5186 válasz a témához

[BoKa]

Najóvanakkó', már azt hittem, csak engem zavar,hogy ez a topik, vagy inkább pont ez a topik átment egy személy magánéleti naplójába. Ami nem zavar, ha leírja/kiírja magából, csak könyörgöm, miért pont itt??

[Alatriste commandante]

A szappanopera napjaink közkedvelt sikeres mûsora, széles tömegek kedvence. A fórum tagjai is képviseltetik magukat a szappanoperafanok táborában.

[Adrienn]

Persze, csak nem mindegy melyik csatornán megy

[chyki]

Azért aki elolvasta Jeansgirl színeseit, az szerintem tudja, tele van színes lovasélménnyel, igaz nem csak azzal, annál többet adott magából. Vajon hány fórumos tudna magáról ennyit leírni? Kevés. És õket is egyre ritkábban olvasni, ha még egyáltalán írnak. Nekem ezek IGAZI lovas kis szinesek voltak. És szívesen olvastam itt. Az utolsó "felvonás" - ahogy én éreztem- már nem igazán a lovakról szólt, hanem egy idõsazak végérõl, de arról is, hogy ismét eltávolodik a lovaktól talán. Én kívánom hogy ne így legyen és sok kis színesét olvassuk itt. Végül mi vittük el a témát, mondhatni "olvasói"...

[Adrienn]

Továbbra is úgy gondolom, hogy a ló itt erõsen mellékszál volt - mondhatni ürügy -, de ezek szerint BoKával mi még máshogy lettünk szocializálva És fel lehet tenni úgy is a kérdést, hány fórumos akar ennyit leírni magáról? Ettõl függetlenül természetesen van helye Jeansgirl írásainak a fórumon, csak a magánéletnek nem feltétlenül itt.

[BoKa]

Hát ezekre az írásokra azt mondani, hogy lóról vagy lovagláról szólnak, az... az a szavakon való lovaglás Pont erre értettem ezt fentebb, csak ismételni tudom magam.

[Fõnix]

ezek szerint BoKával mi még máshogy lettünk szocializálva És fel lehet tenni úgy is a kérdést, hány fórumos akar ennyit leírni magáról?

:yeah:

[jeansgirl]

Sziasztok! Háát kaptam hideget és meleget is, de ha õszinte akarok lenni, akkor el kell ismernem, hogy megérdemeltem. A kis színeseket valóban kicsit a saját naplómmá formáltam át, és ezt én is éreztem, csak valahogy mégsem tudtam gátat szabni az "íráskényszeremnek", és írtam tovább rendületlenül és helytelenül mindenfélérõl. Igaza van azoknak, akik szerint néha már túlzásba vittem az írkálást, és írtam történeteket is, aminek semmi keresnivalója nincs itt! Teszek egy ígéretet, nem azt, hogy soha többet nem fogok ide írni, hanem azt, hogy addig nem, amíg nem lesz valóban lovas kis színes történetem, vagyis egyéb történeteket nem fogok leírni, remélem azért lessz aki ír ide, és nem vész a feledés homályába ez a topik. Üdv. JG

[Méz]

Teszek egy ígéretet, nem azt, hogy soha többet nem fogok ide írni, hanem azt, hogy addig nem, amíg nem lesz valóban lovas kis színes történetem, vagyis egyéb történeteket nem fogok leírni, remélem azért lessz aki ír ide, és nem vész a feledés homályába ez a topik.

Üdv. JG

Szia!

Szerintem meg nem kéne ilyeneket ígérgetni. Tessék blogot írni. Szerintem Neked való mûfaj. A blogspot.com -on kb. 2 perc alatt el tudod készíteni, és mehet az öncélú billentyûkoptatás.

[amatőr]

Van az úgy, hogy a topik címe nem pontossan takarja a a tervezett, vagy korábbi témát, s nincs jogom eldönteni, ez baj-e vagy sem. Ha sokakat zavar, lehet, bár megemlíthették volna korábban is, de végülis, nem történt "tragédia" így sem. Kis szinesek voltak ezek, igazán szinesek, kedvesek, bár tényleg nem lovasak... Én örülök, hogy felfedeztem, szerintem kellemes színfoltja volt a sápadó pacipontnak. Jeansgirl! Ha rám hallgatsz, és lesz még ihlet, ide majd lovas színeseket írj, de keress, vagy csinálj egy helyet (satöbbi?), ahol folytatni tudod hangulatos, intim, vagy ha csak az megy szomorú történeteid. Neked jó, ha kíírhatod, nekünk, akik szívessen olvassák, jó, ha olvashatjuk írásaid! Politikával meg tényleg gyere bátran át oda..., a politikamentes topikba ,persze, csak ha nem félsz az ottani haramiáktól! Üdv: Ervin Méz! A blogírás és ez között az a legnagyobb külömbség szerintem, hogy itt beleéled magad, hogy esetleg lószeretõ baráti közösségnek, esetleg részben magadfajtáknak írogatsz, míg a blogot aztán tényleg nem tudod, ki olvassa. (Persze csak az íráshoz könnyebb így nekiálni, a külömbség csak illúzió...)

