Sziasztok! Jó rég jártam már erre, vagy legalábbis nekem úgy tûnt. Kissé sûrû volt a programom az utóbbi napokban. A hõség minket is megviselt, meg a lovakat is, bár õk egész nap kint vannak a legelõn (az istállóban megfõnének nap közben sajnos). A legelõ félig víz alatt, úgyhogy nem is kell strandra menniük ha
pancsolni akarnak...A lovarda tulajdonosa ahol dolgozok szombaton elutazott öt napra és átadta nekem az irányítást. Így ketten voltunk a lovásszal a sok állatkára. Már ezelõtt is volt ilyen és megúsztuk különösebb gondok nélkül (egy kivétellel), de most kijutott a "jóból".Az egy kivétel régebben Chany a hidegvérû csikó volt, aki pont akkor született, mikor a fõnök külföldön volt, és hát kicsit küzdelmes volt, mire rávettük, hogy felálljon és szopjon. Most már azóta eltelt 16 hónap és megint vele történt baj, méghozzá elég komoly :( .Vasárnap történt, hogy lementünk Józsival a legelõre, ahol a kis tó is van és néhány kutya. Vittünk fel a kutyáknak ennivalót, és halkaját. Útba ejtettük a lovakat, és megláttuk Chanyt, aki az anyja mellett ácsorgott és elég rendesen vérzett az oldala. Rögtön odarohantunk hozzá. A bal elülsõ lábánál, könyök mögött a hevederhelyen egy nagy lyuk éktelenkedett. Kb. 3x3 cm-s, szabálytalan szélû seb volt, és elég mélynek tûnt. Felnyársalta magát a ló valamin. :( Megfogtuk Chanyt és az anyját, hogy a legelõrõl levigyük az istállóhoz. Azt kell tudni, hogy van egy istálló 450 méterre a legelõtõl (ezt használjuk még most) és van egy a legelõnél közvetlenül, de az még nincs készen teljesen és nem használjuk. De mivel Chanyt még ide is nehéz volt elhúzkodni, ezért betettük az egyik új bokszba az anyjával együtt.Gyors telefon a doktornak. Szerencsére nagyon hamar kiért. Ekkorra már elállt a vérzés, és még viszonylag normálisan lélegzett a ló. Kitisztította a sebet, és összeöltötte két öltéssel, hogy tudjon kifolyni aminek ki kell majd elment. Kapott a csikó tetanusoltást és antibiotikumot. Én kérdeztem, nem-e kéne azért jobban feltárni azt a sebet (belsõ vérzés miatt gondoltam), de azt mondta hogy nem, mert a belsõ vérzésnek komoly tünetei lennének. Ezután elment. Én tettem-vettem, aztán ránéztem a lóra. Álldogált az anyja melllett. Elmentem a halkajás vödörért amit a nagy sietségben valahová félretettem. Az utam Chanyék boksza elõtt vezetett el és gondoltam, még ránézek, mielõtt lemegyek a tóhoz.Abban a pillanatban kezdett folyni a sebbõl áttetszõ-véres folyadék, amint beléptem az istállóba. És úgy pumpálta ki magából, ahogy lélegzett és a légzése is meggyorsult a lónak és kicsit sípolt, kapkodta a levegõt. Egyértelmû volt, hogy lyukas a tüdeje, csak eddig el volt záródva a lyuk. S.O.S. rohantam telefonálni a dokinak( mert itt nincs térerõ, csak 50 méterre). Közben lefogyott a telefonomról a pénz is, így lesprinteltem 400 métert a házhoz a vonalas telefonhoz. Az orvos rögtön mondta, hogy ezt meg kell mûteni, vagy elpusztul, de hát a mûtétrõl a tulajdonosnak kell dönteni. Úgyhogy felhívtam a fõnököt, hogy mi a szitu. Beleegyezett a mûtétbe.Míg a doktor útban volt hozzánk, fent az istállónál elõkészítettem neki a terepet. Csillagot kivezettük a legelõre, a csikó bent maradt. Elõször azt hittem, a doki hoz egy segédet, mert mintha arról lett volna szó, aztán kiderült, hogy én leszek a segéd. Bár ez sem újdonság, mert már néhány beavatkozásnál segítettem neki.Elbódította a csikót, akinek Józsi fogta a fejét. Csinált egy kb. 15 cm hosszú vágást, belsõ varrással összehúzta a roncsolódott bordaközi izmokat, jól belocsolta betadinnal, azután az eredeti roncsolt sebszéleket kivágta,
majd összeöltötte. Megint antibiotikumok tömege ment a lóba, mivel az a veszély áll(t) fenn, hogy elkezd üszkösödni a tüdeje. Éppen ezért szerdával bezárólag minden nap jött a doki, és tetemes mennyiségû antibiotikumot nyomott a lóba, és ez a kúra még mindig folytatódik. Szerdán ért haza a fõnök, így tegnap már õ adta be a gyógyszert. Kedd óta már kijár a csikó az anyjával egy ideiglenesen az istálló elé telepített kis karámba, mert a mozgás jót tesz az ödéma felszívódásának. Antibiotikumot még legalább 5 napig kell kapnia.Azt mondta az orvos, hogy talán megmarad a ló, mert ha netán elkezdett volna üszkösödni a tüdeje, annak már lennének jelei. De Chany jó étvággyal eszik, kicsit sántikálva ugyan, de mozog. Majd lehet hogy a napokban megint jön az orvos leszívni a felgyülemlett folyadékot. De bízom benne, hogy másodszor is sikerült megmenteni az életét.

(Bár még félek, nehogy üszkösödni kezdjen, dehát csak használ ez a rengeteg antibiotikum...)Egyszer lovagoltam az elmúlt héten, pont szombaton, miután elutazott a fõnök. Jött egy lovashölgy terepre. Már többször vittem ki. Mindig Szenátorral megy, én meg Tinával és leginkább lépés-ügetés van, és csak kevés vágta. Ahhoz képest, hogy Tinán már régen ültem, talán ilyen jól még soha nem ment. Laza száron tudtam lovagolni, nem kellett vele most bírkózni és még csak nem is ijedezett. Csak érdeklõdve figyelte az elõttünk átrohanó õzeket is. Szenátor is aranyosan viselkedett, úgyhogy nagyon jól sikerült kis terep volt.
Itt vannak a héten készült képek.