962 válasz a témához

[Tündee]

Nekem a legviccesebb esemény villamoson történt meg: épp barátnémmal és barátjával utaztunk, mikor a vili fékezett, barátném meg elesett majdnem. Ez nem lényeg, de a poén: +szólaltam, hogy mekkora lenne, ha megint fékezne és egy helyes pasi karjaiban landolnék. Erre a vili fékezett, én + a mögöttem álló pasinál kötöttem ki. Slussz poén: a pasi hallotta, h. a fékezés elõtt mit mondtam!

[ivanhu]

idézet:

---

Eredeti szerzõ: furioso: Az ilyen be nem mutatkozós telefonálóknak, amikor bemutatkozás nélkül rögtön azt kérdezik: kivel beszélek? úgy szoktam válaszolni: ki akarja tudni?[/QUOTE]Én inkább válaszolni szoktam: "Velem." Erre is észre szokták venni magukat, kivéve az alábbi esetet:Csrrr... Csrrr...."Igen, tessék.""Adja azonnal Kovács urat!""Nem adom!""Tessék? Kivel beszélek?""Velem.""Tudja maga, hogy kivel szórakozik?""Hogyne tudnám, egy bunkóval, aki köszönni sem és telefonálni sem tud."Kattanás.

[ivanhu]

Magyar lövészek kint voltak Bulgáriában, és elmentek egy étterembe. Az egyikõjük valami zsírosat evett, és rájött a hasmenés.Aki nem ismeri a balkáni vécét, annak elmondom, hogy nincs semmi, amire ráülhetnél, van viszont kapaszkodó, ami segít a guggolásban.Amikor szegény srác elindult a vécére, egy másik szólt neki, hogy kicsit szorul a vécéajtó. A lövõ gyerek jó két méteres volt, szálas, izmos legény. Odaért a vécéhez, kicsit meghúzta, semmi. Erre jól belekapaszkodott, és rántott rajta egyet. Ezzel a mozdulattal kirántotta az éppen dolgát végzõ dizõzt a vécébõl, a kapaszkodó ugyanis az ajtóra volt szerelve. Elnézéskérés, egyebek, kicsit késõbb elvégezte a dolgát, és visszaült. "Kicsit szorul, ugye?" kérdezte - a másik pedig hiába magyarázta, hogy tényleg szorul, de nem ennyire. Jött viszont egy pincér, egy nagy tál birkapaprikással. Mit tesz isten, megbotlott, és az egész tálat ráborította a srácra. Õ persze tudta, hogy ez most a személyzet bosszúja, meg egyébként is nyugodt gyerek volt, így aztán csak mélán megjegyezte: "savanyúság nincs?"Egy nappal késõbb elmentek a strandra. Beültek az ottani étterembe kajálni. Ezúttal a másiknak támadt sürgõs, méghozzá nagyon sürgõs dolga. Nyolc ajtó volt egymás mellett. Kezdte az elsõvel - foglalt. Ugyanígy végigment a többin is, egyre idegesebben. Az utolsó ajtó végre kinyílt, beugrott, megfordult, le a nadrág, indul az akció, nyúlna a kapaszkodóért - azt viszont nem találja, így hirtelen bele is ült a frissen gyártott, csak félig szilárd tócsába. Ekkor eszmélt rá, hogy ez a nyolcadik ajtó már nem vécé ám, hanem az étterembõl az átjáró a strandra...

[esti]

Telefonálóshoz.Egyik éjjel negyed 2-kor csörög a telefonom. Mindig kikapcsolom éjszakára, kivételesen elfelejtettem. Nem tértem magamhoz, nyomkodtam össze-vissza, azt hittem, az ébresztõ, csodálkoztam is, hogy nem ilyen hangon szokott ébreszteni. Magán szám volt, eljutott az agyamig, hogy fel lehetne venni. Egy zaklatott lány hangja nyökögött bele, de semmi értelmeset nem mondott, "izé" meg hallgatás váltották egymást. A tõlem telhetõ legéberebb hangon röfögtem bele, hogy "Mi van?". Jött a válasz:-Az én telefonomat csörgettem meg-Mi van?-Ez az én telefonom.-Nem a te telefonod.-Az én számom!-Menj a francba! - leraktam. Pillanatokon belül visszaaludtam, de megint megszólalt. Nem hiszem el. Felvettem gyorsan, nehogy felébredjen a bátyám.- Ez az én számom!Na mondom, helo, de okos vagy- Nem a te számod.- Mondd a számot!Hát mondom, váljon egészségedre, elmondtam a számomat.-Igen, ez az ÉN SZÁMOM!Így az éjszaka közepén nem voltam abban az állapotban, hogy cáfolhatatlan akadémikus érvrendszerrel hozakodjak elõ, egy darabig mondogatta, hogy ez az õ száma. Türelmetlen lettem, nem kell, hogy felébredjen az egész családom egy ittas liba miatt. Mondtam, nem tudok vele mit csinálni, tanulja meg a saját számát, vagy legalább írja fel.- Jó. - ezzel lerakta. Azóta semmi nem történt.Én mindenesetre megoldást találtam azon jelenségre, hogy néha felhívtak, hogy "Ildi, te vagy? " Ildi simán nem tudja a saját számát és még hinti is az ismerõseinek az enyémet. bár... Az eset óta nem hívtak az ismerõsei sem.

