3098 válasz a témához

[Dé]

Szeretnék mindenkivel megosztani egy kis ízelítõt abból, milyen kutya élet van azon a tanyán! Videó

Aki nem látta még eleget Nutellát és kis Tatárt romantikus idilljeik közepette, annak tessék Szellem aktivitásának hála, kicsit "Los Vegas Retro" stílusban, hanggal - nemazé', szerintem aranyos. Vegának és Nikolnak ajánlva, szülinapra, névnapra, meg csak úgy is! (kicsit hosszasan tölti be, de nem nagy méret, kivárható, v ha nem, hát letölthetõ)

[dumdum]

*****

Edited by dumdum, 2006 szeptember 15. - 10:02.

[Ákos73]

Vega!Boldog szülinapot kívánok én is! :kocc:

[Csuti]

Isten éltessen Vega! Szombaton iszunk rá! :kocc:

[Filly]

Nah, a farmon pezseg az élet, engem meg elárasztott a munka az iskolakezdés miatt :( Plusz még költözködöm is (a vele együttjáró festékfoltfelkapirgálásaaparkettáróllal egyetemben)... De reszkessetek, mert ha törik, ha szakad, szombaton megyek bulizni! :yeah:

[Apple]

Vega: Csókol anyád Józsi :kocc:

[tötõ Zsó]

Énis csatlakozom ;) :kocc:

[Strong Steve]

Boldog szüli-, név-, és egyébb napokat Lányok! :kocc:

[Csuti]

Sziasztok!Tegnap megint orkán tombolt, de mi simán dacolunk az elemekkel, úgyhogy kicsaltam Bokát a legelőre, hogy hozzuk be lovainkat és menjünk terepre. Lovam a legelő legeslegtávolabbi csücskében legelészett, simán gyalogoltam egy fél terepet odáig és vissza, jó bemelegítés. :DViking nagyon aranyos kis ló! Szépen viselkedik terepen. Döme kicsit terrorizálja őket a legelőn (utolsókból lesznek az elsők) és hát terepen sem viselkedett kimondóan vendégszerető módon. Ha hátulról közelebb ért Viking vagy mellettünk jött, akkor lapátfülek hátra és csúnyánnézés, ha előttünk mentek, akkor meg bele-bele szeretett volna kóstólni a helyes kis kerek popójába, de nem hagytam. A végére már szociálisabb lett vele.Viking tüdőkondija még nem tökéletes ezért rövidebb vágátkat mentünk, de majd hamar belejön a picike! :)Jó kis terep volt, sajna nekem sietnem kellett haza utána.

Edited by Csuti, 2006 szeptember 6. - 7:51.

[BoKa]

