3293 válasz a témához

[Dé]

Nekem vannak ilyen számaim, amik mindig ezt váltják ki belõlem, tök mindegy, milyen hangulatom volt elõtte. Ezt hívom én jó zenének, ami belédlát minden körülmények között, ami mintha belõled jönne (akár megríkat, akár eufóriába dönt, bármi).

[Apple]

Mégegy furcsa érzés. A Suttogóban van egy jelenet, amit egyszerûen imádok. Amikor a country-buliban lassúzik Robert Redford, meg Christine Scott-Thomas. Annak a zenéjét (Alison Moorer - A soft place to fall) letöltöttem, és a bolondja vagyok. Az is nagyon gyakran meg tudott ríkatni. Most pedig -mióta nem járok le Silveradoba most elõször- újra meghallgattam és valami olyasmit érzek, hogy hiányzik a régi felhõtlenség, amit akkor éreztem, amikor lent voltama párommal, és tényleg csak jól kellett magunkat érezni, mindegy, hogy a saloonban, vagy kint a fák alatt egymásnak dõlve a teliholdat bámulva, miközben a lovak neszezései szóltak a háttérben.Furcsa, mert mintha a dal cserben hagyott volna, már nem váltja ki belõlem a régi érzéseket.Én vagyok különlegesen buggyant, vagy nektek is szokott hasonló élményetek lenni zenehallgatás közben?

[Artin]

Nygi nem csak neked vannak ilyen érzéseid. A zene engem is gyakran elérzékenyít. Van néhány szám ami különlegesen:Hair - Let's the Sunshine inHonfoglalás - HajnalMeg sok hasonló, illetve akár milyen furcsa is lehet sokaknak:Manowar - Swords in the windManowar - The Fight for Freedom (ezt a számot a 2001 szeptember 11-ei halottak emlékée írták)Szóval rengeteg ilyen számot fel tudnék sorolni. Ezek olyan igazi érzelmeket elõhozó dallamok és szövegek.

[Dé]

Szerintem épérzésû, kicsit is muzikális ember szokott ilyeneket átélni, úgyhogy emiatt ne aggódj Apple ;)

[Apple]

Nem töltötte fel, csak a könyvtár láccik

[Dé]

Király vagy! Így kell ezt csinálni! Én mindig így szoktam legalábbis... Te jól érezted magad és ez a lényeg!

[Cavalier]

KT. Azt képzeljétek el, amikor rohanok be az elõszobából az étkezõbe, szintén ugrándozva, és lendületbõl lefejelem az ajtófélfát, majd seggen végigcsúszom az étkezõn... (ez se mostanában volt, de akkor megtanultam, hogy alacsony az ajtó... )

[esti]

Jujj, Cav! (Francba, mit izélek, lényeg, hogy neked legalább tetszett.... )

[esti]

A napló az árvának barátja, a szomorúnak pszichológusa. A netes napló meg mi is? Ha nem tudod elmondani senkinek, hát mondd mindenkinek.Fogalmam sincs, mivel kéne foglalkoznom, mit tanuljak, mit ne. Apukámmal szoktam beszélgetni, de õ nem javasolgat, nem akar befolyásolni. Nekem pedig kéne a segítség, az õ segítsége. Ma végre azt mondta, van ötlete, hogy mi lehetne jó nekem. No bennem lepörgött, hogy itt van, ezaz, most mindent vagy semmit, majd aztán évek múltán hogy fogok emlékezni erre a beszélgetésre, hogy ez határozta meg az életemet, stb. És apukám elõállt az ötlettel. Lehetnék belsõ építész. Itt egy világ omlott össze bennem. Ez ugyanis egy huszárvágás lenne. Érdeklõdési körömnek a természettudományokat nevezném, biosz-fizika faktra járok, tavaly még úgy gondoltam, orvos leszek. És akkor jön az apám, akitõl a megoldást vártam, hogy csináljak valami egészen mást. De itt még mindig nem volt vége. Merthogy folytatta, érvelt, és ekkor az összeomlott világ elemeire porladt. Érvelt azzal, hogy kreatív vagyok, a rajzzal sincs gondom. A könnyeimmel kûzködtem. Apukám olyan jól ismer, mindig olyan jó tanácsokat ad. Nekem elég sok defektem van, de ezek közül a leggyanusabb az, hogy a jobb agyféltekém nem is létezik. Amióta nem rajzolhatok óvodás rajzokat, színes karikákat, ezerágú zöld napocskákat, azóta kínszenvedés a rajzolás, festés. Kétszer kezdtem el lovat rajzolni, de mindkétszer félbehagytam, mert láttam, hogy a folytatás szentségtöréssel érne fel. A kreativitás meg... na annak az önbizalommal együtt abban a hiányzó agyfélben lenne a helye.És akkor itt nem tudtam, köpjek vagy nyeljek. Lehet az, hogy az én apám ennyire félreismert? Lehet az, hogy a kedves leánygyermek körül kialakított mítosz elnyomja a racionalitást? Lehet az, hogy ennyire nem értjük meg egymást? Lehet az, hogy ennyire nem ismerem én sem saját magamat? Merre van a fel és merre a le ebben az életben?Nem tudom hol van az igyekezet és a képmutatás határa. Nem tudom, hol van a határa az elkeseredettségnek és a virnyákolásnak. Nem tudom, hol van a határa a problémának és a szerencsétlenkedésnek.Most nem tudok semmit...

