5186 válasz a témához

[G.Anikó]

Nem igaz, hogy nem írsz jól! Nagyon, nagyon szívesen olvastam és kíváncsian várom a folytatást!!! Gratulálok a Gyönyörûséghez :kocc:

[tötõ Zsó]

Méég, mééég, méééég!!!! Gyönyörûséges jószágot találtál, még sok-sok boldog eltöltött percet kívánok

[lilith]

Gyönyörû ez a ló, gratulálok hozzá.A fakók nekem.....

[Öcsi bá]

Köszönöm nagyon kedvesek vagytok! Õszintén megvallom nem számítottam sok jóra,kicsit tartottam a csipkelõdésektõl. Amint lessz idõm folytatom. Szép napot mindenkinek!

[Chilly]

Ne foglalkozz a csipkelõdõkkel, mindig ezt csinálják az elején. A lényeg az, hogy TE érezd jól magad és TE legyél boldog a lovaddal. Mellesleg nincs miért szégyenkezned vele... ;) Szép ló. Sok örömet kívánok hozzá!

[chyki]

Mééég írj és gratula a lóhoz. ;) Álomszép lószág :yeah:

[Kistáltos]

Öcsi bá , irigyellek! (fõleg, mert milyen jól mutatna az állat az én kedvencemmel párban!) De jó, hogy lovas szomszédaid vannak! És Attila mihez kezd ló nélkül? vagy új lovat kezd el tanitani? Minden tiszteletem az Övé :yeah:

[Öcsi bá]