[Arodoet]

A nagy megdöbbenésVégre hazaértem a suliból, és már elõre örültem a finom ebédnek. Elõtte persze kabátot, csizmát le, és kézmosás. Szépen szappant nyomtam a kezembe, és megnyitottam a vízcsapot. Ekkor jött a nagy pofáraesés: mivel az utcánkban épp a tûzcsapokat csinálták, elzárták a vizet. Ott álltam a (folyékony) szappannal a kezemben, és nem volt víz! :eek: és még csak esély sem volt rá, hogy fél órán belül lesz. Letöröltem a szappant, de úgy bûzlött és ragadt a kezem, hogy nem tudtam enni, amíg vissza nem kapcsolták a vizet egy óra múlva :(

[Titok]

Egyszer anyám telefonja csörgött, és ahogy fölvette, a hang azt mondta neki: -Szia, Zoli vagyok.-És? és lerakta.Megint csöng a telefon, anyám odaadta nekem.-Szia, Zoli vagyok.-Hello.-Nincs kedved telefonszexhez?-Hát te hülye vagy. És leraktam. Azóta Zoli nem keres.Viszont a követekezõ eset nem ciki, viszont annál inkább para... Itthon tanulok, cseng a telefonom, látom hogy anyám keres, aki épp dolgozik (ergo tanít). Fölveszem.-Igen?-Halló tessék.-Anyu?-Mondjad.-Te mondjad, te hívtál.-Éééén????? Hogyan hívtalak volna, hát órán vagyok.-De csörgött a telefonom és te hívtál.-Nem, az én telefonom csörgött és te hívtál.-Hú... szerintem akkor most tegyük le.-Jó.Na ezt magyarázzátok meg. Egyikünk sem hívta a másikat, ám egyszerre csörgött mindkét telefon. Namármost, ez elvileg akkor lehetséges, ha valamelyikünk az automata újrahívást használja, ha foglalt a vonal. De mivel egyikünk sem hívta elõtte sem a másikat, sõt, a telefonjaink be sem nyomódhattak, így a magyarázatra még nem sikerült rájönni. [ December 15, 2004, 13:22: Az üzenetet átszerkesztette: Titok ]

[Kozifru]

Hát nekem is sok cikis sztorim van,leírok egy párat:Nagyban beszélgetek a 92-esen a barátnõmmel.Már a leszáláshoz közeledünk mikor kanyarodik és fékez a busz!Erre a nagy szõke(én) fogja magát és seggre esik mindenki elõtt.Aztán mikor kicsi vltam be nem állt a szám(ami most sem változott)és anyáék mindíg onnan tudták,hogy valami rosszat csinálok amikor csöndben voltam!Egyszer véletlenül összefirkáltam a kedvenc nadrágomat és ki akartam vágni,de mivel nagy volt a csönd lebuktam!Aztán töri óra van!Bejön a tanár és elkezd idegesen sétálgatni.Járkál ide,járkál oda és közben magyaráz!Egyszercsak halljuk,hogy elcsuklik a hangja,hááát beverte a micsodáját az asztal sarkába!! Van egy nem százas tanárom!Az egyik órán az osztálytársam fejbevágott és én felkiabáltam.Erre a tanár fölpattant és elkezdett üvöltözni velem,hogy mit képzelek magamról nekem aztán igazán kéne tudnom viselkedni,hiszen az anyukád itt tanít az iskolában!Én is tanár gyerek vagyok,az anyukám nyugdíjas pedagógus és énis tudtam viselkedni!És különben is nagyon elszállt alólad a ló!!!-pár másodperc csend után,megsz:Ja juteszembe te lovagolsz is igaz?És elkezdett hahotáznu!Mindezek közben én küszködtem a könnyeimtõl,a nevetés miatt,mert közben az osztálytársaim röhögtek a hátam mögött.Ha a tanárra néztem csak röhögni tudtam,ha meg nem rá nézek akkor meg az is a baja lett volna!

