4016 válasz a témához

[PozitívFeri]

Megbízhatónak tartottam a helyet , többször vettem tõle zabot . Két érdekesség a dologból még , az egyik hogy kérdeztem kell a vizsgálati papír neki , azt mondta nem mert gond nélkül eladja másnak

Lehet az egyik "MÁS" te voltál.

[Petya]

Tavaly egy birkás tél végén az összes kiszóródott zabot és szanaszét taposott poros szénát kitakarította a szénatárolónkból és odaadta a birkáinak. 2-3 napi kaja megvolt vele, állítólag a birka kiválogatja, elhullása nem volt.Hát nem tudom...P.

[hihi]

Én nagyon odafigyelek az etetésre.Ez a heppem(az egyik).Pontosan kimérve,idõre a kellõ mennyiséget.Megõrülök,ha szegény lovak,akár 5 percet is "éheznek",mert nincs elõttük széna.

[Ágimam]

Olyan jó kis topiknak indult ez, tényleg. Beszéljünk inkább arról, ki hogyan oldja meg a lovak mozgatását, ha az egész pálya (karám, körkarám, stb.) jégpáncél, ill. jégfoltos. Nálunk a karácsony utáni nagy havazáskor kb. 6o centi magasan állt a hó. Erre aztán esett két-három napig szép mennyiségû esõ, havasesõ, minden, ami égbõl hullhat...Ez reggelente visszafagyott, benne a lovak patáinak nyomával, olyan 2o-25 centis "krátereket" alkotva. Rossz nézni, ahogy mennek hátrafelé (mert azért lesétálnak... ). Pipiskedve, szétvetett lábakkal óvakodnak, meg-megcsúszva. Látszik rajtuk, hogy hiányzik nekik az a megszokott heti két-háromszori 10 perces, önkéntes föl-alá nyargalászás.Én arra gondoltam, hogy terítek le szalmát a körkarámban a nyomsávba, úgy kb. 8o cm. szélesen. De megint itt van a dilemmám, hogy lehet, feleslegesen dolgozok, mert kiderül, hogy csak beletapossák, vagy félrekotorják, a következõ körnél meg esetleg lába törik valamelyiknek... Vagy csak ránduljon meg. Ti hogy vagytok ezzel? (Bár gondolom nem mindenhol volt egyforma a csapadék és az idõjárás.)

Edited by Ágimam, 2006 február 7. - 20:50.

[Filly]

Trágyát teríts, ne szalmát ("trágyakör"). Fóton fûrészport is kevertek bele, nagyon jó lett.

[Ágimam]

Trágyát teríts, ne szalmát ("trágyakör"). Fóton fûrészport is kevertek bele, nagyon jó lett.

Ja. Gondolom az "masszívabb". Tavaly télen megcsináltam ezt szalmás kivitelben, (bár nem volt ilyen ramaty a helyzet) de azt szétrugdosták két kör után. Fûrészporom sajnos nincs. Meg nem is tudnék honnan szerezni így hamar-gyorsan.

[Deni]

Hát ágimam tavly mi is csináltunk, de az nem trágyakör lett, hanem trágya négyzet, vagy hogy hívják, és elfértünk rajta ketten is. Csak aztán utána mire összeszedtük a trágyát, mert nem egykoönnyen száradna bele a talajba. Nálunk homokos pálya van és hál istennek nem túl sokszor fagy meg. A fedelesben meg bizti másképpen van, de hát ahhoz megkéne nyerni a lottót.Ágimam a táj ott milyen(dombos, völgyes)???

[Ágimam]

Hát ágimam tavly mi is csináltunk, de az nem trágyakör lett, hanem trágya négyzet, vagy hogy hívják, és elfértünk rajta ketten is. Csak aztán utána mire összeszedtük a trágyát, mert nem egykoönnyen száradna bele a talajba. Nálunk homokos pálya van és hál istennek nem túl sokszor fagy meg. A fedelesben meg bizti másképpen van, de hát ahhoz megkéne nyerni a lottót.Ágimam a táj ott milyen(dombos, völgyes)???

Ez a Nyugat-Dunántúl. A Somló-hegy tövében lakunk, de több domb-hegy is van a környéken, csak lóval kicsit messze innét. De vannak szép, hatalmas kiterjedésû erdõk, közvetlen mellettünk egy 150 hektáros természetvédelmi terület, meseszép tájakkal. Gyalog már bejártunk mindent, alig várom, hogy "a lovak is lássák"... :yeah:[Ja, igen, és azt a szalmát tavaly én is szedegettem egészen sokáig... ]

Edited by Ágimam, 2006 február 7. - 21:07.