[Filly]

Magánban érkezett már megkeresés, hogy tegyük át ezt a vonalat máshová. A Naplóban pl tök jó helye lenne, vagy a társkeresõben is. Idõhiány, lustaság, a probléma nem túl fontos volta volt az oka, hogy eddig nem történt meg a dolog, de igyexünk ezeket orvosolni.

[Méz]

Méz! A blogírás és ez között az a legnagyobb külömbség szerintem, hogy itt beleéled magad, hogy esetleg lószeretõ baráti közösségnek, esetleg részben magadfajtáknak írogatsz, míg a blogot aztán tényleg nem tudod, ki olvassa. (Persze csak az íráshoz könnyebb így nekiálni, a külömbség csak illúzió...)

De ott biztos nincs útban. Ide meg lehet linkelni belõle a lovas színeseket, amirõl úgy érzi, hogy ide való, a lószeretõ közönségnek.

[zsebi0202]

Egy leányzó eladná a kis shetijét. Bemásolom a levelezésünket.
Február 4!
kislány:szia érdekelnee???
Én:A Jázmin barátném mondta, hogy lenne eladó apró lovacskátok igen
Kislány:igen kell kép???
http://a5.sphotos.ak...847464851_n.jpg
Én:szeretnék róla mindent tudni. Mennyi idõs, kanca vagy mi, papírjai, mit tud, milyen körülmények között élt eddig, stb, stb. A gyerekeimnek lenne míg belenõnek a nagyobb méretbe
Kislány:ok
Én: akkor megírnád?
Kislány:shetlandii csõdör
106 cm
belovagolt bekocsizott
ugrópóni(átugorja a saját marmagasságát)és díjpóni meg fogatpóni is...díjnyertes
papírjaa sajnaa nincs
Én:köszönöm, még megbeszéljük itthon, de a csõdör az utolsó választás. 6 lovunk van, óriási nóniusz is, ha okoskodik kinyírná. Az ára mennyi lenne?
Kislány:nem csõdörösködikolyan nyugis hogy cska naa:)))

Március 23!
Kislány: akkor érdekelnéé???lehetõleg írjon vissza...
Én:még mindig nem kaptam árajánlatot a lóra, addig sajnos nem tudunk mit megbeszélni itthon []
akkor ha kérhetném az árát
Kislány:180.000 ft az irányára,de lehet cserélni lóra....nagyon érteékes,mert versenypóni,és a gyerekeket egyszerûen imádja....
Én:köszönöm, nem vesszük meg a pónit. Erika
Kislány: rendben...de megkérdezhetem hogy miért???
Én:nagyon drága, és ráadásul csõdör. Sokat kell még rákölteni hogy papíros és golyótlan legyen. 100-120 ért vannak hasonló kaliberû lovak.
Kislány:de ivartalanított olyan mintha herélt lenne drága voolt de cserélhetõ lóra is
Én:drága, ha ivartalan akkor herélt. ha meg nem akkor csõdör. Akkor most melyik?
Kislány:ivartalanított
és kiderült,hogy télleg tisztavérû
de mondom,hogy cserélhetõ lóra!!!

Ezt a lovacskát nem vettük meg. már ha egyáltalán ló

[amatőr]

"De ott biztos nincs útban. Ide meg lehet linkelni belõle a lovas színeseket, amirõl úgy érzi, hogy ide való, a lószeretõ közönségnek." Zsebi hozzászólását olvastam épp, mely ugyan tényleg színes, mikor feltûnt a két és fél hónappal ezelõtti utolsó, egyébként nekem íródott hsz. Tényleg sokkal jobb lett így a topik folyása, mióta kitessékeltétek jeansgirlt... Tényleg, sokkal jobb lett... ?

[Alatriste commandante]

Hogy jobb lett-é, azt én nem tudom, de jeansgirltõl falra lehetett mászni :( ( Mongyuk erre megvan az autonóm megoldás, nem köll olvasni, erre rá is jöttem magamtól és így béke van szûmben )

[amatőr]

Volt itt valaha egy kekec fickó, falra lehetett attól is mászni, de már szerencsére kitiltották, nem is egyszer. Jó hely ez a pacipont, ha ezek a színesek zavarják, zavarták a közösséget leginkább, akkor jó hely. :yeah:

[BoKa]

Amatõr, ezt már szerintem kitárgyaltuk. Szerinted amiket ide írt, tényleg lovas kisszínesek voltak? Különben meg nem azt mondtuk neki, hogy menjen el a paciponthuról, vagy ne írjon többet, hanem csak fáradjon át egy másik topikba. Ahova való, amit ír. Ez baj lenne? Tényleg baj lenne? Vagy: nem volt igazunk? Tényleg nem volt igazunk?