Sziasztok. Valahol ott hagytam abba,hogy megvettem a lovat.Tudom jól óriási hibának számít megvenni úgy egy lovat,hogy az ember ki sem próbálja de úgy éreztem nem hibázok. Van úgy,hogy az ember ráérez bizonyos dolgokra,késöbb ez 100%-ig beigazolódott.A vétel egyszerû volt,kézfogás és egymás szemébe nézés nekem ez többet ér minden papírnál.Attila ezt követõen megint csak kitett magáért,ugyanis teljes természetességel közölte,hogy megtanít kezelni a lovat földrõl és nyeregbõl is + tartja a lovat ha kell hónapokig és ez benne van a vételárba. Mégegyszer leírnám ez a vétel után történt!! Eltöltöttünk még egy kis idõt a paradicsomban,megnéztük a többi lovat,csacsit és a birtokot majd haza indultunk.Nagyon boldog voltam szinte szárnyaltam,szerettem volna világgá kürtölni örömömet de rá kellet jöjjek a feleségemen és szüleimen kívûl nincs kinek. Nem tudom miért alakult így,de nincsenek barátaim vagy haverjaim valószínûleg én tehetek róla,de ez más téma.Éjszaka alig tudtam aludni,tervezgettem az istállót cikáztak a gondolatok a fejemben.Néhány nap múlva immár lótulajdonosként,hûséges szárnysegédemmel ,Rebekával támadtunk a Vértes felé.Gondoltam megérkezésünk után rögvest nyergelünk és bevetjük magunkat a Vértesbe ki-ki a saját lován,ennek ellenére Attila a teraszon ülve várt minket 2 dossziéval.Szelíden közölte itt ma nem lessz lovaglás,elõbb szeretné elmagyarázni hogyan is mûködnek a lovak az õ véleménye szerint.Sokáig beszélgettünk, eljött az ebédidõ arra gondoltam elmegyünk Rebussal enni valamit,de Attila kijelentette amig nála vagyunk ott is fogunk enni inni punk tum,és a párja már terített is!Nagyon kellemetlenûl éreztük magunkat,hiszen alig ismertük õket éppenhogy csak egy pár falat csúszott le a torkunkon.ÉN kétszer szedtem mindenbõl. Attila párja parádésan fõz.Délután még gyakoroltuk a földrõl történõ munkát a körkarámban,hihetetlenül jól képzett lovai vannak Attilának.A következõ alkalomkor már egyedûl mentem mivel tudtam,hogy lovazás lessz de Attila megint tartogatott számomra meglepetést.Elindultunk a lovakért természetesen a quad-al ,de két Arab félvért hoztunk fel a legelõröl az én lovam lent maradt. Még mielött rákérdezhettem volna már jött is a válasz,nyugodjak meg ez így lessz jó majd késöbb megértem.Pucolás ,nyergelés irány a Vértes.Nem tudom leírni amit éreztem végig,de én még ilyen csodálatos helyeken sosem jártam,ilyen profi szinten képzett lovakon sosem ültem pedig évekig voltak lovaim.Iszonyatos dinamikával rendelkezik ez a két Arab félvér,ugyanakkor csupán lehelletnyi segítségel lehet õket kontrollálni,pedig csak egyszál csomózott kötõfék van rajtuk.Az eljén sokat bénáztam Attila folyamatosan korrigált,engedj a száron figyelj az ülésedre stb.Menetközben elmagyarázta azért szertné ha az õ lovain gyakorolnék mert ez a két ló folyamatos tréningben van így nekem könnyebb.Így teltek múltak a hétvégék mint a mesében,szuper lovaglások nagyszerû ebédek.Végre kb 1 hónap múlva eljött a várva várt nap,felültem a lovamra,elindultunk a Vértesbe.Õszinte leszek,nagyon elkeseredtem nem erre számítottam a lovam még csak meg sem közelítette az Arab félvéreket.Attila rögtön kiszúrta,hogy nem kerek a világ de csak ennyit mondott.Ne aggódj Öcsi fogsz te még ezen a lovon kapaszkodni hidd el nekem csak kondiba kell hozni,értsd meg nincs idõm az összes lovamat naponta lovagolni a tied pedig egész évben pihent a legelõn és zabált.Ok megértve gyerünk tovább.Már a legelsõ kilovaglásnál feltünt,hogy Attila bizonyos helyeken igencsak dalra fakad,méghozzá nem is halkan de ezen a napon megoldódott a rejtély.Egy igen sûrû erdei csapáson haladtunk lépésben néma csendben,és egyszer csak ott állt elöttünk kb 50 m-re egy szarvasbika,ráadásul nem a nyeszlett fajtából való.Szemezett velünk néhány másodpercet majd bevetette magát a sûrûbe.Kérdeznem sem kellet,ezért szoktam énekelgetni teljesen elhagyatott területeken jött a válasz,volt már necces helyzetem mondta Attila.Lassan véget ért az õsz és a lovam valójában kezdett formába lendülni,Attila is egyre gyakrabban hagyott magamra had szokjunk össze. Kezdtünk szép apránként egymáshoz csiszolódni,persze meg sem közelítettem mesteremet,de jól éreztem magam nagyon jól.Soha nem lessz a lovam egy Arab,de megbízható,kiegyensújozott társra találtam benne és gondolom,hogy egy magamfajta hobbilovasnak erre van szüksége. Folyt.köv.
Kép ITT!

[hubertus]

Öcsi bá, élvezet olvasni a soraid! Kérlek írj még, még, még! A lovad pedig egyszerûen csodálatos!

[Ilusta]

Gratulálok! Mind a lovadhoz, mind a hozzáállásodhoz! :kocc: Csodaszép jószág! És örülök, hogy necces helyeken nem csak én énekelgetek hangosan!

[Szehmet]

Lemaradtam!Én akartam elöször írni,hogy klassz stílusban írsz A lovad meg nagyon szép,mit szép,gyönyörû

[froclee]

Aki ismeri a lóval való kapcsolatomat, bizonyára megérti, örök irigyed vagyok.

[tötõ Zsó]

Gratulálok!
Mind a lovadhoz, mind a hozzáállásodhoz! :kocc:
Csodaszép jószág!

És örülök, hogy necces helyeken nem csak én énekelgetek hangosan!