[Deni]

Aha az szép lehet a lovaknak mindenféleképpen mutasd meg!Csak jöhetne már a tavasz, egy szebb idõ!

[packa]

Ti hogy vagytok ezzel? (Bár gondolom nem mindenhol volt egyforma a csapadék és az idõjárás.)

Én úgy, hogy inkább békén hagyom õket. Pénteken feültünk, de nagyon nem jó a fagyott erdei talaj. Egyenletlen, itt-ott jeges.Így aztán nyergek maradnak a tartón, helyette hétvégén befogom õket és nyargalunk 20-25 kilómétert. Kocsitok nincs?

[Barefoot]

A trágyakört igazából akkor a legjobb lerakni, mikor még nem a göröngyös jégre rakod. Ha a töményebbjébõl rakod vastagon, akkor sokáig nem fagy meg és a ráesõ hó is elolvad. Ha már a jégre rakod, akkor pláne vastagon kell rakni. Jó esetben egy kicsit megolvasztja a jeget és aztán odafagy az alja, és akkor nem csúszik, rossz esetben viszont az egész réteg megcsúszhat a jégen, amire nem számít a ló az elsõ néhány alkalommal, késõbb aztán meg fél rálépni a trágyakörre, mert nem tudja hol csúszik. Szóval csak óvatosan. Én legutóbb ott hagytam tavasszal a kört ahova leraktam, nyár közepére nem látszott, hogy valaha lett volna ott trágyakör.

[hihi]

A trágyát terítsd ki,mindenképp.És a talajnak is jót tesz.Nálunk miost élópihenõ van,annyira le van fagyva.De idén már meglesz a homokos pályánk.

[Ágimam]

Ti hogy vagytok ezzel? (Bár gondolom nem mindenhol volt egyforma a csapadék és az idõjárás.)

Én úgy, hogy inkább békén hagyom õket. Pénteken feültünk, de nagyon nem jó a fagyott erdei talaj. Egyenletlen, itt-ott jeges.Így aztán nyergek maradnak a tartón, helyette hétvégén befogom õket és nyargalunk 20-25 kilómétert. Kocsitok nincs?

Igen, azt hiszem, én sem kockáztatok. Csak lesz mostmár valami "lónak való" idõ is végre.., Nagyon sokan ajánlották (a korom miatt is :mad: ) ezt a bekocsizást. Van egy gyõri lovas kis barátom, Francialaci, aki kész arra, hogy tavasszal kocsiba tanítsa a két fiatalt. Meg azt tervezgetjük, hogy házilag csinálunk szánt. (A csengõ már megvan! :yeah: Igazi száncsengõ! ) Merthogy így télen-nyáron meg lenne oldva a mozgatásuk, és nem kéne örökösen "nyári örömmunkatábort" szerveznem a kondijuk érdekében . De még egy egyes, könnyû kiskocsi, vagy egy homokfutó is egy vagyon... :(

[packa]

. De még egy egyes, könnyû kiskocsi, vagy egy homokfutó is egy vagyon... :(

Én ötvenezerért vettem ezt a könnyû kis gumist. Télen nyáron használhatõ. Ha nem alkalmi vétel akkor sem több százezernél, persze levakarandõ zöld deszkával és piros felnikkel. A hátsó ülések nem voltak rajta. Még a csikónak is jót fog tenni, hogy mire nyereg kerül a hátára, már egy éves "felnõttes" munka van mögötte.

Edited by packa, 2006 február 7. - 22:08.

[realcowboy]

Igen, azt hiszem, én sem kockáztatok. Csak lesz mostmár valami "lónak való" idõ is végre.., Nagyon sokan ajánlották (a korom miatt is  :mad: ) ezt a bekocsizást. Van egy gyõri lovas kis barátom, Francialaci, aki kész arra, hogy tavasszal kocsiba tanítsa a két fiatalt. Meg azt tervezgetjük, hogy házilag csinálunk szánt. (A csengõ már megvan! :yeah: Igazi száncsengõ! ) Merthogy így télen-nyáron  meg lenne oldva a mozgatásuk, és nem kéne örökösen "nyári örömmunkatábort" szerveznem a kondijuk érdekében . De még egy egyes, könnyû kiskocsi, vagy egy homokfutó is egy vagyon... :(