[amatőr]

Nem tudom, de nem is szeretnék vitázni. Szerintem nem, de tény nekem a szívbõl jövõ történetek, õszinte kitárulkozások mindig elfogulttá, a megfogalmazó felé rokonszenvezõvé tesznek, így elfogult vagyok. Ha inkább semmi, mint kis színes, de nem lovas, rendben. Nem bántásból, de zsebi írása sokkal jobban illik a topik szelleméhez, idevalóbb? Ami kétségtelenül nem illik ide, és itt meg kell köveznem, bocsánat követnem a topikolvasókat az az én hozzászólásom. Ha tehetném visszavonnám az eddigieket, de így csak ígérem, mégcsak nem is utalok többet rá, részemrõl túltetem magam az "ügyön", mely így is tovább tartott, mint a szükséges lett volna.

[Alatriste commandante]

Ámen

[jeansgirl]

Gondolkodtam azon egy kicsit, hogy reagáljak-e az itt elhangzottakra, és úgy döntöttem, hogy na jó, leírom még a gondolatokat, amik megfogalmazódtak bennem, már csak azért is, mert Amatõr a védelmemre kelt ismeretlenül is, és úgy gondolom, hogy ez a minimum gesztus felé, még akkor is, ha persze értem én azokat is, akiknek a szemét szúrták az írásaim itt a Kis színesekben, vagy akár általában. Amiért végül is elmaradtam innen, annak nem az-az oka, hogy elüldözöttnek érzem magam, vagyis, hogy az írásaimmal szemben megfogalmazott kritikát üldüzésnek tekinettem, hanem az, hogy mérlegeltem azokat, és megértettem az írásaimmal szemben felhozott indokokat, vagyis beláttam, hogy én valóban leírtam ide mindent, ami csak az eszembe jutott, nem mérlegelve a dolgokat, és azt, hogy annak hol lenne inkább a helye. Ömlengtem, engedtem az íráskényszeremnek, és amikor ezt szóvá tették egy páran, ébredtem rá arra, hogy valóban mit is csinálok én itt???. Ezért meghoztam azt a döntést, hogy visszafogom magam, és nem írok ide több nem ide való történetet, és mivel lovas élményem azóta sem volt, nem is volt ide mit leírnom. Bááár, pár hete éreztem egy kis kísértést az írásra, amikor megtudtam, hogy az általam annyira szeretett Donnám elpusztult, akinek olyan sokat köszönhettem, és nagyon szerettem, DE megálltam. Nem az okozott volna gondot, hogy megtaláljam a megfelelõ helyet ahová írhattam volna az elvesztésérõl, hanem az, hogy ha belelendülök, nem tudok megállni, és nem akartam azt, hogy ezzel esetleg ismét kivívjam valaki nemtetszését. Nem akartam, hogy bárki is úgy érezze, hogy ismét felhasználok egy lovat arra, hogy kiéljem az írésszenvedélyemet, és ez a tényen már úgysem változtatott volna. Nem szaladtam világgá, és járok ide olvasgatni, mert van pár személy, aki nagyon szimpatikus nekem itt, és szívesen olvasom a hozzászólásait, gondolaatait, csak már nem írok. Mivel különbözõ típusú emberek vagyunk, ezért nem férhetünk össze mindenkivel gondolkodásban, habitusban, és lehetek én alapjáraton jó, mindig lesznek olyanok, akik nem kedvelnek, akiknek nem leszek szimpatikus, akik nem értenek velem egyet, nem tudnak velem azonosulni, és ez ellen nem lehet mit tenni. Lehetek én a világ legfantasztikusabb kis pónija, kecses, vidám, fantasztikusan ügyes, és kellethetném magam mindenkinek, DE, mindig lesznek olyanok, akik nem szeretik a pónikat. Meglenne rá a lehetõségem, hogy fríz legyek, de frízként csak középszerû lehetnék, még póniként talán az egyik legjobb. És hiába is választanám azt, hogy középszerû fríz leszek, mindig lesznek olyanok akik nem szeretik a frízeket, és hiába is igyekeznék hosszúsörényû, hatalmas, kecses lenni, nem lennék, hiszen én póni vagyok! Ezzel csak azt akartam érzékeltetni, hogy én ilyen vagyok, az írásaim én vagyok, de mivel ez egy fórum, ahol bárki elmondhatja a véleményét, így elfogadom azok véleményét is, akik szerint az írásaimnak nincs itt helye a kis színesekben. Mivel nem vagyok egy erõszakos ember, így úgy döntöttem, hogy nem is erõltetem rá másokra a gondolataimat, írásaimat, hát ezért maradtam el. Jó lovazást nektek, és remélem azért idõnként lessz aki ide írja a maga kis történetét.... JG

[Alatriste commandante]

Ez igen! :yeah: Intelligens, elegáns, lyó értelemben véve, "artisztikusan" arisztokratikus

[chyki]

Max azoknak kopik fel az álla, akik szivesen olvasgatták az Õ szineseit, hozzáteszem egyre kevésbé olvasom a fórumot mert baromira elegem van Feribácsiból. Õt mikor üldözik már el végleg innen???? jav oka: ez se nem volt finom se nem volt nõies, még szines se. Pont nem érdekel.

