2021 válasz a témához

[Jucuus]

Sziasztok!Visszatértem ám! ;) Igaz a Balcsiban nem rímeltem, de a partján egyszer igen. No meg hazafelé a buszon. Nagyon jó volt.Szárnyát tárva szabadságát jelzi,Vize az otthona. Hófehér színe a tisztasága,Ege az út hazájába.Ez egyik este született, sötétben láttam egy hattyút szárnyát csapkodta. Olyan szép volt, csak nagyon sötét.

[Szellemlovas]

Hogy mondhatsz ilyet szegény hattyúra! :confused: Ejnye-bejnye!Még hogy sötét! :eek: Elõször tessék megismerni, beszélgetni vele, csak azután véleményt mondani.

[Apró Rém]

Húú Berni, ez nagyon jó!

[tötõ Zsó]

Berni... ne haragudj. csak egy kérdés. ;) ez nem egy Kispál és a Borz dalszöveg?

[Huxley]

Berni! Tötõ Zsó, [url="http://"http://www.findlyrics.com/song/k/Kisp%E1l_%E9s_A_Borz/%C1gy_Asztal_Tv/Zs%E1km%E1ny%E1llat/91407.html"]amire te gondolsz az ez.[/url]

[tötõ Zsó]

irtem. má szándékomban sem állt kötekedni csak nekem a zsákmányállatról egybõl valami kispalibácsimegabüdösborz ugrott be. amúgymeg jó a vers.

[Kelen]

Igen, hát Berni után nehéz megsz(L)Ólani,S igaza van a csendnek, mint mindig,Ha dívik a sajnálat, ha dívik a divatA trendik felettEljár az idõPatájaTájaReggel nélküli csája magánya Puszta ingo-Ványa bácsiÁlmaAvagya közhelyre meredten meredt-e meridiám?

[Berni]

Tötõ, a cím ugyanaz, a szöveg nem, egyébként nagy szerelmem a Lovasi, kár hogy nem tud róla...

[tötõ Zsó]

OFF OFF OFF OFF OFF OFF OFF OFF nekem az uccsó 3 koncert naon nem jött be..OFF OFF OFF OFF OFF OFF OFF OFFhamár szétoffoljuk a topicot írok már valami idevalót-e: ( )"Csak csukd be szemed,s képzeld úgy hogy ott fekszem veled.Te engem átkarolva, én hozzádbújva alszunk,s habár külön testben is,mégis egyek vagyunk."

[Kelen]

Vers, ami nem erõs,Nem lájtos, nem akaratos,Mint egy hõs aki patkolja magát.

[Berni]

majd ha kérlekörökérvényû búcsúversmajdha világok dõlnek össze egy naponakkor se hagyj el sohakérlekelindulnékegy kábult hajnalonvándora lennék a messzeségnekhogyha lenne rá alkalomne engeddtartóztass örökrevéglegtalán nem én leszek aki visszatérekaki lenni vágynékazt még nem ismeremelhamvadó fényekha szemébe nézekkatarziskábulat ez az én istenemalkuvágybár megszelídülni félekmegtagadtam régenés mégis hitt nekemnem láttam soha mégmutasd megkérlekmert nem ismerem nem tudoma legbelül valótaminek véltekmenekülõútmegfutommajdziháló lélek mélyében rejtlek elforró bõr verítékbelõlem könnyezelhalálra futottam te mégis létezelmeghazudtolt végzetmiértünk élni kellmajd ha újra eljönnék egy naponmeg ne tagadj hátarra kérleklehet hogy más leszekne kérdezdnem tudomha megtört akkor is csak örökre szépnekha rossz talánszeress értelmetlen jónakne tarts szenvedésnektökéletlen kéjneknem lehetek tiédcsak nekünk valónakmajdha világok dõlnek össze egy naponszeress úgy iskérlekha lesz rá alkalom Ez a vers olyanak szól, aki kicsit az Enyém valahol, és már kurvára meguntam minden verseny elõtt a búcsúzkodást, tunniillik a szetartás után másr soha nem volt kedvem elutazni, hát megírtam neki ezt... Hát igen, Kispál nekem is inkább egyedülaszobába', ahogy õk mondják, de fõképp a tömegiszony miatt... Jövõ hét végén arabbuli lesz Bábolnán, szemle és versenyek, aki szereti az arabokat, jöjjön el, ott a helye!!!