Ági!Néha kénytelen vagyok álomfosztó lenni. Most is. Azért arra a szánkózásra aludjatok még párat. A szánkózás lóval nagyon meleg helyzeteket tud teremteni. Én amíg megvolt a balatoni tanyám próbáltam néhányszor, hát álomban se jöjjön elõ! Nagyon tuti lovak kellenek hozzá hegy és dombvidéken, bár az alföldön is okozhat enyhe gyomorgörcsöt, kólikát, jajjcsakeztmegússzuk pillanatokat.A bekocsizásról meg csak annyit, hogy nagyon jó kocsisnak kell lenni ahhoz is, hogy egy puha szájú lovat el ne ronts a kocsizással, mert óhatatlan, hogy gyakran jobban meg kelljen fogni a szárat a kocsiban és az nem jó a lószájnak.

[Ágimam]

Packa, azt az "ezt" nem tudnád kicsit nagyobban belinkelni? Persze, tudom, hogy ennyiért (is) lehet kapni, csak éppen nekünk most még ez is "nemmegyõs" dolog. De - mivel a végsõ megoldás valószínû, mégiscsak valami ilyesmi lesz - azon leszünk, hogy idõvel majd alakítsunk egy jó kis könnyû kocsit. Nekem nem kell olyan, amire fél falu felfér, tényleg elég lenne valami homokfutó-féle. Ez a mozgatás, ez a mozgatás. Ki gondolta volna, hogy ekkora nagy kérdés lesz. Ha a jó Isten rendes õrangyalkát küld hozzánk a nyáron, akkor talán - egyenlõre - meg lesz oldva a kondibantartás a "BRILLIÁNS ÖTLETEMMEL" (25. üzi) .

[Shanka]

Úgyértitek h a karámon belül csináltok trágyakört vagy kívül,ahol dolgoztok?

[packa]

A bekocsizásról meg csak annyit, hogy nagyon jó kocsisnak kell lenni ahhoz is, hogy egy puha szájú lovat el ne ronts a kocsizással, mert óhatatlan, hogy gyakran jobban meg kelljen fogni a szárat a kocsiban és az nem jó a lószájnak.

A szánnal egyetértek, a fékezést is nehéz megoldani, meg a havas napok száma sem indokol egy szánkós beruházást.A lószáj... Ültem már néhány puha szájú lovon, akik kocsiban is remekül mennek és ültem egy (!) kocsit csak messzirõl látott gebén, akinek rettenetes szája volt.

[packa]

Packa, azt az "ezt" nem tudnád kicsit nagyobban belinkelni?  Persze, tudom, hogy ennyiért (is) lehet kapni, csak éppen nekünk most még ez is "nemmegyõs" dolog.    De - mivel a végsõ megoldás valószínû, mégiscsak valami ilyesmi lesz - azon leszünk, hogy idõvel majd alakítsunk egy jó kis könnyû kocsit. Nekem nem kell olyan, amire fél falu felfér, tényleg elég lenne valami homokfutó-féle. Ez a mozgatás, ez a mozgatás. Ki gondolta volna, hogy ekkora nagy kérdés lesz. Ha a jó Isten rendes õrangyalkát küld hozzánk a nyáron, akkor talán - egyenlõre - meg lesz oldva a kondibantartás a "BRILLIÁNS ÖTLETEMMEL" (25. üzi)  .

Nyisd meg újra, már javítottam.

[realcowboy]

A bekocsizásról meg csak annyit, hogy nagyon jó kocsisnak kell lenni ahhoz is, hogy egy puha szájú lovat el ne ronts a kocsizással, mert óhatatlan, hogy gyakran jobban meg kelljen fogni a szárat a kocsiban és az nem jó a lószájnak.

A szánnal egyetértek, a fékezést is nehéz megoldani, meg a havas napok száma sem indokol egy szánkós beruházást.A lószáj... Ültem már néhány puha szájú lovon, akik kocsiban is remekül mennek és ültem egy (!) kocsit csak messzirõl látott gebén, akinek rettenetes szája volt.

Értelek én packa. ;) Én is láttam hasonlókat. Amúgy ha elkerülhetetlen, mert ritkán ülök a bakra, csak amikor rendesen megfizetnek , nekem sincs ilyen gondom. A lovak fejére lovaglós, nyitott kantár kerül csak, de a téli mozgatásra, épp belovagolt, bekocsizott lovaknál, nem biztos, hogy nem lesz probléma.