Edited by chyki, 2012 március 29. - 16:11.

[Mackó]

Jeansgirl! Ha számít valamit... én nagyon szeretném olvasni az írásaidat. A további nemtetszés elkerülése végett esetleg valahol máshol, talán a satöbbis naplóban. Korábban ott írt valaki az utazásáról. nagyon jó volt azt is olvasni. Van, akinek 3 mondatát is nyûg végigbogarászni, és van, akinek fél oldalnyi írásait is szívesen olvassa végig az ember. Ne azok legyen elüldözve, akik valami pluszt is tudnak adni... ha lovas, ha nem.

[chyki]

Kicsit leporolom ezt a topikot. Már azért is, mert régen volt már olyan, mint ez a hétvége. Jó pár éve már hogy ezen a fórumon megismerkedtem Nyanyával, aztán úgy alakult hogy szimpátia alapján összeszerveztünk egy túrát. Igen jó barátnõm (vagy inkább a korkülönbségünkre való tekintettel Nyanyám ) lett, anno túrázgattunk, buliztunk nagyokat, többek között az ominózus Pécs-Kecskemét túrát is vele csináltam végig, amit aligha lehetett irásban visszaadni. Az õ révén kerültem Bükkösd közelébe, ahol olyan fantasztikus embereket ismerhettem meg, akik megmutatták hogy élni mivégre érdemes, és akik árnyékában még a legvadabbak is megszelidülnek, legyenek azok lovak, vagy emberek... Kb. 5 éve már hogy az elsõ VAD (vénasszonyok nyara derby)megrendezésre került általuk, ami játékosságában és ötletességében hatalmas élmény, akár fejtörõs, lovas-ügyességi feladatokról legyen is szó, pl. egy mûanyag tálcára ráléptetni a ló elsõ lábával, vagy éppen 10 üres üvegbõl kitalálni melyik is whyskis és milyen is, de átléptetni egy szûk részen nejlonzacskók támadása mellett, igénybe veszi a lovas tudását... Azóta úgy alakult az életem hogy nem tudtam lemenni, de idén végre sikerült... és ha lehet még hatalmasabb élmény volt. A hely éveket farag e az ember lelkérõl, és nem utolsó sorban a barátok.... Nyanyussal egy csapatban rinyáltunk, két másik hölgy lovassal második helyet szerezve a közel 70 lovas között, 18 csapatból... Pedig mi csak jól éreztük magunkat, énekeltünk, és azon izgultunk, hogy sötétedés elõtt viszaérjünk.. tulajdonképpen majdnem sikerült, az utolsó feladatot már csak lámpafényben tudtuk megoldani, bár az igazán megrázó volt... A feladatok persze mások voltak, vizes szappan ping-pong, szlalom, libikóka, billogozás és fejtörõk a teljesség igénye nélkül, de a kedvencem a lóval átbújás a hullahopp karikán lóról vagy földrõl... Hatalmas munka volt amögött hogy mi nagyon jól érezhessük magunkat, de itt is szeretnék köszönetet mondani érte. Naggyon VAD volt. ;)

[Fifikusz]

mekkora hulahoppkarika és mekkora lóval? :eek:

[chyki]

Ha van FB-od akkor igy képzeld el lóhátról érekesebb volt

[Nyanya]

Itt egy kis videó a bükkösdi V.A.D.-ról. Csak hogy irigykedhessetek. ;)

Edited by Nyanya, 2012 október 24. - 12:54.

[zsebi0202]

Reggel kocsizúgásra ébredtünk. Jöttek hogy a lovaink a postánál kóborolnak a faluban, reggel fél hatkor. Hajnal négykor még megvoltak, mekegett a kecske, kimentem az istállóba szétnézni nem-e ellik, akkor még a karámban feketéllettek. Mire kiszaladtam, már hazafelé jöttek, bokáig érõ friss hóban, a lámpafényben a hajnali nyugalomban négy nagy sötétlõ test a még alvó faluban, nyugalomban ügetett hazafelé. Valószínû rendetlenkedtek a friss hóban, de lehet valami vad vagy arra járó kutya megriaszthatta õket és eltévesztették az utat, nekiszaladtak a villanypásztornak, törték az oszlopot, a nyomok erre utalnak, a hegy tetejérõl vágtattak lefelé. Nem is fontos. Meglepetésükben kiszaladtak a fõútra, onnan pár száz méter után meggondolták és visszafordultak. Ahogy megláttak rögtön körém sereglettek, teljes nyugalom volt és béke, a megnyugvás és a hazatérés öröme. Fantasztikusan kezdõdött a napom.