Dettooo
Ált. a "mackóóó miciamackóóó"-t üvöltözöm miközben elindul a langymeleg pisi a lábamon (mennyisége helyzettõl függõ)

[Ilusta]

Én a "hej, hó, hej hó, a hómunkásnak jó" címût jó hangosan kezdve. Nem csak az õzek és szarvasok miatt, hanem a vadászok miatt is.

[csacsacsa]

Öcsi bá! Ha nem találtam volna már meg álmaim lovát, akkor most nagyon-nagyon irigy lennék. Így csak simán vagyok irigy Sok szép közös élményt kívánok nektek! És éljenek a kesehajú lovak :yeah:

Edited by csacsacsa, 2008 december 4. - 20:20.

[Csikasz]

Azt gondolom, hogy te egy olyan szerencsés ember vagy mint a Párom, õ is meglátta, megszerette, lovagolta...majd egy véletlen folytán meg is vette az õ csodakancáját. Ennek már kb 7 éve...és ez a szerelem nem lankad, nem apad...Thara tökéletesen tudja ki is ül rajta! Nekem ehhez igen sok idõ, kín keserv, nagyon sok "jöt-ment" ló kellett, no meg Golyeszom, aki megtanított arra, hogy ha az ember nagyon akkar akkor egy állandóan ugrálló, ijjedezõs lovon is meg lehet maradni, akár szõrin is! Végül is a kitartás meghozta a gyümölcsét s most van egy megbízható tiszti hátasom, van egy szerelmem, van egy csodakancám, mert három az igazság ! Kicsit irígykedem amiért te szinte belecsöppentél abba a világba amit én izlelgetek, kivánom légy nagyon boldog avval a pehelybundással. Minden ló arab egy kicsit :yeah: .

[Öcsi bá]

Sziasztok. Köszönöm szépen soraitokat,nem is gondoljátok mennyit jelentenek nekem! Nézzétek el nekem,hogy nem válaszolok külön kijelölve mindenkinek,de nem vagyok túl járatos a netezésben.A képeket is a lányom töltötte fel az oldalra.Apropó képek. Tudjátok jól minden lónak vannak fotogén pillanatai én is ezeket kaptam el,jelen pillanatban jegesmedve jelmezben kolbászol kint a mini legelõjén. Éppen most jöttem be tõle tokától bokáig sáros,de ez így van jól. Mégegyszer köszönök mindent . Üdv. Árvai István.

[Csikasz]

Ez nagyon jó, mert a mieink is sportot ûznek a dagonyázásból :yeah:

[Jucc]

Én szeretnék látni macis képeket is errõl a gyönyörû lóról! :yeah: Szólj a leánykádnak, dobjon fel errõl a cukimuki, édibédi jószágról pár fotót!

[Csikasz]

Bugyit vettem az elefántra! Jön a tél a gebe meg nem vízálló az istállózás miatt, tehát kell egy takaró a lóra. Feltétele, ne legyen meleg, de ne is ázzon át. Neves lovascég a napokba vágott hozzánk egy katalógust melyben megtaláltam az eszmei sétáló takarót, nem szûk, lélegzik, vízálló, telefonon megrendelhetõ, kapok az alkalmon, tehát megrendelem. Amikor kihozza a postás meglepve tapasztalom no ez mi????? Hát nem az amit kértem, ja a cikkszámok nem stimmelnek. Pedig telefonon rá is kérdeztem, jó e a cikkszá és a megnevezés, hogyne volt a válasz. Új telefon, hoppá ki kéne cserélni, ooooo, de most hogyan is, mondom ki kéne cserélni, ja akkor be kéne jönni és megoldjuk. Jajdejó, újjongok, akkor ez egy normális cég. Mégsem bugyit vettem, tehát cserélhetõ. Párom ma vissza vitte és nagy huzavona :confused: után kicserélték. Mert egy számla ki egy be, mi ezen az olyan bonyolúlt, hogy egy teljes óra kell hozzá, Párom a haját tépte??? Mondom a méretet- 165 cm, mert ugye átlagos lóról beszélünk. Párom kicseréli a cuccot. Hazaérve én boldog vagyok, mert a lovamra végre van "bugyi". No most menek és fel is probálom, ez bíza végre tényleg az. Lóállatra rakva ér a meglepetés, mi nem stimmel. Neves cég neves terméke akkora , hogy egy shire -ra is jó lenne. Mit néztem el???? 165 cm, a cetlin rajta 165 cm, de vajon melyik része???? Forgatom, huzogatom, nézegetem, lóállat közli elege van ebbõl, ez a bugyi biza nagy. Nagy, a fenét, óriási. A takaró hátrésze a martól kereken két méter, a szügyénel, még vagy 3o cm, hol élnek ekkora lovak :confused: , az egyetemes méretet nem alkalmazza a híres lovasbolt vagy cm helyet inchet használ???? Azért arra kiváncsi lennék, akkor mit jelent a 165 cm...mert marmagasság sem lehet, hisz a ló hátára kell a takaró, no meg Thara lovunk is kétszer bele férne???? Megint levontam a tanulságot. Vennem kell egy elefántot . Fotó lesz!