[Barefoot]

Én is ültem olyan fogatlovon aminek nem volt elrontva a szája - rendszeresen lovagolták ugyanis. Ha betartjuk a helyes sorrendet: háromévesen belovaglás, négyévesen bekocsizás, akkor kisebb az esélye a száj lebetonozásának, mivel mire a befogásra kerül a sor, a lónak már van szája, érti hogy munka van. Ezzel szemben ha rögtön befogjuk a buta növényevõt, akkor biztos hogy adunk a szájának kiképzést, mert fogatban nicsenek meg azok a lehetõségek, amivel nyereg alatt kikerülöd a ló szájával való frontális ütközést.

[Ágimam]

Nocsak! Akkor még az ég is vigyáz ránk, hogy most még nincs "tehetség" ahhoz a kiskocsihoz...

[Lámpás]

A trágyakörön való lemozgatás természetesen nem úgy értendõ, hogy a lovak -mer jó nekik- a körön szaladgálnak, hanem beállsz a kör közepére és ott futószárazod, vagy a hátán ülsz és ott mozgatod.- Bocs, de nem voltam benne biztos, hogy mindenki így gondolja. ;)

[realcowboy]

Nocsak! Akkor még az ég is vigyáz ránk, hogy most még nincs "tehetség" ahhoz a kiskocsihoz...

Lehet, hogy az ég is jó, ha vigyáz. ;) Azon gondolkodtam az este, hogy mi a francot ugatok én bele, hogy ki miképpen akar kocsizni, szánkózni?Hogy kell-e a "téli mozgatás" egyáltalán azon lehet vitázni. Sok olyan ló van nálam aki egyáltalán nem dologzik nálam mostanában, de szabadon van, rájuk van bízva a mozgás. Hogy visszaesik a kondijuk? És? Az enyém is visszaesik három nadrágban, állig felöltözve könnyebb elesni, mint lehajolni néha, de ez nem azht jelnti, hogy így maradok nyárra is. Akkort kell a lovat mozgatni, ha lovagolni akarod és nem akarsz véletlenül izomlázat ápolni egy hirtelen nagyobb terhelés után például. Amúgy a lóbnak nem hiányzik a mozgatás, mert látom, hogy mit csinálnak. Ha nagyon "feltelnek" a szabadtartás dacára, szaladnak rotyóznak egyet, kicsit lerúgják a csillagot az égrõl, majd két perc múlva bambán állnak, nézelõdnak újra. Másfél hete nem bírtunk már a vérünkkel, mert agyban hiányzott a lovaglás. Kimentünk és végig sétáltunk egy három órás kört, szopós csikóval, olyan lóval aki hónapok óta áll szinte. Keveset ügettünk is, de többnyire sétáltunk csak. Ráadásul aszfalton. Most sokan fintorogni kezdenek tudom, de biztos, hogy nem nyomtam meg a mínusz nyolc -tíz fokban a lovak nyírját. nem kellett egyensúlyozni az izületeiket próbára téve csontkeményre fagyott keréknyomokban, buckákban stb. Mire hazaértünk még kicsit meg is izzadtak a nagy kabátjuk végett. Fegyelmezett lovaglás volt, a lovaknak sem volt kellemetlen, ha megerõszakolom magam, akkor azt is mondhatom, hogy jó volt. mert utálom a telet. Nem lovaglásra való. De volt nekem is kiskocsim. Egyszer volt olyan is, hogy úgy elvitt a két ló, hogy már közel jártam ahhoz, hogy leugorjak róla. Csak nem könnyen adom fel a dolgokat. Ezek szoktak eszembe jutni, mikor valaki, a legjobb szándékkal, még tapasztalatok hiányában a száncsengõn, meg a moziban oly egyszerûnek és hangulatosnak tûnõ szánkázáson, kocsikázáson elmélkedik.

[Natos]

Oké, ez mind igaz, de a "szerencsétlen" hegyvidéki lovak hogy rotyózzanak a 30 fokos jeges lejtõn? A téli hajtásról meg túl sok élményem van, szóval nincs az az isten, hogy homokfutóba vagy egyéb kiskocsiba üljek télen!

[Chilly]

A zabot frissen zsákolták be ezért nem érzett rajta semmi penész vagy doh szag.