Fél tizenegykor megérkezett Vega a lószállítóval, már vártuk tûkön ülve, szerettünk volna Fakóval már túlesni a költözéses macerán.Viking elsõ próbálkozásra viszonylag szépen felment a futóra (kétszer visszafordult, de aztán felment, gyakorlatilag különösebb nógatás nélkül).De miután már egy órája várta fent, hogy Vuk is felmenjen végre, elunta a dolgot, és mint ilyenkor mindig, közölte, hogy õ akkor most innen elmegy. Ágaskodás, kapálás, amivel persze beleakadt az elõtte lévõ kikötõ rúdba. Alig bírtam levarázsolni, nem is tudom hogy sikerült. Akkor gondoltam le kéne jönnie, de nem egybõl, nehogy az legyen, hogy ha hisztizik, arra megkapja amit szeretne. Viszont nem sikerült a jó pillanatot kiválasztani, mert nem telt el túl sok idõ, pár perc, újra ágaskodás, újra kapálás, és újra felakadás a rúdba. Azt hiszem akkor kapta a csuklóm az ütést, mikor fent kalimpált. Az elsõ akciónál csak körmöst kaptam, igaz olyat, hogy azt hittem a felsõ ujjpercem eltört (szerencsére nem). De most frankón sikerült az elsõ rúdnak valahogy kikerülnie a helyérõl, és a biztosító kapocsnak eltûnnie. Tehát az elsõ rúd, amire felakadt leesett (valószínûleg szerencsére, mert különben nem tudom hogy jött volna onnan le Viking, pár percig azért kapálódzott fent szegény). Lefelé jöttében azért még fél lábban beleakadt a rövidre kötött vezetõszárba, amivel ki volt kötve. Amin aztán szépen tartotta a lábát, hogy na mi lesz már, akaszd már ki végre, mire vársz már... Viszont mivel frankón belefeszült, esélyem nem volt rá, hogy kikapcsoljam a tûzoltókarabínert. Ismét nem tudom hogy szabadítottam ki. Futóból kifelé futtában még a szénahálóba is beleakadt a patkója, amit húzott maga után. Ez jót tehetett a kis menekülõálllat lelkének. Mikor bevittem a körkarámba, láttam, hogy azért nem sikerült sérülés nélkül megúsznia, vérzik a lába a pártaszélénél. Na mondom fasza, jól összeszedte a frankó kis emlékét a futóról, ez ezek után többet fel nem megy a futóra. Kissé el is keseredtem, mert eszembe jutott Lidérc és az õ fóbiája. Aztán megpróbáltuk Vukkot újra felvarázsolni. Nagy nehezen (összesen két és fél óra alatt) sikerült is, Zsubaba és Vega segítségével. Nem volt egyszerû. Akkor jött a második menet Vikinggel, bár õszintén szólva az elsõ akció után túl sok reményt nem fûztem hozzá. Viszont megint rá kellett jönnöm, mennyire jófej lovam van, és hogy õ azért bízik bennem. Feljött gyakorlatilag egybõl, de lehet, hogy csak a második próbálkozásra. Persze azért kellett a fenekénél egy kis szelíd nógatás a lányoktól, és Vuk látványa a másik fakkban, de bevallom, nem erre számítottam. Aztán gyorsan elindultunk (kábé 2 perc alatt full vizes lett Viking az idegtõl, a hasáról csöpögötta víz), majd lassan hazaértünk. Haza. Az új otthon. Hát.. azért ennek még nagyon nem voltak tudatában (õk se, és nyilván mi se). Betettük õket a szoktató karámba, ahol már várta õket a pár napja érkezett Vadász, egy 6 éves fekete herélt. Jámbor jószág, semmi hangoskodás és veszekedés nem volt hármójuk között.Miután kaptak szénát rágcsálni, és körbejárták a karámjukat párszor (rendesen, nyomvonalon haladva Vuk elöl, mögötte szorosan Vik), leültünk mi is reggelizni kicsit. Ez úgy 3 óra magasságában lehetett, azt hiszem. Majd megjött Vadász gazdija, akivel gyorsan össze is ismerkedtem: szegényt gyorsan lebasztam, hogy miért engedte ki maga után Vikinget is, mikor kihozta Vadászt Merthogy mire felemeltem a fejem, azt láttam, hogy a kis hülye már kint kolbászol. (Vadász gadija meg azt bírta mondani az elsõ kérdére, hogy mikor és hogy jött ki Vik, hogy bocsi, amibõl én a beleegyezést vettem le, hogy igen, õ engedte ki az én lovamat is.) Viking nem egy idegbajos, jött hozzánk, és elkezdett legelni a szomszédunkban.. Elkaptam, visszavittem, majd folytattam a reggelizést. Hoppá, még egyszer kijött Viking... pedig Vadász..izéé.. Ment a mea culpázás gyorsan Szökevény megfog, visszarak, reggeli folytat, majd sikítás: Viking a szemed levedd a kijáratról! Már emelte fel a madzagot, hogy õ akkor megint átbújk, és kijön, jó? Nem volt áram a madzadban (vagy csak nagyon halvány, mert engem se csípett meg), és az õ méretéhez képest nagyon magasan van. Muszáj, különben kapáláskor beleakadnak, ezt este be is mutatták. De így alig kell lehajolnia, hogy átférjen alatta. Na jól van, bemutatkoztunk mind a ketten, hiába, jó páros vagyunk :yeah: Majd megjött Adrienn Bársonnyal (mentek õk is egy búcsúterepet), akit betettünk a szoktató karámba, a két szépséget meg kivittünk hátra a legelõre. (Osszátok be magatoknak, hogy ki maradt, ki a szépség, és ki ment a legelõre )A ménes nagyjából le se tojta õket, nem foglalkoztak velük. Akkora legelõn elfértek mellettük. Egyszer Viking gondolt egyet, és felrohant a felsõ részbe, majd kiabált vagy Vuk után, vagy a többi elvesztett cimborája (Tomi és Badi) után. Mindenestre veszett szép látvány volt, ahogy szabadon galoppozott. A föld meg rengett alatta Kicsit örült a szívem, úgy éreztem, végre lóhoz méltó helyen van szívem csücske. Másik szívem csücskével (Lidibébi) meg este még a karámon keresztül (ahova azért visszatettük V&V&V-t éjszakára) összeszagoltak. Náluk persze nem volt szerelem az elsõ látásra, volt viszont visítás és kapálás...Mégis jó érzés volt.Másnap folytatódott a napközbeni összeszoktatás, egy kis pályázással megfûszerezve a napot, de estére Vuk és Vik (Vadász már nem) még visszakerült a belsõ karámba. Harmadnap Strong Steve-vel és Bíborral kimentünk egy lelki ráncokat kisimító terepre. Egyszerûen kurvajó volt. A két ló úgy elvolt együtt, mintha évek óta országos cimborák lennének. Egy helyen megálltunk legelni kicsit (szegények otthon ugye nem esznek eleget...), és akkor mikor ketten együtt kezdtek el rágni egy fûcsomót, majdnem rimánkodtam nekik, hogy végre legalább egy pici sikítást, vagy csak egy kicsi fülmozdítást, naa, légyszilégyszi De semmi. És akkor, az a terep alatt, a harmadik nap kezdtem megnyugodni, hogy jól van, azért jó lesz itt, lesz nekünk itt még itthon érzésünk. Reméljük.

[Ilusta]

Örülök, hogy "mindenki" Vegáékhoz költözik. Legalább, ha megyek, letudok mindenkit egyszerre. Csak egy kérdés:Ha a ló a szállítóban már fent van és normálisan le van kötve, hogy tud ágaskodni 2x is?

[amigo]

Örülök, hogy "mindenki" Vegáékhoz költözik. Legalább, ha megyek, letudok mindenkit egyszerre. Csak egy kérdés:Ha a ló a szállítóban már fent van és normálisan le van kötve, hogy tud ágaskodni 2x is?

Úgy ha hosszúra van kötve,én is jártam már így ,és vagy két órámba telett mikorrakiszabatítottam a lovat.

[Pendemonium]

Szerintem, illetve tapasztalatom azt mondja, hogy inkább pont azért, mert túl rövidre van kötve. úgy a legjobb, ha addig, amíg még nincs bent a másik, valaki fogja az elsõ lovat.