[maugly]

A csendesgyerek-lebukik témáról jutott eszembe... Szerintem ha egy kisklampó csendben játszik úgy, hogy közben nem látni, az mindig gyanús a szüleinek.Legalábbis én mindig le lettem csekkolva.Egy idõ után..Pl.: a háromévesforma maugly berakódott (ezt kifejezetten a nyelvtanzsenik kedvéért ) a frissen festett szobába, pontosabban a kiságyába. Gyööönyörû pasztellesen almazöld volt a fal, anyukám elmondása szerint. Nekem biztosan nem tetszett, mert fogtam a kiságy melletti asztalon lévõ vastag piros postairont, és ameddig elértem a falat, szépen besatíroztam....mire feltûnt a munkásságom, egy másfélszer-egy méteres piros cekafót díszítette a szobát.... Sok idõm lehetett rá, mert egy pici zöld sem látszott ki sehol a pirosrészen. Valószínûleg nem tetszettek nekem a szüleim lakásdekorációs próbálkozásai, mivel egy másik alkalommal az egy-két napos óriásposztert kezdtem el centis darabokban leszedni a falról. Kb. egy négyzetméterrel végeztem, mire lefüleltek. Szegény anyukám egy darabig kirakózott-montázskodott, mire visszabûvölte.......Mindenesetre mire elértem a sajátszobátszeretnék-kort, és még kivitelezni is sikerült a dolgot, mindenrõl kikérték a véleményem, és még figyelembe is vették....

[Deni]

Arodoetnek:Nálunk durvább volt a helyzet több napon keresztül a környéken nem volt víz, úgy hozták lajtos kocsival, este a mamámékhoz a város túl oldalára kellet át mennem, hogy meg tudjak fürödni. Aztán végülis tudtunk literes üvegekbe hozni vizet, mikor másnap megkérdeztem a 3 4 utcával lentebbieket, hogy náluk volt-e víz, meglepõdve mondták, hogy igen. Ez nem annyira ciki sztori, hanem más.De a legpoénosabbak, amikor osztálytáraim puskáznak és lebuknak:-Mi van a pad alatt?-Hát a könyvem!Ja és nem veszi el a tanár a dogájukat!(szánalmas)Meg van egy elég béna tanárunk, és nem érdekli, ha dolgozat közben a pad fölött kinézzük az összes választ.A tanóra meg még viccesebb 36-ból 2-en jegyzetelnek. Az egyik oszt. társam a tanárral szemben ül és elkezdett kártyavárat építeni megépítette, de olyan magas lett, hogy a tanárom ezt mondta:-Szedd le 2 emelettel, mert hülyének fognak nézni kintrõl, kint persze mindenki csak nézett nagyot.Sajnos óra végén a vár ledölt, de mobilomon fennt van egy kép.

[Unicorn]

amikor anyámat keresik telefonon és a parasztja se nem köszön, se nem mutatkozik be, miután beleszóltam a telefonba, hanem csak ennyit kérdez: "Anna otthon van?" erre a legnagyobb lelki nyugalommal válaszoltam, h igen és letettem. legközelebb mindegyik megtanult köszönni és kérni anyámat a telefonhoz, de van, akikkel még izzadok a bemutatkozás ügyében.

[Vigasz]

évekkel ezelõtt, barátnõmmel kint voltunk terepen. Visszafelé sétáltunk már, mikor megláttuk, hogy a pálya mellett egy kupac fiatal srác nézi a lovasoktatást. Erre barátnõm felém fordult: elvágtázzunk elõttük? Hát persze! feleltem én. Nosza vágta, ám amint a srácok mellé értünk, a lányka pacija satuféket nyomott, és õ leesett pont a tömeg orra elé... este lementünk egy szórakozóhelyre, üldögéltünk a bárpultnál, mire odajön egy helyes srác, és rámosolyog a barátnõmre: Szia, ugye te estél le délelõtt arról a lóról?....

[Barefoot]

Ismerkedési módszernek kicsit strapás

[cappaa]

A minap betértünk egy kis boltba. Már a kasszánál álltunk, fizetett a barátném elõttem, amikor a kosaras-elrámolós pulton megláttam egy napilap hátlapját, és egy tátott szájú NAGY FEHÉR CÁPA feje figyelt színesben rajta (a vér és húscafatokról, amik a fogai közt voltak, most nem írnék részletesen. tongue.gif ) Rávetettem magam az újságra, hogy ezt vegyük megy, mert pénz az nem volt nálam, csak otthon. Forgatni kezdtem a lapot, hogy mi a neve, mennyibe kerül, ilyesmi. Ebben nagyon elmerültem, amikor is egy bácsi félve megfogta a karomat: Ne haragudjak, de ez az õ újsága, már kifizette.... Szép piros cappaa lettem. redface.gif

[Vigasz]

Réges-rég, (8-9 évvel ezelõtt) szerettünk volna egy jegykezelõ készüléket a lovardai öltözõbe. Szereztünk is valamelyikünk pincéjébõl egy gigászi, kb. 30 centis csavarhúzót. Szép csendben operáltuk le a busz végén a piros izét, mikor is hatalmasat fékezett a buszvezetõ, és barátnõm nyomott egy hátrabukfencet, és a szerszámmal a kezében feküdt a földön. A röhögéstõl nem tudott felkelni, sérülés nem történt. Elég cikis helyzet volt...