[esti]

Nem érzek elhivatottságot az orvosira. Úgy meg nem szabad elkezdeni.Hát nehéz, nehéz, hogy mi is legyek, ezen még dolgozni kell, vagy lehet, hogy csak nem kéne ilyen drámaian felfogni. De látod, vannak ennél nehezebb dolgok, ott benn, lélekben.

[tötõ Zsó]

esti szerintem ezek után ez magától eldõl majd, pár év múlva meg arra fogsz gondolni hogy mit össze görcsöltél ezen majd jön magától. és hipp-hopp ottleszel reggel mosolyogva és ötletektõl, és vidámságtól túlcsordulva a munkahelyeden ;)

[Cavalier]

Esti, én azt mondanám, hogy ha teheted, ne foglalkozz vele, hogy mit akarsz, add meg az idõt magadnak. Szarni kell bele, hogy mit mondanak mások, meg mik lennének az elvárások. Nekem is mondogatták a szüleim, hogy másnak ilyen idõsen már családja van, blabla.. Nem voltam szerencsére rászorulva, hogy el kelljen mennem dolgozni túl hamar, nem volt rajtam olyan felelõsség, mint sokakon akár 15 éves koruktól, tehát szerencsésnek mondhatom magam. A lényeg az, hogy nem szabad magunkba fordulni, és kizárni a külvilágot, mert akkor képtelenség megtalálni mi is az amit igazán akarunk. Azt hiszem, most már körvonalazódik valami, és rájöttem, hogy semmivel se vagyok elkésve, mindennek szépen eljön az ideje, nem sürgetem. Addig is járhatsz lovazni, az mindig feltölti az embert.

[esti]

[Csuti]

Most telefonáltak, hogy elcseréltek 4 heréltet 2 hidegvérû kancára. Köztük persze a 2 drágámat: Bánatot és Ropit. Most már tuti nem hozzák vissza. Kupec vitte el õket.Kedden még mentem egy jó terepet Bánattal, éppen aratták a napraforgót. Hatalmas gépek mellett mentünk el, de olyan szépen viselkedett!Hazamenet még megsimogattam mindkettõjüket. Nem tudtam, hogy utoljára, de már hallottam aznap errõl a cserelehetõségrõl, úgyhogy bennem volt a búcsú gondolata...De ne sajnáljatok! Csak valaki(k)nek el kellett mondanom.

[Old Shatterhand]

Szegény. Nem tudja mire vállalkozik...

[Adrienn]

Cav, örömmel olvastam a hozzászólásodat. A második felét különösen ;)

[Apple]

Ma nem voltam kint lovagolni, elég sokat kellett tanulnom, meg furcsán éreztem magam egész nap, nem voltam túlzottan a topon.Még csak mostanában kezdõdött el a suli, de én már most fáradt vagyok. Ez biztosan összefügg a nyár elmúlásával, de azért jó lenne kicsit vidámabbnak, fittebbnek lenni.Ezért ki is találtuk a Párommal, hogy jó lenne végre egy nyugodt, de fantasztikus hétvégét eltölteni együtt, kettesben. Õ rögtön azt mondta, menjünk Silveradora, de be kell vallanom, azt mondtam neki, hogy most menjünk máshová. Igazság szerint amióta leszakadtam Ciprián (és Bazs) mellõl, nincs bennem az a késztetõ érzés, hogy naaa, menjünk, menjünk már oda! Pedig szeretem az ottani embereket, a helyet is, de azáltal, hogy lemondtam Cipirõl, kicsit lemondtam úgyérzem egy kötelékrõl is, ami Silveradohoz kötött. Talán úgy érzem, ha odamennék, üresség lenne bennem, és félek ettõl a felismeréstõl. Annyira az otthonomnak érzem azt a helyet, annyi gyönyörû, boldog, gondtalan napot töltöttem el ott, hogy félek, nehogy összetörjön a sok szép emlék.Biztos, hogy valamikor újra elmegyek oda, hiszen nem mondok le róla. Jajj, most elkalandoztam, pedig csak azt szerettem volna leírni, hogy ha a terveink sikerülnek, ost együtt töltjük a hétvégét (remélem...), de most nem olyan helyen, amit eddig már ismertünk, hanem valami más helyre megyünk.Egyelõre ugyan semmi konkrét elképzelés sincs, egy jelült van (Szilvásvárad környékén), de ha mondjuk Nektek van jó tapasztalatok szép környezetrõl, és olcsó szálláslehetõségrõl, szívesen olvasnám azokat

[Sac]

