Alakulgat a kisasszony. 4 hónapos, bűn rossz és dobhártyaszaggató sikolya van. De imádjuk.
Közzétéve 2013 október 3. - 14:25
Alakulgat a kisasszony. 4 hónapos, bűn rossz és dobhártyaszaggató sikolya van. De imádjuk.
Közzétéve 2013 október 3. - 14:36
Gyönyörűség!
"Qei me amat, amat et canem meum."
Közzétéve 2013 december 1. - 20:32
Tegnap kicsit játszottam pár fotóval, íme egy ilyen volt/ilyen lett képecske, a tegnap fél éves Lénáról.
Edited by kt-gyu, 2013 december 1. - 20:32.
Közzétéve 2013 december 4. - 18:04
Egyre szebb szőrmók. Az alsó 3. kép a kedvencem.
Közzétéve 2013 december 21. - 17:20
Fészbukon olvastam.
Közzétéve 2014 január 10. - 12:11
Közzétéve 2014 január 28. - 19:33
Jön a tavasz!!! Gondolkozzatok előre.
Közzétéve 2014 január 29. - 1:49
Közzétéve 2014 február 2. - 16:44
Közzétéve 2014 február 2. - 19:07
Közzétéve 2014 február 2. - 19:09
A távkapcsolót is tudják használni?
Közzétéve 2014 február 2. - 19:15
Azt még nem kapták meg, mert mindig csak kutyaugatásos filmet néznének, de a klaviatúrát szokták kezelni.
Közzétéve 2014 február 8. - 21:12
nálunk a véreb tudja! kedvence az animal planet, azon belül a 101 nagy kutya, vagy bármi, amiben kölyök állatok vannak, különös tekintettel a jegesmedvére, de ha nincs jobb főzős műsorokat is néz ha van benne nagy darab hús (kirohan a helyéről és majdnem bekapja a tévét, ha nagy nyers húsdarabokat mozgatnak benne...).
azért a macskás téma is csúszik neki.
Közzétéve 2014 február 25. - 15:06
"Nem kutyapóráz -törvény kell, hanem kutyaiskola törvény!"
Egyébként nagyon jó, kellene több ilyen az iskolákba.
Közzétéve 2014 február 26. - 22:53
Közzétéve 2014 március 6. - 4:04
Közben nekünk Ferenccel lett egy kutyánk a hatodik emeletre, egy kis tízkilós fontoskodáscsomó, puli-terrier mix
Vizsgára kéne készülnöm, azért grafománkodok ennyit...
De a fentebbi mondathoz kell némi megjegyzés - az a megfogalmazás, hogy a kutya "lett", ami kvázi arra utal hogy nekünk, de pláne: nekem az égvilágon semmi közöm hozzá, ez olyan passzív történés volt mint amikor a macska fel van mászva a fára; a csúsztatások csúsztatása. A kutya azért "lett", mert úgy nyolcéves korom óta szerettem volna egyet, és már épp itt volt az ideje - és mert kitartó munkával meggyőztem a zembert, aki szerint amúgy (hogy az eredeti hozzászólásra visszautaljak) szintén nem való kutya a lakásba, hogy konkrétan ezzel a példánnyal azért valahogyan tudnánk együtt élni. Meg mert több mint fél évet lehúzott a menhelyen egyetlen épkézláb gazdijelölt nélkül, és az a család, aki végül kíváncsi volt rá, és ahol egyébként fantasztikusan jó dolga lett volna, a végén mégsem őt választotta (és azóta nagyon boldogok azzal a kutyussal akit hazavittek, ennek a kismajomnak meg annyira azért nincs rossz helye itt nálunk se).