[Demmy]

Ajánlották hogy ez a sztori inkább a Kis színesek topicba való, így át is rakom ide. ~Nimród története~ Szeretném elmesélni fõként lovas embereknek egy elhanyagolt csikó történetét, aki a szakszerûtlen bánásmód miatt talán soha nem épülhet fel teljesen. -Sokan hallhattak már elhanyagolt, éheztetett és egyéb szörnyû történeteket lovakról, netán õk is részesei voltak ilyennek.- Mindig is szerettem volna egy lovat, minden álmom volt. Igyekeztem tapasztalatokat szerezni, lovagolni amennyi a pénztárcámból kitelt. Egy kedves, idõs emberhez is jártam lovagolni, viszont idõközben a kancája elpusztult. Nem sokkal utána egy új lovas ismerõsre tettem szert. Az õ tanyáján ismét lehetõséget kaptam hogy újra lóra ülhessek, jártam hozzá hónapokig. Egy nap két új lovat hozott, egy szürke kanca pónit, és egy 11 hónapos ménesbõl gidrán csõdört. A tanyatulaj nagy meglepetésemre megkérdezte: - tetszik nekem a sárga csikó? Szeretném-e, eladná nekem -x- összegért, -y. összeg lenne még a bértartás és a takarmány ára, erre nem térek ki pontosan. Pislogtam, kicsit haboztam, aztán: -tetszik, tetszik, még szép, gyönyörû jószág! Kapva magam a lehetõségen, próba szerencse, szépen beadagoltam édesanyáméknak. Késõbb a tulajjal is beszéltek személyesen, megnézték a lovat is. Beleegyeztek.Azonnal foglalkozni kezdtem a csikóval, elõször is be kellett fogni a legelõrõl, igazán vicces mûvelet volt, hisz a csikó teljesen nyers volt, egyáltalán nem volt emberekhez szokva. Lemostuk, foglalkoztam vele, szokja az érintésemet, átpucoltam, próbáltam vezetgetni. Aztán jött a derült égbõl villámcsapás...elõkerültek a csikó papírjai,(ekkor még nem volt kifizetve) miszerint nem tarthatom meg, egy gidrán ménesbõl "hozták" és fedezõménnek minõsítik. A teljes hátterét nem tudom már, ez már nem is érdekes. Magam alatt voltam, úgy éreztem elúszott a lehetõség hogy saját lovam legyen. A tanyatulaj nem adta fel, látta rajtam, tényleg komolyan veszem, és egy-két héttel utána elindultunk csikóvásárlás körútra. Az elsõ hely egy nem is tudom minek nevezzem..-tanya lett volna? Minden egymás hegyén hátán, és a második amit megpillantottam, a kocsi köré kötött 5-6 ló volt akik csipkedték, rúgták egymást. Nézegettünk, de mind felnõtt volt vagy sodrott, vagy épp vemhes. Mi maximum másfél éveset kerestünk, de az uraktól megtudtuk, azokról lekéstünk mert elõzõ nap szállították el Olaszországba a kiscsikókat vágóhídra. Beljebb mentünk, útközben tehenek, borjúk is akadtak, no meg pár döglött csirke az ól elõtt. Pónikat kezdtek el mutogatni nekem, igazán helyesek, de kérem, én nem póniért jöttem, hanem lóért. Hatalmas hidegvérûeket mutogattak, 700-800 kg-ot is nyomhattak. Hozták, vitték nekem a szebbnél szebb lovakat, de borsos ára volt a legtöbbnek, és idõsebbek. Útba esett Szatymaz, ahol ismerõsünk szerint van egy néhány hónapos pej nem tisztavérû furioso csõdör. Egy magánház volt, kis udvarral, annak végén egy tarka póni volt kikötve a kocsihoz (nem is tudom hogy tarthat valaki ilyen helyen lovat) A pici istállóban malacok, csirkék és egy borjú volt betuszkolva, sötét volt. Az istállóba bemenvén jobb oldalt ott volt a csöppnyi pej, lesoványodott kiscsikó, hatalmas szemekkel. Talán lónak is undormány szénát csócsálgatott olyan kis helyen, hogy keresztbe fordulni sem tudott! A picur mindössze 5 hónapos volt, anyja sehol, és semmi megfelelõ takarmányt nem kaphatott. Megkértük hogy engedje ki, had vizsgáljuk át, de bizonytalanul tiltakozott ez ellen azzal a magyarázattal hogy nehéz visszacsukni (csak hogy egy csikónak nem az istállóban a helye) Papírjai sem voltak. Ráébred hogy úgy sem hagyjuk békén, kiterelte õt. Egyszerre csodálva néztük milyen tünemény, és megszeppenve, 5 hónaposan milyen apró, mint egy pár hetes csikó. Egymásra néztünk, és azt gondoltuk, ilyen állapotban nem hagyjuk itt, nem fog senki megvenni egy ilyen "rozoga" lovat, csak rossz sors vár rá. A férfi 60 000 Ft-ért árulta, nekem 50 000 Ft-ért adta, fizettem is neki a tízezer Ft elõleget, a fiúcskát lefoglaltam, és már az nap tudtam mi lesz a neve: Nimród. Kereken egy hét múlva 2012 augusztus 4.-én mentünk érte a futóval. Délután beértünk vele a tanyára, szegénykém..hát büdös volt, tényleg, szó szerint, pedig lóra soha nem mondtam ilyet..de neki minden szaga volt, csak az a jellegzetes ló illata nem. Hoztam is a vödör vizet, alaposan le kellett mosni. Közben az ázott csikószõrön keresztül lehetett igazán látni, csont és bõr, alig áll a lábán.Felfedezni véltem még egy hibát, amit puhább, füves talajon igen szembetûnõ volt. A csüdje annyira lent volt, leért a földre! Mind a négy olyan volt, és ha ez még nem elég, ahogy nõtt, már amennyire tudott, észleltem térdes, rokkant állást. Nála viszont a csüd lent volt, nem egyenes, ahogy azt a rokkant állás elõidézi és a pata elsõ része kopik, így idézve elõ bakpatát. Az õ patája hátsó részen kopott, elõl pedig hosszúra. Részben ez is a a helytelen tartás, és körülmények oka lehetett, de nem kizárt hogy már az anyaméhben fejlõdtek úgy a mellsõ lábai. Az a kiscsikó végig ott állt abban a szûk