek a jelek?
- A pötty azt jelenti, hogy az így megjelölt fát ki kell vágni. A vízszintes vonal a
sávvágás határát jelzi. Ezek a fák is hamarosan sorra kerülnek - mutat a százötven
kétszáz éves, tekintélyes tölgyekre szomorúan. Ezeket a jeleket láttuk már: az erõmû tövében, a kivágott fák törzsein...
Az elpusztított erdõterület egyébként állami tulajdonban van, a Bakonyerdõ Zrt. használatában. A fakincs, amit kitermelnek, nemzeti vagyon, miközben az erõmû magánkézben van.
Lapzártáig a Bakonyerdõ egyetlen illetékesét sem tudtuk elérni. Az erõmûben sem volt nagyobb szerencsénk. Annyit sikerült Kaufmann Karolától megtudnunk, hogy a Bakonyerdõ Zrt. az erõmû beszállítója. De mennyi fát vágnak ki pontosan? Ezt szerettük volna megtudni. Sajnos hiába telefonáltunk, nem jártunk sikerrel. Sem a vezérigazgatót, sem a helyettesét, sem a Bioenergia Kft. igazgatóját nem tudták kapcsolni. Így azután az erõmû honlapján található adatokból, illetve azokból a sarokszámokból indultunk ki, amelyekkel az erdészek számolnak.
A Bakonyi Erõmû Részvénytársaság a megújuló energiaforrások felhasználásának hazai úttörõje, állítják magukról a honlapjukon. A korábban szénnel fûtött kazánokban ma zömében fából nyerik a villamos energiát. Az erõmû az ajkai és az inotai erõmûvekbõl álló Bakonyi Hõerõmû Vállalat átalakításával jött létre. A Bakonyi Erõmûvet 1997. december 23-án magánosították. A részvényeket a Transelektro Erõmûfejlesztõ és Üzemeltetõ Kft., valamint az Euroinvest Erõmûfejlesztõ és Üzemeltetõ Kft. vásárolta meg. A TriGránit csoporthoz tartozó Euroinvest Kft. az egyik leggazdagabb magyar üzletember, Demján Sándor érdekeltségébe tartozik. 2003-ban a Demján Sándor által vezetett befektetõi csoport a Transelektro részvénycsomagjának kivásárlásával többségi tulajdont szerzett a társaságban.
- Három évvel ezelõtt itt még gyönyörû, sûrû erdõ volt. Egy facsemetének legalább harminc év kell ahhoz, hogy fává cseperedjen. A húszéves tölgyfa törzse körülbelül karvastagságú - mutat a fák törzsére az erdész. A tölgyhöz tehát harmincéves kora elõtt nem lehet hozzányúlni.
A Bakonyalja, Farkasgyepû, Úrkút és környéke, Nyírád, Devecser, Tüskevár tartozik a Bakonyi Erõmû ellátókörzetéhez. De mennyi fát égetnek el vajon? Rengeteget. Számoljunk utána. Egy tonna fa durván egy köbméternek felel meg. Természetesen vannak a fa fajtájától függõ eltérések. A cserfa (a tölgy egy fajtája) fajlagosan nehezebb, egy köbméter cserfa súlya 1,2 tonna. Az akác viszont inkább nagyobb terjedelmû, egy köbméter akác körülbelül csak 800 kilogramm. Vegyük az átlagot. A Bakonyi Erõmûben 2006-ban összesen 204 ezer tonna ipari fát és 31 ezer tonna aprítékot égettek el. Ez összesen 235 ezer tonna faszármazék. Vagyis 235 ezer köbméter fa. A fa köbméterének ára 18 ezer forint. 235 ezer köbméter fa értéke tehát 4 milliárd 230 ezer forint. De ez még nem minden: az idei évben volt olyan hónap, amikor 36 ezer tonna fát égettek el Ajkán. Ekkora kapacitás mellett ez éves szinten 432 ezer köbméter fát jelenthet, amelynek értéke 7 milliárd 776 millió forint. Ijesztõ számok. De vajon mióta folyik ez az esztelen erdõirtás? Mennyi fa égett el azóta az ajkai kohóban?