[BoKa]

A negyedik éjjelre már kint marad Vuk és Viking is a többiek között. Másnap reggelre természetesen lett pár szõrfolytonossági hiány a testükön, de semmi lényeges. Mire kimentem, már kint voltak a legelõn, Fakóval együtt. Õ mondta, hogy semmi újság, néha Walker kerget rajtuk egyet-egyet, a többiek nagyjából nem foglalkoznak velük, és õk se a másik csapattal, elvannak hárman együtt. Csak az a Walker... Nemsoká jött is, kergetõzni kicsit. Nem zavarta, hogy sántít az egyik elsõjére, azért behajtotta õket egy facsoport közepébe. Amit V&V&V ugyan kikerült, de ez a kis bolond csikó átgázolt rajta. Persze miután kikeveredett az "erdõbõl", felkergette õket a terület felsõ részre, ahol nincs fû, amit annyira nem is bántam, egyrészt nem kell még egész nap a zöldön lenniük, másrészt legalább Vikingnek nem lesz izomláza. Fakó hazament, én meg egy idõ után (mikor úgy döntöttem, hogy már eleget szénáztak, menjenek vissza ismerkedni) fogtam Vuk kötõfékét, és visszavittem õket a legelõre. Aztán jött Walker, és megint felkergette õket. Na mostmár azért mérges voltam a kis gonosz manóra. Még egyszer felmentem értük, megint levitttem. És Walker megint jött, de visszazavartam a ménesbe. Pár perc, Walker megint unatkozik: megint jön VVV-hez. Megint visszazavartam. Majd megint. Majd megint, és akkor sikeresen fel is kergette õket. Hát ezt nem hiszem el! A kis terrrista mindenit! Arról nem beszélve, hogy tönkreteszi a saját lábát is. Úgyhogy Õt meg felkergettem én VVV után. Nem is tudtam, hogy ennyire jól cuttingolok, de egész könnyedén, és sikeresen leválasztottam a ménesbõl. Biztos valamelyik õsöm vadászkutya volt. Vagy legalább pásztor. Ha más nem, hát libapásztor Igaz, eredetileg (fogalmam sincs melyik) másik 2 lóval együtt szaladt fel Walker a felsõ részre, de azok hamar visszaszaladtak a biztonságot nyújtó méneshez, és Vuk és Viking is szintén leszaladt mikor fent Walker megjelent. Szegények már rendesen meg voltak félemlítve egy kakaskodó 3 évestõl. Pedig ha egyszer visszarúgnának neki, nem kakaskodna õ se tovább, de VVV annyira jámbor, hogy õk nem bántanak senkit.(egyelõre ) Most a célomhoz szerencsés volt a hely kialakítása: a lenti legelõt (ahol a ménes napközben legelészik) és a fenti éjszakai baromi nagy karámot, (ahol napközben szénát és vizet tudnak magukhoz venni, ha akarnak) egy széles folyosó köti össze. Szóval Walkert nem engedtem onnan fentrõl kiszaladni, a folyosón vártam mindig õkelmét, és egy közben magamhoz vett faággal, és a kötõfékkel mindig visszakergettem. Nem bántottam én egy ujjal se, csak nem engedtem onnan vissza. Megvolt ott mindene, víz, széna, Csak a társai nem. Sõt, még a fent rekedt Vadász is ott volt. Éééérdekes, ott egyedül már nem bántotta, Vadásznak meg esze ágában nem volt onnan elmenni. Furcsa egy ló azért õ is... És nekem is megvolt mindenem: árnyék, bot, és idõ. És türelem. Aztán elkezdtem számolni, hogy Walker hányszor kakált, de 10-nél abbahagytam. Mármint a számolást, mert amúgy kb 1-2 óráig nem engedtem le. Szerintem kívülrõl olyan lehettem, mint aki (még épp) Szürke Gandalfot játszik: "Márpedig ezen a hídon TE nem jössz át!" Viszont egyszer sem mondtam a hobbitkáimnak, hogy "fussatok bolondok". Sõt. Pont azt akartam, hogy ne fussanak el végre. Viking és Vuk érdekesen reagálta le a történetet: megálltak a folyosó másik végén. Se a legelõre nem mentek vissza, se fel nem jöttek. Illetve egyszer vagy kétszer megpróbálkoztak, fõleg mikor hívtam õket, de mindahányszor megjelentek, megjelent Walker is, akit viszont vissza kellett kergetnem: munka volt, nem értem rá a hobbitkáim lelkét ápolgatni Szóval õk mindig visszavonultak tõlem és Walkertõl is biztos távolságra. Hogy a legelõre miért nem mentek ki, azt tõlük kell megkérdezni, biztos moziztak. Tehát pár óráig õrt álltam, jól elvoltam. Szegény Walkeren már látszott nagyon a mehetnék. A végén már komolyan sajnáltam, olyan volt, mint egy megszeppent kisgyerek. Már nem futva közelített a kijárathoz, csak szépen oda óvatoskodott. Azért biztos ami biztos, még nem engedtem ki. A következõ próbálozásoknál már jól rágcsikált is. Aztán végül hagytam, hogy odajöjjön hozzám, és szépen belebújt a még mindig nálam lévõ Vuk kötõfékébe. A folyosón ott volt Vuk és Viking még mindig, és várták, hogy mi sül ki a dologból. Én is kiváncsi voltam, hogy melyik mit fog reagálni, mikor elmegyünk mellettük. Hát.. Egyik se reagált semmit. Walkerrel kikerültük õket, jött szépen utánam. Mellettük (jópár méterre azért..) megálltunk pár pillanatra, majd szépen békésen továbbsétálltunk. A legelõre kiérve levettem róla a kötõféket, és útjára engedtem. Szépen elbattyogott. Én meg visszamentem Vukért és Vikkért, hogy lehozom õket a legelõre, legeljenek, és lássák a másik csapatot. De meglepetésemre nem kellett felmennem értük, jöttek maguktól. Mikor leértünk, õk elkezdtek legelni, és meg kifeküdtem a fûbe. És konstatáltam magamban, hogy ez itt most így azért elég jó. Aztán elbóskoltam a fûben kinyúlva. Egészen addig, amíg meg nem csípte valaki a hasamat, akkor megsértõdtem, és hazamentem