[tötõ Zsó]

A lótakarók 'mérete' nem úgy szokott megadva lenni, hogy a szügy közepétõl a farokig? Bár nemtom még sosem vettem

[Foltoscsikó]

Bugyit vettem az elefántra!

Párom a haját tépte???

[Hosszúhomlok]

Neves lovas cég (kínálata a "jó lesz ide a bugris magyaroknak" kategória, lila és hupizöld lovascuccok és ruházat... szerintem az "árubõség" a Decathlon lovas osztályát is alulmúlja, pedig az azért nehéz...) számára a visszáruzás, a számla sztornózása kisebb, úgy negyven perces kihívást jelentett. Sürögtk közben a vevõk, mind a ketten rajtam kívül, ami bizonyára sok volt egyszerre a kábé nyolc alkalmazottnak, akiket egyidõben láttam. Ráfizettem még egy kevés különbözetet és kaptam végül egy számlát, melyen ránézésre kétszer volt rászorozva az ÁFA. Visszamentem, kiderült, hogy nem, én látom rosszul. Jóhiszemûen azt hittem ugyanis, hogy a hibát korrigálandó a korábban kifizetett postaköltséget a számla minuszos tételként tartalmazza, de nem. Az bizony rajta van, azzal a hivatkozással, hogy mi hibáztunk, nem õk, hiszen a cikkszám volt rossz. Benyeltem hát a szállítási költséget is, be én. Nyilván megéri hosszútávon a cégnek, hogy gálánsságot abszolute nélkülözõ megoldásuk után nem õket választom. Persze a kínálatot és a támaszkodó, unatkozó személyzetet elnézve nem sok vonzót találtam ott enélkül sem. Végösszesen: túlméretes takaró sokért, ~300 km és több órányi utazás, várakozás kidobva az ablakon. Ehhez jön még majd az átszabatás költsége, ami még mindig olcsóbb lesz egy közeli varrónõnél, mint újra elutazni innen Keszire. Juteszembe: nem is téptem. Nincs mit.

Edited by Hosszúhomlok, 2008 december 16. - 19:31.

[Csikasz]

Kedves Tötõ, de igen, ez a takaró 230- as! No erre varjá gombot! Ekkora állatot elnézegetnék itten a tanyán, s be is kerülné a Guinness-be.

[Kistáltos]

ne mérgelõdjetek, tegyetek alá még egy lovat

[Filly]

Na, nekem meg a 190-es takaró volt igazából 160-as. Bevarrva és a zacsin is a 190 szerepelt, oszt csak a póninkra lett volna jó (ha vissza nem cserélem)...