Másnál úgy "lesz" kutya, hogy besétál egy a kapun. Vagy belebotlanak az utcán, és nincs szívük otthagyni. Vagy, plánesőt, a gyerek belebotlik az utcán, és minden korábbi "vele együtt foglak kidobni!" dacára mégiscsak marad a gyerek is meg a kutya is. Esetleg, mint egy ismerőssel történt, hogy teljesen véletlenszerűen és más okból ellátogat egy házhoz ahol épp elvihető korú foxikölykök vannak, nem sokkal azután hogy az előző kutyája elpusztult, és végül úgy megy haza hogy foxija van... Nálunk nem így volt, nagyon nem - több mint fél évig jártunk önkéntesként sétáltatni, minden nap, és az hogy ez a mamlasz valamiért minden nap benne volt abban a négy-nyolc kutyában akit megsétáltattunk, igazán nem bírt jelentőséggel. Neki mint a fiatalkorát láncon töltő illetőnek, extra szüksége volt a sétára meg a foglalkozásra. Minden rendezvényen, örökbeadó-napon ott voltunk vele, roppant népszerű volt, szétszerették, hazavinni nem akarta senki. Hogy pont beleillett a "nekem való kutya" képébe, arról nagyon sokáig nem akartam tudomást venni. Különben sem volt olyan pont a lakásban, ami alkalmas lett volna a kutyaágy, kutyatál elhelyezésére. Az esetleg-talán-gazdijelölt család a nyár egyik legforróbb napján jött hozzá látogatóba, az ország másik végéből, kisgyerekekkel - százegy kutyát találtak volna jóval közelebb, ők ennél a pesti egyesületnél néztek ki kettőt ami között vacilláltak. A kánikula tette vagy valami hatodik érzék, azóta se tudom, de az örökmozgó kiskutya bent a kutyapanzió előterében ugyan roppant lelkesen elcukizott velük, de a "menjünk ki együtt sétálni" menüpontnál olyat csinált, amit se előtte, se azóta sohasem: harminc méter után fogta magát és lefeküdt a földre, hogy márpedig ő innen egy tapodtat se, menjünk vissza. Ezután valahogy nem lepett meg, hogy végül a másik kutya mellett voksoltak... Ezután eltelt még egy hónap, nagyobbrészt a "de hová lehetne tenni a kutya helyét???" kardinális kérdésen való kérődzéssel - meg persze azzal, hogy Ferenc kitartott amellett, hogy lakásba pedig kutyát nem. Majd elmentünk nyaralni, és arra jöttünk haza hogy az ebnek lett egy vágott seb a lapockáján, amit persze varrni kellett, a varrott sebet védeni kellett; és hát nem képzeli senki hogy a szegény szerencsétlen kiskutya majd a betonos padlójú, slagolással takarított kenneljében fog gyógyulni... És meggyőztem a zembert - aki saját bevallása szerint addigra már amúgy is érezte hogy hamarost elkutyásodunk végképp - hogy hozzuk haza. És azt nyilvánvalóan nem lehet megcsinálni a kutyával, de még ha meg is lehetne, én biztosan nem vagyok rá alkalmas érzelmileg, hogy fél év után tíz napra hazahozzuk aztán varratszedés után visszavágjuk a kennelbe, tehát: maradósan hoztuk haza.
Kijártuk vele az iskolát, azóta is minden hétvégén ott vagyunk vele a kutyasulin, Ferenc mantrailingezik és - játszásiból - őrzővédőzik vele, mindketten nagyon élvezik, persze ha valami hülyeséget csinál akkor ettől még egyértelműen és azonnal az én kutyám
Bächer Ivánnak tökéletesen igaza volt, "aki kutyát tart, az kutyás lesz. Elkutyásodik. Kutyásokkal ismerkedik, kutyákról beszél, sőt kutyákkal beszél, kutyával fekszik, és kutyával kel, kutyával álmodik: elkutyul." Mostanában azon morfondírozok, hogy hol és miként tudnánk megtanulni terelni. Mert az, hogy hétvégenként pár órát azzal tölt a kiskutya, hogy azt hiszi hogy belga hidegvérűeket terel (valójában az "a kutya ugat, a karaván halad" jelenség érvényesül inkább), azért nem tökéletesen ideális.