[meggyes]

Valami azt sugja, hogy Filly nem lesz tul boldog attol, hogy tok ertelmetlenul zavargaszod a lovat. (aki mellesleg ugyanugy gyepalja a tieiteket, hiszen nem toluk fel ezutan sem, hanem toled)

[Csuti]

Szombaton a Tanyaavató elõtt mentünk egy jó kis terepet 5-en csajok: Vrony-Szultán, Ágota(StrongSteve lánya)-Bíbor, Andi(Nikol vendége)-Römi, Apple-Dió, Döme-én. Nem mentünk sokat, így is jól ránksötétedett, de nagyon jó kis vágtaszakaszok voltak! Tök jó volt, hogy Nikol indulás elõtt azt mondta Csuti a fõnök! Persze, mert én ismerem közülünk a terepet legjobban, meg Döme egy ûber terepvezetõ ló! Néha azért elõre engedtem Szultánt és Bíbort, mert õk a duracellnyuszik, hazafelé már nagyon szedték a patáikat.

[Csuti]

Helló-helló!Itt is régen klikkeltek már a fastreply gombra! :)Tegnap voltam kint Dömézni. (Persze múlthéten is voltam párszor, csak arról nem írtam...)A Farmon újabb fejlesztéseket végeznek, most épp 3 oldalról zárt kikötõk készülnek a karám mellett. Nagyon frankó lesz!Illetve a karámba szénatárolókat építettek. 3-4 négyszögletû, deszkákból készült tároló. Készülnek a lányok a kinti legelõ bezárására, pihentetni fogják a télen.Kisétáltam a legelõre, élveztem az õszi nap simogatását. Ívben közelítettem meg Dömét és szerelmét, Szultánt és kb. 10 méterre legugoltam és babráltam a fûszálakat. Annyira viccesek, ahogy nem tudják leküzdeni kíváncsiságukat és odajönnek bökdösni, hogy "mivan, micsinász te itt, mit találtál?" Megsimogattam õket, próbáltam azt az érzetet nyújtani, hogy jelenlétem nem mindig a munkával van összefüggésben...Aztán terepre mentünk. Az egyik kedvenc erdei utamat eltorlaszolták fákkal, valószínûleg a fatolvajok ellen. Aztán az épülõ tatter(?) felé vettem az irányt. Ott is nagy erõbedobássaal folyik a munka, kíváncsi leszek a végeredményre!Szépek ezek az õszi délutánok! Úgy mennék ma is!Viszont fél 8-kor már kukasötét volt, az eteshez kötöttük ki a lovakat és hát mire jó a szürke ló, a feltûnõ méretkülönbség és a jegyek?! Hogy könnyebben megkülönböztessük õket a sötétben!

[BoKa]

Mi is voltunk kint tegnap, valszeg épp hogy elkerültük akkor egymást, kivételesen rohantunk vissza be a városba. De nem ültem fel: Viking életében elõször elhagyta az egyik patkóját. Igaz, ez nem csoda, már 8 hetesek, és már klattyog egy ideje.. És lehet, hogy semmi baja nem lenne, de.. egy-két alkalmon nem múlik semmi, van még 30 évünk együtt Lepucoltam és vissza is engedtem a többiekhez. Römi személyében új pótanyát talált, állítólag Römi nagyon aranyosan terelgeti, meg védi a többiektõl Lidérc még hajtja kicsit, de õ gondolom fogja is, Lucky-t is utálta annnó õkelme...

[Csuti]

Szia Horsegirl...! Örülök, hogy látlak a fórumon! Írj minél több beszámolót! :)Tényleg vicces volt, ahogy Szultán 6-szori fürdéssel próbálta visszaállítani eredeti színét és szagát! :DMi meg 4-en csajok voltunk terepen, 2 régi lovasbarátnõmmel: Eszterrel (Dión) és Vronyval (Römin), valamint új lovasbarátnõmmel: Kamikazeeval (Basán). Eszterrel és Vronyval még anno a Reál-Száll lovardában lovaztunk-dolgoztunk együtt, azóta ki-ki a maga útját járja. Jó volt újra együtt lovagolni, nosztalgiázni és örömmel mutattam meg kedvenc terep-helyeimet a lányoknak a csodás õszi tájban.Készülõdés, Döme haverozik Basával a kikötõben (fülek!!!), de értelmesen is tud fülelni. Néha.Vrony úgy érezte ezt a fültartást meg kell örökíteni! Szép sárga-vörös bokrokhoz beállunk fotózkodni, mondom beállunk, és tényleg.A "fegyverhordozó"-ról is készült kép. Sajnos a fényképezõ tokból való ki-berakása a felsõ tekerõgomb elállítódását eredményezte, így a terep második felében készült képek nem lettek túl jók. :(Csajok az úton.Megint beáll. Na, ne bénázzatok! Végre.A terep jó volt, bár elég lájtosra sikerült, mert most meg nagyon be akartam tartani a 1,5 órát, a múltkori csúszás miatt.Eszternek tetszett, hogy errefelé milyen hosszú vágtaszakaszok vannak és milyen jó homokos a talaj, valamint az erdõben is csak kapdkodta a fejét, hogy milyen szép a táj. Örültem, hogy tetszett neki. És Diót is csak dícsérni tudta. Hát igen, ezért szeretek én itt lovagolni!!!