[Devil_girl]

Csaj jön ki a nyergesbõl, elõtte egy két lépcsõfokos feljáró. Lép le, és két fokot lépett, majd megcsúszott. Próbál talpon maradni, lelép teljesen a lépcsõrõl, majd annyit látunk, hogy a sárban csúszik, mint aki síel, és elfekszik. Álltunk Regével, és dõltünk a röhögéstõl, szegény csajon meg fehér kabát volt, viccesen nézett ki Az anyja meg nem akarta beengedni a kocsiba utánna Szegényen nagyon röhögtünk, a fél lovardának bemutattam, hogy sikerült neki leesnie

[Liza]

Most jutott eszembe, hogy ide írjam:Egyik oszttársam elment tõlünk, másik suliban kezdte a évet.Az elsõ énekórán kérdezi a tanár:-Milyen volt a régi énektanárotok?Erre a gyerek:-Hát sokat szidott bennünket, mindig kiabált, szemétkedett.Tanár:-Ja, csak azért kérdeztem mert a lányom.Jujj ez olyan égõ volt redface.gif redface.gif redface.gif redface.gif redface.gif redface.gif redface.gif

[Deni]

Tegnap estem egyett a lóval eggyütt, akkorát röhögtem, mert végülis önhibából estem, nem nagyot, az egyik oldalam tiszta sár lett, mert a talj meg volt fagyva! Mostanában kivel történt ilyen eset?

[LETTI]

Velem nem pont ilyen, de hasonló eset történt a közelmúlban, november vége felé. Épp egy tájékozódási tereplovagló verseny volt nálunk, és eléggé nyomattuk a gázpedált a csúszós-jeges-sáros talajon. Épp egy nagyobb lejt felé ügettünk, bevettünk egy kanyart, és ráügettünk egy csúszós részre. A ló elesett, és olyan nagy lendülettel rántotta vissza magát, hogy leestem. csak az a pláne, hogy az arcom bal felét valahova beütöttem, szerintem a kengyelbe leesés közben, és mire célba értünk már az arcom bal fele totál fel volt dagadva! Elég ciki volt úgy járkálni a sok lovas között, de még cikibb az utcára kimenni, mert olyan volt mint akinek behúztak egyet.De végül is megérte elindulni a versenyen, mert ezüstérmesek lettünk. Ja és a nagy esés miatt még különdíjat is kaptunk. [ Február 21, 2005, 08:21: Az üzenetet átszerkesztette: LETTI ]

[Unicorn]

letti, tavaly májusban arcon rúgott véletlenül a kancám, mikor elestünk és beszorult alá a lábam. szerinted milyen volt az arcom? és aznap este koncertünk volt. 2 kiló smink, egy zacskó fájdalomcsillapító és kibírtam a végéig sírás nélkül, de hazavezetni alig tudtam...

[LETTI]

Akkor te is jól megjártad! Mondjuk nekem nem voltak annyira nagy fájdalmaim, még fájdalomcsillapítót se kellett bevennem, de a 2 kiló smink az rám is igaz!Azt meg elfelejtettem írni, hogy nemrég meg a kutyusomnak volt a pofikája bal fele feldagadva, és a húgom azzal cukkolt, hogy jé, a kutyád teljesen úgy néz ki, mint te a verseny után!

[Arodoet]

Régi sulimnak volt egy kis koripályája. Tesióra, korcsolyázunk. Valahogy sikerült fenékre csüccsenni a jégen. Úgy elkezdtem röhögni, hogy teljesen kifeküdtem, nem bírtam felállni a nevetéstõl. Már a fél oszály engem nézett, amikor jött az egyik osztálytársam, hogy majd õ felhúz. Elkezdett felhúzni, aztán olyan hátast dobott, hogy na! Addigra már az osztály másik fele is minket nézett Még a tanár is

Edited by Arodoet, 2005 június 16. - 14:37.

[Aniko]

idézet:

---

Eredeti szerzõ: Aniko: Beszálltam a liftbe a munkahelyemen. A másodikra mentem és az elsõ emeleten beszálltak 3-4-en, akik a 8. emeletre igyekeztek.Köztük egy lány, akit szerintem még életemben nem láttam: "Hátte?! Mit csinálsz itt?!" - kérdezte tõlem. Én meg: "Itt dolgozom egy éve..." Szerencsére máris megérkeztünk a másodikra és gyorsan kiszálltam. De azóta sincsen róla halvány fogalmam sem, hogy ki volt õ!!!Aki magára ismer, kérem jelentkezzen! (Néha cserbenhagy a memóriám... hiába, ez már a korral jár.) [/QUOTE]Kiderült. Csövi volt az!