istállóban, a kicsi udvaron pedig nem volt lehetõsége futkározni, elegendõt mozogni. Ugyanabban a hónapban sátorozni mentünk a lovakkal 6 napra, azzal az illetõvel akinél bértartásban volt Nimród a tanyán. Szerettem is volna menni, mert nem mindennapi program, de a fiúcskát is vittem magammal. Valamelyik reggel szólt a tanyatulaj...férget látott az trágyájában. Egy jókora, kifejlett orsóféreg volt, akkor állt össze a kép teljesen, miért is néz ki így szerencsétlen, miért nem fejlõdik rendesen. Visszaértünk a kirándulásból, elsõ dolgom volt az állatpatika. A féreghajtó felezve lett, hogy kihozza belõle a kifejlett egyedeket majd a petéket is. Fene tudja...abban a szerencsétlenben hónapok óta élõsködhettek. Nimród gyarapodni kezdett, de a lábai nem javultak, keveset volt kint a legelõn. A welsh póni társa kivitte a forgalmas út szélére, és a bértartó emiatt egész napra az istállóba kötötte Nimródot. A pónit képtelenség volt kikötni, egyszerûen nem evett akkor. Így amennyi idõm volt, kint tudtam vele lenni, sétálni vittem, legelészni, átmozgattam, de ez nem volt elég...egyértelmû, egy lovamnak szabadon kell mozognia amennyit akar. Egyre inkább láttam, ez nem lesz rendjén. Napokig kérdezgette a bértartó, szeretem-e a csikóm, kell-e másik ló. Nemet mondtam mindegyikre, szerettem, nagyon a szívemhez nõtt, kedves kis természetû lovacska. Legközelebbinél visszakérdeztem, miért kérdezgeti? Azt felelte ebbõl a csikóból nem lesz semmi, nézzek a lábaira, nézzek rá, nem fejlõdik sehová, csak teher, egy ilyen ló nem lesz hátas. Hittem neki, tényleg..rossz állapotban volt. Talált is rá vevõt, szérumnak adná, voltak jó állapotban lévõ sodrottak helyette. Azt mondtam rendben, elõfordul hogy meg kell válnunk egy lótól ha az úgy adódik, sok másik van. Persze nem olyan mint õ..de egészségesebbek. Az eladás napja volt, hetvenezret kaptam volna a csikóért, délután már szállították. Iskolában voltam, anyám szünetben telefonált idegesen, szipogva hogy reggel, munka elõtt találkozott a bértartóval, itt és most mondja meg, valóban használhatatlan az a ló? Tényleg el kell adni? Mondja meg az igazat! Hosszas csend után kinyögött mindent. Nimródnak rendbe fog jönni a lába, de nem szabad nehéz súllyal lovagolni, soha nem lesz tökéletes. Vágóhídra került volna, és mindössze ötvenet kaptam volna érte, amibõl nyilván harminc az övé, mert annyival tartoztunk neki. Meg egyszerûen kellett a hely is egy jobban fizetõ úriembernek. Ahogy ez anyám adagolta, reszkettem, próbáltam visszatartani a sírást, de ahogy lerakta, kitört belõlem, és csak annyit mondtam az aggódó barátnõmnek könnyek és taknyok között: -átvágtak, Nimród az én hülyeségem miatt majdnem vágóra került...vágóra adta volna! Haragudtam rá is, amiért kihasználta a bizalmamat, de magamra is, amiért naiv voltam, és bíztam benne. Hazaértem, indultunk is érte. A történet elején említett bácsihoz vittük át, akinek az idõs kancája elpusztult. Azóta vett még egyet, neki született sodrott csõdörcsikója, az anyát muraközivel fedeztette. A tanyához érve kicsit összeszorult a gyomrom. Bekopogtam. -Jöttem Nimródért. Úgy viselkedtünk egymással, ahogy eddig, de érzõdött a nyomasztó hangulat. Kikötötte a csikót, fogtam a cuccaim, felsegítette a futóra, és indultunk az új otthonába. Ott már várt minket a bácsi, szemügyre vette, a fejét rázta. -Jobban jártuk volna ha még is vágóra adjuk. Soha nem látott ilyen rossz állapotban ilyen fiatal lovat. Megnézte két ismerõse akik állatorvosok, õk sem láttak ehhez foghatót. Oltást kapott, körmölve lett, adtunk még egy adag féreghajtót is. Nimród akkor volt 8-9 hónapos, de még a 3-4 hónapos társa is fejlettebbnek bizonyult nála. Azt hiszem nem kell mondanom a különbségeket. Nimródot azért vihettem oda, mert nekem is vannak egészségügyi problémáim, amit idõbe telik rendbe hozni, a bácsi figyelembe vette, a lovak iránti szeretetemet, és bölcs mondatát, hogy a lovaknál nincs jobb pszichológus. Ígéretet tett, hogy ez a kis lovat 3 hónap alatt kikupálja, rá sem lehet majd ismerni. Tett egy próbát, mindent megadott neki amit tudott hogy a lehetõ legjobbat hozza ki a lovamból. Azóta a kedvetlen, roskadt kiscsikóból egy jókedvû, négy lábú energiabomba lett, felszedte magát, mert ott megkapta a megfelelõ takarmányt is amit az elõzõ tartásban látszólag nem kapott meg, nem is tudtam mindig mellette lenni, és figyelni mi történik. Egy bértartásban nem megy. A hideg idõszakban is a nap legtöbb részében szabadon lehetett, a csüdje folyamatosan emelkedett a sok mozgástól, a térdes állását javulni véltem, bár észrevehetõ sajnos, ezen már csak állatorvos segíthet majd. Boldog vagyok hogy megmentettük egy borzasztóan elhanyagolt jószág életét, elképzelni sem merem milyen sors várt volna rá, ha nem döntök úgy, õ kell nekem. Az elhanyagoltsága és betegsége mellett voltak kemény pofán vágások is, de mára folyamatosan javul, öröm ránézni, és ez a lényeg. Nimród egy kanca és csikója társaságában él, köszöni, jól van! Emellett hálásan köszönöm mindazoknak akik támogatnak bármiféle segítséggel, engem, és a kis lovat is!