[vegeta]

Sziasztok. Ide is beírom amit a Kehesség topicba. Ezer éve nem olvastam a fórumot, azt hiszem egy életre elment a kedvem a lovaglástól,. Bendegúz nagyon beteg és egyre rosszabbul van. Lovagolni már nagyon rég nem tudom, de sajnos már a napi létezése is jelentõs energiákat követel tõle. Õ ugyan nem klasszikus COPD-s, de inkább az lenne, az legalább karbantarthatóbb betegség. A idült interstitialis tüdõgyulladás és annak következménye, a terjedõ tüdõfibrózis sajnos nem. A legutóbbi vizsgálat szerint a bal tüdejének kb 80%-a nem dolgozik, a jobb sem tökéletes, a légutak pedig olyan szûkek, hogy a pl a bal fõhörgõn nem jut be levegõ. Nagyon magas a légzésszáma, száraz köhögése van, a tüdõhatárok hátrébb tolódtak, a légzése nehézkes, ziháló, a bal tüdõlebenynek pedig olyan a hangja, mint egy reszelõ. Legutóbb, amikor ennyire rosszul volt, elég durva mennyiségû vénás Ventipulmint kapott a simaizmok görcsére, most pedig Equipulmin gélt, hogy legalább tudjon lélegezni. Érdemi kezelést már nem kap egy jó ideje...senki nem tud semmit mondani ugyanis, én pedig kétségbeesve kapálózom, várok, reménykedek, de nem történik semmi. Szóval itt tartunk most. Gyakorlatilag az állatorvosok már jó egy éve eltemették, de õ még mindig küzd. És én is. Jóval régebben találtam egy cikket a neten az ATRA (all-trans-retinoic-acid) tüdõregeneráló hatásairól patkánykísérletekben. Azóta több ezer oldal szakirodalmat gyûjtöttem össze róla, anno itt a fórumon is megvitattuk, még OSH is elolvasta. Már sajnálom, hogy hagytam magam anno minden állatorvos által lebeszélni arról, hogy megpróbálkozzunk vele, annak ellenére, hogy lóval még nincsenek tapasztalatok. Akkor még lehet, hogy nem lett volna késõ. A lényege, csak nagyon röviden, hogy patkányokban mesterségesen elõidézett emphysema-t intenzív retinol savas terápiával kezeltek, majd a tüdõt elemezve azt tapasztalták, hogy az eddigi álláspont szerint megújulásra képtelen alveolusok újraépültek és a tüdõ légzõfelülete 90%-ban helyreállt. Tudom, hogy ez még nem jelent semmit és hogy a patkányok sokmindenre képesek...De késõbb önkénteseken is kísérleteztek, majd humán gyógyszerként forgalomba is került (Vesanoid kapszula), én pedig rázúdítottam a fél világra Bendegúz esetét. Még a ’96-os elsõ kísérlet vezetõ kutatójának is írtam e-mailt, de sajnos lovak esetében senkinek nem volt tapasztalata. Az állatorvosok pedig általában egy érdekes esetet láttak benne, de végül mindenkiben csalódnom kellett és magamra maradtam. A legnagyobb baj, hogy közben eltelhetett újabb egy év. Próbálkozások, kísérletek, remények és egyre fájóbb csalódások következtek...az én életerõs, fáradhatatlan csõdöröm pedig már csak egy távoli emlék. Lassan kezdek azt hiszem tényleg megõrülni, biokémikai képletekkel álmodom, egyre többször ébredek úgy, hogy bõgtem álmomban, hogy a halott lovamat ölelgetem, meg ilyenek, iszonyúan kétségbe vagyok esve. És egyre nehezebb naponta jókedvûnek látszanom és nézni, ahogy mások boldogan dolgoznak a lovukkal. Szóval asszem végem van. Viszont nem történhet úgy semmi, hogy én ne próbáljak meg mindent, de tényleg mindent. Segítséget szeretnék kérni. Szükségem lenne egy, az USA-ban élõ orvosra, állatorvosra, kutatóra, bárkire, aki kémiai vegyszereket rendelhet. Van egy honlap, ahol létezik az a szer, amibe még így utolsó esélyként kapaszkodom. Sajnos csak az USA határain belül lehet vásárolni és nem magánembernek. Konkrétan arra lenne szükségem, hogy ez a valaki SOS megvásárolja nekem a szükséges szert, elsõként 5 grammos kiszerelésben és elküldje nekem magáncsomagként, szintén SOS. Természetesen állok minden költséget. Azután lehet, hogy többször is kellene majd küldeni.A cég a Lab Depo, Dawsonville-ben, itt pedig konkrétan az a szer, amire szükségem lenne:http://www.labdepoti...pid~R1015.aspx Akinek bármilyen ötlete, ismerõse van, azt nagyon köszönöm elõre is. A szer nem veszélyes egyébként, egy laboratóriumi körülmények között elõállított A-vitamin származék, por formátumban forgalmazza ez a cég. Nemrég egyébként Mo-n is megtaláltam ugyanezt a Sigma-Aldrich hazai képviseleténél, csak míg Amerikában 55 000 Ft körül jön ki egy ilyen kísérleti 5 g, addig Mo-n ugyanez a mennyiség 200 000 Ft. Persze ha nem megy másként, akkor bankot is rabolok. A dózist még nem tudom, hogy fogom kitalálni és az egész saját felelõsségemre vállalom, de azt hiszem nem sok vesztenivalóm van. Ha valakit esetleg érdekel a téma, rengeteg anyagom van róla, de ha valaki, aki mondjuk gyógyszerész ;) vagy orvos, állatorvos és tudna segíteni, az is nagyon jó lenne. Köszömöm, vega0620 465 6755