Nem igazán akarok beleszólni az egészbe,csak egy apróbetûs megjegyzés:"A zabot betakarítás után,takarmányozásra történõ felhasználása elõtt-mint általában a többi gabonamagot is-az utóérés érdekében 1,5-2 hónapig pihentetni kell." /Takarmányozás a kisgazdaságban,1996./Ha frissen bezsákolják,késõbb lehet penészes.

Edited by Chilly, 2006 február 8. - 9:23.

[realcowboy]

A téli hajtásról meg túl sok élményem van, szóval nincs az az isten, hogy homokfutóba vagy egyéb kiskocsiba üljek télen!

Az jó. Ez egy esély a túlélésre.

[packa]

Én is ültem olyan fogatlovon aminek nem volt elrontva a szája - rendszeresen lovagolták ugyanis. Ha betartjuk a helyes sorrendet: háromévesen belovaglás, négyévesen bekocsizás, akkor kisebb az esélye a száj lebetonozásának, mivel mire a befogásra kerül a sor, a lónak már van szája, érti hogy munka van. Ezzel szemben ha rögtön befogjuk a buta növényevõt, akkor biztos hogy adunk a szájának kiképzést, mert fogatban nicsenek meg azok a lehetõségek, amivel nyereg alatt kikerülöd a ló szájával való frontális ütközést.

Biztos vagy benne, hogy ez a helyes sorrend? Elõbb felülés és csak négyévesen bekocsizás? Eddig mindenkitõl azt hallottam, hogy két éves korban meg lehet kezdeni a munkát futószáron, fokozatosan hámmal és valami nehezékkel. Ha már minden flottul megy lehet kocsi elé fogni egy tapasztalt ló mellé. Könnyû kocsiban, nem terhelve. Nyugdíjas kocsisok csak ámulnak a módszer láttán. Szerintük rá a szerszámot és zamek a rud mellé..... :confused: Azzal is vitáznék csöppet, hogy fogaban cincálni kell a ló száját. Azt enyémek (csak az egyik mondható rutinosnak) a legenyhébb mozdulatra fordulnak - ha olyan kedvük van, maguktól is - felfelé fokozatban hangra váltanak jármódot. Visszafelé kicsit meg kell támogatni a fékkel, de semmiképp nem a szárral.

[realcowboy]

Ha elfogadjuk hozzáértõnek P.SZ. T-t akkor ez a sorrend.

[packa]

Értelek én packa. ;) Én is láttam hasonlókat. Amúgy ha elkerülhetetlen, mert ritkán ülök a bakra, csak amikor rendesen megfizetnek , nekem sincs ilyen gondom. A lovak fejére  lovaglós, nyitott kantár kerül csak, de a téli mozgatásra, épp belovagolt, bekocsizott lovaknál, nem biztos, hogy nem lesz probléma.

Sajna nekem kicsi a karámom, az a 200m2 csak néhány ágaskodásra és rúgásra futja. Ilyenkor hihetetlenül élvezik a kocsit!

[packa]

Ha elfogadjuk hozzáértõnek P.SZ. T-t akkor ez a sorrend.

Te elfogadod? Mert én így nem tudom beazonosítani. Ráadásul melyik "ez"?

[realcowboy]

Én igen. Restellem, de engem a bekocsizásban csak csak az intuícióim vezettek, Pettkó Szandtner Tibor, A magyar kocsizás c. könyvén kívül.Mindezektõl függetlenül azért elvagyok a bakon és néhány lovammal hasonlóan közlekedem az általad leírtakhoz. Igaz, hogy ezt csak inkább a szüreti felvonulásokon kamatoztatom fõleg.

[packa]

Én igen. Restellem, de engem a bekocsizásban csak csak az intuícióim vezettek, Pettkó Szandtner Tibor, A magyar kocsizás c. könyvén kívül.Mindezektõl függetlenül azért elvagyok a bakon és néhány lovammal  hasonlóan közlekedem az általad leírtakhoz. Igaz, hogy ezt csak inkább a szüreti felvonulásokon kamatoztatom fõleg.

Akkor én is elfogadom, és részletesen rá fogok "keresni".Elõlegben azért áruld már el, hogy mit ír az úr a bekocsizandó csikó koráról, mert nagyon nem mindegy, hogy 2 vagy 4 éves az a lú. :confused:

[Filly]

A Széchenyi-könyv mintha reprintben is megjelent volna, mert nekem megvan, és nem rémlik, hogy antikvár lenne Délutánra megnézem...