[Hosszúhomlok]

Képek (hátha valaki ad hozzá lovat ):

Egy 2 m széles kanapéra terítve:



A mar alatt picivel mérve:



Az originál cédula:

[tötõ Zsó]

Aztaqu Vigyétek vissza :mad:

[Csikasz]

A dolog úgy kivánja jelentsem a mai fejleményeket. Tehát telefon hívás lovasboltnak, panaszkodás , hogy mi alapján ez a 165cm...kiderült a háthossz. Azaz martól -farokig, meg a ráhagyás....Nagyon kedvesek és rendesek votak ( valszeg már meg akarnak tõlem szabadúlni végleg ) azonnal mondták, hogy kicserélik és félre raknak egy méretest szombatig, biztos ami tuti. Sõt akivel beszéltem az még azt is tudta, hogy a tattini takarókra az alsó hosz ( szügytõl- farokig) is rá van írva, ami a mi esetünkben 165cm, mert a méretet Teo tattinis takarójáról vettük. Tehát a mesének mégis jó lett a vége, lesz méretes bugyi a lóra. Viszont innentõl mindenki figyelmébe ajánlom, hogy mérje le a lova összes méretét, nehogy a következõ lovasbolt pitagorász tétele alapján adja meg a méreteket .

[don quihote]

Ezeket elmondtam volna én is. ;) dehát, aki idegenhez jár??? :confused:

[Lótuszvirág]

nekem is ez jutott eszembe , hogy van egy lovasboltos ismerõsöm, aki azzal indítja a takarórendelõs beszélgetéseket, hogy ITT mérd meg

[Öcsi bá]