(Ilyen, amikor kivételesen úgy gondolja, hogy megy a ló nélküle is )
Közzétéve 2014 március 6. - 8:58
" egy rozsdás vashordóhoz kötött láncnál vagy a sintértelepek tömegnyomoránál még mindig jobb lenne egy kertben unatkozni."
"aki kutyát tart, az kutyás lesz. Elkutyásodik. Kutyásokkal ismerkedik, kutyákról beszél, sőt kutyákkal beszél, kutyával fekszik, és kutyával kel, kutyával álmodik: elkutyul."
Közzétéve 2014 március 6. - 10:12
Bächer Iván: "Hatlábú"-ját mindenkinek ismerni kell! Én egy német-magyar sokórás magányos autózás során hallgattam végig CD-ről, és bizony, párszor meg is könnyeztem.
Én is huszonnégy éven át sóvárogtam kutya után, mikoris beszereztem az első pulit. Azóta kutyás vagyok, és soha nem is akarok már kutyátlan lenni. Csak a végétől félek, nem akarok egy kutyát sem itthagyni, ha egyszer menni kell.... (kötelező film: http://www.filmkatal...tenete--f18222)
Közzétéve 2014 március 16. - 9:56
A törvény betűjét szó szerint venni nem mindig célszerű. Meg kellene tanulni az embereknek mérlegelni is.
Ami itt szerencsére sikerült, így számomra ezek az emberek (és egy önkormányzat!) az év emberei.
a kutya meg az Év Kutyája, hogy sikerült neki szabadlábon maradnia.
http://allatportal.h...tyasfoldon/623/
http://allatportal.h...d-kedvence/662/
Közzétéve 2014 március 16. - 10:07
Megríkattál Magdi.....
Közzétéve 2014 március 16. - 10:55
Mi tegnap szerencsésen túlestünk egy babézián. Mikor máskor, mint ünnepnapon? Szegény öreg hősiesen viselte a magas lázat és fájdalmakat, míg kiért az ügyelet, meg az injekciókat is. Az általam beadott fél rubophen nem sokat segített rajta. Mára már szerencsére sokkal jobban van. Az állatorvos szerint minden negyedik kullancs fertőzött, és minden spot max egy hónapig véd kullancs ellen. Nekünk most az expotot ajánlotta, mondván az legalább megfizethető, és semmivel sem tart rövidebb ideig a hatása, mint a méregdrágáké.
Edited by furiosojr., 2014 március 16. - 11:00.
Közzétéve 2014 március 16. - 11:21
Ja, és még egy érdekessé: az idős ügyeletes állatorvos 5 000.- ft-ot kért. Én le voltam döbbenve. Minimum a duplájára számítottam. Ügyeleti díj, üzemanyag, három injekció...
És kérte, hogy ma reggel értesítsem a kutya állapotáról. Érhetik még az embert pozitív meglepetések.
Edited by furiosojr., 2014 március 16. - 11:23.
Közzétéve 2014 március 16. - 13:56
Én ugyanezzel egy kálváriát jártam, a hülye német állatorvosoknak (úton voltam messze otthontól) hiába magyaráztam, hogy ez sürgős, telefonon próbáltam útközben szervezni valamit, mert a kutya óráról órára rosszabbul volt, vagy nem volt nekik gyógyszerük babesia ellen, vagy közölték, hogy majd másnap vesznek le vért, meg meg kell várni az eredményt, azt hittem, megüt a guta. Végre egyet találtam, autóztam még ötven km-t, aki éjjel is nyitva volt, és hajlandó volt beadni a gyógyszert, bár nagyon fejcsóválva. Harmincezer forintba került a kaland, de a kutya meggyógyult.