Az utolsó bányaüzem 2004-ben zárt be Ajkán. Ebben az évben kezdte meg a Bakonyi Bioenergia Kft. az üzemszerû mûködését. Azóta öt év telt el. Az elmúlt öt évben, ha a 2006-os év adatait átlagnak tekintjük (mert azóta futott fel a termelés) 1,175 milliárd köbméter fát égethettek el! Még kimondani is hátborzongató. De vajon mekkora területet érint a fakitermelés? Ha a magyar átlagot vesszük, egy hektár erdõterületen körülbelül 300-600 köbméter fa található. A Bakonyi Erõmû kapacitásából kiindulva és 300 köbméterrel számolva ez annyit jelent, hogy öt év alatt akár négyezer hektár erdõt is elpusztíthattak a láncfûrészek! A Bakonyerdõ Zrt. teljes gazdasági erdõterülete 31 725 hektár, amelynek a 10-12 százalékát számításaink szerint az elmúlt öt évben kitermelték! Ha a termelés üteme tovább fokozódik, ez azzal jár, hogy 20-30 év múlva teljesen elfogy a fa a Bakony erdeiben...
A most telepített tölgyek viszont 20-30 év múlva, ha egyáltalán megmaradnak, épphogy karvastagságúak lesznek. A teljes rehabilitációhoz százötven-kétszáz évnek kell eltelnie. Közben átalakul a mikroklíma, fogy a vadállomány, romlik a levegõ, hiszen kiirtják a fákat, a Bakony tüdejét. Hova vezet mindez? Ez nem zöld jövõt ígér, hanem egy olyan kormosan feketét, amelyben minden harmadik ember asztmában, idült légzõszervi megbetegedésben vagy tüdõrákban hal meg...
A fát a megújuló energiaforrások közé sorolják. Az új ültetvénynek azonban idõ kell, sok idõ, hisz száz év még nem kor egy fa életében. A kitermelés üteme ennél jóval gyorsabb, és egyre fokozódik. A mohó energiaéhség, a gigawattokban mért, milliárdokban kifejezett teljesítmény árát pedig végül a lakossággal fizettetik meg. Ha egy cigány ember fát lop az erdõn, mindenki összecsapja a kezét. Ha egy nagyvállalkozás fák millióit rabolja el, senki nem szól. Pedig a fával fûtött erõmûvek energetikailag pazarló rendszerek.
Dr. Varga Zoltán természetvédelmi szakértõ, a Debreceni Egyetem tanára a Demokratának elmondta, hogy a fával fûtött erõmûvek a megújuló energiáról szóló divatos értekezések ellenére megszüntetik a fenntarthatóságot.
- A felgyorsított felhasználás olyan vágásfordulójú fafajták esetében, mint amilyen például a tölgy, amelynek 70-80 év a legalacsonyabb vágásfordulója, ellentétes a fenntarthatósággal. A fával fûtött erõmûvek hatásfoka nagyon rossz. Azt a biológiai, kémiai energiát, amit a természet évszázadok alatt hozott létre, a fával fûtött erõmûvek néhány év alatt alakítják át villamos energiává - foglalta össze a többször hangoztatott véleményét az egyetemi tanár.
Mivel esetünkben a felhasználás üteme legalább kétszer gyorsabb, mint a megújulásé, könnyen kiszámítható, hogy mikor tûnik el az utolsó fa is a környékrõl, s mikor lesz a Bakonyból végleg sivár pusztaság. Aggasztóan hamar. Hernádi Zsuzsa
"