Sziasztok,néhány hozzászólásal korábban valahol ott hagytam abba,hogy lassan véget ért az õsz ami egyébként a Vértesben már,már giccsesen szép tud lenni.Nehéz lenne leírni,de ha sikerül kifogni az embörnek egy napfényes ajándék napot,szerintem az év legszebb tereplovaglásait lehet begyûjteni az emléktárunkba. A hosszútávú memóriámban nekem is bele van égetve néhány,amit néha elõ is veszek ha bent ülök az üzletben és nézem a sok üres arcot akik rám merednek a pult másik oldaláról. Nem tudom mondtam e már,de gyûlölöm a munkámat utálok bejönni az üzletházba 10 órán keresztül mesterkélt környezetben lenni,égbolt és napfény nélkül.Valahogy kezdek belefáradni az egészbe,nem vagyok jó kereskedõ nem megy a mûmosoly nem megy mások átb.....sa, de ez van el kell tartani a családot és a lovat is. Még mielött teljesen elkanyarodnék a témától,a történet valahol ott folytatódik,hogy eljött az az idõ mikor is be kellet látnom képtelen vagyok télen a szar idõben és utakon lejárni rendszeresen a lóhoz. Áruló kutyának éreztem magam amiért elhoztam Attilától a lovat,de nem volt más választásom,felhúztam magam mellé Kerepesre bértartásba.Nem felejtem el a búcsúzás napját.Mire leértem Attila felhozta a lovat a legelõröl és gyönyörûen lepucolta,majd kb 1perc alatt fölrakta a futóra.Megköszöntem mindent és elindultam,de belül mocskosul szarul éreztem magam.Etettek itattak mint egy rokont,ráadásul Attila tanitgatott is,most meg lelépek.Vigaszt nyújtott a tudat ,hogy szóltam rögtön az elsõ napon nem fogom örökké nála tartani a lovat haza fogom vinni,de mégis olyan érzésem volt mintha elhoztam volna egy darabot a szívébõl.A hazafelé úton ami kb 60 km 3-szor hívott fel telefonon,hogy minden rendben van e,nagyon Király pali mindig hálás leszek neki.A tél már Kerepesen talált jó helye volt a lovamnak,szinte minden nap ki tudtam szaladni hozzá ,ahogy az idõ engedte lovagaltam nagyokat a Gödöllõi dombságok közt.Vártam a tavaszt mint az õrült,hogy kezdhessem építeni az istállómat. Meg is jött miért is ne jött volna,belevetettem magam a munkába,méregetés sávalapásás,betonozás,az egész elba......sa,bontás betonozás alap kész. Az egészet akácból álmodtam meg beszereztem tehát az összes faanyagot.Elszánt voltam,hogy az össz.munkát egyedül csinálom meg de rá kellet jöjjek nem fog menni,ezért a váz elkészítéséhez segítséget hívtam amit nem bántam meg.Soha nem tudtam volna egyedül összeállítani,rá is jöttem egy jó ács aranyat ér.A többi már ment egyedül is,imádok kint lenni,dolgozgatni.Külön megemlítem hûséges segítõtársamat Agát a Magyar vizslámat aki mindig 1cm-re feküdt,vagy sütött fõzött melletem és kb 523-szor estem el benne,de minden elnézve neki,imádom!!!Na szóval csak elkészültem nagy vonalakban,bár semmi extra 2 beálló, nyerges, takarmánytároló,szerény de az enyém.Már jócskán benne jártunk az õszben mire eljött a hazaköltözés ideje,amit nem is nagyon variáltam túl,felültem a lovamra és hazalovagoltam.Nem volt nagy szám Kerepes és Csömör szinte összeérnek,viszont mikor hazaértem és bevezettem a saját lovamat a saját telkemre a saját istállómba,majdnem bõgtem.Aki már volt hasonló helyzetben tudja mit éreztem,aki meg nem annak úgysem tudnám leírni.Az ezt követõ napok nagyon röhejesek voltak,állandóan lestem a lovam nem aludtam éjszaka,hogy minden rendben van é persze õ szart rám simán legelt.Két sztorit még elmesélnék amik Kerepesen estek meg velem,adnék is nekik címet. A KORBÁCS: Minden kilovaglásomkor egy nagyon csinos ligetes, fákkal tarkított lucernaföld mellet mentem el talán 10 hektár lehetett a területe.Alig vártam az elsõ aratást,hogy rámehessek úgy vonzott mint a mágnes.Sima volt óriási fák voltak rajta tökéletes egy kis gyakorlásra,körökre fordulókra.Nem is kellet sokáig várnom,szépen levágták bebálázták és otthagyták száradni a lucit. Mikor megláttam a tökéletes stadionomat azonnal rávetettem magamat,gyakoroltam a bálák között lovagoltam ide,oda, hûsöltem a fák alatt imádtam az egészet.Tudtam jól a tilosba járok,de megvártam az aratást és tényleg nem okoztam semmi kárt,sõt ingyen és bérmentve még trágyáztam is egy picit.A dráma nem váratott sokáig magára,a harmadik napon mikor is épp úsztam a boldogságban,egy lovast láttam meg felém vágtázni egy irdatlan korbáccsal a kezében.Két dolog végett volt meglepõ az esemény az elsõ,hogy hónapok óta elõször találkoztam lovassal,pedig van a környéken egy pár istálló a második,hogy fogalmam sem volt mi a pali terve.Nem kellet sokáig várnom a válaszra ,2 pillanat múlva elöttem állt vagyis elöttem ült a lován és üvöltött,hogy mi a fa...........t keresek a földjén és izibe agyon is vág.Szempillantás alatt felmértem a helyzetet,két lehetõségem volt.Az elsõ,hogy egy irdatlan balost ráverek a palira ugyanis pont ütõtávba ült,vagy visszavonulót rendelek el és elnézést kérek hiszen mégiscsak az õ földjén állunk.A második lehetõséget választottam,hátraléptettem a lovam elsõ gesztusként és elnézést kértem + megigértem,hogy többet nem fog elõfordulni.A reakció megdöbbentõ volt a pali kezet nyújtott,bemutatkozott és elkeztünk beszélgetni eu módon.Hihetetlen ,hogy határozott megingathatatlan nyugalommal lovaknál és embereknél mi mindent el nem lehet érni. Majdnem egy órán keresztül beszélgettünk,elmesélte,hogy van egy nagy tanyája vannak lovai ,tehenei ,miegymás ha van kedvem bármikor meglátogathatom. Kb egy hét múlva ellovagoltam felé,hogy mégegyszer elnézést kérjek,meg kiváncsi is voltam rá és az állataira. Megálltam a kapuba és a kutyák mellet egy gyönyörû Arab telivér mén nézett velem és lovammal farkasszemet. Hihetetlen volt ahogyan a csõdör védte a területét, teljesen felszívta magát folyamatosan a nemiszervét mutogatta és szagolta jelezve nekem és lovamnak,hogy ez az õ birtoka.Csodálatos volt.Nagyon jót beszélgettünk Sanyival az élet dolgairól és a végén kaptam tõlle egy pár kesztyût engesztelésképp amiért a múltkor olyan randán beszélt velem.Komoly nem,ha ilyen emberekkel lenne tele kis hazánk nem lenne túl sok bajunk.A másik sztorit inkább késöbbre rakom,lassan megyek haza még bezárom a boltot és vár az édes otthon.