[packa]

Azt hiszem a Pettko könyv alapmû, aminek ott kell lenni akkor is a polcon, ha valaki sosem akar a bakra ülni. A másik, amit nagyon szívesen ajánlok Széchenyi Dénes könyve a Gondolatok... Antikvár példányként nagy ritkán hozzáférhetõ. Nekem az õsszel szerencsém volt, mindössze három hónap türelem kellett hozzá.

Értem. Finoman arra célzol, hogy mi a fenét dumál lóhajtásról olyan alak, aki egy alapmûvet sem volt képes elolvasni.

[Filly]

Nah: Eszmék a lovaglás és kocsizás körébõl, Gróf Széchényi Dénes, eredeti: 1892, reprint: Agrárinformációs Vállalat Sokszorosító Üzeme, 260/87 (Eztet nem tudom értelmezni, a 87 tán 1987-et jelöl... Ennyi infó van összesen.)

[Filly]

Értem. Finoman arra célzol, hogy mi a fenét dumál lóhajtásról olyan alak, aki egy alapmûvet sem volt képes elolvasni.

Hát igen... Csak lehet, hogy én ezen nem nevetnék...Tudom, hogy rohadtul nem ebbe a topikba való, de ha a fogathajtásosba írom, a kutya se olvassa, tehát itt kapjátok :gm:3 éve szereztem meg a kettesfogathajtó licenszet Ausztriában. Volt pár gyakorlati óra a vizsga elõtt. Az egyikre a tanár (többszörös osztrák kettesfogathajtó bajnok) hozott egy fénymásolt köteget, egy német nyelvû irományt a fogathajtás alapjairól. Az ábrák feltûnõen ismerõsek voltak, és amikor beleolvastam, kiderült, hogy a Pettkó-Szandtner-könyv németül megjelent kiadása Mondtam, hogy köszi, nem kell, megvan az eredeti A lényeg ebbõl csak az, hogy Ausztriában IS a mai napig IS a Pettkó-Szandtner-könyv a fogathajtók bibliája...

[packa]

Hát igen... Csak lehet, hogy én ezen nem nevetnék...Tudom, hogy rohadtul nem ebbe a topikba való, de ha a fogathajtásosba írom, a kutya se olvassa, tehát itt kapjátok :gm:3 éve szereztem meg a kettesfogathajtó licenszet Ausztriában. Volt pár gyakorlati óra a vizsga elõtt. Az egyikre a tanár (többszörös osztrák kettesfogathajtó bajnok) hozott egy fénymásolt köteget, egy német nyelvû irományt a fogathajtás alapjairól. Az ábrák feltûnõen ismerõsek voltak, és amikor beleolvastam, kiderült, hogy a Pettkó-Szandtner-könyv németül megjelent kiadása Mondtam, hogy köszi, nem kell, megvan az eredeti A lényeg ebbõl csak az, hogy Ausztriában IS a mai napig IS a Pettkó-Szandtner-könyv a fogathajtók bibliája...

Hát igen ... valószínûleg máshol van az ingerküszöbünk. Én olyanoktól lestem el ezt azt, akiknek évtizedes tapasztalataik vannak. Tudom ezek a tapasztalatok mit sem érnek egy licensszel szemben (pláne ha osztrák), de nekem megteszik. Meg az is igaz, hogy õk nem is nevezik magukat fogathajtónak... Miként én sem.

[Adrienn]

Packa, a jó pap is holtig tanul. Szakirodalomból sem szégyen, ráadásul az említett könyv címe: A magyar kocsizás . ITT meg is rendelhetõ.Az évtizedes tapasztalat mellett is találsz majd benne hasznosítható dolgokat. Akár azt pl., hogy mi a bekocsizás helyes idõpontja ;)

[packa]

Packa, a jó pap is holtig tanul. Szakirodalomból sem szégyen, ráadásul az említett könyv címe: A magyar kocsizás . ITT meg is rendelhetõ.Az évtizedes tapasztalat mellett is találsz majd benne hasznosítható dolgokat. Akár azt pl., hogy mi a bekocsizás helyes idõpontja ;)

Köszi a linket, már én is megtaláltam. Lassan azt is megtanulom, hogy itt nem nagyon érdemes kérdezni, mert a hozzám hasonló amatõrök meg sem mernek nyikkanni, a profik meg annyit segítenek, hogy nevetgélés helyett inkáb olvassak ezt, meg azt Kocsit se vezessen akinek nincs F-I-es licensze és nem olvasta Prost könyvét.