Közzétéve 2014 március 16. - 15:24
Jóformán mellékes, de: algopyrinen kívül más emberi lázcsillapítót kutyának-macskának NE adjatok, mert egy részük a májukat teszi tönkre (paracetamol-tartalmúak pl, mint a rubophen is), a másik részük meg a gyomrukat lyukaszthatja ki ripsz-ropsz.
Közzétéve 2014 március 16. - 15:49
Remélem egyszer fél tablettának mincs releváns májat károsító hatása. A doki is algopyrint javasolta, de az nem volt itthon, március 15.-én meg nem egyszerű beszerezni egy vényköteles gyógyszert. Én meg aggódtam, mert csak ebéd utánra igérkezett az orvos, mondtam, hogy rubophen van, ő meg nem mondta, hogy azt ne adjak. De most már ezt is tudom. Reméljük minél kevesebbszer lesz rá szükség. A kutya láza 40,7 volt mire kiért az orvos.
Edited by furiosojr., 2014 március 16. - 15:53.
Közzétéve 2014 március 16. - 16:21
Ha elég nagy a kutyád, ÉS szerencséd van, akkor túl nagy kárt nem tesz. (Macskát ennyivel már konkrétan meg is lehet ölni.)
Érdemes tartani otthon pár szem algopyrint szükség esetére - egyébként az hogy pont azt tették vénykötelessé, a diclofenac- és paracetamol-hatóanyagú, semmivel sem mellékhatás-mentesebb (emberi vonalon mármint!!) cuccok meg szabad forgalomban vígan beszerezhetőek; elég egyértelműen lobbitevékenység hatása
Közzétéve 2014 március 16. - 17:36
Labrador, kb 40 kg.
Közzétéve 2014 március 16. - 20:28
Megríkattál Magdi.....
Nem én. A sztori. Engem is.
Itt is volt egy kutya, az új telepen, hogy kié-mié volt, nem tudni. Német juhász szuka, ferde pofával, valószinű, elüthette régebben egy autó. Sokáig eléldegélt, a telepi anyukák nem féltek tőle, sőt, kísérgette a babakocsisokat, olybá tűnt, mintha vigyázna a gyerekekre.
Aztán jött valami nagyokos, hogy sok a kóbor kutya. És őt is befogták. :( Nekem hiányzik, pedig semmi kapcsolatom nem volt a kutyával. Egyszerűen jó volt látni egy kedves, békés, nagytestű kutyát, akit sokan szerettek...
Nem illett bele a városképbe.
Közzétéve 2014 március 17. - 21:23
Nálunk is nagy baj volt a kutyával. Múlt héten egyik nap az tűnt fel, hogy olyan kis kedvetlen, inkább elfekszik, elvonul. Hívásra azért jött, de valami baj volt. Mivel éppen tüzelt, így sejtettem, hogy valami azzal kapcsolatban nem oké. másnap már felkelni is alig tudott. Korán reggel irány a doki, aki ultrahangozta. Méhgyulladás. Kb 5 perc alatt a műtőben is volt. Nagyon csúnya dolgok voltak benne. A 8kilós kutyában egy fél liter gennyel teli akármi.
Másnap még kapott egy antibiotikum injekciót, és 3napra elegendő Synulox tablettát. 10centis kis vágás lett a hasán, és varratszedésre kell menni majd.
Már másnap annyira élénk volt, hogy a doki macskáját csak a szerencse mentette.
Gallér helyett csini babaruhákat hord.
Volt választási lehetőség, mert van valamilyen alternatív gyógymód, vagy micsoda, ami egy hosszabb menet lett volna, esélyt adva a későbbi tenyésztésnek.
Erről a lehetőségről gyorsan le is mondtunk, ismerve minket, a doki sem támogatta. Még egy fél nap szenvedés is több lett volna a kelleténél.
Mocsok egyébként 6 éves múlt februárban.