[Rosinante]

Öcsi bá, gratula az otthoni lóhoz! :kocc: Gondolom, épp elég elfoglaltságot ad a lószág, de ha szeretnél kicsit jobban kiszakadni a plázavilágból, ugorj el az új tanyára, sok szeretettel várlak bármikor.
A Tõled kapott telefon tegnap remekül vizsgázott, bírja a gyûrõdést, merülést. Kis színesbe kis tanyasi színfolt, ezúttal olyan barnás.

[Öcsi bá]

Szia Andi. Köszönöm a meghívást,sort kerítek rá de csakis lóháton!

[chyki]

Párommal valamely nap hazafelé tartva munkából -mivelhogy egy helyen dolgozunk- elnézegettük a falut körülívelõ tájat, s igencsak nagyot sóhajtottunk, ej be szép. S hogyhogy - hogyhogy nem, szóba került a Somlyó tetejérõl milyen pazar a kilátás, s lóháton igen szépet lehet túrázni arrafelé.
Szerencsés vagyok, mert Õ is szereti a lovat, anno gyerekként lovagolt, s sokat segít nekem a ló körül otthon, olykor fel is csalom Attayr hátára.
Van egy haflingi akit lovagolok illetve a kis gazdáját tanítgatom, s igen örültek neki, hogy végre kivisszük hosszabb terepre, így tulajdonképpen megvolt a túrához szükséges egyéb alapfelszerelés ( a kedv után rögtön a legfontosabb) a két ló...
Hát így alakulgatott szépen, míg eljött a mai nap, s lóra ültünk, elindultunk nagy karikát téve a hegy tetejére. Aggódtam, izgultam (holott elõtte nap pályán tartottunk egy fõpróbát, õk ketten hogy jönnek ki egymással, s az igazság az h. két egyforma jellem- némi makacsság és abszolút nyugalom- nagyon is jól elvoltak) de végül minden jól sült el.
Párom a hafival
Kicsit pihentünk

Bár azért nem volt kalandmentes.

Manapság hol lát az ember szabadon kóborló fjordokat egy pofátlanul aranyos lámával kiegészülve? S így együtt csapatosan szabadon vágtázni a szántásban éppen elõttünk? Hát hol máshol mint itt?
Szóval amikor elénk kerültek a koborLÓk, illetve a kóborláma, kicsit módosítottunk az útirányon, s bekocogtunk a tanyára ahonnan megszöktek. Miután riasztottuk a lovászt, s a lovak megindultak hazafelé, az valami ilyesmi látvány volt: Hazafelé...
S a láma? Hát õ ilyen volt: Láma Uraság
S jött közelebb, kicsit barátkozott volna velünk, de végül elbújt a bokorban, nehogy hazazavarják...
Mi mindenesetre tovább indultunk, fel a hegyre ( Oda? ), felérve kicsit legeltettünk, pihengettünk, ilyesmi kép tárult elénk: A hegytetõn

Jó volt na. ;)

Edited by chyki, 2009 augusztus 16. - 20:42.