Edited by Demmy, 2013 március 9. - 23:32.

[Csikasz]

Minden elismerésem!

[chyki]

Hazaértem, beszaladtam az istállóba csak úgy megszokásból, Zseri már feküdt, bementem hozzá, mellételepedtem kényelmesen, ő a fejét a combomra tette szusszant egy nagyot, kicsit aludt igy is, csak pár perc volt, de minden ott volt ebben a pár percben. Vele észrevétlenül alakult ki a kapcsolatunk, nem tudom mióta de egyszercsak rájöttem, már megbizunk egymásban. Ehhez nem kellett felépiteni, játszani és nem kellett tenni semmit csak élni, létezni és dolgozni együtt nap mint nap már 4 éve.... ez egyszercsak természetessé vált. 

 

 

[N.C.]

Múltkor a fed.ménes oldalon a műértő közönség olyan jól fogadta a láblógatós történetemet, hogy felbátorítva érzem magam még pár   kis történetecske elmesélésére.

Na nem most eccerre, nem kell pánikolni, apránként   - igazából azért is, mert Robi igen aggódott: kihal a Paci, a napi fajlagos hozzászólás alacsony!

A leírandóknak szem- és fültanúja voltam, egy idő után annyi dologba belekeveredik az ember, hogy tök fölösleges színezgetni!

 

Jávor Gyuri bácsi a hetvenes-nyolcvanas évek egyik  vitathatatlan tudású, tekintélyű lovasembere - vagyis volt aki próbálta vitatni, de arra már mi, jobb érzésű ifisták is elég hülyén néztünk, na. Nekem sok közöm nem volt hozzá, de nagyon szerettem, és igen jól esett, hogy évekkel később is megismert, szólt hozzám két "jó szót".

 

Itt, Nagycenken volt egy fogat-eladó verseny, két pályáról lejött amerikai ügetőt hajtottam - hát mentünk, ahogy tudtunk, na, mint ahogy az egyszeri tiszaalpári hajtókolléga mondta a díjhajtása után: " Mint a tűzoltók! Nem szépen, de nagyon! "

 

Ott van Gyuri Bácsi, megkérem, nézzen már meg, hogyan vagyunk? ( Igen értett hozzá. )

Megyek két kőrt meg vele szemben egy sebest, aztán leszállok mellé, ahol már azért jópár "szakértő" összegyűlt.

Atyai szeretettel kezdi mondani:

- Hát fiam... (kezd rajtam a víz gurulni, mert ha valakit dicsérgetni kezd, háát ... a többiek lesnek áhítattal, rám is.)

Hát köszönöm, nagyon köszönöm! A szívemet melegítetted meg! (Ájult csönd a "konkurenciánál.")

Hát ilyen csodálatos látványt én negyven éve nem láttam!