[Szellemlovas]

Én szeretem az arabokat, fõleg azzal a cuki kis kendõvel a fejükön.

[BoKa]

Vigyázz Szellem, mert még te is kapsz a végén egy [url="http://"http://www.paci.hu/cgi-bin/lovas/paciforum/ultimatebb.cgi?ubb=get_topic;f=1;t=000896;p=13#000490"]arabot[/url] mint annó Apró Rém

[Apró Rém]

Berni!NAgyon tetszenek a verseid!!! Még-még!!! OFF: Szellem! Óvakodj az arabomtól!!!

[Szellemlovas]

idézet:

---

Eredeti szerzõ: BokaVigyázz Szellem, mert még te is kapsz a végén egy arabot mint annó Apró Rém [/QUOTE]Isten õrizz!Vagy Allah, vagy mi. ;)

[Jucuus]

Ez tegnap egy döntés és egy kijelentés után született. Akinek szólt, megértette, megbeszéltük, csak a lelkemnek s*** nagyon.Mit nekem a táv!Mit nekem a vágyam!Miért érzek és látok?Miért hallok és várok?Miért vagyok jó és gonosz egyben?Mit tegyek, hogy ezeket ne kelljen tennem?Véget ért valami, nem értek semmit,Bennem bûntudat,Nehéz feledni...

[Artin]

Jucuus írásáról eszembe jutott egy írás, amit egyszer nem túl rég egy barátom emlékkönyvébe írtam:"Mi az Emlék? Egy írás? Egy kép? Egy ajándék? Több! Mi kell ahhoz, hogy Emlékezzünk? Egy írás? Egy kép? Egy ajándék? Kevesebb! Egy Emléket nem lehet elvenni, egy Emléket nem lehet megvenni, egy Emléket nem szabad elfeledni! Az írás, a kép és ajándék fontos eszközei az emlékezésnek, de nem jó ha csak ezekrõl emlékszünk Valakire, Valamire. Valaki u.i.: Tudod még Ki vagyok?"Jucuus! Biztos, hogy kell feledni?

[Apple]

Nekem is nemrég kellett meghoznom egy nehéz döntést, de már muszáj volt, mert a helyzet teljesen elromlott. Most már sokkal könnyeb a szívem, ugyanakkor nem próbálom meg elfelejteni az emlékeket, sõt! A szép dolgokat szeretném megõrizni, és akkor minden szebb lesz, ha visszaemlékszem.

[tötõ Zsó]

Csak a múlt az mi megmaradAmi tévútra nem vezetMert megtörtént, s ezt elõnkbe hozza a hû: Emlékezet! A múltnak lenge fátyolát Ha fellebbenti kis kezed,Mi tüntet fel bút, s örömet:ugye- bár az : Emlékezet! Ha a jövõben gondolatodAz elmúltakra visszavezetHozzon engem is elõdbe,a hû, a jó: Emlékezet.

[Kelen]

Emlékezet?Ma egy fontos szó,Holnap már csak ékezet.Mindenkinek saját története van,Mondatokkal,Igaz és vak szavakkal,(Lányokkal, fiúkkal,No meg a lovakkal.)

[Berni]

emlék, hm...a meghalás mûvésze minden pillanatemléknek nevezzük holttesteik kérgétnaprakész idõnkbõl ez ami megmaradta burokban kínzó látás feni késétfeltör majd s itt áll elõtted meztelenegyetlen döféssel felidézhetõenbább-bõrét levetve csodásan, jeltelenfel nem foghatón s meg nem érthetõenretrógubóban bújva vártam jöttödethalott testek alatt néma sikoly voltambennem minden elmúlt – az idõ nem követlábaidnál fekszem – tán örökre holtanvissza nem játszható filmemet nézhetedlebetonozott homokóra – ne mozdítsdemlék-percek, homok – õrzöm a képedetazt mondod – felejtsek és nevetsz – ne mondd így…csak lassú méreggel öl az emlékezetkörülfolyik, megfojt most minden pillanatölébe hajtottam ostoba-szép fejemmikor elfeledtem mennyire vártalak

[Jucuus]

Nem kell feledni, nem is akarok feledni! Az emlékek csak éljenek, míg én is élek. Amit el kell feledni az az, hogy ÕT többé kedvesemnek szólítanom szebad - e, hát nem. Azt kell felednem, hogy a környéken néhány helyen Vele jártam, azon a helyen Õ igen is jusson eszembe, de vigyázva. Amúgy napról napra jobb. Lehet, hogy tényleg jobb, hogy kimondtam?