[BoKa]

BoKa a nagyonhülye.. MÁsodik rész."BoKa a nagyonhülye.. Folytatásos szappanopera, elsõ rész Vasárnap a loviban pucolgatom Lidércet, õlovacskaságát, mikor odajön a lovász, hogy szól a kocsim riasztója. Mondom neki röhögve, hogy hehe, azt alig hiszem, mert az én kocsimnak bizony nincs riasztója, így tehát eléggé meglepõdnék, ha az szólna. Menjen, nézze meg a szomszéd autót, biztos az ad ki magából ilyen hangokat. CSúnya dolog kiröhögni valakit, de Józsi egy olyan ember, aki megérdemelne egy külön oldalt: mindig van valami extra mondata, amit utána még hónapokig emlegetnek, akik hallották Elment, megnézte a mellette lévõ autót, majd visszajött, hogy de tényleg az enyém mondja a magáét, higgyem már el. Na mondom jól van, megyek megnézem, max majd megmutatom neki, melyik másik az, amelyik riaszt. Kimegyek, hát meglepõdve hallom/látom, hogy tényleg az enyém sikít, a kis twingo, amit pár hónappal azelõtt vettem, riasztó nélkül. Hûha, na mondom, ez jó vicc, ezt hogy fogom kikapcsolni? Pláne mivel? Ajtó kinyit, világítás lekapcs, szem kinyit, Józsival összeröhögés Valahogy elállítódott valami valamikor, hogy nem egybõl csipog, ha kinyitom az ajtót mikor még ég a lámpa, hanem megvárja, amíg eltávolodom jó messzire, hogy ha a világítás úgyfelejtésétõl nem merül le az aksi, hát a sikítástól mindenképp megtegye azt. Azóta még jobban tudom, hogy igen, ez az én autóm 2831. 2005/02/24 @ 12:51 "

Szólt így az elsõ rész 2005/02/24 -én. De már megvan a folytatás második része is. Egy hasonló szitut bírtam csinálni ismét, azaz megint rajta felejtettem a világítást a kocsin. Terhelõ körülmény, hogy szombaton este 9-kor, sötétben. Ne kérdezzétek, hogy nem vettem észre, hogy ég a lámpám.. Na mindegy. Lényeg az, hogy hallottam, hogy kint az utcán valaki autója vinnyog rendesen, és megkérdeztem a mellettem ülõt, hogy nem az övé riaszt véletlenül? Õ mondta, hogy nem. Ismerve említett úriember szétszórtságát, kaján vigyorral rákérdeztem megint, hogy "Biztos?" Persze, biztos. Éjfélkor kimentem, hát ki zenélt: az enyém, persze. :guny: Eszembe jutott az elsõ eset, és abban a biztos tudatban, hogy elég a lámpát lekapcsolnom, el fog hallgatni e mennyei zene. Lekapcsoltam. A fény (már amennyi még volt belõle..) eltünt, a visítás is. GYujtás, indítás. VÍÍÍÍÍVÍÍÍÍVÍÍÍ. Újra a visítás. Ez valamikor szombaton éjfél tájékán volt, a környéken lakók nagyon örülhettek. Hát mit tehetek mást: otthagytam. VAsárnap vissza. Bekapcs: újból visítás. Próbáltam hívni autómentõt, aki azt mondta, oké, jön, ha fizetek neki 16 ezer forintot. Mondtam köszi, mégse annyira sürgõs, maradjon nyugodtan. Akkor felhívtam az egyik taxitársaságot, hogy kéne nekem egy bika, akarom mondani egy bikakábel, mert nem indul a kocsim. Modnták oké, 1500 ft, és 15 perc. Hmmmm.. NEm mindegy, ez már azért barátibb konstrukció. Ezt azért jó tudni, nem? Jött is a kolléga, 10 perc múlva ott volt. Bikakábel, gyujtás, indítás, újból visítás. És visítás. Próbálgattuk a különbözõ variációkat úgy 1-2 órán át. Akkor már lejöttek a környéken lakók, hogy na mostmár aztán elég volt. Mondtam nekik, hogy persze, igazuk van, kicsit én is ideges lennék, de nem direkt csinálom, nem nagyon tudok mást tenni. Mindenesetre a próbálkozást akkor ott annyiban hagytam. HA nem megy, hát nem megy. Hétfõn jött az egyik kollégám, és hát.. nos.. kiszedte belõle a riasztót Merthogy nahát, mégis van benne Köhöm.. Izé. Na jó, kiderítettem az elõzõ tulaj telefonszámát. Csak a lányával sikerült beszélnem, õ azt mondta, hogy annak a fekete doboznak az alján van egy gomb, ha azt megnyomom, avval kikapcsolom. Kicsit nem hittem, de aztán ennyiben maradtunk. Aksi nagyjából feltölt, újabb bikakábel beszerezve, ismét próbálkozás. Úgy, hogy a riasztó már nincs benne elvileg. Gyujtás ráad: semmi. Kattogás, halkan, de az önindító nem mozdul. Na jó, még egy nap töltés. Ma leszedtem a töltésrõl, mert már feltöltõdött. Gyujtás: semmi. Na szép :( Ismét felhívtam az elõzõ tulajt: nincs neki kapcsolója, de várjak kicsit, megnézi. MEgnézte: Nahát, mégis van, ott van nála, holnap leadja egy megbeszélt helyen. Na itt tartunk most. Tehát vettem egy autót, amiben nincs riasztó, illetve amiben mégis van, illetve amiben mégsincs, de amiben mégis van. :guny: :guny:

[Bokorugró]

[esti]

BoKa, nem tudom az ilyet hogy hívják, de apukám kocsijával is ez volt. Csak becsukott, nem bezárt ajtókkal állt a kertben, és egyszercsak elkezdett virnyákolni. Mondtam, hogy de a miénk szól, higgyék már el, nem hitték. Aztán mikor indulni akartunk, õ nem akart. Az aksi full le volt merülve. Ezt mégegyszer máskor is megjátszottuk ugyanígy. Tehát azért visított, hogy jelezze: haldoklik. (Persze mi sem tudtuk, hogy tud ilyet, senki nem mondta, pedig új, gyári kocsi volt)

[BoKa]

BoKa, nem tudom az ilyet hogy hívják,

Hülyeségnek

[BoKa]

De már megvan a folytatás második része is.

A harmadik rész is elkészült, remélem mostmár végszónak Viszont valszeg tényleg hab a tortán, a hülyeségem tortáján :DTegnap elmentem a megbeszélt helyre(az operába), megbeszélt idõben a riasztó kapcsolójáért. A néni elfelejtette leadni, bement próbára. De gondoltuk, hátha mikor kijön, leadja. Kicsit lutris, agyahagyott gondolat, de ebben a sztoriban azt hiszem ez a legkevésbé meglepõ elképzelés És mint ilyen, be is jött, mert mikor visszamentünk 10-kor, ott volt a riasztó kulcsa :kir:Ma délelõtt ismét beszerelte az egyik munkatársam a riasztót, fekete aksisaru rá, visítás. Meg visítás. A kapcsolóval nagy nehezen kikapcsoltam(lévén annak az eleme épp hogy még él), huhh, sikerült, abbahagyta :yeah: Indítás: semmi. Kattog az önindító, semmi. Összenéztünk, na frankó, lassan elfogynak az ötletek, hogy mi lehet a baj. Kollégám azért belenézett a motorházba. Akkor a vigyorán láttam, hogy hûha, itt cikizés fog jönni A piros saroknak két vezetéke volt, amit rá kellett tenni, abból sikerült csak az egyiket megtalálnom, és felerõsíteni. Most erre mit mondjak? Maradok inkább az 'ö' és 'u' billentyû megkülunbuztetésénél Valószínûleg már az utolsó bikázásos próbánál is jó lett volna, mikor nem volt bent a riasztó, csak rosszul tettem fel az aksivezetékeket. Na. Viszont lett egy riasztóm

[Titok]

Az én autómban van riasztó, de egyszer - jelezvén, hogy 3 mp-en belül lemerül az aksija - a slusszkulcs elfordítására a motortérbõl iszonyathangos SZIRÉNÁZÁS hallatszott (tudjátok, mint a mentõautó), ami természetesen sem hangerejében, sem hosszában, sem semmijében nem azaonos a riasztó hangjával...Hozzátenném, hogy elõzményként szerepelt a történtekben a központi zár teljes bekrepálása. Nam igazán lehetett ugyanis bezárni az autót, mert ahogy rázártam a kulcsot, a központi zár nem csinált semmit, csak kattogás hallatszott, ami nem húzta be a kis kallantyúkat... A riasztógombbal próbálkozva ugyanez volt az eredmény. De máig nem tudom honnan tanult meg szirénázni a kocsim..