Közzétéve 2014 március 17. - 22:33
Ezzel a döntéssel megmentetted a kutyád életét. Olyan nincs, ami egy gennyel teli méhet műtét nélkül gyógyít. Az ilyen próbálkozások eleve kudarcra vannak ítélve. Aki megpróbálja ilyenkor a méhszájat gyógyszeresen megnyitni, hogy a genny kifolyjon, az nagyon nagy rizikót vállal. Van, amikor magától megnyílik, akkor van esély, hogy kiürül, és antibiotikummal meggyógyítható, különben reménytelen, csak a gyors műtét segít.
Közzétéve 2014 március 17. - 23:12
Lényegében a doki döntése volt, mivel nekem fogalmam sincs, az ilyenek hogyan működnek, mi az esély, mi a menete. Ezt a kezelést is csak úgy mellékesen mondta. "Nektek úgyis a kutya fontosabb"
Két nappal a műtét után már macskát kergetett, labdázott, mintha semmi nem történt volna. Csak a ruhája emlékeztet rá.
Közben rájöttem, hogy van videóm is róla.
Edited by Mackó, 2014 március 17. - 23:19.
Közzétéve 2014 március 18. - 7:59
http://www.greenfo.h...as?referrer=rss
Ha már QS nekem küldte a facen, berakom ide is. Legalább közelíteni próbálnak, az is valami.
Ehhez tegnapi sztori:
Tegnap kinéztem az egyik erdőbe, ahol gombára számítottam. Mivel ez az erdő a genya/rabsic vadászok kedvenc helye, az egyik kutyát hosszú madzagra fogtam, úgy vezettem a ló mellett, életünkben először. Szerencsére nem nagyon volt probléma, a lóval sokszor vezetgettem pónikat, a kutya a filmezés alatt megtanult pórázozni, szó nélkül csinálták, amit kellett.
Az erdőben egy tisztáson néztem épp kőrbe, mikor jött egy terepjárós vadásznak kinéző. Már készültem a megmérettetésre, magamban mormolom, mit akar, a kutya pórázon, stbstb.
-Magáé a kutya?
-Hát én fognám a pórázát, vagy mi, akkor csak az enyém lehet, nemde?
-Hámeritten a barátom házában van egy ilyen, én etetem, de ma nem jött elő, ezmegitten nem akar magával menni, lehet hogy csak úgy megfogta???
Na mondom, lehet hívni csippleolvasóst, azt kiderül, de ebből van nekem otthon öt, ha kell a barátjának, jöjjön, vigyen belőle, bár már nem szívesen válnék meg tőle; de végül is megoldás lenne, ha elengedném? De akkor döntsék már el, most pórázon legyen vagy szabadon???
Jóvanna, morgott a vadász, és ott hagyott.
Gomba meg nem volt.
Közzétéve 2014 március 18. - 9:00
Lényegében a doki döntése volt, mivel nekem fogalmam sincs, az ilyenek hogyan működnek, mi az esély, mi a menete. Ezt a kezelést is csak úgy mellékesen mondta. "Nektek úgyis a kutya fontosabb"
Két nappal a műtét után már macskát kergetett, labdázott, mintha semmi nem történt volna. Csak a ruhája emlékeztet rá.
Halálosak!
Közzétéve 2014 március 18. - 16:48
Nálunk is nagy baj volt a kutyával. Múlt héten egyik nap az tűnt fel, hogy olyan kis kedvetlen, inkább elfekszik, elvonul. Hívásra azért jött, de valami baj volt. Mivel éppen tüzelt, így sejtettem, hogy valami azzal kapcsolatban nem oké. másnap már felkelni is alig tudott. Korán reggel irány a doki, aki ultrahangozta. Méhgyulladás. Kb 5 perc alatt a műtőben is volt. Nagyon csúnya dolgok voltak benne. A 8kilós kutyában egy fél liter gennyel teli akármi.
Másnap még kapott egy antibiotikum injekciót, és 3napra elegendő Synulox tablettát. 10centis kis vágás lett a hasán, és varratszedésre kell menni majd.
Már másnap annyira élénk volt, hogy a doki macskáját csak a szerencse mentette.
Gallér helyett csini babaruhákat hord.
Volt választási lehetőség, mert van valamilyen alternatív gyógymód, vagy micsoda, ami egy hosszabb menet lett volna, esélyt adva a későbbi tenyésztésnek.
Erről a lehetőségről gyorsan le is mondtunk, ismerve minket, a doki sem támogatta. Még egy fél nap szenvedés is több lett volna a kelleténél.
Mocsok egyébként 6 éves múlt februárban.
Nekem a 8 évesem esett át ősszel hasonló okból kipakoláson.
Ő is tüzelés közben/után lett gyanús, de nem durvul el ennyire a dolog, csak néha folyt belőle egy kis sárgás valami, néha nem. Mivel a gyógyszeres kezelés nem használt, úgy döntöttünk, hogy műtét, kölyköt már úgysem akarunk.
Nekünk cuki balerina-szerkónk volt, mivel a műanyag gallért nem viselte el (ebből sem sok maradt 10 nap után , pedig jó drága volt).
http://kepfeltoltes....ltoltes.hu_.jpg
Közzétéve 2014 március 19. - 20:43
Fárasztó
Közzétéve 2014 március 19. - 21:22
Nekem a 8 évesem esett át ősszel hasonló okból kipakoláson.
Ő is tüzelés közben/után lett gyanús, de nem durvul el ennyire a dolog, csak néha folyt belőle egy kis sárgás valami, néha nem. Mivel a gyógyszeres kezelés nem használt, úgy döntöttünk, hogy műtét, kölyköt már úgysem akarunk.
Nekünk cuki balerina-szerkónk volt, mivel a műanyag gallért nem viselte el (ebből sem sok maradt 10 nap után
, pedig jó drága volt).
http://kepfeltoltes....ltoltes.hu_.jpg
Annyiból nyugodtabb vagyok, hogy már nem kell ilyentől félnünk, és nem 10en akárhány éves korában jött ez elő, amikor kockázatosabb a műtét.
Amíg tenyésztettünk, neki valahogy egyik szóba jöhető kant sem tartottam elég jónak.
Közzétéve 2014 március 21. - 9:16
Igen, ennyiből jobb volt túlesni rajta, hogy ilyenjellegű gyulladásra, daganatra már nem kell számítani.
Én két hónapig nézegettem, mire műtétre került a sor. És semmi más tünete nem volt, csak néha egy kis sárgás váladék. Se láz, se bágyadtság, semmi. Doki is nézte kb kéthetente, de "belenézve" nem volt OK a dolog. Aztán amikor a gyógyszeres kezelésre sem változott a helyzet, akkor javasolta komolyabban, hogy meg kéne műteni, mert bármikor "belobbanhat", jobb lenne addig megcsinálni, amig nem beteg a kutya, (meg amíg nincs túl hideg, mivel kinti kutya). (Ráadásul abban az időben másik 4 kutyát is műtött hasonló okból az állatorvosunk, és az egyik sajnos nem élte túl. )
Neki 3x volt kölyke, sosem kapott hormon oltást, kezelést, mindig normálisan tüzelt - uh nem tudom, mi váltotta ezt ki.
Irigyelem azokat a kutyásokat, ahol a kutya elvan gallér nélkül.
Az enyémek sajnos profi gallér-nyűvők, még ez a kék bírta legjobban. (ez az ún lágy gallér, bátran ajánlom, mert pl lakásban nem megy neki semminek a kutya, mivel nem merev, ha kifordul, rásimul a kutyára. És tényleg nem éri el benne a sebet.)
Ő az ex-kan, a gallérjának a maradványaiban. (egyszerűen nekifutásból ledarálta a kerítésen.. kétnaponta egyet..
)
http://kepfeltoltes....ltoltes.hu_.jpg
Edited by izland, 2014 március 21. - 9:17.