[sheriff]

Gondolom tisztában vagy vele, hogy meglehetősen kedvellek. Ezért talán megbocsátod nekem, hogy leírom a véleményemet a dologról.Hagyd meghalni azt a szerencsétlen állatot! Ennek a nagy lelki tusának semmi értelme. Ha kínok nélkül képes élni, tartsd tovább becsületből, barátságból, s gondolj rá jó szívvel a haláláig, s azon túl is. Ha nem tud kínok nélkül élni, akkor segítsd át a másvilágra. Bendegúz egy ló, s nem egy ember. Az euthanázia szerintem emberségesebb cselekedet egy szenvedő, magatehetetlen állat esetében, mint amerikai csodaszerekre várni, sírásból ébredni, reménytelenben reménykedni. Akárhogy is szereted, ez, amit teszel véleményem szerint túlzás.Az idő majd segít feldolgozni a hiányát. Meg fogsz lepődni, hogy milyen gyorsan halványul el minden emlék, fájdalom. Főleg ha egy új csikó életútját kezded el élettel telve egyengetni, ahelyett, hogy szenvedsz magad is a menthetetlen lovaddal egyetemben.

[Apró Rém]

Nagyon sajnálom Vega! :( A keresztanyám gyógyszerész Kanadában, írtam neki, hátha tud küldeni...Azt hiszem, én is az utolsó pillanatig küzdenék a lovamért.

[Ernest]

(annak ellenére, hogy írtam egy magánt Vegetának, aminek a vége az volt, hogy szurkolok, de) Sheriffnek igaza van. (és csak azért nem szerepelt a magánban, amit már azelõtt írtam, hogy Sheriff beküldte volna ide, mert lusta voltam elõkeresni a Gumival váltott eszmecseréjét)Rém, az utolsó pillanatig küzdés határát több helyen lehet meghúzni.

[Kislovas]

Bocsánat, úgytûnik átugrottam véletlenül pár oldalt... :(

Edited by Kislovas, 2006 október 24. - 21:29.

[Csuti]

Nem aktuális már az eredeti hozzászólás... És örülök Kislovas, hogy rájöttél. Nem bántani akartalak.Ne add fel az álmaidat! De tisztában kell lenned vele, hogy egy lovarda létrehozása és fenntartása rengeteg nehézséggel jár. Persze a lovak iránti szeretet sok mindenért kárpótol.Én nem tudom mit tennék, ha a lovam halálos beteg lenne. Nehéz ezt így megmondani annak, aki még nem élte át. Én azt hiszem ha már egyértelműen csak szenvedne, akkor elaltatnám. Inkább a szenvedés megszakítása időben, mint annak meghosszabbítása. Csak a pillanat meghatározása iszonyú nehéz lehet...Én remélem még fogom Vegát boldognak látni lóháton! Ezt kívánom neki!

Edited by Csuti, 2006 október 25. - 7:29.

[Csuti]

Sziasztok!Pénteken hamar kiértem a tanyára, még nem volt senki. Magányos lovaglást terveztem, de mégsem így alakult, amit nem bánok! Elõször Vega kezdett el lovakat kihordani a legelõrõl és kérdezte ki megyek-e velük. Majd telefonon bejelentkezett még Boka és Andy, hogy várjuk meg õket is. Így 6 pacc várta lovasát a kikötõben:Sorban(lovasa):Flóra (Vega), Szultán (Nikol), Döme (én), Römi (Csilla), Becsi (Andy), és az iciri-piciri, aki mind megette: Viking (Boka). :)Nagyon jó terep sikeredett! Elmentünk a vácrátóti arborétum mellett, ott van egy lovastanya, épp a másnapi háziversenyre készültek a lovasok. Aztán egy karikával és egy fenyõerdeji kóborlással visszaértünk a nagyréthez. Az elsõ vágtánál Nikol lemaradt a végére, vagyis hozzám és néztük ahogy elõttünk vágtáznak a pejek és sárgák (most soroljuk Vikinget is ezek közé ), mind weszkóban. Kár hogy nem vittem magammal a fényképezõt, jó fotót lehetett volna csinálni róluk! Mi a szürkékkel is biztos jól néztünk ki, ebben megegyeztünk Nikollal, mert a többiek nem néztek hátra. :DMásnap egyedül mentem ki Dömével, nagyon jót mentünk. Útközben láttunk más lovasokat is. Elõször csak bértartótársunkat Vadászt és gazdiját. Utána viszont vagy 6-7 lovast, szerintem a háziversenyrõl mentek hazafelé, lehet hogy Fótiak voltak. Amikor elvágtáztak elõttünk kb. 100 méterre keresztbe, akkor picit felhúzta magát Dönci /pont a múltkor dícsértem meg, hogy ilyet nem szokott :o/, de kezelhetõ maradt. Hazafelé a Bluék kútját fúró géptõl még baromira bepara. A tanyán is állt egy hasonló gép meg csövek azokhoz lábon odavezettem akkor meg persze rá se tojt, miliméterekre legelt tõlük.Még képek: Szultán ásít.Szürkék szépen néznek.Dömefülek. Nem sunyít, ez az alapállapot.