[Zsubaba]

A mi autónkban sincs riasztó, aztán egyik nap, mikor ki akartuk nyitni kulccsal a zárat, elkezdett dudálni. Nem riasztóhang volt, hanem egyértelmûen duda. Kb. 10 percig dudált, aztán csönd lett. Akksi lemerült, duda leégett, de hogy mi kattant be neki... :confused:

[Filly]

Nekem az elsõ kocsimban, a kispolákban volt valami frankó mechanikus riasztó, ami a dudát nyekergette. Kemény 1 napja volt nálam a kocsi, munkahelyre be, a legtutibb, belsõ udvari, zárt parkolóban leáll, riasztót bekapcs, elmegy dolgozni. Aztán egyszercsak hallom, az udvaron nagyon dudál egy riasztó. Érdeklõdve néztem ki az ablakon, hogy kié, hát nem az enyém?! Ezerrel rohantam lefele, kapcsoltam ki, oszt azután egyszer se használtam (Ez egyébként a Lipóton volt - igen, a diliházban -, ahol informatikusként dolgoztam, hááááát, pár kettyós beteg állt az ablakoknál )

[Zsuzska]

A Kispolákról jut eszembe: Elsõ családi kocsink Kispolák volt, édsanyámék azon tanultak meg vezetni, és sok évig azt használták, egészen addig, míg meg nem jött a sok éve befizetett Skoda 120 helyett a Skoda Favorit. Innentõl édsanyámé lett a Skoda, édsapám meg használta tovább a Polskit. Egyszer valamiért a Polskival ment a külföldrõl hazaérkezõ édsanyámért, akinek átadta a kocsikulcsot, hogy õ vezessen haza. Beültek a kocsiba, anyukám tekergeti a kulcsot, a motor meg se moccan. Újra tekeri, semmi, próbálkozik többször, miközben rémülten mondja apámnak: Gyula, hát nem indul a kocsi, mi a fene van vele? Apám a röhögéstõl nem bírta kinyögni, hogy talán az önindító kart se ártana felhúzni az indításhoz... (Gyk a Kispolákban volt egy ilyen is, nem volt elég a kulcsot tekerni, mint a Skodában, amihez adddigra anyám hozzászokott.)Plusz ha már így belelendültem, a pénteki napomból egy-két szemelvény, avagy én se leszek hülyébb:Irodából hazafele sietve beállok a Tesco parkolóba, hogy még elintézzem a postát, aztán szaladhassak a lovakhoz. Mindig ugyanabba a sorba állok, most is így volt, utána rohanok kifele, a kocsik elõtt keresztben állt egy mikrobusz, ami mellett elviharzottam, hiszen tudtam, én utána álltam pár kocsival. Elhagytam a mikorbuszt, kocsim sehol. Már a sor végére értem, bár ez csak elkeseredett gyaloglás volt már, mert tudtam, hogy nem álltam annyira hátul... levert a víz, konstatáltam, hogy ellopták a kocsit. Kétségbeesetten elindultam visszafele abban a tudtaban, hogy úgyis mindegy, itt álltam a busz elõtt, és most sehol... már azon gondolkodtam, mi volt benne, mit kell ilyenkor csinálni, kit kell hívni? Azért kicsit gyanús volt, hogy nem álltam én ilyen messze a bejárattól... meg mintha a mikrobusz se állt volt ilyen messze... aztán végre megláttam a kocsit, a mikrobusz mögött, ami szimplán elõregurult, mert gondolom valaki kiállt mögüle. A csákó kicsit se röhöghetett rajtam... :rolleyes:Ezek után kiértem a lovardába, mentem gyorsan Gyöngykirályért, aki ugye a klinikán lakik, aminek a kapui zárva vannak, így mindig szólnom kell a biztonságiaknak, hogy engedjenek ki. Jött is a srác gyorsan, igenám, de mentem az istállóba, nézem a bokszát, ami placcra kiszedve, tök üres, sõt az egész istálló tök üres, sehol egy ló. Ezen az oldalon a karámok szintén üresek. Nem értette a biztonsági sem, hová tûnhettek a lovak, elmentünk a hátsó karámokhoz, Gyöngyi ott se volt... hívta az ügyeletes dokit, õ nem tudott semmirõl. Jött az ügyeletes szakápoló, õ meg csak nézett ránk hülyén, hogy hát ott a ló a helyén, az istállóban. Visszamentünk vele, és tényleg ott figyelt, hogy mi van már, idõ van... csak nem abban a bokszban, amiben eddig lakott, hanem visszakerült a régi helyére, és mikor elõször mentem be, feküdhetett... annyira meg nem néztem meg azt a bokszot, mert nem gondoltam, hogy ott kéne keresnem. Hát ez se volt ciki cseppet sem...

[Zsuzska]

BoKa, ez a riasztós sztori nem gyenge. :DAz én kocsim is visít, ha merül az aksija, de azt hiszem, épp azért, mert ha lemerül, akkor a riasztó blokkol vagy mi, és akkor gáz van, mert kódot kér meg ilyesmi. De lehet, hogy keverem valamivel.