[ppr]

Gondoltam megosztom veletek, mai napi élményemet. Mert olyan is volt ám nekem, bizony! Még ha nem is tűnik nagydolognak mindenki számára, azt gondolom az én szemszögemből nézve igenis nagyesemény. Hogy valami klasszikust idézzek: Kis lépés a lovas társadalomnak, de nagylépés Péternek! (na, jó nem egészen így hangzott eredetileg ) Szóval ma először életemben megtettem azt, ami miatt elsődlegesen elkezdtem lovagolni tanulni! Ez pedig a következő; Két évvel ezelőtt ősszel sokat sétálgattam a Nagyerdőn a várostól kifelé, és mindig azt gondoltam, hogy milyen jó lenne ugyanezt lóháton tenni. És mi történt ma? Na, mi? Semmi, semmi különös! Pedig ma is kimentem az erdőbe, úttalan utakon jártam és gyönyörködtem az őszi táj szépségében, csakhogy ma sokkal messzebb jutottam, mint korábban bármikor, és ma nem arra gondoltam, mint korábban ilyenkor általában (tudniillik hogy milyen jó lenne ugyanezt lóhátról tenni). Mert, ma nem gyalogszerrel voltam ám, de nem ám, hanem lóháton. :yeah: Az úgy volt, hogy ebéd után nagy elégedettséggel tekintettem ki a fejemből – ez nálam általában véve így szokott lenni, ha jól lakom – no de nem csak a fejemből tekintettem ki, hanem az ablakon is, mondok magamnak: Ej, be szép őszi idő van odakinn, ilyenkor jó igazán az erdőben tekeregni. Ki is adtam magamnak az ukázt: Irány az erdő! Ho-hó! De mért mennék gyalog, kérdem én magamtól, mint később kiderült joggal?! Gondoltam egyet kimentem a lovardába, felnyergeltem tiszti hátasomat és elindultunk világot látni! Vagy tíz perc után észrevettem, hogy otthon hagytam valamit, pedig enélkül sose megyek egyedül terepre. Mert mi mindig ketten ültünk eddig a lovon, ha terepre mentünk, tudniillik én meg a majré. No, nem baj mondok Katarnak, ezért már nem fordulunk vissza, ha otthon maradt, hát ott maradt! Aló mars, irány a természet! Nem volt egész úton semmi problémánk, úgy jártuk az erdőt, - hogy Victor szavait idézzem - mint egy öreg cowboy. (Amennyiben eltekintünk a cicanacitól, a kobaktól és az ánglius felszereléstől ). Mire visszaértem a lovardába úgy is éreztem magam deréktól lefelé, mint egy hajlott korú cowboy, mintha karikalábaim lennének és a sejhajom is sajgott egy kicsit – igazándiból nem tudom, hogy aggkori marhahajcsároknak eme fertályuk szokott-e érzékeny lenni, de ez most nem is lényeges a történet szempontjából -. Egy szó, mint száz: túl vagyok életem első önálló és élvezetes terpén. Ez volt, egyébként a leghosszabb terepem is, - Nem röhögni! – kicsit több mint két óra. Szóval van még mire gyúrni, de engem ez már boldoggá tesz.

Edited by ppr, 2009 október 18. - 22:22.

[maugly]

Csak így tovább!

[emeset]

ppr! gratula! Egyszer akkor mostmár szervezhetünk egy közös nagy terepezést, csak edzél hozzá, hogy bírjál 2 óránál többet is. (Apropó, melyik lovardában lovagolsz?)

[sibu]

kicsit késõn, de muszáj volt visszaolvasnom milyen paciról áradoztok... Öcsi bá EZ GYÖNYÖRÛ mondtam az uramnak ez aztán almás, elkezdi nem.. ez már márványmintás nagyon gratula hozzá tényleg csodaszép ;)

[chyki]

Ne félj ama fertály jól edzhetõ, ha majd 10 óra után sajog, akkor lehet ismét panaszkodni :yeah: Csak így tovább. ;)