[Csuti]

Adalékok a hétvégéhez:- megdõlni látszik Vega elõítélete a televérek iránt! Flóra ugyanis egy nagyon jámbor és szépen viselkedõ angol hölgyike! /Sir Vuk, a gentleman udvarol is neki folyamatosan, de csak szolidan, ahogy egy angol úriemberhez illik. :)/ Örültem, hogy Vega jól érezte magát a terepen és elégedett volt Flórával! - Döme pénteken a kikötõben álldogálva igen érdekes hangokat adott ki. Vega rájött: csuklik! Én lovat azt hiszem nem halllottam még csuklani. Nagyon mókás volt! Aztán szerencsére elmúlt.- Szombaton Viking a kikötõben volt, az orra elõtte pedig Boka barátja álldogált. Egyszercsak a kabátja ujjával dörzsölni kezdte a kabátja oldalát. Ezt a surlódó hangott hallva és a monoton, de kellemes érzéseket idézõ mozdulatot látva Viking elkezdett bólogatni, mintha õt vakarásznák! Nagyon édes volt! Jól kiröhögtük Bokával!

[Csuti]

Sziasztok!Tegnap reggel rohantam ki lovagolni még a temetõlátogatás elõtt. Mikor kiértem látom, hogy Kamikazee épp készülõdik és Basa meg Ouzo külön van rakva, Döme pedig épp távolodik a legelõre a többiekkel.Megkértem Nikolt hogy dobjon ki kocsival a legelõre, hogy hamarabb beérjek Dömével és csatlakozni tudjak hozzájuk terepezni.Hirtelen nagyon sokat hûlt az idõ, múlt hét óta és az esõ is csöpörgött, így hát jól beöltöztünk a lovagláshoz.A kapu mellett egy latakart fûrészgép okozott riadalmat lovaink között, Ouzo hörpögött, Basa ezen beijedve, de óvatosan megközelítette a furcsaságot és végül mi is közel mentünk hozzá. Ekkor Ouzo meglökte az orrával és a gép majdnem felborult. Ettõl Döme menekülõre fogta, de pár méter után megállt. A szíve úgy dobogott, hogy a lábamban éreztem. Bluékkal és a 4 (ha jól számoltam) kutyájukkal is összefutottunk a réten.Egy nagyon élvezetes terepet mentünk így a kora reggeli, hûvös erdõben! :yeah: A levelek a hirtelen jött hideg miatt hamar lepotyogtak.

[iBIza]

Én meg szomszédolni jártam arra! Lovaglás után, kora délután ruccantam át Blue-ékhoz kocsival. Segítettem a fõzõcskénél. Aztán Vega és Nikol is átjöttek látogatóba, és jól eltársalogtunk. Bár az idõ miatt jégcsappá fagytam, a lelkemet viszont melengette a kedves társaság! :kocc:

[tötõ Zsó]

Csuti, jó olvasni a beszámolóidat :ang:Bendegúzzal mi a helyzet?

[Csuti]

Tényleg?! :o Köszönöm szépen! Ez most nagyon jól esett!Bendegúzról egészségi állapotáról most nem tudok újat mondani. :( Holnap majd érdeklõdöm a lányoknál és megírom. De azt tudom, hogy õ egyedül talált magának egy utat a legelõ egy olyan részére, ami el van zárva és oda szokott elvonulni falatozni.

[Csuti]

Na, mer'hogy senki nem ír...Pénteken Adriennel mentünk ki lovazni és õszintén szólva majdnem megfagytunk egészen odáig míg végre fel nem ültünk lovainkra, Dióra és Dömére és el nem indultunk terepre. Ott már nem volt gond, ügetgettünk, vágtázgattunk az erdõben, ahova az iszonyatos szél elõl menekültünk be. A lovaglás nagyon jó volt a zord idõjárás ellenére. :)Okulva a péntekibõl és abból, hogy szombaton is majd' megfagytam a móri temetõben, vasárnap már magamra rántottam az egész ruhásszekrényt, na jó csak harisnya, vastag lovaglónaci, egy rakás pulcsi, dzseki, sál, sapka, kesztyû volt rajtam. De nem csak rajtam, Istvánt pl meg sem ismertem elõször sapiban, utána meg Horsegirl fedezte fel vidáman, hogy én vagyok az. Szombaton direkt vettem egy közepesen idióta sapkát lovagláshoz. :DSzóval vasárnap egyedül mentem ki terepre, süvített a szél és amíg be nem értünk az erdõbe illetve meg nem volt az elsõ vágta, addig Döme igen élénk volt. Utána már minden a szokásos volt, nagyon kellemes vágátkat mentünk a homokos talajú erdei utakon. Elégedett voltam a lovammal nagyon! Mire visszaértünk már megjelentek a tanyán a késõnkelõ bértarót és a szomszédos tanyákon dolgozók (pl. Bluék) is.