[Jucuus]

Igen csak érdekes dolog történt velem ma. KLegfõképpen inkább örömmel kellene, hogy eltöltsön, azt is teszi. Leérettségiztem. Minden simán ment, kivéve néhány dolgot. Irodalom tételbõl kihúztam Szophoklész Antigonéját, szépen elkezdtem írni, dolgoztam, majd ki mentem felelni. Nagyban mesélek az idézetrõl, magyarázok, hogy Antigoné így antigoné úgy, érettségi elnök ül velem szemben, mondom a tételemet aktívan, amikor is Antigoné helyett véletlenül Antikganét mondtam. Gyorsan kijavítottam magam, és folytattam. Biológiánál, meg az egyik osztálytársamnak nehézkesen ment a tétel, a biosztanár tovább akart lépni, amikor is az érettségi elnök közbeszólt, hogy talán, esetleg még valami segítõ kérdést fel kéne tennije. A biosztanár erre igencsak húzta az orrát, de feltette. Elõször azt mondták, hogy valami kukacoskodó nõ az elnökünk, amikor is kiderült, hogy egy kedves, együttérzõ matektanár, akinek a fia is most érettségizik... Akasztják a hóhért tipikus esete. Annyire nem mókás, csak icsit érdekesen jött ki az Antigoné helyett az Antigané...

Edited by Jucuus, 2005 június 20. - 21:18.

[Titok]

Nem olyan régi ciki: barátnõm 20. szülinapját ünnepeltük egy középkori hangulatot idézõ lovagétteremben a szûk család + a legjobb barátok. Nagy faasztalok, fapadokkal, fatálakkal. Hoztak két gigantikus tálat, megrakva mindenféle földi jóval, volt rajta vagy 20 féle kaja. Miután mindenki degeszre ette magát és a tálak úgy néztek ki mintha épp most hozták volna ki õket csak néhány apróság lepottyant út közben, így mindenki nekilátott csomagolni (elvégre ki van fizetve... ), ami úgy festett, hogy hoztak két tekercs alufóliát és csináld magad- csomagold ami kell. Én pedig mint jó gazdi, gondoltam a kutyámra, mert egy szép darab csülök vigyorgott a tálon, és gondoltam a nagy csontot szépen kiveszem a csülökbõl és elviszem a jószágnak. Igenám, de az a csont igencsak a helyén volt, nekünk meg a kezünk mellett kanál és kés állt a rendelkezésünkre. Namármost kell még tudni annyit, hogy a mi asztalunk mellett merõlegesen volt egy jóval kisebb asztalka, mellette a padokkal, és ült is nekünk háttal egy pasi, vele szemben meg a barátnõje/titkárnõje/jósnõje mittudomén nem számít na, a lényeg, hogy elég szûk volt a hely a padjaink között. Szépen nekiveselkedtem, fogtam a késemet és elkezdtem kimûteni a csontot a csülökbõl. Tudni kell, hogy ez valami sült formája lehetett a csülöknek, ezáltal a bõrdarabka, ami körülfogta a csontot, ropogósra pirult.a csont egyik felén baromi ügyesen elvátam ezt a bõrdarabkát, és -kitudja, miért - a másik felét nem vágtam le, hanem gondoltam, hogy a kés pengéjével szépen leválasztom a csontról, és akkor már nyert ügyem lesz. Szépen aládugdostam a hegyét, kicsit megmozgattam és egyszercsak HUSS és PÖCC akárcsak a Harry Potterben, a bõrdarabkát sikerült olyan erõvel és sebességgel lepattintani a csontról, hogy egy puskagolyó szégyenkezett volna mellette... Bnõm pasija (Feri) ült az asztal szélén a jobb oldalamon, és patkolókovács lévén reflexbõl elhajolt a bõrdarabka röppályájáról, ámde így egyenesen eltalálta a szomszéd asztalnál ülõ muksó hátát... Az illetõ még csak egy hátranézésre sem méltatott, de KIZÁRT hogy nem érezte, sõt szerintem meg is sebesült... Én kb. 5 percig visítva röhögtem, égett a fejem és közben csurogtak a könnyeim, Ferinek szintén hasonló tünetei jelentkeztek, csak õ épp azt próbálta leplezni, hogy ismer... Amikor már tudtam egészen emberhez méltóan kommunikálni, Feri elmondta, hogy néhányszor már véletlenül a pasi bordái közé könyökölt, de az akkor se szólt egy szót sem... Szegény, tuti nem megy többet abba az étterembe!!! Nade én se!!!!

[mano83]

Titok!OFF!Ez a Feri, nem a Botka Feri véletlenül?ON!

[Titok]

Titok!OFF!Ez a Feri, nem a Botka Feri véletlenül?ON!

De.

[esti]

Azt nem értem, miért kell leszedni a húst a csontról...

[Shába]

Na ez az, amit én sem értettem! Szerintem a kutyus boldogabb lett volna, ha a húst is rajtahagyod, ráadásul te sem égtél volna be!

[Rosinante]

De akkor hol marad a sztori? :confused: