5438 válasz a témához

[Csuti]

Csatlakozom! Isten éltesse a DéLacit! :kocc: Ha már itt vagyok... Tegnap nagyon jót lovagoltam Döncivel az erdõben. Az egyik fenyõerdei út alsó része tele van ibolyával és isteni illatuk volt! A réten láttunk, de fõleg hallottunk egy motorost, akinek szerintem nem jól volt beállítva valami (vagy direkt), mert folyamatosan visszadurrogott a motor. Ezen Döme picit felélénkült, aminek külön örültem. Jót mentünk. Hazafelé hagytam legelni egy harsogó zöld füves részen.

[iBIza]

Ha már én is itt vagyok.. ;) Én hétvégén lovaztam utoljára, mindkét nap. Majdnem átmentem szombaton Fótra, de a friss körmölés miatt aznap kíméleteset mentünk. Így csak kb. a medvefarm vonaláig mentünk, csak pont a vasút túloldalán. Vasárnap meg direkt megvártam, míg a napközbeni meleg enyhül. Mondanom sem kell, hogy a hétvégi néhány óra lovaglás alatt a kesztyûm nyoma a csuklómra ívodott a naptól, ugyanakkor az egésznapi kertészkedés alatt sem változott a bõrszínem. Lehet, hogy lovon közelebb vagyunk a naphoz, azért fog meg jobban a napsütés

[mzperiksz]

Lehet, hogy lovon közelebb vagyunk a naphoz, azért fog meg jobban a napsütés

Ezt jól megaszontad!

Holnap Mészáros Gyula 8-kor kezd Fóton, csak most tudtam szólni.

Kellemes Húsvétot mindenkinek!

[iBIza]

Valahogy nincs ihletem. Pedig tulajdonképpen eredetileg be akartam számolni az ünnepi lovaglásokról. De elsorvadt az irodalmi vénám . Csak röviden annyit, hogy szombaton a tanyák (Los Vegas, Blue farm) és Csomád által határolt területen bóklásztam Jedivel. Kihasználtuk a hosszanti- és keresztutak adta kellemes tereplehetõségeket. Hétfõn pedig egy nagy kört tettünk a Velo tanya körül. (Utóbbi helyen nagy meglepetésemre hosszú idõ után életjeleket is tapasztaltam. Kint legelt sok ló, embert viszont nem láttam.) Csak azt furcsállottam, hogy nemigen láttam lovasokat, talán kettõt-hármat összesen a két napon. Talán mindenki húsvétolt, nem pedig lovazott. Pedig a Köztes út menti tanyák nagyon népesek a lovasok tekintetében.

[mzperiksz]

Szörpi! Fórumozol még? Hallottam, hogy Mészáros Gyula jár Alagra is egy versenylóhoz. Szoktad látni? Most jöttem a szokásos havi nyílt edzésrõl Váckisújfaluról. Nagyon élveztem, ezúttal több volt a lovaglás, mint a földi feladat. Hihetetlen milyen láthatatlan módon van összhangban ló és lovasa. És tök "pucéran". Még kötõfék sincs. Úgy csinálják a hajlításokat, hogy csak na! Nem is beszélve a bonyolultabb feladatokról. Elképesztõ!! Én egyelõre csak ámulok és álmodozom, hogy én is eljutok Tintivel erre a szintre.

[Szörpi]

igen,itt vagyok. nem szoktam látni,de úgy tudom több lóhoz is jár.

[mzperiksz]

Új lakóval bõvült a farm. Sõt, tulajdonképpen kettõvel, az elõzõ heti póniról se feledkezzek meg, akármilyen kicsi is... (Õ Chili, alias Csillag.) Szóval vasárnap Kriszti felhozta a lovát, Shingit, Norbi tanyájáról . Az elsõ éjszakáját magányosan tölthette fenn a szemközti dombon, de ma este sikerült csatlakoztatni a többiekhez. Bár Tinti mindent megtett, hogy távoltartsa az etetõtõl, de legalább megkörnyékezte és külön kupacból tudott enni. Holnapra már biztosan sokkal bátrabb lesz és végre beilleszkedik a családba. Chilit se kímélte Tinti. Bebújt a szomszéd karámba a miniló, mire Fedra, majd Tinti is megkezdte rohamait. Chili mintha csak provokálta volna a nagyokat, nagy bátran állta a villanypásztorra rohanásokat. Szörpi! Újraindítod a fedezéses projektet? Köszi a múlt-múlt-múltkori alagi tárlatvezetést, érdekes volt

[Szörpi]

hát,ezt december 20 ig kell intézni mindig.2009-re nem kértem fed.engedélyt,bár volt pár kanca akik jelentkeztek.idén tehát nem fedez Szörpi,majd még megálmodom hogy jövõre mi lesz. Viszont holnap megyek Pápára , két hetes KisSzörpit látogatni ,és csinálok sok képet,aztán majd mutizom. sárga,hókás kislány lett,a bal oldali lábain kesely. ja és a farkánál tûzött,mint Szörpinek.(szürkés) nincs mit,szólj ha van kedved jönni,lovacskázni,lovagolni,vagy akármi.

[Szörpi]

többi:
http://www.kep.tar.h.../50635139?o=0#2

[Csuti]

Szép kiscsikó! A munka ünnepe dolgosan telt a farmon. 11 körül mentem ki, mert jött a kovácsom megkörmölni Döncit, de õszintén szólva nem bíztam benne, hogy aznapra összejön egyáltalán egy karámépítõ brigádnyi ember. Tévedtem! 12 körül úgy 10 fõ nekiállt az újonnan megvásárolt 10 hektáros legelõ körbekerítésének. Mivel a fizikai munkában nem vehettem részt, elmentem bevásárolni a gyors és egyszerû menühöz, valamint frissítõt vittem a szorgos népnek. Hagymát és krumplit pucoltam, az aprításba Jucc is besegített, majd kiderült, hogy nincs bogrács, de szerencsére Adrienn megmentette a helyzetet és hozott egyet. A tûzrakás és fõzés feladatában Fakó jeleskedett. Este 8-ra a brigád a legelõ 3 oldalára lefúrta a karámfákat, ami óriási teljesítmény! :yeah: Nagyon gyorsak és kitartóak voltak. Kiéhezve és elfáradva jól esett nekik a paprikáskrumpli és a friss kenyér. Hát így alakult a péntek. Este már éreztem, hogy valami nem oké és a szombatomat ágyban fetrengve, szenvedve töltöttem. :( Úgy vettem a levegõt mint dártvéder, teljesen levert és mozgásképtelen voltam, majd jött egy migrénes fejfájás aminek köszönhetõen még a teát is kihánytam. Gyógyszerek nélkül elég rossz ezt átvészelni. Na de nem sajnáltatom magam, ma már jobban vagyok, azt hiszem. A karám már biztos majdnem kész. Jó lenne látni mikor a ménes meghódtja az új legelõt! Remélem kölcsönDönci jól viselkedett illetve bírta a terepet szombaton és vasárnap (ja az ma van)!

[zapolya]

Köszönöm szépen KölcsönDöncit. Vasárnap egy tündérvirágszál volt, jól bírta gyûrõdést, nem nagyon akart leveleket tépkedni, azaz csak egyszer, de azt idejében megakadályoztam, és onnantól fogva nem is próbálta. Volt kedve menni, sõt, meg is ijedt egyszer, ami abban nyilvánult meg, hogy megkerült egy rémisztõ kupacot és megállt! Szerencsére van benne élet, de kulturált módon. Vácrátótra mentünk fagyizni Évával. Bezsíroztam a patáját, hátha számít valamit. Jobbulást!

[Csuti]

Jaj, de jó lehetett nektek! Örülök, hogy jól ment Dönci. Patazsírozást és pofátlanlegelészés-megakadályozást köszi!

[mzperiksz]

Szörpi!
Gratulálok, biztos nagyon jó érzés "szülõvé válni"! Nekem heréltem van... :(
Nagyon tetszik a kiscsikó, szép feje van, és szép a színe.
Az a fotó a pár szál fehér szõrrel a farán nagyon tuti

[mzperiksz]

Újra itt vagyok. Nem nagy a mozgolódás itt a fórumon mostanában, biztos mind a lovainkkal lógunk! Sajnos Tinti kényszerszabadságát tölti péntek óta. Nagyon nagy az arca mostanában, játsza a legelő királyát és hát megrúgták Shingit meg ő rúgta meg. Most le vannak kerítve a legelőről, elkülönített gyógyuló (és békítő) táborban vannak 2 szomszédos parcellában. Mindkét ló a hátsó lábán az inaknál hordozza a másik patájának nyomait, "mintha csak kölcsön kenyér visszajár" vagy "szemet szemért" alapon jártak volna el. Tintin vérző seb is volt, így kapott a dokitól egy szép kötést. Szerencsére nem sántikál annyira, mint a másik ló, de viszont lábdagadásban 2-3x lekörözi :( A rúgás kb. középen van, de felette a csánkja és alatta csűdje is, szóval végig, írtóra bedagadt. Először nem akartam állatorvost hívni, de miután péntek éjszaka hánykolódva az járt az eszemben, hogy az a sok rovar elfertőzi, beköpi, stb., szóval a Betadinos kezelésemet inkább kiegészíttettem egy szakszerűvel. Vasárnap reggel pedig egy riogató hívással kezdődött a napom, hogy nagyon bedagadt Tinti lába a kötésbe. Pedig nem is, mert sajnos a kötés feltételekor is ilyen brutális volt, alig változott, nem szedtem le róla, csak lazítottam. Ja, és lázat is kellett mérnem! életemben először...féltem tőle, de aztán nem volt vele semmi probléma. A doki mondta, hogy Őrbottyánban 1 hete volt hasonló rúgása egy lónak, de az szemből a sípcsontot érte. Elrepedt, majd pár napra rá felálláskor eltört a lába... Ismertétek szegény párát? Ha pár cm-rel odébb rúrták volna meg Tintit, akkor még röntgeneztethettem is volna. Szerencse a szerencsétlenségben.

Edited by mzperiksz, 2009 május 24. - 22:54.

[iBIza]

Itt a legjobb apropó, hogy hozzászóljak: Csuti Isten éltessen szülinapodon! :kocc:

[Szörpi]

jobbulást kívánok Tintinek.

[Csuti]

Köszi Iza! :kocc: Múltkor hallottuk Fülöpöt a távolból. Tintinek mielõbbi gyógyulást! Tényleg nagyon kinyílhatott a csipája. Valóban csönd van itt. Én megvagyok Döncikével, imádom a kis dagadékot! Tegnap elfoglalta a ménes az új legelõt! Szerintem nagyon tetszett nekik. Rengeteg fû és sok-sok árnyék is van. Egyedül az itatást kell még megoldani, mert nem jöhetnek be akármikor inni, mert egy földút választja el a legelõt a tanyától. Egyelõre nagy mûanyag vályukba kapnak inni, csak hamar elfogy.

[lilith]

Csutinak Nagyon Boldog Szülinapot!!

[Csuti]

Köszönöm!

[Pendemonium]

Isten Éltessen!! :kocc:

[mzperiksz]

Csuti! Boldog szülinapot!!! Gratula :kocc: Köszönöm a jókívánságokat. Ma átkötöttem Tinti lábát. Nem volt szép látvány, pedig nem egy jelentős seb, csak én nem vagyok hozzászokva. Kicsit gennyes volt, de azt normálisnak tituláltam. A duzzanat rosszabb nem lett, de sokkal jobb se. Viszont alig sántikál. Legalább ebben nem romlott az állapota...Ma már nagyon bátran hőmérőztem, közben legelt Szombaton lesz Váckisújfalun Mészáros Gyuláéknál nyílt nap, bemutató. Kezdési időpontot idáig nem találtam, de asszem' egész napos lesz.

Edited by mzperiksz, 2009 május 25. - 21:37.

[Csuti]

Köszi nektek is!

[Ilusta]

Boldog szülinapot Csuti! 1-én jössz?

[mzperiksz]

Ma estétõl már kötés nélkül van Tinti és a legelõre is újra kijárhat. Alumínium spray-vel befújtam, olyan furcsán néz ki! A kis terminátor-droid-ló! (Jó-jó, azért nem az egész lovat fújtam be , csak egy tenyérnyi foltban.) A másik jómadár, Shingi, már tegnap este kiszabadult a betegtáborból. Az mgy féle-de tõle függetleníthetjük is, mert nem csak õ mûveli ezt a natural horsemanship dolgot- módszerekkel tök jól sikerült elérnem, hogy szabadon kezelhettem a lovat, nem kellett kikötni. Át szoktam vinni legelni a kis díjlovas négyszög pályánkra és ott. Az utóbbi három kötözést így csináltam. Az alumínium spray már kicsit nehezebben ment, mert rögtön elõtte fel kell rázni és hangosan zörög benne a golyó+a spray hangja, így nagyobb kihívás volt állásban tartani. volt közben sétafika, de aztán sikerült ezt is megváltoztatni. Fura, de már belátom, hogy akár kovácsoláshoz se kell kikötni a lovat. Már ha van olyan kovács, aki bevállalja. de a ló részérõl megoldható a dolog. Remélem az elkövetkezendõ újabb két év megint sebmentes lesz. Vagy még utána se!

[Csuti]

Köszi Ilus! 1-én hova? (Miért csak most látom a hozzászólásodat?! Ezt nem értem.)

[Adrienn]

Csuti, Sziget-túra lesz elsején. Ha az égiek is úgy akarják. (Remélem, legalább reggel nem esik, hogy a papírkutyák ne fújják le a túrát. Ha úton vagyunk, már úgyis mindegy ;) )

[Csuti]

Ja, köszi. Én sajnos nem mehetek. Holnapra már csak a keleti megyékbe mondanak esõt és 19 fok lesz a max. Jó túrázást nektek!

[Ilusta]

Nem jöttetek, mi sem mentünk. Idõ rossz volt, talaj sár. Majd legközelebb. :yeah:

[mzperiksz]

Összeállítottam egy kis képes beszámolót a közelmúlt eseményeibõl. Pár képet feltöltöttem, amire már ezer éve sajnáltam az idõt, végre bepótoltam
Mondjuk az erõs túlzás, hogy bepótoltam, inkább csak egy kis mini ízelítõve elõrukkoltam...

Szálender 2008



mgy 2008




Határranch 2008






Fót 2008




HonzaBlaha 2009

http://i43.tinypic.com/2rrnp8j.jpg
http://i42.tinypic.com/2qkse82.jpg


mgy 2009
http://i39.tinypic.com/2ak9tap.jpg

[Csuti]

Tetszenek a képek! (Kivéve a 4., az valami borzalmas. Már nem a kép, hanem a témája. :() A fóti díjugratós képeken meg Vegasos lovasok-lovak vannak (ha jól látom), úgyhogy azok különösen jók.

[Pendemonium]

(Kivéve a 4., az valami borzalmas. Már nem a kép, hanem a témája. :()

Nekem az tetszik a legjobban! :yeah:

[iBIza]

Változó utak – 2009.06.06. Már régen írtam beszámolót. Ezúttal azonban le kell írnom kalandozásomat az erdei utakon. A történet régebbre nyúlik vissza, amikor még a Blue tanyán lakott Jedi. Egy alkalommal letértem a Köztes útról, balra be az erdõbe, annál a résznél, ahol egy szélesebb irtás volt. Az irtás végénél utat is vágtak balra, amit sorompóval zártak el. Az irtáson pedig elkezdett újra nõni az erdõ. Betérve az erdõbe rövidesen egy útra bukkantam, amely párhuzamos volt a Köztes úttal. Kellemes és jól lovagolható rész volt. A párhuzamos út egy T elágazásban végzõdött. Jobbra a sorompóhoz vezetett, én ezért balra tértem, egy ismeretlen rész felé. Ott több ösvény bozótosban végzõdött. Végül találtam egy olyat, ami kivezetett a középsõ keresztútig, de nagy kövekkel torlaszolták el a keresztezõdést. Nagy nehezen átvergõdtem a kövek mellett a bozóton, számtalan karcolást szerezve. Elneveztem azt az utat Elzárt útnak, mert mindegyik végénél valami akadály van a lovasok számára. Nem is nagyon jártam arrafelé. Egy rövid kellemes szakasz miatt nem karmoltattam össze magam. Néhány hete, amikor is a középsõ keresztúton lovagoltam, észrevettem, hogy a nagy köveket elgörgették az Elzárt út bejáratától, szabaddá téve az eddig nehezen bejárható részeket. Aznapra más utat terveztem, ezért késõbbre halasztottam, hogy az elzárt területet újra felfedezzem. Ez az alkalom az elmúlt szombaton érkezett el. Ahhoz, hogy eljussak az ominózus kövekig, tennem kellett egy kört. A falu alján kiértve a mûúttól az Alexandra felé vezetõ útra tértem. Az elsõ lehetõségnél balra fordultam, hogy Los Vegas alsó kapujához érjek. Persze kihasználtam a balra elterülõ rétet egy kis vágtára. Vegas kerítése mellett elhaladva az új legelõhöz értem, és azt a tanyától elválasztó úton galoppoztam tovább. A nagy lucernást idén gabonával vetették be. Nem mentem bele – én sem szeretném, ha valaki a kertemben taposna. Ha majd aratás után tarló lesz, át lehet szelni. Most viszont az alatta futó út használható. A kisebb lucernást is másképp hasznosítják, idén kukorica került bele, elkerítve. Ezzel viszont megszüntették a bejáratot a Titkos úthoz, ami így egyik végérõl zárt lett. Az új kukoricás Csomád felõli oldalán az utat meghagyták (régen ott voltak a méhek). Ott mentem végig, hogy a középsõ hosszanti útra térjek. Mondanom sem kell, hogy azon az úton is változások történtek. A lejtõ után jó hosszú szakaszon kivágták az erdõt, rakásra halmozva feküdtek a rönkök. Alig lehetett ráismerni az útra. Szinte el is tévesztettem a hosszanti és a keresztút találkozását. Még szerencse, hogy régen nagyon jól ismertem az utakat. A középsõ keresztúton aztán végre elértem a köveket, és bementem az Elzárt útra. A tájon ott jól látszik, hogy sokáig nem volt háborgatva. A fák alatt fû zöldell, sok az erdei madár. Az úton viszont patanyomok mutatták, hogy a lovasok is felfedezték maguknak. Beljebb aztán az emberi beavatkozás nyomai is látszottak kivágott fák és bevetett területek formájában. Több keresztezõdésnél eltûnõdtem, hogy kipróbáljam-e valamelyik mellékutat. Az tartott vissza, hogy régen ezek bozótos zsákutcáknak bizonyultak. Hiába tûntek most szélesebbnek, mint annak idején, nem kockáztattam. Majd máskor. Elértem azt a keresztezõdést, ahol egyik irányban a sorompó van, másik irányban pedig a keresztúttal párhuzamos út. Utóbbi választottam. Rá kellett jönnöm, hogy az erdõ – szerencsére – nem csak az ember keze által változik. Azon a részen ugyanis, ahol régen bementem, mostanra áthatolhatatlan akácbozót nõtt. Vissza kellett forduljak, keresni egy szélesebb ösvényt, ami kivezet a Köztes úthoz. Még így is kellett kacskaringóznom a fák és bokrok között. Sikerült is mindkét karomra karcolásokat szerezni. Hazafelé már ismert úton mentünk. A Köztes útról a Brázovics tanya felé, majd az alsó úton az Alexandra mellett elhaladva vissza a faluba. Úgy látszik tehát, hogy a változások miatt bizonyos utak megnyílnak a lovasok elõtt, míg mások megközelíthetetlenné vagy éppen járhatatlanná válnak. Ezért hasznos mindig új utakat felfedezni. Jedi egész végig partner volt a kalandozásban. Az ismert részeken, ahol lehetett gyorsabban haladni, ott élénken, tempósan ment, nem kellett noszogatni. Ahol pedig ismeretlen részeken kavirnyáltunk, ott türelmesen megvárta, hogy melyik út mellett döntök, és könnyen vette a legszûkebb fordulókat is a fák között. Teljesen meg voltam vele elégedve. Jutalmul vittem neki és Fülöpnek kis csemegét, miután visszaértünk. A csemege pedig nem volt más, mint a szõlõlugas rendbetétele során levágott szõlõhajtás. A friss és édes hajtásokat szívesen csemegézték a patások.

[mzperiksz]

Tetszenek a képek! (Kivéve a 4., az valami borzalmas. Már nem a kép, hanem a témája. :()
A fóti díjugratós képeken meg Vegasos lovasok-lovak vannak (ha jól látom), úgyhogy azok különösen jók.

Direkt Nektek tettem fel a Vegasosok fotóit ;) a Norbi féle lovasokat nem nagyon ismerhetitek.

Hát igen, a 4. kép hagy maga után kívánnivalókat...de nekem tetszik, jól elkapott pillanat. Szálenderes kislány lehet. Nem akarom bántani õket, de az ottani gyerekek és a vezetõ nagyon erõltetik a western versenyeket, pedig nem kéne, inkább tanulniuk kéne (de azt rengeteget). Lehet h tévedek, mivel western tudásom egyenlõ a nullával, de mint nézelõdõben ezt a benyomást keltették immár többedszerre.

Most éppen hosszas betegszabadságomat töltöm otthon. Sajnos 1 hete sikerült úgy a fenekemre esni, hogy eltörött a keresztcsontom. Szõrén full vágtában hazafelé kotort Tinti, én meg tehetetlenül egy pár percig a hátán voltam, majd a szomszéd tanya sarkánál egy éles kanyarban különváltak útjaink...béna voltam, na Onnan még visszagyalogoltam, meg hazavezettem, de másnap beláttam, h muszáj dokihoz menni. Hát ez van.

[Csuti]

Kivételesen, azt hiszem nem szálenderes leányzóról van szó, mert nekik feltûnõ, kék egyeningük van. De aztán lehet. A véleményeddel meg egyetértek. Sokszor mondják, hogy de hát kell a versenygyakorlat, de azért egy szint alatt talán nem kéne versenyre menni mindenáron... És itt most nem az ugratásra gondolok, mert az nem kifejezetten western követelmény (bár a házi ügyességi versenyeken szinte mindig elõfordul, tehát otthon is illene párszor gyakorolni és akkor nem lenne ilyen szörnyûség, hogy a jószándékú ló az ugrás felett kap egy szájtépést meg egy huppanást a hátába), hanem akár az alap segítségadásokra. Nekem is a hajam az égnek áll a háziversenyeket nézve. És ez a felnõttek dolga lenne fejlõdésre bíztatni a kis lovasaikat és biztosítani a megfelelõ oktatót, hamár a versenyzés a cél. Meg ha nem, akkor is. Na mindegy. Neked pedig jobbulást! Vészesen hasonlít a szitu egy bértartótársaméra. Õ is elkezdett MGY-zni (mert úgy érezte egyre kevésbbé találja az összehangot a lovával lovaglás közben) és õ is azt hitte az a jó ha szõrén kötõfékkel megy terepezni ezentúl. Mondtuk, hogy ne tegye, mert csak egyszer ugorjon meg a ló, õ meg mondjuk fejjel egy kövön landol. Szerencsére kõ nem volt, esés és hazagyaloglás igen. Nem hiszem hogy az MGY-féle idomítás errõl szólna. Ezzel csak a testi épségedet veszélyezteted! Hiába viselkedik földrõl munkában tündérbogár-módra, ráülve szerintem nem ugyanaz. Úgy gondolom az egy sokkal hosszabb folyamat (több év?) odáig eljutni. Ha pedig nem akarsz lemondani a lovaglásról ilyen sok idõre, akkor rakd vissza a nyerged, hívj oktatót, fejlõdjetek együtt vagy lovagoltasd a lovad mással, hogy ne legyen tele mikor ráülsz. Ez csak az én véleményem, én ezt tenném. Remélem nem bántottalak meg. Vigyázz jobban magadra!

[mzperiksz]

Dehogy, nem bántottál meg. Amikor felültem is tudtam, hogy hülyeséget csinálok, bármi történhet és nem leszek ura a helyzetnek. De nem tudtam ellenállni a csábításnak. És tudom, hogy újra megcsinálnám abban a helyzetben, mert vállaltam a kockázatot, illetve bíztam a szerencsémben, meg vakmerõ voltam. Gyalog vittem ki sétálni, lábát regenerálni, kicsit foglalkoztatni, majd találtam egy helyet, ahonnan fel tudtam volna mászni és nem is én lettem volna, ha nem mászok fel. Irtó klassz is volt, az idõ, az erdõ, az illatok, a ló, az élmény, félig megkürltük a Somlyót...Amíg a Somlyón felkapaszkodva úgy nem gondolta a ló, hogy könnyebb lenne szaladva felmenni és hagytam is, majd minden erejébõl száguldani kezdett felfelé majd a gerincen lefelé. Ha az elsõ pár lépésnél közbeavatkoztam volna és nem kikönnyítek, talán nem történt volna semmi. Magyarul ráhagytam, ez az én hülyeségem volt. Körre venni pedig nem volt alkalmam sehol se hazáig, szûk utak, erdõ, kerítések. ((Ez egyébként régi nóta Tintinél, hogy lépésben tündérbogár, akár órákig, de ezen felül csak a száguldást ismeri, amíg ki nem fogy belõle a szusz. Hazafelé, vagy elfelé mindegy az irány, a nemlépés egyenlõ nála az "ereszd el a hajam"-mal. Ezért csak olyan helyeken nem léptem vele, ahol alkalmas volt a terep körre vételre. Már így vettem, hogy egyedül lehetõleg ne menjek vele terepre.)) Ehhez az egész esethez mgy-nek tulajdonképpen nincs is köze, mert lovagolni még egyáltalán el se kezdtünk. de én már türelmetlen voltam/vagyok és siettetetném a dolgokat. Csak hát nem ez a menete, mint az ábra is mutatja. Csuti, egyébként nagyon jól rátapintottál a lényegre! A földrõl hogy mennek a dolgok, illetve a ló hátáról, két külön dolog. Ezen nagyon csodálkoztam, már jó ideje rájöttem. Persze mondják is, hogy fentrõl újra meg kell nyerni a lovat, felépíteni az alapoktól, csakúgy mint bármelyik lovaglási stílusnál. Attól hogy földrõl klasszul alakulnak a dolgok, fentrõl nem változott semmi, minden maradt a régiben, mivelhogy onnan nem is foglalkoztam a lóval, ritkán azért felültem, elücsörögtem rajta. Valahogy meg kell teremteni a kapcsolatot a földrõl tanultakkal, majd tovább fejleszteni, elmélyíteni. Mindez még elõttem áll. Az viszont tévedés, hogy az mgy, vagy Parelli, vagy Honza Blaha féle dolog csak a szõrén kötõfékkel vagy minden nélküli lovaglásról szól. Lehet nyereggel, kantárral mûvelni akár angolban, akár westernben, versenyzõi szinten is ugratásban,díjlovaglásban, galoppban, bármiben. Ami miatt ismertek lettek, az kétség kívül a segédeszközöktõl függetlenített lovaglás. Ez figyelemfelkeltõ és különleges! Elképesztõ, hogy a ló engedelmességét nem csak kikényszeríteni lehet, persze ugyanazt kantárral is meg tudják csinálni, továbbfinomítva. Tehát hogy ki mit használ, az másodlagos, ez mindenkinek a saját választása, ill. a szakág elvárásai szerint alakul. Csak a mikéntje nem mindegy. Gyula is csinálja, h kötõfékkel szõrén lovagol, majd felkantározza felnyergeli és folytatja. Nem lehet általánosítani. Én pl. nem tudok szõrén felugrani a lóra, tehát a nyereg használatban marad. A kényelmi és biztonsági szempontok is emellett szólnak. Ugyanakkor ügyesíteni szeretném magamat szõrén is, meg sokszor célszerû is szõrén gyakorolni. Néhány hét eltelik még, mire újra nyeregbe pattanhatok. Óvatosabb leszek, az egyszer biztos!

[pudleinere]

Mz, jobbulást! Apró sztorim, ami kb egy évvel ezelõtt kezdõdött a szõrözéshez kapcsolódik, és mókás, leírom gyorsan. Mikor Szõlõ az enyém lett, nem nyergeltem úgy 3 hónapig, mert egy éktelen pukli volt a marján ( :mad: ), így én voltam egész nyáron a új bértartó, szõréncsaj Persze nem voltam olyan vagány, hogy egész terepeket menjek, csak egyszer kimerészkedtem a tanya köré, de útközben az állat felhúzta magát, és a mára már jól ismert nyerítõpasszázsban klaffogott. Hol oldalirányban, hol hátrafelé be a bokorba, hol elõrefelé.... Én meg (bátor, ámde meggyötört ülepû mûanyag huszárleány módjára) elhagytam a fedélzetet, és mellévett alakzatban folytattuk az utat Persze a fáktól senki nem látta, hogy önszántamból szálltam le ...... Valamikor novemberben az edzés alkalmával egy kengyel nélkül végrehajtott vágta-ügetés átmenetbõl lepattogtam. No comment. Végülis egész nyáron csináltuk szõrén, ott valahogy nem jött össze, hogy fennmaradjak :o Ehhez képest MZ sztorija egy horrorfilm Felugrani viszont mindenképp meg kell tanulni! Nagyon hasznos.

[Csuti]

Na ezt nem tudtam, hogy MGY és a hasonló kiképzők is használják még a nyerget, kantárt. Viszont a Parelli dvd-n ott tényleg láttam, hogy a felesége is nyeregben volt, meg a tanítványai is nyeregben, kantárral. Az nagyon szimpatikus volt. Hát tényleg baromira lenyűgöző és vonzó, amikor minden nélkül lovagolják a lovat, ráadásul magas szinten. De tuti hosszú évek munkája mire eljut az ember odáig. És mit mond Gyula, hogy a tanulási folyamat alatt ne lovagoljatok vagy hogy lovagoljatok úgy mint eddig vagy mi? Én is lovagolgatok néha szőrén, de inkább csak pályán teszem, mert abszolút nem érzném biztonságban magam kint. És mert eléggé béna is vagyok szőrén. Nem úgy mint pudleinere, csak csodáltam mikor odakerült Vegasba és hónapokig szőrén nyomta és nem akárhogy! Én tudtam, hogy a martörés miatt, úgyhogy nem néztelek hülyének! Az alacsonyabb lovakra, mint például a Döme fel tudok ugrani. Nem mindig sikerül egyből a hátára, olyankor az oldaláról kepeszkedem tovább. Gyakorolni kell! De azért egy Szőlő magasságú lóra nehéz lehet felugrani! :eek: ui: volt hogy utolsó hónapos vemhes kancával, egy szál nyeregalátéttel mentem le a Dunára, mondván úgysem csinál semmit, majd hazafelé fullvágtára kapcsolt. Szerencse, hogy még lenn a Duna-parton megállt és nem száguldott fel velem a betonúton. Az tuti nagy esés lett volna!

Edited by Csuti, 2009 június 18. - 13:29.

[iBIza]

Na végre, felpezsdült a háromszög :yeah: Szõrén hasznos lovagolni. Valahol azt olvastam, hogy minden kezdõnél alkalmazni kellene. Sajnos ahol és amikor én tanultam lovagolni, ott nem tanítottak szõrén. Csak késõbb kóstoltam bele, és hasonlóan, mint Csuti, nekem sem 100-as. És még ha hozzávesszük, hogy farnehéz vagyok, és a felugrás számomra tornamutatvány, akkor hajjaj :eek: Ami mzperixet illeti, nagy merészség volt, sõt vakmerõség. Rosszabbul is elsülhetett volna. De hát emberek vagyunk, lehet, hogy én is úgy döntöttem volna. Utólag meg már könnyû gondolkozni... Mindenesetre vigyázzon mindenki magára. Inkább növekedjen a lovasok száma a háromszögben, mint csökkenjen Azt azért még hozzáfûzöm az eszmecserén kívül, hogy a hétvégén együtt kajáltunk Jedivel a terepen. Õ füvet legelt egy fa tövébõl, én meg ugyanarról a fáról meggyet legeltem. Pici is volt, savanyú is, de.... ;)

[Csuti]

Mi mostanában szedret legelünk a lovakkal közösen! Nagyon finom! Fehér és vörös is van a környéken. Jó buli a lovakkal közösen majszolni, bár Döme ágastúl eszi. Iza, olvastam a beszámolódat ám. Az általad említett elzárt részt én is nagyon szeretem. Valóban a köveket elforgatták, a piros korlátot ki lehet kerülni, a régi lucernás alsó sarka felé vezető részen (egy kanyargós akácos út után) is ki lehet kerülni a kidöntött fákat, szóval lóval megoldható. Szerencsére autósok és motorosok nem igazán járnak arra. Egyszer mondjuk rámszóltak egy autóból azon az úton, hogy mit keresek ott, nem láttam-e hogy le van zárva, stb, de azóta nem is találkoztam velük. Az erdőirtásokat nagyon sajnálom. Az elzárt részen csak ritkították a fenyőt szerencsére. Olyan finom illatuk van a fenyőerdőknek mostanság! Engem mindig a horvát tengerparti fenyves részek illatára emlékeztet!

Edited by Csuti, 2009 június 18. - 15:11.

[mzperiksz]

Na végre, felpezsdült a háromszög :yeah:

Ennek én is örülök. Az utóbbi idõben sajnos elhanyagoltam/tuk az irogatást. (Hogy is mondjam, mostanában több idõm lesz erre )
Köszönöm a jókívánságokat, hatásukra csak úgy forr a csontom! Mármint össze.
PE, fel tudsz ugrani arra a hatalmas Szöllõre?! Le a kalappal! :yeah:
Csuti, attól tartok, rajtam a gyakorlás se segít, teljesen reménytelennek tûnik a felugrás.
Iza, ha te farnehéz vagy, akkor én farnehéz+ólomlábú. Nem bírok elpattogni a földtõl, az izmaim pedig gyengék, hogy felhúzzanak. Úgy szoktam próbálkozni "felugrani", hogy a hátára keresztbe feküdjek és onnan átkecmergek lovagló pozícióba. Persze a ló ilyenkor vmilyen mélyedésben van és rajtam röhög ;)
Ti milyen technikával boldogultok?

És mit mond Gyula, hogy a tanulási folyamat alatt ne lovagoljatok vagy hogy lovagoljatok úgy mint eddig vagy mi?

Az mgy-s képzés során nem kaptuk parancsba, hogy ne lovagoljunk, ez mindenkinek a saját döntése. A többiek mind folytatták a régi kerékvágásban, kiegészítve ezzel. Én több okból döntöttem januárban, a kurzus kezdetén, a lovaglás felfüggesztése mellett. -Pihentetni szerettem volna Tinti csûdsömör után is beszûrõdött lábát, hátha néhány hónap kihagyástól rendbejön. (Sajnos ez a vérkeringési probléma maradandó, nem gyógyítható). -Ritkán jutottam ki a tanyára a járhatatlan földutak miatt. -Korán szok sötétedni télen. Ezek voltak az észérvek. A többit az ellentábor biztos dinkának tartja, szóval: -Korábban próbálkoztam magamtól Parellis dolgokkal földrõl és mindazt, amit sikerült elérnem, egy-egy lovaglás alkalmával el is vesztettem a lóban. Kivétel nélkül mindig azt éreztem, hogy a lovaglás folytatása csak visszalépés. Ezt nem úgy értem, hogy a pályán, vagy terepen rosszabbult ment volna bármi is, mint azelõtt. Nem, ugyanaz maradt, csináltuk a szokásos dolgokat, ugyanazt mint a többiek. Ami elveszett, az az érzés, az a plusz volt- képtelen vagyok definálni, bocsi-, ami ügyetlen próbálkozásaim sikere volt. Magyarul egyhelyben topogtam. Az egyik oldalról adtam, a másikról elvettem. Ez frusztrált és erõsítette bennem, h egyedül nem is fogok többre jutni. Szóval kapóra jött a fóti kurzus, csatlakoztam. És mivel itt jobban haladtunk, annál látványosabb volt számomra az önállóan véghezvitt eredmény-annihilálásom. Persze némi elõrehaladás így is elérhetõ, lásd a többieket most. Viszont õk csak kérdezgetik, hogy én hogy csinálom, hogy Tintinek ennyire megy...ugyanúgy, ahogy együtt tanuljuk. Akivel beszélgettem, õ is azt vette észre, hogy a szokásos lovagló edzései inkább visszatartják. De az edzés is fontos neki, így az aranyközéputat járja. Mindannyiunknak más a célja, ki így, ki úgy csinálja.