[Fakó]

Nem igaz, hogy senki sem ír mert én most írok azért is! Vasárnap délután mentünk ki lovagolni Andykával. Reggel még egészen szép idõ volt, de délutánra feltámadt a viharos erejû szél és pont mikor a városól elindultunk kezdte rá a jeges esõszitálás. Egyszóval ideálisak voltak a körülmények a lovaglásra. Mi el is határoztuk, hogy terepre megyünk. Extra gyorsan felpakoltuk a nyergeket angol telivérjeinkre, magunkat bebugyoláltuk mindenbe amit csak felleltünk a szél és esõ ellen és elidultunk. Ahogy kifordultunk a tanyáról arcon kapott minket egy-egy viharos erejû széllökés és szemünkbe vágta a jeges esõcseppeket. Becsvágyót úgy tûnt egyáltalán nem zavarják a körülmények, teljes nyugolomban lépkedett elõre, Vukkot sem a körülmények zavarták, ugyanis õ éppen azzal volt elfoglalva, hogy mitõl lehetne szívrohamot kapni az ijedtségtõl. Rezzent ide-oda néhányszor. Mivel legutóbb kedden volt lovagolva kissé tele is volt a hátsója.Ezt viszont nem vettem komolyan tõle mert általában minden terep elején ezt csinálja.Igyekeztünk minél elõbb magunk mögött hagyni a nyílt térségeket és amint lehetett a süvöltõ szél elõl a fák közé kanyarodtunk. Andyka gyönyörû, új utakat mutattott nekünk. Igyekeztem is erõsen memorizálni az útvonalat, hogy legközelebb visszataláljak. A két telivér teljes egyetértésben ment együtt. Lady Becsvágyó ment elõl, Sir Vuk pedig tisztes távolból követte. Eszébe sem jutott, hogy hölgyét megelõzze. Igazi angol úrinépek módján kimért, (telivér mércével) lassú, kényelmes vágtákkal kényeztettek minket. A fenyvesekben hosszú, homokos utakon vágtázgattunk, mezõkön nyargaltunk keresztül, ezerszínû bokorerdõben vezetett az utunk. Egyszerûen gyönyörû volt. Az idõ zordsága már egyáltalán fel sem tûnt nekünk. Este jólesõ érzéssel feküdtem le aludni. Már megint egy fantasztikus 2 órát tölthettem el az én szuper lovacskámmal :yeah: Alig várom már, hogy újra mehessek hozzá.

[BoKa]

Pénteken én is kimentem terepre Vikingemmel egy fullharmóniás terepre. Teljesen jó volt kint, teljes összhang lóállattal és környezettel, attól eltekintve, hogy miután mikor szálltam ki a kocsiból a kabátomon a cipzár tönkrement, és kicsit úgy éreztem átfúj a szél rajtam. Miután hazamentem, és beugrottam a fürdõkádba, úgy éreztem felolvadok, és olvadtan tudok elaludni, kellemesen lemozgatva a tökéletes lovaglás után. Aztán valamikor éjjel 1 környékén arra ébredtem, hogy iszonyúan reszketek, didergek, minden bajom van. Megmértem a lázam: 39 fok volt :eek: Kicsit kiakadtam, majd reggel 6 környékén elaludtam. A napközbent túléltem valahogy, hõemelkedve, bár arról szó se lehetett, hogy összekapcsolhatatlan kabátban aznap kimenjek lózni, kicsit azt hiszem megvertek volna Aztán délután 4 körül megint felszökött a hõm 38.8-ra, szintén nem sok elõre jelzés után... Azt pár óra alatt kipihentem, kiszuszogtam, vasárnapra már kutya bajom nem volt, de még mindig jobbnak láttam azért nem kimenni... Úgyhogy nekem frankóhétvégém volt, lómentes, vesefájós :(Na de majd ma......

[Csuti]

Szegény Boka, jobbulást! :)Igen a pénteki idõjárás durva volt.Jó lovazást mára! Kicsit irigyellek.

[BoKa]

Á, köszi, már jól vagyok. Csak olyan érdekes volt, hogy úgy felszökött a lázam, aztán meg elszökött... (eddig csak szökõárról hallottam, szökõlázról még nem Remélem nem malária.. )Ma annyira gyönyörû idõ van, hogy ha te ma nem tudsz kijönni, van is miért irigyelni :kocc: Majd kap simit Döme ló is, ha odajön

[Csuti]

Akkor nagyon irigyellek! :pJutifali reményében lehet hogy odaslattyog... ebben az esetben köszi a simit. :)Dicsekedtél már, hogy a lovad mi mindent meg nem eszik!? Tûleveleket! Én ilyet még nem láttam! :eek: Adrienn szerint azért, mert neki az az õshonos!

[Barefoot]

Akkor heringgel is meg lehet kínálni :)Az én gebéim is eszegetnek egy kis fenyõágat néha. Mondjuk nekeik is õshonos...

[BoKa]

Nem, ezt még nem sütöttem el. Se a heringet meg A vicces benne az volt, hogy nem csak úgy véletlenül odaharapott, mert belelógott egy ág a szájába, és zöld volt, hanem miután elõször kibányásztam a fejébõl a fél fát, másodszor, és harmadszor is megkóstolta De azok után, hogy a féreghajtót tenyérbõl ette meg, én már semmin nem csodálkozom rajta :nem: Még azon sem, amikor az elõtte lévõ kidõlt fát helybõl átlépés helyett átugrotta