[andika1]

:-(

[Jucuus]

A rímek kicsiny lakása,Ez a topik volna?Eltûntek a rímek!A segítségeteket kérem!Itt ülök a gép elött,S fejemet rímeken töröm.Szomorúság mulandó,Hová lett a víg szó?Bennem él az emlék,Ezzel most ne foglalkozz,Segítsetek nekem,Hogy itt versek legyenek!

[Artin]

Jucuus!Gyere le velünkNépünk tengerére,Gyere le velünk,s tombold ki érzésed.Ne maradjon bennedSemmi mi keserû,Gondolj csak szép rímre,Látod, míly egyszerû?

[Porfelhõ]

Vállalva a beképzelt, hülye, barom, állat stb., stb. megtisztelõ címek ódiumát, ha már rímekrõl van szó, biggyesztenék ide egy etalont, ám ne essen nekem egyetlen költõtárs sem, vajh ki érintve érezné magát!Csak úgy esetlegesen:Hó archoz rõt színû tincs!Ruhádnak ép helye nincs,társz põre nyomort, de friss szépséget is.Lásd, engem, bús, ideges költõdet kis beteges testedbár pettyezi folt,vágyakkal olt.Cipõd, csak ócska facipõ.Ám szebben hercegi nõ semhord - min bársony a pánt -kacér topánt.Ó, bár e kinõtt ruha helyetthadd védné térdeidet rangbéli,puha, kéjenctõl aranyos õr,kis hetyke tõr.S hogy selymed kéjre leszedd,kéretnéd lusta kezed, karmolva,ha makacs ujj sürgetni búj!S lentrõl a sok hetyke gyerek,a Ronsardok, s a grófi sereglesné üde bájaid, bújt tájait.Ágyadban nem liliom nyílna, de csók, miliom!S Valoisokból* egy brigádnyögné igád!Ésatöbbi, ésatöbbi. Na de télleg csak azért, mert rímekrõl volt szó *ejtsd: Váloákból

[Szellemlovas]

Artin! Szintén Jucuus-nak:Fáj a szív,s nehéz az élet.Mégis,érezd magad jól,ne búsúlj,ennyi csak mit kérek.Vár a Balaton,menj hát, repülj,s mint vizes szappanne habozz.Barátok közt,meglásd,jókedved virágaújra nyílni fog. [ Július 30, 2004, 18:29: Az üzenetet átszerkesztette: Szellemlovas ]

[Jucuus]

Köszönetet így mondok,Rátok, s szavatokra bólintok.Kedvességetek, szívemhez,Szavatok lelkemhez szól.A gaz lelkembõl gyomlálódott,Helyébe szép vírág nõ,S tudom, ebben nagy szerepetek, Nektek, a lelkem kertészeinek van!Köszönöm szépen...

[Dé]

Na, itt is lemaradtam mindenrõl... Jó volt olvasni, és mindenki rulez, de most különösen Berni ;) De mindenki más is.Én is máshol voltam a héten, mind testben, mind lélekben - ez a vers is onnan való, bár nem saját, viszont színjátszós próbán dolgoztam vele és iszonyúan a szívemhez nõtt.Li Tai-po: Keserû szerelemSzéthúzza gyöngyös függönyét a lány.Kinéz az ablakon, oly halovány.Egyszerre fényes könnye megered.Jaj, kit szeret?

[Dé]

Jucuus, sose hagyd magad a béka ülepe alá süllyedni, mi itt elszünk neked ;) Úgyis ütközünk! Van egy sk bölcsességem, csak neked:"Az igazi barátod nem te választod, hanem az élet.Az igazi barátot nem te választod, hanem õ téged." (belõlem szakadt ki, de idézõjelben jobban mutat, mellesleg lehet, hogy már felkerült ide, sõt úgy hiszem, igen, de remélem, tudod, kikrõl szól most ez a 2 sor ;) )

[Szellemlovas]

KismadárRepülj, szállj kismadármessze-messze,fel magasra, a fellegekbe.Ne nézz vissza,ne higgy az embereknek.Ne nézz vissza soha,csak elõre, kérlek.Jövõd ott vár,hol reményed ébred.Ne higgy soha hazug szónak,kik igazak, ritkán szólnak.Ki egyszer már megsebzett,megteszi újra.Nem változik napról napraaz érzelmek húrja.Felejtsd el örökre, ki gonosz volt veled.Repülj kismadár!Valaki vár, valaki szeret.