Esti!Idestova 10 évvel ezelõtt nekem is gondom volt a továbbtanulással. Nem tudtam, mit is szeretnék pontosan. A szüleim segítséget kértem. Õk az építész kart ajánlották ... ismernek, õk ismernek a legjobban a világon. Már akkor is imádtam az állatokat, szerettem a matekot, de õk ennél többet tudtak rólam. Mikor azt fontolgattam, hogy tanárnõnek kéne mennem, édesapám csak azt válaszolta, hogy szakmát is lehet tanítani...Nekem bejött!Rajzolni én sem tudtam nagyon jól, de kiskoromban sokat rajzoltam és eljártam elõkészítõre és megtanultam. A rajz tanulható, láttad volna miket rajzoltam elsõ éves koromban ...Szóval nem bántam meg.Végül a sors, a végzet mindkettõnket igazolt, hisz azóta a szakmámat tanítom ;) Néha beszélgetünk errõl, és mostanában derült ki hogy annak idején a szüleim nagyon óvatosan mertek nekem bármit is tanácsolni, hiszen tudták, (saját ötlet híján) azt teszem amit javasolnak. nagy volt a felelõsség a vállukon, de mint kiderült igazuk lett!(Esti! A belsõépítész kar, ha jól tudom az Iparmûvészeti Egyetemen van, és nem piskóta!!! Fõleg a rajz felvételi...)Cav, veled nem értek egyet. Esti édesapja csak tanácsolt valamit, nem az elvárásait közölte!!!

[Borsi]

Esti!Én sem tudtam, mit szeretnék igazán csinálni. Ilyenkor döntenek sokan a közgáz mellett, az biztos jó lesz valamire. Persze mostmár akkora a túlkínálat a közgazdász diplomásokból, hogy mégse olyan jó az.Nekem fontos volt az, hogy könnyen megközelíthetõ legyen az egyetem, ne menjen el a fél életem az utazással. Engem is a természettudományos tantárgyak érdekeltek, ezért gondoltam az agrármérnöki szakra, úgy még állattenyésztõ is lehetett volna belõlem. Szülõi és egyéb befolyások miatt lett aztán gazdasági agrármérnöki a dologból, hátha ezzel többet érek, mint az agrármérnöki diplomával.Mostmár teljesen elvesztem abból a szempontból, hogy mire fogok menni a diplomámmal, de nagyon szeretem, amit tanulok, nagyon élvezem az egyetemet, és egyelõre ez a lényeg.

[Cavalier]

idézet:

---

Eredeti szerzõ: Sac:Cav, veled nem értek egyet. Esti édesapja csak tanácsolt valamit, nem az elvárásait közölte!!! [/QUOTE]Ilyet nem is mondtam, nem a szüleinek az elvárásaira gondoltam, hanem általában azokra az elvárásokra amikkel találkozunk az életben. Persze a tanácsokat meg lehet hallgatni, és ha úgy érezzük, hogy van benne valami, akkor követhetjük. Ha az ember többet akar kihozni magából, akkor nem elégszik meg félmegoldással. Én is lehetnék már diplomás villamosmérnök, a szüleim hatására el is kezdtem a sulit, otthagytam 1 éven belül, egyszerûen képtelen voltam tovább csinálni, nem való nekem. Valami olyat akarok csinálni, amit én kezdek el, megtervezem, dolgozok vele, és a végén lesz valami, ami a saját munkám eredménye. Ebbe a képbe nem fér az bele, hogy egy irodában dolgozzak napi 8 órát, igaz, átlagon felüli keresettel, ha szerencsém van.

[Apple]

Már le van foglalva a szoba, irány holnap Szilvásvárad Úgy tûnik, mindig az elsõ megérzés a helyes (Ram-szakadék )

[esti]

Köszönöm a tanácsokat, jólestek

[Artin]

Le a kalappal elõtte. Nem semmi hangja van. Abszolút nem értek hozzá, de mint közönség, megfogna rendesen. Asszem megpróbálok egy volt osztálytársnõmmel beszélni, hátha megint lesz jegy a döntõk valamelyikére.

[Csuti]

Most töltöm az utolsó órámat az elsõ munkahelyemen. Pezsgõzöm, U2 szól, minden oké!

[Fec]

Pezsgõ, ZENE, így elviselhetõ.. csak vidáman!Net-es lovas ;) hely a következõ?

[Devil_girl]

KT, jól láttam, hogy Andit nem válogatták be?

[Devil_girl]

látom, de van fenn egy olyan video is, hogy akiket beválogattak, és ott nincs ott.. vagy csak én vagyok a hülye?

[tötõ Zsó]

Ha már megasztár...[url="http://"http://www.tv2video.hu/e_musor.php?ktv_db=51&rovat_db=355&musor_db=6355&tema_db="]http://www.tv2video.hu/e_musor.php?ktv_db=...b=6355&tema_db=[/url]görgessetek le a képernyõn, van fehér betûvel ilyen felsorolás, asszem alúlról a 3., a "zsûrigyilkos kézbesítõ"... ugyan láttam az adást is, de még most is könnyesre röhögtem magam, fõleg azon amit a Bakács mondott...