[Rajmund]

A kettõ elõbb utóbb részben nem össze fog kapcsolódni. Az energiaváság hozza majd a szociálisat is. Így részben belefér a témába, mint következmény ;)

oh, ez egészen biztos, én csak a fent linkelt cikkbõl kihámozható szociális kérdésektõl féltem a topicot

a moon által bemásolt cikkrõl eszembe jutott egy fotó amit régen láttam, légifelvétel az amazonas õserdeirõl, egy országhatáron készült, az egyik oldal tövig taglózva, a másik ép...
különbözõ hozzáállás az erdõirtással kapcsolatban... ebbõl is látszik,hogy sokat tehet(ne) a kormány ez ellen...

[moon]

A Mecsekben milyen jót gyalogtúráztam annak idején, most meg:

"Eltüzelik a Mecseket
Sólyom László szerint a Mecsekben erdõirtás folyik
Hazánk egyik legnagyobb egybefüggõ erdõssége húzódik a Dél-Dunántúlon a Mecsekben, legalábbis eddig ezt hihettük. A pécsi hõerõmû biomassza programja ugyanis már szemmel láthatóan is veszélyezteti az erdõt.

Sokféle vélemény fogalmazódott meg a pécsi hõerõmû biomassza programját illetõen pro és kontra egyaránt. Ám napjainkra egyértelmûen láthatóvá kezd válni a program eredménye. A Mecsek egyre inkább kezd hasonlítani a kockás horvát zászlóhoz a tarvágások végett.

A program indításakor az ígéretek arról szóltak, hogy a hõerõmû hulladékfát fog felhasználni a programhoz, mely nem veszélyezteti az erdõk épségét. Ehhez képest tarvágások tarkítják a hegyoldalakat, és sokszor az is megfigyelhetõ, hogy a telepítés, amit kötelezõ elvégezni, nem szakszerû, minek következtében a hegyoldalakat kimossa az esõ.

Egyébként érdemes megjegyezni, hogy az embernek a hulladékfa szó hallatán valami olyasmi jut eszébe, hogy a szakemberek járva az erdõt, jelölgetik azokat a fákat, amelyek betegek, vagy éppen kidõlhetnének veszélyeztetve a környezetük épségét. Nem vagyunk szakemberek, de ez a módszer közelíthet a szálazásos erdõgazdálkodáshoz, bár itt az is látszik, hogy így egész Magyarország nem tudná ellátni a pécsi erõmûvet. Egyszóval arra lettünk figyelmesek, hogy a Mecsekben 300 méterszer 300 méteres négyzetekben nõ a hulladékfa, amelyet így tarvágással mindjárt ki is lehet vágni. Biztosan a sajátos klíma miatt nõnek így a fák, valamint azért, hogy a favágók dolgát megkönnyítsék.

Egyébként szakemberek szerint is nyilvánvalóan az úgynevezett szálazásos erdõgazdálkodási technikát kellene alkalmazni, ám forrásaink szerint az erre való konkrét átállás a jelenlegi helyzetben 50-100 évet is igénybe vehet. Mindemellett a turisták szemében sok helyen a mecseki erdõk már most is blöffként hatnak, mivel az ember szemében az erdõ nem ötven centis facsemeték formájában nyilvánul meg, és persze árnyékot nem akkor ad, ha betúrjuk magunkat egyszerre négy csemete alá.

Az irtást egyébként egy hibás jogszabály is elõsegíti melynek értelmében védett erdõterületeken is akár 3 hektárig lehet tarvágásokat végezni. A jogszabályi problémát maga Sólyom László is jelezte.

Hogy az adatokkal is tisztában legyünk, érdemes megjegyezni, hogy a pécsi erõmû évente 400 ezer! tonna "hulladékfát" éget el, ami naponta több, mint ezer tonnát jelent. Ahhoz, hogy ezt a faéhséget fedezni tudják, a Mecseki Erdészeti Zrt., nem kevesebb, mint évi 100 ezer tonnát, a Somogyi Erdészeti Zrt., ennél is több fát szállít be, de hoznak alapanyagot a szomszédos megyékbõl és Horvátországból is.