Ahogy jöttél szembe, szép magyar gyerek ezekkel az aranyos  ügetőkkel ( valami 158 cm körül  ha voltak...), hát annyi lábat láttam mozogni, mintha egy huszárszázad Attakírozna!!!

[Robi]

Aggódásom nem csak kvantitatív de kvalitatív is volt.

A fenntebbi javított a közérzetemen.

[N.C.]

Hallottatok már a kisbéri telivérről? 

 

Nem tartozik szorosan hozzá, csak a "kisbéri telivérről" jutott eszembe:

 

Nyolcvanas évek, Sopron, az idők kezdete óta hidegvérű-tenyészkörzet, félvér esetleg messzebbre is járó kupecnél, meg a pár határőr-ló.

Elég sokat hallgattam pl. azért, hogy a hároméves bugaci csikókkal nem szívesen mentem a rakott szentendrei kocsival* a Bécsi-dombnak, inkább kerültem 5 kilométert. (* ez egy 3,8 m hosszú platójú gumiskocsi volt, üresen 740 kg., de igen jól gurult, az alföldi csikóknak meg nem volt érdekes a távolság. )

 

Egyszer mondják, hogy X Y volt az ötvenes években a Soproni Lovas Klub/Egyesület elnöke.

Hú-ha! A jósorsom összehoz tán egy régivágású lovasemberrel!

Találkozunk, szimpatikus, de nem érzem benne a múltat, de hát  én nem is ismertem sokat, hogy meg merjem/tudjam ítélni.

 

--- hogy van lova, két kétéves csikó, egy telivér meg egy gidrán.

Hú-ha! Nem-e lehetne-e esetleg megnézni?

--- persze, persze, menjek csak!

Megyek, tanyaudvar, jön egy vékonydongájú, de elég mozgékony  jószág: Nna, ez a telivér!

Nézem, de nem látom a bélyegzést  -  neem,, neem, nem akarta agyonégetni.

Hm, kicsit vakarom a fejem: de telivér?

--- Hóóógyne! Az anyja is nagyon az volt, az apja meg egyenesen borzasztóan!

 

Amíg dolgozom föl, előjön egy helyes sárga, olyan duplafenékkel, hogy a sváb asszonyok megirigyelnék..  

--- Ez meg a gidrán!

-De hát ennek már most barázdás a fara?!

--- Asziszem túl sok zöldet adtam neki, és megnehezült.

[N.C.]

Jávor Gyuri bácsi:

 

  Kecskeméten valami verseny (ugró, military?, területi döntő a'sszem) , a hazai, bajnokaspiráns lovas keki-vajszinű nadrágban.

A Németországból hozott vakítóan fehér lovaglónadrág a feleségén, a tribűnön. Nagyon dekoratív fekete nő volt,jól állt neki - ezt tudta is, rázta is magát rendesen (igaz, máskor is...)

Mellette Gyuri bátyánk, azt kábítja a kicsit arrogáns, kicsit nyafogós vékony hangján.

'A' Fülöp odaküldött valamiért, jól nevelten várok a soromra, hogy a párbeszéd befejeződik:

Gyuri bácsi kedves, elnéző mosollyal: - Aranyoskám, maga olyan hülye...

Hölgy: - Ja-ajj, Gyu-úri báácsíí, maga mindig víííccceeel!

Gyuri bácsi: Neeem...

 

Az edzőtáborban a kedvenc hajtójának egyik nap beígérte:

- Gabikám, ha jól megy a díjhajtás, meghívlak ebédelni! (Az "üzemi koszt" mellett ez komoly prémium-ajánlat volt!)

A fogat jól ment, Gyuri bácsi dicsér, majd elköszön a kifogóktól.

Finta utánaszól : - De Gyuri bácsi! Az ebéd!!

Gyuri bácsi elmenőben a füléhez emelt kézzel: - Nem értem, tudod Gabikám, a fülem!

Finta az embereinek inkább: - A fene a süket szabolcsiját!      (ugye a hajtó hortobágyi...)

Gyuri bácsi a válla fölött: - Szatmári, Gabikám! Szatmári!

 

[Kistáltos]

Réz gyűjtés?

 

https://fbcdn-sphoto...266045dc233fd69

[N.C.]

[Robi]

Azért a kisördög megkérdezi, hogy a szerződéses munkaidejében vagy azon kívül, netán szerződésszegés keretében vonta el a megbotránkozottak nem lankadó figyelmét, akik ezt a figyelemelterelést a Dühöngőből jövet vagy éppen menet szenvedhették el.

[N.C.]

Azért azt jegyezzük meg - ügye mégis lóbarátok oldala -, hogy a fenyítés egyik oka:

"belső tábor területére előírt jármód megszegésével a... .. kincstár tulajdonát képező és reá bízott kincstári értéket szükségtelen igénybevételnek tette ki, "

 

Amúgy a forrásmegjelölés:http://index.hu/mind...ikoltozo_kejno/

 

 

Edited by N.C., 2016 március 12. - 21:58.

[Kistáltos]

Oké, de a kincstári tulajdon most a ló vagy a kéjnő?