[Dé]

Fú, ez most jól esett

[Zsubaba]

[Jucuus]

Szellem versében magamra ismertem.Dé! Köszönöm és tudom kikre gondolsz. Jó is a kedvem! Láttam egy fél napos kancacsikót szombaton!

[Berni]

Tudom hogy nem ide illõ de mégis csak erre járok legtöbbet és nem igazodom ki a sok topic között. Augusztus 20-án távlovas verseny lesz Tápiószentmártonban, tud valaki valami közelebbit? A lovasszövi honlapon egy csoffadt táblázat, semmi más... Mindjárt rakok verset is...

[Berni]

elmenõbenromlatlan lennék éngyönyörûmézemet itta - megcsömörlöttkiábrándítón keserûegyedül maradt lenn a földönélve bár - félig meghalóbanutoljára még összeöltömmagammal két kezedbe odaadom hogy elcserélhesdhamis ezüsttel, sárarannyaléletem ára ennyi - fejezd bemegnyugodhatom mert vigyázhattalakhíján a legkisebb szenvedélynekvak voltam mégis láttalakkõoltárán a szenvedésnekhiggyelek vagy feláldozzalakromlatlan voltam gyönyörûamikor végre megszülettemreszketõ kezekbõl a mûkikerültem - de nem hitt bennemsebezhetetlenlehetnék titkon tapintatosfüsthálóból szõtt légtelen tökélylegyõzhetetlenhõsöd lehetnék vakmerõn kevélysemmihez sem hasonlatosábránd kényszerû erélylennék alázatosha várnádelszalasztott esély ha látnádmielõtt végképp eltörölnekazt szeretném ha megtalálnádkiért a zálogmegköszönlek majdha azt kívánod

[Berni]

Kolumbusz utolsó kalandjaBilincsbe verve állok most elõttedSzemedben hullámzó haragos tengerekAhogyan sorsunkat megvetõen nézedMár tudom hiba volt hogy felfedeztelekTitkaid feltártam - mi végreTöbbször járt mégis idegen a földSzerethetnélek – te meg csak büntetsz cserébeMost csak arra kérlek – a lelkünk meg ne öld…Messzirõl földerengsz parttalan éhezemMérföldek csillagok égi térkép vezetÚttalan távlatok – sehol-lét – mit nekemVitorlámba fogtam hûvös lehelletedS elmentem melletted – látod csak tévedekKözel vagy nem látlak a múltba révedekMás nevét ne viseld – én ettõl féltelekIdegen világ vagy – benned hogy élhetek?Majd leírlak egy nap hogy elmeséljelekCsodáid csak kusza sorok a papíronálmodtalak – lehet – nem hisznek majd nekemelfelejtenélek – de azért leírommegmutatnálak a világnak – azt hiszemmég hogyha belõled nekem mi sem maradmeghódítanak majd – és én megengedemmert az lett a bûnöm hogy megtaláltalakbilincsbe verve állok most elõttednevet adtam neked furcsa idegen földannak neveztelek aminek szerettedmost csak arra kérlek a lelkünk meg ne öld...

[Dé]

Berni, kitaccsintasz néhanap.

[Jucuus]

Nagyon jók! Gratulálok! Komolyan, nagyon tetszenek. Berni! Minden elismerésem!

[Dé]

Ezt sem én írtam, mailben küldte nekem 1 barátnõm.Sully-Prudhomme: A TÖRÖTT VÁZA Hol a verbéna haldokol ma, a kristályváza megrepedt. Egy legyezõ épp csak súrolta, még zaj se hallatszott, s beteg. De a kicsiny karc egyre jobban harapta az üvegfalat, és láthatatlan és titokban és biztosan tovább haladt. Vize lassanként csepegett ki a senyvedõ virág körött. Mi történt itt, nem sejti senki. Ne nyúljatok hozzá: törött. Szívünkhöz is így ér a drága és megkarcolja hirtelen. A szív tovább hasad, virága elhull, az édes szerelem. Az emberek azt vélik, ép még, de benn szivünk sír és sajog. Mert érzi mély-mély repedését. Törött: hozzá ne nyúljatok.