A fentiek alapján el lehet képzelni, hogy mekkora nyersanyagigénye van ennek az erõmûnek, amely megépítése óta jelentõs kapacitásvesztésen ment keresztül, így a hazai energiatermelés egészen kis részét adja.

Egyébként a Pécsi Tudományegyetem rendelkezik egy biomassza kutatócsoporttal, melynek véleménye meglehetõsen megdöbbentõ adatokat tartalmaz. A csoport három évi kutatás után fogalmazta meg véleményét, mely szerint komoly problémák vannak a programmal. Egyébként a kutatócsoport a Biomassza Konzorcium kutatóiból jött létre, melynek egyetlen partnere a Programot megvalósító, pécsi erõmûvet tulajdonló Pannon Power Zrt. volt. Tehát a kutatócsoport a partnerség ellenére fogalmazta meg lesújtó véleményét.

Elsõdlegesen azt firtatják, hogy a a pécsi erõmû hatásfoka igen alacsony, a gázfelhasználást nem váltja ki. Másodsorban a keletkezõ hamu és pernye elhelyezésére nincs konkrét szerzõdés. A szakemberek véleménye szerint, ha az erõmû az ellátását energiaerdõkbõl kívánná fedezni, akkor minimum a baranyai szántók felét kellene beültetni energianövényekkel, ám az erõmû jelenleg mindössze 40 hektár földdel rendelkezik. Ezen a területen nyárfát termelnek, ám ez egy nap alatt elfüstöl a kazánokban. Ennek tükrében a tervezett kapacitásnövelés végzetes következményekkel járhat.

Egy esetleges bõvítés alkalmával minimum 40-100 ezer hektár termõterületre volna szükség, ám ez a baranyai viszonylatokat ismerve kivitelezhetetlennek tûnik, a megyében ugyanis összesen 200 ezer hektárra becsülhetõ a szántók mérete. Egy ekkora bõvítés azzal járna, hogy más növények termelését szorítanák ki, nem is beszélve arról, hogy az energianövény termelésére átálló termelõk esetében az a felvásárló erõmû részérõl monopolhelyzet alakulna ki.

A jelenlegi - erõmû által történõ - fafelvásárlás eredményeként egyébként a tûzifaárak is az egekbe szöktek, mindössze mostanára sikerült 10 százalékkal mérsékelni azokat.

Egyébként sokan úgy látják, hogy rengeteg farönk nagy része bútorfának is alkalmas lenne. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a beszállított mennyiség körülbelül 20 százaléka lehet bútorfa minõségû, persze ehhez hozzá kell tenni, hogy ez is nagy mennyiség. Egyébként mivel a fa nagyobbik részét a kitermelés után az erdõben tárolják, az eredetileg bútorfa minõségû anyag állaga is leromlik az idõjárás viszontagságai miatt.

A fentiekben fejtegetett bõvítés árnyoldalaihoz hozzátartozik, hogy a termõterületek ilyen mértékû baranyai átállítása nem megvalósítható. Következésképpen a nyersanyagot távolról, akár 100 kilométeres távolságból kellene beszerezni, ami az egész program "környezetbarát" voltát kérdõjelezi meg. Jelenleg is nagy sugarú körbõl szállítják a nyersanyagot, ami ugye a teherautók által kibocsátott szennyezõ anyagokat, illetve az utak terhelését veti fel.

Egyes vélemények szerint egyébként a program csakis azért éri meg, mert az állam hatalmas támogatásokkal járul ahhoz hozzá. Ellentétes estben létre sem jöhetett volna a pécsi produkció. Az eltüzelt gigantikus mennyiségû fából származó energia mindössze 25-27 százaléka hasznosul, ami rendkívül alacsonynak mondható.

Egyébként az egész fenti történethez azt is hozzá kell tenni, hogy a térségnek ez a tevékenység a környezeti terhelésen túl sem éri meg. Az erõmû, illetve a Pannon Power Zrt. ugyanis korábban amerikai, míg jelenleg francia kézben van, tehát a profit külföldre vándorol, helyben pedig nem generál fejlesztéseket."